Kasledernek volt tan tavaly valami agymenese, hogy smd nem valo hangtechnikaba. Mikor mondtam neki, hogy akkor dobja ki az osszes lemezet, meg torolje le a zeneket a szamitogrprol, meg ami egy mastering grade ad\da konverterbe jo talan elvegzi a dolgat egy torzitopedalban is, megsertodott :D
Nekem az a tapasztalatom velük,hogy kissé lassúak.
Valahová viszont teljesen jó, pl. szólókiemelés kapcsolására használtam már és bevált.
A legutóbbi készítményemben is van egy, az katód komplexumban kapcsolgat.
A csatlakozót visszaragasztottam a helyére, a 4db megmaradt SMD forraszpontot visszaforrasztottam a csatlakozóra,a többi,leszakadt pályát meg a bekötöttem kurva vékony vezetőszálakkal,persze szigetelőcsőben.Ahol meg lehetett,ott vékony,merev vezetővel (4148 dióda lábaival).
Mindezt mikroszkóp alatt.
Hát nem lesz a kedvenc foglalatosságom. :D
De magamnak készült,és megmaradt a két nyák szétszedhetősége is,és hibátlanul működik.
A múltkor sajnos belekóstoltam a szar SMD javításba is.
Ez egy vaku alaplapja. 35ezer Ft-os vaku, 3ezerért vettem meg működésképtelenül. Itt egy csatlakozó volt,ami két nyákot kötött össze,de valaki már javítgatni akarta,le is szakította a nyákról a vezetőpályákat a csatlakozásnál.
De már működik újra, 3ezerért jó vétel volt! A kép egy mikroszkópon keresztül készült. Egy litze vezeték 1-1 szálával vezetékeltem be a vezetőpályákat.
A Mesa még a jobbak közül való,de vannak dolgok a Mesa-kban is,amit nagyon szar javítani.
Most van nálam épp egy Ceriatone fej, turret board meg minden, szépen kivitelezve,könnyen hozzáférhető minden. De ha a panel aljához kéne hozzáférni,hogy mondjuk egy vezetéket leforrassz,vagy csak megnézd hogy mi merre megy (erre mondjuk van egy fogászati tükröm,amit szoktam használni ),akkor vezetékek leforrasztása nélkül ez sem megy.
Én a lejjebb már betett RAW erősítőben,meg úgy általában az erősítőimben,direkt úgy csinálom és úgy vezetem a dolgokat,hogy ha kell,akkor könnyen felborítható legyen a turret board,hogy az aljához is hozzá lehessen könnyen férni.
Ennél csak a jackek anyáit,meg 3db csavart kell kicsavarni,és kibillenthető a panel.A végfok panel az 2db csavar,meg pár leforrasztás,nyilván ezt nem javítgatnám ha baja lenne,hanem csere,és mehet bele az új.Van tartalékban,nem éri meg szórakozni vele.
De nem hiszem hogy lesz baja a végfoknak,mert gyárilag a chip részei már a különböző védelmek (rövidzár,hangszóró védelem,stb),ennél a jack dugót is lehet ki-be huzigálni működés közben is.
Emlékeim szerint én javítottam egy "50W-os" -nak 80 ezerért eladott billentyű kombót, asszem Laney volt(Döntött, filcel bevont minimál verzió zengetővel). A 14W-os TDA2030-as tv végfok IC fosta össze magát benne. Emlékeim szerint a Marshall Valvestate némely tipusa is ezzel biztosítja a "Marshall" hangzást nem a legolcsóbban, és arra sem emlékszem mennyiért kínálják azt a TL072 IC-t és a TDA2030-as végfokot, de nem olcsón. Ezektől a szaroktól sokkal szebben szól egy bármilyen csöves végfok.
Gondolom a fentebb nevezett bóvlikra azért mernek ráírni 50-80 W-ot, mert nem tisztázott, hogy RMS, RMA_és egyéb meghatározás. A kínai 1,5W-os rádióra is rá van írva, hogy 1500W RMS amit nem tudok értelmezni.
2019-09-28 18:17 |
#97241
Ezt mondom én is, főleg ha nem ért valaki hozzá, a szaki is szívesebben nézi meg ha nem nyákerdő van benne.
