de a gitárból ilyen hang nem jöhet!!! CSAK a hangmérnök ronthatott el valamit... ennek ellenére mégis egész magyarország a csávón nvet.... EZ az ami nem fair ebben...
persze, de ha ilyen produkcioval jelentkezett, amivel ugy gondolta, hogy még akár nyerhet is, akkor én is kiröhögném(ki is röhögtem :D). szoval önkritikia-hegyek
ez egy scele libling gitármárkáján nyomuló arc (kicsit olyan az arcberendezés és a vágott pofa, mint Blackmore fénykorában), de nem ez a poén, hanem a kutyu az ágyon...
(bájdővé) nem csinálunk itt egy mutameg-et belőle? alap adott, mindenki azt mutat amit akar ( nyilván nem a faroktárogatók erdei köpönyegvillantására gondolok )
Sztem Miki simán meg tudná nyerni..Sok ízes alterálás, Gambale féle sweep pengetéssel megbolondított tekerés, amit szinte alig tud vki a világon, egy-két nagy dallam azért kell bele, meg dinamikázás, alapban A-dórban mehet rá az impró, A-blues, oszt cső Amit még értékelnének szerintem, ha a modulációnál nem ilyen mezei váltás lenne, hogy fekvésváltás és mondjuk egy nyújtás-amit mindenki csinál-, hanem szépen menjen a tekerés, és menet közben úgy átmenni a másik hangnembe..
Mikinek a tudásából adódóan óriási esélye van!
superstrat gityó, jó minőségű hi-fi felvétel,
nulla klisé, sok dinamika, legato-sweep-tap mutatólag,
egy két finomsággal mint hybrid pengetés, viszont nó wah, nó tremolókar és egyéb koszolások:D
Ez a truth in shredding oldal versenye, ahol egyébként rengeteg gitárost tartanak nyilván névsor szerint, és beszámolgatnak bizonyos dolgaikról, vmiért egy ideje én is köztük vagyok
Nem hinném, hogy ez kimondottan rock verseny lenne, Marco egyik dalának részletére kell gitározni, -ami amúgy elég Lukather "Never Walk Alone" koppintás - úgyhogy mivel Graham és Marco is szeret fusion-t játszani, így szerintem elég nagy esély van arra, hogy nem rock arc lesz a nyertes..
A többi zsűritagot nem ismerem.
Őszintén szólva mindig elég későn hallok ezekről a 'versenyekről', vmint hónapok óta minden időm kitölti a gitárleckék írása, felvétele a guitarmasterclass.net számára, ami mellett még a lemezemet is írnom kell(ene) ( minden hangszert ), úgyhogy sajnos ilyesmikre nem marad már kapacitás..
Amúgy most is van egy jófajta netes verseny, és ezt elég nagy nevek hirdették meg, többek közt az egyik kedvenc feltörekvő gitárosom Marco Sfogli, és egy szintén nagyszerű gitáros, akit évek óta figyelek, Rick Graham, szóval itt a zsűri is igen előkelő, és meghatározott szempontok alapján ítélnek majd, és nem az van, hogy egy ember eldönti, hogy neki mi tetszett legjobban..
Amúgy meg én olyan versenynek örülnék, ahol nem azt díjazzák, hogy egy fél perces backing trackre ki mit játszik, hanem ahol saját dalt, szólót kell mutatni, és azok alapján megy a zsűrizés..nna, ilyet még nem láttam sehol..
Szerintem egy zenekarnak az az igazán lényeges, hogy van-e színtér, vagy nincs.
Pl. egy időben (vagy akár még most is) a hardcore színtér
példaértékú összetartást mutatott fel, mindenki szervezett, mindenki segített, stb.
Nekünk sem ment egyáltalán a szekér, míg outsiderként tekintettünk magunkra- az új dobosunk az indieből jött, és simán bekapcsolt minket is a vérkeringésbe, pedig nem britpopperek vagyunk, és azt kell hogy mondjam itt is mindenki tök segítőkész, annak ellenére, hogy néha nem egy zenei nyelvet beszélünk.
