Joe testvéremnek is ez a felépítésű van, kicsit más névvel.Az elbűvölt engem is.Pont az utolsó pillanatban bukkantam rá, mert állítólag kifutó darab, és ez az utolsó boltban kapható példány.
Van még az Adamas széria, ennek a teste teljes egészében speciális kompozit, vagy mifene. Egyszer próbáltam egy Melissa Etheridge signature modellt, ami szintén igy készült. Bizarr élmény volt, akusztikusan egész műanyag, de erősítővel nagyon profi, érzékeny, perkusszív hangokat lehetett előcsalni vele.
Nekem egyedül azzal volt problémám, hogy bizonyos modellekkel a testforma miatt szinte lehetetlen ülve játszani.
Egyébként Amerikában a régebbi usa gyártmányú modellekhez meglehetősen olcsón lehet hozzájutni.
Ja-ja szerintem igazad van, én már nem emlékszem pontosan az Ovationra, mert kb. tízenhúsz éve próbálgattam, de valószínű hogy engem nem a testhang, vagy akusztukusság fogott meg, hanem maga a hangszíne inspirált valahogy.
Hát igen, egy jó ideig biztos csak álom marad egy rendes Taylor, elég az árcédulákra nézni.... de nálam az inspirációt egy Takamine hozta el, elég sokáig válogattam, mindig hiányzott ez elektro-akusztikus gitár, klasszikusról elektromosra váltottam és hosszú évekig nem jött velem szemben.. jó volna, hiányzik, kellene, de semmi nem volt az igaz... Végig mentem a szokásos körökön, Cort, Fender és társai... Egyszer szerencsém volt kipróbálni egy régebbi Takamine modelt.... akkor tudtam, hogy a keresés egy időre végetért..... jelenleg megállapodtam egy P4-esnél.... gyönyörűűűűűűű
Az biztos, hogy nem úgy szólt mint a Taylor, de engem valamiért nagyon inspirált
Egyébként ez az Ovation egy volt csoporttársamé, fel kéne keresni hátha megvan még neki a gitár.
Nem is nagyon emlékszem a gitár felépítésére, létezik az , hogy a hátulja műanyag, de a többi része fa?
12 húrosra keresgéltem húrokat, daddario, ernieball, elixir volt fenn, elixir jó drága és nincs is megfelelő készlet számomra, viszont nagy meglepetés az olcsó Martin Darco foszforbronz 12 húros készlet, fenn van 3 hónapja és még mindíg jó.
hasonló a történet...annyi változással, hogy ki is éltem a birtoklási vágyam egy 814CE formájában... Húrokról annyit, próbáltam Elixirt, és valóban sokáig fényes marad a húr, de nem éreztem természetesnek a hangját annyira. Most Martin 13-as foszforbronzot használok, meg vagyok vele elégedve. Annyi bajom van, hogy USA-ból rendeltem, leárazás volt, gondolom kiszórták a régi készletet. S így - eddig bármely kinyitott csomagban az E1-es húr néhány helyen rozsdás volt...
Hát én nem szólok bele ebbe a beszélgetésbe, de ha már említetted a Taylor-t, elmondom élményemet.Lényegében én soha nem akartam fém húros akusztikus gitárt (egy jó nylon-húrost viszont akarok Bach lantművek meg ilyesmikhez), de azért több is volt már a kezemben, igaz a legtöbb inkább olcsóbb kategóriás volt. Egyszer viszont 14 évvel ezelőtt jött az USA-ból egy srác és hozta magával a Taylor gitárját, átszámolva az árát valami sok-sok százezer forint volt már akkor az ára. Amikor a kezembe vettem és játszottam rajta, megszűnt a külvilág, egyből erős birtoklási vágyat éreztem, eszméletlen jó hangja volt. Baromira inspirált az a hangszer, nem is tudom elmondani szavakkal azt az élményt! Még egy gitár volt rám hasonló hatással, az ettől egy olcsóbb (de nem túl olcsó, már nem tudom pontosan mennyibe került) Ovation "teknősbéka-hátú" gitár volt, ennek más hangja volt mint a Taylornak, de ezt sem tudtam lefelé tenni a kezemből, ez is nagyon inspirált, ez is birtoklási vágyat ébresztett bennem. A többi olcsóbb akusztikusok soha nem voltak rám ilyen hatással.
kicsit túltoltad, annyira azért senki se bántott. volt egy félreértés, ati szerint firtattad az anyagi helyzetét, szerintem nem, csak idekevertél egy nézőpontot (mennyibe kerül) miközben arról volt szó, hogy szól.
Kívülről visszaolvasva nekem nem tűnik úgy, hogy direkt hergelne bárki bárkit, úgyhogy felesleges hergelődni. Van olyan amúgy, pl offtopkiban lehet látni, de itt nem történt ez, se veled, se általad. Az én tűréshatáromat nem feszegeted, csak látom, hogy tévúton jársz, és feleslegesen gépelsz :)
Annyit köpnék még be, a virtuális észosztás kapcsán, hogy kétszer vásároltam életemben cuccot nálam lényegesen tapasztaltabb tanácsa alapján, mindkétszer (általam) sosem használt, árához képest ócska cuccot vettem, jelentős anyagi bukóval tudtam mindkettőt eladni. Szóval nem tudom, mennyire vagyok tapasztalt, de néhány kivételtől eltekintve csak azt veszem meg, amit kézbefogtam, és tetszett - és az a néhány kivétel sem jótanács :) szóval nem kell "túlérezni" ennek a dolognak a jelentőségét - szerintem.
