A Blackouts az zúzásra van tervezve. Csak akkor sípol, ha elromlott, de nem nagyon szoktak ezek elromlani, amennyire én tudom. Sok mozgóalkatrész nincs benne:)
A gerjedésnek én két fajtáját különböztetem meg (de ez csak az én meglátásom...): az "ízléses" gerjedés, amikor az egész gitárod rezonál egy adott felharmónikuson, ez általában lassabban alakul ki, pl. kitartott hangoknál lehet egy gitárt így berezonáltatni, de tud egy meg nem pengetett gitár is hasonlóan rezonálni, ha elég nagy a hangerő vagy a gain. A mikrofónia ezzel szemben nem zenei gerjedés, ilyenkor általában egy viszonylag magas hangon sípol a gitár, függetlenül a lefogott hangtól és a gitár/erősítő térebeli viszonyától. Ez a sípolás szinte azonnal kialakul, amikor nem játszol, nem lassan "úszik be", mint az "ízléses" gerjedés. Attól alakul ki, hogy vagy a hangszedő van lazán a helyén, és berezonál, vagy a hangszedő alkatrészei közül valamelyik belül "elszabadul" és az rezonál. Ha olyan a szedőd, akkor egy (újra)viaszolás tud segíteni, de a Blackouts emlékeim szerint műgyantával van kiöntve. Ha nem teljesen jó a kiöntés, akkor belül akár egy-két szál a vezetékből is rezonálhat, ami ilyen jelenséget okoz. Sajnos ilyen hangszedő esetén nemigen van orvosság, legfeljebb a hangerő vagy a gain csökkentése
Gondold végig, hogy min változtattál, amitől elkezdett hirtelen sípolni, mert nem szabadna neki. Például esetleg nagyobb torzítás, nagyobb hangerő, más torzító, más EQ beállítás, közelebb vagy az erősítőhöz, ilyesmi.
Nekem csak a nagyon gagyi pickupom sípolt régen (Hohner L75 gyári). Amióta normális pickupokat használok sípolás nem fordult elő, pedig nem spórolok a torzítással.
Ha közel mész az erősítőhöz akkor gerjed a gitár, de az általában a test és/vagy a húrok rezonációja miatt van. Volt régen SD Heavy Metal Livewire pickupom ami tudtommal a Blackouts elődje, és az sem sípolt soha. Egyébként arra cseréltem a Hohner gyári pickupját és a sípolás egyből megszűnt.
Alapzaj ellen jó lehet, de csak ha már minden mást kipróbált az ember előtte... :) Sokat nem szabad várni tőle, normál próba/koncert körülmények között.
Sziasztok!
2 kérdés is lenne...
Aktív elektronikás, pu-s gitárban szintén "rezelni" kell az üreget a sípolás miatt avagy nem?
Illetve full jávor gitárba nyakhoz milyen pu-t ajánlanátok? Zsíros, de nyitott, nem túl mélydús, felharmónikusokbn gazdag lenne a vágy.
Köszi szépen!
Hali,
Van valakinek gyakorlati tapasztalata azzal, hogy egy nyitott humbucker-re lehet e burkolatot rakni? Elég ellentmondásosak a vélemények!
Ha van és érdemi negatívummal nem jár, kinazbaki ilyet bevállal?
Érdekes a dolog. Az valószínű, hogy a húr negyedénél pengetve az első felharmónikus erős, de ennyire azért túlzás. Csak arra tudok gondolni, hogy a tranziens jelenséget (értsd pengetés) nagyon erősen "érzi" a mérőmegoldásod.
E-re hangolt legvastagabb gitárhúr
Ezek a frekvenciák gyorsan változnak, van úgy hogy az 1. harmónikus csak egy pillanatra erős, aztán gyorsan lecseng..PrintScreen-t nyomtam
A mérés jó.
Persze az a húrpengetős dolog igaz, hol, milyen erővel, hogyan, mivel. Ezek mind beleszólnak a harmónikusok arányába. Lehet úgy is pengetni hogy nem ad le az 1. harmónikus nagyobb jelet.
