Nagy szarban vagyok emberek
Az eredmény bíz döntetlen lett
A HK-t a pincében hallgatom
Tisztája repdes a gyomromon
Zenex mondja, még nem hallottad a Marcit
Gazz is csak sejtette a tutit
Fendermánia HK párti
Zsolti a másik mellett áll ki
Egyet viszont biztosan tudok
Szexis lánykát venni nem fogok
Most magamat vízszintbe teszem
Álomra hajtom ősz fejem
Csak előtte beugrottam ide
Tocsogós legyen a szent Vizelde!
Tanáltam egyet most hamarjában
A géesen hirdetik, lehet jó árban?
A baj csak annyi ezen cuccal
Az ország túfelin lakik bús arccal
Mondjatok véleményt kedves kőttő komák Kitörje e érte Lalika a nyakát???
Gyó kis ártány az a lányszeksz
Röfög mint a disznó
Ha akarod rock van benne
Ha akarod diszkó
De a mi öreg Lalink
egy igazi vintázs arc
Nem esik kézre neki
a presetekkel való harc
Elhiheted nekem Lajos
Az a HK igen kanos
Hangja mint a szőrös kané
100 wattjától kipereg a ganyé
a hallgatóság seggéből
Szóval ne szabadulj meg ettől!
Nekeress te másik ampot,
inkább csatlakoztasd rá a lantot!
Nem is vitatom a leány képzését
Olvastam néki a pedigréjét
Megírta bíz azt a gitárhangtechnika
Ezért ódzkodik a vén Lalipapa
Nem is beszélve arról a tényről
Gitártudományom kevés e némberhez
Megszenvedtem e sorok írásán
Két unokám tapos a gép klaviatúráján......
Van most egy új, a pincében nálam
Barátom vette akciós áron
Attax 100 a becses neve
Egy szórója hangosan bégete
A tisztája nekem nagyon faja
Naponta hallgatná bíz ezt Laja
Lanejből nem nagy a felhozatal
De nem kerget a tatár, csak lesz
Mi felizgat majd
Most írtam levelet német honba
Van ott két HK, mit vennék nyomban
Köszönöm tezsvírem az okos szókat
Ifjú leányka nem való Lalónak
Bizgentyű hegyekbe belekeverednék
A szexet így senki nem élvezné
Már a pedál is gondot okozna
A lábam inkább port taposna
Egyszerűbb, vénebb javaslatot kérek
Ez inkább való tüzes ifjúembernek
Ösmerök egy másik Lán(e)yt
az is wattokkal jáccik
LV kéccá, vagy háromcá
bizony nem alkuszik
De szó se ról, igaz, igaz
gyól mondod ám Laja
A HK tranzisztorban is
bizony elég faja
Carpe diem mondja Laci öcsém
Bíz naponta ezt teszem én
Ajándéknak tekintek minden egyes napot
Mit az Isten nekünk meg is adott
De most, hogy itt beszélgetünk
Jut eszembe, tanácsot kérek én
Mivel nagyon tranyó párti vagyok
Adjatok tanácsot melyikkel hasíthatok?
Legalább száz watt körül legyen
Hogy dinamikája gatyát repítsen
HK mi szívemnek kedves
De a Fender schampionja sem szarral berreg???
Ez majdnem igaz
Én kedves barátom
Dicsérő szavaid
Jólesnek, belátom
Hogy Téged is
Hasonló lépésre bírjalak
Tudatosítsd magadban
Az adóból a geciék gazdagodnak
Szívtam eleget
Szívjon most már más is
Ahogy telnek a hetek
Egyre jobban vásik
Tudatomból annak a vágya
Hogy ismét rágyújtanék
Egy bűzrudacskára
Sőt, odáig jutott
Finom szimata orromnak
A Mama füstölése
Zavaró csíkot hagy
Szekálom is érte
Naponta a drágám
Bár harmadát ha szívja
De még áll a vártán
Mond el nekünk Laja, utoljára mikor szegeltél
Koporsóba cigivégről hamut belevertél?
Bírod még a böjtöt, vagy estél talán bűnbe
Burkolod-e tüdőlebenyed ismételten bűzbe?
