Nem rossz ötlet, csak egy kissé drága, meg nehezen kivitelezhető.... Egyrészt, egy angol mech. kalviatúra önmagában semmit nem ér, kell hozzá maga a mechanika, mindenestül, + kellene ráépíteni valamit, amiről pont úgy pattannak vissza a k.fejek, mint a húrról. Nna, ez máris egy picit nehezebb, de mondjuk, hogy sikerült. Akkor belerakunk egy MIDI cuccot, ami megint nem olcsó, mindezt pedig bele kellene építeni valamilyen dobozba, mégiscsak ne legyen az egész csupaszon... A végén kapunk egy kb. 60 kilós szörnyet, ami elképzelhető, hogy jól működik, viszont egy komplett mechanika+klaviatúra marha drága. Vagy esetleg kellene keresni egy olyan zongit, amiben csak a mechanika a jó (igen ritka madár, az ilyet általában az élelmes hangszerész szétbontja, a mechanikát felhasználja alkatrésznek ide-oda)
Őszintén szólva ez az ötlet már az én fejemben is megfogant.... Ha az egészet új alkatrészekből akarom megoldani, akkor szerintem nem állok meg 1 milliónál... úgyhogy még valahogy nem kezdtem neki :) Majd egyszer
Sziasztok
Tudna nekem segíteni valaki abban hogy mi lenne a legolcsóbb megoldás arra hogy midizhetővé tegyek egy zongora mechanikát, és igy össze tudjam kötni egy keyboarddal?? (illetve honnan tudnék szerezni LEGOLCSÓBBAN ! egy angolmechanikás klaviatúrát pont erre a célra) én ugyanis azon a véleményen vagyok, hogy a digitális hang olyan amilyen, (már elfogadható, persze lelke sose lesz, élni sose fog, de azért "megteszi") viszont képtelen vagyok szinti billentésű keyboardokon zongorázni. (Yamaha GT2- re meg nincs pénzem)
Ekőre is köszönöm a segítséget
Üdv. Tomi
...ja e-mail: szennyestarto@yahoo.com ill 0670 2459222
Szia Zoli, nézd meg az R. Herman zongorákat, ugyanebben az árkategóriában vannak, a VI. ker. Zichy Jenő U. 22 szám alatti boltban próbálhatod ki őket. Jól megépített és nagyon szép hangszerek, a mechanikát a Yamaha gyár szállítja, amely az egyik legmegbízhatóbb angol mechanika. A Silverstein-t még nem láttam, így arról nem tudok mondani semmit...
Ebben az árkategóriában egyébként jobb vételnek látok egy ilyen új, távolkeleti hangszert, mint egy felújított régi hangszert. Egy új darab sokkal hosszabb távon fog téged kiszolgálni.
Ismeri valaki a Silverstein zongorákat? Közel 1,5M az ára. Egyáltalán melyikben érdemesebb gondolkodnom, egy kevésbé ismert de új , vagy egy felújított márkásabb zongora (vagy pianínó)? Persze vásárlás előtt körbejárom a boltokat, és kipróbálom amit lehet, de érdekelne a véleményetek is:
zoli
Hangolható a zongora, vagy teljesen tropa a törés miatt? Előfordul, hogy megreped az öntvény, de mégis használható tovább a hangszer... De még így is nagyon nagy baj az öntvénytörés és szinte nem lehet tökéletesen javítani, csak értékes, komolyabb hangszereknél szokás próbálkozni, de sosem lesz olyan, mint az új és főleg: ez mindig sokat vesz el a hangszer értékéből is. Szóval szomorú, de nem igazán bíztatlak sok jóval. Azt hiszem látatlanban is mondhatom, hogy egy Holzl & Heitzmann esetében a javítás biztosan nem éri meg. Sajna..
Szia!
A zongorádról először is tudni kellene, hogy angol-, vagy bécsimechanikás. A Stingl gyártott ilyet is, olyat is.
Bár gyanítom hogy inkább bécsi, abból azért több van. Igazán ebből sem tudnám megmondani az értékét, de annyi biztos, hogy az angol mechanikás értékesebb. Mondjuk, hogy ha bécsi, akkor (nagyon hasraütve) ezeknek az értéke lehet mondjuk 10.000 és 150.000 Ft között. Az előbbi esetben egy eléggé lepattant állapotú bécsiről lehetne szó, míg a Száz-százötven ezres kategória a ritka szép külső-belső állapotot jelöli... Az ilyen ritka.