Én vettem tőle, évekkel ezelőtt, szépen szól és működik rendben. Külsőre nem szép és pont nem is érdekel itt a szobában.
Nem találtam senkit sem akkor sem most akinek gondja lett volna avval amit vett tőle.
A többszázezres nyákos cuccokat sem élmény szervizelni, nézz meg egy Mesa-t belülről. A ptp-ben pont az a szép, hogy kinyitod, és ha jól van megcsinálva, akkor nem kell kivenned semmit, minden a sasszin belül szervizelhető gyakorlatilag. Nyákosnál ilyen nincs, illetve ritkán csak: Ampeg-et láttam már olyat, hogy a nyák felett le lehetett csavarozni egy fémlapot, így hozzáfértél a forrasztásos oldalhoz. Ugyanakkor meg ptp-vel már pl. egy relés csatornaváltó kivitelezése sem egyszerű. De hangilag viszont tökmindegy, hogy ptp, forrléces, turretboard, nyák, apámfasza. Sőt, az SMD is tökmindegy, bárki bármit mond, csak annak a szervizelését meg végképp kevesen vállálják.
Elbeszélünk egymás mellett.
Vegyük az olcsó kategóriás cuccokat.
Élmény egy olcsó nyákos szarral babrálni, vagy egyszerűbb a ponttól-pontig forrasztottat javítani, ezt kérdeztem. Nyilván nem a több-százezres nyákos dolgokra gondoltam hanem a kínai csodákra.
Szerintem Te eddig egyetlen munkámmal találkoztál.Életem első csöves erősítője volt valamikor tízen évvel ezelőtt. Az is nyákos volt, és nem voltam rá büszke. Azt hiszem Te vetted meg. Sokakban az a tévhit él, ha valami nyákos az szar. Szerintem meg csak nincs jól tervezve. Hangban sem mondod meg, melyik PTP, melyik nyákos. Ha jól emlékszem Mákos is valami nyákosra akar áttérni, mintha ilyesmit említett volna valahol. Én soha nem tartottam sokra az általam csinált lomokat, már csak azért sem, mert nincs megfelelő műszerezettségem és szerszámozottságom.Házi körülmények között igyekszem a lehető legjobbra csinálni, de soha nem írnék olyat, hogy a "hangja egy álom" vagy hogy "első osztályú kivitelezés" stb. Viszont vagy egy erősítőm, mit Gerendás Péter használ nagy megelégedettséggel már vagy 5-6 éve.Nem tőlem vette, hanem úgy került hozzá. Épp minap küldött egy stúdió felvételt, mit ezzel vettek fel. Arra sem tudnám mondani, hogy hű......Pedig a hirdetetthez képest űrhajó.
Amikről meg beszélünk a mai tucatvilágban a maguk módján még úgy is nevezhetőek ha a külcsínt nem nézzük akkor legalább nem nyákos hanem könnyen javítható dolgok.
Ha a miki bemenetet frankón áthangolta gityóra, akár jól is szólhat. Ámde, az EL84 (ha jól látom) nem tipikus fender hangzás, és azt az ezeréves MM elkót is kicserélhette volna, nem egy nagy inveszt.
Sajnos csúsztak egymásra menetek, de 5000V-os meggerrel megkínálva nincs szivárgóáram és semmilyen átvezetés a primer és szekunder közt, persze ettől szólhat úgy mint a klozett:)
Ne haragudj, szeretnék még kérdezni. Kibeleztem egy Grundig csöves hanggenerátort a kimenő miatt, és 2 primer közé került a szekunder erre az ismeretlen vasra(a tudásom meghaladja a további bonyolítás), de így is szívás volt szépen megtekerni a 0,25-ös huzalt, ami így sem lett tökéletes 2 napos melóval:) Lehet meg se fog mukkanni, de ez majd kiderül.
Annyit szeretnék kérdezni, hogy új M111-35A Waasner vasat tudnék beszerezni csévével emberbaráti áron, mivel nem ismerem a vasakat, ezért kérdezném, hogy alkalmas ez gitár kimenőnek?
Normális áron adja, nem akar senkit átbaszni, nem konkurencia itt senkivel, azt ír a hirdetésbe amit akar. A 300 ezerért árulná, akkor már probléma lenne. Nem kell mindig mindenbe belekötni, ráadásul minden héten van egy hasonló cucc a GS-en, csak te most épp kiszúrtad ezt.