Ennél szebb köszöntést
Még soha nem kaptam
Nem csak szavam
De lélegzetem is elakadt, amikor olvastam
Kissé párás lett a szemem
Ezalatt végig mosoly ült lelkemen
Ilyen míves sorok után Barátom
Csak egy köszönöm jön ki pennámon.
Lali bátya, az Isten áldjon téged,
Hogy így kezeled jó Vizeldénket,
Meg amúgy is, mert kijár neked,
Saját nyugdíjadat többé nem termeled.
Hanem apasztod a kicsi alamizsnát,
Kicsi pénzhez adnak kicsi vasvillát.
Pihenj, és élvezd a telet míg lehet,
A törvénykezésben is lesz kikelet.
Rájönnek ott, hogy 100 évig kell élnünk,
Adóval fűszerezik finom estebédünk.
Kitalálják, hogy a nyugdíjasok is élnek,
Visszahívják őket gyártószalagleventének.
Persze remélem nem így lesz, csak látom,
Hogy adósságfelhő lebeg kishazánkon.
Vagyis nem mindenhol, van egy pár hely,
Ahol aranyborjúból folyik a gyémánttej.
Kívánom, hogy boldog, békés éveid legyenek,
Zsongják körül barátok, unokák és gyerekek,
Meg lányok, ha lehet, a rosszabbik fajtából,
Akik meztelenül szaladnak ki a pajtából!
Még ha kedvem lenne hozzá
Akkor sem tehetném
Nemzeti bolthálózat
Helyben nem üzemelvén
Bár a mama ajkain
Még lóg a büdös bagó
De már eltántorít
A szaga utálni való
Álomra hajtom ősz fejem
62 nyár lassan mögöttem
Nem bírom már az erős napot
Nagy, tök fejem napszúrást kapott
A héten a gitároknak feszülök
50. szülinapra készülök
Én leszek az előzenekar
Utánam fellépni senki sem akar
Átszövegeztem pár ismert nótát
Magára ismerhet egy jó barát
S táncra perdül az ünneplők hada
Lesz dínom, dánom vedel minden koma
S mikor tetőpontján a hangulat
Akkor tépem igazán a húrokat
Büdös poloskák lepték el a mogyorófát
Káliszappannal kevertem fokhagymát
Bűzlött a fa tőle, mint egy lángossütő
De hiába, mert ma hajnalban lemosta az eső
Volt az éjjel égiháború
Bár az álom elment, mégsem szomorú
Esett közel harminc milliméter
Tele a szívem égi melegséggel
Imám meghallgatásra talált
A sok zöld megúszta a szomjhalált
Remélem a kutamba is jutott
Így ha kell, ismét öntözni tudok
Nem ereszti, nem ereszti
Az Isten sem tudja meggyőzni
Mindenki buta, kevés eszű
Gondolja ezt, egy félkegyelmű
Plakát ragasztó propagandista
A gépén rejtőzik sok lista
Rajta szerepel minden ellenséges Pista
Kinek véleménye, hogy ez egy szarevő Miska
Remélem egyszer utoléri a sorsa
Egy keménytökű ember jól pofán bassza
Jól elbeszélget magával a barom
Senkit nem érdekel a rizsa, mit nyom
Már párszor szembe köpte magát
De a szitán mindenki átlát
Mint a mondás bölcsen takarja
"fidesznyik kutyából nem lesz szalonna"
Azt a napot várom csupán
Mikor nem áll vele szóba pár humán
Egy kézen lehet megszámolni
Ki cseppnyit még emberszámba veszi
Se kölke, se verebe, sem kutyája
Csak a levegőt fogyasztja hiába
Elmentek az eonosok
Most a szemem immár ragyog
Éjfél körül villany elment
Délben már a pumpa felment
Délután volt pár órácskát
Rosseb eszi szar hálózatát
Este hétre újra ideértek
Rengeteg porcelánt cseréltek
Levagdostak sok faágat
Biztosítékot cseréltek vagy százat
A bő negyvenöt év alatt
A karbantartás elmaradt
Ennek isszuk most a levét
Meg a rezsi csökkentéséét
Bár a hiba most elhárítva
Fejünk felett Damoklész kardja
Összerántom az utca népét
Elhúzzuk az EON szája szélét
Tudatlan barátom, tán aratsz
Miért is nem az árnyékon maradsz?