Egyszerűen megszoktuk hogy együtt szólnak az alaphanggal, de még így is szűrik rendesen a mélyeket a gitárosok, nem ? Persze ebbe a többi cucc is beleszól, erősítő meg főleg a hangszórók.
Ha a 12. érintő fölé raksz egy hangszedőt meg még ott is pengeted a húrt valahol akkor sokkal mélyebben szól mintha a nyaknál lenne a hangszedő. Kevesebb sokkal a felharmónikus szerintem, azért. A hangológépek,-programok meg a főfrekvenciát nézik, ezért őket nem zavarja meg, de hallani azért még halljuk a különbséget.
A pengetésnél annak van nagy szerepe, hogy hol pengeted meg a húrt, de ezt minden valamirevaló gitáros kb. fél év alatt kitapasztalja (nyiván van, aki hamarabb). Azt viszont nehezen tudom elképzelni, hogy az első felharmónikusod erősebben szól, mint az alaphang. Ez olyan lenne, mintha folyamatosan egy octaver-rel játszanál... Mi az a bizonyos "spektrumanalizátor", amire hivatkozol? Én ezt inkább mérési hibának/sajátosságnak gondolnám.
Én is mondanék véleményt, bár nem vagyok fiziológus.
A legnagyobb kitérés pengetéskor ott van ahol megpengeted a húrt. Ezt gondolom egyszerű elképzelni. Aztán ez a legnagyobb kitérés továbbvándorol a húr közepe felé, akár túl is megy rajta aztán meg vissza. Szóval van ilyen idétlen hullámmozgás a húron hosszában, de ennek a hangra szerintem kicsi befolyása van a hangszedő ebből nem sokat ad tovább. Leginkább az 1.felharmónikus ami hallható,az a húr hosszának a felén rezeg. Tehát amíg az egész húrhossz kitér egy irányba, addig a húr fele megcsinál egy komplett rezgést oda vissza. Ennek a rezgésnek a maximális kitérése kb. a nyaki hangszedő fölött van (az egész húrhossz negyede), ezért van hogy néha az 1. harmónikus nagyobb jelet adni mint maga az alaphang.
(az én gitárom legalábbis ezt csinálta, az 1. harmónikus majdnem ugyanakkora jelet adott le mint az alaphang, néha nagyobbat- a spektrumanalizátor "main frequency" mérője átváltott az alaphang frekvenciájának 2x-ére)
Bónusz kép annak aki elolvasta a hozzászólást:
Így torzít a digitális-szoftveres program
Igyekszem röviden összefoglalni (de így is elég hosszú lesz): egy mindkét felén rögzített húron olyan állóhullámok tudnak kialakulni, amelyek félperiódusának egész számú többszöröse a húr hossza. Amikor csak úgy üresen megpendíted, akkor a legelső ilyen állóhulám alakul ki, ez pedig az, aminek a húr hossza pont a félperiódusa. Gitárra lefordítva ez lesz a fundamentális hangod. Egy nem lefogott húr esetén ennek a maximuma épp a 12. bundhoz esik, azaz ott nincs semmiféle csomópont. Csomópontokat te magad tudsz létrehozni azzal, hogy a megfelelő helyen meggátolod a rezgést pl. azzal, hogy odarakod az ujjadat - ezek lesznek az üveghangok. A 12. bundnál értelem szerint az oktáv, mert per definitionem az oktáv a fele hullámhossz. De további üveghangokat tudsz létrehozni, ha a húr harmadánál, negyedénél, stb. blokkolod a rezgést. Azt figyelembe kell venni, hogy a húrod nem egy ideális dolog, van vastagsága, merevsége, miegyéb, így nem tudsz tetszőleges felharmónikust megszólaltatni, mert egyszerűen nem adsz elegendő energiát a pengetéseddel ahhoz, hogy pl. tíz-tizenkét csomópontú felharmónikus hallhatóan rezegjen.
