A vokálra értettem. Egyébként egyik itt felsorolt banda sem ér a Beatles nyomába zenei sokszínűségben(szerintem). Szeretem a Stonest is, de nem sokat fejlődött/változott a zenéjük 40 év alatt. Ugyanez elmondható a Purple-ről, a Zep-ről...
Rajtam kívűl még pár tízmillió nagy durranásnak érzi a Beatlest. Legfeljebb Te nem tartozol ezek közé...
"A Beatles lényege, hogy nemcsak stúdióban, élőben is pontosak voltak, amit hárman elő tudtak adni, az utánozhatatlan... "
Azért ez egy cseppet erőss! Csak néhány példa, hogy voltak, vannak még mások is, akik élőben is tudtak zenélni.: Rolling Stones, Led Zeppelin, Deep Purple......Sting, Dire straits és még sorolhatnám. Nem volt az olyan nagy durranás, mint ahogy hiszed.
Én nem temetném a zenét. Régen is volt sztárcsinálás, régen is énekeltek olyanok, akiknek ezt rendeletileg kellett volna megtiltani (Bob Dylan, hogy ne menjünk messzebb), régen is volt rossz vagy hallgathatatlan nyekergés. Talán ma több irányból és hangosabban zuhog ránk a bóvliáradat, talán jobban elnyomja a tiszta hangot, de azért meg lehet találni. Zene - igazi zene - mindig volt és mindig lesz, mert anélkül nem ember az ember. Gyerekkorunkban azt tanultuk, hogy az embert a munka tette emberré, de ez nem így van. A művészet volt az, és ha a művészet eltűnik, akkor eltűnünk mi is.
Jó zenét kell hallgatni, a többit meg nem kell észrevenni.
Mi is igyekszünk...Ha tudtok, gyertek el márc.29-én Maglódra, a Kriszta Rock Klubba. Ott fogunk játszani a További Magyar Hangok(saját nóták), ill. a Green ChillerZ(Red Hot Chili Peppers-tribute) nevű bandáimmal. mindkettőben vokálozok:)
www.krisztarockklub.hu
Ez mindenkire vonatkozik!!! Mármint a meghívás...
Megváltoztak a zenei stílusok, és a zenei igények. A mai "zene" már ha annak nevezhetjük, vagy valamilyen metál műfaj, esetleg az öreg blues, ami nem koimondottan vokális műfaj. A mai könnyűzene meg teljesen eligénytelenedett, vagy valami Rap rettenet, vagy ízléstelen, kiöregedett zenészek által komponált és komplett háttér iparral létrehozott "sztárocskák" által előadott nyáltenger. Az a fajta zene, amit a Beatles, vagy a Bee Gees, Beach Boys....(de még az Abba is igényes vokális zenét nyomott) művelt, kihalt, mint a régi szakmák, bakter, cipész sorolhatnám. Ma már a XXI. században hiper-szuper technikával ipari méretekben oldjuk meg a szórakozást is....
Számomra elszomorító, hogy fogsz egy rossz arcú gettó mókust, az orra alá teszel egy mikrofont, és ha bele tud böfögni, akkor ő már sztár.
Csak mi,már mint a zenekaromban.Mindig is a kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektettünk a vokális dolgokra.Most is öten vagyunk és mindenki énekel szólót és vokálozunk is ezerrel több szólamban.Annak idején egy "öreg" beatbajnok alaposan belénk oltotta az éneklés szeretetét!!Nálunk nincs virgázás nem is volt pedig tudunk egy kicsit mi is.-:)Mi ezeket a dolgokat,ha valakinek olyanja a próbákon versenyenkívűl megoldjuk.-:)
Így van. Egyébként sosem értettem, a mai amatőr(és nemcsak amatőr)bandák miért nem használnak többszólamú vokált a saját számaikban? Egy tisztességes háttérvokálhoz nem feltétlenül kell tökéletes énekhang(legalábbis szeretném ezt hinni:)), inkább némi gyakorlás. Baromira meg tudja dobni a nótákat, és mégis; alig látok-hallok ilyen együtteseket. Mindenki virgázni akar a gitáron/basszuson, és már nem marad energiája, Vagy miért?
