Nekem még anno szakközepes koromban volt egy ilyen SG-m amit eladtam egy barátomnak azóta próbáltam visszavásárolni tőle de nem adja el.
Ez van. És csak ez az egy kép van ahol látszik rendesen (ez meg kicsi) a többin használat közben látható.
Ááááá bazmeg, nem szeretem a doublecut gitárokat, de a Yamaha SG kivétel. Annyira eltalálták a dizájn, mindig megdobban a szívem ha látom. Gyönyörűek. Egyszer lesz nekem is, ezt nem lehet kihagyni.
" Fel nem tudom fogni, hogy magát zenésznek nevező ember nem hallja, hogy Hendrix hamisan, és pontatlanul játszik igen gyakran. "
Már, hogyne lett volna pontatlan, és hamis! Még lemezen is! Ebben teljesen igazad van!
Viszont én meg szeretem, de az én egyéni cociális problémám :D
(talán, mert én is hamisan, és pontatlanul játszom? :D)
Csak tegyük már múlt időbe (játszott), mert még itt feltámasztjuk szegényt :D
Miben vagyok lelkes, aztán dorongolok?
Van véleményem, ami ha nem cseng össze az itteni vélekedéssel, rögtön közellenséggé válok?
Ugyan már.
Miért kell nekem Hendrixet szeretnem?
Ez valami előírás? Csak az lehet fasza gyerek, aki béget a csordával? Ugyan már.
Fel nem tudom fogni, hogy magát zenésznek nevező ember nem hallja, hogy Hendrix hamisan, és pontatlanul játszik igen gyakran.
Az egy dolog, hogy milyen szerepe volt a mai rockzene kialakulásában. De ha ő nem lett volna, lett volna helyette valaki más. De ezt az elvakult szemellenzős gondolkodást tényleg nem értem. Ráadásul olyan emberektől, (Botond, Saci) akik ráadásul még jó zenészek is.
Az ilyen kukucska szerű génbaleset netsöpredéket pont leszarom, mert ingerküszöb alatti az ugatásuk, mint egy meghülyült pitbull, aki talált egy szaftos csontot, aztán most elvan vele, de számomra elismert tudású emberek ennyire szemellenzősek legyenek, ezt egyszerűen nem értem.
Na ezért van nekem ebből az egészből elegem.
Ehh, komolyan fasz kivan ezzel az egésszel.
Komolyan nem értelek. Le kurvaanyázol, folyamatosan degradáló megjegyzéseket teszel rám, aztán azt várod, hogy finomkodjak veled?
Amijen az adj Isten, olyan a fogadj Isten. Ez van. Nálam elvágtad magadat egy életre.
strat témához : tegnap grind core-t nyomtam Musima Lead Starral, tranzisztoros erősítőn ... aztán meg bluest, aztán stonert, meg doomot, a végén meg kócos-féle hülyeséget... egy árva torz csatornán, ugyanazon beállításokkal, csak a gitáron váltottam pick-upot, meg csavargattam a potikat, illetve egyszer bekapcsoltam egy Small Stone-t ...
Elég sokoldalú, és még nem is vintage: '89-es ...
Már találkoztunk!
A románozást nem szeretem. Baromi érdekes, hogy romániában azért vertek, mert Magyar vagyok, itt meg lazán lerománoz egy ilyen minősíthetetlen emberke.
Baszki Gábor : Jimit lehet nem szeretni , de azt mondani , hogy pontatlan és hamis ??
Tőle kezdünk mai rockról beszélni : ha Ő nincs , nincs az sem , ami Neked ma idolt , vagy esetlegesen követendő irányt jelent...
Lehet , hogy ma nem szereted , de ha Ő nincs , Te ma nem híróskodsz egy gitár-topikban , hanem...
Hát azt hiszem én normál hangvételben szólaltam. Nem akartam senkinek se beszólni. Dehát ezek a tények makacs dolgok Ja egyébként köszönöm a gratulációkat...
Nem akartam ezzel a Jimi dologgal ilyen vihart kavarni.Miért nem lehet a nézet különbségeket értelmesen megbeszélni?Ez a kutyapicsázás nem túl felemelő.
Ő vitatnám ezeket a nulla dolgokat. Ugyanis Hendrix képes volt magát lekisér szóló közben- Minden koncerten máshogy játszotta számait mert végig improvizálta és mégis megmaradt a szám jellege. Meg csinálták azt az experience-el, hogy egy órával a koncert előtt oda ment a Mitch-hez és Noel Redding-hez és azt mondta hogy az előzőnap megjelenő beatles lemezen lévő számot dolgozzuk már át és még azon a koncerten ugy előadták hogy mindenki lehidalt. Bob Dylan személyesen ment oda hendrixhez hogy gratuláljon az all along the watchtower feldolgozáshoz. Ehhez hasonló dolgokat melyik mai tekerő mesterről vagy technikai elemekkel megtűzdelt gitárosról lehet elmondani....?? Egyikről sem. Arról nemis beszélve hogy hendrix játszott bluest, soult, popot, rockot... később jazz-t is miles davis-el (sajna ezt csak egymás között csinálták)... és mindezt ugy hogy senki nem tanított neki soha semmit. Hendrixet mint gitárművészként és főleg kell zenészként kell tisztelni.