Mármost ez az idealizált világ, a valóságban ennél sokkal bonyolultabb a helyzet. Miért is? Sorolom: a két végén rögzített húrod egy olyan testhez van rögzítve (a gitár), ami át tudja venni a húr rezgését, azaz valójában a húrod nem is pontosan felel meg a "két végén rögzített" kitételnek. A gitár egy bonyolult formájú, nem homogén test, aminek mindenféle sajátfrekvenciái vannak. Említettük, hogy a húr sem egy ideális test, vannak mindenféle fizikai jellemzői, amelyek befolyásolják a rezgését (lényegében a vastagsága, a hossza és a feszítőerő - ha jobban megkaparom, akkor az anyaga és a keresztmetszet formája is). Aztán az sem mindegy, hogy hol, milyen erővel, milyen irányban illetve milyen technikával pengetsz. Ezek mind bonyolult sokszorosan csatolt és visszacsatolt rendszert hoznak létre, amelyek miatt különbözőféle felharmónikusok is megszólalnak a húrodon, ezek azok a plusz rezgések, amikről írtam, hogy rárakódnak az alaphangra. Az általad is linkelt nagyon érdekes videó pont ezeket mutatja be.
És mi a köze mindennek a hangszedők elhelyezéséhez? Nos őszintén szólva nem sok. Gondolj bele: ennek a bonyolult rendszernek lehet egy "optimális" helye egy üres húr esetén. De ha azt a húr valahol lefogod, vagy egy másik húrt pengetsz meg, lecseréled a húrlábat vagy a nyerget, más típusú húrt kezdesz használni, máris máshova kerül az "optimális" hely. Csak pár dolgot jelenthetsz ki viszonylag biztosan nagy általánosságban:
1) A húrlábhoz közeledve a fundamentális hang intenzitása egyre kisebb lesz, hiszen egyre kisebb amplitúdóval rezeg a hangszedő felett a húr. Ez nagyjából az összes felharmónikusra is igaz, mivel nulladik közelítésben a húr vége rögzített, ergo ott semmilyen rezgés nincs.
2) Az üres húr a felénél szól a leghangosabban, ez igaz az összes páratlan felharmónikusra is (bár azoknak ugye több maximuma is van). Mivel leggyakrabban az alsóbb fekvésekben játszunk - különösen komplexebb dolgokat, mint az akkordok - ezért nyugodtan állíthatjuk, hogy a 12. bund környéke a legnagyobb intenzitású mind az alaphangban, mind a páratlan feklharmónikusokban.
Mármost általában a páratlan felharmónikusokat kevésbé szeretjük, mivel ezek nem mindig harmonizálnak az alaphanggal. A páros felharmónikusok szinte minden esetben jól szólnak az alaphanggal (pl. oktáv ugye...), viszont gyakran unalmasak (megintcsak az oktávra utalnék). Ezalapján már lehetne gondolkodni azon, hogy hova jó tenni a hangszedőt. De itt további problémák is bejönnek: a hangszedő sem egy pontban "olvassa" a húrt, hanem egy szakaszon. A humbuckerek jóval nagyobb szakaszon, mint a single szedők. Emellett a hangszedőknek is van frekvenciaátviteli tulajdonsága: egyes frekvenciákra érzékenyebbek (ezt hívják "resonance peak"-nek, és sok normális gyártó ezt fel is tünteti az adatlapon).
Ha tehát mindezt összeadjuk: a két végén rögzített húr alap rezgését, az erre szuperponálódó felharmonikusokat a való világ bonyolultsága miatt és még hozzáveszem a hangszedők tulajdonságait is, akkor máris olyan rendszert kapok, aminek én tutira nem vállalkoznék a modellezésére és a modellből való számításra (még ha tanultam is fizikát). Marad az empirikus megközelítés, amit a hangszerészek használnak, és amiből nagyjából az jön ki, hogy a tele meg a strato nyaki szedője igen jó helyen van, olyan helyen, ahova egy 24-bundos hangszer szedőjét nem tudod elhelyezni.
