Elég nehéz a japó aukciós oldalakhoz hozzáférni, én is csak egy proxy cégen tudtam.
Skubizd meg őket. Direkt a barbár idegenekre szakosodtak. Regisztrálsz, aztán dúskálsz a tutiban.
Na nézzétek csak, hogy a jó öreg Gazz papa mit lőtt a Tokiói búcsúban!
Nem ugy van ám az, hogy csak a Tibinek van Dzsanibigúd gitárja, hanem az jár a szegényembörnek is bizony!
Burny, használt, szállítás és vám nélkül 75000 ft.
Gombokért adják a hibbant japók a míves hangszereket.
Ha csak fele olyan jól néz ki ez a csaj, amilyen gyönyörű hangja van, már egy tuti bombázó lehet.
Ez a torzított gitár hangszín viszont nem illik ehhez a számhoz, ehhez a zenéhez szerintem. E gitárzenéhez való, a billentyűvel valahogy nem csípik egymást.
Szerintem ide valami simább, unalmasabb, kompromisszumkészebb, beilleszkedős stratós torz hang kell, nem olyan, ami belülről karcolgatja a dobhártyádat. És természetesen tupirhaj, meg bokáig érő ballonkabát, de hát az eleve megvan már, ugye? Vagy csak túl hangos, az is lehet.
Igen én is erre gondoltam, csak kíváncsi voltam a véleményetekre.Annak ellenére, hogy alacsony költségvetésű hangszer, az Epi Les Paul Customomat keresztbe nyeli le.
A japánok a 80-as években úgy állt nagyon jó saját gyártmányú szedőket raktak a gityókba.
Ezeknek általában elég nagy jelük is van. Ennél közelebbi infót nem fogsz találni, max kimérhetitek a szedőket.
Nem mahagóni, cherry burst színű jávor fedlappal és a test hátulja is ugyanolyan világos, mint a top, így azt gondolom, hogy a test is jávor lehet.Ja és csavarozott nyakú, valószínűleg azért is szól másképp,mint a többi mahagóni testű és ragasztott nyakú gitárjaim.
A segítségetekre lenne szükségem. A sógoromtól kölcsön kaptam a 80-as években Japánban gyártott Sanox Sound Creator Les Paul-ját.Van több gitárom is, de ez bármin próbálom, veszettül jó hangja van. A tisztája csilingel, szinte mint egy tele, tozítva pedig egy varacskosdisznó metálállat is tud lenni.Kérdeztem tőle és csak annyit tud róla,hogy valamilyen Dimarzio hangszedők vannak benne.
A kérdés az lenne,hogy milyen típus lehet?
Most nem kell annyira. Helyette van BB preamp ilyen natúr drive hangnak - kibaszott komoly egy pedál!!! -, meg a Dunlop Booster szólókiemelésnek. Meg lett a kompresszor, ami azért kell, mert ezt kéne éppen megtanulni. Gondolom segít majd egy kicsit...
Sziasztok!
Egy kis helyreigazításra és egyben kérdésre/információra lenne szükségem ami évek óta foglalkoztat!?:
Saját magam által zeneszerkesztő programban -jelen esetben garage band- kreált alapokat/ bejátszásokat szeretnék előadás közben bejátszani ritmusra, de ehhez ugye pontos ütemre van szükség amit mankóként a dobos takk jel formájában kap a fülébe nehogy elcsússzon az egész történet...
Tegyük fel, van egy nóta,
és a közepén lenne egy bejátszás, vagy effekt, vagy bármi, amit szeretnénk bejátszani.
Ahhoz hogy ez megszólaljon időben pont akkor se' előbb se' később, takk jelre van szükség,
amit ugye a dobosnak hallania kell...
Ezt hogy oldják meg a "nagyok" élőben koncerten?
Válaszokat előre is tisztelettel köszönöm!
Rob
Ez egy eléggé amatőr zenekar, és sajnos a dobosok tekintetében azzal főz a zenekar, ami van. Ráadásul, aki ezt dobolja, az a főszervezője az egésznek, úgyhogy nyilván kirobbanthatatlan. Én meg csak gitározom, úgyhogy szavam sincs túl sok...
