bááár ha az IC rendelkezik hangszóró védelemmel akkor no problem, majd meglesem az adatlapot. ha nincs benne akkor mit érdemes építeni mellé? (nem valami relés dolog szokott lenni??)
hangszóró védelemben nem is gondolkodtam eddig : ) jó hogy mondtad. a potikat tudtam hogy az alfa a király csak a sima alkatrészeket nem. na majd meglesem köszii!
szerintem az 1 mikró alattiakban érdemes wima kondikat használni. Ellenállásban én nem hallok különbséget, szóval én venném, amit kapok. Potiban a pihert kerüld, alpha teljesen jó.
Én hídba kötném. Hátrány, hogy annál elég bonyolult a hangszóróvédelem, ha akarsz bele olyat.
Építgetek régóta egy 30W-os kombót. LM1875-el a végén 4558 az elején (ami igazából csak 20W lesz az adatlap szerint maximális tápfesz mellett (amit nem nagyon szeretnék), de lehet hídba kötök 2-t és akkor olyan 30-40W körül már söpör). A kérdésem tök egyszerű. Milyen alkatrészeket érdemes vennem, hogy jó hangzása legyen a cuccnak? Vagy csak dobáljam bele a gagyi 30 ft-os szériát és viszont látás? Igazából nagyon nagy költségekbe nem akarom magam verni, a kapcsolás miértje miatt sem, meg nagyon sokat nem is szánok rá úgy alapból sem, de ha tudtok ajánlani minőségi alkatrészeket ami még belefér egy olcsóbb keretbe és hallhatóan más lesz a hang, a gagyi gyártott cuccokhoz képest az érdekelne. Azért itt kérdezem mert nem nagyon ismerek gyártókat.
A nyákot megoldom, a táp egy graetz és 4x6800uF, szerintem jó lesz ehhez is. Az előfoknak 2x15 V stab. van. Valószínűleg az 1. végfok lesz megépítve, köszönöm a segítséget.
Akkor először beszéljünk a tápegységről.
Ez valószínűleg még jó az eredeti panelon, és mivel drágák az alkatrészei, érdemesebb onnan kimenteni.
Ez mindössze néhány alkatrészt jelent. Jelesül kettő, vagy négy, esetleg hat egyforma méretű (jó nagy) elektrolit kondenzátort, amiknek az értéke többezer miliFarád.
Aztán egy vagy két darab Graetz híd. Ez olyan cucc, aminek négy lába van, a lábak közötti távolság kb. 0.5-1 cm. Előfordulhat, hogy egy sincs benne, hanem négy darab diódával oldották meg, akkor azokat kell kibányászni. ezenkívül kell még két biztosítékfoglalat, benne biztosítékkal. Ezeknek mind ott kell lenni egymás közelében a régi panelen. Írd meg miből mennyi van, s ennek fényében megyünk tovább.
Rajzot én sem találtam. A hűtőfelület nem olyan kicsi, 3db 20x20-as 3mm vastag alulemez "legyezőbe" hajtva, csak a módszer...ezért a pénzért elfért volna egy rendes sajtolt hűtőborda, mint pl. a Hartke fejekben. Ha tudsz rajzot, azt megköszönném, a lényeg a stabilitás, és hogy bírja a dinamikát, slapping van bőven:) Így nyilván le kell mondani a hátsó szimmetrikus XLR kimenetről, ill. a tuner outról, de ez nem olyan lényeges. Mivel a táp is ezen a panelon van, jó lenne egy kb. leírás arról is, szűrő elkók, stb. Köszönöm.
Mondjuk ez a kicsi hűtőborda egy kicsit elgondolkodtatott. Lehet hogy D osztályú volt. Nem sikerült kapcsrajzot találnom hozzá sajnos, de ha neked van oszd meg velünk.
Oké, nézek valamit. Minél egyszerűbbet keressek, ugye?
120V nem játék, a meghajtó tranyókat majd figyelmesen kell megválasztani, hogy bírják.
Saját tervezésűt elfogadsz?
Üdv, nos megnéztem az EBS kombót:
3db 2SJ162 + 3db 2SK1058
2x60V, 4 ohm, félhíd kapcsolás
Egyébként az árához képest elég kókány, a hűtőborda" 3 hajlított alulemez...
