Van ki attól tépi haját, hogy elcsépelt, művészkedő szavakat lát Van ki hirdeti magát, s mindezért elismerést vár Úgyhiszem Te mindkettőnek megfelelsz Hisz hajad is múlik már, s sosem birtokolt gitártudásod is közzé teszed S én vagyok derülésed középpontja?! Óhh Te gyerek
Kitűnni semmiképp... Hisz" Te akaratom ellenére felfigyeltél rám, s derülésed tárgya lettem... azt hogy Te hogy éled meg ezen dolgot, legyen az saját problémád... Ha semmibe vennél úgy hozzám se szólnál... Igaz? Igaz... Hát ne is tedd... S hogy én magam minek tartom, legkevésbé vágyam, hogy Veled osszam meg, méginkább ilyen formában... Félek belegebednél mind az értelembe, mind az olvasásba... Hol mernélek terhelni ilyenekkel, hisz" ismeretlen vagy számomra...
Kata, ha megkérdezik tőled a pincér, mit kérsz, akkor is így válaszolsz:
"Halld hát szavam, ó pribék: penderíts asztalomra az sertésnek bordájábúl hasított ízetes étket pityókával körbebástyázván, s mellé ne légy rest jóféle seritalt kínálni, ha azt óhajtod, hogy szélesre táruljon elébed arannyal teli bőrbukszám!"
De, ma pont volt egy a kezembe, iszonyatosan imbolygott már az ágyam, orvosolni kellett a problémát. Ja, persze, csakis azt igazolhatja, ha erre a következtetésre jutottál, akkor igazából magadat jellemezted a nekem szánt szavakkal. Amúgy nagyon vicces, ez a magadra erőszakolt stílus, én jót derülök rajta, hogy elcsépelt művészkedő kifejezésekkel próbálsz kitűnni.
könyvet sem igazán forgathatsz kezedben, hisz" tudnád mennyire illik oda valami, illetve mennyire eltérő környezetétől... s hogy belépsz egy helyre alázásod szórod szerteszét, csakis azt igazolhatja hogy borzasztó kies, s felszínes jellemed...
oly fura mikoron ékes szavakat lát egy szempár, a lény agyában csak egy gondolat lüktet... "Vajon honnan csente sorait? Mert fénye kiéget... S ily virág nem terem, csak holt lelkek tenyerében..." így mondom balgaság, mit gondolsz... Más szavaival aligha ékeskedem... Hisz" lásd be Te sem vagy osonó kobold... Ki néha ezt-azt el-elcsen:)
Méltán ragaszkodik az elme ily csodához Minthogy mélységes erő lüktet belőle, s minduntalan törtet előre megannyi hangja erek végtelenjében Kiválthat megannyi érzést Fájdalmat, kéjt, ragaszkodást, reményt mik ékes szavakkal leírhatatlanná válnak egy olyan világban, hol a hang terjedelme sugároz s beborít minden követ S akár egy hűs lepel oldozza fel a csendet, ölelve mit a föld s az ég rejt el Felülmúl bármilyen hangkavalkádot, mik leginkább ok nélkül születnek, s az idővel karöltve el is tűnnek, s burjánzik újabb keverék mely nem ébreszt újabb vágyakat, s nem kérleli fülünket tovább, tovább Csak ezen műfaj nyújt számomra oly kielégülést, mely értéket hordoz, megborzongtat s fülem óhaja beteljesül
Én a Cynicet mondjuk egészen máshogy szeretem mint a death metal bandákat, sztem ha valami behatárolhatatlan zene, az a Cynic:) És ha a Cynicet megszereti abbol sztem nem ilyen keményebb death metalok felé fog fordulni, inkább jazzbe... bár ki tudja:P
én nem is sértődtem. ahhoz egy fórum kevés ;]
csak most ez olyna, hogy amit szeretsz, az nem feltétlen elmagyarázható. meg kell tapasztalni. ha te nem ismered a vaníliafagyit, akkor hiába magyarázom neked, hogy milyen, fogalmad nem lesz róla.
ez nyilván nem egy első hallásra befogadható valami, mivel nem 4 alapakkordos, fülbemászó szirszar, hanem elég összetett cuccok, disszonancia stb. Ha nyitott vagy rá, kezdd valami lájtosabbnál, aztán fokozatosan, ahogy kialault ez a stílus
mondtam, h van olyan is aki kihall mindent, csak nem az ő világa, nem tetszik neki, ezzel nincs semmi probléma. csak azt nem szeretem mikor valaki azt mondja hogy jéézusom ez nem is zene meg hasonlók..
már kaptál választ csak nem érted, vannak akik hallják a zenét is a (mások szerint) "káoszban" és vannak akik nem. és én még nem hallottam olyan death metal számot amiben csak ritmus volt, nem sok értelme lenne gitár nélkül csinálni......:P
ez nem hallás kérdése!
Hozzá kell szólni egy hangzáshoz, nyilván a tiszta gitárhanghoz szokott fülnek nem könnyű kihallani belőle a lényeget.
figy ez hangulat kérdése, elég sötét hangulatú zene jellemzően de tudod ez semmit nem jelent emberre nézve, még ha eggyesek szeretnek is erre következtetni...két féle ember ír bármit negatív dolgokról.aki negatívat tesz és aki negatívat lát ugye.
V
minek erőlteted, ami nem megy? ebben a műfajban találod a legkevesebb sémát, jófajta bandáknál kb semmit. Egyedi, szokatlan megoldások, ritmusok, DALLAMOK.
akinek van hallása nem csak azt hallja hogy zzzzzzzzzzzsssssssssszzzzzzzzzzzssssssss hanem a zsíros dallamokat is. No persze biztos van aki hallja csak nem tetszik neki, de az a kisebb rész sztem
A Possessed az egy nagy massza volt, nem egyértelműen death (előtte ugye nem is létezett ilyen), volt benne thrash, black, minden ami létezik. Különben meg egész életemben szartam a skatulyákra, nálam jó zene meg szar zene létezik. Az ilyesfajta okoskodás, beskatulyázás a kritikusoknak való.
Itt a gitárnak olyan hangja van mint a beleimből eltávozó gázoknak. Az énekes meg roppant igénytelen. Hallgasd meg a Pantera Far beyond driven és Reinventing the steel lemezeit. Ott lehet hallani igényes, de brutális zúzást.
Nem rossz, de a death metal nem a sítlusom.
Én az olyan zenéket szeretem, mint a Pantera vagy a Meshuggah vagy a Superbutt, akik lezúzzák az agyamat a helyéről.
Mint katonáéknál anno...
Vagdosom a centit,mikor mehetek Dodihoz az MF400 ládáért...
Beza!Abban G12-K100-ak vannak.Egészen addíg,amíg haza nem hozom. Aztán teszt MF ládában,kis hegesztés után meg teszt az enyhén túlméretezett pro-vox ládában...Van egy olyan érzésem,hogy a pro-voxban fognak jobban szólni.Ha így lesz,akkor a marcit a kerekeitől is megfosztom,és beleteszem a maradék 4 tányéromat,mert kéne a másik gitárosunknak.Aki kíváncsi rá-igen,pl. te Goretor-az eljöhet bármikor megsíkatni
ziót... 