Kezedben finom hideg sörökkel
Múlatod az időt el
Vagy annyira megviselt a névnap
Jártányi erőd se maradt
Elkényeztetted a Vizeldét
Az elmúlt hetekben
Kiszáradtál, és az ihleted hagyott el?
Ne hagyj kétségek között
Olvasnám ahogy e falakat öntözöd!
Szent Vizeldénkbe a köszöntést beteszem
Megspórolva ezzel újabb költeményem:
"Éltesse Isten a LÁSZLÓ komákat
Soha ne legyen orcájukon bánat
S ha mégis felhő takarná a napot
Felhők felett azért a nap még ragyog
Emelem poharam egészségtekre
Felálló tehetségtek legyen mindörökre!"
Ördög ült a gitáromra,
nejem bukik a makkomra,
Rock ’N’ Roll szól gitáromon,
asszony élvez a makkomon!
Élvezz asszony, keverj-kavarj,
köpüld ki belőlem a „vajt”,
ha a csípőd gyorsan kever,
mennybe együtt repülünk el!
Hogyha máma ügyes leszel,
holnap mennyekig nyallak el,
de ha ez még is kevés lenne….
a folytatást Lali bá: nem írom le….
Van tenéked képzeleted,
persze hozzá kedves nejed,
én tégedet nem tanítlak…
inkább kéne tapasznyalat!
Szeretettel írtam hülyeségem,
meg ne sértődj kérlek szépen!!!
Sajna Rég jártam már erre! óh mondd, hiányoztam?
Mily jó lenne szívemnek, csak mondanád: Hiányoztam….
Véget ért a suli, nyakamon a jány, s a szünet,
géphez nem juthatok, hogy locsoljam vizeldénket!
Most kaptam pár szabad órát, sörrel, röviddel,
köszöntelek költők, itt vagyok, őszinte szívvel!!
Fogadjátok pessem, szeretetettel, hisz úgy szánom,
esküszöm, hogy ráadásba, makkom is kirántom!
Jajj pedig az asszony, biz ezt nem szereti,
azt gondolja : néki jár az összes kicsi-laci!
De most bármi légyen, itt kell kirántsam,
tiszteletem felétek,hogy ezzel lerójam!
Remélem költőim értékelitek, eme hősi tettem,
hisz holnap,ha nőm kéri adagját, nékem végem!!
Ha elmondom, hogy magom a vizeldében ültettem el,
heréimtől testemet, borzalmas kínok választják el!
De nem baj, éljen a szent vizelde,
ez büntetése minden lusta „költőnek”!
Így majd tudatlan is tudni fogja:
ha nem írsz!? kés heréd kaszabolja!!!
Okos ember ám a Laci
Tanári diplomát is adtak neki
Ám a kurva kölkök tanítása helyett
Ördögmasinákat terelget
Otthon vakol, falaz, hegeszt
Kutat fúr, azzal öntözget
Értékeli ezt jó felesége
Ezért is engedi lazítani estére
Volt idő, mikor így gondoltam én is
A pillanat eljöttével mást tettem mégis
Behívtam a kölköt szerény hajlékomba
Lányom csöcsit ne a bokorban fogdossa
Egy jó tanács Laci barátom
Higgadtság bármi áron
Mert a tiltás semmire nem vezet
Csak jobban a dologra hergeli gyermeked
Aztán abba is gondoljál bele
Fiadnak mint tanácsolnál ilyen helyzetbe?
Ha a nászjelölt fogná a puskáját
Annak meg törnéd el derekát?
A véres könny dolgot csak most gondolod
Abban a pillanatban örömkönnyek lesznek azok
Mikor lánykád hasában az onoka szíve dobog
Istenem, azok ám a csodás pillanatok!
Írom itt a sok, sok hülyeséget
Azt sem tudom leányod most hány éves
De egyáltalán nem kell féltened
Ha ereiben apja vére csörgedez!!!
