A relés TBP-ről tudna valaki dokumentációt linkelni,meg hogy milyen relé kell hozzá és az kapható-e mondjuk a lomexben és hogy ez jobb-e a 3PDT-s, illetve a millenium bypass-os változatnál.
Talán ide.
Üdv Mindenki!
Ha valaki tudja, akkor légyszi árulja már el nekem, milyen kapcsoló kell egy ELKA Ac12110 kombóhoz,hogy működjön a reverb és kórus lábkapcsolása..
köszönet és hála!
Biztosat csak "boncolás után".
De VALÓSZÍNŰLEG a kombód párhuzamosan kötött hangszóróit át kellen kötni sorosra, és a kimeneti JACK leválasztó kapcsolóját rövidre zárni.
Tehát akkor rövidzár kell a meleg(jel) és a test(árnyékolás között? Ezt hogyan lehet megvalósítani ebben az esetben? Hogyan van ez megoldva egy sima A/B pedálban?
fogj egy műszert és mérj.
nem az árnyékolást nem kell megszakítani. ha nem kapcsolod földre a jel/meleg vezetéket az olyan mint amikor lóg a gitárkábel az erősítőből de nem dugtad be sehova, vesz mindenféle zajokat, ergó a közelben futó(a kapcsolóban elég közel vannak egymáshoz) vezetékekből is átvehet jelet.
ha mindent jól csináltál, és még árnyékolt kábelt is használsz, akkor is az árnyékoláson és "meleg" éren szólkat halkan a gitár, tökéletes némítás akkor lesz ha lehúzod földre a "jel" vezetéket.
9V-ot miért ne lehetne párhuzamosítani, max, nem jól kötötted be, polaritás csere stb.
Segítség!
Csináltam A/B váltókapcsolót DPDT kapcsolóval, de amilyen egyszerű, úgy el is rontottam valamit. Egyik kimenet az erősítőre menne, a másik a hangolóra. Ha átkapcsolok hangolós kimenetre, némának kellene lennie, de mégis halkan hallani a gitárt. Mi lehet a hiba esetleg? #17026 alapján csináltam.
Továbbá:
Van rajta 9V dc aljzat, ami a LED-eket táplálja. Lepárhuzamosítottam, hogy innen tovább tápláljak további pedált 9 V-al, de hiába mérem multiméterrel, hogy kijön a 9V, nem működteti a pedált. Boss PSC230 adapterrel megy, és Morley Wah-t kellene működtetnie). Vagy a 9V-ot nem lehet így lepárhuzamosítani?
köszi a segítséget!
haho, segitseg :) Kicsit zajos a gitarom. Rajottem, hogy hatul ha oda van kotve a fold, vagy nincs oda kotve, attol fuggetlenul ugyanolyan zajos. Akkor hallgat el, amikor kezzel megfogom azt a vas biszbaszt, amire a rugok vannak huzva, amire rakotom a foldet. Ez igy normalis? :)
Line6 spiderIII 150W-os kombóm van és szeretnék alá rakni egy 412-es ládát.
Az erősítőn van 2X8 ohm-os hangszórókimenet, de ha erre rákötök akkor a saját szórói elhallgatnak.
Van rá megoldás, hogy a belső és a rákötött szórók is működjenek?
Üdv minden látogatónak!
Sajnos azon az öt emberen kívül nem érdeklődött senki, ezért mégegyszer felteszem hátha valaki még nem látta!
Nem hiszem, hogy senkit nem érdekel , de ha mégis így van, akkor sajnálom!
Én megpróbáltam. Szóval:
Terveimben van, egy fakultatív foglakozássorozat indítása a nyáron,
ami folyamán szert tehetnek az elektronikai tudásra éhes fiatalok, idősebbek, fiúk-lányok, a hangszererősítőépítés gyakorlati rejtelmeinek elsajátítására!
A hangszererősítő építés valós problémái, gyakorlati alkalmazása két csoport számára lesz lebotva:
Az első csoport, akiknek van elektronikai alapképzésük, és már megértik az alapfogalmakat, olvassák a rajzokat, (tudják mi mit jelent) de az iskolában a száraz anyagon kívül nem jutott nekik semmi a gyakorlati alkalmazásból, és mivel sajnos a középiskolák 90%-a nem foglalkozik külön a hangtechnikával-elektroakusztikával, nem tudják mi szól a gitárjuk vezetéke végén. Nem ismerik manapság az elektroncsöves technológiát, nem is említenek szinte semmit róla, csak mint történelem van a köztudatban.
