Miért, a 28 szerinted nem fiatal? A mai magyar helyzetben egy gityózgató srác kb. 23-25 éves korára tud összespórolni egy valamirevaló hangszert és akkor még erősítőről, effektekről, stb. nem is beszéltem. Szóval itthon ne nagyon várjunk szerintem 15-16 éves Malmsteeneket.
Szerintem pedig pont, hogy a válaszod(egészen pontosan a stílusa) ami a tipikus magyar mentalitást tükrözi. Ha valaki olyasmit ír/mond ami nem tetszik neked, az tuti, hogy csak és kizárólag irigységből teszi. Hát persze.
Egyébként az igazság valahol félúton van, mivel a versenyszabályzatban nem szerepel, hogy csak olyanok jelentkezhetnek, akik pl nem rendelkeznek "profi" cuccal vagy 25 év alattiak. Más részről viszont a gitárhős elnevezésből az adódik, hogy a fiatalabb korosztályt célozza ez a verseny. Az sem mellékes, hogy fikázod a gitárhősöket, mégis jelentkezel egy ilyen versenyre...
Sexy, rohadj meg, mert neked háromszor annyi gitárod van, mint nekem, már 14 évesen külföldön turnéztál, és különben is, mit képzelsz magadról, hogy most is 3 zenekarban játszol, és hány lemezt kiadtál, te piszok!
A legjobb az, hogy ma regisztrált a srác a youtube-on- tehát vszeg csak ezért a beszólásért végigg***izte a reggelés folyamatát-, és az adatlapja alapján 28 éves, vagyis annyi, mint én..
A szokásos irigység. Ez az ember nem jött még rá arra, hogy nem az 5 gitár, a honlap meg a hírnév teszi a sikert, hanem a kitartás. Sajnos a lemez után még többen fognak rosszmájúskodni, ahelyett, hogy megfognák otthon a squierüket és kitartó gyakorlással oda jussanak, ahová pl. Krisz. Persze az nehezebb, mint néhány pocskondiázó sort beírni egy videó alá.
Szép is lenne, ha azért nem engednének nevezni valakit, mert túl jól gitározik...:D Nyilván olyanok nem fognak nevezni, akik már elérték a céljukat a zenéléssel, mert az valóban nem lenne fair, életkortól függetlenül. Ha viszont az embernek még van miért "megmutatnia", akkor tökmindegy, hány éves...
Ismét a "jó" magyar vircsaft... ( comment a youtube-ról a Metal Hammer-es gitárhős verseny nevezésemmel kapcsolatban..)
"így kell ezt, esélyt se hagyni másoknak hogy nem korhatárosra csinálták ezt a versenyt mondjuk úgy hogy 23-25 évig. Krisztiánnak megvan ez az előnye hogy több ideje gitározik, van 5 gitárja, van honlapja, van hírneve. Sztem ez nem fair.
A játékoddal nincs semmi problémám, csak így tovább!
sfrontlines 36 perccel ezelőtt"
A válaszom pedig:
"Úgy beszélsz, mintha én vmi 40 fölötti, mindenki által ismert szaki lennék, aki nem hagyja érvényesülni a fiatalságot.. Ehhez képest nemrég múltam 28, és a szakma egy részén kívül kétlem, h bárki is ismerné a nevem. Az egyáltalán nem előny, h ki hány éve gitározik, sokan 30 éve játszanak, és 3 akkordot tudnak, van aki meg pár éve, és már baromi jó. A hangszerek száma szintén nem releváns, 7 évig nekem is egy ócska gitárom volt, aztán elkezdtem dolgozni, és vettem magamnak, amit szerettem volna, szóval a lehetőség mindenki számára adott! Azért is baromság ezt felhozni, mert nem tudod, nem tudhatod, hogy mennyi lemondás és kitartó munka van mögötte..A honlap szintén nem előny, ma már bárkinek lehet és általában van is honlapja. A verseny akkor nem lett volna fair, ha határokat szabnak! Én nagyon komolyan veszem a muzsikálást, rengeteget teszek érte, hogy egyre jobb legyek, és hogy eljuttassam az emberekhez a muzsikám, nehogy már emiatt legyek diszkriminálva..