A fellépők hosszútávú érvényesülése szempontjából valóban totál mindegy, hogy bejutnak-e a szigetre. Viszont a közönség közül sokan vannak úgy vele, hogy elmennek szigetre meg pár fesztiválra és akkor "voltak koncerteken" az évben. Ha nem lenne sziget (ez az elkurvult verzió), akkor sokkal több pénz maradna a klubkoncertekre (amik még mindig jobban szólnak, mint bármelyik színpad a szigeten) járók zsebében és ezáltal a feltörekvő zenekaroknak is több szelet jutna a "hatalmas" tortából.
azért van a szigeten kívül is élet.
Ott úgy is csupa francia van, a koncerteket mindenki leszarja, a lényeg, hogy dugni lehet, meg részegen ugrálni valami retropop sátorban, és mindezt olcsón.
Jó reggelt mindenkinek Akkor sajna így jártunk, és soha nem fogunk ott jáccani:( Legalább a Wigwamban már jáccottam egyszer, és az is nádzs vágyam volt:) Mindegy új év, új lehetőségek. Alapvetően optimimista vagyok!
szigeten mindegyik szípad le van osztva szervezőknek.
ha nem ismernek, nem kerülsz be.
A netes jelentkezés csak a tömegek megnyugtatására van, onnan nem sokan kerülnek be szerintem.
olvastam őket, kb 8-10 szótag soronként- pont erről beszélek, nekem 4 kell, és 4 sor.
Az 16 szótag, két átlag magyar szó, angolul meg egy novella:)
ez van, minimalista zenébe minimalista szöveg kell..
Lovasi szövegeit én is szeretem, mondjuk ő elég rendesen ki is lépett a ahyományos keretek közül.
Akkor most tedd át ezt angolra: "zsákmányállat májt mosom egy névtelen patakban...":D
Abban igazad van, nehezebb magyarul írni normális szöveget, ami prozódiában(jó kis szó, mi?:D) is okés, de sztem érdemes megpróbálni.
Aki olyan hüje, hogy tükörfordítással akar vmit elérni, az meg is érdemli.:D
Nem mondtam, h nekem(nekünk) sikerült, de szerintem elfogadható szövegeink vannak, nincs szerelmes nótánk, kibelezős témákat is kerüljük...
Ha érdekel, a mymusic-on fent van néhány szöveg, abból kettőt én követtem el.
A szavak kurva hosszúak, tönkrevágja a ritmikát, és hosszan kitartva nevetségesek.
pl. let loooove ruuule, vs.
engeeeeed hogy a szereleeeeem uraaaalkooodjooon
Az összes jó magyar szöveg inkább vers jellegű (kispál, európa kiadó) talán csak a vhk tudott minimalista szövegeket, viszont az meg a zene mellett aszinkronban van elüvöltözve, és annyi.
mellesleg várom a zseniális magyar dalszövegeidet:D
Nos, én pont nem téged bíráltalak, de ha magadra vetted, arról nem tehetek. Ellenkezőleg, téged olyannak ismerlek, aki mindig a saját dolgát teszi.
Másrészt miért gondolod, hogy jobban okoskodom másoknál? Aki egy fórumra írogat, mindig a saját véleményét, saját igazát írja le. Te is, én is, más is. Egyikünk igaza sem jobb a másikénál, mert ugyan ki az, akinél az abszolút igazság van?
Ha valaki nem ért egyet, akkor normális esetben nem kibukik rá, hanem mondjuk nevet rajta egyet és lép tovább- persze csak akkor ha nem zavarja (pl. mert igaz).
Mi köze a tanításhoz a fenti megállapításnak? Nem filozófiát tanítok.
" A csajszi egy kicsit fogyjon le, ti meg a kecskeszakállat vágjátok le. Nem kell topmodellnek lenni, de normálisan, minimum átlagosan nézzetek ki. "
Én nem gondolom, hogy erre szükség lenne. Kézenfekvő példa: Tóth Vera. A többiben egyetértek, a jó kiállás számít. Mi mostanában kezdünk el ilyenekkel is foglalkozni. Persze legtöbbször nem jut eszembe h pl. egyenes háttal kéne gitározni...stb.