Tapasztalataim nekem is vannak mint mindannyiunknak.
Az például egy jó tapasztalat volt, amikor anno, az egyébként hibátlan kivitelű Takamine P3-as gitáromról koncert közben gyakorlatilag leesett a bridge. Kiderült, hogy a12-es húrokat nem bírta el…
Az is nagyon jó tapasztalat volt, amikor a vadonat új Yamaha APX 7A gitáromat fél év múlva(!) újra kellet bundoztatni mert sajnos nem bírták a bundok a kiképzést.
Az meg végképp kitűnő tapasztalat, hogy a Seagull Maritime gitár nyaka úgy elgörbült egy szezon alatt (pára és hőmérséklet ingadozás), hogy ott már az újrabundozás sem segített, mivel nem lehetett az új bundokat sem úgy síkba csiszolni, hogy a zörgés megszűnjön. Hál’Istennek, (meg a Thomannak) visszakaptam az árát.
Pár példát még tudnék mondani, de aztán gondoltam, maradok a klasszikus márkák mellett, hátha. És lőn.
Valószínűleg ezek a dolgok, csak akkor jönnek ki, ha az ember valóban rendszeresen használja a gitárt koncertkörülmények között, hozza-viszi, télen-nyáron, hidegben-melegben. Ha csak a lakásban áll és pl: húrtesztelésre használjuk, relatíve ugyanazon a hőmésrsékleten és páratartalomban esetleg havonta egyszer-kétszer elhagyva a szobát, na akkor ilyen dolgok biztosan nem történnek. De nálam a hangszer munkaeszköz és olyan nem történhet, hogy pl: koncert közben adja meg magát a hangszerem. Ilyen jellegű hibák pl: a Gibson Pioneer gitárommal nem történtek. (Teszem hozzá nem került annyiba, mint a Seagull...)Meg a többivel sem. Márkát már nem is mondok, nehogy az a vád érjen, hogy reklámozom valamelyik túlhájpolt márkát... Nagyon sok, valóban velem megesett történetet tudnék felhozni, de sokat már elmeséltem itt és mivel a fórumozók közül elég sokan ismerjük egymást és tisztában vagyunk a másik helyzetével csak utaltam a dolgokra. Sajnos nem volt elég, mert egy minket illetve az itteni dolgokat nem ismerő kolléga rögtön belekötött olyanokba, amit véletlenül rosszul értelmezett.
Amikor arról írok, hogy évi kb. 110 koncertet játszom egy évben mivel egy ismert zenekar tagja agyok, azt NEM AZÉRT ÍROM, hogy hűdemekkoracsávóvagyokésbiztosanigazamvan, hanem azért, mert a helyzetem miatt az elmúlt sok-sok évben bőven 2000 koncert fölötti mennyiséget játszottam nagyon változó koncertkörülmények között, falunapoktól SZIGET-fesztivál nagyszínpadig. Én mindig szívesen segítek mindenkinek,mint ahogy velem is ez volt tizenvalahány évvel ezelőtt, amikor idevetődtam. Azért vagyok még mindig itt, mert mindig tanulok én is valamit és örülök, hgy segíthetek másoknak. De nagyon jó lenne, ha a most leírt litániát nem kellene mindig bekopiznom minden hozzászólásom mögé, nehogy valaki megint félreértse...
Tehát kb. 25 év aktív, koncertező, stúdiózó, sokat gyakorló tapasztalata mondatja velem amit mondok. Ezekkel a "NAGY" márkákkal, nekem még nem volt rossz tapasztalatom. Ha lesz, feltétlenül tudatni fogom...
Rohadtul rosszul látod, értelmezed.Érdekes, nekem is az Elixír húr a kedvencem.....Aki itt belekötött valakibe, az Te voltál.Megköszöntem értékes leírásaid.Hihetetlen mértékű sértődöttség hallatszik mondataidból.Igaz, nevezhetném akár irigységnek is.Ez a politikai fórumokhoz való hasonlítás, szerintem téged minősít.
Még egyszer javasolnám, olvass vissza egészen mélyen.
és félreértések elkerülése végett mondom.. .hogy csak a személyes ízlés miatt támadom a többit.... nem ez tetszik és kész... lehet hogy két évvel tovább szárították a fát, vagy egyedileg faragták a nyakat a helyére... de akkor is x márkát preferálok y-nal szemben....
egy dologban igazat adok, akusztikusban tényleg nem fender, gibson, martin a legjob... HANEM A Taylor... SZERINTEM !!!! :D egymáshoz viszonyított hangkarakterben az én fülemnek és ízlésemnek a Taylor gitárok tetszenek.....
Kedves Kondenzátor,
Értek én már mindent. Más topikban is olvastam - nem rákeresve, véletlenül - hozzászólásodat. Tudud szívesen hallgatnék tőled valami muzsikát, remélve az is az biznisztől távoli, éterien tiszta, kifinomult és kivételes lesz, mint a hangszereid modja (ezüst kábelezés, stb.), ill. kiválasztása. De fene egye, lehetne a Segaull-on is.
