Nekem az összes soralbum alter-take-je megvan, kivétel a Let it be-korszak, abból csak pár felvételi nap. De azt kiadták önállóan is, húszegynéhány lemeznyi anyag..:D
Legjobban talán a Revolver meg a Bors őrmester tetszik ebből a szempontból.
Úgy látszik, nem vagyok igazi rajongó, mert nem mozgat meg a dolog...:)
Megvannak a bakelitek (persze nem re-mastered, mono-verzió, hanem általában Jugoton, ivétel egy eredeti, '68-as angol kiadású White Album). Szerintem sokkal izgalmasabb a különböző take-eket hallgatni, hogyan alakultak át a nóták...inkább ezeket a felvételeket kellene újra kiadni, nagyobb mennyiségben, hogy ne legyen túl, drága..:)
Még csak tisztán hallottam élőben, de mindenhol azt írják, borzasztó s..r a beépített torzítója. Pedálja van. Amúgy jött még pár arc, akik megírták, hogy milyen kúl arc a kommentelő, hogy nem polkorrektkedik, meg kedveskedik, hanem mindig megmondja a frankót. Ehhez képest az arc némán hallgat, amióta megkérdeztem, egy tranyóst mégis hogy küldesz meg így?
egy ilyen kisebb instro gitáros fórumun érdeklődtem, ott még akár személyesen is ismerhetik a videón látható kollégát. de ezek a rolandok tranzisztorosak nem? nagyon régen volt már tranyós cuccom, de az nem szólt így soha :) igaz, nem roland volt :D
amúgy a nótának nem sok köze van a Beatleshez, nyilván tudom, hogy játszották, de eredetileg instrumentális. Sztem a legtöbb instro zenekar ezt vette át:
Hát igen, drága dolog. :/ egyébként ennél már csak rosszabbul eshetett volna kielemeztük. Beesett egy lcd monitor és a laptopom közé, egyik gitár és gitáros sem sérült az egyébként brutális sebességgel csapódó állványtól... annak meg kimondottan örülök, hogy nem a saját Neumann-om vágódott földhöz...
Volt tőlünk független hangosítóbrigád és felajánlották a saját miksijüket, ami egyébként bedöglött az eset után és nem szólt tovább... nincs infóm róla, hogy mi baja lett, javítható-e, vagy sem. Természetesen a szervezők állják a dolgot.
Harrisonnak már '64-ben elege volt..:) Ki akartak szállni a koncertezésből, de nem volt olyan egyszerű, tekintve, hogy gondolom, nem pár héttel a dátumok előtt kötötték le a koncerteket. Epstein (és Paul) is a végsőkig harcolt, hogy legyenek fellépések, '66-ig bírták..aztán mikor Lennont megfenyegették amcsi szélsőségesek egy félreértett kijelentése miatt, akkor pláne így döntöttek.
Szóval nem volt helytelen az infód, akkor már nagyon elegük volt. Nem is feltétlenül a hangzás miatt, hanem mert kissé húzós lett az életvitelük: évi két lemez, stúdiózás, többtucatnyi fellépés, hotelszobáról hotelszobára, semmi magánélet, drogok, stb.
A Shea-stadionban a hely (egy baseball-stadion) hangosbemondó-rendszere volt a PA.:)
Egyszer valami TV-műsorban mondták: ott "ment az agyukra" (lehet, hogy Lennon-ra értették?), hogy a nagyon nagy nézőszám miatt nem hallották saját magukat (monitor még nem volt), és ezért elhatározták, hogy csak stúdiózni fognak.De ha '66-ban volt még másik koncert, akkor az én "adatom" nem állja meg a helyét.
Nem, hanem 1966.aug.29. Candlestic Park (USA). No meg a tetőkoncert, de az nemhivatalos buli volt.:D
Ez "csak" egy rekordnézőszámú buli, volt, 56.000 emberrel. És Lennon "bekattant"..:D
Tegnap meegnéztem a Nowhere Boy c. filmet, amely Lennon gyerekkoráról szól. Nagyon tetszett, szerintem érdemes rákeresni/letölteni.
Nagyjából a Quarrymen-es időszaktól indul, egészen az első hamburgi útig. A hangsúly Lennon családi tragédiáján van (dióhéjban: választania kellett, hogy apjával vagy anyjával akar-e maradni, később nagynénje nevelte, nagybátyja meghal, megtudja, hogy anyja pár utcával arrébb lakik, stb.), melyek Lennon dühös természetéhez vezetett.
Nagyon tetszettek olyan apróságok, johy pl. nagynénje szekrényén egy létező gyerekkori Lennon-kép volt, az első Quarrymen-fellépés hangszerei, az öltözködés teljesen a korabeli fényképeken alapult. Szóval nem egy összecsapott vacak.
Nem utolsósorban, a Lennont alakító színész jól hozta a karaktert, fejre is hasonlított (bár egy kicsit túlgyúrt volt:D), különösen a távolabbi kameraállású koncert-jelenetekben.
Számomra az is fontos, ki mennyire hiteles abban, amit csinál, amit "üzen" a szövegeivel.
A színház más tészta, ott az a dolga, hogy (kitalált) figurába élje bele magát. nagyon más szitu.