Ez jóféle cucc. Tápig kivezérelhető, s áramgenerátoros a kimenet, nem feszültségkövetős. Nézetem szerint ez alapfeltétele a jó hangzásnak.
Egy bibi van vele, nem hőstabilizált. Sajnos az nem igaz, hogy a mosfetek nem tudnak hőre megfutni. Simán megfutnak. A sokat emlegetett negatív hőmérséklet/nyugalmi áram csak több amper nyugalmi áramnál igaz, ott meg alapjáraton annyi hő termelődik, hogy nem bírja sokáig.
Két teljesen külön végfok, csak 1 házban laknak. Majd lefényképezem. Igazából modul rendszerben gondolkodom most. Előfok van (műveleti erősítős), már van egy diódás torzító, meg 2 végfok.
Néhány különböző torzítót akarok csinálni most majd. Aztán csak azt kell kicserélni a rendszerben.
Persze vannak hátrányai is, nincs negatív visszacsatolás a végfokról, stb.
Nem úgy kell elképzelni ezt mintha meg akartam volna csinálni a nagybetűs Erősítőt.
Ha a hifistákat kérdezed, akkor rettentő sokat. Ha engem, akkor azt mondom, leginkább a dinamikában lehet érezni, vagyis én ott érzem. Erre még egészen láma koromban jöttem rá. Egy regentben cseréltem le a végfokot, és a különbség annyi volt nagyjából, hogy egy a végtranyókat meghajtó - a feszültségerősítést végző - részben a sima ellenállás+kondenzátorból összerakott utánhúzás helyett egy tranyóból összerakott áramgenerátort raktam. Nyilván ez most egy technoblabla, mindenesetre ezt a technikát a Rádiótechnika évkönyvben olvastam és amikor kipróbáltam igencsak hangzatos eredményt hozott. Sokkal keményebben, összeszedettebben, határozottabban szólt, míg a régi módszer hangja olyan cuppogós volt.
Namost basszusgitárnál szerintem ez azért elég sokat számít. Ott épp ez a kemény pregnáns feszes tranzisztoros hangzás az, amit általában elvárnak, mióta a felfedezték a funky-t és ez azóta más műfajokba is átment.
Köszi, ma megnézem a paramétereket. Egyébként a hangzásba mennyire szól bele a végfok? Színez valamit, vagy csak erősít, és az előfok adja a jellegzetes hangképet?
Panelt szerintem nem fogsz tudni szerezni.
Érdemes lenne tudni, hogy milyen táp volt benne. Szimmetrikus, asszimetrikus, hány voltos? Hídban tudta a 350W-ot, vagy félhídban?
Hány ohmra tudta a 350W-ot?
Tudok adni kapcsolást, de ezeket tudni kell hozzá.
Üdv, szerintetek lehetséges-e EBS Gorm 212 basszuskombóhoz végfokpanelt beszerezni, mert leégett, és nem biztos, hogy javítható, a nyák is összeégett. Vagy tudtok-e valami fasza végfok kapcs. rajzot, 350W-ra. Fontos lenne, köszönöm.
Első körben meglátom mit produkál ezzel a kis D-osztályú aprósággal... erre a cigisdoboznyi panelre 200W szinuszt írnak +- 50V táp mellett.
Aztán ha nem lesz elég , kap egy mosfetes 300W-osat. A KD-Mester félét.
Összedobtam egy kombót (átalakítottam egy gyárit hogy pontos legyek), 2 végfok lakik benne (tranzisztoros + fet -es).
Egyelőre csak műveleti erősítős előfokkal hajtom. Megmértem mekkora a bemenő jel és ha jól számolom 1/8-ad watt a szobahangerő. A hangszóró egy celestion super 8.
A primer oldalon már 2A lassúnál tartok, a kisebbek mindig kiégtek. Ez most bírja.
Lent írtam, hogy én is a szekunder oldalinál dilemmázom, hogy gyors, vagy lassú.
Őszintén szólva azért nem annyira olcsó ez az üvegcsöves olvadó és ráadásul akárhol nem kapni. Úgyhogy arra jutottam, lassú lesz mindenhova, a hangszórót meg inkább egy védőáramkörrel védem meg.
Szerintem csak a szekunder oldali védi meg a hangszórót.
A szűrőkondenzátorok után, különben a kondik feltöltődéskor kinyírják.