Még valami: igazad van, sok topikban minősíthetetlen hangnemben megy a diskurzus, de azért fogadd el, hogy a te ál-szolid mantráidban is van valami, amitől - már megbocsáss - a Hetedik c. filmben Kevin Spacey monológjai jutnak eszembe (és nyilván nem a megformált karakterrel azonosítalak). Többek tűréshatárának mezsgyéjén kötéltáncolsz.
Mint látják a megszólalásom hangneme, nem a "Te Anyád" ! Remélem ez eddig is lejött. Próbáltam nem személyesre venni amit mondok, ( nem is az !!), de személyes lett belőle. Szóval, megint, és újra !!!! Nem a Fender, Gibson, Martin a világ legjobb gitárja . Mint mondtam, van sok olyan manufaktúra, ami kenterbe veri ezen nagy neveket !!! Evvel együtt, mert ez ÜZLET, sokak kezében "van az a pénz" felkiáltással ezek a márkák vannak, mint "példa", mint "ez a legjobb", stb. ! A ki mire esküsziktől eljutottunk ( nem állt kicsit sem szándékomban!), a ..., tegye hozzá mindenki amit godol ! T'án észre kellett volna venni, már ha egyáltalán akarja is valaki, hogy csak, és szimplán leírtam saját tapasztalataimat, és véleményemet . Úgy látom, hogy ezt csak szőr mentén , sőt, "engedéllyel" lehet, mert X, és Y véleménye a null kilométer, és minden ehhez mérhető !? Rendben Uraim ! Nem leszek jelen zavaró, és mástól különböző véleményemmel ezek után itt, mert azt hiszem, ez a fórum pontosan mutatja minden más fórumok "trendjét", outsider kuss, bennfentesek véleménye kötelezően mérvadó ! Még egyszer, megértettem. Nem sértődött vagyok, csak csalódott! Azt hittem, hogy itt nem a politikai fórumok színvonala érvényesül, miközben, de igen, csak árnyaltan ! Végül is, aki nem X-Y márka hívő, azt máglyán kell elégetni, és aki nem X-Y elektronikára esküszik, kerékbetörés, és karóba húzás a "jutalma" . Legyen Urak ! Mint sokadszor, a tapasztalataimat senki nem veheti el tőlem ! Nem vagyok le- és megfizetve, hogy azt mondjam, amit mondok ! A többi, meg innen indifferens ! Nem munkásságról, meg a "te kezedben, hogy szól a gitár "-ról szól a történet, bár Ati uram ide tereltte.
Hangszerről, és húrokról szólt ( volna !!), az értekezés.
Újra leírom, a Segaull rohadt jó gitár, és ha Martin lenne a logó, háromszor annyiba kerülne ! Nem tetszik ? Nem én tehetek róla. Az Elixir meg igen jó húr, lehet másnak más a jó, de tart , ameddig tart. Baj, hogy le mertem írni ? Igen, mert ha nem írtam volna le, csak a vállveregetős "úgy van Ati !!", lett volna a véleményem, az nagy sikert aratott volna.
Uraim, vannak akik a más szemében kicsi, apró szálkákat keresgélnek, miközben a saját két szemükben benne ül Robin Hood, meg a Sherwood-i erdő ! Ez sem az én bajom.
Maradok tisztelettel, és főleg távol ezek után !
Én mindneki ötletét megköszönöm és meg is néztem, segítség volt, mert jelen pillanatban amit szoktam csinálni, hogy bedugom a gitárt a DI boxba majd a hangember kezd vele valamit a legrosszabb megoldás, mert nekem semmi ráhatásom nincs. Értelmesebb a hang ha valami akusztik erősítőn átmegy a dolog, ne adj isten a mikrofonozás.
Ati véleményének azért örültem külön, mert róla tudom, hogy milyen körülmények között dolgozik és sokat játszik akusztikuson. Tehát a gyakorlati tapasztalatának eredetét ismerem.
De ettől függetlenül mindenki írásában találtam hasznos információt, mind a húrok, mind az erősítések terén. És kaptam infót a Seagull gitárokról is amikről én jókat hallottam, de tulajtól még nem jött infó róla.
Az írások azon részén ami nem volt a szakmai érdeklődésemre válasz, én fejben tovább ugrottam.
Szerintem senki nem hurrogta le.Viszont az a véleményem továbbra is, hogy számomra fontos egy olyan ember véleménye, aki nem keveset tett le a képzeletbeli asztalra.Az meg hab a tortán, hogy ismerem is.Leírtam én is, hogy az írásos beszélgetés könnyen félreérthető.
Abban igazad van, hogy nem sikerült egyben tartani a bő lére eresztett mondandójában a logikai láncot, de azért ha veszed a fáradtságot, és végigolvasod,
lehet követni, és nem sértegetett senkit, csak felvillantotta ezt a nézőpontot, egyébként feleslegesen, az igaz, mert nem erről volt szó.
Amúgy olyan lábujjhegyen fogalmaz, hogy ezután már max elnézést kérhetne minden mondat végén, azzal tudná fokozni, szóval nem feltétlenül kellene lehurrogni - ezt nem feltétlenül neked mondom.
