Ezt Raul írta: Hát lehet,hogy az a legolcsóbb.Az anyagköltség az egészhez max 1000Ft.Mindenestől. Mert szerintem vegyél hozzá valami fém dobozkát is,valami picit,és abba tedd bele. Sajnos tény,hogy itthon nem lehet kapni nagyon taposós kapcsolókat,pláne nem 3 áramköröset.
Ezt Mákos írta: doboz az van, régebben csináltam egy bazi egyszerű kis 1 művelti erősítős torzító pedált , mikor a trafóssal szívtam az mp 1 miatt (és a próbehelyen a krancs csatira még rálőttem ezzel a pedállal és viszonyleg elfpgadható hangzást csinált) , majd annak adobozába teszem bele.
Ezt Gregorius írta: az olcsó kapcsoló előnye, hogy kínai vagy ilyesmi, hamar tönkremegy és venni kell egy másikat, majd egy harmadikat, így virágoztatjuk a kínai gazdaságot.
Ezt Neonknight írta: Én már elég sok ilyen olcsó kapcsolót vettem, az előnyük az volt, hogy ami elromlott, az pár nap használat alatt elromlott, ami viszont ennél tovább bírta, az később is megbízható maradt. Kb 10-ből 2 vel voltak bajok.
Ezt Gregorius írta: 10-ből 2 az nagyon rossz arány. ha egy magyar cég exportál valamit, vagy beszállít valahová, kb 1 millióból 1 lehet rossz... az is csak egyszer :-) mert ha többször előfordul, a beszállítót lecserélik... mi meg megvesszük a szart, és örülünk, ha 10-ből 8 db jó... ennyit a magyar minőségszemléletről.
Ezt Neonknight írta: Na az amerikai minőségpolitika sem jobb: Amcsi cégnél vagyok, ha valami alkatrészt 10centtel olcsóbban megcsinálnak a kínaiak vagy a malájok akkor velük gyártatják le akkor is ha 1 nap alatt lesz annyi selejt, mint az amerikai vagy skót alapanyagokból egy hét alatt. Majd a majd a magyarok kijavítják olcsó munkabérért. Azért én mégis megveszem a gagyi kínai kapcsolót, mert ha néha belefutok 1-2 rosszba, még mindíg nem buktam vele annyit, mintha 10euróért rendelném az amcsi kapcsolók darabját. Csak ha rendelésre építek pár napig azért még intenzíven tesztelni kell bírják e a strapát.
Ezt Gregorius írta: egyébként nem azzal van a baj, hogy melyik országban gyártják, hanem azzal, hogy sok a selejt, de tényleg. és sok termék nem felel meg az alapvető elvárásoknak sem.
a múlkor vettem egy mosogató lefogató valamit, ami beszorítja a mosogatót a pultba... nos, ennek egy iszonyat erős acélkörömnek kell lennie, ami beleakad a pult alsó szélébe. amit én vettem, az gyakorlatilag elhajlott, tehát nem csak gyengébb volt, hanem használhatatlan... 10ből 10 rossz, az már tuti arány. mikor elmeséltem a boltosnak, azt mondta, hogy ilyen kis aprósággal ő nem foglalkozik. no, ilyenkor kell botrányt csinálni, és kifizettetni vele a munkabért, az asztalos kiszállását meg mindent... mert az a pár száz forintos tétel magában nem összeg, de a járulékos bosszúság az ennek többszöröse...
pl. ha te építesz valamit, és beszarik egy kapcsoló és egy koncert "meghiúsul" 20 forint miatt, az elég gáz, no meg blama... és nem azt nézik, hogy mi van a kapcsoló aljára írva kis betűvel, hanem a te nevedet... és erre kell figyelni minőségügyekben..