Mind énekeltek a lemezeken. Azokat a vokálokat együtt hozták össze. Nyilván teljesen másképp szólt koncerten, még jó. A Beatles is másképp szólt, például a náluk igen gyakran alkalmazott dupla vokált ugye élőben nem lehet reprodukálni.
A Queent sosem szerettem. Úgy látszik, már gyerekkoromban sem csíptem a homárokat...Brian May gitárhangzását kifejezetten rühellem.
A Beatles lényege, hogy nemcsak stúdióban, élőben is pontosak voltak, amit hárman elő tudtak adni, az utánozhatatlan...
Pilot-ot én sem ismerem...
Engem épp az ilyen "kiábrándító" akciók tettek még nagyobb Beatles-fanná. Látszik, hogy ők is emberből voltak...Azért azt a vokált nem sok banda csinálná utánuk...
tisztelettel meghivom a társaságot a bucsubulinkra a bázisba március 28.áraeste 9re.és felhivom a figylemet pár uj videonkra...tessék szépen kritizálni...
http://www.youtube.com/user/THEBEATERSBAND
Köszönöm szépen, most megjött. (csak irigyellek Titeket - én csak "69-ig zenéltem zenekarban, és amit utána kihagytam, azt már biztosan nem tudom teljesen bepótolni). Gratulálok, hogy ilyen jól együtt tudtatok maradni.
Ahogy a "szakma" támadta Őket, főleg a kitüntetéseik alkalmával, primitív zenének titulálták a műveiket (meg kell hagyni akkor is voltak már "virgások" és az elődök is "villantottak" az évszádok alatt), mosolyogva tudomásul vették,elismerték a kritikákat méé?
Na, mit találtam. Egyrészt nagyon öreg lett Paul hangja, de nem ez az érdekes.
Hanem a Felvétel, Ami Azon A Napon Készült.
Erről se tudtam, hogy létezik.
Ki lehet valahogy menteni az ilyen Quicktime hangot?
"Nézzük" el Nekik "kezdők"nyeretlen kétévesek voltak,de meghódították a világot és a "próbálkozásaik" a mai napig nyomot hagyott a fülekben! Emlékszel rá hogyan jellemezték anno magukat?
Jól tudod, Grundig licenc volt! Egy NZK 145ös a mai napig műxik itthon a garázsban, pedig már párszor földhözb@sztam! Az első kazettás magnóm volt!!! Már csak régi szar kazettákat merek beletömni, nehogy megkajolja a jókat!!!
Semmi baj ,nem vettem komolyan,én is csak hülyéskedtem! Keresek egy linket,mert tudom van valahol "szoci"gitárokról!Felteszem ennyi off azt hiszem belefér a Beatlesbe. (Küldöm a mélt.)
Először is bocs a "Bandáért", másrészt a mail címem(most vettem le ijedtemben, mert az ellopták topicot is olvasgatom): marosvolgyi.peter1@chello.hu
Nekem Jolana Graciosom volt, de nem teljesen olyan, mint amit néha látni a neten ilyen néven.
Tudjátok, ilyenkor derül ki, hogy sajnos a mi gyermekeink már úgy nőnek fel, hogy nem is tudják mi az a ZENE, így nagybetűvel. Ki fog emlékezni 2!!!! év múlva a most futó Rap "sztár"-okra? Valaki fogja tudni, hogy a Megasztárosok mit is csináltak? A Beatles mai napig él, annak ellenére, hogy sajnos 2 tagjuk már elment tőlünk......
