Ezt 1gy írta: Tiszta és őszinte megnyilvánulás a napjainkat érintő sujos problémáról miszerint ... de azt nem mondom el inkább olvasd el a verset című vers.
A költő aki ráviládít és felválalja a nevét adja hozzá 1gy ember.
Elmultak a szép ünnepek Meggyógyult a májad Február van sok a munka Dolgozol mint álat.
Traktorosnak az ekéje Nem karcolja földet Gyógyult májjal nem jönnek A brutális nagy rímek.
Ezért mondom piros Traki Ne igyál több vizet Minkóéknál munka hellyet Inkább faragj rímet.
Ezt gépzsír írta: uk felszólítására íródott népi kesergő blues stílusban megvalósítva mindenki nagy örömére
mocskos utcán reggel tütümm-tütümm-tümm álmosan kelek fel tütümm-tütümm-tümm macskaköves hajnal tütümm-tütümm-tümm széjjelszívott aggyal tütümm-tütümm-tümm
kocsma előtt kopasz kutya tütümm-tütümm-tümm merre visz vajon az útja? tütümm-tütümm-tümm vetett ágyban asszony mellett tütümm-tütümm-tümm blúzt dúdolj, ha rossz a kedved tütümm-tütümm-tümm
Nevem nincsen, sohase volt, tütümm-tütümm-tümm le nem tértem én az útról tütümm-tütümm-tümm csóró vagyok, szegény élet, tütümm-tütümm-tümm szerető szív, gazdag lélek tütümm-tütümm-tümm
Szép, új reggel virratd immár, Komor felhők, nyirkos hideg, Mi ebben a szép? Ha így folytatja az időjárás, Az egész hetet, úgy ahogy van Megette a penész.
Az vigasztal engem csupán Hogy a Vizelde nemes falán, Újra róhatok! Vizeldénk hétvégén kiszellőzött, S a csempék kínálnak még helyet. Versre fel magyarok!
Versre fel, az Isten faszát, Hisz annyi még a csempe, Mit róhat a magyar! Bár tőlem lehet szerb, cseh Bolgár sőt német vagy japán, A csempe verset akar!
Ezt Traktoros.hu írta: Traktoros.hu. Simon Tibor Uramhoz Traktoros.hu verse a dicső, fenkölt és fenséges költő-király Simon Tibor Úrhoz.
Jeges vót a világ amikor először, Szembesültem vele, hogy ön mily nagy költő. Mikó a világba ilyen csudát látok, Bíz a piszoárba újra pennát mártok,
Simon Tibor Uram! Még neve is ékes, Nem csudálom, hogy mily művészetre képes, Gyönyörű szonettek számok tengerébűl, Aki ezt olvassa, bíz mind kielégűl.
Nem hordott a vén föld hátán ily vitézfit, Ki ennyire tudta volt, bűvölni a népit. Csudás kerek számok sokaságát szedte, Rímbe itt alant, ahogy más nem tette.
Nem rabolnék többet drága idejéből, Máskor megemlékszem, még művészetéről Nézze el e csekély apró vétkem kérem, Hogy fenséges nevét pennámmal illettem.
Ezt Kombófy Zoárd írta: Kombófy Zoárd / Szelvények egy hős isten zenész király memoárjából
Kombófy Zoárd vagyok kérem, A hangoknak királya, Aki hanxert látott, Tudja már hiába,
Erölködne véle, gyakorolna rajta Kombófy Úr előtt a fejét lehajtja, Számtalan órákat hiába ne töltsed, Hanxerre pénzedet többé sose költsed.
Nincs miért szenvedni, hosszú éjszakákon, Túl sok sérült újjon, inhűvely gyúlladáson, Látsd be szerencsétlen, mekkorát tévedtél, Mikor kezeidbe előbb lantot vettél.
Hej Ti feltörekvő ifjú nemzedékek, Innen a magasból üzenem tinéktek, Költhet milliókat bárki tamburára, Kombófy Zoárdnak senki nem lesz párja.