Gazz biza tud élni, de nyilván tett róla,
a jól nevelt asszony az urát nem zaklatja!
Dicséret illeti ezért a költő komát,
Isten tartsa meg eme jó szokását!
Süttesd csak Gazz költő, hasadat teraszon,
gazoljon az asszony, kinn a meleg napon!
Ha eljő a sötét éj, lesz néki más dolga,
gaz helyett Gazz-olhat a pihe-puha ágyba!
No, Lali bátyó, most elkaptad a tököm,
Unokát szeretnék, de az ára: gyötrelöm!
Hogy az én kis leánykámmal, ilyen, mint egykor én is?
viszket az ujjam a ravaszon, kinyírom, ha addig élek is!
Tudom, most nagy a szám, de belegondolni nehéz,
hogy kit neveltem egykoron, majdan más karjában él.
Jön majd egy ifjú, ki elrabolja lelkét,
ahogy egykoron jóapám, drága anyámét.
Tudom, az élet rendje ez, hisz lányom anyját,
én is dugom rendesen!
De mit leírtál versedben,abba belegondolni fáj,
könnyem hullik véresen!
Hogy csemetémmel azt teszik, mint én a lányokkal,
kit én pelenkáztam, és etettem, mosdattam?
Most érzem csak koma, a sok lányos apa dühét,
kik egykoron, fejem verték volna szét!!!!!
Míg az asszony a kertben Gazol
Laci a teraszon vígan durmol
Fölteszem a kérdést emberek
Nincs alteregója ennek a gyereknek?
Már megbocsáss nékem pajti
Szeretnék a kertre locsolást kapni
Úgy ötven milivel kiegyeznék
Százzal már elégedett lennék
Nagyon kikerül bennünket az eső
Szomjas a föld, elég a mező
A felhők most is tornyosulnak
De piszkos ereje van a napnak
Add már Uram az esőt
Esengve kérlek, az éltetőt!
Biz a Lali bátya, van egy gyűjteményem,
egy ”Lali” mappában, és jelszóval védem.
Muszáj a védelem, mert hát 18 plusszos,
a lánykám ha ráklikkel, az asszony megrugdos!
Sok szép csajszit, cicit, nomeg puncit,
mit küldtél levelekben,
e mappában őrzöm,s
köszönöm tisztelettel.
De nem vagyok ám én irígy,
továbbküldtem biz másnak is,
haverjaim hada
húzgálta rájuk a pöcsit!
Emberek, kérdezném mi van veletek
Hogy ajtaját nem nyitogatjátok e szent helynek
Jó, jó tudom, megjött a jó idő
De pisálni nem csak a szabadban kő
Alkalom adtán sercintsetek itt is
A falakat szarral kenjétek meg Ti is
Ezt várja el tőlünk Vizeldénk őre
Ez minden poéta szent kötelessége
Teltek az évek bíz a rendületlen
Leveleket küldtem tovább kéretlen
Sok, sok humor, autó és kebel
Punci tömegek mi a neten átkelt
Annak idején mondtad lelked mi nyomja
Aztán eltűntél, mint fűből a gomba
Most meg már jelezted itt vagy Zalában
Két megye határa van köztünk távban
Szeretem a blues-t is, én el nem átkozlak
Aki a jó zenét élvezi, el nem kárhozhat
Ifjabb koromban kedveltem a Mikit
Mára a zenéjétől lettem kicsit frigid
Viagrát jelentem még sosem használtam
Hogy farkam merevedjen elég csak a vágyam
A recepcióst Hegykőn, ha én elkaphatnám
Egész éjjel hágnám, nem lankadna cerkám
Soraidban érzem árad a tisztelet
Ez a kölcsönös emberi szeretet
Hat évtized megélt tapasztalattal tudom
Szavaid tele vannak igaz hangokkal!
Köszönöm a jó szót, kedves Lali bátya,
az 5 x-et nem léptem át, de itt a kapuja.
Lekopogom gyorsan, viagra még nem kell,
ha meglátom az asszonyt, biz jegelnem kell!
Most nem arcoskodom, állok én keményen,
ahogy Mick Jagger a bluest nyomja még serényen.