Pedig talán most kezdik a reneszánszukat élni!!
A másik csoport sokkal nagyobb kihívás lesz, hiszen ők azok, akik csak érdeklődnek mindez iránt, esetleg zenélnek is, és mégis érdekli őket hogyan áll össze egy olyan erősítő, amikért néhány százezret is kiadunk a boltokban.
Helyileg a Flórián-tér közelében egy próbatermekkel szomszédos helységben alakul ez majd ki, ott vannak olyan készülékek is, amiket megbontunk, javítunk, és lesz olyan is, amit a nulláról hozunk létre,ezeket össze tudjuk hasonlítani a neves gyártócégek termékeivel.
Egyenlőre tervekben van, szeretnék érdeklődés után nézni, kérlek benneteket, ha ilyesmi valakit érdekel, az írjon nekem egy e-mailt a:
hangtechnika@totalcar.hu
címre, amiben feltűnteti nekem, hogy milyen minőségben érdekli a dolog, milyen hangszerre építene, melyik csoportba tartozik megítélése szerint.
Segítségeteket, érdeklődésetetket előre is köszönöm!
Gábor
remélem itt gitárt is barkácsoltok... ehhez lenne kérdésem
megoldaható-e, érdemes-e egy affy sq telét átfúrni átmenő húrozásra?
tudom std verzió olyan, de nem szeretnék agathis testű gitárt, az affy égere jobban bejön
kösz
Hát igen....
Szombathely messzebb van mint mondjuk kőbánya....
remélem lesznek érdeklődők!
Eddíg csak 5-en jelentkeztek, de mondjuk még friss az ötlet..
10 emberre már megtervezném a metódust...
ha jönnek, annyi már elegendő...
Gyertyaviasz.Kiszereltem a cuccost a gityóból,letekertem róla a tekercs felett lévő szalagot,majd fél órás fürdetés kb 60 fokos trutyiban...
Tök jó volt nézni ahogy jöttek kifelé az apró buborékok,mert vélhetőleg oda ment be a viasz.
de most gyertyaviasz, vagy paraffin ? Mert mindkettő van ( előző az valami méhviaszpampuc ).
meg mártogatod, vagy beleöntöd ? Ha beleöntöd, a Pick upnak is melegnek kell lenni,nem, mert kölönben megdermed, mire leérne ? vagy kiveszed a tekercset, és azt megmártod ? mert nálam az sajnos nem kivitelezhető, be van ragasztva a műanyagházba ( jazz bass pick up ), de van a hátsó fémlap, meg a tekercs között majdnem egy centis üreg ... feltételezem valamikor ferritmágneslap volt ott
méhviaszt nagyon sok helyen találhatsz, gyertya formájában, barkácsboltokban, lakáskultúra stb, multkor még a TESCO-ban is volt. a méhviasz lágyabb, de nagyon jó folyasztószer, értsd: akár 20mm mélyen is bekűszik (nagyfesz tekerccsel kipróbáltam), a parafin keményebb.
Persze, csak Jeti üzleti stratégiája, hogy fikázza a viaszolást. Én eddig úgy tapasztaltam ezen a fórumon, hogy ez mindenkinek sikerült, és mindenkinek bevált. Kivéve Jetit.
Üdv minden látogatónak!
Terveimben van, egy fakultatív foglakozássorozat indítása a nyáron,
ami folyamán szert tehetnek az elektronikai tudásra éhes fiatalok, idősebbek, fiúk-lányok, a hangszererősítőépítés gyakorlati rejtelmeinek elsajátítására!
A hangszererősítő építés valós problémái, gyakorlati alkalmazása két csoport számára lesz lebotva:
Az első csoport, akiknek van elektronikai alapképzésük, és már megértik az alapfogalmakat, olvassák a rajzokat, (tudják mi mit jelent) de az iskolában a száraz anyagon kívül nem jutott nekik semmi a gyakorlati alkalmazásból, és mivel sajnos a középiskolák 90%-a nem foglalkozik külön a hangtechnikával-elektroakusztikával, nem tudják mi szól a gitárjuk vezetéke végén. Nem ismerik manapság az elektroncsöves technológiát, nem is említenek szinte semmit róla, csak mint történelem van a köztudatban.
Pedig talán most kezdik a reneszánszukat élni!!