Ezt miért gondolod így? A gitárhúr nem úgy rezeg, mintha a közepénél megfognád és mozgatnád, hanem egy összetett hullámvonalat alkot, tehát több helyen vannak erősen kitérő és viszonylag nyugalomban lévő szakaszai. A hangszedők elhelyezésére az erősebben kitérő szakaszok jók. A húr felénél pont egy keveset mozgó szakasz van (12.bund)
http://videa.hu/videok/zene/igy-meg-nem-lattal-hurt-gitar-hur-rezges-7R2Madjq8Yw1Ejp9
Mit értetek "rezonancia pont" alatt? Fizikai szempontból ilyen kifejezésről nem tudok. A húr legerősebben az alaphangján szól, ami ugye egy félhullám. A legjobban tehát a felénél tér ki a nyugalmi helyzetéből. Emellett valójában egy eléggé összetett mozgást végez, amit erre az alaprezgésre szuperponálódó további felharmónikusokkal lehet leírni - én nem vállalkoznék rá. Ha megmaradunk a nulladik közelítésnél, azaz annál, hogy a húr legjobban a felénél tér ki, akkor minél közelebb kerülsz ehhez ponthoz, annál erőseb lesz a jeled. Ennél komolyabb fejtegetéshez az adott gitár anyagát és geometriáját kellene figyelembe venni. A hangszerészek ezt tapasztalati úton teszik, de egyszer olvastam egy cikket, ahol a szerzők valahogy egy stratóban keletkező rezgéseket feltérképezték. Egész érdekes volt, egy hamisszínes ábrán mutatták is az intenzitásokat.
Én úgy gondolom, hogy a rezonancia pontok ott vannak, ahol a húr a legnagyobb amplitudóval leng, az üveghang pedig pont ennek az ellenkezője. Gondolj csak bele, megérinted a húrt és szól tovább, vagy érezhetően rezeg az ujjad alatt és rögtön elhallgat.
Arra is gondolj, hogy egy 24 bundos gitárnak hosszabb a nyaka, több lóg ki a gitártestből, 1gy kevesebb fa hozza létre a hangot. Egy LP, vagy tele más hangot produkál mint egy SG. Biztosan ismered azokat a bálnafejre emlékeztető basszusgitárokat, ahol nincs felső szarv, de majdnem a nyak feléig ér a test felső része, nem csupán a kinézet miatt van. Az 50-es, vastag nyakú Gibsonok is másként szólnak, mint a pálcika vastagságúak. Több rezgő fa másabb hangot eredményez, mint ahogy a fogólap anyaga, vastagsága is befolyásolja azt, vagy a bundok mérete és anyaga is.
24 bundos gitáron nem, vagy pedig csak nagyon nehezen lehet olyan pozícióba tenni a nyaki hangszedőt, ami a klasszikus, jó (strat, lp) hangot adja.
Nem hiszem, hogy a fizikát át lehet verni egy hangszedővel, ha nincs abban a pozícióban.
Ezért sincs olyan gitár, ami mindenre jó, tehát több gitár kell :)
Pontosan. Ezért is szokták gyakran a 24 bundos gitárnál a nyaki szedőt annyira a fogólap mögé nyomorítani, amennyire csak lehetséges. Drasztikus lépés, de esetleg érdemes lehet megfontolni, hogy az a plusz pár bund mennyire kell, és esetleg inkább 20-22 bundos hangszert keresni.
Ahogy a híd felé haladsz egyre kisebb a húrok kilengése, amplitúdója. Kisebb jelet is adnak le ennek megfelelően. Dinamikusabb a hangja viszont nem olyan részletgazdag, kevesebb benne a fel-,alharmónikus. Sterilebb. Ezen nem tudsz változtatni. Talán segíteni úgy tudsz a "problémán" hogy olyan hangszedőt választasz ami viszonylag jól veszi a harmónikusokat is.
(szerintem)
Sziasztok!
El tudjátok nekem magyarázni,hogy mi a "fizikája" annak,hogy egy 22 bundos gitárnak miért van jobb nyaki hangja,mint egy 24 bundosnak?Illetve milyen nyaki(humbucker) hangszedő való az utóbbiba,hogy ezen az adottságon javítsak?Köszi.
Vennék használtan, pöpec rozsdamentes állapotban egy Dimarzio Virtual Solo-t és egy Dimarzio Virtual Vintage Heavy Blues 2-t.
DP420 és DP 409, fizetek 2x15 ft-ot, vagy van egy Area 58 és egy SuperD. cserealap is esetleg.
