A 19. század végén, Orville Gibson mandolinokat kezdett el készíteni Michiganben. Gibson mandolinjai nagyon jellegzetesek voltak. A régebbi mandolinoknak lapos fatetejük volt, hátuk leginkább egy edényre hasonlítótt, míg Gibson mandolinjainak faragott, ívelt, szilárd fatetejük és hátuk, továbbá megerősített oldalaik voltak. Ezután 1902-ben megalakult a Gibson.
Na, akkor ma is megérte felkelnem, tanultam valami újat... :D Ennyire sose mentem vissza az időben Clapton kapcsán, nekem mindig is a rövid hajú, stratos-bluesos arcként volt meg...:)
Persze itt nem is a hülyeségen akadok fent, hanem azon, hogy Clapton tudtommal nem játszott Gibsonon, tehát nincs logikai kapcsolat a kérdés első és második fele között...:D
,,Boss Mt-2 (Ez kicsit már régi de ez még a régi dögös hangú!Hibátlan , kis kopás van rajta a használatból adódóan!Látott már több koncertet is) 27000Ft "
A klasszikus szinkrontolmács baki, mikor George Lucas beszélt a Star Wars I. bemutatója alkalmából:
"May the forth be with you"
"Május negyedikén találkozunk"
„Enemy at 12 o'clock, do you copy?” azt jelenti: „Az ellenség átjön ebédre, fénymásolsz?” És persze ahogy az lenni szokott, a mémek keveredése is megfigyelhető. A Mordor-mém szövege („One does not simply walk into Mordor”) például tótiszosítva így szól: „1. Nem egyszerű bemenni több ajtón.”
Én sosem értetettem ezt a tériszony dolgot! A "szédülök"-re is mindig azt hittem, hogy attól fél az illető hogy "leszédül". Gyerekként minden magas dologra felmásztunk, fákra, tetőkre, később már tornyokra is. Aztán amikor találkoztam több tériszonyos pilótával (magaslat peremén fél, nem repülés közben), akkor kezdet gyanús lenni a dolog.
Ahogy egyre kevesebbet sikerült mozogni, egyre többet a monitor előtt ülni, melózni, változott a helyzet nálam is. Pár éve eljutottam oda, hogy egy sima egyszintes ház tetőfelújítása során a peremen állva furcsa lett a térérzet és hátra kellet lépjek... akkor értettem meg, hogy több ez mint a leeséstől való félelem, tényleg "szédít", így veszélyes is!
Én biztos vagyok benne, hogy "bizalom hiány" az ok! Amikor az alany nem bír a megfelelő mozgáskoordinációval, mozgáskultúrával, ha úgy teszik nem „ura a testének” és benne lehet a "hiba" a mozdulataiban, azaz a leesés lehetősége, akkor a túlélési ösztön átveszi a szerepet az irányításban és megkongatja a vészharangot. Magyarán az agy nem bízza rá az irányítást éles helyzetben. (Hozzáteszem, mióta sikerül újra többet mozogni, a tünetek nálam elmúltak.)
Van egy ismerősöm, író (thriller, scifi, ilyesmi), na ő tériszonyos, egy paneltömb 9 emeletén lakik, de az erkélyük közelébe nem merészkedik... Milyen vicces az élet néha :)
A múltkor valamelyik műholdvilágos adón volt erről egy műsor. Mindent daruval pakolnak (takaros kis szerkezet). Gondold csak el: ezeket olyan helyre telepítik, ahol nemigen van szélcsend, építeni viszont csak szélcsendben lehet, mert ha beleng egy ilyen "pár" tonnás lakatrész, akkor régen rossz.
Meg a korral is jobban előjönnek ezek a fóbiák.
16-18 éves koromban barlangásztam,sokszor olyan járatokon másztam át,ahol még a sisakot is le kellett vennem,hogy átférjek,igaz nem is 90 kiló voltam akkoriban még. :)
Meg ugráltunk kötéllel a veszprémi meg biatorbágyi viaduktról,meg sziklát másztunk,ilyesmi.