Rengeteget kérdezték már tölem, "mennyit ér?"... a legjobb válasz: amennyit adnak érte. Kereskedő biztosan keveset ad érte, magánszemélyek többet. Próbálkozni kell, nincsen ezeknek már "hivatalos árfolyama".
A felújításról: Senki ne gondolja, hogy veszünk egy doboz Trinát lakkot, lekenjük és fel van újítva... Nem ajnározni akarok a szakmám, de a zongorafelújítás az egyik legösszetettebb, legkényesebb kézműves munka, amelyet évekig (illetve a sírig) kell tanulni, mire az ember rájön... Ne vedd sértésnek, de általában az "önjelölt zongorarestaurátoroknak" a barkácsmunkája az, ami a hangszerész dolgát hatványozottan megnehezíti, amikor tényleg fel kellene újítania a hangszert, de már boldog-boldogtalan belebarmolt és jóval több kárt okozott, mint hasznot. Szóval bárki, aki azt gondolja: -ej, ezt én is meg tudom csinálni... azzal a legnagyobb tisztelettel közlöm: NEM TUDJA. Higgyen nekem:)
Egyébként a zongora külsejét politúrozni szokták (az ilyen régiekét), vagy poliészterrel fújni. Mindkettő magas képzettséget követel, marha nagy munka és nagyon, de nagyon nehéz szépen megcsinálni. Egy átlagos politúrozás éppen ezért kb. 150.000 Ft, míg egy poliészter akár 250.000 körül is lehet. Nem véletlenül.
No, már megint megmondtam a frankót...:)
Üdv!
Jól tudod, látni kellene... Nincsen olyan, hogy "átlagos nagyfelújítás ára". Vagy mondjuk mégis: pl.30.000-től 300.000-ig. Teljességgel butaság (és felelőtlenség) lenne így bármit is mondani. Lehet, hogy különösebb anyagköltség nélkül is megúszható, de ha komolyabb alkatrészeket kell kicserélni benne, akkor az nagyon megdrágíthatja a dolgot, esetenként nem is éri meg a felújítás. Bár rendszerint egy régi pianínó mechanikájának a rendberakása azért megfizethetőbb, mint egy angol zongoráé. Tényleg látni kell. Én zongorakészítő -javító vagyok, ha gondolod, szívesen megnézem és akkor meg tudom mondani, mit lehet és érdemes tenni. A telefonom 06 70 501 88 40. Üdv!
A segítségeteket szeretném kérni. Van egy családi, hibátlan, gyönyörű antik kivitelű páncéltőkés pianínónk. Bútorként álom, de hangszerként sajnos vacak. Két kalapács nem érinti a húrt, laikusként mechanikus hibája lehet, át kéne filcezni, ezek még a kisebb javítható hibái, azt viszont nem tudjuk , hogy lehet-e még hangolni, ugyanis vannak olyan szegek, amelyek már teljesen be vannak tekerve. Nagyon szeretnénk megtartani és tanuló hangszerként használni. Az lenne a kérdésem, hogy fel lehet még újítani, érdemes rá költeni? Tudom, látni kéne, de nagyon örülnék, ha valaki tudna egy átlagos "nagy felújítás" árat mondani, csak a miheztartás miatt.
Köszönöm!
Szia!
Én is szeretnék segítséget kérni zongorával kapcsolatban. Van egy Wöltzl & Heitzmann páncéltőkés zongoránk, sajnos a páncéltőkéje eltőrött. Lehet vele valamit kezdeni? Érdemes? El lehetne adni? Nagyon örülnék, ha vki válaszolna. Köszi
Zongorával kapcsolatosan lenne pár kérdésem, remélem segítesz!
Először is réges régen hozzánk került egy Stiengle zongora.(lehet hogy nem jól írtam le)
két dolgon gondolkozom: felújítsam, vagy eladjam.
Helyszűke miatt inkább az eladáson gondolkodom, de nem tudom az értékét. Hogy lehet azt megállapítani, hogy ne verjenek át.
Ha pedig felújítanám, akkor milyen festék kell hozzá és az hol szerezhető be?
Eladó egy jó állapotban lévő, szép hangú Musica pianínó családi okok miatt 240 ezer forintért.Érdeklődni lehet:
hétköznap 8-16-ig a 488-03-47-en, hétvégén 14.00-tól a 230-57-16-on, ill. a farago.balazs@chello.hu címen.