Persze az is igaz, nőm sem hagy lustulni,
nem rest a fa.. iránt igényét benyújtni.
Ennyit a korrol, meg farkamról,
olvasom: pincédben 20 éves honol?
Annak biz az íze, nem lehet akármi,
tán még finomabb, mint a lágy punci?
A kemény rockot említetted még bátya,
Stratocaster, SD1.. nem erre van gyártva,
pláne ha lágyítom egy kis reverbel…..
Blues-é a lelkem, kérlek: ne átkozz el!
Szeretettel írtam soraim, te ritka jó lélek,
Ki emlékszel reám, hiába teltek évek!!!
Hajj de kurvára elfáradtam
Melós autóm kilakatoltam
Lefújtam az alját, majd a küszöböket
Térdeimben halkan "macskák" költöztek
Jövő héten viszem műszakira
Addig még egy profi átvizslatja
Majd fájó szívvel piacra dobom
Apró könnyekkel bíz én megsiratom
Megtettünk együtt sok, sok kilométert
Soha nem hozott reám szégyent
Sajna már nem kell szolgálata
Feleslegesen ne álljon az udvarba
Jajj biz a Lali, a szép női kebel, be csodás dolog,
csókolni, bimbizni mi más, mi íly élményt okoz?
Persze tudom, rossz hátnak a masszázs biz csoda,
de elvált, s éhes nő, feszülő cicivel, az ám a csoda!
Persze egy dolgot szögezzünk le gyorsan,
szemünk-szánk nyitva, de sliccünk zárva van.
Mellettünk jó asszony él, ki akár értünk hal,
marad Csak az álom, mi asszonyt meg nem csal!
Lali bátya! Meg kell, hogy előtted gyónjak,
nem birok ellenállni a szép szűzlányoknak!
A ma éjszekám, egy kis Skót vörössel töltöm,
bár még csak 12 mult a kis lelköm!
Egy évvel öregebb lettem ma, Medárd napján,
S haveromtól kaptam ajándékba e kis szűz lányt,
én dugózom ki, s be a család alszik már,
élvezetek hegyén magam járok , s a nótám!
Gitáromból, halkan sír a lágy blues,
Clapton, Taylor.. no meg a Stones…
Közben 12 éves Glenfiddichet,/ mit kaptam/
iszom a ti, költők egészségére!
Ha rímem itt-ott sántít,
nézzétek el nekem,
De tudatlanban a pia….
már, mint a tenger!!!
Egy éveben csak egyszer van szülinapom,
lágy bluesra, skót lánnyal hentergek e napon!
Játszok még pár szép bluest, segít a kis 12 éves,
isten óvjon-áldjon rímvérű testvérek!!
Az óvatlan Tudatlan,
ki öregebb lett egyel,
kellemes álmot kíván,
sok-sok szeretettel!
Alázattal jelentem kedves kollégák
A hegykői feredő derekamból kivette a zsábát
Kellett ehhez finom masszázs kéz
Tizenöt alkalom, máris hiányolom
Elégedett voltam a férfi masszőrrel
Ám a női pluszban enyhe kéjjel tölt fel
Nem is beszélve a recepciósról
Haj a libidóm azóta is lángol
Elvált asszonyka a drága
Folyton kísért keblei látványa
Rövid élménybeszámolómnak itt a vége
Próbáljátok ki saját épülésre!
Lali bátyó te szemtelenke,
miket gondolsz rólam tee!!!
most mindenki azt gondolja,
lukaltatni mentem oda!
Bár van erről egy anekdota,
le is írom hamarjába:
Buzi megy a dokihoz, hogy szúr a sejhaja.
Doki felnyúl, buzi felnyög, kéjes a sóhaja.
Persze, hogy szúr ember, hisz itt van egy szál rózsa!
Néked hoztam széphuszárom, tegyél be most mást oda!