...vagy korábban hallottad a "63-as verziót(ami az eredeti volt). Bár erre kisebb az esély, mint a lélekvándorlásra...(én meg katolikusként nem hiszek az ilyesmiben, bár előző életemben buddhistaként még másképp gondoltam)
Ha már ennyire, akkor elmesélek egy nagyon érdekes élményt. Abszolút műszaki beállítottságú emberként ugye nem hiszek a babonákban, mert jól tudom, hogy aki telihold idején pontban éjfélkor fekete kokast áldoz egy krétakör közepén, azt nem érheti a rontás. De ez akkor is rejtélyes.
Olyan 15 lehettem, amikor megvettem az utolsó hiányzó sorlemezt a gyűteményembe. Mind megvolt már, csak ez az egy hiányzott: a Let It Be. Azt hiszem, a Fonográfban vettem, 550 forintért, vadonatúj angol kiadásban. (A nyugati nyomás 550 volt, a jugó 320, az indiai talán ennél is olcsóbb.) Szóval boldogan és büszkén vittem haza és izgatottan helyeztem föl a sztereó Teslára. Volt néhány szám, amit még nem ismertem, a Maggie Mae, a Dig it, és a legérdekesebb, a One After 909. Ez utóbbi is teljesen ismeretlen volt számomra, mégis mikor elkezdődött a dal, roppant furcsa dolog történt: énekeltem velük együtt. Tudtam a szöveget és a dallamot is. Ismertem valahonnan. Egészen biztos voltam akkor és ma is abban, hogy az azt megelőző tíz évben, vagyis amióta az eszemet tudtam, nem hallottam azt a dalt. Fogalmam nincs, honan és mikor épült be a fejembe. Talán mégiscsak van lélekvándorlás, és előző életemben hallottam (a tetőkoncert után három hónappal születtem).
Én meg a hatvanas évek végén - a Filmmúzeumban - láttam a Hard Day"s Night-ot. Akkoriban ott éjszaka - nagy protekcióval - meg lehetett tekinteni ilyen dekadens alkotásokat (de voltak pl.Antonioni-filmek is).Összesen 1-2 előadás és passz. Video,CD még a hírekben sem volt.
A Városligetben "96-ban volt egy brutális kiállítás, vmi osztrák fickó cuccaival, ha jól emlékszem...Volt egy vitrin, a Cavern másával, korhű hangszerekkel(bár a Hoefner basszus jobbkezes volt...:))Ott volt kitéve egy eredeti "hentes"borító...Hihetetlen volt!
Én 11 évesen láttam videón a Hard day"s night c. klasszikust. Rájöttem, jó néhány dal ismerős a flmből. Elkezdtem turkálni otthon. és megtaláltam a Red és Blue Album-ot(Jugoton kiadás), meg a Rock "n" Roll music c. válogatást. Aztán megvettem Molnár Gábor és Molnár Imre Halhatatlan Beatles c. alapművét, aminek a hátulján ott volt néhány olyan bolt címe, ahol Beatles-lemezeket árulnak. Az A hard day"s night volt az első, 400 ft-ért("88-ban). Így kezdődöttt...Azóta sikerült eBay meg egyéb ismeretségek révén egész szép kis gyűjteményre szert tenni. Nagyjából az összes fellelhető koncert, demó, stúdiós próbálkozások...
Unitra ZK145 Philips licence, bizony, én is azzal kezdtem, illetve anyám vette még valamikor 71 körül, az vagy 15 évet szolgált nálunk. Aztán jött később egy másik ugyanilyen, de az már nem varázsszemes volt, azt hiszem, nem is csöves. Tesla B101, Sony tapecorder, üvegfejes Akai, Revox G36, B77...
Lemezjátszóból előbb egy monó, később hatalmas fejlődésként egy sztereó Tesla volt. Aztán egy keletnémet futóműből építettem egyet magam.