Ez attól függ milyen hangzást keresel. Rengeteg olyan beállítás van, mikor az erősítőn állítunk egy éles tónust és a gitáron kezdjük tekergetni a hangszín potit hozzá. Ha nincs a gitárban kondi néha igen éles tud lenni, de sokan nem nyúlnak a tekerentyűhöz, úgy gondolják nem érdekes, pedig jó kis testhangot is lehet vele csinálni. Meghatározza a gitár alaphangját a hozzá kapcsolt poti értékével együtt, ezért a kondi értéke és típusa sem mindegy, lehet vele kísérletezgetni milyen gitárhoz, milyen hangszedőhöz melyik tetszik. A múltkor vettem egy gitárt, nagy jelű humbikhoz 47nanos kondik és 300KOhm-os poti, annyira sötét, tompa hangja volt, hogy inkább kicseréltem. De piszkálta a fantáziám, hogy miért lehetett ez így, visszatettem és az erősítőt kezdtem babrálni. +presence, meg magas és akkor már tetszett, kiderült az okosság, de evvel a beállítással a többi gitárom csak csilingel és sistereg. A kondi elméletileg csak a magasakat vágja, de tapasztalat, hogy egy reszelős fa hangot is hozzátesz.
Köszi az infókat!
Igazából nem szoktam túl sokat finomkodni a potikkal. Olyan terv is volt, hogy hangszín ne is legyen bekötve, illetve még mindig nincs teljesen kizárva. Jól sejtem, hogy abban az esetben a helyére kell kötni egy 500k-s ellenállást?
Még nincs kizárva a későbbiekben a 498T, szokta piszkálni a fantáziám, de ezúttal a SD-re esett a választás.
A márkátlan potik, vagy gyengébb minőségűek értékének a tűrése és ebből adódóan a tényleges értéke sokat változik. Pl a Gibson LP Standardokban, Studiokban 500kOhm +-20%, Custom modellekben ugyanez már csak +-5%. Ha vesszük a 20%-os tűréssel készültet az alsó határértéke 400KOhm, mintha egy névértékű potit 1/5-ére halkítanál. Hangszín potinál is hasonló a helyzet, bár egyesek szerint ez nem hallható, szerintem igen.
Amit meg kérdeztél, 500Kohm-os potit használj, minél jobb minőségűt. Ha futja SD hangszedőre ne sajnálj 3-4 ezrest potira, pláne, ha sokat tekergeted. Ha nem, akkor jó a bemért értékű olcsó is.
Hangerőnek használj logaritmikusat, hangszínhez lineárisat. A kondi pedig általában 0,022nF.
Az, hogy SD potit veszel teljesen mindegy.
Nem tetszett az aktív dolog, nem az én világom. Igazából csak személyes ízlés miatt, már el is adtam, a hangszedő is meg lett már rendelve, nemsokára mehetek is érte.
Másik gitáromban Seymour-ok voltak, azokat szerettem.
De igazából tényleg csak ízlés kérdése, nem konkrét bajom van az EMG-vel, csak a Seymour-t jobban szeretem.
Hali!
EMG szettet váltanék le passzív Seymour-okra. Ebből adódóan szükségem lesz az alap alkatrészekre, potikkal kapcsolatban lenne kérdésem. 2 hangerő 1 hangszín bekötés lenne a cél. Milyen értékű és karakterisztikájú potik kellenének, illetve mennyire szól bele a hangba az, hogy Seymour Duncan potit veszek, vagy egy noname potit alkatrészboltban?
A humbi két "középső" vezetékét sodord össze.
Ha a Tone poti egy push-pull poti,akkor forraszd annak a kapcsolójára,a középső érintkezőre ezt az összesodort érpárt.
A megfelelő szélső kapcsoló érintkezőre meg forrassz egy földelés szálat.
Ha a kapcsolóval földeled az összesodort érpárt,akkor lesz felezve a humbi,ha nincs földön,akkor marad sorosan kötött humbuci.
Sziasztok ! gondolom vannak akik vágják ezt a rajzot. én viszont kérdezném miért van az, hogy a hídnál a zöld a nyaknál a fekete a megy a kapcsoló házra az az földre ????