Amúgy ilyen alu dobozos rákosi néprádióból is akartam kombót csinálni :(
Mindenképpen kirakom mert ennyivel tartozom a sok segítségért amit itt kaptam. Nyilván nem lesz egy ütőképes erősítő így elsőre, de megpróbálom elkészíteni. A fejlődés egyik alapja a kritika. Valamilyen formában kirakom:)
Csak képmegosztóról vagy yt-ról tudsz képeket illetve videókat belinkelni, közvetlenül a fórumra nem tudsz se képet se videót feltölteni. Én biztosan szívesen látnám a munkád eredményét, bár érdemben hozzászólni nem tudok
Köszi a bátorítást! Nekiestem. Köszönöm mindenkinek a segítséget, bár biztos egy ótvar lesz így elsőre, de legalább megpróbáltam:) Még annyit kérdeznék, hogy ide töltsem fel szenvedésem eredményeit (amire komoly kritikákat szeretnék hallani) képek formájában(bár nem tudom, hogy kell), vagy célszerűbb egy képmegosztó oldalt linkelni esetleg youtube célszerűbb? Üdv mindenkinek!
Hát nekem az öreg egyszer valami hányás trafót készített, pedig közös ismerősünk protezsált be hozzá. Plusz nem is lett jó az egyik szekunder. Mikor visszavittem túrt valahonnan egy másik, kisebb trafót, hoyg kössem sorba vele. LOL ilyen 2005-6 tájékán lhetett
Nem azzal van a gond, az még el is férne, hanem ezek a szakik nem zenészek, nem ismerik a gitárhangzást, láttak pár gyári kapcsolást, megállapították, hogy hülyeség, mert truít meg passzív EQ-ja van, pedig a baxandall EQ sokkal kisebbet csillapít, na meg emelni is tud, és a sávok sem húzzák el egymást, mert így tanulták, de a tankönyvi mintakapcsolások viszont zenei átvitelhez készültek. Ők úgy tudják, hogy torzítani nem szabad egy erősítőnek, ha torzítani kell, arra terveznek torzítót: egy cső, vagy OPA erősít nagyot, és levágják két diódával, többnyire a - használhatatlan - EQ után, hogy már az előre beállíttt hangszínt torzítsa, mert úgy ízléses, stb, stb.
Na meg az ilyen hasonlatok, hogy ezzel a kapcsolásokkal a kitartott gitárhang percekig szól lecsengés nélkül, jimi hendrix felvételein hallhatunk hasonlót, meg ilyenek. Mondjuk ezekért érdemes elolvasni ezeket az RT cikkeket, jókat lehet derülni rajta :D
Nem is az ő tollából szándékoztam építeni, egyedül az APX trafó lett elkövetve az RT cikk alapján még régen.
A RT-s leírásokban szereplő paneltervek nem esztétikusak, és szerintem nem is gitárhoz való a legtöbb kapcsolás, még ha cikkek címe erről tanúskodik is. Az a relés standby megoldás is inkább hifi cuccokban használatos gitárerősítőben én csak kapcsolósat láttam(persze ettől létezhet).
Az Urbán nyáktervei is mindig szándékosan hibásak voltak, de a cikk végén ott volt a hirdetés, hogy vegyed tőle az egységcsomagot, ami természetesen már működött.
Plachtovicsnak volt olyan trafóterve, ahol a megadott menetszámok be se fértek az ablakba. Természetesen ő is elkészítette a trafót pénzért, ha valakinek nem sikerült a terv alapján megcsinálni. De tőle a kedvencem mindig a 20Hz/20kHz-en szabályozó hangszín volt gitárerősítőhöz. :)
Egyre humorosabb. Aszongya nem lehet szétszedni. De hát abban az időben a népek dobálóztak a korábbi M102-s, könnyen kibontható kimenőkkel! Az APX-n megmérem a pr. huzalkeresztmetszetet, átlagos menethosszt, egy fasza műszerrel az ellenállását, és már is megvan a menetszám. Mondjuk a kicsi ablakemelkedés miatt egy Dagnal elrendezés nem férne bele. De hát nem is átalakított, hyperszilre váltott. 0.4 primerre szódával elmegy, de 1-es 8Ohm-ra (közel 4A) ne má! Egyszer volt P.Gy.-nek egy "zseniális" csöves 1:1 arányú panelterve a Rádiótechnikában. PL-t panelba eleve ciki, kolléga kíváncsiságból rámért, egyszerűen nem férnének el egymás mellett. Azért a cikk végén: "Több példányban is elkészült, kifogástalanul működnek". Soha nem vettem komolyan, járattuk a német Elektort.