Bocs, de nem értem ezt... Most vitatkozás van? Liszt 1811-ben született. Érard 1822-ben mutatta be az angol mechanika alapjait. Liszt számára rövidesen megalkotta a valódi angol mechanikát. Szerintem nem kérdés, hogy mennyire lehetett megfelelő Lisztnek a bécsi mechanika. Tizenévesen olyan műveket írt, amit egyszerűen fizikai képtelenség lejátszani bécsi zongorán. Pont. Nem akarom, hogy ez itt észosztásnak tűnjön (egyébként sem szokás errefelé Lisztről eszet osztani), de ami tény, az tény. Én csak azért írtam le pár dolgot, hátha valakit érdekel. Megörültem ennek a topicnak, elvégre ez a szakmám. Ha valakinek van kérdése, továbbra is örömmel válaszolok. Üdv!
Az az évszám biztosan nem az, az utolsó fatőkés zongorákat kb. az 1910-es években készíthették. De amúgy erről beszéltem, ha tartja a hangolást, akkor tartja... Milyen márkájú egyébként?
Ezt a hatvanas években gyártották és egy magyar zongoraszalonban adták el. Rajta is van a bolt emblémája: Világmárkás zongorák zongoraszalon. A hangjáról annyit, hogy már a harmadik helyen van hangolás nélkül (lakás-pince-lakás) mégis meglepően jól tartja a hangját. Máshol 50-60ezerért látni ilyeneket. Megtartanám mert nagyon szuper, de a mostani helyén is aggat.
Amúgy ettől még neked és másnak tök jó lehet a bécsi... Szerintem egyébként a bécsi mechanika a maga egyszerűségével egy zseniális konstrukció, mindemellett sokkal strapabíróbb, mint az angol. Bár ugye a hátrányai is megvannak, mint tudjuk...nem repetál. Én is be akarok majd szerezni egy régi, szép állapotú bécsit. Szeretem őket. Pláne, hogy ezeket javarészt tényleg kizárólag kézzel csinálták, igazi mesterek, s ez érződik bennük. Itt-ott benne van a kézjegyük is, ceruzával, meg esetleg egy évszám, százévvel ezelőttről. Egy pár éve kiszámoltam, hogy a Yamaha zongoragyáraiban összesen nyolc percenként készül el egy hangszer. Noha remek hangszerek ezek, de nekem mégiscsak a kézi mestermunka a szimpatikus.
A hangolószög "kikopása" nem jellemző, a tőke faanyaga elengedi idővel a szöget, kitágul a furat, ezért nem tartja a hangolást. Bár tény, hogy előfordul olyan régi rosszminőségű hangolószög is, amiről eléggé lekopott a menet (nem is igazi menet ez, inkább rovátkák), azonban általában a tőke előbb adja meg magát.
Másrészt, a százéves zongorák közt ugyanúgy van páncéltőkés bécsi, meg angol mechanikás is. Van köztük tüzifa értékű, illetve meglepően jóállapotú is (ez utóbbi persze a ritkább) egyaránt. Szóval nem lehet itt általánosítani. A márkától is függ az ilyen értéke, meg hogy érdemes-e felújítani..
Végezetül Lisztről: (esküszöm, nem szőrszálhasogatás, de ami tény, az tény) Lisztnek nem volt jó a bécsi mechanika, éppen ezért fejlesztette ki neki Érard mester a mai angol mechanikát. Szinte teljesen azonos működésű volt ez, mint a mai modern angol mechanika. Bécsin lehetetlen lett volna eljátszania azt, amiket még ma sem könnyen játszanak el a profi koncertzongorákon. Egyébként érdemes ellátogatni a Régi Zeneakadémia Liszt- múzeumába, ahol az ő eredeti lakosztályában lehet megnézni a zongoráit. Sőt, ott van Beethoven Broadwood zongorája is... Nem mindennapi élmény. Nekem szinte kicsordult a könnyem a meghatottságtól, amikor végignéztem.
BUÉK! A fatőkés zongorával, nem csak az szokott a baj lenni, hogy a húrok elhúzhatják a tőkét (Egyébként ezeket a százéves zongorákat már annyi baj érte - két háború egy forradalom, kitelepítés stb... - hogy nagy szerencse, ha a tőke egyáltalán épségben van. A nagyobbik baj sztem, hogy a szögek kikopnak, és azok sem bírják tartani a hangolást. Arról nem is szólva, hogy a kalapácsaik is ebben a korban már jól szét vannak ütve, tisztelet a kivételnek. A fatőkés, bécsi mechanikás zongorának már csak mint bútordarab van értéke, kivéve, amelyiket felújították. De az meg bazi nagy pénz, és mint hangszert, szerintem felesleges is.