A DActivator ez nem a Super Distortion utódja.
A Super Distortiont még mindég gyártják. Van belőle már Super 2 és Super 3 is.
Azok se utódok, hanem inkább variánsok.
Van nekem egy 32 éves gitárom, a hangszedők is eredetinek tűnnek benne.
99% hogy két DiMarzio DP100 van benne, amik koruknál fogva nem meglepően
mikrofóniásak lettek. Csúnya gerjedéseket produkál a gitár ezért lépni kell.
Úgy tudom ezeket lehet javítani. Budapesten hova vihetem, mennyibe fáj a műtét?
Vagy veszek egy DP220-at híd pozícióba, nyaknál meg marad a régi csak clean-re.
Jól gondolom, hogy a DP220(119) a DP100 utódja?
Lehet, hogy a kondi értéke nem jó ? Mi van ráírva pontosan ?
Forrasztások rendben vannak, nem érnek össze ?
Láttam már olyat is, hogy annyi ónt tettek a poti lábára, hogy lecsorgott a koptatóig, az meg ugye földelve van... :)
A középső potin lévő kondi okozza a gondot. Azt kiiktattam, akkor minden műkszik, és a 2. hangszínpoti teszi szépen a dolgát. Ránéznél, hogy mit csináljak a középső potival? Hova tegyem a kondit és mit fog szabályozni?
Kösz előre is!!!
Sziasztok, visszanéztem a topikban, s mivel nem találtam a témát, most kérnék kis segítséget:
Megcsináltam a 9 way Strato Wiring kapcsolást ezt és a következő gondom van: a közép és híd pu köztes állása, és a híd önállóan a DPDT ononon kapcsoló mindhárom állásában mély, hiányzik a magas. A középső pu önállóan szépen szól, de már a hídival a köztesben elveszti a magasait. A gityó 94-es 62 japán strat, pu szett Texas special, japo potik, orange 0,022mld 600V + 2 db TAD kondi. Mi lehet a gond???
Kösz
Viszont legalább ilyen fontos a teljes cucc átvitele az erősítőig.
Bárhol behalhat útközben a hang ilyen extrém elvárásoknál és nem bizt, h a hangszedő az oka.
Poti, kábelezés, jack ajzat, és főleg: GITÁRKÁBEL!!!
Aztán már csak az erősítőnek, meg a ládának kell toppon lenni. :)
Na akkor megkíméltem magam még egy projectől. :) Köszi! Valami fedő vagy takaró lapot lehet kapni hozzá? Mert most a dupla első és a single középső ott csúfoskodik. Akkor kiszedném őket.
Sziasztok! Van egy Ibanez RG270DX gitárom. Sokáig nem használtam és sajnos a csavarokat megkapta a rozsda illetve a hangszedőket is. Általában csak a hátsót használom, ezért lecseréltem egy aktív EMG 81-re. A nyakhoz úgy tudom a 85-öst ajánlják. Azt nem tudom, hogy érdemes lenne-e beszerelni egyet. Vastagabb metál hangzáshoz kellene. Nem tudom ritmushoz szokták-e egyszerre használni a kettőt, vagy döngetéskor csak a hátsót?
Ha itt pick-up specialisták vannak, egy kérdés:
Melyik az a pick up, ami külsőleg Strato formátum és rendes, jó magas hangja van. De tényleg kifejezetten, extrán magasabb frekit is tud, azaz akár 8-10kHz ig is értelmezhető felharmonikusa is van.
(hangsúlyozom, hogy egyetlen kivátelével én még nem találkoztam ilyennel, azért kérdem. Amit tudok, az Gibson és nagy. Nekem ez most Strato-ba kéne, amit nem akarok fűrészelgetni.
Köszi!
Sziasztok! Eladó Nordstrand Nj5fs zajmentes Jazz bass hangszedő szett. Kb fél évet volt használva. Magyarországon nagyon ritka, én külföldön vettem. Made in Usa. Uj ára 270Usd körül van. Csere beszámítás nem érdekel.
