Még mindig bele vagyok szerelmesedve ebbe a hangszerbe:
Itt kapható , de nekem egy kicsit drága. Rájöttem, hogy igazából a duoble cut forma + 1db P90, az ami nagyon tetszik, így a PRS SE Korina is bejön ( ersze azt meg pont nem gyártják és nem túl gyakran hirdetnek olyat). Persze a P90-et még mindig nem próbáltam, viszont ahol mostanában dolgozom, ott van egy hangszerbolt, ahol van egy TV yellow Les Paul Junior... Úgyhogy szerdán mindenképpen kipróbálom!
Erre csak annyit írnék hogy amikor Gibbókat lestem, szám szerint hármat. Írtam a customer service-nek. Kértek képet a gitárról, elől, hátul minden. plusz a széria számról is egy közelit. És megmondták hogy eredeti mind három blabla. Megjegyzem az emailban amit a GIBSONTÓL (!!!!) kaptam leírta a csóka hogy a netes szériaszám ellenörző (amit linkeltél) pontatlan, sőt rengeteg szériaszámra ami nem is létezik kiírja hogy létező gitár :)))) szóval az az oldal elég tré :) inkább írj mailt a supportnak hétköznapokon kb 3-5 óra a válaszidő, hétvégén 1 nap :)
Ebből is az a tanulság, hogy gitárt venni csak személyesen szabad, legalábbis ilyen értékben mr.Azért, ha valaki utazik is érte és átveri...Na az vérlázító.
Szép.. A hirdetés már inaktív a gs-en, remélem nem szopta be valaki egy paypal-os fizetéssel. (én is érdeklődtem, az eladó szerint kedden jött volna valaki a gitárért de ha azonnal fizetek akkor az enyém lehet) Azért megkeresném egy bérelt bézbólütővel a hónom alatt....
Az a gitár nem hamis, nem ismerem az eladót mielőtt bárki ezzel jönne.
Én is adtam oda studiot 170-ért ami ében fogólapos volt és mégsem azon pörgött mindenki, hogy hamis-e.
Kissé gyerekes ez a hozzáállás, hogy meg lett mondva nem hamis, akkor kezdjük másik oldalról próbálni a bizonygatást.
És amitől még olcsóbb és még nem említette senki, ez egy vékonyított "T" modell.
Én is írtam az eladónak, de nálam is a paypal-os fizetést erőltette, normál utalás sem felelt meg neki.
Tavalyi év folyamán volt egy viszonylag nagy kiárusítás a nagy német online áruházban. Anno én még szóltam is, mert ha jól emlékszem pl. a Les Paul Classic-ok 1000 euró alatt mentek. Akkor ezek a hangszerek 500 euró környékén voltak, amihez képest ez az ár teljesen korrekt. De biztosan nem hamis ami a képen van.
Mert hamisítvány!? Pont egy másik rovatban ment róla a beszélgetés.Az "eladó" nem reagál semmiféle kérdésre, üzenetre, telefonra......Most komolyan, vond le a tok árát, és világosabb a napnál ennyiért nem adnak ilyet.
nem kötözködésképpen, a kérdésem komoly. Ez a gitár miért ilyen olcsó? Tervezek Gibson LP-t venni, nézegetem egy ideje őket. Persze, hogy nem egy Standard, vagy Custom, de akkor is 130 ezer Forint alatt?
Sziasztok!
Szerintetek normális, hogy a két éves Gibson SGJ (satén) nyakának a hátuljáról majd nem teljesen lejött a szín? Alig volt használva, két másik gitár mellé vettem, második garnitúra húr van rajta.
Muziker elhajtott a reklamációval. Álláspontjuk szerint ez természetes.
Nem kell fényezgetnem, mindenki tudja mit tud.
-2007-es gyártású Standard
-Egyedileg pácolt top, ami kiemeli a mintázat szépségét. A képek nem adják vissza mennyire részletgazdag, az ember csak nézegeti és mindig talál új és új csodálni valót.
-50`s nyakprofil, ami a hiedelmekkel szemben nem durum vastag, viszont ettől van vaskos hangja
-Seymour Duncan APH-2s Alnico II Pro Slash Zebra hangszedők
-Grover Tulip fém kulcsok
-Orange Drop kondenzátorok
-Tevecsont nyereg
Frissen síkolt, profilozott bundok, új 10-es húrokkal.
Meg van a koptatója is, még nem volt felszerelve, lyuk sem éktelenkedik a topon.