Ezt Neonknight írta: Gitáreffekt-pedálokat szoktam összerakni, magamnak meg a haveroknak. Volt már olyan, hogy 1 haverom két nap után visszahozta, hogy szar, és a kapcsoló volt a gáz, azért írtam, hogy azóta napokig intenzíven tesztelem az épített cuccaimat mielőtt kiadom a kezemből. A saját pedáljaimmal bármikor mernék koncertezni, ha eddig nem szartak be ezután se fognak. Szerintem ezek a kínai gagyi kapcsolók sem a felépítésükben vagy anyagukban rosszabbak, csak egyszerüen lazán veszik a minőségellenőrzést és nem marad gyáron belül a selejt. Láttam már marshall pedálon rosszabbat.
Ezt Neonknight írta: Te Gerzson! Nem a Pisti vagy az Orchinus-ból? Ha igen akkor ismerjük egymást és már beszéltünk régebben arról, hogy kéne neked valami jó kis pedál.
Ezt Neonknight írta: Torzítókat (Marshall GuvNor, MXR Dist+, meg még egy két egyéb), Kompresszort (Orange Squeezer), meg wah-pedált csináltam meg, jelenleg egy basszus-fuzz tervezésével próbálkozok. Építeni inkább csak magamnak meg haverjaimnak szoktam, mert általában kevés időm van ilyesmire és nem nagyon van türelmem a doboz elkészítésével járó fémmunkákhoz, fúráshoz stb. (vacak szerszámok vannak otthon hozzá). Ha esetleg építenél magadnak valamit szívesen segítek ha kérdéseid vannak, bár én sem vagyok még profi a témában. Ha a következő pedálom elkészül, megpróbálok beszerezni pár Hammond dobozt, és ha megbízhatónak tünik a forrás, lehet, hogy neki állok nagyobb mennyiségben is gyártani, de ideje lenne végre saját cuccokat építenem, nem mások koppintásait. Általában nem maga az áramkör elkészítése drága ( a legdrágább is eddig kijött 2500Ft-ból), hanem az, hogy jó minőségű dobozt, meg kapcsolót építs bele. 1 Hammond doboz a Conrad-nál kb 3000 és akkor még festeni meg fúrni... Ha meg azt mondom hogy egy pedál nekem volt 5000rongy anyagköltség+munkadíj akkor általában az a válasz, hogy ennyiért már veszek egy használt Metálzónt. Mondjuk annak úgy is kell...
Ezt Neonknight írta: eddig a legjobban bevált saját készítésű pedálom az volt mikor egy egyszerű overdrive-ot és egy Orange Squeezert raktam 1 dobozba 2 kapcsolóval, az nagyon bikán szólt.
Ezt gazz not logged in írta: Ja, én is így vagyok vele, hogy a munkaköltség (mert ha másnak csinálom, akkor az természetesen felszámolandó) miatt, hiába olcsó az anyagár, már ott vagyok mint egy használt effekt ára (jó, kicsit olcsóbb) akkor meg már jönnek azzal, hogy ez nem márkás cucc. Pedig egy Proco Rat pl. annyira egyszerű cucc, hogy el sem lehet rontani, aztán az ára meg hihetetlenül magas.
Ezt Neonknight írta: Az a szépsége az egésznek, hogy 1-2 ezerből összeraksz magadnak egy pedált, és ha mégsem tetszik nyugodt szívvel próbálkozhatsz az ízlésed szerint alakítgatni, vagy ha nem sikerül és az egészet kivágod a kukába akkor sem buksz nagyot.
Ezzel szemben ha veszel egy egy Boss vagy Ibanez pedált csak mert márkás és a hangszerboltban jól szólt, az még nem garancia arra hogy két hét múlva nem gondolod úgy hogy a te cuccodon már nem is tetszik annyira a hangja stb... A márkás cuccokról annyit hogy egy kezdő is könnyen összerakhat egy olyan pedált ami porig alázza pl. az Ibanez Metal Mastert, csak türelem meg kísérletező szellem kell hozzá.