A magyarul énekléssel én is úgy vagyok, hogy a saját számok magyarok legyenek már. De ahogy nézem, nem sokkal indulnak jobb esélyekkel a magyar nyelvű előadók az angol nyelvűeknél, ennek legnagyobb oka szerintem, hogy magyarul tényleg jól meg kell írni a számokat, angolul meg benne van pár jól hangzó fordulat, és senkit nem érdekel, ha nyelvtani vagy akármilyen hiba van benne. Én legalábbis a nem magyar nyelvű számoknak igen ritkán figyelem a szövegét, ha zeneileg jól hangzik, akkor akármilyen szar is lehet. De ez lehet h összefügg az angol (nem) tudásommal is. Ettől függetlenelül anyanyelv párti vagyok.
"Aki tudja (nem csak hiszi!), hogy ő tehetséges, annak nem kell elismerésre áhítoznia, meg igazolásokat keresnie, egyszerűen csak teszi a dolgát és kész."
Ezt a f.szságot honnan vetted??? Magadtól jöttél rá? Ne haragudj a hangnemért, de kezd tényleg felháborítani ez az értelmetlen okoskodás. Ha "csak" egy szimpla fórumozó lennél, nem dühítene ennyire, de te tanítod annak a hangszernek a használatát, aminek én az életemet köszönhetem.
A YouTube egy nagyon nagy lehetőséget magában rejtő kommunikációs csatorna, de egyrészt ehhez is sok szerencse kell-kikhez jut el-, másrészt pedig tudni kell használni.
Sok nagyszerű zenészt találtam már én is, akik akár több tízmilliós nézettséget tudhatnak magukénak névtelenül, lenyomva a legnagyobb sztárokat, és ebből adódóan full amatőrből profikká válhattak, hiszen ekkora nézettségek esetén a nagy számok törvénye alapján eljut a produktum olyanokhoz is, akiknek a kezükben van a lehetőség, hogy "felkarolják" a tehetséget- miközben nyilván ők is profitálnak belőle.
A tudni kell használni dolgot meg úgy értem, hogy a visszajelzéseket tudni kell hova tenni, ugyanis az, hogy x ember azt írja, hogy ez "qrva jó volt", még egyáltalán semmit sem jelent, sőt! Azt elnézve, hogy hány pocsék produktum kap egy halom ilyen jelzőt, nagyon is fontos lenne, ha az emberek ezek láttán-hallatán nem bíznák el magukat!( pl. az ilyen "5 oktávot éneklő" szerencsétlenekre gondolok, akik Uhrin Benedek szindrómában szenvednek )
Én nagyon sokat köszönhetek a videóknak, fontos ismerettségeket, jó barátságokat, nagyszerű lehetőségeket, amelynek egyik eredményeképp a most íródó lemezanyagomon már kész sztárparádé alakul ( Kee Marcello, Dave Martone, Mentes Norbi, ifj. Tornóczky Feri, Varga Zoli ), és ha másért nem is, már ezért bőven megérte a befektetett munkát és időt, hogy ezekkel a nagyszerű zenészekkel együtt muzsikálhatok. Ennél jobb visszacsatolás meg aligha létezik..
Ezt mondjuk egy évtizeddel korábban aligha érhettem volna el, hiszen ezekhez az emberekhez net hiányában nem hinném, hogy el lehetett volna jutni a semmiből. Szóval lehetőségből ma sincs hiány, kicsit másképp működnek a dolgok, mint régen, és ez folyamatosan változik és változni is fog. A szerencse mellett nincs mese, ezeket a lehetőségeket meg kell tanulni a hasznunkra fordítani!
Korrekt kritika!!!!!!!!!!! és épít!! köszi komolyan!
Csomó ebből annyira igaz hogy a mádzsár szövegek mán készülnek. Viszon én a szakáltól megnemvállok:)))))) Anélkül iszonyat mezittelencsiga arcom van:))))) Viszont leszoktam a dohányzásról és elkezdtem rendszeresen futni a gellérthegyen, hogy jobb legyen az állóképességem és kevesebb a háááááj fasíííírt
Azon kevés zenék közé tartozik, a fórumon belinkeltek közt, amelyet az elejétől a végéig meghallgattam.