Itt a RT cikk az átalakításról A trafó ki volt öntve műgyanta szerűséggel. "Szépen" megcsinálta, arra értettem, hogy jól nézett ki, de nem volt kielégítő magas hang. Lehet a rétegezés nem volt megfelelő, vagy a lakk, vagy is-is. Vagy leegyszerűsítette, vagy nem tudom. Mindezt azért írtam, ha ilyen gyakorlott tekercselő szakember adott gyári vasmagra kiszámolt menetszámokkal és rétegzési rajzzal elcseszte, akkor sok jóval nem kecsegtet, ha nekiállok mókolni az ablaktörlőmotoros szörnyemmel itthon:)
Nem lehet valamit szépen kivitelezni? Azért biztos láttál még te is biztos okádék trafót, szigszalaggal körbetekerve, random szigetelőcsövekkel, szarul lemezelve, keréktárcsa ezüsttel lefújva. meg mondjuk nézd meg Cyklon tarfóit vagy egy gyárit.
Én sem értem, hogy mit lehetett azon elcseszni. 100Ohm, 100V, 100W. Letekerem, leszámolom, jegyzetelek. Primer nem változik. Szekunderen megvan a 100V-hoz tartozó menetszám, majd aránypár, 4Ohm-hoz 19V, 8-hoz 28, 16-hoz pedig kb. 40. Elfelejtette növelni a keresztmetszetet? Ha valaki ilyen átalakítást kérne tőlem, áttekerném egyetlen 12Ohmra, oda pedig nyugodtan rá lehet dugni a 8-s és a 16-s ládát is. 4Ohm-s 4x12 meg ritka mint a zöld ló. Ha Randall Smith (Dual Rectifier) megteheti, akkor én is. Van rajta egy 4Ohmos kimenet és egy 8-16-ig. Azalatt megteker 4-5 motort? Anno nyári gyakorlaton a Remixben takertünk motort, nem úgy emlékszem.
Ezt mondjuk nem nagyon értem... Festett rá kis virágokat meg lepkéket? Vagy hogyan lett "szép", ha egyszer szarul szólt?
Egyébként értem a felbuzdulásodat, én anno hangszedőt akartam magamnak tekerni, és az sztem azért valamivel kevésbé macera. Vagy legalábbis jóval kevesebbet kell számolgatni. Aztán arra jutottam, hogy akkora a piac, hogy kizárt, hogy nekem annyira egyedi igényeim lennének, hogy azok a piacon található termékekkel nem kielégíthetőek. És hát nem éri meg a macerát.
Ugyanakkor erősítőt meg építettem (a trafókat Cyklon/Attila készítette). De ma már azt gondolom, hogy az, hogy az jól szól kurvára nem az én érdemem, hanem egyszerűen szerencsém volt, meg jó kapcsolást választottam.
Köszönöm szépen a tanácsokat! Minél több információt szívok magamba, annál jobban kezdek elbizonytalanodni a trafóépítés terén. Tulajdonképpen nem akarok többet készíteni csak ezt az egyet kíváncsiságból és az építés öröméért, ami feltehetően vacak lesz.
Néhány hálózati+ kapcsolóüzemű trafót tekertem még csak ami nem nevezhető gyakorlatnak, és ez teljesen más. Maga a vékony huzal szálvezetése is nagy gyakorlatot igényelne, hogy menet menet mellé kerüljön. Tetézi a bajt, hogy ismeretlen anyagú bontott vasaim vannak.
Évekkel ezelőtt egy APX100-as 100V-os kimenőjét tekertettem át egy rádiótechnika cikk alapján, a helyi tekercselő kisiparossal aki nap mint nap motorokat trafókat tekert. Nagyon szépen megcsinálta de nagyon vacakul szólt és mondta is, hogy mégegyszer ne vigyek oda neki ilyesmit, mert 4-5 motort megcsinál annyi idő alatt, mint azt.
