hát, ha nem szántad rejtvénynek, össze kéne foglalni, hogy mi van, mert énnekem nem világos. még akkor sem, ha elfogadom, hogy nyilván nem egy doktori-t olvasok, és ezer ponton borítható a cucc, azt még egy haveri dumálásnál sem lehet elkerülni, hogy értsem mit akar a másik. de nem basztatni akarlak, csak érdekel. mer' így igazából se egyetérteni, se ellenkezni nem tudok (az egésszel, max egy-egy bekezdéssel külön) pedig szeretnék :D
Csak akkor nem látod, ha bal-agyféltekésen gondolkodsz Hogy kapcsolódik egymáshoz mondjuk a vas, a csalán, a katona, és a piros? Első látásra sehogy. A kulcsszó az analógia.
igen, csak nekem a végén nem marad semmi, csak innen-onnan belógó darabkák, agyféltekéről aztán jazz zenészekről, építészetről, meg x dologról, és nem látom, hogy konkrátan és világosan ezek hol kapcsolódnak.
elmarad a szintézis a végin.
keverednek (és egyáltalán nem tisztázódnak) fogalmak, stb most melózok, de ha lesz egy kis szünet, leírhatom részletesebben, mire gondolok.
Magamból indulok ki, aki az építészet területén abszolút laikus, hozzá nem értő. Én nem értem ezeknek az építményeknek az értékét. Ha venném a fáradságot és utánaolvasnék a témának, akkor talán pár hónap múlva kapisgálnék egy s mást. Tehát ha megtanulnám a stílusjegyeket, az apró építészeti-intellektuális megnyilvánulásokat, mit miért stb., akkor lehet, hogy idővel megérteném benne az emberi nagyságot, azt hogy ember képes ilyen teljesítményre.
De ettől még nem látom benne az "isteni szikrát", amit előtanulmányoktól függetlenül látnom kellene.
Ennek ellenére abszolút elismerésre méltónak tartom az építészetet (bár fingom sincs róla), de csak emberi-anyagi megnyilatkozás szintjén, és nem, mint művészetet.
Egy dolog pörög viszont a fejemben...
ez:
"Vagy hogy az építészet egyes remekeit művészi alkotásként tartják számon"
ööö....ezzel nem értek egyet, ha a tágabb időintervallumot nézek és nem csak a mai kor "remekeit", akkor azért az épitészetben igenis minden kor kitermelte a művészeit, akik nagy-nagy maradandót alkottak nekünk...elég, ha hazánkban szétnézünk, akár a 1900-as évekre(Steindl Imre,Steindl Imre)...vagy a Székesegyház(Hild József)...Eszterházy kastély....sorolhatnánk.
Van egy kis írásom a művészet-tudomány-zene-improvizálás összefüggéseiről, hátha érdekel valakit. Kicsit talán provokatívnak tűnhet a téma és elképzelhető, hogy ellenérzéseket vált ki egyesekben, de ITT olvasható a 14. pontban.
Ez így van, sőt ha nagyon meg akarod "nyomni" a domináns akkordot akkor a harmonikus moll skála leeresztett ötödik fokáról elindítasz egy fél/egész skálát, ami elvileg nem jó oda, de mivel a jó skálából indítod jónak fog tűnni; kvázi át..od a fület.
"Hirajoshi, or hira-choshi (choshi = tuning and hira = even, level, tranquil, standard or regular) is the original solo koto tuning which was developed by Yatsuhashi Kengyoo in the seventeenth century and was adapted from Shamisen music. In the D-mode, hirajoshi consists of the pentatonic scale: D, E-flat, G, A, B-flat." ( From Koto Sound Dictionary )
The Kotot is a traditional Japanese instrument with strings.
Scele feltett egy gitárleckét. Belenéztem, találkoztam egy olyan dologgal amiről sosem hallottam (elnézést): a Hirajoshi skála. Mondom gúglizok egyet, hogy megtudjam mi is ez. De sajnos vagy én vagyok béna, vagy nem tom mi van, ellentmondó dolgokat találtam, és így fogalmam sincs mi az igazság. Itt megegyezik a képlet azzal, ami Scele leckéjében szerepel, Itt meg azt írja, hogy "the hirajoshi scale has a whole tone as first intervallic distance, a half tone as second intervallic distance, two whole tones as the third intervallic distance, a half tone as the fourth intervallic distance and our last intervallic distance is of two whole tones", azaz mintha nem egyezne. Kérem valaki világosítson fel. Nemérteni :(.