Én egy kb. 40W -os trafó primer oldalára 250mA-es lassút tettem, és kiégett folyton bekapcsoláskor.
Pedig csak 2-3000uF van a szekunderen.
Szerintetek egy erősítőben hova milyen sebességű biztosíték kell? Sejtésem szerint, primer oldalra lassú, hogy a trafó induláskori áramlökétét elbírja, de vajon a szekunderre milyen?
Ha gyorsat teszek, akkor a be és kikapcsolási vadlengések esetleg kinyírják, viszont a hangszórót is megvédi a leégéstől.
Ha lassút, akkor a hangszórónak game over egy végtranyó elszálláskor, (mondjuk arra úgyis csinálok egy védőáramkört), ellenben tényleg csak akkor ég ki, ha komolyabb baj van...
Szóval ez a dilemmám.
Inkább glimmlámpás lesz az... két "bemenő", két "elmenő", és az elmenők közé szokott bekötve lenni.
LED-es is lehet akár, de akkor is, egyrészt, illene, hogy beépített előtétje legyen, másrészt a +/--nak is csak elvi jelentősége van, egyenirányítja az magának az AC-t, csak ne jusson rá 2-2,5V-nál több abból se :)
Rá van írva, hogy 230V.
Amikor megvettem (Lomiban ki a dobozból), azt hittem olyan lesz, mint amit mondtál, de ez a most felfedezett + és - jel miatt most elbizonytalanodtam.
Igazság szerint azt még nem néztem meg, hogy tényleg valami ledes izé-e az ott, csak tipp volt.
Még lenne egy dilemmám, amit segíthetnél eldönteni.
Az erősítő bekapcsolója egy világítós kapcsoló, aminek négy pólusa van.
Ebből kettő a 220-at kapcsolja, ahogy azt kell, ezzel nincs semmi gond.
A másik kettő viszont a kapcsoló világítását tolja, és + illetve - jel van a két pólus mellett, tehát feltételezem, egy LED lehet benne.
Namost jól gondolom, hogy ide a primer oldalról kéne tápfeszt vinni a ledhez?
Valami nagyobb előtétellenállásal, meg gondolom egy dióda sem ártana a leddel sorosan.
Hogy szokták ezt csinálni az erősítőépítők?
Ha már itt jársz Robi, az első tápodat a 2153(1)-el csináltad?
Mert a wiki fórumról úgy emlékszem, mintha valami külön megoldásod lett volna, valami saját topológia, de már nem tudtam megtalálni a kapcsrajzot, amit feltöltöttél.
Arra a legkisebb távolságra gondolok, ami a hálózati feszültséggel galvanikus kapcsolatban lévő fém rész és a szekunder oldalon lévő bármely fém rész között van.
Szerintem akkor van jelentősége a nagyobb frekinek, ha az ember ilyen 1000W körüli, vagy feletti PA rendszert csinál.
Ott már azért számíthat az, hogy mekkora a vasmag és hol megy telítésbe.
Az alkatrészigény tekintetében is egyetértek. Én olyanokból akarok építeni, amik könnyen beszerezhetőek, és adott esetben helyettesíthetőek. És stabilak. Meg nem drágák. Nagyjából hanyattszarom, ha a spéci alkatrésztől pár százalékkal jobb lesz a hatásfok.
Egyébiránt azt látom, hogy akarjuk vagy sem, de előbb utóbb át kell szoknunk az smd-re, a tápom IC-je csak smd-ben van a lomexben, az egyik diódát is smd-ben kellett megvennem.
Ezért is tök fölösleges olyan magas frekvencia. Spécibb cuccok kellenek (dióda, táp, kondi, ic,huzal,stb.), csak azért hogy 0.5cm2 -vel kisebb legyen a vasmag. Lehet esetleg valami gyártó cégnél szempont hogy minél kisebb legyen a hely.
Egy időben én is kísérletezgettem ilyesmivel, igaz az egyszerűbb volt, nem hálózati feszültségről ment meg flyback trafós volt, 90%-fölötti hatásfokot is sikerült belőle kihozni.
Mondjuk így gitárerősítő témakörben felesleges 150-200W-nál erősebb táp szerintem.
Persze basszgitárnál már ez nem igaz, Prolude Robi is kapcsüzemű tápot épít az erősítőibe, de azok 600W-ot is tudnak.
Hát ugye vasmag függő, hogy milyen frekiig lehet felmenni.