A legjobban szóló, és mérve is legjobb (valódi triódás push-pull) Hifi erősítőmben gyári ruszki kimenő van. 3 részre osztott lehet, amennyire látni a cséve széléből. Igaz, hogy a trafó eredetileg kb 15W-ra, 6P14P-hez lett tervezve, nálam meg max 3W-tal (6N6P) megy, de a teljes erősítő, mind mélyre és magasra, illetve linearitásra messze a legjobban sikerült darabom, amiben a túlméretezett kimenőnek nagy szerepe lehet.
Őőő....ezt most nem teljesen értem,miért írtad,lehet hogy én nem fogalmaztam jól?!
Csak válaszolni akartam a felvetésedre,hogy mindenki tekert már. :)
Én nem.Csak biciklit.
Szervusz!
Néhány tapasztalati jótanács a gitárerősítő kimenő trafóhoz, ha elfogadod, csak röviden:
Méretezés szerint elegendő 50hz 5kHz közötti sávot átvinni... bármennyire is elrontod ,felfelé tovább fog menni. A túl széles sávú kimenő inkább hátrány jelen célra.
Impregnálás hasznos, mert szigetel,rögzít,véd a párásodástól. A kártékony, kapacitást növelő hatása több tíz kHz környékén jelentkezik, ezért High-Eend-ben mellőzik.
Huzal: 2G 200fok-os 2 lakk szigetelés(poliészter-imid,poliamid-imid)forrasztható huzal(poliuretán szigeteléssel) nem ajánlott.
Osztás: 3-5 réteg bőven elegendő, ha bonyolítod, attól nem lesz jobb a sound.
Vas: talán a legfontosabb a vas "hangja"...... amerikai M6 Európai M126 laminált lemez bevált, sok gyári cucc vasa.
Még egy dolog: Türelem és sok kísérlet, elszántság és anyagi áldozat kell ahhoz, hogy átlagember sikereket és elfogadható produktumot készítsen.( feltéve ,hogy nem zseni) Ettől még sikerülhet elsőre is nagyon jól a trafó, de minél többet csinálsz annál jobb lesz. Én sem tudok a elég jót készíteni ma, de talán holnap... A " titok" a gyakorlásban lesz, hidd el. Mint ahogy édesanyám főztje mögött is van vagy 60 év tapasztalat....
Lepődj meg,de csak egy hálózatit tekertem át,mert elvittem egy helyi "szakihoz",aki jól elcseszte a középleágazásos táptrafót,és az egyik oldalon jóval több feszkót adott,mint a másikon. Azt letekertem egyformára.
Kimenőt még sosenem. Nincs rá szükségem,mert van kolléga,aki profi trafókat tud tekerni,és megveszem tőle.
Mire én kitanulnám ezt az egészet,és még lehet hogy jó sem lenne,addig más megcsinálja féllábon,és az már kipróbált,bevált.
Így is elég sok dologgal foglalkozom,a trafózás már nem férne bele,kedvem sincs hozzá.
Kezdeni meg úgy kezdtem,hogy vettem egy háztáji,de elég jó (és nagy,nehéz!) trafókkal bíró csöves végfokot,a két trafót megtartottam,a többit kivágtam. És abból épült életem első csöves feje,ami azóta is köszöni,jól van.
A második erősítőmbe meg gyári trafókat tettem.
A felépítéssel,meg az impedanciákkal nagyjából tisztában vagyok,aztán ennyi nekem elég is,a többit megoldja aki hozzáértő. :)
Volt kettő kolléga (nem említem őket, mert inaktívak) akik erre esküdtek. Megtekertem azonos paraméterekkel így és úgy is. Mérve a hagyományos alsó frekikre volt jobb, a vad pedig felfele, de az eltérés minimális, hallgatva meg semmi. Szóval, ahogy Ákos mondta mechanikai szempontból NEM! Ha fasza, régies hangot akarsz, akkor szerintem (tévedés joga enyém) kicsivel nagyobb vaskeresztmetszet, UL-be tekerve, és tetródával.
Igazad van, hiszen valami mozgást csak végez a huzal, főleg a nem lelakkozott. Azt hittem, hogy ennek a megoldásnak a tartósság rovására valami fenomenális hangzása van.