1. Ha külföldön akartok nyomulni, akkor jó a név. Ha M.o.-n, akkor változtassátok meg. Olyanra ami angol, de magyarul is értik mert majdnem ugyanaz. (hooligans, republik,unique)
Vagy valami frappáns, mint a "páluccaifiúk".
2. Ha itthon akartok nyomulni, akkor magyarul énekeljetek.
3. A csajszi egy kicsit fogyjon le, ti meg a kecskeszakállat vágjátok le. Nem kell topmodellnek lenni, de normálisan,
minimum átlagosan nézzetek ki.
4. Ne uccai ruhában álljatok a színpadra. A "szakadt" már nem menő. Ha bőrnadrág, akkor ne rokkerpóló mellé, hanem sokkal inkább valami ing. Semmi extra nem kell, de valami szolid fellépőruha az igen. (Szóval nem olyan ami szembejön az uccán hétköznap délutánonként. )
5. Az énekes csajszi hangja nagyon jó, de valami profi énektanártól vegyen órákat, hogy ki tudja teljesen hozni ami benne van. Szerintem kis képzéssel, világszínvonalon énekelhetne.
6. SEMMILYEN FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALOK AZ ELHANGZOTT TANÁCSOKÉRT ! NEM VAGYOK DIZÁJNŐR, SEM SZTÁJLISZT. ZENÉLNI SEM TUDOK. ÜDV !
Valószínűleg a teljes igazságot egyikünk sem tudja. Csak onnan indulok ki hogy a televíziós csatorna csak a legritkább esetben akar nekünk bármit is direktben eladni. Őt a reklámhelyek értékesítése érdekli, ezáltal pedig a nézettség. Úgy tudom hogy a nézők nagy többsége viszont a reklámról elkapcsol, tehát őt is a műsor érdekli, nem pedig a tévézés "folyamata".
Tehát hogyha nagyon ostoba dolgot akarnak megetetni az emberekkel, azt ők is észreveszik. (Hány tényleg gagyi műsor bukott már meg!) Ezért gyártanak olyan műsorokat ami a lehető legnagyobb csoportot érdekli a 18-49 éves korosztályban, mert egyrészt így a legkisebb az egy főre jutó költsége a műsornak, másrészt pedig hogy ne kerüljenek versenyhátrányba a riválisokkal szemben.
Ugye pont a köztévé a kivétel, de hát tényleg alig nézik, pedig az m1, m2, duna hármasban minden este adnak legalább egy normális filmet.
Hááát köcce! Bár monnyuk ez kifakadt belőlem, de hányak vannak még rajtunkkívül is akik annyira megérdemelnék a lehetőséget, hogy bemutatkozhassanak. De nemán hogy adjunk nekik 30 perc játékidőt! Inkább híjuk meg random Kovácsapuka kisfiát, me a papa mostan tejelt boritékba és még a Punkkkk támogatást is le tudjuk nyúlni hogy meghíítuk őket. Közben meg verjük a mellünket hogy terjesztjük a Magyar zenét! Régen azé volt jó, meg értékes a szigeten, a sok por mellett:) Mosmán sajna egyre kevesebb és egyre drágábban:(
Biztos mondtam már, de baromi jól külditek, és a zene is nagyon faszányos, pedig én aztán kevés dologra mondok ilyet Az, hogy ez nem kell a szigetnek, csak annyit jelent, hogy az is csak egy színvonaltalan szartenger, mint a megasztár és minden, ami az elmúlt években menőnek számít(ott).. ( tudok olyan kutyaütő bandáról, aki már többször is játszhatott kint..)
Tavaly muszáj volt kimennem egy napon, hát egy életre elég is lett belőle..azt az undorító fertőtengert, ami ott volt, hát komolyan nem kaptam szikrát..Csak pár órát voltam kint, de 2 kiló mocskot mostam le magamról este, el nem tudom képzelni egyesek hogy képesek egy hetet fürdés nélkül kihúzni ott..igénytelenség felsőfokon! Szóval, nézőként eddig is, és eztán meg főleg elkerülöm messziről azt a helyet..