Lehet mégis ezt az akkord/skála kapcsolatos dolgot kéne átvizsgálnod a Sabatellában. E-re azért lehet az A-harmonikust játszani, mert az A-harmonikus skála 5-ik fokán E7 van, azaz az E7 akkord hangjai (E-G#-H-D) rajta vannak a skálán. Az Em viszont nincs, mert abban G-van...
Apámnak van otthon egy könyve Gondától,a címe egyszerűen Jazz,és az nagyon tetszett,nem feltétlenül oktatójellegű anyag,de nagyon összeszedett és tartalmas könyv,úgyhogy ezzel is meg fogok próbálkozni,köszönöm.
Én meg próbálkoztam a legutóbbi nótámban (mutamegben lefülelhető - te kommenteltél is rá),de nem érzem százasnak,valszeg amiatt,amit írtál is a versenyes topikban.(Em-ra emlékeztem,pedig E-re játszható az A harmonikus moll)
Az a baj, hogy egyik arc sem magyarázza el érthetően a dolgokat, én annó ezekből nem értettem meg semmit.
Aztán elmentem a Tornóczky Ferikéhez, aki mutatott 5 ujjrendet, és összeállt az egész kép a fejemben, és rájöttem, hogy az egész baromi egyszerű, csak senki nem magyarázza el jól, és főként nem használhatóan!
igen kétfelöl lehet megközelíteni, vagyis én így szoktam
1. hangulat teremtés a cél mint hangnem (mint a dúr moll skálák)
2. akkordok kijátszása, megfejtése
De nagyjából annyi az egész, hogy tudod melyik skálának melyik fokán milyen akkord van. Aztán ha jön egy akkord, ami skálán az rajta van, azt lehet rá játszani... Nagyon leegyszerűsítve persze, de a többit már kitalálod magad...
Modális skálák/hangnemek használatára tud vki vmi jól használható oktatóanyagot? Totál nem értem,hogy hogyan kell szabály szerint modális dolgokat beépíteni szólókba,jó lenne valami olyan anyag,ami végigrágja,hogy a különböző hangnemekben milyen modális skálák használhatók,s miért (pl. moll hangnemekben a párhuzamos dúrskála modusait lehet-e használni,vagy másféleképp kell közelíteni a dolgohoz,tényleg totál sötét vagyok a témában),ill. hogy hogyan lehet modális hangnemeket felépíteni. Nagyon megköszönném
Billentyűknél kölönböző beállításoknál (sequenser programozás, klaviatura felosztása, stb.) a hang magasságát jelölik így. Általában 0-9 ig. pL. egyvonalas C=C4.
De találtam egy oldalt, ahol egy zenész oktatóvideókkal leckéről leckére elmond mindent, de ez szerintem inkább blues. Ez hasznos lehet?
http://www.johnhguitar.com/john-heussenstamm/GuitarLessons-Pentatonic01.php
Maradok ennél a háromnál. Eddig elég volt, ezután sem kell több.
Rock, Blues s a komolyzene.
A többi 80milliárd 627ezer 449-et meghagyom annak, akinek elég a fél óra.
Ha egy stílus 30 perc, akkor évek alatt már megtanulhattál volna 80 milliárd 627ezer 452 stílust. NAgyon nem mindegy, milyen zenesulit választ az ember
Megyónál láttam egy szórólapot, hogy valami három napos (a hosszúságra nem emlékszem) kurzusban megtanítanak zenélni. Szerintem abba a jazz is belefér, nem?
Sajnos nem ingyenes, de érdemes belefektetni. Jazz-t nemhogy érdemes, hanem kötelező az alapokkal kezdeni, remek műfaj, bár én jobban szeretném csinálni -ha tudnám- mint hallgatni.
Csepei Tibor gitáriskola kottái nagyon jók erre a célra, ha jól tudom kifejezetten jazz gyakorló kottái is vannak.
...tudod hol fogjál:DDDD
Készítettem egy kis segítséget a modális skálákhoz, pár példáva, videókkal.