Papírjaival, számzáras tokjával, a nyakállító kulccsal, straplock-kal szerelve.
Beszámításként Warwick Fortress One, vagy Rockbass Fortress, Corvette, Laney IRT Studio érdekel, más nem igazán.
Kipróbálható jóféle csöves fejen, vagy hozhatod a saját motyód.
Eladnám 1999-es Gibson Les Paul Studiomat illetve cserélném humbuckeres stratora vagy PRS SE Custom 24-re.
Ruby finish, juhar top, mahagóni test, rózsafa fogólap, arany hardware, Planet Waves soros satus auto-trim arany hangolókulcs készlet, adom hozzá az eredeti Grover készletet is. Bundok rendben, nem csereérett, tiszta nyak, potik, aljzat, kapcsoló recsegésmentesek. Gyárilag kényelmesebb, nem tipikus tufa studio nyakkal szerelve.
Kifogástalan állapotban, rendszeresen karbantartva a V52-ben, Gibsontól igazolás az eredetéről, adatairól. Keménytokot is adok hozzá. Két apró sérülés, a fotókon látszik, az aláírás lemosható.
Csere a gitárral egyenlő (~230k) értékű humbuckeres stratora, PRS-re. Minden más csereajánlat, továbbá sx, stagg, yamaha, gyenge squierek kíméljenek.
Telefonon, mailen is elérhető vagyok. 20/8863496 szomormathieu@gmail.com
Ár: 230.000
Erősítő? Hány kilós, otthon csak ilyen pici van :D
Viccet félretéve, csak a tapsztalatok végett kérdezem, mert összevissza van minden info A INTERENETEN :D
Raádásul valami rendes cuccra is rá kell tolni, és most egy ID:CORE van otthon. Na majd hétvégén kap rendesen.
Egyébként Ő az. Még gondolkodom, hogy ez inkább lila vagy kék.
Az elektromos gitár egy darab deszka, amit kivételesen nem az asztalt készítő gépbe, hanem a gitárt készítőbe tettek. Bármennyire fáj, ez így van. (mondom úgy, hogy kurv@ jó gitárokat is építünk :D) Bedugod az erősítőbe, felhangosítod, tetszik-nem tetszik, okcső.
Változik a hangja használattal, de két hét alatt magadtól nem tudod bejátszani. Mi egy spackó rezgetőt használunk, behangolva valami akkordra a gitárt és pár éjszakát rajtahagyva hallható a változás, de minden darabnál más, és nem ég és föld nyilván.
Ez egy elektromos gitár ? Mert ha az, esetleg hallgasd meg valami erősítőnek és hangfalnak nevezett szerkezeten is, vagy csak akusztikusan akarod használni ?
Most, hogy elmentek a csajok beszélgessünk egy kicsit a prosz... izé a FÁRÓL.
Most érkezett meg a Les Paul Standerdem. G húr és e1 húr megpengetésénél a nyak rezonál keményen, de a test hátulján alig érzem. A fedlapon mondjuk igen H húr esetén viszont frankón lehet érezni mindenhol.
2017 január 24én jött ki a gyárból, tehát totál 0 km. Mellette ott a Flying V, ami 3 éves ott a H húr kicsit gyengébb, de minden más rezonál.
Szóval ez abból fakad, hogy még új, vagy szar a fa benne? Vagy túlgondolom? Vagy most mivan?! nyilván azért fontos kérdés mert ha gebaszos akkor vissza tudom két héten belül küldeni cserére. Mondjuk optikára hibátlan' fogólap homogén és sötét, nyak tökéletes, kidolgozásban semmi hiba, de ugye nem ezeöccá volt,
Figyelj, olyan dolgok vannak ott, hogy nem hiszed el.
Egy szürke szombat délelőtt jártam ott, a tulaj nagyon beszédes kedvében volt - és volt téma rendesen. Dumáltunk, meg minden, én mondtam, hogy igazából turista vagyok, nézelődöm. Mondta, hogy jó, ha majd ott leszek, hogy valami komoly dolgot szeretnék, akkor szóljak, mert a boltban a legjobb darabok nincsenek bent. (nem is hagyhatná bent éjszakára, még Mőnchenben sem.). Szóval együtt végignéztünk néhány gitárt, egy két idősebb stratót (értsd 40 éves) megfogdostam...
Mindenesetre annyit tanácsot mondanék, hogy ha délelőtt a boltot megnézitek, akkor ne délutánra vegyetek repjegyet, mert könnyen lekéshetitek a gépet. Természetesen velem ez nem fordult elő, de mással akár meg is történhetne és akkor ugye nem annyira egyszerű szombat délután valami megoldást találni.... mondták nekem azok, akik lekéstek már repcsit, de persze én nem tudhatom, hiszen nem késtem még le soha...