A másik csoport sokkal nagyobb kihívás lesz, hiszen ők azok, akik csak érdeklődnek mindez iránt, esetleg zenélnek is, és mégis érdekli őket hogyan áll össze egy olyan erősítő, amikért néhány százezret is kiadunk a boltokban.
Helyileg a Flórián-tér közelében egy próbatermekkel szomszédos helységben alakul ez majd ki, ott vannak olyan készülékek is, amiket megbontunk, javítunk, és lesz olyan is, amit a nulláról hozunk létre,ezeket össze tudjuk hasonlítani a neves gyártócégek termékeivel.
Egyenlőre tervekben van, szeretnék érdeklődés után nézni, kérlek benneteket, ha ilyesmi valakit érdekel, az írjon nekem egy e-mailt a:
hangtechnika@totalcar.hu
címre, amiben feltűnteti nekem, hogy milyen minőségben érdekli a dolog, milyen hangszerre építene, melyik csoportba tartozik megítélése szerint.
Segítségeteket, érdeklődésetetket előre is köszönöm!
Gábor
Igen, mindegyik ágban van egy fojtó, és előtte van egy kondi, párhuzamosan bekötve, meg utána 2 sorbakötött, párhuzamosan bekötve.
Ahol nincs védőföldelés, gondolom ott is így kell bekötni.
A kondik nagyjábóli értékeire lennék kíváncsi, de lehet hogy nagyjából mindegy? (értsd lehet nyugodtan nagyobb)
Üdv !
Itt van egy kép ami nagyfrekbenciás fojtóval ellátott tápcsatlakozót ábrázol, bár a kapcs.rajzot nem nagyon látni.
Az egyik oldalon egy kondi, míg a másikon két sorbakötött van bekötve.
Megtudná mondani valaki mekkora értékű kondikat érdemes használni ?
És miért úgy vannak bekötve ?
Kösz !
Igen , ez a kapacitás már akkor energiát képes tárolni, ami halálos is lehet, mondjuk ha két kézzel érinti a két fegyverzetet ....
de gondolom, hogy benyúlt a zsebébe, aztán a tenyerén sült ki .... biztos nem lehetett kellemes...
bátyámék töltöttek gyűjtáskapcsolóban lévő 220nF-os kondikat, és azzal dobálták egymást a tanműhelyben... az egyik fegyverzet a házra, a másig egy kábelsaruban végződő vezetékre van kivezetve....
bizony abban ottmarad a pár kV-os fesz. annakidején szórakoztunk gyakszin, feltöltöttünk 400V-os kondikat, majd belecsempéztük az áldozat zsebébe az meg jól megcsapta :)
Maradt néhány üres panelem próbagyártásból. Egy részét már régóta használom, jó áramkörök, pontos kétoldalas panelek, csak a mic előfok nincs még kipróbálva, azt a napokban összerakom, de az gyári kapcsolás computerrel újratervezve. Leginkább hangszerekhez való mind, énekhez vagy effekthez, nem otthoni hifi-hez. Az erősítő/táp panelt már régóta használom, működő példány megtekinthető, kipróbálható.
Összerakás és posta lehetséges, ha valakinek van filmje vagy terve és kell pár darab panel az is megoldható.
legviccesebb TV szerelés, portalanítás közben a fejem tetejét csapta meg a képcsőben maradt fesz, egyrészt jól lefejeltem a benne lévőket, majd még jól le is vertem a kezem ügyébe került dolgokat :D
én egy ősi, önhordó csévetestre tekercselt csöves oszcilloszkóp hálózatiját fogdostam, hogy melegszik-e , mikor "tepertőszagot" éreztem ! A fájdalom, és zsibbadás csak később jött. A heg most is megvan a tenyeremen, ahol be, és kihatolt a 485 voltos szekundertekercs árama ... Ropogósra égett a bőröm ...
én eddig 3-szor földeltem a 230-at de szerencsére jobbkéz-jobblábon keresztül..., amikor régen belepiszkáltam az áramtalanított Selmerembe az odavágott rendesen, mint egy jó sokkoló:)
Amúgy, hogy én is írjak valami hasznosat, zenelejátszónak tudom ajánlani a Foobar 2000 programot.
Sokkal szebben játsza le mint mondjuk a win media player.
Minél jobban be van tömörítva a zene, annál nagyobb a kontraszt.
Bizony NEM játék, de kisfeszültségnek nevezik 1500 V DC, és 1000 V AC (effektív) értékig ! Innen is az elnevezés, hogy "Kisfeszültségű világítási hálózat", ami 230V/4kV jelenleg Magyarországon.
2010-04-12 13:18 |
#17088
Pécsett egy éve kb. volt egy tragédia:(, elromlott a villanybojler egy fiatal egyetemista pár albérletében a tulaj "barkácsolta", aztán a két fiatal meghalt áramütéstől fürdés közben.
" Ezeken kívül még erősen ajánlott a két trafó 2 szekunder, vagy egy trafó 4 szekunder variáció. Mert az 1 trafó 2 szekunderrel megint csak brummos maradhat a végfok, ha nem megfelelő a huzalozás. "
ennek semmi értelme ...
a HE cikkeknek nagyon nagy hibája, hogy nem lektorálja őket senki .. pl ...hálózati trafó kimenőként egy csöves erősítőhöz ... pff, stb stb .. bárki, aki regisztrált - még Te is, vagy én is - írhat cikket ! Ennél fogva sok idióta cikk is van, persze , aki valóban érti a dolgát, igen magas színvonalú cikket ír, vagy nem is ír !
NEM! Nem, szoktak úgy ! Nagy telejsítményű erősítőket ( ami ugye nem HIFI ) szoktak két TELJESEN EGYFORMA hálózati trafóval, a graetz/puffer után közösíteni, pusztán anyagi megfontolásokból, mert két db kisebb teljesítményű trafót néha könnyebb beszerezni, mint egy nagyot. De a mai szarérhúgyér toroidot világban ennek már nincs értelme
Amit még talán olvashattál, az csöves erősítőknél szokott lenni, hogy külön trafó(táp) biztosítja a fűtést és az anódfeszültséget, ennek is több oka lehet : spórolás, meg mindenféle ezotéria, meg van aki "hallja", hogy jobban szól, ha külön trafóról működik .. szoktak még kapcsolóüzemű táppal fűteni, mert az nem brummos ( helyette van midenféle hangfrekvenciás tartományba tartozó zaja ), nagyon profi studiominőségű cuccokat szoktak nagyfrekvenciás ( több 10 kHz )oszcillátorral fűteni...
Nekem pl két csöves sztereo erősítőmben is külön trafóról megy a fűtés ! Az oka igen egyszerű : nem fért már rá a fűtéstekercs a trafóra, így beiktattam" egy "fűtőtrafót"
Vagy szokták még a két csatronát, két, külön táppal készíteni, vagy akér külön dobozban is , két "monoblokkot" csinálni
Sajnos megint "beszereztél" némi félinformációt,é s kombinálsz !...
előbb az alap elektronikai fogalmakat olvasd el szerintem, néha olyanokat kérdezel, ami általános iskolás fizikából bukta...
jószándékból írom! nagyfeszültségnél rosszul csinálsz valamit az életveszélyes lehet!!!
Kérdésed értelmetlen.
Ha azt akartad kérdezni, hogy SZIMMETRIKUS TÁPLÁLÁSÚ erősítőhöz KÉT TRAFÓT használnál továbbá egyenirányítót és puffereket, az járható út, de általában olcsóbb megoldás egy trafó, középleágazásos szekunderrel.
nem !
A drót keresztmetszetét ( átmérőjét ) mindig úgy kell megválasztani, hogy adott áramsűrűség mellett a maximális teljesítményhez tartozó áramnál kicsit nagyobbal kell számolni ! Így extrém melegedés nélkül "bírni fogja" az igénybevételt. Az adott teljesítmény eléréséhez a vasat választjuk ki katalógusból ( vagy fejből, ha már sokat tekercseltél )
A primer, vagy szekunder tekercs menetszámát nem lehet ész nélkül változtatni, mert ugye a feszültségáttételnek meg kell lennie, hogy adott primer feszültség mellett ( jelen esetben a hálózati névleges 230 V ), a kívánt szekunder feszültséget kapjuk ! tehát, ha a primert változtatom, a szekundert is változtatni kell, hogy az áttétel megmaradjon, illetve ez fordítva is igaz.
ezt egy nagyon egyszerű, már általános iskolában is tanult képlet mutatja :
Up/Us=Np/Ns ( vagy általánosan (U1/U2=N1/N2 ) - Up : primer feszültség, Usz : szekudner feszültség , Np : primer menetszám, Nsz : szekunder menetszám
Először a primer menetszámot méretezem a megfelelő feszültségre és a kívánt indukcióra ("gerjesztés") Ezt táblázatból, vagy tapasztalatból választjuk ki
Vannak ezekre megfelelő képletek, több "fajta" igen precíz, és sok elhanyagolást is tartalmazó,de mégis célravezető megoldás.
ha megvan a primer menetszám, akkor méretezem a drótkeresztmetszetet ( átmérőt ) a maximális primer áramra. ezután jöhet a szekunder tekercs(ek). Azokat is méretezni kell a max szekunder áramra ( én mindig picit fölé szoktam, ha lehet )
És van az ablakméret, ami korlátozza a drótmenniységet ( és szigetelést) mindig ki kell szémolni, hogy az adott meneszám az adott átmérőből bele fog-e férni az ablakba.(igazából máér a primer menetszám, és drótkeresztmetszet kiszámolásakor kell(ene) egy ellenörzés ) Ha nem, lehet kezdeni előről a számolást, és itt jön a kompromisszum : kevesebb menetszám, vagy vékonyabb huzal ? esetleg a soronkénti szigetelés mellőzése ? Ebből mindből "baj" lesz, de a gyárak is csinálják ... Ritkán látni olyan gyári trafót, ahol a primer tekercset soronként szigetelnék .. :( (Tisztelet a kivételnek!!!)
A primer menetszám határozza meg a vas "gerjesztését". Minél nagyobb, annál kisebb a "gerjesztés" . Igazából a menetszámot számoljuk ki adott indukcióhoz ("gerjesztés") Minél kisebb, a vas annál jobban "telítésbe" megy, melegszik, szór, "zörög", de így kisebb vasból is kivehető nagyobb teljesítmény. a színuszjel azonban itt már közel sem színuszos ...
Az indukciót mi választjuk meg, általában katalógusból, hogy az adott vasra mi engedhető meg.
Példaként egy átlagos lemezvas 1 T indukcióval gerjeszthető, de pl én erősítőben 0,8-cal számolok, a kisebb szórt mágneses tér miatt, oszcilloszkópokban 0,6 T a max. megengedett érték .
egy hiperszil vas 1,6 T max indukcióval gerjeszthető meg, de tapasztalatom szerint így már "zörög", ha a "C-k" nincsenek jól síkba csiszolva, és melegszik is. na meg szór ...
én olyan 1,2-1,4 T-val számolok
a toroidokat a gyakorlatban annyira nem ismerem ( csak használom a mások által készítetteket ), de szerintem 2 T-nál is nagyobb indukció engedhető meg
Példa : Dolgoztam egy trafógyárban, ahol a közepes minőségű Si-os. hidegen hengerelt 0,5 mm-es Ei lemezeket 2,5 - 3 T indukcióval gerjesztette a gyártó ! Ezek épületgépészeti transszformátorok, ezért a zórt mágneses tér alacsony értéken tartása nem fontos :
EI66 os trafó 7-8 cm2 vaskeresztmetszettel 100 VA teljesítményre volt méretezve ( aztán hogy ezt valóban tudta-e, azt nem tudom, de nem vittek még vissza egyet sem )
A magas SI tartalmó 0,5 mm-es átlagos EI 66 vasra a katalógusok 1 T indukció mellett 35 VA-t adnak meg 6-7 cm2 brutto vaskeresztmetszet mellett, azonban azt a német vasat, amivel dolgoztunk, nem ismerem, katalógusát nem láttam !
ezek lehegesztett, impregnált trafók, így nem is zörögtek !
Az "agyongerjesztés" szinte mindig spórolás miatt van : kevesebb menet, így kevesebb rézdrót kel hozzá, ami ráadásul lehet vastagabb is ( és kell is, mert nagyobb telejsítményre készül ), és a rézdrót ára bizonyos átmérő fölött olcsóbb ! Na meg kevesebb vas, amit szintén "kilóra" árulnak
És egy trafó tervezésénél érdemes a huzalvastagságot úgy választani, hogy a felvevendő áramerősséget még biztosan elbírja, de nem kell sokkal vastagabbnak lennie ?
Úgy értem hogy akkor nagyobb menetszám fér fel rá, nagyobb mágnesességet indukál, jobb hatásfok...?
"bilibasból"=bilivasból
"coli"=coil
toroidnál a kis rézmennyiséget, a viszonylag kevés ( hagyományos lemezelt vashoz viszonyítva vett ) menetszámra értem.