Én a magam részéről nem tudok olyan sok mindent, ráadásul felejtek is erősen. És ma ezerszer könnyebb hozzájutni az információkhoz, mint akár csak az én időmben, a 80-as években is volt. Akkoriban kivágtam az újságokból az összes cikket, képet, minden kis kétsoros hírecskét. Egy barátommal egyszer direkt azért jártuk végig a lakótelepet papírgyűjtés címén, hogy az újságokat átböngészve új anyagot találjunk. Könyv még nem volt, csak az újra kiadott Beatles-biblia. Az első nagy élmény, ahol sok új dolgot láttam, a Beatles-hét volt a frissen megnyitott BS-ben. Volt ott minden, koncertfilmek, kiállítás, ott láttam először a Helpet is, meg még sok mindent.
Azért nekem volt Jolanám is.
Különben abból indultam ki, hogy egyrészt úgy látszik, a Beatles-nek van mondanivalója a későbbi korosztályok számára is, másrészt minden tiszteletem az alább már említett három Úré, amiért ilyen szinten tájékozottak Beatles-témában. Nem véletlenül irigylem őket, hisz nekünk mindennapi élmény volt (mennyivel jobb téma volt a mostani "bulvár" helyett), mégis sokkal kevesebbet tudtunk, pedig - talán - könnyebben lehetett hozzáférni. És persze szemmel láthatólag "ez a mánia" jó összekötő-kapocs a korosztályok között.
No meg akkor még a "3.műsor"-ban, ma Bartók a neve volt Göczei Zsuzsa műsora, " Lemezbörze helyett" aki nagyon szuper zenéket sugárzott. Minden szombat délután a rádjó előtt ültem, és a kezem a magnó felvevő gombján volt.....
Na ezért aztán nem jár gratula. Szerettem, hát megszereztem a dalokat. Volt egy orsós magnónk, azzal szép lassan elkezdtem fölveszegetni a rádióból. Akkoriban még megírta a Rádióújság a könnyűzenei műsorok részletes tartalmát, úgyhogy az ember bejelölgette, ami érdekes. Plusz ugye hétfőnként kettőtől ötig lesben álltunk a Kívánságműsor alatt, csőre töltött magnóval. Aztán jöttek a Molnár Gábor sorozatai, az is jól jött akkor. Aztán kamaszkoromban, tán 14 évesen elkezdtem a lemezeket megvenni. Néhány év alatt egész komolyka kis gyűjteményem jött össze (később eladtam egyben). És persze én is miattuk kértem gitárt, 1980 karácsonyára kaptam egy 300 forintos majdnem játék gitárt. És SG-t is azért akartam már 25 éve, mert George-nál láttam a korábban említett darabot.
Na ezzel én is így voltam: az első gitáromat 1966-ban - miattuk - kaptam. De akkor mindenki az "Égi lovas"-t és a "Felkelő nap házát" nyüstölte. Azért van tőlük egy rakás bakelit-lemezem, meg CD is. DVD-t Ricsitől kaptam.
Nem olyan nagy kaland ez! Én kölyök koromban megszereztem szinte az összes Beatles dalt, pedig akkor még az internet még papiron se létezett. Aki szerette a zenéjüket, addig kutatott, amíg rá nem talált a dalokra. És miattuk vettem, azaz kértem a szüleimtől az első gitáromat.
Ezt aztán nem is ismerem. Különben folyamatosan irigyellek Titeket (Ricsi, Yogi és Gabbancs Urak), mert nekem, akinek abban a szerencsében volt részem, hogy szinte együtt nőttem fel a Beatles-ekkel (bár az Ő növekedésük talán kissé jobban sikerült mint az enyém), szóval én harmad- annyi számukat ismerem talán mint Ti.(ez egyúttal gratuláció is)
Amennyire ez biztos lehet negyven év távlatából. De minden forrás egyöntetűen ezt mondja. Cédén meg lehet vásárolni a Mellotron hangbankját mai szintik számára, azon is rajta van állítólag. Azt viszint senki nem tudja, hogy ki játszotta fel a Mellotron hangszalagjára az eredeti riffet.
És ugye az végül is egy igazi klasszikus gitár, csak szalagról.