Én viszont most kaptam egy bécsi machanikás, de páncéltőkés zongorát. Királyul tartja a hangolást, és azon gondolkodtam, hogy ha Lisztnek jó volt a bécsi mechanika, akkor nekem is jó lesz még egy darabig...
Süszi:
Akkor ez a zongora fatőkés. A páncél és fatőkés közt a különbség az, hogy a páncéltőkésnél az öntöttvas keret az egész tőkét (az a vastag, rétegelt keményfa rész, amiben a hangolószögek vannak) beborítja, tehát a tőke nem is látszik. A lényeg, hogy a tőkét teljes egészében megtámasztja és nem engedi a húrfeszültség által bedőlni, elhúzódni. A húrok mindkét vége az öntvényen fekszik föl. Van még egy olyan is, amit azsúrtőkésnek hívnak, annál a hangolószögek csoportjainak vágnak egy "ablakot" az öntvényen, itt látszik a tőke, ami le van furnérozva valamilyen szép furnérral. Ez is ugyanolyan jó, mint a páncéltőkés megoldás, bár jóval ritkább. A Bösendorfer és Bechstein zongorák pl. ilyenek. A fatőkésnél ugyanúgy van öntvény, illetve a nagyon régieknél nem pontosan, de ott is vannak vas merevítők... A lényeg, hogy az öntvény nem borítja be a tőkét, csak szorosan hozzáilleszkedik. Esetleg egy-két helyen rányúlik a tőkére a vas, de általában az sem teljesen. Így a tőke teljesen látszik, a húr is a tőkére enyvezett keményfa húrlábra fekszik föl. A tőke ez esetben ugyanolyan színűre van bronzírozva, mint az öntvény, van hogy vasnak nézik, de nem az... A probléma, hogy az ilyen hangszerben a húrok elhúzhatják a tőkét.
Egyébként a fatőkés zongora önmagában nem biztos, hogy gáz. Ha jól tartja a hangolást és a tőke nincsen bedőlve, (pl. a zongora oldalán két oldalt a tőkénél nincsenek repedések)akkor az még simán lehet, hogy használható. Inkább a kor miatt szoktak ezek már megfáradni. Mindenesetre én néha látok jó állapotúakat is.
No, ennyi volt az okosság, remélem, sikerült vele némelyek számára eloszlatni a homályt, ami ezt a témakört általában fedi... Üdv!
Sajnos fogalmam sincs. Annyit tudok, hogy szépen szól, kereszthúros, és van benne páncél. De hogy melyik a tőke benne? A billentyűzet felől a húrok egy keményfa betéten vannak, hátul pedig a páncélon felfogatva.
Eladnám Bécsi rövidzongorámat. Kcsit kopott, de használható állapot. Sajnos helyhiány miatt kell megválnom tőle. Jelképes 10ezer forintért elvihető. Szigetszentmiklósi vagyok. 06705043644
Használt pianínót kb. 200-220e Ft-tól vehetsz boltban, ezek a méltán népszerű ukrán pianínók közül valók és amennyiben tényleg szakműhelyből veszed, akkor jó gyakorlóhangszer lehet még sokáig. Vehetsz magánszemélytől is ugyanilyet kb. 150-160e Ft-ért is, de azok (általában) nem olyan jó állapotúak. Egy zongoraműhelyben az eladás előtt ezeket rendbe szokták tenni, a mechanikát beszabályozzák, kitakarítják, javítják, stb... S ha adhatok egy tanácsot, amit mindenfajta elfogultság nélkül mondhatok: egyetlen bolt van Bpesten, ahol mindezt meg is csinálják (nem vicc, iszonyatos kóklerek garázdálkodnak a szakmá(m)ban, zongoratermeket nyitogatnak s közben gyalázatos munkát végeznek), a VI. ker Zichy J U.-Hajós U. sarkán (nevet nem mondtam :)) lévő műhelyben. Szóval, ha boltból veszel, ajánlom őket. Ha magánszemélytől veszel, akkor is érdemes egy zongorás hangszerészt megkérni, hogy az áhított, jó boltnak tűnő hangszert vizsgálja meg neked, érdemes-e belevágni. Megéri. Én már számtalan esetben voltam kénytelen boldog, újdonsült pianínó-, zongoratulajokkal közölni, hogy tüzifát vettek a pénzükért.
Szóval a legolcsóbb a ruszki pianínó... Kezdésre tökéletes.
A német, cseh hangszerek már 3-4 kilótól mozognak.
Arról szeretnék kérdezni, hogy milyen árban lehetne beszerezni egy használt pianínót kezdésre, ehgyenlpőre semmit nem tudok ugyhogy tényleg csak kezdésre kellene.