Amúgy, aki ennyit pörög a neten, rájöhetne már, hogy 10% érdemi beszélgetésre 90% egymás mellett elbeszélés jut - amikor a felek következetesen egy témában, de másról beszélnek: vitatkoznak értelmetlenül, ezt érdemes fókuszban tartani - csak úgy, mindannyiunknak :)
"4. Ati ! Most akkor neked van igazad mert a zenekarod ismert ? Ez akkor most milyen érv ? "
Mutasd már meg, hogy hol írtam én azt le, hogy a zenekarom ismertsége miatt van igazam?!
Azt írtam le, hogy valóban jól menő zenekar a miénk, valóban jól keresünk, de nem értem, hogy a kedves kondenzátor kolléga szerint ez MIÉRT lLEHET ÉRV egy vitában. Ha én ekezdeném e Te anyagi helyzetedet firtatni egy szakmai vitában, akkor az rendben lenne?
1. Miért lett volna ez a topik kivétel ? 2. A seggnyalás is utolérte a topikot.
3. Szerintem Capacitor teljesen normálisan kommunikált.
4. Ati ! Most akkor neked van igazad mert a zenekarod ismert ? Ez akkor most milyen érv ?
5. A végén úgyis mindig nekem van igazam. (6. Bocs hogy beledumáltam !)
1. Egy ügyes hangszerjavítással foglalkozó szakember befoltozza neked a lyukat a testen, utána bele tudsz helyezni bármilyen, másméretű elektronikát.
2. Választhatsz egy magnetikus-mikrofon kombinációt (pl.schertler vagy fishman) és akkor a benne lévő elektronikát nem kell bolygatni.
3. Tovább lépsz egy magasabb kategóriájú hangszer felé.
Lehetőségekben határ a csillagos ég...
nem vitázom. Csak egy hozzászólására reagáltam. ennyi. Számomra például a Te véleményed(saját) ugyanúgy számít. Nyert a válogatott, mindenki örüljön ennyi keserves év után. A másik oldalon meg Párizs. Vannak ennél a vitánál jóval fontosabb dolgok is.
Uraim. Mérhetetlenül szomorú vagyok, hogy az akusztikusgitár topikot is megtalálta a más topikokban, fórumokban tapasztalt/olvasott parttalan vita, kicsinyeskedés, személyeskedés. Eddig ez itt nem volt jellemző.
Tartsa mindenki a legjobbnak a saját cuccát függetlenül márkától, ártól es egyébtől, de ezt a jóizlés, a kultúráltság határán belül tegye.
Inkább tanuljunk egymástól, mintsem buzeráljuk egymást teljesen meddő, értelmetlen vitákban.
Üdvözlettel.
Valamit nem, vagy nagyon félreértesz!Mutass rá, hogy Ati egyszer is nem tartotta tiszteletben mások véleményét!Ne már, hogy egy névtelen, arctalan valaki fújja a passzát szelet!Főleg személyeskedés után!Bár minden sikeres ember ennyire önzetlen, segítőkész lenne, mint Ati!
Hányszor mondta itt bárkinek, aki egy "egyszerűbb", olcsóbb gitárt akart vásárolni, hogy olyat ne, mert az csak forgácslap?Azért egy sikeres ember legyen már autentikusabb, mint egy arctalan valaki.Nem az ölébe hullt a siker, keményen megdolgozott, dolgozik érte!Ráadásul amit nyújt, az pénzzel aligha megfizethető!
Tippeket szeretnék kérni. Van egy Cort Earth 100-as akusztikus gitárom, amiben van egy Prener PM elektronika (http://www.eyguitarmusic.com/Prener-PM4Band-EQPiezoC-Mic-Blender-with-LCD-tuner_p_799.html). Ezen felül van egy Fishman Platinum Stage EQ/DI előfokom is amivel használom élőben. Szeretném fejleszteni, de a gitárban lévő Prener PM előerősítőt nem igazán tudom lecserélni, mivel méretben nagyon nem stimmel más ilyen jellegű cuccal (tehát nagyobb mint az átlagos beépített előerősítők).
A kérdésem az lenne, hogy mi lenne egy járható út a hangkép fejlesztésére? Bármilyen tippre nyitott vagyok, viszont szeretnék a piezo/beépített mikrofon kevert hangnál maradni, mert az én játékstílusomhoz az jött be a legjobban.
nem azt mondom, hogy nem értek. Mindenkinek van saját tapasztalata, igénye. Én elhiszem, hogy számodra és másoknak az a legjobb, másnak meg más. Tiszteletben kell tartani mindenki véleményét, függetlenül attól, hogy milyen sikeres zenekarban játszik.
Az a nem méltó dolog, hogy ha valakinek nincsenek normális érvei, akkor elkezdi ezt a "könnyűnekedmerttelevanazsebed" dolgot. Sajnos már megszoktam itt a Fórumon az elmúlt 11 évben, hogy időnként jön egy kondenzátor, vagy sceletor, vagy x és így éli ki magát. Ez van.
Én sokat tanultam itt és amikor egy kolléga rákérdez valamire, mint ahogy dcsabi és tette, hogy kinek milyen tapasztalatai vannak a akusztikus gitárok erősítésével kapcsolatban, akkor én elmondtam az én tapasztalataimat. Nem küldtem el a picsába senkit azért, mert mikrofonnal gondolja helyesnek, csak leírtam, hogy én az elmúlt évek alatt mit használtam és mit tapasztaltam.
Soha nem mondtam, hogy csak a Martin, vagy csak a Gibson, vagy csak a Taylor...stb. De azt tartom, hogy a D-41-es nem csak a márkanév miatt kerül annyiba amennyibe kerül.
Nem értesz velem egyet? Semmi baj! De Te biztosan nem kezded el forszírozni az anyagi helyzetemet...
Ez az enyém, tiéd nem méltó szerintem senkihez. Sok mindenben nem értek én sem veled egyet. Sőt ha akusztikus zenét, és hangzást keresek egész biztos más felé keresgélek. Ízlések és pofonok. És értem őt, sőt meg is értem. Ha csak egy két fajta gitár , húr lenne használható, akkor annyit gyártanának. Ennél jóval árnyaltabb a dolog.
Én messze nem vagyok megsértődve, ha meg leszek, azt majd észreveszed... Teljesen másról beszéltem, mint amiről Te. Az írásod tele van féligazságokkal, ferdítésekkel, ami persze a Te szemszögedből biztosan igazak, de a valósághoz nem mindig van sok közük.
Az olyan megjegyzések, hogy Page élete talán legjobb lemezét egy Danelectro gitáron játszotta fel...meg, hogy McCartney szponzorpénzért játszik Martin gitáron... Na ezek röhejesek, már megbocsáss. Szerintem ők olyan ikonok, hogyha Te nem is vagy tisztában ezekkel a dolgokkal, azért egy-két kattintással itt az interneten mindent meg lehet találni. Tipikusan az az eset, amire azt szoktaták mondani, hogyha nem szóltál volna, akosabb maradtál volna...
Egy dolog viszont nem igazán érthető, mégpedig az, hogy mi közöd van az én pénztárcám méretéhez és súlyához? SOHA SENKI ANYAGI HELYZETÉT NEM EMLEGETTEM FEL semmilyen eszmecserében érvként. Ez szerintem eléggé inkorrekt megoldás. És akkor még finoman fogalmaztam...
6 éves koromtól tanulok zenét, most 47 vagyok. Egész életemben ezzel foglakoztam, 40 voltam amikor a zenekarom beindult. Évi 110-120 koncertet játszom, az esetek 90 százalékában akusztikus zenét, főleg gitárral, hegedűvel. Igen, sikeres a zenekarom és igen, sokat keresünk. De ezt felhozni...
A zenémet egy-két kattintással el lehet érni a neten.
Ezek után nagyon kíváncsi lennék a Tiédre. Tényleg nagyon kíváncsi.
Mint írtam, de talán nem voltam érthető, nagyon örülünk minden véleménynek, leírásnak!
Nem tisztem senki nevében szólni, de ha egy cseppet is ismerné Szabó Attila urat, fel sem merülne Önben, hogy a sértődöttség szólna belőle.Azt viszont megjegyezném, Ati kezében bármelyik húros "fadarab" mester hangszer szintjén szólal meg!Egyébként javasolnám, hallgasson meg élőben egy Csík koncertet, és elhiheti nekem azonnal rájön mit is beszélek.
Azt is javasolnám, kicsit pörgesse vissza időben ezeket az oldalakat, és rájön, hogy itt senki nem akart soha rábeszélni nagynevű márkákra.Minden javaslat, tanács a lehetőségeknek szólt, szól.
Viszont, én nem kis megbántottságot, sértődést az Ön mondataiban vélek felfedezni.De mint írtam, ezt akár betudom ennek a kommunikációs formának.
Mondandója vége, az utolsó mondatok viszont már nekem kissé zavarosak, így inkább ezekre nem reflektálnék.
Szép estét kívánok!
Amit most beírtál, az sem szól sem mellette, sem ellene a témának. Nem hinném, hogy Ati megsértődött volna (ha igen, majd jelzi). Ha jól tudom, Page nem egy egész lemezt játszott fel Danelectro-val, (amit én is kipróbáltam, szerintem is szar) nekem kapásból a Kashmir ugrik be. Érdekes módon a No Quarter-en Les Paul-lal játszotta.
"Szőr mentén" említeni valamit pedig elég huncut hangzású, jó lesz az szőrmentén is.
Egy, a tapasztalataimat nem vehetik el tőlem, én sem kívánom mások véleményét megkérdőjelezni. Olyan polcra tesznek engem ahová akarnak, de megint figyelmen kívül maradt egy kulcs mondat, vagy kettő ! Az első, hogy esetleg félreértettem, hogy kérdeztek a Seagullal kapcsolatban !? Mivel bizonytalan voltam, inkább írtam, úgy látom nem kellett volna. A másik, amit totálisan ki tetszettek hagyni ! Önmagam vagyok kénytelen idézni, "... Lehet mások más márkákkal jártak hasonlóan, vagy ugyan így. " Aztán mint korábban mondtam, van a praktikum, ami mára felül ír minden egyebet. Ati uram, Ön változatlanul sértve érzi magát, mert nem dobtam két hátast a Martin név hallatán ! Az is csak egy gitár a sok közül, még akkor is, ha az ázsiója az egekig ér. A Taylor is egy gitár a sok közül. Volt a kezemben Crafter csúcs gitár, Walden, és Farida is. Ne legyen kihegyezve a mondanivalóm arra, amit nem is mondtam ! Ahogy, ha már itt tartunk, nem a Gibson, meg a Fender gyártja a legjobb gitárokat, csak ők voltak a nagyon elsők, a sokak között. Ez behozhatatlan előny. Ez van a Martinnal is. Túl régi, hogy elé lehessen állni ! A ki miért játszik min, meg azért van, mert Mc Cartney 1960.-ban még vette a gitárt, 1970.-ben meg már "csak" kapta a gitárt, meg a mögötte lévő pénzt, hogy azon játsszon amin ! És ez minden "endorser-re" teljesen igaz. Mára meg végképpen. Egyáltalán nem állítottam, hogy a Seagull a világ legjobb gitárja, nem tettem sorrendet, de hogy egy 350.-ezer forintos Taylor után került kezembe az S-6-os, az igaz. És, hogy jobbnak találtam, az is ! Meg, hogy végig jártam egész Budapestet három, vagy négy napig, az is. Az meg már ne az én problémám legyen, hogy milyen körülmények között lehet, vagy ha úgy tetszik "kell" Magyarországon gitárt venni ! Mert a körülmények erősen befolyásolják a végeredményt. Szegedre nem mentem le kipróbálni a Martint, mert az ára is nagyságrenddel magasabb mint a hasonló bármilyen konkurrenciának. Ati uram örüljön, hogy nagy a zsebe, és belefér a vastag pénztárca, ez rendben, nem vagyunk egyforma lehetőségekkel. De ne legyen vérig sértve, ha a Martin név hallatán nem esem transzba, mondom ezt minden indulat nélkül. Végül is mindegy, írtam amit írtam, félre nem beszéltem, harag nincs, legfeljebb majd nem írok semmit. Hurrá, győztünk ! Miben is ? Ettől még sem a Martin, sem a Seagull nem lesz sem jobb, sem rosszabb. Az amerikai manufaktúrák, meg úgy "megverik" hangban ( a kidolgozásról már nem is beszélek )a nagyágyúkat, hogy nem térnek észre. És vannak akik mint például Jimmy Page, felvesznek egy nagylemezt, talán életük legjobbját egy nem is gitárral többek között, amiben a nyak az egyetlen fa, mert a test korai MDF, plusz valami műgyanta, Danelectro ! Aztán beszélgethetünk 250 ezer dolláros Fenderekről, meg, hogy milyen frankó hangja van, így, akusztikusan ! Meg, hogy 1962.-es eredeti. A Danelectro is 196.. valahányas volt, alsó kategóriás "pozdorja" ! Ez tudom akusztikus fórum, csak szőr mentén én is megemlítettem egyet, s mást .
Hát igen, ezt a témát szinte minden fórumon végirágták pro és kontra. A személyes tapasztalataim: van egy Gretsch Hawaiian 3011-es akusztikus gitárom, koreai. Teljesen korrekt hangszer, mások szerint is. Amikor megvettem a Martin-t, hát azért volt különbég, és nem csak az árban. Szerencsére manapság már lehet jó hangszereket venni, a távolkeletről is, nem is túl drágán. De ha valaki a minőséget akarja, profi, akkor bizpny mélyen a zsebbe kell nyúlni.
Időről időre előjönnek itt is azok a vélemények, amit először a Fender-topikban olvastam anno, miszerint milyen jók a Squier gitárok is de maximum American Standard-et szabad venni, a többi csak sznobság, nagyképűség ... Szóval amikor olyanokat olvasok itt, hogy a Taylor jó volt, de a Seagull sokkal faszábban szólt, na akkor azért csak-csak elmosolyodok... Persze, hogy az árképzésben benne van a márka is, de könyörgöm nem gondolhatja senki komolyan, hogy pl: Paul McCartney azért játszik D-28-as Martinon mert drága?!? Azért használja az élő koncerteken azt mert az tetszik neki. Még a saját pu rendszerén keresztül kierősítve is. Pedig neki nyilván lenne pénze a legdrágább mikrofonokra is. De valahog nem kell neki. Biztosan rossz a füle szegénynek. Vagy csak szimplán igénytelen. Na mindegy, Kondenzátor fórumtárs egy picit emlékeztett engem sceletor megfellebbezhetetlennek hitt okosságaira. Én nem vagyok annyira profi fizikából meg az összes húrt sem próbáltam ki a világon amit kapni lehet. Szerencsére. Így legalább volt időm muzsikálni...
Van itt egy olyan fülecske, "válasz erre".De természetesen örülök, örülünk minden hangszer leírásnak!
Mint nevem alatt olvasható, én csak a családom, barátaim örömére, bánatára tépkedem a húrokat.Ennyire, mint Önnek nincs vájt fülem.Nem kételkedem az Ön elfogulatlanságában, ám azért megjegyezném az ide írogató embereket, és gitárjaikat volt szerencsém párszor hallgatni.Így például elfogult vagyok Attika 7777 Taylor hangszerével, vagy Khalim öcsém nem mai gyerek Martin gitárjával.De Ati mester ifjú Martin hangszere is lenyűgöző.Végül, de nem utolsó sorban Buvárbund Cort hangszerét hallgatva, pengetve is felsőfokon tudok szólni.
Ehhez a témához csak annyit,"kár belém"!Ennek ellenére, bár kínai a klasszikusom, minden porcikája tiszta fa.Egyszer szeretnék egy hasonló felépítésű acélhúrost is.