Ha jól bele merül valaki, embertelen mit tett le az asztalra 27 év alat mindezt ugy, hogy csak 67-ben lett világhírű.
szia, Yogi kollégát keresd a fórumon. van mindenféle kulcsa. elég minőségiek (grover). azért cseréltem, mert a 30 éves stratomon, már elfáradtak a gyári kulcsok, és már nem tudtam felújítani, ezért tettem rá újat (minőségit).
hali! hol és ennyiért tudok szerezni ilyen kulcsokat?
ezek mennyire minőségiek?
te olyan célból cserélted h van egy kopi hangszer olcsóér és kulcsot cseréltél h tartsa a hangolást?
Én már ott sem. Kezd teli lenni a butykosom ettől az egésztől. Itt az van, ha nem bégetsz a csordával köcsög vagy. Tököm tele a sok önjelölt nethuszár csírával. Mostantól ezt az egész fórumot a helyén fogom kezelni, konkrétan ha valami cuccot akarok venni vagy eladni arra. Mert a szakmai dolgok szempontjából jószerint értéktelen ami itt megy. Akik kompetens emberek azokat meg már személyesen ismerem úgyis. Mindenkinek kellemes további fingreszelést.
Én soha sehol nem mondtam azt, hogy szar lenne. Egy sokoldalú, de semmihez sem igazán jó gitár. Ennyi. Minden műfajba bele lehet vele csipegetni, de semmihez sem tökeéletes.
Hendrixet meg nem szeretem. Mint jelenséget elismerem. Vitathatatlan érdemei vannak, de ettől még szerintem nem jó zenész. Mert pontatlanul és hamisan játszik. Vagy az a köcsögség fokmërője, hogy az ember leborul e dolgok előtt mert azt sokan jónak tartják. Mert akkor eszegessünk lószart is, hiszen több millió veréb nyilván nem tévedhet
Számomra - az LP mellett - a Strat is abszolút univerzális. Blues-funky-country-rock-metal, mindehol ott van, igaz, a jazzhez kevésbé tudom elképzelni, oda abszolút LP.
És az LP is jazz-blues-dzsidzsi, minden.
Nekem mindkettő abszolút egy értékrenden van, a Fender jobban én vagyok, ezért húzok oda. Ha anno nem Stratot vettem volna, hanem LP-t, lehet most fordítva mondanám.
Az meg, hogy manapság sokkal jobb felkészültségű emberek tűnnek el... ez az összehasonlítás eleve nem releváns. Hogy lehet egy mai gitáros - aki milliárd helyről tud forrást szerezni akármilyen technikai elsajátításához, nem beszélve a zeneiskolát, nem beszélve azt, mennyi zenei stílus alakult ki teszem azt 60 óta - tudását egy olyan emberével összemérni, aki az 50-es, 60-as években egy seattle-i purtiban úgy fedezte fel magának a gitárt, mint ősember a tüzet?
Sehogy. És az, hogy eltűnik a süllyesztőben? Persze. Itt a net, mindenki tud már mindenkiről mindent, millió gitárhero van, egyéniség kevés. Abba meg már pláne nem akarok belemenni, hogy anno mennyi tini vett gitárt magának és alapított zenekart, meg most mennyi.
Strat semmihez nem tökéletes LP meg valamire kurva jó?
Egyékbént tottál O.K. a dolog, neked langyos víz, kinek a pap, kinek a papné, én magam nem tartozom az elvakult Fenderesek közé, imádom az LP-t is, de ezt a kijelentésedet nem tudod hova tenni.
Mégis milyen szempontból futurisztikus, ha szabadna kérdeznem?
Eszerű, mint a facsipesz. Teljesen felhasználóbarát forma, kellően sokoldalú, de semmihez nem tökéletes. Ennyi.
Én megértem a strat felhasználókat, mert tényleg sok mindent el lehet rajta játszani, no meg kellően legó jellegű, szabadon variálható tág határok között, de nem érzem benne azt, amit pl egy LP-ben, hogy valamire kurva jó lenne.
Olyan langyos víz nekem. Ennyi.
Hendrix úttörő voltát nem vitatom, de manapság sokkal komolyabb felkészültségű, tudású emberek szürkülnek bele a középmezőnybe. Mai mércével mérve egy nulla a produktuma. Jókor, jó helyen született, és időben patkolt el.
a bemutatkozó szövegeden hangosan röhögtem! le is nyúltam, idézőjellel ellátva, némileg korrigálva, felraktam máshová a világhálóra, de a copyright a tiéd.
így ni:
"Világéletemben néptáncos akartam lenni, de rá kellett jöjjek, ahogy én táncolok, olyan nép nincs."
ha bárki kérdezne erről, majd hozzád irányítom!
Ez igaz. Mert a vendéglátósok többnyire pontosan, és korrektül felhangolva játszanak.
Ez ennek a Jimmi nevű göndör fekának sajna nem nagyon sikerült.
Én elhiszem, hogy rock ikon, meg mittudomén, de szerintem kurvára nem akkora pukkanás, mint amivé magasztalták.
Ha nem issza/drogozza halálra magát, vélhetően hamar eltűnt volna a sűlyesztőben.
Milyen kimenete van ennek?
A nyolcvanas évek végén nézegettem a Tanács körúti hangszerbizóban egy LP forma Roland gitárszintetizátort, azóta se láttam olyat.
Összeraktam az éjjel a hatvanas évek eleji Libamezt. Azt hiszem, sokáig rémálmaim lesznek ettől a gitártól. A gitárbarkács topikban az átlag is kategóriákkal jobb ennél. És ráadásul az eltelt közel ötven év alatt össze-vissza kendácsolták szegényt.
Nem akartam ezzel a Jimi dologgal ilyen vihart kavarni.Miért nem lehet a nézet különbségeket értelmesen megbeszélni?Ez a kutyapicsázás nem túl felemelő.