Több gyári is olyan, nekem sose volt ugyanabból a típusból ilyen vagy olyan nem tudok hangbeli különbségekről beszélni így. Viszont mechanikai szempontból ha belegondolsz, ahol tkercseréls közben keresztezi magát a huzal ott egy ponton érintkeznek, ami az impregnálás jóságától függően hamarabb lebonthatja a lakkszigetelést a rendes, párhuzamos tekercselésez képest.
Valahol láttam a neten a nem tudom minek nevezik, asszem "vad" tekercselésű kimenő elkészítését, ahol nem menet menet mellé hanem összevissza volt feltekerve. Látszólag egy normális tekercselőgépbe volt befogva a cséve, amivel ment volna szépen is. Ennek az összevisszaságnak van gyakorlati jelentősége? A primer szekunder között volt szigetelésnek kapton szalag de lakkozva nem volt.
Nem hiszem, alapból 0-4Ohm-ig 1.7, maj 1.3 az átmérő. 16Ohm-on tök kivezérelve úgy 40V, tehát 2.5A. Nem gondolom, hogy ehhez párhuzamban kellene mégegy 0.75.
Azt többször is csináltam már, mert a szükséges keresztmetszet/sormagasság úgy hatékonyabban jött ki. Legutóbb egy 2/4/8/16 átkapcsolósat, már nem emlékszem pontosan hogy volt, de asszem a 2 és 4 ugyanaz csak parallel/soros, a 8 meg 16 meg a soros 4-hez jött még hozzá, vagy valami ilyesmi. Otthon le van írva.
Szerintem mindennek jobb a C core. Főleg szerelésügyileg :) Két évente tekerek mondjuk 3 trafót, de azt mostanában mindig hipersilre.
Olyat már csináltam, hogy tekertem két tök egyforma SM85 hálózatit, az egyiket magyar vassal, a másikat vac-kal vasaltam be. A vac-nak az üresjárási áramfelvétele fele akkora volt.
Tényelg, még Kenéz Tomi javaslatára csináltattam egyszer egy olyan kimenőt, ahol bifilárisan volt tekerve két db 4 ohmos tekercs, aztán kapcsolóval váltottam a 4/16 közt.
Mindenképp basztatja, hiszen a levegőnél nagyobb permittivitása van bármilyen impregnáló anyagnak. Viszont igazad van, mert az epszilon a számlálóban van, vagyis növeli a kapacitást.
"inkabb a rossz iranyba" Szerintem is. A levegő állandója egy hangyafasznyival nagyobb mint a vákuumé, tehát durván 1. ,minden más anyagé ennek többszöröse. Kérdés: A 100W-s kimenő tetejére miért tesznek mégegy ugyanakkora menetszámú tekercset párhuzamosan a 16Ohm-l?
Köszönöm szépen Neked is és Mindenkinek a hozzászólásokat! Nem mintha akarnék venni, mert akkor sérves lenne a bakancslistám, hogy építek egy el84 pp erősítőt gitárra, de ezekről milyen véleménnyel vagytok? https://lomex.hu/hu/webshop/#/group/913/kimeno-trafo-elektroncsohoz/page,0/fbtn,0/flist,0/discount,null/instock,null
Van az erősítőmben egy olyan jelenség, hogy kb 6,5-7-es hangerő állásban befütyül a motyó. Ha kihúzom a gitárkábelt akkor ez valahol 8,5-es hangerőnél következik be.
Ha be van kötve a loopba a delay pedálom és bekapcsolom akkor 8,5-es hangerőnél is csak akkor fütyül gitárral, ha közel állok hozzá. Mi lehet ennek az oka?
Én már el is felejtettem, hogy vannak osztva a kimenőim. Évekkel ezelőtt átadtam Attilának a menetszámokat (melékszem mg Ms Oultookból küldtem az emailt olyan régen volt :D)....persze lehet már ő se azt használja. Amíg jól szólnak, nem igazán érdekel, most is kiváló vonali illesztőket fejlesztett nekem.
Asszem p-s-p-p-s-p volt amit legtöbbet használtam. alsó+felső a primer egyik fele, középső kettő a másik fele.