Még annyi, hogy a szigeten fellépnek olyan zenekarok is, akik a közeletekbe nem ér.
Mi egyszer próbálkoztunk a szigettel, aztán azt mondtuk, majd keresnek ők bennünket ha akarnak. :)
Addig is Magyar-szigetre járunk! :)
Én csak azt utálom hogy nem lehet 1rő a 2re jutni. Nekem nagy vágyam kb. 11 éve, hogy a szigeten jácchassak. Nem nagyszíínpadon másfélórás gigabulira gondoltam! Valami kis eldugott stagenek is naon naon örülnék meg 15 percnek. Nos konrétan 11 éve még válaszra sem méltatnak, és szarnak nagyívben a fejemre, fejünkre(többesszámalatt az éppen aktuális együttest értem). Mióta Bálint (-777angalka777-) kollégával jáccok egy együttesben (2007) 3x jelentkeztünk! Szerintem nem jáccunk szar zenét, és szarul sem jáccuk. Ráadásul most relatíve divatos is ez a stílus (Mr Big reunion stb...). Szóval 3x jelentkeztünk és egyszer sem jutottunk be. Ez azé szarul esik ám az embernek!!! Úgyhogy azóta megfogadtam hogy a Sziget kapja be! Addig nem megyek ki amíg nem a saját fellépésem miatt kell kimennem. Sőt ott rombolom a Sziget imázsát ahol tudom! Bár ők a nagyobbak, de ha ők úgy akkor én így!
Szerintem olyanok akik jól tudnak gitározni, azok annyian vannak mint az oroszok.
Világviszonylatban meg pláne.
Ennél több kell, hogy kitűnjön az ember.
Igen, én is így látom, ahogy te. Kivéve a sorssal kapcsolatban: azt mondod, hogy megtetted, változtattál a dolgaidon. Szerintem mindeössze annyi a különbség, hogy nem a sorsodon változtattál, hanem pont azt teljesítetted be, mert az volt az egyik feladatod, hogy megtanulj kitörni/változtatni. Attól, hogy a sorsod determinált, még van választásod, hogy hogyan valósítod meg azt, de ettől még a végeredmény ugyanaz lesz (a cél előre megírt, de az utat felé te választod). Ennek az egyik eszköze lehet pl. a zenélés, de lehetett volna akármi más is.
De végülis ez most nem különösebben lényeg, csak úgy zárójelben hozzátettem.
Sanyi bátyám, tiszteletedet tennéd a "lányszix" topicban? Eleresztettem ott egy kérdést, amire szerintem Te mint főguru tudod a választ, de nem szeretném teleoffolni ezen topicot. Köszi
" de azt magamról el nem tudom képzelni, hogy eladjam mindenem, és évekig ne nyúljak hangszerhez.. "
ha nindent eladni az túlzás, de egy alibizenélés esete azért befigyelhet. fiatal vagy, átértékelődnek a dolgok az idő múlásával. de feladni akkor se fogja az, aki igazából szereti.
" Mindenhonnan azt kaptam mindig, hogy menjek el én is, mire várok még, de azt senki nem volt képes megérteni, hogy én a saját zenémet akarom csinálni, azt nem lehet 2 percekbe belesűríteni, és nem szeretnék zenebohóc mintájára egyik este rock-ot nyomni, máskor meg reggae-t, utána meg teszem azt soul-t.. "
szóval indítod a missziód. hajrá! ha van benned mondanivaló össze is fog jönni.
YESS! a mai világban szerencsére vannak már más csatornák (pl tecső), ahol az ember annyit mutat meg magából, amennyit akar. aki nézi meg "rezeg rá" vagy nem. nyilván ebből nem vesz az ember kenyeret, de a visszajelzés lehetősége megvan.
közülünk valószinüleg scele tudja ezt a legjobban.
szóval aki teszi a dolgát az inkább előbb úgyis a helyére kerül. hosszútávon meg tuti.
szóval lapátra fel, harcostársak aki zenél az jó esetben és elsősorban a zenélés szeretete miatt teszi én nem puna, pénz és hatalom miatt.
hogy esetleg meg is él belőle az az élet nagy ajándéka annak, akinek ez megadatik...