Ezt Kombófy Zoárd írta: Kombófy Zoárd / leereszkedés a pór népekhez és gépzsír csávó behangolása
Eltévedtél gyermek, de elnézem te néked, Hisz ily ifjú korban becsapnak még téged, Hiú ábrándjaid, mint tarka kis lepkék, Szállnak el előtted, s megzavarják elméd.
Gondold át, s ne írjad mégegyszer te balga, Saját tévedésed a csempézett falra, Hol mindenki látja az is aki imád, S tudja jól Zoárdról, nem tűr el csak imát.
Ismétlem útószor elnézem te néked, Nem tudhattad gyermek, tán szállt reád igézet. De ne kelljen újfent reád ripakodnom, S brunyás csempe nyomot hagynom homlokodon.
Ezt Kombófy Zoárd írta: Kombófy Zoárd / leereszkedés a pór népekhez és gépzsír csávó fínomhangolása II. eposz
Mondtam drága ifjú, hogy becsapott téged, Holmi őszi mámor, vagy a fű nehéz lett. Szép baráti szómból tanúlhattál volna, De köd mint könnyű felhő szállt reá agyadra.
Pihenjél egy percet, gondold át mit mondok, Kombófy Zoárdtól ne akarj csimbókot. Megemelem lábam, s spriccelek egy nagyot, Rá jössz, hogy szerencséd végleg elhagyott.
Ezt Traktoros.hu írta: Traktoros.hu: Ahoj Sztrapacska!
Gyönyörűség beszagolni e magasztos helyre, Hogyha üttök, csak herére, soha ne a fejre! Gyarapodunk napról-napra kultúrában szépen, Lassan újra csempézhetnek, mert ezt televéstem.
Ezt Traktoros.hu írta: Kihányévesvagymivanheszentem? Avagy baráti köszöntése 1gy régi jó pajtásnak
1gy csak 1gy legény van távol a brunyától, Tán csak nem ijedt meg az idő vas fogától? Minap töltötte be a sokadik évét, Lehet, hogy, mája már nem bírta a képzést.
Szeretném, ha reggel mikor felébredek, A csempén csorogna néhány kis szösszenet!
Óh Zoárd! Ki leeresztéd magas léted mi közénk, S megfáradtan tértél Grammy nemes hegyére! Nézd el nekünk, jó pórnépnek, ki verselésre adta fejét, Hogy néha nem tudja hol is van; azaz a helyét.
Gépzsír biza jó ember s jó zemész! És jó bíz Az egész gépcsalád már hét emberöltőn vissza! Bár érdes kezében úgy koránt sem muzsikál Egy lant vagy teorba, mintha játszaná Zoárd.
Istenünk megbocsátó és kegyes! Légy hát Isteni, Óh Fenség, ki maga a zene! Míg mi leborulva dícsérjük magasztos játékod, s áhítattal ámulunk! Tekints ránk kegyesen, egy atya szemével, ó jó Urunk!
Ezt Kombófy Zoárd írta: Kombófy Zoárd a hős Isten Zenész Király / Az egy igaz gyermek, UK köszöntése a magaslatokból!
Mily éleslátás, s józan elme mivel téged áldott, Az ég gyermekem, hogy ily tisztán látod, Felsőbbrendűségem s isteni valómat, Gigászi vénámat, s lant játékom, melyből csak tanulhat,
Pórnépeknek sarja, s minden kutya-fattya, Ki valaha kezét sípra, lantra rakta, S mily felháborító szentségtörő lárma, Mit zajukkal okoznak szent fülem kárára.
Most elnézem egyszer, hogy nevem említed, Melyet büntetlenül pórnép meg nem tehet. Érezvén szavadból nemes, s tiszta szándék, Mondom az ily gyermek igazi ajándék.
S ha KORG lantodon egyszer játszi támad kedved, Megengedem néked, hogy egyszer megpengesd Dalban emlékezvén nevem ritmusára, Nem kell soha várnod az átkos múzsára.
Ezt Kombófy Zoárd írta: Kombófy Zoárd a hős Isten, Zenész, Király beszéde a hitetlen és botfülű alantasokhoz. (Mítosz a tisztátalanság megszüntetéséről)
1.1
Kiűzettek végül ti hitetlen férgek, Zoárd templomából, ígérem tinéktek, Hová cselszövéssel, s érdemei nélkül, Befészkelte magát sok hamis pap végül.