Elvileg minél magasabb, annál kisebb trafó kell. N97-es anyaggal 150KHz is simán összejön.
Bár oda már más ic kell.
A hobbi elektronika fórumon sokat segítettek. Mondjuk ott is van néhány olyan arcoskodó pöcs, mint Mákos, aki hozzá nem tesz a dologhoz, csak izmozik, de sok segítőkész arc is van, és hamar megfejtették, hogy teljesen rossz vasmagot használtam a trafóhoz.
Az egyik még adott is jót.
60 kHz. Egyáltalán nem melegszik. Bemeneti zavarszűrő nincs rajta, mert vettem egy olyan 220-as csatlakozót, amibe be van építve.
Amúgy két pc tápot is szétszedtem, a zavarszűrő mindegyikből hiányzott. Úgy értem, gyárilag hiányzott.
A helye megvolt a nyákon, de nem volt beforrasztva semmi.
Tegnap kapcsoló üzemű táp építése közben sikerült belefutnom 30 éves elektrokurkász pályafutásom első szakadásos ellenállásába, amin kívülről semmi nyoma nem volt a hibának. Úgy értem nem sült meg, meg semmi ilyesmi.
Másfél napig kerestem a hibát mire megtaláltam ezt a görényt.
Bocs, hogy ebbe a topikban dobom fel a témát, de gondolom itt értékelik legjobban az ilyesmit.
Szóval, kisebb lakásba költöztem, és már nem is koncertezem, így hely hiány és kihasználatlanság miatt megválnék tranzisztoros YAMAHA G100 212 II. típusú kombómtól. Made in Japan, 1980 körül készült. Korához képest jó állapotban van. Egy-két kopóalkatrész (kapcsoló, poti) cseréjét leszámítva mindene eredeti. Ez a típus volt annó a Yamaha válasza a Jazz Chorus-ra. Nagy hangerő, nagy headroom, kiváló rugós zengető, sok csilingelő magas, plusz parametrikus EQ.
Ha valakit érdekel akkor ide írjon: fahrenheit250@citromail.hu
Egyszer egy orion rádióserősítőbe csináltam A osztályú végfokot. Sajnos zúgott mint az állat, mert a trafó kicsi volt, plusz még a hűtőborda is alul volt méretezve, de a hangja egész egyszerűen más kategória, mint a sima AB meg B osztályú cuccoknak.
Hát izé... én nem gondolnám, hogy az ezüstdrótok lennének a kulcsai a dolognak.
Sokkal inkább a kapcsolástechnika.
Látatlanba megmondom, hogy a cucc A osztályú, és egész kevés alkatrészből tevődik össze..
Bónusz, hogy az erősítő télen egy fűtőtestet is kivált.
Általánosságban egy rendesen megcsinált, rendeltetésszerűen használt végfok nem szabad hogy zavarba jöjjön a 8 helyett 4 Ohm terheléstől. (Persze tömegtermelés néha kivétel.)
Azon túlmenően, hogy az 1A szekunder biztosíték kizárt a megadott adatokkal (80W 8 Ohmon effektíve is több mint 3A), szűk keresztmetszetnek az a 78-as trafó tűnik, 100 VA-nál többet nemigen tudhat ezzel a brutális vastagsággal sem. (Nem fér bele túl sok réz; vagy túl vékony, vagy agyon van gerjesztve.) Valószínűleg kelleténél jobban terhelve fűt rendesen. Őszintén szólva én a 80W-ot sem nézem ki belőle.
A végtranyók elég izmosak (normális hűtőfelületet feltételezve), ilyen táppal nem szabad hogy bajuk legyen.
Kis kivezérléssel megpróbálhatod a dupla ládát, de úgy meg nincs sok értelme (szerintem).
A 45V tápfeszből mondjunk levonunk 2V-ot, a végtranyó bázis feszültségét. 43V ra jut 4 ohm. Az 10.1 Amper csúcsban. A bizti valszleg lomha, szóval effektív értéket kell venni, vagyis osztjuk gyökkettővel, az kb. 6 amper. Teljes kivezérlésnél a szekunder biztid el fog szállni.
Köszönöm a választ! :)
Amit írtál, javarészt általánosságban értelmezhető. Azokból a műszaki adatokból, amiket leírtam, konkrétan látható valami szűk keresztmetszet a rendszerben (arra az esetre, ha 4ohmmal terhelném)?