Ezt gazz not logged in írta: Igen én is így vagyok vele, kb. 100 effektet összedobtam már, de nagyrészt az előbbiek alkatrészeiből. Dobozolni én is utálok, kb. két éve vettem egy szar torzítópedált, és most abba pakolom a cuccokat. Mondjuk én már rég nem csinálok gyári utánzatokat, kilakult a saját preferenciáim, úgyhogy már régóta csak saját tervezésű cuccokat csinálok, torzítót, előerősítőt, végfokot, phasert, hangszínszabályozókat. A Rat az distortion. Olyan szokásos, földre kötött diódapáros vágó, és olyan jellegű a hangja is, csak nincs elbaszva mindenféle utólagos hangszínszabályozóval, hanem csak egy szabályozható aluláteresztő szűrő csinálja a hangszínt, tehát ha a szűrésfrekijét magasra állítjuk, vagyis mindent átereszt, akkor a diódás vágott jelet tisztán meghallod, azt nem módosítja semmi, s ebben különbözik a szokásos distortionoktól. Márpedig a simán vágott, nem hangszínszabályozott jel mint tudjuk, nagyon szépen, dúsan szól. Vagyis furamód ez a kapcsolás attól jobb, hogy kevesebb, mint a szokásos distortionok...
Ezt gazz not logged in írta: Stílust illetően nincs ötletem. Slash használ ilyet, a Nirvánában is ilyennel nyomták sokszor, meg a Kispálban is, tehát sok mindenre jó...
Ezt GhostHunter írta: Engem érdekelne egy ilyen simán vágott és nem hangszínszabályzott distortion kapcsolás! Kapcsolási/nyák-rajzot tudsz mutatni, mail v. ha másokat is érdekel ide.
Ezt gazz not logged in írta: Ha a ProcoRat-ra gondolsz nyák nincs (pontosabban annó csináltam egyet papíron, de kb 5 évvel ezelőtt és tuti nincs meg), a kapcsolási rajz pedig itt: http://www.diystompboxes.com/pedals/PCRAT1.GIF
Ezt gazz not logged in írta: Ha az ember germániumdiódákkal cseréli ki a szilíciumokat a ratban, akkor nagyon fincsi kis overdrive-t kap. Mindezt azért mert a Ge diódák sokkal lágyabban vágnak mint a Si diódák.
Ezt vVvVv írta: engem leginkább a doboz miatt érdekelt a téma, ha tudnál egy linket, ahol utánanézhetek ennek a doboznak amit mondtál (írtál), azt megköszönném
Ezt edgar írta: gazz - szeretnek egy altalad tervezett torzito rajzot kapni teljes mukodesi leirassal. Ertem ez alatt, hogy a bemenettol a kimenetig ird le a mukodeset a kapcsolasnak es az egyes emeletek szerepet a hangzasban.
Ezt edgar írta: gazz - megneztem a ProcoRat rajzat es nem ertem, hogy az invertalo bemenet miert van a testre kotve az 560 ohm/4.7u es a 47 ohm/2.2u elemekkel. Mi a szerepuk? Az adott kapcsolasnak mekkora lehet az erositese? Azert erdekel, hogy esetleg 3 - 4 mV - os gitar jelet keppes torzitani a kapcsolas? Esetleg nem e lehetne megtoldani a kapcsolast meg egy eloerositovel (2-3X), hogy erzekenyebb legyen es igy kissebb jeleket is kepes legyen torzitani? Az a hangszinszabalyozo kapcsolas egy kicsit furcs megoldas - hogyan mukodik? Esetleg nem e lehetne masfajta Ic-et alkalmazni? A kapcsolas tetszik nekem es megszeretnem csinalni.
Ezt Gazz írta: Kis torzító előadás, okulásul: A torzítás lényege a gitár jel csúcsainak levágása, ezáltal négyszögesítése. Erre több - hangzásban is eltérő jellegű megoldás van. A hangzás erősen függ a felhasznált alkatelemek anyagától is (Si, Ge, GaAs Led, stb. illetve bipoláris tranyó, mosfet, jfet)
1. Túlvezérelt erősítő (Fuzz-ok): Tipikus példa Jimi Hendrix FuzzFace. Ez két germánium tranyóból áll, galvanikus csatolással. Az erősítés 2000 szeres körüli. A jel csúcstól csúcsig mért értéke tápfeszültséggel egyezik (kb 9V) ezért erősen leosztják. Ha szilícium tranyókkal helyettesítjük az eredetieket, keményebb, zsizsisebb hangzást kapunk. Elég jó, kifejezetten tömény hangot ad, kicsit erős intermodulációs torzítással, ami akkordokhoz nagyon nem jó. Amit majd közreadok saját rajzot, az is túlvezérelt erősítő, viszont mosfetek csinálják a torzítást, ami erősen túlvezérelt csövekhez hasonlóvá teszi a torzítást, és jóval kisebb intermodulációs torzítással jár, mint a sima tranyók. 2. Diódás vágók (distortion): Ez alatt azokat a kapcsolásokat értem, amelyek egy erősítő fokozattal jól felerősítik a jelet, aztán a jel és a föld közé bekötött paralell diódapár ezt a felerősített jelet vágja meg. Ezek a distortion kapcsolások, különös tekintettel arra az esetre, ha a vágást siliciumdiódák végzik. Kisebb az IM torzítása és kellemes harmónikus torzítása van ezeknek a torzítóknak, különösen, ha nem basszák el hangszínszabályozóval. A Scorpions Love at first sting lemezén hallható dalok ilyen torzítóval lettek felvéve. Félreértés ne essék, nekem nem a hangszínszabályozással van bajom, csak általában az a metódus, hogy a torzítókba igen egyszerűeket tesznek, olyan egyszerűek, hogy többet ártanak, mint használnak. Elveszik a vágott jel töménységét, és egyszerűen nincs olyan állás rajtuk, amivel olyan jól szólnának mint nélkülük szólna az áramkör. Vannak üdítő kivételek, pld. az overdrive-knél majd emlitetendő tube screamer hangszínszabályozója nem olyan rossz, meg a marshalloké sem (jackhammer, shredmaster). 3. Diódás visszacsatolók (overdrive-k). Ezek az overdrive-ok. Itt a műveleti erősítő visszacsatoló ágába rakják a paralell kapcsolt diódapárt. Az eredmény lágyabb határolás, amely jó az akkordozáshoz is, de metálos zúzáshoz nem alkalmas. Ilyen a Tubescreamer. Ha a diódák germániumok, akkor szinte alig torzít az áramkör, annyira lágy a határolás. Ha szilíciumok, akkor már erősebb a határolás, de nem annyira mint a distortionnál, kicsi az IM torzítás, páros számú harmonikusokat podukál elsősorban. Ha LED-eket használunk, akkor a határolás lágyabb, mint a si diódáknál. 4. Frekvenciakétszerezős torzítók: Ezek a hetvenes években voltak elterjedtek, az előtorzított jelet egy egy-két tranzisztoros-diódás freki kétszerezőn is átnyomják, ami igazából úgy kétszerez frekvenciát, mint pl a graetz híd, AVAVAV-ből AAAAA lesz (A a pozitív félperiódus, V a negatív -ezt befordítják pozitívba). Kicsit élesebb a hangja, de ne számítsunk arra, hogy minden egy oktávval magasabban fog szólni. 5. Szinuszosító lánc: Ezzel egy könyvben találkoztam, olyan mint a diódás visszacsatoló, de itt két paralell dióda helyett egy bonyolultabb ellenállás dióda hálózat van. Nagyon érdekes, a VOX AC30-ra hasonlít a hangja. Nem igazán torz, de komprimált, és nagy sustaint ad. Akkordozásra, limiternek jó.