Egyébként van billentyű a felvételen, csak csúnyán alá van keverve. Az elején lehet hallani. Sőt, még akusztikus gitár is van, de az is szépen alá van keverve.
A nagy tervem az, hogy ha lementek a bulik szeptemberben meg októberben, akkor kiszerválom a bagázsból a bőgőst meg a billentyűst - szerintem atom kurvajók mind a ketten!!! -, meg egy-két énekest, és csinálok velük saját partizenekart, csupa ilyen pop- meg rock klasszikusokkal, de tényleg rendesen összerakva, ahogy kell. Szerintem még akár rendes pénzt is lehetne keresni itt vele...
A vékonyabb húr biztos nem megoldás nekem. Néha le kell hangolni Eb-re, és már attól meg vagyok őrülve, hogy így mennyire lobognak a húrok. Sokkal inkább felfelé tartok húrvastagságban, mint lefele, és nem a sound, hanem főleg kényelmi szempontok miatt. Egyszerűen képtelen vagyok lobogó húrokon rendesen gitározni.
A tegnapi próbán játszottuk először ezt a számot, úgyhogy a szóló csak oda van maszatolva. Meg amúgy is, mindig is béna nyújtásaim voltak, és nem azért, mert nem tudom feltolni a húrt a vastagsága miatt, hanem mert igénytelenül elmaszatolom jobbára. Le kell majd ülni rendesen kidolgozni ezt a szólót, és akkor a nyújtásokat is próbálom majd helyre tenni.
Meg eddig jobbára ilyen blueser dolgokat toltam, ahol szerintem kifejezetten jól szól az egy kicsit mellétolt nyújtásból adódó disszonancia. Hagyományosabb zenénénél, főleg ilyen pop-klasszikusoknál ez már nem megy el - ezt én is érzem.
De azért köszi szépen a javaslatokat meg a hozzászólást. Minden értelmes kritikának meg kommentnek nagyon örülök, sőt, kifejezetten azért is tolom ide a műveket újabban, hogy jöjjenek értelmes hozzászólások.
A csaj se rossz, néha kicsit nazális, de annyi baj legyen, legalább tisztán énekel.
Ami királyság, hogy hangtévesztés nélkül ment a terces refrén!
Most jön a nem kellemes része. Ami szubjektív magánvélemény, segítő szándékkal, kéretik így kezelni!
A ritmusszekció EGYÜTT egy öres PET palackot sem ér. csak csapkodnak mint han a szatyorban.
A bézer igazodik a dobhoz. itt a baj.
Nem az hogy, igazodik, hanem, mert lusta és erőtlen a balkeze a dobembernek. Később üt mint kellene és fékezi a tempót, ezt sínyli a béz, mert szeretne pontosan játszani, de....
Tovább ekézem a dobost a fillek, a rollok is pontatlanok. Fél? Vagy mivan?
Vagy esetleg most kapott egy metronómot a fejére és szembesült magával?
Kéne neki szólni, hogy igazán összeszedhetné magát.
Jelentősen javítana a helyzeten, ha tenne dinamikát a játékba. Annyira erőtlenül üti meg a pergót, hogy szinte csak sodronyhang van, testhang semmi. Picit kávásabban kéne.
Tibi ez neked szól. Használj véknyabb húrokat, küzdesz a nyújtásokkal. Tudom én, hogy vaskosabban szól a vastagabb. A nő is jobban sikít, ha nem ceruzát kap. De nem jobb az ha nem kell bírkózni, hogy kijöjjön jól az, aminek ki kell?
A 8 húrosom pl. játszhatatlan 9-es készlettel (nem lehet behangolni a F# húrt pontosra, Drop-ról vagy egy fél hanggal lejjebbi hangolásról nem is álmodhatok vele, pedig 26,5"-os a menzura), a 10-essel ok, de letörnek az ujjaim. Kénytelen leszek Hybridelni, mert másként nem megy. Illetve megy, de kínszenvedés.
Nagy respekt hogy bevállaltátok ezt a kult tételt, ráadásul billentyű nélkül!
Váááá, ezt nem állom meg, hogy fel ne tegyem. Ma lejött a templomos zenekar próbájára egy iszonyat cuki 70 éves bácsika, hogy akkor énekel egy kicsit velünk.
