Folyamatban van, legutóbb már ezt használtam. Egy mezei rock/metal dobolást egyébként nem olyan bonyolult megtanulni programozni, meg aztán ezekkel az ember által feljátszott groovokkal még könnyebb a móka, főleg a kreatív rész, amikor ötletel az ember.
EZ Drummer 2-t kellene kitanulni, elég fasza dolgok vannak az új verzióban. Ránézésre az olyan dob-analfabéták is fogják tudni használni, mint én. Pl. van benne egy bolondbiztos dalszerző mód, itt részletezve: katt.
Egy lötyögős kettő-négyen kívül én sem tudok mást. :)
Visszatérve a dob-programozásra: rohamtempóban zajlik a fejlődés. Az utóbbi 3-4 évben folyamatosan követtem és ez egy külön világ a számítógépes molyolás univerzumában. Nekem pusztán az eltart napikig, adott esetben hetekig, mire úgy ahogy jónak találom a pergő és kickhangzást. Gyorsba demózni még okés egy gyári SSD/Toontrack/AD/BFD stb. preset, de az ember - legalábbis én - minél többet hall jó 'házi' mixeket, annál inkább szeretné, ha az ővé is jó lenne.
Egyszer ültem dob mögött, de nekem végtag függetlenítés nem megy. Igaz a gitárral is csak prüntyögök, de legalább pár számot el tudok játszani. Úgy ahogy
Ez a hármas leosztás nekem is bejött már első látásra anno. A klasszik fejen kívül ez tetszik Jacksonban. Reverse: az ESP megoldása jobban bejön illetve az ESP 3+3 "teardrop" feje is tetszik.
bluevoodoo: gratula a V-hez! Jól szól a HZ-s EMG. Komolyan 7 órát tököltél a dobbal? Kitartó vagy! Én szimplán kiveszem a GP-s tabból dob sávot, mivel nem tudok dobolni.
A klasszik hegyes fordítottban jobban tetszik. Hetesben meg kifejezetten esetlen méretű az egysoros fej, bár minél többet nézem, annál jobban tetszik. Kéne egy SLAT3-7-et keríteni, az biztos meggyőzne.
Infinity-hez nagyon nem megy a Concorde-fej, cserébe 22-es csapdája, mert a klasszik hegyesen kívül az összes többi fejforma-kísérlete a cégnek masszívan kimeríti az "ocsmány" fogalmát.
Köszi A dobot olyan 7 óra alatt sikerült leszedni, és kellett hozzá egy Gene Hoglan drum clinic video, mert a lemez hangzása, főleg a dobhangzás igencsak hagy maga után kívánnivalókat.
Erről nem mernék vitázni, lehet csak Eric az aki ujra fel akarja támasztani, ezt az egyébként nagyon tetszetős, ízléses, méltatlanul elfeledett modellt. Nekem is nagyon bejön a sweetone, csak ritkaság számba megy ez is. Egy időben gondolkodtam egy ilyenen, aztán a használtak között olyan áron bukkantam rá, hogy inkább letettem róla.
Én először a LOG-os Mark Mortonnál láttam ezt a modellt.
Mark, még szakáll nélkül:
Ha azt vesszük eredetinek ami a Marknál van, akkor az eltaláltabb, mint az Eric féle reinkarnált változata.
Megtaláltam közben a fb csoportban. 977 dollárért árulja Mehtab srác, miközben tutira 800 alatt vette Bob barátunktól (katt). Az eredeti hirdetésből egyébként kiderül, hogy push-pull potival megy a szedőváltás. Állat ez a gitár.
Ez mekkora királyság, imádom. A HS elrendezés büntet, a szín büntet, a Soloist büntet, egyszerűen tökéletes. Ez az az 1000 dolláros darab, ami az sso-n is fent van, ugye?
Mondjuk abban látnék némi fantáziát, h tegyük fel fix hangerőre be van kötve az egész.
Aztán a poti egyik véglet a híd szedő szól, a másik végletben meg a nyaki szedő,
a kettő közt meg ugye lehetne szabályozni a keverést.
Huhh, ezt le kéne védessem gyorsan. :D
Persze abból indulok ki, h én mindig használok hangerő-pedált. :)
Ezt nem is figyeltem. Most lehet hülyeséget kérdezek, de ezen hogy váltasz pickup állást? Mert push-pull potival max azt tudod, hogy bridge, vagy neck pickup. Csak a neck pickup meg úgy nézem singlebucker, tehát felezhető.
Ja,csak ilyen szempontból sajnos a manufaktúrahangszerek nagyon rossz biznisznek számítanak, mert a használati értékük lehet, hogy magas, és levernek sok gyári gitárt, viszont a hangszereket javarészt a brand adja el. Ezért látni hosszú hónapokon át a szebbnél szebb manufaktúrahangszereket a külföldi fórumok apróhirdetős szekciójában, kb. eladhatatlanok kevés kivétellel.
Köszi Ja, a PC1 nagyon jó áron jött, és pont az történt vele, amit mondtál. Ha megengedhettem volna magamnak, hogy megtartsam, és úgy kerítsek egy Les Pault, akkor nem adtam volna el, de ezek már a hazai körülmények közt olyan brutális értékű hangszerek, hogy kevesen engedhetik maguknak, hogy úgy megtartsák, hogy nincsenek kihasználva.
csak kéne hozzá egy tok
Gene Hoglan nem szarozik 