Ezt Gazz írta: Leírás: Az elején egy jfet erősít, mert ezeknek kicsi a zajuk. A második tranyó egy mosfet, ami a torzítás erősségét szabályozza. Ha a source ellenállása tljesen hidegítve van (25k poti felső helyzete) akkor maximális a torzítás, ha nincs hidegítve, akkor jóval enyhébb. A harmadik tranyó az, ami a torzításért a leginkább felelős, ez maximális erősítés üzemben működik, és ez van túlvezérelve. Ennek a drainjáról kétszer is levesszük a jelet. Közvetlenül a drainról egy nagy amplitudójú jel megy az egyenirányítást végző első BC182-höz. Ez akkor nyit, ha a jel pozitív félperiódusa meghaladja a 0.6V-ot onnét kezdve az emitterén keresztül tölti az 1mikrós tantál kondit, ami nyitófeszt ad a második BC182-nek. Ez utóbbi bázisára megy az 5k-s hangerőpotiról a torzított jel, ami ha van előfeszültség, (ez torzított jelnél automatikusan fennáll, szünetben nem) átjut a tranyón és a kapcsolás kimenetére kerül. A zajzár kikapcsolási időállandóját (lecsengést) szabályozza a 470k-s poti, amely azt adja meg, mennyi idő alatt sül ki a tantál kondi.
Ezt Gazz írta: igen, olyat még nem csináltam... Szal, ha túlvezérelt erősítőt csinálunk csövekből, akkor fel kell kötnünk a gatyánkat, mert a csövek kissé zajosak, ezért a high gain erősítők, aminél legalább négy cső kell az elegendő nagyságú erősítéshez, kissé zajosak, ezért külön zajelnyomó áramkör kell beléjük. A szokásos, három csővel felépített előfokoknál, mivel a csövek nem határolnak annyira meredeken mint a tranyók ( a tápfesz közelében lekerekedik a jel, nem élesen levág) az overdrive-khoz (diódás visszacsatolók) hasonló módon szólnak, csak még kevesebb IM torzítással. Az eredmény a közismert meleg bársonyos torzítás...
Ezt Gazz írta: gazz - megneztem a ProcoRat rajzat es nem ertem, hogy az invertalo bemenet miert van a testre kotve az 560 ohm/4.7u es a 47 ohm/2.2u elemekkel.Mi a szerepuk?
beállítják az erősítést. Ha az erősítést növelni akarod, növeld meg a kondikat és csökkentsd az ellenállásokat. Az adott kapcsolasnak mekkora lehet az erositese? Azert erdekel, hogy esetleg 3 - 4 mV - os gitar jelet keppes torzitani a kapcsolas? Esetleg nem e lehetne megtoldani a kapcsolast meg egy eloerositovel (2-3X), hogy erzekenyebb legyen es igy kissebb jeleket is kepes legyen torzitani? Lásd előző pont Az a hangszinszabalyozo kapcsolas egy kicsit furcs megoldas - hogyan mukodik?
Ez egy egyszerű passzív aluláteresztő szűrő, változtatható törésponti frekvenciával. Amit ha elég nagyra állítasz, az összes hasznos frekit átengedi. Én azért lehet, hogy kihagynám...
Esetleg nem e lehetne masfajta Ic-et alkalmazni? De, simán lehet, én az alacsony zaj miatt az NE5534-et javaslom.
A kapcsolas tetszik nekem es megszeretnem csinalni. sok sikert. A dobozoláshoz is!
