Így van.
11-esnél az akkord tartalmazza az 1.,3.,5.,7.,9.,11. fokokat. Suspendnél viszont nincs terc, csak 1.,2.,5. (sus2), illetve 1.,4.,5.(sus4) fokok.
Az igaz, hogy a 4-ik és a 11-ik fok hangra végülis egyezik, hogy ugyanazt kapja az ember, de ha billentyűkre "fordítja le" az ember, ott már az alaphang oktávja felett van a 11. (Mint ahogy a 9-nél is, az már a sus2 esete lenne).
Ha jól tudom, sus = suspend = késleltetés, a terc késleltetése.
Aham. Amit F59 írt az akkor a hiányos alak. Óne kvint (F#).
A gond ott van, hogy kicsit túl sokféleképpen jelölik a dolgokat és ebből van a kavar.Köszi!
Egyébként ezt az akkordot hányféleképpen jelölik?
Éppen csak 6 félét számoltam össze...
Egy kottában H7/10b náv alatt futott ez:
-x-
-2-
-0-
-2-
-0-
-2-
Sorrenben ugye h d a h f#
No mondom ez egy Hm7 vagy nem értem.
Kérdezni csak nem szégyen!
Kis kiegészítés még az én felfogásom szerinti szemléltetéshez.
Ugye arról van szó, hogy ezeket a sorokat dúr, ill. moll-tonikai jelleggel értelmezni. Ez alapján érdemes őket úgy párba rendezni, mint ahogy párt alkot a egy dúr, és egy term. moll skála, mint egymás "párhuzamosai". Így alkot párt a dór és a líd, és ugyanígy alkot párt a fríg és a mixolíd.
Szóval a természetes "fület is tanítom"-célt ez a csoportosítás jobban szolgálja, mint az említett "létrafokokon" való szemléltetés.
(én szerintem)
Ilyet nem írtam Azt írtam, hogy dúr dominánsra, és szd-ra is kikerestem, mi játszható 1-1 alterált akkordra, de lehet, hogy nem fogalmaztam jól.
Amúgy domináns líd
Én pl funkciók szerint tanultam. Először begyakoroltam az alap bontásokat 5-6 fekvésben, ez jól átfedi egymást. Ez fontos volt, mert ezek a pillérhangok/funkciós hangok, ezeket kell hangsúlyozni, stb. Aztán különvettem, hogy pl. dúr tonikára líd, meg melod. moll 3. (11#/5#) játszható, dúr dominánsra, szd-ra szintén, stb,stb... ezeket meg egyenként (5-5 fekvésben) belegyakoroltam 2-5-1-be, 1-6-2-5-be, és egyéb menetekbe a megfelelő akkordalterációkkal, aztán úgy is, hogy nem voltak funkciók. Akkordokkal detto. Nálam erre az alapra elment egy év, pedig mindennap gyakoroltam, és amúgy sem vagyok egy lassan haladó gyerek
Szóval keverés van ám ezen a területen. Igazából nem is nagyon értem, nagyon komolyan mondom.
Valaki tényleg elmondaná legalább vázlatosan, hogy hogyan tanuljátok ezeket. A " II V VI IV re dórt játszom"-dolgot hogy kell érteni pl?
amúgy Nuno-tól láttam, hogy tonika tritónuszán megállt-na nem kitartott hang volt, hanem el volt csípve-de iszonyat dögösen szólt és teljesen meglepett :O
"Am D! Em"
Má"hogy A-dór-ra gondoltál (G dúr hangsor).
No mindegy elvileg így kéne működnie.
Mindenesetre FGCAm-ra - vagy ha úgy tetszik IV-V-I-VI-re - én lídet nyomok, II-V-VI-IV-re meg dórt. Túllihegjük. Már ezt sem kellett volna.
Jót ír Snakepit, csak hozzá kell tenni, hogy a Dm G Am körben a Dm az tonika! Erre mondom én azt, hogy egy! alaphangra vonatkoztassuk a példákat a szemléltetésnél. Ha a term. mollra Am Dm Em, akkor a dór-ra: Am D! Em. Ezt így kellene
Dúr és moll hangnemet használnak a zenék 98%-ánál (ahol léteznek funkciók). Dm-G-Am menetnél világosan látszik, hogy C-dúrban van, II-V-VI (utóbbi a melléktonika).