Sokan azt gondolják ebben az országban, hogy a siker majd magától jön, elég hozzá megnyerni egy tehetségkutatót, de ez marhára nem így van! A tehetség mellett hosszú évek kitartó és keserves munkája kell ahhoz, hogy valakiből legyen valaki, és aki ezt az "áldozatot" nem képes meghozni, nem is érdemli meg, hogy jusson valahová! A profizmushoz az is keményen hozzátartozik, hogy az ember mennyire igényes pl. a hangszerére, a megszólalására, a tömegből kiemelkedésnek rengeteg apró momentuma van, csak ezt senki nem hajlandó tudomásul venni..Én mindent magamnak köszönhetek, magamtól jutottam idáig, nem hullott az ölembe semmi, úgyhogy csak annyit tudok mondani, hogy a lehetőség mindenki számára adott, aki ezt irigyli, meg lehet csinálni uezt, vagy uezt akár jobban! Az egész fejben dől el, ki mit akar az életétől, és mit hajlandó érte megtenni! Nekem a zene a mindenem, és ennek rendeltem alá mindent! Ezért nehogy már rosszul kelljen éreznem magam..
Még annyit elmondanék, hogy a tavalyi nagyszabású ujgitaros.hu verseny döntőjében 20-35-ig voltunk vegyesen, és senki nem állt neki a másikat ekézni, hogy hány éves, és hány éve játszik, meg milyen és hány gitárja van..ehelyett a mai napig barátok vagyunk, és örülünk egymásnak, ha valahol összefutunk, mert mi a "jó" magyar szokással ellentétben képesek voltunk túllépni az egyszerű irigy ember gondolkodásmódján, és a pozitív dolgokat látni mindenben! Példaértékű volt!!!!"
"Mondjuk az is fura, hogy egy csomó kultúrában a halál egy abszolút természetes dolog, és egyáltalán nem fogják fel olyan drasztikusan a dolgot, mint mi, a "civilzált" társadalomban.. "
Nekem egyik kedvencem ezek közül a tibeti kultúra. A tibeti halottas könyv elég részletekbe menően írja le a halál folyamatát, és tulajdonképpen elég jól illeszkedik más felfogásokba is, sok dolgot megmagyaráz. Akit érdekel, guglizzon rá. Ez pedig egy dokumentumfilm a témában: Tibetan book of the dead Kissé sötét hangulata, de szerintem nagyon érdekes néznivaló. Ja, és asszem Leonard Cohen narrál benne, ami még "sötétebbé" teszi a hangulatot...:) Szerintem érdemes megnézni.
Keményen tapasztaljuk a mondást, miszerint "egy lemezt sosem lehet befejezni, csak abbahagyni"..
A maximalista szemlélet nem könnyíti meg a dolgunkat, de hát másképp meg nincs értelme csinálni ezt az egészet..
Én nem annyira hiszek ebben a "majd odaát találkozunk" dologban - persze vannak nagyon meggyőző dolgok a világban, amelyek bizonyítják, hogy létezik szellemi lét, szóval soha nem lehet tudni, hogy mi az igazság, de valahogy én szeretném azt gondolni, hogy azok a majd mindenki által emlegetett dolgok, mint pl. a "fentről néz le ránk" nem igazak, mert nem nagyon szeretném pl., hogy minden időpillanatban lássanak az elhunyt rokonok..márpedig ha elfogadjuk, hogy ők fentről néznek le ránk, akkor hogy zárhatnánk ki, hogy mindig látnak minket..? - inkább úgy értettem a dolgot, hogy én úgy fogom fel ezt az egészet, hogy most egy ideje nem láttuk egymást, de majd valamikor találkozunk ( a földi életben ), csak erre várni kell.
Persze ez nem fog bekövetkezni, de így könnyebb elfogadni a történteket. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy 72 év szép kor, csak a mamámat sajnálom, aki több, mint 50 év házasság után itt maradt egyedül...neki nagyon nehéz lehet..de hát valahol ez az élet rendje, akárhogy is vesszük...