Talán egy éve, kedves Irsai Olivér öcsém írt nagyon, nagyon jó észrevételeket, tapasztalatokat, melyeket a nagy vízen túl szerzett, ahol is a hangszerboltokban hangyafasznyival több gitár akasztható le a falakról, és próbálható ki.
Ahogy Ön megállapította, állítja, hogy gitárja jobban szól, mint a dupla árba kerülő nagy nevű testvére, úgy én viszont azt állítom, hogy az átlagember számára ezek a dolgok szinte észrevehetetlenek!Most konkrétan arra az állítására gondolok, hogy bizonyos árkategóriában csak gitárnak látszó tárgyakat kapni.Úgy két éve javasoltam itt pár nem kisiskolás fokon pengető tesónak, próbáljanak már ki egy, két tömör fedlapos Dowina, Sigma stb. Kínában készült hangszert.Meg fognak lepődni!Ahogy azt is állítom, Ön is simán elbukna egy vakteszten!
Köszönöm szépen a kimerítő leírásokat hangszereiről.Nincs semmi alapom kételkedni szavaiban, bár néha írásában érzek ellentmondásokat.Ezt viszont betudom az írásos beszélgetés módjának.Mert egy okos ember írta egyszer:"ne úgy írj, hogy megértsenek, úgy írj hogy ne értsenek félre".
Ám sajnos nekem ez számos esetben nem sikerül, ezért is írom meg többször ezt a bölcsességet.
Tisztelettel!
Ábrahám Lajos
Fertőszentmiklós kisvárosában és környékén "csak" cuki lali
Kissé hezitálok, hogy kérdése nekem szól-e, lásd Seagull ? Amennyiben igen, szívesen írok, írom a magam véleményét, a gitárok leírása, és tulajdonságaik a Codahangszer honlapján rendesen le van írva. Legalább is elég jól. A Seagull tulajdonképpen Godin, mint néhány más név is, mint La Patrie például. Nekem három van immár, egy 12 húros és egy s-6 originál, a kettő gyakorlatilag anyagát és felépítését tekintve ugyan az. És vab egy Artist Mosaic-om, ami a legfelső kategória egyike. Mindegyik selyem fényezéssel, amit nehezen, de megszoktam. Ami a gitárokat illeti, a nyak nem csak ragasztott, de csavarozott is. Ami anyagokat használnak, az meg első osztályú, az ár a kifizethető kategóriában azért marad még benne, mert nincsenek extra díszítések, amiket persze én is szeretnék, de az igen megdobja a nem kínai gitárok árát. Ezek a gitárok kizárólag Kanadában készülnek, az alapanyag zömében adott, mondjuk a rózsafát, és mahagónit nyilván importálják, magától értetődik. Végtelenül kényelmes a nyak, gyakorlatilag a felső fekvésekben is nagyon jól játszható, még a 12 húros is. Ez azért még engem is meglep sokszor, pedig megszokhattam volna már. A Mosaik olyan hangkitartással rendelkezik, hogy eszméletlen, és az Elixir 12-es húrokkal igen öblös, mély akkordokat és hangokat lehet előcsalni belőle. Ezen most foszforbronz van, de igen jól szól bronzzal is, avval nyilván kissé más a karaktere. Ennek a fedlapja nagyon tömött, sűrű erezettel bíró cédrus fenyő, a háta és oldala talán afrikai mahagóni, a nyak a Gibsonokról ismert erezetű, feltételezhetően "hondurasi" mahagóni. Amit megint nem kell szó szerint érteni, mert ott a környéken három országban is terem ez a Swieteni macrophilla fajta. A háta nagyon sapellire hajaz, remélem nem tévedek, az oldala meg egyenesebb szálú, szerintem sipo mahagóni, de ezt más talán jobban tudja. A nútok gyárilag Tusq-ok, én lecseréltem a hídon teljesen, minden húrra kompenzáltra az enyéimet, és a babákat is. A kulcsok az internet forrásai szerint Ping-ek, nem rossz, sőt, a Fender szerő két kis láb az öntvényen megy a fába elfordulás ellen, így nincs csavar, hogy rögzítse a mechanikát elfordulás ellen. Ez helyet is spórol, meg nagyon elegáns is. Természetesen zártak a kulcsok, a drágább hangszeren aranyozott, és csont színű a tolla. A nyak a test üreg felől állítható, én nem szoktam tekergetni, egyszer be lett állítva, és kész. Annyit nem változik az idő, hogy állítgatni kelljen,a húrfeszesség meg állandó, a hangolás a folyamatos, a húrok hőmérséklete megkívánja. A hangjuk a lényeg, ami részemről érdekes volt az első pillanatban. Először egy S-6 originál volt csak, utána evett meg a fene, hogy legyen még kettő. ( Vagy három ?) Rászántam pár napot, ( ez három-négy éve volt), és végig látogattam az összes helyet, ahol "gitárt" is árulnak. Nem sorolom fel. A véletlen úgy hozta, hogy egy Taylor után ( sokáig hezitáltam rajta !) mentem megnézni a Seagullt. Eszem ágában nem volt ilyet vennem, nem is tetszett. De ! Az akkor eredeti húrokkal megszólaló S-6-os, kevesebb mint féláron, sokkal jobban szólalt meg, mint az általam kinézett Taylor. Sokkal