Szóval akkor úgy kezeled a dolgokat, hogy pl. Ddór hangnemben vagy és D a tonika. Akkor a főhármasaid követik az I-IV-V-öt szóval Dm a dom, G a szubdom Am meg a domináns, a többi a mellékhármas?
talán a legfontosabb elv, hogy mindig az alaphanghoz viszonyíts mindent.
Ha C mixolídről beszélsz akkor nem F dúrról van szó hanem c mixolídről. (annak ellenére hogy azonosak a hangjaik)
Mert c az alaphang. olyan mintha mindíg a moll és dúr skálákat hasonlítgatnád.
Nem, akkor lehet, hogy rosszul kérdeztem - de nyilván az én fogyatékosságom, amit itt írsz azt tudom. Még rágódom rajta, aztán megpróbálok másképp kérdezni. Így is segítettetek, érdekes, hogy ami nyilvánvaló volt nekem (a dúr/moll hármashangzat), hogy miért nem vált világossá magától a skáláknál. Azt hiszem így gondolkodni kell megtanulnom, ez az amire ezzel rávilágítottál. Az nem jó ha "csak megtanulok" dolgokat.
Ha már itt tartunk, én nem is tanácsolnám senkinek a modálisokkal való foglalatoskodást addig, amíg
- a füle nem áll rá kellőképpen a sima dúr/moll skálákra/dallamokra (ez minimum 1-2-3 év, kinek mennyi)
- nincs alapvető összhangzattani ismerete (előbb hangközök, majd akkordépítés,-kötés szabályok)
- legfontosabb: nem gyakorolta ki a bontásokat, ugyanis ez az improvizálás alapja, hogy akkordokra rá tudjuk játszani azok bontásait, mindegyiknél 5-6 fekvésben, ezeket jól összegyakorolva (ez megint legalább 1-2 év)
Nálam a legrégebbi tantványok 3-3,5 éve járnak, de még egyiküknél sem tartunk a modális skálák behatóbb tanumányozásával
És szerintem ez így helyes is, mire eljut valaki mondjuk egy középszintű zeneiskola-felvételiig, az általában 3-4 év. Butaság sietni, ha az alapok nem biztosak.
Az is kérdés, hogy akkor milyen akkordokat is lehet játszani. Teszem fel, C dúr skálához (ahol látom C az alaphang, a harmadik fok nagyterc, tehát dúr -> C dúr biztosan jó lesz) mi lesz a többi? Mit vetít ez előre?
Értem, köszönöm, a hármashangzat 3 hangjára referáltam, ami a skála 1. 3. és 5-ik hangja. Vagy hibás így használni? (nem okoskodásképpen, tényleg, megerősítést várok inkább, a büdös életben nem beszélgettem ilyesmiről még senkivel, csak magam olvasgatok, és kissé tartok tőle, hogy hülyeséget beszélek/kérdezek).
Azért használnám így, mert mára mindenkinek automatikusan már "dúr-moll" füle van, és a jó meghallását a modálisoknak ez a módszer nagyban megkönnyíti. Tudom, hogy elméleti kifogások, ill. beilleszthetetlen kivételek lehetnek így is benne.
Viszont a másik módszert bűn rossznak, félrevezetőnek tartom. Ujjrendgyakorlatnak jó, viszont teljesen fül- ellenes.
Ok, ez így világos: azt, hogy a hármashangzat dúr-e vagy moll, azt az dönti el, hogy az első és a második hang között kis avagy nagy terc van-e. Pl. C-E-G, vagy C-Eb-G.
III. fokokból látszódik hogy ez moll vagy dúr jellegű
ahogy azt a fokokra építhető 3-as 4-es hangzatok is mutatják.
Így mutatja azt is hogy alapesetben mely akkordokat lehet kijátszani velük.
:
