Én egy Squier thinlinét próbáltam, egy éve adta el egy srác innen a fórumról, dupla bindinges, ragasztott nyakú hangszer volt. Egy ismerősöm vette meg. Na az, iszonyat jó kis gitár.
Ja, csak egy laza tizessel kerül többe, mint a gitár Sajna most ez a tele vásárlás nem várt kiadás volt, kissé ki vagyok facsarva anyagilag, de ami késik nem múlik.
Én a stratot annyira nem szeretem. Bár van egy rohadt régi Yamaha stratom, de nem nagyon használom. Stratnak van egy OLP Luke, EMG 89/SA/SA szettel, na az viszont baba
Ha úgy lenne pénzem, lenne egy hagyományos, egy hagyományos azzal a Joe Bardennel, amit itt a fórumon árult egy srác, két minihumbival, meg lenne egy H-H thinline.
A formáját szerettem meg nagyon, már a Fender HMT is kényelmes volt nagyon, bár nem sok köze volt a teléhez.
Most hogy lett másik floydos gitár, megmertem lépni egy hagyományosabb telét is. (megy egy customot...)
Nekem nagyon sokáig rohadtul nem tetszett a tele. Aztán egyik cimbim vett, és hívott lelkesen, hogy sasoljam meg. Még aznap vettem egy telét. És azóta van. Illetve most másfél hónapig nem volt, szombaton mikor megvettem, elkezdtem rajta játszani, komolyan nem értettem, hogyan bírtam ki nélküle. Egyszerűen imádom a puritán egyszerűségét, a hangját, nagyon jó hangszerek. Nem hiába, milyen régóta bevált hangszer, egy divatirányzat sem tudta maga alá temetni.
Tegnap én is elvittem a telét próbára. Nem tudom ,hogy mi az oka, de nekem jobban tetszett a tele hangja, mint a Washburné, pedig abban BL500 van meg seymour duncan van. Ráadásul még nem is blues műsort próbáltam, hanem inkább hard rockos dalokat.
Megvagyok elégedve a hangjával, inkább a kényelmi dolgokkal nem vagyok kibékülve. Majd beállitom jól és nagyon frankó hangszer lesz.
Ja igen, a tele hangolókulcsai ugye, nem eresztenek, de hamar el fogják hagyni a fedélzetet, mert nem nagy minőség, amit produkálnak. Kb olyan Vintage V100 színvonal. A preckón viszont azok is jók, igazi nagy böhöm nyitott házas kulcsok, klasszisokkal jobbak, mint az affy preckón!
No meg egy húrcsere után más lesz a leányzó fekvése. 9-es D'adario van rajta, kicsit koptatom vele, és kap majd 10-es GHS-t szerintem az is sokat számít majd.
A preckó tökéletes. Nagyon kényelmes, belőttem a húrmagasságot, kb olyanra mint a Washburnon volt, és szól faszányosan. A potikat fogom cserélni, mert nem nagy szám ami benne van, illetve majd variálok a hangszín kondin, mert nem túl széles a tartomány amiben szabályoz, de összességében rohadt jó az egész. A hangszedők mások benne, mint a régi sx preckómban voltak, lényegesen jobb minőségűek, nagyon korrekt érthető hangja van. Kap még egy kolbászos koptatót, réz húrláb babákat, és egy covert a hídhoz, meg a hangszedő fölé, és úgy gondolom, ez egy hosszú távú kapcsolat kezdete lesz, mert tökéletesen megfelel a célnak.
A tele is jó, de ott azért lesz egy kis bindzsizés. Be fogom csiszolni a bundokat, mert a 3. és a 4. bund picit magasabb a többinél. Nem drámai, beállítható még jó húrmagasság, de én alacsonyabban szeretem.
A potik itt szigorúan cserések, és egy kicsit zajos a gitár. A húrláb hangszedő meglepően jól szól, a nyaki kicsit fénytelen, nem rossz, de valahogy másmilyet szeretnék. Tehát a végleges hangszedő kérdés még lóg a levegőben. Lehet lövök bele egy CV szetet. Vagy a nyakhoz egy mexi szedőt, kerámiát, nagy jelűt, a lábhoz pedig egy Dimarzio choppert.
Összességében persze meg vagyok vele elégedve, de volt jobb telém, lehet, csak én rakom magasra a mércét.
Ja igen, ez is kap majd réz húrláb babákat, jó lenne bele egy csont szemöldök, és átalakítani átmenő húrozásúra.