LP Standard 1971, "58 Reissue" Ez volt az első reissue szériája a Gibsonnak. De ha megnézitek, ez inkább az 54'-es LP specifikációi szerint épült. A fene tudja, hogy miért nevezték el 58-asnak. Az viszont biztos, hogy az ebben az időben gyártott hangszerektől nagyon eltér: Kisfejű, nem szendvics-, hanem egy darab mahagóniból kifaragott test, szintúgy a nyak. A 68-asra hajaz, de nem tune-o-matic húrlábas, hanem wrap-around-os, mégis teljesen tisztára lehet hangolni. És nagyon varacskos rockhang!
Egy Gibson nem hinném hogy rosszul szólna egy jóféle pikappal. Nem tudom Mike Ness neve mond e valamit ( Social Distortion ), ő pl minden delux- ában kicserélte a minihumbikat P90re, szerintem tisztességesen szól. De mondhatnám még a manapság félistenként emlegetett FiliX-et is. saötbbi.
Ez egyébként egy Traditional 2009-ből. Nem eredeti állapotban van, de pont azok a pici változtatások vannak rajta, amiket én is megcsináltam volna: a truss rod takaró sima fekete, ill. a PU-k ki lettek cserélve zárt classic-okról zebra classicra. Valamint a híd hátsó része egy Düsenbergről származik. Egy pehelykönnyű alumínium darab. Maga a gitár 4.2 Kg.
Érdekes, hogy a top a csíkozás nem minden szögből szimmetrikus, illetve az alsó részen sötétebb tónusú a gitár jobb oldala. ( legfeljebb majd átfestetem goldtop-ra ...hahaha )
Az volt az érdekes, hogy amikor ezt a gitárt a kezembe vettem, akkor rögtön tudtam, hogy ez az a gitár, amit kerestem. Próbálkoztam korábban már les paul-lal, de egyiknél sem volt meg ez a "na, ez az" érzés. Minden stimmel,
Nem nagyon szerették a népek a Deluxe-okat, mert a minik veszettül sípoltak meg gerjedtek.
Én azért szivesen bevállalnék egyet. Még sose próbáltam Deluxe-ot, pedig az egyik haveromnak volt egy nagyon komoly kis goldtop-ja. És a sípolás ellenére, sokan esküsznek a minikre.
Nekem az átalakítással nincs bajom, ezek azért nem "szent grál"-ok, lehet is belőlük makulátlant venni, akinek arra van igénye. (mondjuk én is visszaalakítanám rögtön )
Olvastam pont most egy érdekes cikket Gregor Hildennel (blues gitáros és vintage hangszerekkel kereskedik) .
Az ő kedvence gitárja egy olyan deluxe, amiből ki lett marva egy jó darab a hátuljából, majd egy másik mahagoni darab vissza lett ragasztva, azaz csináltak egy nagy hang-kamrát benne. Persze humbuckerek vannak már benne. Ez a gitár így egyébként beszámítással került hozzá, amikor eladta az egyik '59-es(!!!) Les Paulját. És imádja ezt (is)...
Még sokkal érdekesebb amit jótanácsként megfogalmaz az idősebb hangszerekkel kapcsolatban (tele, tratot is beleértve): az egyik legfontosabb szempont, hogy könnyű legyen!
Nem is értem minek szétbarmolni egy ilyet?? Miért nem adta el eredeti állapotában és vett volna belőle kettő standardot kb. Meg ez a berakás mint azok a csíkos vasalt ingek kínai sárkánnyal a hátán:))
Én adnék érte egy százast és ráköltenék még kettőt , hogy kb visszaállítsam valahogy:))
Na, ezt szépen elbaltázta valaki... Elvileg goldtop, sunburst és vörös színben voltak kaphatóak a Deluxe-ok. Ha jól emlékszem egyszer még találkoztam red sparkle színűvel is. Az biztos, hogy natúrban, így nem készült Deluxe. Ennyi átalakítással már jóval kevesebbet ér, mint egy érintetlen.
Ha ez egy '74-es Deluxe, akkor ennek nem kellene Goldtop-nak lennie? Azt írják, hogy át van faragva, de ahogy a top-ot elnézem, ez eredetileg biztosan másként nézett ki - még ha nem is goldtop. Csak erről nem nagyon írnak...