Köszi!
Őszintén szólva, - miközben az előbbi közbeszólásom tartom - nekem a mostanában elterjedt billentyűzetek megfelelnek arra, amire használom. Sokkal inkább a hang az, amitől jobban, vagy rosszabbul játszom. Van, akinél ez pont fordítva van. Szerintem megszokás és igény kérdése. Egyeseknek még az sem mindegy, hogy milyen Steinway zongorát raknak elé, Mert annyira ki van szolgálva az ízlése.
Egyébként az FP8 mechanikája szerintem a korának legjobbja volt, ma sem rossz.
S hogy panaszkodjak, éppen ez az, hogy szerintem azóta eltelt tízegynéhány év, minden fejlődik, de a billentésnél igazi átütő sikerek nincsenek. Picit jobb, de semmi olyan nincs, hogy leessen az állam. Emellett egyre szarabbak a billentyűzetek minőségben. Akár Yamaha (Motif 8, P-sorozat, stb...), akár Roland (RD 700-tól kezdve). Egyedül a Fatar billentyűk azok, amelyekkel még soha nem volt gondom és nem is hallottam különösebben...
A gond az, hogy pár filléren is inkább spórolnak, fröccsöntenek, egyszerűsítenek, kevesebb fém, több műanyag.
Szerintem a kalapácsmechanika-imitálás jelenleg is nagyon, de nagyon messze áll a valódi billentésérzet megoldásától. A legfőbb probléma a kiváltásérzetnél van. Az angol mechanikánál (és esetleg a jobb pianínóknál) ha direkt lassan nyomjuk le a billentyűt, van egy egészen erős zökkenés a billentés végén. Normál leütésnél ez nem érződik így, azonban ha ez a kiváltás egyáltalán nincs, akkor marhára elrontja a billentést. Mindezt eddig semmilyen digitális cucc billentyűzetében nem tudtam fellelni, esetleg csak nyomokban, mintha... Amíg ez nincsen ugyanúgy megoldva, addig nem lesz élethű a dolog. Ez biztos. Nem egyszerű a dolog, egy angol mechanikában az egy hanghoz tartozó mechanika kb. 80-100 alkatrészből állhat (minden apróságot beleértve)és nemigen van ezek közt fölösleges dolog...
értem én a lényeget...:D
amúgy én többet játszom pianinon, úgyhogy azt szoktam meg, az egyik zongora, amelyiken néha játszom olyan érzékeny billentésű, hogy halkan szinte képtelenség játszani, nagyon nem szeretem azt a hangszert...
Én a billentésben sokkal nagyobb hasonlógágot érzékelek. Ha összehasonlítunk egy hangversenyzongorát egy digitálissal, akkor a billentése és az újabb digitális zongorák billentése között már igen csekély különbség van, hangjukban viszont elég nagy.
Főleg a CASIO hangszereknél tapasztaltam (újabb Privia modellek), hogy bár hangzásban nem tudják a valódi zongorákat megközelíteni, billentésben egyre inkább. S ugye a digizongik egyértelműen a zongorák, nempedig a pianínók billentésére vajaznak...
Ebből a szempontból egyébként én izgalmasnak tartaném, ha gyártanának pianínó billentésű és zongora billentésű változatokat.. :)
Mert ugye már csak a húr vízszintes illetve függőleges mivoltából adódóan is nagy a különbség..
Na most aztán jól elmondtam a nagy semmit..
megjegyzem én kezdő vagyok zongorázás terén, de már sikerült jópár hangszert kipróbálnom, ez alapján látom így, de lehet, ha tapasztaltabb lennék nem érezném annyira a különbséget... vagy lehet még jobban érezném? :D
Hát ugye alapvetően a pianino és a zongora között is kurvanagy különbség van billentés tekintetében, sőt zongora-zongora és pianino-pianino között is, de a digitális hangszerek billentése is egy más világ... vagy te nem így látod?
2005-12-06 00:59 |
#4
Mármint hogy pianínók, zongorák...
2005-12-06 00:59 |
#3
Ezzel én vitatkoznék... Milyen akusztikus hangszerek billentésére érted ezt?
..szóval mikor már azt hiszem, hogy ez a technika mennyire előrehaladott, és hogy milyen profin utánozzák a digitális hangszerek az akusztikus zongorák hangját és leülök egy pianínóhoz, rá kell hogy jöjjek, hogy azért annyira mégsem. Az akusztikus mégiscsak akusztikus..