Egy szó mint száz, ár érték arányban verhetetlenek, esztétikailag nagyon ott vannak, és minimális ráfordítással korrekt hangszerekké varázsolhatóak.
Hát ezért nem csinálok ilyet. Sajnos itt az egész országgal van baj, nemcsak egy szűk területtel (pl. zene).Megyek inkább próbálni, megdöngetem a telét a Voxon.
A magyar erkölcsi normák szerint ez biztos csőd sajnos A Csiki Begében lehetett bérelni motorokat, ne tudjátok meg, milyen állapotban érkezett vissza egyik másik, nem egy nap, hanem egy fél napos bérlet után.
Gondoljátok végig, egy három kilós Ibanezt visszahoz másnap, egy kocert után sörrel áztatva, három négy leverődéssel, övcsattal összebaszott hátjappal, aztán röhög a pofádba, a hangszer meg nem 10% értékvesztést szenved. Az, hogy rentábilis legyen a dolog, legalább 50% kaució kellene, azt meh nem hiszem, hogy sokan letennék.
És akkor még nyilván lenne, aki meglép a hangszerrel. Ez is benne van a pakliban. A Csiki Begében volt egy brigád, béreltek vagy tízszer furgont, mindig időre visszahozták, tisztán, megtankolva, minden rendben volt velük. EWgyszer jöttek be, hogy szeretnének quadozni, kellene nekik hat quad, meg két Ducato, egy hétvégére. Mivel már törzsvevők voltak, kedvezményt kaptak a kaucióból, mert az ugye furgononként 300e, Quadonként 100e, az ugy 1,2m lett volna, előkerítették a tulajt, az engedélyezte, hogy összesen 300e letéttel elvihetik az egész motyót. Megírták a szerződést, lefénymásolták az iratokat, távoztak.....és azóta sem látta őket senki. A rendőrség megállapította, hogy az irataik meghamisított lopott papírok voltak. Az egész brigád meglépett. Csak a 6 Quad ért "papírok nélkül" alsó hangon 3 millát, plusz a két furgon. Ja és ugye péntek délben távoztak, és a rendőrségen csak kedden lett jelentve az ügy, mert hétfőn még próbálkoztak utólérni őket.
Itt az USA-ban működik ez a dolog csak elég borsos áron.A cucc árának a tíz százalékát leteszed az asztalra és elviheted 24órára.Aztán ha a saját moyódon vagy koncerten kipróbálva tetszett akkor visszamész és melléteszed a maradék 90százalékot másnap.Ha nem jött be akkor meg visszaviszed a cuccot és ugrott a 10százalék.
Sztem ez ilyen gitáros dolog. Bár ismereok olyan gitárosokat is, akik hosszú bolti próbálgatás után megvettek egy hangszert, és jól van. De őket nem értem
Az elmúlt 3 évben megfordult a kezeim között vagy 20 gitár, és ha úgy álltam volna anyagilag, egyiket sem adtam volna el, csak mindig megtetszik egy újabb, és még újabb.
Miért tűnne hülyének? Életemben két bandában játszottam, összesen kábé egy évet, színpadon egyszer voltam, s mégis összesen már a 17. gitáromat nyüstölöm, és most is 4 van. Szóval te még sokkal jobban állsz
Játszom olyan műsorokban, ahova tökéletesen passzol a Les Paul, de van olyan dal, amit nem tudok rajta úgy eljátszani, mint egy telén. Máskor pedig mindenképpen egy floydos gitár kell, mert olyan a dal hangulata. Biztos hülyének tűnik ez a dolog, meg sznob is vagyok, de szükségem van ezekre a gitárokra.
Nekem most úgy áll a dolog, hogy van ugye a Gibbó. Van az OLP axis, ami így megmarad, van egy OLP Luke EMG 89/SA/SA szettel, a 89 felezhetően, ami eléggé univerzális gitár, van az SX tele, és egy kurva régi Yamaha strat. Ami nekem kell, ezekből kihozható. Igazándiból egyik sem egy túl profi hangszer, de én sem vagyok profi gitáros, és szerintem amatőr szinten ez korrektnek nevezhető hangszerpark.
Az a vicc, hogy benne van az érzés és nagyon karakteres.
Szeretem azt is, bár nem kifejezetten az a twangolós hang.
De most már mindenféle gitárom van itthon és gyakorlatilag minden hangot tudok produkálni.
De jó!