A p90-et azért próbáld ki, mielőtt veszel. Tipikusan az a pickup - szerintem! -, amit vagy nagyon imádsz, vagy nagyon utálsz.
Nekem pl. - annak ellenére, hogy imádok mindent, ami vintage - kifejezetten nem jöttek be a p90-ek. Akartam őket szeretni nagyon, de sehogysem jött össze.
Én azt utálom bennük, hogy iszonyat szárazak meg sterilek. Semmi melegség nincs bennük, csak dörzsölnek.
Az első p90-es gitárom pár hét után eladtam. Most megint van egy, mert újra neki akartam gyűrközni a dolognak, de még mindig nem találom benne azt a valamit, ami miatt annyian oda vannak érte. Még azzal bepróbálkozom majd, hogy mi van ha egy nagyon durva p90 szettet raksz a gitárba - valami Lollar-t vagy ilyesmit -, aztán, ha az sem jön be, részemről asszem annyi is lesz a p90-es megfejtés.
Ugyanakkor meg, tuti lesz itt mindjárt jópár kolléga, akik viszont esküsznek arra, hogy a p90 borzamasan odabasz, és visz mindent...
Szóval, szokni kell nagyon! Ne vegyél úgy gitárt, hogy nem próbáéltad ki előtte.
Nyilván azért van 3 gitárom, mert mindegyik mást tud, másban jó. Mindháromnak jó a tisztája és a torza is, így esetenként fel is cserélhetők, amikor nagyon kell - persze a sound ekkor változik.
A szempont az volt, hogy egyáltalán lehessen rajta játszani 20-60 percet, illetve ennyi ideig színpadon lehessen és a végén is azonnal készen álljon.
Szentségtörésért bocsika.
Milyen szempontok alapján nyert a Kramer? A Floyd tremoló rugója kompenzálja a hőmérséklet ingadozást. Egy full juhar gitárt nem hasonlíthatunk hangban mahagónihoz, így nyilván egyéni ízlés döntött.
A téma felvetésében két Gibson LP szerepelt, más deszkák emlegetése szentségtörés.
Urak, a nehéz-könnyű-sűrű-puha-floyd dologhoz a következő tapasztalat:
Méregdrága mocsári kőris Fender strat (Lukather szett) és maha Gibson SG standard (eredeti szedők) mind jó akusztikus hanggal és kis súllyal kontra full juhar origi floydos cseh Kramer (nehéz, bekötve végtelen sustain, SH4+SH2) - a zenesulink karácsonyi akcióinak zömében (kint -8 és bent +13 Celsius között) ugyanolyan 10-es dáridós húrokkal egy echte magyar kézi Miracle kombón ugyanazon pedálboarddal melyik nyert szerintetek?
Hát a körülményeknek hála a Kramer Pacer Imparial. 1 óra kint a tokban +kb. 35 perc beállás+játék végére mászott el olyan 2-3 cennttel a hangolón. Bent nem fagyott, de hangolás szempontjából ott is az nyert.
De mindhármat szeretem, csak másképp kell őket simogatni.
Ja, és a floyd lehet, hogy valamit elvesz, de hozzátesz a komforthoz (a többhúros nyújtás más kategória, tudjuk) és a sustainhez. Fokozottan nem kuka! De idő kell megszeretni, nekem olyan 12 percbe tellett.
Féltem is nagyon, hogy elsőként a Mester válaszol, mert az Ő fülét az Isten zseniálisra tervezte! Viszont örülök is a sok véleménynek, reméljük Slaci megtalálta a választ kérdéseire.
Én azt gondolom, azt tapasztaltam, hogy az, hogy az elektromos gitár akusztikusan hogy szól, csak egy érdekes jelenség, egy érdekes adat. Abból - szerintem! - nem nagyon lehet következtetni, hogy "rendesen" hogy szól.
Viszont az is mélyen igaz, amit Fender59 ír, hogy azért a végén mindig zenekari környezetben derül ki, hogy ténylegesen mit tud egy gitár.
De ez ugyanúgy igaz az erősítőkre és az effektekre. Hányszor fordult már elő, hogy az otthon gondosan összerakott patch a multiban az első percben elvérzett a zenekari próbán. De fordítva is igaz, ha valami ott jól működött, csak csodálkoztam otthon, hogy valójában mennyire "szar" az a hang. Az én megoldásom erre, hogy mindig zenei háttérrel próbálok sound-ot összerakni, de legalább odaképzelni.