Nem is érzem annyira hitelesnek a magyar blúzereket, mint egy öreg négert a Mississippi mellől.:) Ettől persze még játszhatnak jól, stílusosan. De nekem nem ugyanaz a kettő.
Előző példámra visszatérve: ha Justin Bieber arról énekel, hogy mennyit nélkülöz, szakadt a gatyája, és nincs pénze sörre, meg a Buksi is kiszökött, az valahogy sántít.:)
olyannyira a gombákhoz húzott, hogy számomra az Illés sosem volt több egy magyar bitliszt klónnál (az eredetihez képest mértéktartó produkcióval). Az Omegába 50x több egyéniség és spirituszt volt mindig is. end of flamewar :)
engem sosem érdekelt a ki honnan jött dolog, csak a hogyan zenél.
Nekem ez is ugyanaz a színpad mint a színházban. A ha paraszt családból származó színész épp 3. Richárdot alakítja nem foogok vakarózni, hááá ne izéljé már, te paraszt vagy:)
mert ha nem így lenne akkor én is kb a népzenénket nyomhatnám mert magyar vagyok, mit akarok itt blues játszani, szútkéz rélvéjsztésön és big fet mámá ról énekelve :)
Amúgy ha már említve lett Szörényi Levente mondta már el pár helyen, hogy azt vette észre, hogy azon pálya társai akik nem óhajtottak vagy tudtak jobb szinten megtanulni muzsikálni inkább a sztónszt preferálták, míg a jobb muzsikusok inkább a bítliszt.
Persze hogy Ő is inkább a gombákhoz húzott
de tény, hogy ők szofisztikáltabb muzsikát csináltak.
én véleményem hogy mindkettő giga király csapat, és egy nagy baromság mérlegre tenni őket.
és dönteni sem kell közöttük, hisz mindkettőt szerethetem :)
Nem a zenei munkásságról volt szó, hanem a két zenekarról, a megítélésükről: amibe ez is beletartozik. Főleg, hogy a Beatles-t szokták megalkuvó öltönyös bandának lefesteni (ahogy a cikkíró is teszi)...erre remek riposzt a Lemmy-idézet.
Amúgy igen, a hitelességet sokban befolyásolja, hogy honnan jött az adott banda. Justin Biebertől pl. nehéz lenne elfogadni hitelesnek, ha pánkot adna elő, szakadt gúnyában..ugye érted?
A Beatlesnek max. az első pár éve volt beat...azért egy Sgt. Peppers-albumot meghallgatva kicsit túlnőttek azon.
Vagy Strawberry Fileds Forever (személyes kedvencem), esetleg Beacause...
nem értem miért releváns zenei munkásság szempontjából hogy ki honnan jön.
Az emberek 99.99%-a kúvára leszarja ki honnan jön, a lényeg hogy mit tesz le a színpadon és a slágerlistákon. ettől talán hitelesebb/kevésbé lesz hiteles vagy jó a zene?
Mondjuk eleve az összehasonlításnak sincs sok értelme, mert még csak nem is egy stílusban mozogtak, egy beat és egy blues zenekart mérlegre tenni tökéletesen az alma-körte esete.
Watts munkásságát nem annyira ismerem, de Ringo azért nem volt gyenge dobos, a maga stílusában semmiképp. Van pár nóta, ahol elég jókat dobol (Rain; She said, she said pl.). És még az egyszerű témáit (pl. She loves you) sem olyan könnyű ugyanolyan fílinggel dobolni, mint ő tette..legalábbis hallottam jópár tribute-zenekart, ahol sokkal gyengébben nyomták.
"Lemmy Kilmister:“...the Beatles were hard men too. Brian Epstein cleaned them up for mass consumption, but they were anything but sissies. They were from Liverpool, which is like Hamburg or Norfolk, Virginia--a hard, sea-farin' town, all these dockers and sailors around all the time who would beat the piss out of you if you so much as winked at them. Ringo's from the Dingle, which is like the f***ing Bronx. The Rolling Stones were the mummy's boys--they were all college students from the outskirts of London. They went to starve in London, but it was by choice, to give themselves some sort of aura of disrespectability. I did like the Stones, but they were never anywhere near the Beatles--not for humour, not for originality, not for songs, not for presentation. All they had was Mick Jagger dancing about. Fair enough, the Stones made great records, but they were always s**t on stage, whereas the Beatles were the gear.”
A zenéjük megítélése persze szubjektív. Nekem a Beatles a nyerő.
Ringo semmivel se rosszabb dobos mint Charlie Watts, mondjuk szerintem mind a kettő meglehetősen primitíven dobol.
Harrison viszont elég jó gitáros, jó énekes, és jó dalszerző volt világéletében, úgyhogy ezt a részt én sem értettem.
"Ha még ez sem lenne elég, akkor két hathatós érvvel szeretnék örökre véget vetni a bitlisz-sztonsz-vitának. Az egyik George Harrison. A másik Ringo Starr."
Nem jössz feb.8-án Pestre? Alberték (The Bits) játsszák végig a teljes Hard day's night albumot, meg egyebeket is...kétszer már láttam őket, nagyon jók, még az én szőrözős Beatles-imádatomnak is.:D
Lehetne egy Beatles-találkozó is ott akár..