Násztok hangjaitól fél Európa hangos, Mérettetés nem jár, csak annak ki Galambos. Lakodalmas nemzet lett végül népemből, De ígérem, lakol, mind ki tehet erről.
Forró ólmot öntök süket fületekbe, Hogy nem hallottátok, mily kárt tehet benne, Az a fajta silány szánalmas vonítás, Melyet hétről hétre szánt nektek a rontás.
Gyehenna tüzébe vetem gyarló lelktek, Hol egyetlen hangként, Lajos dúdol nektek. Kinek büntetése ön-ön tátogása, S hamis trombitának veszett harsogása.
Haragom hatalmas s csillapíthatatlan, Rátok zúdítom hát, féktelen hatalmam, Vesszetek ahányan, mert kiérdemeltétek, Kegyelmet nem kaphat, felnőtt se gyermek.
Ezt Kombófy Zoárd írta: Kombófy Zoárd a hős Isten, Zenész, Király intelmei / Avagy gépzsír csávó további fínomhangolása
Fülemben minő zsongás ez, mint bolhának szellentése, Holmi faragatlan pór-zsír sercegése, Mint mikor a vihar dönti le a gazat, Úgy taposlak én el, hordjad hát el magad,
Kombófy Zoárd újra hangol egy kicsit a faragatlan gépzsíron
Magasztos s szentséges nevemet ne vegyed, Hiába a szádra, inkább fohászkodj s imádat elrebegd, Te hozzám, hátha élni hagylak, S nem űzetlek én ki étkül éji vadnak.
Én a a hatalmas igaz művész szellem, Gigászi oszlopos, nyílt őszinte jellem, Megtestesül bennem, mi belőled hiányzik, Hiányos tudásod, az itt mindjárt látszik.
Inkább bölcsességben, csendben kéne várnod, Míg isteni lényem fényben elviharzott, Vakítón megfestve előtted az utat, Ha már fel nem fogtad, fényem merre mutat.
Ki az aki viharral szemtől szemben állhat, Ki vulkán tetején békességre vágyhat, Vajon ki fékezné tengernek vad árját? Ki az ki hurrikánban bontja vitorláját.
Csendesedjél hát el, vessed alá magad, Királyi felségnek, nehogy alul maradj, Épp elég szeméttel kell ma harcra kelnem, Ne akard a veszted, maradj inkább csendben.
Ezt gépzsír írta: Zoárd, te csávó ide hallgass mostan olyat mondok neked, hogy fejed nagyot koppan a szemközti falon, mert nagy bánatodban életed eldobod menten, azon nyomban
Meg ne próbálj engemet finom behangolni tudásom és tehetségem ne merészeld szidni nagy arcod van wazze lásd be kérlekszépen vizeldéből távozz, s ülj az árnyékszéken
Ezt Kombófy Zoárd írta: Kombófi Zoárd a magasztos hős isten zenész király újra szentel egy percet a zabolátlan és egyben tiszteletlen, de művész vénával épp ezért alaposan megáldott gépzsírcsávó kultúrális és erkölcsi építésére.
Vaj néztél e vissza kinek mit jelentek? Gondoltál e arra, épp rendet teremtek? Éjnek évadján bíz UK már meglátta, Ki az egy igaz úr kinek ima járja.
Gépzsír gyermek tegyed félre ingulatid, Inkább szelleműlj át hallgatva szavaim, Bizony keveseknek adja meg az élet, Hogy egy élő mitosz árnyékában élhet.
Ezt uk írta: UK az útzárakról (alcím: nagy paraszt a magyar paraszt és nem kötelező tejet termelni)
Hogy az eget rohasztaná tárok a Teremtő! Sok piacképtelen marhatartó tejtermelő... Anyád útját álld el, ha nem megy bolt, Hogy jut el a mentő oda, aho baleset volt?
És a tűzoltó, ha ég a ház és bent gyerek? Dögöljön meg, mert neked túl olcsó tejed? De mit képzelsz te paraszt egyáltalán? Kinek tetszik, amit műveltek az út oldalán?