Ezt Raul írta: Nem,csak itt a helyi elektronikai boltban csakis ez a fajta kapcsi volt,ami némileg tiporható lábbal. Bár elég gagyi,ha lesz pénzem,teszek valami jobbat bele,ami direkt taposós,mert ez elvileg ujjal nyomós lenne,úgyhogy ugrálni nem szabad rajta! :DD
Ezt Neonknight írta: Gazz igen korrekt torzító előadásához még annyit hozzátennék, hogy az overdrive-ok nem feltétlenül diódás visszacsatolásos kapcsolások, elég sok kapcsolást láttam már olyat amiben az általad "diódás vágó"-ként említett, tehát a jel és a föld közé kötött diódákkal megoldott vágást használják. Ezek szerintem általában azért overdriveos-hangzásúak, mert kisebb az erősítésük mint pl a RAT-é.pl. 1db 1fokozatú IC-s előerősítő van csak a vágás előtt(azt hiszem a MXR Dist+ például ilyen, hiába hívják distortionnek inkább overdrive hangja van).
Ezt Neonknight írta: "gazz - megneztem a ProcoRat rajzat es nem ertem, hogy az invertalo bemenet miert van a testre kotve az 560 ohm/4.7u es a 47 ohm/2.2u elemekkel.Mi a szerepuk?
beállítják az erősítést. Ha az erősítést növelni akarod, növeld meg a kondikat és csökkentsd az ellenállásokat."
Miért van 2ellenállás meg 2 kondi, mi különbség lenne benne, ha csak az 1 ellenállást és 1 kondit tennénk bele?
Ezt Gazz írta: Az egyik ellenállat 47 ohmos, és emellett már nem elhanyagolható a kondijának a kapacitív impedanciája , ami frekifüggő. Szal meglátásom szerint az a tag némi magasemelést produkál, ami valszleg picit ellensúlyozza a kimeneten levő alulvágó szűrőt.
Ezt GhostHunter írta: MI egy Red Fuzz pedál-t építettünk, úgy 4 hónapja: http://www.generalguitargadgets.com/index.php?option=content&task=view&id=65&Itemid=97 Valamint a dobozolás:
Ezt GhostHunter írta: Nemsokára, akkor csinálok egy hangmintát. Gyárit tudok mutatni, hasonló a hangzás: http://www.generalguitargadgets.com/sounds/redfzzle.mp3. Saját is lesz majd. A doboz fémből van, egyszerű kis fémlapokból. Taposókapcsolót meg nem leltem, azért nincs még benne (mármint ami bírja a strapát)!
Szerinted egy 1000 Hz/10mV bemeneti jel esetén, ha figyelembe vesszük a kondi frekvenciafüggő ellenállását mekkora lesz az erősittés? Maradjon a megadott értékek 47 ohm/2,2uF. A fentiek érdekelnének - 80Hz - en es 4000 Hz- en. Természetesen kiértékelheted az erositést az 560 ohm/4.7uF esetére is vagy esetleg egy pár frekvencia értékre kielemezve ( esetleg a szoló gitár hetedik harmonikusáig) meg is adhatod az átviteli görbét az erősites függvényében.
Ezt zoltan írta: Fenderes, polarizálás termikus kompenzációval. Ez egy régi megoldás ma már nem igen hasznalják, még nevezik Boostrap kapcsolásnak is. Általában a hüttőbordára helyezik és a termikus munkapont vándorlast kompenzálya. Lényegében egy konsztans áramgenerátor szerepét tölti be stabil munkapontot biztositt a végfoknak bizonyos határok közt. Érdekes és figyelemre méltó a torzitó megoldása. Lényegében Effect - Loop szerüen van bekötve az áramkörbe azonos fázisban na meg az IC 104 el megoldott elektronikus induktivittás.
Ezt Gerzson írta: Neonknight!nem, én nem az a Gerzson vagyok, nem járszom ilyen zenekarban.+ tudnád adni az ímél címed?tudnánk neszélni róla, hogy összedobj egy pedált?