Mondjuk az is fura, hogy egy csomó kultúrában a halál egy abszolút természetes dolog, és egyáltalán nem fogják fel olyan drasztikusan a dolgot, mint mi, a "civilzált" társadalomban..
Ez így nem fedi a valóságot! Nekem a hang az első, de legalább ugyanilyen fontos a kényelem is, mondjuk úgy hogy 55-45% az arányuk.
Sosem értettem miért kell egy-egy személyes véleményt magára vennie valakinek, csak azért, mert neki is a kritizált hangszer a vágya, vagy épp olyanon játszik..?
Mindenki használja csak azt, amihez kedve van, ezen besértődnie rohadtul óvodás dolog..
Nem értem mit értetlenkedsz? Gary Moore soha nem a technikás gitározásáról volt híres, és ez így is marad. Ettől ő még remek muzsikus volt, úgyhogy tökre nem fontos ez a dolog sztem..
Szia Krisztián. Köszönöm a választ,megértelek.Igy már értem,lehet érezni a szóló súlyán ,ebben a számban minden benne van.Tele van érzelemmel.Majd egyszer biztos hogy találkoztok úgy ahogy mondod,én is hiszek ebben a dologban.
Gary Moore-ról mindenki tudja, hogy nem volt egy tekerő művész, viszont istentelen nagy fíling volt a játékában, rengeteg dög. Képzeld, imádom ahogy bőgeti a gitárját, de kb a pentatonokban kimerül a játéka, szóval nem egy mai értelemben vett technikás pléjer.
MÁsrészt meg igen, az LP kényelmetlen. Zakk, Slah is úgy szólózik, hogy a combjával támasztja meg, mert úgy könnyebben eléri a magasabb fekvéseket, viszont ugye párszor emiatt zuttyan is a gitár, pontatatlanság lesz belőle, stbstb. de tény, mocsok durván szólnak. Személy szerintem imádom az LP-ket, a hangjukat, a kinézetüket, de maximum egy Eclipse kellene, ami már felhasználóbarátabb, de még LP.
Krisztiánnak pedig a kényelem az első, így elég egyértelmű, hogy nem fog LP-n szenvedni. písz.
"Vízszintes" irányban nézve nem vékonyabb,sőt,talán picit vastagabb, viszont "függőleges" irányban keskenyebb.Nehéz elmagyarázni, kézbe kell fogni,hogy érezd a különbséget. RG2570-em volt előtte,a pici kezem miatt el nem cserélném semmilyen más gitárra.
Hogy miért volt/van LP-m? A válasz végtelenül egyszerű: seft miatt. Ezt kellett beszámolnom másik hangszerbe. Bár azt el kell mondjam, hogy az LP-nél rosszabb befektetés aligha akad..rohadtul nem likvid sajnos..nincs még egy gitár, amit eddig kellett árulnom, mint az LP-ket..
A gyors és technikás gitározáshoz Moore-nak sok köze nincs, legalábbis Gary-nek, Vinnie-nek annál inkább.
Az amit írtál,hogy az LP az nálad faldísz,akkor nem is értem neked,miért volt(van).Tudom régóta eladó.Nyílván mikor megvetted (vagy kaptad) akkor is tudtad,hogy egy "kényelmetlen fadarab.A másik,hogy nem lehet rajta tekerni meg nyújtani egy normálisat egyetlen példa a sok közűl GARY MOORE!!!!Mindenkinek az a jó gitár amilyen épp neki van,neked most a MM.
Sehol nem tudod végighallgatni, ugyanis nincs ilyen konkrét dal. Azzal a szólóval én úgy érzem mindent elmondtam, amit éreztem a papám halálával kapcsolatban, nem hiszem, hogy lenne értelme dalt csinálni belőle, bár Twain folyton "cseszeget" miatta.. Igazából a mai napig nem rendeztem el a halálát magamban szerintem, úgy tekintek a dologra, hogy egy ideje nem láttuk egymást, de majd egyszer találkozunk, szóval ha be akarnám fejezni le kéne mennem egy olyan lelki és tudatállapotba, amibe nem igazán szeretnék..