Ma már időnként nagyon zavar a magasság,de csak olyan helyzetekben,ahol tudom,hogy leeshetek,olykor még egy ingatag létra tetején is előjön néha,viszont a tömbház 7. emeleti erkélyén abszolút nem.
Klausztrofóbiám mondjuk azóta sincs,de nem is másznék már olyan járatokba,mint akkoriban.
De igen, vagy hőlégballonon is, csak gondolom, ezek telepítéséhez eleve kell valami speciális daru, ezért volt nekem kézenfekvőbb, hogy onnan fényképezték, de persze csak tipp.
Ha sikerül még egyszer eljutnom oda, csak kilesem, hogy állítanak fel egy ilyet, és beszámolok róla.
Ez a tipikus jelenség, amikor pár év gitározás és némi sikerélmény után az ember azt hiszi, hogy már mindent tud a gitárról...
Aztán, vagy találkozik újabb kihívásokkal (vö. pofáraesés) és fejlődik, vagy nem, utóbbi esetben ő marad a falu legjobb metálgitárosa... :)
(megj: falun lakom, én mondhatom, amúgy nálunk tényleg én vagyok a legjobb :)
kicsit OFF: Még annyi a szélerőmű témához, hogy még anno, a fősulin tanultam (ill. mesélte a tanárcsaj -qrva jó kis pipi volt) pszihóból, hogy az emberben nincs genetikailag kódolva a tériszony, ahogy a klausztrofóbia sem, hanem ez valamiféle szorongásnak, lelki sérülésnek az eredménye. Szóval nem ő a hibbant, hogy ott csücsül, hanem mi akik hülyének nézzük őt, hogy ki mer oda menni, pedig nincs az a pénz...
Ígéretes bandaként indultak a 80-as évek legvégén, de nagyon hamar eltűntek, állítólag a balhés viselkedésük miatt. Nem értem, pedig olyan fegyelmezettek voltak a srácok:
Valóban jogos, meg végül logikus is lehet, ha szervizelik elfordítják, hogy kisebb szélterhelést kapjon. Mindenesetre nehezen tudom elképzelni, hogy a szárnyra kimászott volna, inkább darura gondolnék. Úgy látom a daru árnyéka pont kilógna képről. Azt nehezen tudnám elképzelni, hogy létezik bolygónkon annyi ital, hogy engem rá tudjanak venni, hogy oda felmenjek.
ha kinagyítva megnézed a jobb felső sarkot,látod,hogy belóg egy lapát,ami,ha ugyanolyan helyzetben van,mint ez,akkor nem állhat ugyanúgy.Szóval az,hogy mindegyik ugyanabban az irányban van,téves,a bal alsó sarok lehet egy púlóver,a fényképező szíja,akármi.
Nekem az árnyék se stimmel, mert olyan mint ha másik árnyéka lenne. de nem látom a másikat,illetve más szögben áll (ezek mindig egy irányba fordulnak), másrészt nem tudom mi lehet a bal-alsó sarokba ami belóg.
Egyszer meg pont olyankor jártunk ott, mikor szállították telepítésre. Várnunk is kellett vagy félórát, mert elállta az utat. azt figyeltem meg, egy lapát úgy van méretezve, hogy pont ráfér egy nyerges-vontatóra, de hogy állítják össze, azt el sem tudom képzelni. A fényképet viszont gondolom a daruról készítették.
Jártam már többször olyan helyen, ahol egész erdő van telepítve ezekből. Nem tudom, hogy működhet, mert mindig azonos sebességgel forognak, szélsebességtől függetlenül, meg mindig van, amelyik le van állítva, és az határozottan mozdulatlan.
"VV Zsófi amikor kiesett a játékból, komolyan gondolta, hogy a zenei pályán lesz ismert"
Nem tudom... Én így húsz év zenélés és a hetedik hajós szerződésem után sem merném komolyan azt gondolni, hogy zenei pályán ismert leszek.
Igaz, nem is kell pultosnak mennem Németországba.
Hát a klasszikus példa, hogy tolsz kiskanál nátriumot meg szívsz rá egy nagy adag klórgázt aztán meg is döglesz ott helyben. A kettő együtt meg ha jól tudom a konyhasó...