Az általad kiemelt mondatot természetesen szatírikusan írtam, mivel körülöttem szinte mindenkitől azt hallom, hogy mennyire igazságtalan ez a világ, és azt látom, hogy az emberek ezek miatt a dolgok miatt elég gyorsan teljesen feladják, sokszor végleg be is fejezik a zenét, és ez elszomorító!
Ugyanis ha igazán szereted a zenét, akkor nem tudod abbahagyni!
Számtalan hazai rocktörténelmet író ember is hosszú évekre letette a lantot anno, szerencsére aztán újra megfogták, de azt magamról el nem tudom képzelni, hogy eladjam mindenem, és évekig ne nyúljak hangszerhez..Pedig sokan nagyon sok mindent elértek a szakmában, amire nekünk már esélyünk sem lesz ( pl. több százezer lemezt eladni ), tényleg történelmet írtak, és mégis..
Szóval számomra ez picit érthetetlen..
Az írásod egy részével egyet kell értsek, erről beszéltem korábban, hogy az igazi tehetség úgyis megtalálja az érvényesülés útját így vagy úgy, előbb, vagy utóbb, aki meg idő előtt feladja, annak nem ez az élet való.
A sorsban nem igazán hiszek, szeretném azt gondolni, hogy az ember a saját sorsa kovácsa, és leginkább rajtunk múlik, hogy mit kezdünk az életünkkel. Persze van sok befolyásoló tényező ( vidéken lakom, szegény vagyok, sose volt (jó) tanárom ), de ezek ellen lehet tenni, ahogy pl. én is megtettem!
Sokan beismerik, hogy ők erre alkalmatlanok, nem elég bátrak, az ilyen embereket tisztelem, de többen vannak olyanok, akik meg csak a kifogásokat keresik, hogy miért nem lehet, és közben a guta majd megüti őket az irigységtől, hogy a másik megcsinálta, ők meg nem képesek tenni érte, miközben a minta adott lenne..
Én az ilyen show-k indulása óta a helyén tudom kezelni az "értéküket", mert az első pár adás után világossá vált, hogy ez miről szól. Mindenhonnan azt kaptam mindig, hogy menjek el én is, mire várok még, de azt senki nem volt képes megérteni, hogy én a saját zenémet akarom csinálni, azt nem lehet 2 percekbe belesűríteni, és nem szeretnék zenebohóc mintájára egyik este rock-ot nyomni, máskor meg reggae-t, utána meg teszem azt soul-t..és az alapján méricskéljen és ítéljen meg néhány mondvacsinált zsűritag, hogy mennyire vagyok képes mindent az elképzeléseik szerint megoldani..
Én szomorúnak tartom, hogy nem az egyéniségek keresése volt a célja a műsornak, de hát nyilván itt is kereskedelmi szempontok döntöttek, és mivel divatok jönnek-mennek, fontos az, hogy gipsz jakab, a nyertes az épp akkor aktuális stílusban is tudjon lemezt csinálni, ami legalább a befektetők pénzét 0-ra hozza, mivel ezek a műsorok a reklámbevételekről, és sms-díjakról szóltak, nem pedig a zenéről, miközben azért rá lehetett fogni, hogy ők kultúrát közvetítenek..
Nna, mindegy, a lényeg, hogy egyetértek abban, hogy nem ilyen műsorokban kell keresni a boldogulást, csak tudom, hogy sokan ebben szerették volna ( az ismerőseim közül is) és miután csalódtak, teljesen összetörtek, amit sztem nagyon nem kellett volna..No, de nem vagyunk egyformák..
"A sok igazi tehetség meg vághatja sarokba a gitárját, a befektetett idejét, energiáját, és kedvét, mert nincs igazság a világban"
Hát igen, ha valami nem sikerül, mennyire könnyű kimenteni magunkat azzal, ha bedobjuk a régi "nincs igazság a világban" szöveget, meg hogy a szemét rendszer így, a mocsok média úgy, hiába az óriási tehetségem, a műveltségem, az akármim, egyszerűen nem hagynak érvényesülni, pedig én.