Ezt zoltan írta: Gazz , nem e lehetne megoldani , hogy egy Mode kapcsoloval a diodat hol a testre hol a visszacsatolo agba kotod? Gondolom, hogy hangzasbeni kulombseg lesz. Vagy esetleg kulonbozo diodak felhasznalasaval oldod meg a kapcsolast, mert amint irtad volt, hogy a kulombozo diodak mas es mas hangzast produkalnak (gondolom , hogy a felhermonikus tartalmuk nem egyforma vagaskor). Mit szolsz hozza?
Ezt Exp írta: Így sokkal jobb lesz. Ha összeföldeled akkor leteszed testre a jelet amikor átváltasz.Persze nagy hangerőnél nem túl jó,de jobb,mint ha csak lógana a levegőben,ahogy azt már mondták mások is
Ezt Gazz írta: Huh, inkább nem számolok utánna, de az tuti, hogy a 47 ohm összemérhető mellette levő kondi kapacitív ellenállásával, így az vastagon beleszól a frekimenetbe...
Ezt Gazz írta: Megnéztem, az elejére télleg nem annyira kell az a fet mert a jel amúgy is a neminvertáló bemenetre megy, ahol nagy a bemenőellenállás. És így a zaj is kevesebb...
Ezt Fenderes írta: Kössz szépen az infót. Na ilyet sem veszek akkor bele sehol... Minden más alkatrész jó benne, ha megmérem kiforrasztva. De mégis melegszik a végfok üresjáratban is mint az állat. Azt gondolom, hogy az a cucc a bűnös. De szól, csak van egy pici zaja.
Ezt Fenderes írta: Nekem van 500Ft-os meg 2500Ft-os taposó kapcsolóm és kib@szott nagy a különbség. Az 500Ft-osra olyan rátaposni, minha egy marék forgácslap csavarra taposnál, recseg-ropog. Láttam már 5000Ft-osat is. Aszondom, hogy az az igazi.
Ezt Gazz írta: Kérlek. Az a sok dióda az, ami beállítja a végtranyók nyugalmi áramát. Ez elég amatőr megoldás így, de ez van, ezt kell szeretned. Amit tehetsz: 1. egyszerű megoldás: A négy diódát kioperálod, egyiket a másikkal ugyanilyen sorrendben összekötöd, ekkor kapsz egy diódaláncot. A lánc két végét egy egy vezetékkel visszakötöd oda, ahol ezek eredetileg voltak. Magyarán ezt a részét az áramkörnek kivezeted a panelról. Namost a kis diódaláncodat termikus kapcsolatba kell hoznod a hűtőbordával, lehetőleg közel a tranzisztorokhoz. Ami nagyon fontos, a diódák fémrészei semmiképp se érintkezzenek a hűtőbordával, de a műanyag meg igen. Tehát a fémrészeket mondjuk szigetelőszalaggal szigeteld le, a műanyagházak pedig jó eséllyel be tudnak szorulni a hűtőborda rácsai közé, de ha nem, akkor egy-egy csepp epoxi ragasztó megoldja a kérdést. Magyarázat: A diódák nyitófeszültsége a hőmérséklet növekedésével csökken, tehát ha melegszik a cucc, akkor csökken a tranzisztorok előfeszítése ergó kevesebb áram megy át rajtuk, kevesbé melegszenek. A végeredmény: a borda hőmérsékleti egyensúlyba jut, jó eséllyel nem 50 foknál magasabb hőmérsékleten. A másik megoldás bonyolultabb, de ha érdekel, elmondom...
Ezt Neonknight írta: Gerzson! A címem: neonknight@freemail.hu írd meg milyen hangzást szeretnél aztán meglátjuk van-e már valami kipróbált kapcsolásom ami bejönne neked. Sajna túl sok ráérő időm mostanában nem nagyon van, de ha nem azonnal kell a cucc akkor beszélhetünk róla.
Ezt Neonknight írta: Csöves torzancs kapcsolás nekem is kéne. 1-2 kapcsolást már láttam a neten, de olyan lenne a jó amit nem 220-ról kell táplálni (pl az új Vox pedálok).