Hivatalos neve, végbéltükör
Proktológus, ki a végén tündököl
Én csak seggturkásznak hívom a jó embert
Ki a műveletet végzi el
Hajdan komoly sebészi munka volt
S a szerkezeten pumpa sem segítette
Inkább hasonlított termetes brokira
Mi az én szüzességem elvette
Vazelin síkosította az orvosi fémet
Mi aztán mélyem belém tépett
Seggem lyukában ott volt a fisztula
Benne a genny, majdnem kisajtolta
Szóval férfitársaim nem kell fosni
Ma már egy vékony "csövecske" fog anuszotokba behatolni
Mit nem gondolsz Lali bátyó, háá dehogyis linkelek,
Ilyen az én asszonyom, nem ismer kegyelmet!
Tisztes családanya, nomeg dolgozik serényen,
de az ágyban egy kis ribi ő, „az én kedvesem”!
De hát igaza van, hisz nem azért jött hozzám,
hogy bepókhálósodjon! Vagy zongorázzon magán?
Inkább szól: tudatlan, nyelved cimbalmozzon e cunán!
Én pedig boldogan zenélek fincsi kis csiklóján!
Nem is adnám semmiért, no nem csak a szex miatt,
összeszoktunk nagyon a sok- sok év alatt!
Gyorsan hozzáteszem, haverom szarabbul járt,
vastagbél vizsgálatra küldték el a komát.
Felfujták csórikám, mint vásárban a lufit,
jajjgatva eregeti azóta is a pukit……
Olvasom soraitok, költői e helynek,
látom az egészség többeteknél remeg.
Hogy beszálljak én is, tudatlan, a sorba,
elküldött a dokim prosztatavizsgálatra.
Azt mondja a tanult, hogy ebben a korban,
illdomos nézetni, hogy működjön a farkam.
No én kis tudatlan, elmentem a dokihoz,
a szőrős barbárja, hát nem seggbe nyúzott!
Magamba roskasztott a megalázottság,
hogy a franc egye meg az Urológiát!
férfiként indultam én el a rendelőbe,
terpeszben csoszogtam haza delelőre.
Így járt a tudatlan, rászedte a tudomány,
bedőltem neki, de szó szerint ám komák.
A szüzességem oda, de e korban mit tegyek?
Aszongyák évente mindig kell egy új ujjmenet!
Kellemes olvasnom veretes soraid
Mellyel megtöltötted Vizeldénk falait
Bár azt szomorún olvasom ismét
Egy jó ember távozik innét
Ezen nyavajákat sajnos ismerem
Rég sanyargatják elnyűtt testem
A napokban kerestem enyhülést neki
Gyógyferedő enyhítette kínjai-t
Némethonban bizton nem csalódol
Stresszes életedből lazán feloldódol
Arra az egyre igazán megkérlek
El ne felejtsd a Vizelde népeket!
Köszönöm, Lalibátya, veretes soraid,
az Úr töltse újra mindig söreid!
Hogy nem írok, hanyagság valóban
sajnos sok a stressz a melóban.
Ráadásnak gyötörnek a nyavaják,
ínhüvelygyula, lumbágó, isiász.
A kettő összefügg, érzem,
akárhogy nézem,
amíg meg gyógyulgatok,
pályáztam egy belső ajánlatot.
Ha kapom,
veszem kalapom,
beállok a sorba
és megyek némethonba.
Egy évre vagy másfélre, mindegy nékem
ha ojróban kapom a fizetésem.
Más a tempó odaát, mondják,
mindenki nyugodtan veri a f@szát.
Kellemeset kötném a hasznossal,
pisilést falra a híg fossal,
locsolom a plafonra mégis,
drága pisildénket emelem az égig!
Mi van emberek, mi a gond
Szarni, hugyozni csak nem kell gong?
Vizelde ajtaja szélesre tárva
Magvas gondolatitok hiába várja?
Hej Patkó koma, Dr Kotász
Ebben a rovatban mindkettőtök ász
Sorolhatnék még sok nevet
Ki fáradt gőzt nem itt ereget
Hiányoztok nagyok drága tezsvírek
Rímeket faragó harcos vitézek
Szívesen beszélgetnék én biza többet is
De ez a hazudozó túlzottan taszít
Így hát hiába is búsulok
Pár butus gondolatot ide írogatok
De azt leszegezem komáim
Mi voltunk a buták
Idáig, meg ezután is
Mert nem szabadott volna emberszámba venni
Csak egy sima troll, akként kell kezelni
Amíg valaki is beszélget vele
Addig mindig itt eszi a fene
Megesz a sárga irigység koma
Ez minden férfiember álma
Lehet, álmodtad talán
Hogy így kényeztet az a szép leány
No nem tagadom, nekem is sikerült
Meghágtam a mamát kegyetlenül
Át is aludta az éccakát
Reggelire meleg szendviccsel adott hálát
Elmesélem néktek, hogy mi történt éjszaka,
azt hittem álmodom, nedves kéjt farkamba.