Szia Krisztián. Nagy rajongód vagyok,nagyon tetszik ahogy játszól.Van egy számod aminek a címe:In loving memory of my Grandfather István Bodacz .Nekem nagyon tetszik.Hol tudnám ezt a számot végig hallgatni?
Telefonnal készítettem a képet, így elég szar lett,de a gitár élőben gyönyörű.Vettem egy JP50-et gyakorolni,mert ezt kár lenne skálázással koptatni. Viszont ebben a hangszedők nem igazán tetszenek,szerinted milyen passzolna bele?
"we retained the popular 5-way split switch, and developed a Neck Pickup Simulator Circuit powered by a 9v battery, specially designed for this extremely limited edition RG." Muhahaha
lehet itthon kapni bármikor, de nekem volt is taylor t5-öm. eredetileg elektromos gitárra való húrokkal szállítják. igazából mindenre jó, de se nem nagyon fasza akusztikus gitár, se nem nagyon fasza elektromos gitár. amúgy az ibanezen nincs hangszedő, tényleg szimuláció van (középvágás)
egy-két taylor gitáron van rejtett nyakpikáp a fogólap alatt. érdekes lehet, én még nem láttam hazai boltban taylor-t, bár nem is kerestem. a 30 bund meg "hasznos".
Ami eddig volt a kezemben fecskefarkú, meg V alakú gitár, annál simán el lehetett érni a legfelsőbb fekvéseket! Volt 27 bundos gitárom is, annál meg aztán pláne!
Na, pont a hozzád hasonló beszűkült látókörűek miatt tart ott ez az ország ahol(balkán). Amit nem értenek, azt elvből elutasítják. Érdekes, hogy egy normális társadalom lépést tud tartani a fejlődéssel és hajlandó változtatni. Pl a norvég kultúra része lett a black metal, míg a magyar max a 3+2-nél és lagzi lajcsinál tart...
Mondjuk múltkor megtetszett a MusicMan JP, egy ilyesmi színben el tudnám képzelni itthon is:
De szerintem ez a gitár sokkal többet nyújt, mint amit valaha ki tudnék használni. Valami olyasmi lenne a helyzet, mintha lenne egy gyönyörű Ferrarim, amit csak a budapesti utakon használhatnék.
Persze, kinek mi. Én sem tudnék játszani, egy kriksz-kraksz gitáron, bármennyire is kényelmes, mert már röhögőgörcs kerülgetne, mikor ránézek, szóval nem lehet komolyan venni, akárcsak egy arcfestős black metál csapatot.. A Gibson LP számomra falidísznak kiváló, szép műtárgy, és ennyi.
az LP egyértelműen a fíling, meg a brutál vaskos hangzás miatt az, ami: riffereknek kötelező, de szlózni is lehet rajta. és Zakk vagy Slash se nagyon megy a 20-as bund fölé. vegyük pl a Jackson V-ket, ott hogy szólózol akár a 18as bund után? vagy a különféle 27 meg 30 bundos szörnyetegek, amiken tök jó, hogy van ennyi, de nem éred el:D
Számomra a formának meghatározó szerepe van. Például hiába kényelmesebb sokkal egy superstrat a régebbi fazonoknál, mégsem szívesen venném kézbe, nem gyakorolnék rajta, mert nem tetszik a formája. De van még pár forma, amivel hasonlók az érzéseim. Ellenben egy pl. Gibson Firebird vagy egy Les Paul kinézetre akkora feeling, hogy szívesen játszanék rajta kényelmetlensége ellenére is. Lehet, hogy Zakk és Slash is így van vele.
Egyébként az én tudásomhoz/stílusomhoz bőven elég kényelmes lenne egy Fender tele vagy strat is, nem kellene sportgitár.
EZT a fiatalembert talán ismered. Az oké, hogy egy rakás márkájú gitárt használ, de nézd csak meg, hogy a signature lpjét melyik gyár készíti. Na meg aztán az is teljesen mellékes, hogy ki mikor kezdte a gitározást, hiszen ha valami kényelmesebb és ugyanolyan jól szól(vagy jobban), akkor váltana még pl Zakariás is...
1. Nem küldetésem, mindenki azzal szenved, amivel csak jól esik neki, én csak igyekszem jobb alternatívákra felhívni a figyelmet, ha kérdezik.
2. Én mindenen tudok játszani, az más kérdés, hogy nem mindenen szeretek, hiszen ha szenvedős a játék egy hangszeren, akkor a zene is pont olyan erőltetett lesz..
3. A 22 bund környéke épp ugyanolyan része a gitárnak, mint bármelyik másik, így nem hátrány, ha sikerül ugyanazokat a dolgokat ott is megcsinálni erőlködés nélkül. Amúgy az LP-n nem csak hogy "tekerni" nem lehet, de egy egészségeset nyújtani sem -főleg nem leeresztett gitárral- mert 20. bund fölött nem férsz oda..
Az LP alapvetően egy jazz gitár, annak lett kitalálva, arra tökéletesen meg is felel. Ahogy pl. a klasszikus gitár sem arra való, hogy befutkározza az ember az egész nyakat ( Paco de Lucia-t leszámítva ), úgy az LP sem erre való. Arra a modern gitárok valók, pl. MM JP6.
"Egyébként egy márkán belül ennyi tudja determinálni a játszhatóságot a forma? "
Abszolút meghatározó a forma. Persze kényelmetlen darabokon is el lehet szórakozni, ha valaki épp szeret szenvedni, de szerintem a gitározásnak elsősorban élvezeti forrásnak kéne, hogy legyen..
"mert pl nyak szemponjából ők azért elég közel vannak/lehetnek egymáshoz, hiszen mindkettő ESP konstrukció. "
Azért mert egy a gyártója két gitárnak még simán lehet két tök külön karakter, úgyhogy az Eclipse-t a Horizon-höz hasonlítani hülyeség, totál másra van a két hangszer. Szerintem a nyakuk sem egyforma, eleve más már a menzúrájuk is.
Szóval lehet, hogy az Eclipse jó image gitár annak, aki LP forma őrült, de ha vki szólózni akar leginkább -és nem szenvedni- annak én a Horizon-t ajánlanám.
Dehogy akkor! Slash 70-es évek végén már gitározott, hiszen a Guns-al már 86-ban nagylemezt vett fel, Zakk kb. ugyanez, Gilbert meg Satriani csak a 80-as évek vége felé kezdett ismertté válni, és azért ők az igazi "gitárhíró" kategória, akik aztán nem is LP-t választottak hangszerül. A többi harcos pentaton/blues gityós, arra meg kb. tök mindegy, hogy milyen gitárt használ az ember, elvégre 20. bund felett már nem szokás lá pentaton figurákat tolni..
szerintem pont a játszhatóságot rontja az a "hendikepp" hogy egy LP-n ugye a felső rész tömör, nem kivágott (mit egy strat felső szarva ugye), emiatt a felsőbb regisztreken (20. bund felett) kényelmetlenné válik a játék. Bizony erre gondoltam én is. Attól még jó hangszer az LG csak ne akarjá rajta szólózni a 20. bund felett...
osztálytársamnak van egy LTD Eclipse 400-as gitárja, és szerintem nagyon jó. ha egyszer lp formájú gitárt akarnék tuti azt venném. sztm nagyon jó ár/érték arány. metálul szól, igaz én annyira nem szeretem az aktív hangszedőket. csatlakozok az előttem hozzászólókhoz, szólózásra nekem egyszerűen nem jött be, pedig 24 bundos, csak a vége már nehezen elérhető. a gibson lp még annyira sem jött be, de tudod ízések és pofonok.
mondjuk na... Slash 80as évek végén kezdte, Zakk is kb... Amikor azért már bőven jelen volt Gilbert, Vai, Sátorjani, satöbbi, szóval már tele volt a zenei világ tekerő gitárhírókkal, mégis a Gibsont választották.
Mert van benne valami mocsok nagy fíling. btw én az Eclipse-re mennék
Na, most gondold végig, hogy a felsorolt gitárosok hány évesek..? Mind bőven 40 felett jár, inkább az 50-hez közelít, Moore meg sztem át is lépte már...Azóta, hogy ők először gitárt fogtak nem kicsit változott meg a világ, és maga a gitározás is!