Hifi az bonyolult, de gityóhoz néhány adat (teljesítmény, alsó határfreki, Raa, stb.) és 2 képlet kell. Ha pontosan számolsz, nagyot nem tévedhetsz. Jó vas az alap, lehet szilicium, hidegen hengerelt, M, EI, hypersil. Torroid házilag kivitelezhetetlen.
Lehet, de a szigetelés felharmonikusai, szórt kapacitás meg egyéb szarok kiszámítása nekem bonyolult.
Hol lehet új vasat kapni kis tételben? Nekem a guberálást javasolta mindenki....
Alapból kettős célja van: Megfogja a derótot, hogy az egymás mellett levő, lazábbra sikerült menetek ne dörzsöljék le egymásról a lakkot. Egy homogén cuccot alkot, ami kivezeti a hőt a trafó belsejéből. De ezek inkább a hálótrafónál jelentkeznek. Én egy dolphon nevű spray-t használok, ami azért is jó mert színe elüt a zománcétól, így jobban látom az aktuális sort. Vákuumozni köreinkben úgy tudom csak Cyklonnak van lehetősége.
Nem tudom miket olvastál, de a számításokhoz a négy matematikai alapművelet és a négyzetre emelés, gyökvonás elég. Ez gimnáziumi szint. :) A többi meg kézügyesség és géppark kérdése. Ma már lehet kapni minőségi, ismert vasat is, itthon is, de ha nem szeretsz lemezelni, a vaterán lehet szerezni tolnai vagy vac hiperszil vasakat, azok is elég jól dokumentáltak.
Köszi! Én olvastam könyvet is erről a kimenő tervezésről, de rájöttem, hogy sem matematikailag, sem másféle téren nem állok azon a szinten, hogy neki merjek állni egy ilyen trafó kiszámításához. Főleg, hogy a lomozott vas paraméterei kétségesek Grrr...
Viszont nagyon jó hangú készülékeket is hallottam szólni, ahol szintén nem volt mérnöki számítás.
Nincs tapasztalatom vele. Készítettem impregnálatlant és impregnáltat is, de olyat nem próbáltam, hogy ugyanazt a trafót hallgattam/mértem impregnálatlanul és impregnálva is. Műszakilag nem hiszem, hogy lenne ellenérv ellene (hisz elméletileg rontja a szórt kapacitást, ami jó), az ellenzők meg inkább ezoterikus okokat hoznak fel.
Nem hinném, hogy dinamólemezre készültek a kimenők (Partridge, Drake, stb.), ugyanis azok akkoriban boltban kapható alkatrészek voltak, kifejezetten hangátvitelre. Valószínűeg magas szilícium tartalmú ötvözött lemezmagra készültek, nem sima dinamólemezre.
Max teljesítményben a szűzlányok vérével öregített szemcseorinetált, 0,01-es lemezköteg mag is telítésbe megy.
"Ha a jel 95%-át átviszi, az meg már bőven elég. Mikor a 8 Henry-s EI PP trafót lecseréltem a most készülgető PP erősítőmben egy 3-4 H-s hiperszilre, az volt az érzésem hogy ez most egy teljesen más erősítő. "
Gondolom pozitív irányban volt a változás?
Nem tudom milyen volt a korabeli gyártástechnológia trafók terén, így parasztésszel(bár lehet nem igaz) szerintem sima dinamó lemezek léteztek amikor a Plexi készült amit soha nem hallottam élőben sajnos, a kraftot állítólag full hangerőn produkálta igazán jól(lehet aki élőben hallotta nyilatkozik róla) és ehhez a leírások szerint köze volt a trafó túlgerjesztéséhez(ez is csak olvasat). Egyik jó barátom készített egy GU50-es sztereó SE végfokot 250W-os higany fojtó magjára. Nagyon szarul szólt míg ki nem cserélte a trafókat beag magos trafókra. Akkor nyilvánvalóvá vált, hogy a vas ördöge is lényeges.
Általában minél nagyobb teljesítményű egy trafó, annál jobb a hatásfoka (nagyobb vas, kisebb rézellenállás). Viszont a tekercsosztásnak vajmi kevés köze van ehhez. Az a káros csatolások, szórt kapacitások és induktivitások lerontására van, ami a frekvencia átvitelt lerontja.