Mi lenne, ha az emberek -ha nem tetszik valami, Rögtön útzárakat kezdenének kialakítani? Ott rohadna rád a tej és a retek a sor végén, És te ordítanál a legjobban a dugó élén!
Ezt Traktoros.hu írta: UNOM A POLITIKÁT (István a király)
A A=-Bb A A=-Bb
A E Bb Gm6 Jaj, de unom a politikát, E G C F A Inkább engem törődne és csinálnánk egy kis babát! E Bb Gm6 De István oly fáradt és gondterhelt, E G C A Nem lesz ebből már soha kiskirály.
Jaj, de unom a politikát, Inkább durchmarsban trancsíroznám a pogányok sorát! De István csak töpreng és hezitál, Nem lesz ebből már soha nagy király.
Hm F#m F C Várni, csak várni, mindig csak várni, Am Bb Ho A Végül az asszonyból vénlány marad. Hm F#m F C Várni, csak várni, mindig csak várni,
Am Bb Ho E Lassan a hüvelybe rozsdáll a kard.
Jaj, de rémes egy vircsaft ez istenkém! Ráncba kell szedni, hogy beérje Europapát. Aber der Stephan ist unmöglich, Nem lesz belőle soha szent király.
Várni, csak várni, mindig csak várni, Az ember már nem tudja, mit is akart. Várni, csak várni, mindig csak várni, Úgy látszik, ez jellemzi a magyart.
Jaj, de unom a politikát, Inkább engem törődne és csinálnánk egy kis babát! De István csak elméleteket gyárt, Nem lesz így jó ez a Magyarország.
Eo A Unom a, unom a, unom a, unom a, Eo A E-A unom a, unom a politikát!
Ezt Kombófy Zoárd írta: Kombófy Zoárd a hős Isten, Zenész, Király beszéde a hitetlen és botfülű alantasokhoz. (Mítosz a tisztátalanság megszüntetéséről)
1.2
Ott voltam mindenütt az elmúlt ezer évben, Ahol zene ébredt Kárpát Medencében. Táltosok dalának voltam az írója, Harci dobpergésnek az elindítója, Halld erdei tisztáson boszorkány énekét, Tudod majd ehhez is Zoárd adta nevét.
Nélkülem valahol az orosz sztyeppében, Az Urálon túl Ázsia szívében, Beolvadva népek szörnyű tengerébe, Szláv vagy török zene folyna ereidbe.
Az ősidők óta minden magyar dalnok, Az én ereimből, merített a dalhoz, Ihletet, s kitartás bajnak idejében, Mikor tatár dob szólt, magyar ellenében.
Vad török seregek mikor ostromlának Nemzetre és népre elnyomást hozának, Én voltam az erő Tinódi kezében, Megírni, maradjon emlékezetedben.
Jártam künn a pusztán Petőfi nyomában, Mikor lángolt minden szerte a Hazában, S téptem láncot én is mikor tépni kellett, Szabad magyar ifjak vélem énekeltek.
Ezt uk írta: Vélemény "Traktoros.hu: Véleményem a véleményetekről" c. versében megfogalmazott véleményéről a "Traktoros.hu: Sértődjön meg aki fasz Eposz a vizeldebeli jó költőtársakhoz" c. eposz elolvasását követően és egyéb megjegyzések.
Nem az a baj Trakesz koma, Hogy nincsen joga demonstrálni. Tüntessen csak a tejes paraszt, De nem a KÖZ útját kell állni!
Ne állja el mások útját, Mert tompa tőrrel tökön szúrom! Ő kerül így szarkupacba, Hisz elhagyja a társadalom.
Sértődés itten meg nem van, Hidd el kedves költőtársam :) Olvassuk inkább Zoárdot, Mit ír még a memoárban?
Hisz megígérte, folytatja még; Elénk történelmi példát állít: -Mikor s kinek fogta lantját. Legalább is ilyet állít.
Én nem tudom, bár tetszik verse. Pallérozott elme hangja. Bár arca méretét tekinve Havasnál alább nem adja :)