Meg nagyon modernül szól. Az neck pickup még elmegy, de az a Chopper nagyon nem teléül szól. Meg szerintem a jávor top is levesz a Tele feelingből egy kicsit. Szép folyós szólózáshoz biztos tök jó, de az a nagyon karmolós Tele hang, az ezzel szerintem egy kicsit tompul. Legalábbis én ezt érzékelem, aztán meg fasz tudja...
Borzasztó bunkó nyaka van. Azt mondjuk én pont imádom, pont nagyon bejön, de ha nem vagy ehhez szokva, akkor elsőre eléggé leveri a biztosítékot szerintem...
Valszeg eladom a Kotzen telét amúgy. Kurvajó meg minden, de nem nekem való igazán. A suttyóbb dolgokat kedvelem. A lenti (#17860) old school Tele (AVRI '52) például nálam nagyon megeszi a Kotzen-t, pedig tényleg semmi rosszat nem tudok mondani róla. Bitang egy kurvajó gitár, csak nem nekem.
Az ES335 meg a világon mindenre jó, nem csak berryre...
Holnap játszunk valami nagy biker fesztiválon, és megpróbáljuk majd videóra venni. Ha jól sikerül a felvétel, felrakom majd ide is, és akkor meg lehet nézni, hogy nézek ki a V-vel.
Mondjuk a V-t tartaléknak viszem, de legalább a végén 1-2 számhoz azért bevállalom majd, ha már ott van...
Kicsit off, de nekem a Flying-V-ről mindig az alábbi klip jut eszembe, és aztán jót mosolygok, ahogy a fiatal Hernádi Judit énekel a Flying-V és a kandalló mellett...
https://www.youtube.com/watch?v=e80qhyovOnA
Arról nem is beszélve, hogy éppen egy igazi klasszikus 80-as évek superstrat-ot hajtok már jó ideje. Egy fasza régit szeretnék, mert akkoriban még tettek jó bunko nagy nyakat a gityóra. Sajnos ezt a modern hátul lapos nyakat nem szeretem. ha találonék egy szépe kerek, vastagabb nyakú, régi superstratot, venném azonnal...
Meglepően kényelmes cucc. Még ülve is, állva meg aztán pláne. Olyasmi feelingje van, mint egy SG-nek: nagyon könnyű gitár, szép fényes, karmolós hanggal, és persze messze nem olyan vastag mint egy Les Paul.
Az ebony nyak meg eléggé odabasz. Nem értem a Gibson miért nem tesz minden Standard fölötti gityóra ebony-t. Hamár iszonyat dollárokért árulják ezeket, illene...
2001-es 67 Reissue, de pickupok nélkül vettem. Kiszedettem belőle az eredeti kerámiás Gibson pickupokat, mert azokat utálom nagyon. Most a Tokai-ból kiszedett pickupok vannak benne (a Tokaiban meg Gibsonok vannak, hogy legyen egy csavar is a dologban), és szól is rendesen. Kéne bele egy szett Gibson azért, akkor aztán mégjobban odabaszna.
Vannak azért furcsaságok vele, amik elsőre eléggé megleptek. A pickup-váltó pl. úgy van, hogy fölfelé bridge, lefelé neck, azaz pont fordítva, mint az összes többi Gibsonon. Megszokhatatlan, ha volt már Gibsonod, úgyhogy azt egyből megfordítattam normálisra.
A három potiból egy master tone, meg van két volume a két pickuphoz, de olyan iszonyat béna helyen vannak, hogy mindig mellé nyúlok. Asszem, leszedetek majd két potit, hogy maradjon csak egy master volume, tone meg nem kell egyátalán.
Elég hülyén nézek ki a gitárral, amikor a nyakamban lóg, de játszani nagy élvezet rajta. Karmol nagyon. Kicsit vékonyka a nyaka nekem, főleg a Les Paul után, de nem elviselhetetlenül lapos, mint mondjuk valami klasszikus metal-gitár, úgyhogy még a határon belül van.
Tibikém, szent irigység van bennem, remélem nem haragszol ezért! 