Tervezés/kivitelezés függvénye is, de minél nagyobb a vaskeresztmetszet, és minél jobb minőségű a vas, annál kisebb(ek a különféle ) vasveszteség(ek). egy ilyen 5-10 VA-es trafó mindenféleképp melegszik üresjárásban, hacsak nem igen magas Si tartalmú 0,1 mm-es lemezekből készült, amit kétlek. Ráadásúl túl is gerjesztik őket, hogy valóban "tudják" azt a pár voltampert, na meg a kis ablakméret, és a kellőt huzalvastagság okozta kompromisszum miatt nem is fér el elég menet ( "túlgerjesztés" ), a vékonyabb huzal drágább is, és akkor az "átlagos"-nak vehető 24 órás üzemet sem biztos, hogy kibírná !
Nagyobb teljesítményű ( tehát nagyobb vaskeresztmetszetű,és ablakméretű ) trafóknál már alapból kisebb(ek) a vas ( pl örvényáramú ) veszteség(ek), és a megfelelő keresztmetszetű huzalból is elfér benne a kellő menetszám , kivéve, ha nagyon spúr a gyártó, ami közszolgálati célra szánt elektronikai termékeknél 95 %-ban jellemző.
Így gyakori, hogy még 100 VA-es trafó is bilibasból készül, agyon gerjesztve, és üresjárásban is kézmeleg
Kis "adaptertarfóknál" gyakori , hogy a vas 50-60 fokos is lehet, és ez "normális" üzemnek tekinthető ...igaz, iszonyat szórt mágneses tere van, pl jól "észlelhető" egy single coli pick upos gitárral ! Egyes példányoknál tapasztaltam, hogy még két méterről (!) is "veszi a pick up az 50 Hz-e "jelet"
Toroid : Igen jó hatásfokkal bír, ugyanis a vas, sehol sincs felmetszve ! Alapból nem éri meg itt spórolni, tehát nagyon vékony, jó minőségű lemezből van tekercselve ( a vas ), és így is kellően kicsiny a méret. Jól gerjeszthető, ezzel vele jár a kis rézmennyiség, ezzel az alacsony rézveszteség, és kis belső ellenállás, tehát az üresjárási feszültség alig haladja meg a névleges terhelésnél vett értéket.
Pl egy 100 VA-es toroid trafó elfér a tenyeremben, kb 2-3 kiló . Ugyanezen teljesítmény EI, vagy M magból már legalább 90x90x50 mm "kontúrméretet" jelent (csak a vasnál), minimum 5-6 kilóval, tekercselt/vágott szalagmagból ( pl hypersil ) valamivel kisebbet (mondjuk az SM85/a típusú mag 110 VA körüli teljeítményre méretezhető, és a 85x85x35 mm-es csak a vas )
És, hoyg a konkrét kérdésre is válaszoljak :
" A nagyobb trafó akkor ugyanakkora terhelésnél nem melegszik annyira mint a kisebb ? "
így van, nem melegszik aniyra, mert ha mondjuk egy 5 VA-es tarfóra egy 5 W telejsítményt felvevő fogyasztót kapcsolunk, akkor a trafó már nagyon "csúcsra jár", azaz a maximális teljesítményt adja le, azonban, ha ugyanezt a fogyasztót egy 20 VA-es transzformátorra kapcsoljuk (azonos névleges szekunder feszültséget feltételezve ), akkor az 5W teljesítmény úgymond "meg sem kottyan" a trafónak . a vastagabb huzal (kis rézellenállás), jobb hatásfok miatt a (megfelelően méretezett) szekudner tekercs nem igazán melegszik, és a kis belső ellenállás miatt a feszültség sem "esik össze"
ez csak akkor igaz, ha a mindkét trafó névleges teljesítményét, egy darab szekunder tekercsre értjük, amire az adott fogyasztót kapcsoljuk
Nem egyértelmű.
Ezek a kis szarok mindig melegszenek, (nagy a vasveszteségük, viszont bírják a rövidzárat és a névleges feszültségüket a névleges terhelhetőséghez adják meg.
, mikor "tepertőszagot" éreztem ! A fájdalom, és zsibbadás csak később jött. A heg most is megvan a tenyeremen, ahol be, és kihatolt a 485 voltos szekundertekercs árama ... Ropogósra égett a bőröm ...