Jaja, ez szerintem is így van. Én szó nélkül megveszek egy gitárt, ha erősítő nélkül tetszik, ahogy szól, anélkül, hogy ki kéne próbálnom erősítővel. Arról nem is beszélve, hogy egy gitárról igazából csak akkor tudod eldönteni, hogy igazán milyen, ha beteszed a zenébe. Az, hogy bohódkodsz vele egy ideig egy hangszerboltban, vagy az eladónál, az szerintem nem mond el mindent.
A Floyd-os dolgokat én azért nem dobnám a kukába, de az biztos, hogy nem nekünk készültek elsősorban...
Biztosan így van.
Érdekes módon nem minden akusztikusan döglött gitár olyan kierősítve, vagy épp fordítva.
Te most ragaszkodsz az írásodhoz. A kemény fából készült gitárok szólnak úgy, ahogy neked tetszik. Pl egy puha mocsárikőris akusztikusan is puha, egy rózsafa, juhar, bubinga testű ércesen, keményen szól, így van ez a Gibsonokkal is. Mennyire másként tud szólni egy jávor nyakas LP, vagy milyen agresszív egy pille könnyű SG Standard, akusztikusan meg sehogy. Ízlés dolga ez is, meg a hangszedő is, mivel össze vannak szerelve együtt kell vizsgálni őket. Villany nélkül pengetve lehet következtetni néhány dologra, de még nem bújik ki a szög a zsákból.
A Floyd-os gitárok részemről jó helyen is lennének ott Talán ezért nem gyártott a Gibson se túl sok Floyd-os szériát...
Nyilván, ha valaki nem igazán használ tiszta gitárhangot erősítővel, akkor nem fontosak ezek a dolgok.
Nekem nagyon fontos, hogy mekkora lecsengése van a hangnak, mekkora a hangkitartása.
De nem én vagyok az egyetlen, aki minden elektromos gitárt először az alapján itél meg, hogy hogyan szól erősítő nélkül.
Teljesen igazad van.
A lassabb hangindítású gitár a keményebbik, nehezebbik mahagoniból készül, még ha üregelt is, megtartja a karakterét. A könnyebbek a gyorsabb hangindításúak, akusztikusan hangosabbak is, tömegük miatt a hangkitartásuk kisebb, de ha villanyt kötünk rá más lesz a helyzet. Nem feltétlenül a hangkitartás a kívánatos tulajdonság, hanem esetleg egy recsegős, vagy éppen pattogósabb, vagy attakosabb hangra van szükség. Nem beszélve a beszerelt hangszedőről. Ezért nem egyformák a hangszerek, ezért kell válogatni köztük, kinek mi tetszik. Azt hiszem azon meg már túl jutottunk, hogy nem feltétlenül az ólomból faragott gitár a jó. (Csak meg kell nézni a Gibson honlapon, a Studiok közepes sűrűségű, míg a Standardok alacsony sűrűségű mahagoniból készülnek, többnyire).
Egy elektromos gitárt pedig ne akusztikusan ítéljünk már meg, különben az összes Foyd-os gitárt a kukába dobnánk.
Nincs is vitám ezzel.De arra gondoltam, hogy egy 100 W-os csövesbe bejuttatva, egy zsompor pedálon keresztül, már más a leányzó fekvése.Nem is szólva a stílusokról.Hogy azt a tényt ne is vessük fel milyen minőségű hangszerek kerülnek az amerikai, európai, azon belül a kisebb országok piacaira.
Egy kérdés! Miért is kéne két villanygitárt akusztikusan összeméregetni??? Még otthoni körülmények közt is valahová bedugjuk őket.Nem ragozom tovább.....
Az erősebb hangú valszleg üreges. kevésbé klasszikus LP hangot kapsz belőle, de jó hang az is nagyon.
Arra kell figyelni, hogy neked melyik jön be jobban. Vagy hogy milyen hangot szeretnél. Az üreges attackja nagyobb, a lecsengése gyorsabb.
A klasszik LP hang nemcsak orros, de lusta, kompresszált. Ezért szeretjük.
H húr esetén viszont frankón lehet érezni mindenhol.
Elvileg goldtop, sunburst és vörös színben voltak kaphatóak a Deluxe-ok. Ha jól emlékszem egyszer még találkoztam red sparkle színűvel is. Az biztos, hogy natúrban, így nem készült Deluxe. Ennyi átalakítással már jóval kevesebbet ér, mint egy érintetlen.
Még otthoni körülmények közt is valahová bedugjuk őket.Nem ragozom tovább.....