De kinyitom a szemem, s mit látok odalenn:
nejem nyelve makkomon, dolgozik hevesen….
hej, biz a látványtól bedurrant „kékderesem”,
az asszony se volt rest, s ellovagolt velem!
Nyeregbe pattant, mert csikós jány a lelkem
de nem ám akármilyen,hisz „szőrin eddzettem”!
Jólesett a szíves köszöntés a sok idő után,
nehéz évek teltek el felettem,
sírtam sokat, és néha nevettem,
de mennem kellett az úton a vágyaim után.
Elhagytam az otthonomat, a szép alföldi rónát,
és kézenfogva szép kedvesemmel,
s szeretőn ölelő gyermekemmel,
elindultam a távolba, Zalában lelni hazát.
Lépjük át a komoly témát!
szeretem-e még a penát??
Nyalom-falom, hogyha kapom,
ha nem adják, elrabolom!
A magyarok istenére
esküszöm
esküszöm, hogy a penába
belököm!
Áll e még a kékeresem?
Duzzad az mint a szűz kebel!
Ha érzi a pena szagot,
nem hoz az rám gyalázatot!
A Magyarok istenére
esküszöm,
esküszöm, hogy a penába
belököm.
De nyelvem is büszke harcos,
mindig nedves, sose karcos,
s ha punci ül az arcomon,
szárazon biz nem hagyhatom.
A Magyarok istenére
Esküszöm,
esküszöm, hogy a penába
belököm.
Véletlen benéztem a kocsmába
A törzsvendéget azonnal meglátva
Gyorsan ki is faroltam
Mert három ponttól hányingert kaptam
Azt hiszi ő az origó
Pedig csak egy tahó okoskodó
Minden tudása a gugli
Ettől tudok guggolva fosni
Így trónolva a Parnasszuson
Lábamat lefelé lógatom
Magammal elégedett vagyok
Köröttem tócsákat hagyok
Mit nekem jambus trocheus daktilus
Én szarom a spanyol viaszkuszt
S mikor majd egyszer felébredek
Csakis a Vizeldébe verselek
Basszus, parnasszus
Jámbus,disztichon
Megkevertél kedves László
Én ezt nem is titkolom
Rémlenek e jelzők, talán irodalomból
Kínrím gyártáshoz egyik sem smakkol
Atyavilág, minden egyéb
Nem találok szavakat
Laci öcsém, köttőtársam
Élvezem a hangodat
Nem hallottunk rólad hírt
Sok, sok esztendeje
Az, hogy újra megjelenj itt
Épp itt volt az ideje
A pinnát szereted még?
Nagy kanállal eszed?
Vagy már csak pisálni használod
Kékeres szervedet?
Csak gonoszságból csipkelődöm
Ne vegyél ám komolyan
Sokévi távolságod
Büntetem ily ormótlan
Egy szónak is száz a vége
Vagy talán épp fordítva
Tapsolok örömömben
Ázik Vizeldénk fala!
Az a jó a zoskolában, a gyerkőcök korán lelépnek.
Az asszonykám meg otthon marad, s nyolcig én se lépek.
Úgyhogy jól indítjuk a napot, csak az ágyunk bírja
Két hét van még az iskolábúl, ahogy az megvan írva
Megannyi intelem
Megannyi példa
Az emlékezet rövid
Mint egy könnyű séta
E honban kell egy vezér
Itt legyen ellen is
Az egyiket éltetik
A másikat köpködik
Pokol kondérjában
Köped sok, sok, magyar
Kimenekülni egy sem akar
Ha akarna sem tudna
Abból kivergődni
A nemzeti akarat
Nem hagy menekülni
, és a madár dalol