A tranzisztoros erősítők - szemben a csövesekkel - a kimeneti rövidzárat határozottan rühellik, márpedig ha terhelő impedanciát csökkentjük, akkor ugye "rövidzár irányába haladunk".
Ha nincs a végfokban túláram-védelem, akkor jobb esetben közbeszól valamelyik biztosíték, rosszabb esetben a növekvő disszipáció miatt tönkremennek a végtranzisztorok, esetleg csak az egyik. Utóbbi esetben, ha nincs DC-védelem a a kimeneten, a hangszórók is megsülhetnek (bár az 1A-es szekunder biztosítékok valószínűleg gyorsabban kiolvadnak mint a hangszórótekercsek)
Ha viszont van védelem, akkor a limit közelében vagy "hüppögni", vagy torzítani kezd az erősítő.
És akkor a tápegység túlterhelését nem vettük figyelembe.
Persze ezek a jelenségek leginkább csak tartósan kihajtva jelentkeznek majd.
Köszönöm a múltkori válaszokat :)
Megint jöttem egy kérdéssel. A meglévő erősítőm 8ohmon kb. 80wattot tud leadni. Amire kíváncsi vagyok, hogy ha megterhelem 4 ohmmal (2 db 8 ohmos láda párhuzamosan), akkor vajon kibírja-e? Amit tudok róla, hogy a tápon primer oldalon 1,6A-os, szekunder oldalon (+/-45V) 2db 1A-os biztosíték van. A végfok tranyók MJ15024/15025-ök. A hálózatitrafón nem látszik pontosa, hogy milyen vastagok a lábai (így nevezik?), de nagyjából ilyen és ekkora:
Gondolom, 4 ohmon 130 watt körül adna, kérdés, hogy mekkora kockázat ezzel kísérletezni. Előre is köszi!
Nem az erősítő hatásfoka a lényeges, ott a teljesítmény a fontos. A hatásfok a hangszórónál számít. Jó, erősítőnél is lehet róla beszélni, egy A osztályúnak tök rossz a hatásfoka, cserébe fűt mint a disznó. Nem is szokták gitárra használni, csak hifire.
Mi még számít az erősítőknél, az a kivezérelhetőség. A teljesítményt többnyire a tápfesz alapján számolják ki, de csak nagyon kevés tranyós cucc vezérelhető ki tápfeszig, ráadásul a tápfesz nagy kivezérlésnél le is esik.
Ok, akkor egy kérdés. A hangszórók érzékenységében elég nagy a szórás, és sokan nem veszik figyelembe, mindenki wattokkal dobálózik csak. Az erősítők hatásfokát melyik paraméter írja le, és mekkora a szórás? (gondolom egy hifi cucc nagyobb veszteséggel dolgozik, mint egy rücsök zenekari motyó)
100W cső +2 db 412 - mint a hőskorban - ma is több, mint elég :D Vagy egy 415. Vagy két 215 :)
De a "békebeli" tranyósok, főleg a gonosz ámerikaik (Peavey, Acoustic) 100-200W-on is lealáznak mindent. De az őskövület VOX Super Foundation is iszonyat hangos és meglepően "csöves" hangja van. Ilyenen is nyomtam, meg 60-as Laney Supergroupon, 412-es Goodmans-zel, 100 nm2-es teremben nem kellett kimikrofonozni. Mondjuk az laza punk volt, gitár-dob-basszus-ének felállásban.
Na meg jó hangszer kell, rendesen kell beállítani a hansgzínt, meg tudni kell játszani és akkor már komoly meglepetés nem ér :)
Dzsigadzsiga metálban (két gitár, H-n metálzónnal ráküldve a világ összes mélye) ugyanúgy nem hallatszottam 60, 120, vagy 300W-tal, de két gitáros D /drop C-s nyaki PU-val riffelős (divatos néven stoner) zenében a 120W-os (helyett 80-as) 112-es kombóm is jó volt egy preckóval megfelelő hangszínnel, megfelelő fekvésben játszva és ugyanezzel a felállással rengeteg kölcsön cuccon nyomtam, egyik sem volt hangosabb, vagy inkább érthetőbb a másiknál. Mikor volt felület az jó volt. Szóval igazából - de ezt eddig is tudtuk - a láda a lényeg :)