Természetesen fel sem merül, hogy az az "igazi tehetség" mégsem olyan igazi, és akárhogy is igyekszünk elhitetni valamit saját magunkkal és környezetünkkel, pont az hiányzik belőlünk a legjobban...
(ezt most nem rád értem, csak úgy általánosságban; hány helyen, hány interjúban olvastam, hallottam már ezt...)
Ami nem zavar bennünket, arra ügyet sem vetünk. Mit érdekel, mit zavar valakit a megasztár silány színvonala, ha tudja magáról, hogy ő birtokolja azt, amit azok nem. Akkor vágyunk az érvényesülésre, az elismerésre a legjobban, ha tudjuk, hogy hiányzik belőlünk az a valami, és erre a külvilágban keresünk igazolásokat (mert magunkban nem találunk).
Aki tudja (nem csak hiszi!), hogy ő tehetséges, annak nem kell elismerésre áhítoznia, meg igazolásokat keresnie, egyszerűen csak teszi a dolgát és kész. A többi már csak a sorson múlik. Ha az ő sorsában az van megírva, hogy neki sztárnak kell lennie, vagy híresnek, vagy erősnek, vagy egészségesnek, akkor az is lesz (persze nem jelenti azt, hogy semmit nem kell érte tennie -viszont az ehhez szükséges adottságok is adottak lesznek számára). De ha nem, akkor akárhogy erőlködhet, meg siránkozhat, sosem lesz sem sztár, sem híres, sem erős, sem tehetséges, sem egészséges.
Aki nem fogadja el ezt a valóságot, az csak a saját életét nehezíti meg.
Ennek semmi köze a közönyösséghez, vagy a beletörődéshez. Ezek akkor állnak fenn, ha ki sem próbáljuk magunkat.
Viszont ha megpróbáltuk, de mégsem megy, akkor ennek a próbának egyetlen célja volt: megtanultuk, és megbékéltünk vele. Innentől már tovább lehet lépni.
na Peta ismét ide pazarolja idejét. guráááááá várjuk a nem O.T. "szopatást" a kis marshallzsebhanglökő mintájára.. akik itt voltak úgyis tudják, a többiek meg majd, ha kapnak a fülük közé akkor megvihogósodnak
Elképzeltem hogy nézne ki egy ilyen gitáros megasztár, vagy épp bármilyen más hangszeres "tehetségkutató" műsor a fantörpikus megasztár mintájára.
Emberke bemegy, legitározza az eget a saját stílusában,(legyen mondjuk rock) ami miatt hangszert fogott, amiben felnőtt, ami igazán a sajátja, majd egy kétes hitelességű és tehetségű zsűritag azt mondja: jó volt, de kíváncsi leszek jövő héten hogy játszol reggae-t, aztán blues-t, majd funky-t, flamenco-t, klasszikust, jazz-t, stb-stb..
És a végén az a forma nyer, aki a legkiválóbb session zenész, igaz, értékelhető zenét írni nem tud, egyénisége, stílusa nincs, senki nem tudja, hogy ki ő valójában, de baromi jó iparos, akivel baromi egyszerű lemezt készíteni a befektetőknek az aktuális közízlésnek megfelelően, és persze a közönség is őt tartja a legcsodálatosabbnak, mert mindent milyen frankón megoldott, és ez őt marhára elszórakoztatta..
A sok igazi tehetség meg vághatja sarokba a gitárját, a befektetett idejét, energiáját, és kedvét, mert nincs igazság a világban, tekintve, hogy azok az idők már rég elmúltak, amikor még az egyéniség számított erénynek, és így lettek nekünk Joe Cockerjeink, Tina Turnerjeink, Phill Collinsjaink, akiket érdekes mód nem hallunk hetvenhét stílusban bohóckodni, csak egyben, mert abban baromi jók, és úgy hitelesek!
De egyszer majd csak elmúlik ez is..
" :_D:_Dd
=
Akkor sajna így jártunk, és soha nem fogunk ott jáccani:( Legalább a Wigwamban már jáccottam egyszer, és az is nádzs vágyam volt:) Mindegy új év, új lehetőségek. Alapvetően optimimista vagyok! 