A szett ára alku nélkül 30 000ft
Eladó 2 darab EMG SA hangszedő! Kiváló állapotúak, gyári hosszúságú kábelekkel, egyszer voltak beépítve. Nem quick connectesek! 1 darab hangerő és 1 darab hangszín potit tudok adni hozzájuk.
Az utolsó mondat egyszerű, mégis benne van a lényeg.
Hasonlóan gondolkozom nyilván én is.
Hangszerboltba, természetesen nem megyek. Ez világos.
A hangszerjáték terén némi gyakorlatom már azért van. Egy aktívot is valószínűleg el tudnék használni, ha arról lenne szó. A passzívok leginkább a természetesebb hangzásuk miatt érdekelnek jobban.
A Metallica Kill em All-t nem azért írtam mert konkrétan azt a hangzást szeretném utánozni. Hanem csak zenei irányvonalként jegyeztem meg. Tehát hogy keményebb hangzású rock-ban, metal-ban gondolkoznék.
Azt szeretném még ezen felül kérdezni, hogy a már említett EMG passzív pickupjai közül, milyen szempont alapján válasszak?
Tehát vannak ugye a H1-H2-H3-H4 típusok.
Mi a lényegi különbség ezek között? -mert sajnos nem nagyon tudom.
Ebben ha valaki tudna nekem segíteni, vagy írna róla valami rövid ismertetést, annak nagyon örülnék.
Ha valaki például használta már ezeket, vagy van némi rálátása van ezekre a dolgokra.
A hangzás megtalálása, kialakítása is egy út amin végig kell menni, más nem járhatja be helyette, szóval ezt is valahol el kell kezdeni.
NE menj hangszerboltba kérdezősködni mert őket a haszon érdekli. Fogalmuk se lesz miről beszélsz, nem is igen érdekli őket: vásárolj, fizess = rád fognak beszélni mindenfélét.
Tanácsom:
Nézd meg, hogy a hangzást amit el akarsz érni, azt kb. mivel szokták. Új pickupot ne vegyél. Jó állapotú használtat vegyél, és maximum az új ár 60%-át fizesd ki érte. Ha nem tetszik ugyanannyiért eladod, aztán megveszed a következőt. Ezt az utat be kell járni, valaki megtalálja előbb utóbb, valaki csak megközelíti.
Tudd, hogy univerzális dolgok nincsenek, tehát egy pickup vagy Metallicára lesz tökéletes, vagy Chet Atkins-re. Döntsd el mi a legfontosabb, mindkettő egyszerre nem fog menni.
Ha még nem nagyon tudsz gitározni, akkor aktívat nem javaslok. Az aktív kompresszál. Igaz, hogy sokkal jobbnak éreznéd az elején, mint a passzívat, viszont a kompresszálás miatt nem fogod megtanulni a dinamikai nüanszokat, mert azokat kiegyenlíti a pickup. Én is így jártam annak idején...
Hetfield a Kill em All-on amennyire tudom Seymour Duncan Invader hangszedőt használt, csak később váltott aktív EMG-re. Ezzel kezdhetnéd te is kiindulási pontként. Nyilván ő nem les pault használt, meg más a cucca is, így csak a pickup nem fogja megoldani a dolgokat, viszont valóban a hangzás egyik legfontosabb elemét képezi.
Viszont a hangzás legfontosabb eleme, mindig te leszel. Szóval ez még mindég jobban művészet, mint technikai sport.
A felszerelés amit használok, arról úgy gondolod hogy nem elég alap, egyszerű?
A felszerelésem egy elektromos gitárból, egy kisteljesítményű tranzisztoros kombóbol, és 2-3 egyszerű effektpedálból áll.
Jelenleg épp azon vagyok, hogy ezeket megtanuljam jól kezelni.
Az EMG passzív hangszedőivel talán ennyire komoly vizekre eveznék át, így hirtelen?
Lehet hogy igazad van, de erről én azért meghallgatnám mások véleményét is.
![](<a href="http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=786img119.jpg" target="_blank"><img ALT=""class=img_max800 src="http://www.kepfeltoltes.eu/images/786img119.jpg" alt="Korlátlan képfeltöltés ingyen - www.kepfeltoltes.eu"></a>)