jobban ! Ez talán durván hangzik, de én így éltem meg. Meg volt a Taylor "fénye", részletgazdagsága, de vegyült hozzá "test", és sokkal több felharmonikus. Bejáratlan, vadi új jószág volt. Nem azt a darabot vettem meg ! Megvártam a következő szállítmányt és kiválasztottam több darabból egyet. Addig is hagytam, hogy "barátkozzam" a Seagullal, mint lehetőséggel. Aztán a Mosaic, már előre tervezetten, és utoljára a 12 húros, ami szerintem nagyon-nagyon jó gitár. Az eredeti Seagull húrok is nagyon jók, de az Elixir nekem itt még jobb, nem "visít" annyira az ujj alatt, és kicsit több és gazdagabb a hang, tudom, a "kicsit" megint nézőpont kérdése, van hogy a "kicsit", az "nagyon". Mint korábban említettem, beleszaladtam a Slim nyakba, mint kiderült komoly hülyeséget csináltam. Megvettem a Slim nyakas gitárt, és folyamatosan volt valami meg nem fogalmazható gondom vele. Aztán újra kipróbáltam egy normál nyakat ( már a Seagull szerinti normált ), és akkor jöttem rá, én nagyon ügyes, nagyon okos, hogy ökörséget csináltam. Mára normál S-6 osom van. Még vénségemre kokettálok egy Sitka fenyős, rószafa testű Seagullal, de ugye mint minden ez is pénz kérdés. Ez a három gitár olyan hangszín terjedelemben képes megszólalni, hogy néha magam is csodálkozom. Ide kívánok tenni azért még egy megjegyzést. A gitárok nálam sem szólalnak meg mindenkor egyformán jól !! Ez kissé misztikus, még nekem is, aki már hozzá szokott a misztikumhoz a fizika egyéb területein, de van ilyen. Ilyenkor a legjobb várni keveset, vagy többet. Vannak a levegőben szemmel nem látható történések, és van önmagunk lelkiállapota, meg hőmérséklet, meg páratartalom, meg még sok minden, amit nem látunk, nem tudunk. Csak, hogy mert minden rezonancia ! Én is, mi is. Tehát az ítéleteket egyszeri alapon óvatosan tegyük meg, nyilván ez egy szint fölé vonatkozik, 60-70 ezer forintért legfeljebb húros deszkát lehet kapni, és jóval felette is vannak még tévutak.
Merem remélni a lényeg kihámozható meg érthető is amit írtam. Lehet mások más márkákkal jártak hasonlóan, vagy ugyan így.
Épp nézegettem, Peta is hirdeti a Cort akusztikusát, de abból a típusból is van hirdetve még.
Véletlenül, a sok emlegetés hatására jöttek "szembe" velem a Seagull hirdetések.
Igaz is, valami "rendes" leírást adhatnál erről a hangszerről.Kicsit mindig morgok, hogy a a hazai hangszerboltok odabiggyesztik a külföldi oldalak sokszor pontatlan specifikációit, vagy saját maguk írnak valami elnagyolt leírást.Épp a napokban olvastam egyik leírásban, hogy die-cast hangolókulcsokkal szerelt, miközben a gyári leírás, de a német bolt leírása sem az.Ja, ez most egy Yamaha gitárra vonatkozik.
Ebbe most olyan szerelmetes vagyok, mint a nagyágyú...... Azt meg mondani sem merem, hogy esélyem sincs "rendesen játszani rajta"!!!
Nem volt "taszító" a Dovinák hahngja, de nem is volt "meggyőző" ! Mint írtam, bizonyos térben próbáltam őket, ott gitár és gitár között volt igen domináns különbség. Nem rosszak ! Ez nem a mondandóm vége ! Nekem "egy a sok közül" volt . Megint csak magam ismétlem, Taylor, meg Cort custom Shop, meg Ibanez Artwood, meg egyebek után a kezemben ezeket kissé "össze öntötte" a Seagull S6 original . Korábban "bevallottam", hogy nekem Seagulljaim vannak ! Nem feliratot vásároltam, és a XY tanusíthatja, hogy nem Ő győzött meg, hogy Seagullt vegyek. Kénytelen vagyok rébuszokban írni, senkit sem akarok bajba keverni álláspontommal. Kicsi az ország, egyébként is minden út Rómába vezet, arról nem is beszélve, hogy sokszor keresztezik is egymást ! Innem van a húr véleményem is, amit senki nem befolyásolt, mindent kipróbáltam.
Örömmel vettem, hogy nem vertem nagyobb hullámokat, nem is állt szándékomban, higgyék el az Urak, sőt, ezt itt mos ki is fejtem, remélem nem "off" amiket írok. Egy teljesen más honlapon méréstechnikáról, meg összehasonlításról szólt a téma, s mert ebben (is )otthon vagyok, hát méltóztattam bele "pofázni" a témába. Szóval összehasonlítani csak, és kizárólag akkor lehet, ha van egy etalonunk. Ameddig ez nincs, addig az összehasonlítás nagyon "személy specifikus" ! Mivel itt akusztikus gitárokról, és a hozzá tartozó dolgokról beszélünk, ezt le kell szögezzük, ha nincs etalon ( NINCS ! ), akkor minden összehasonlítás egyedi, tehát személyes, tehát értékelhetetlen ! Vonatkozik ez minden egyéb gitárra is !! Nem kell megsértődni, méréstechnikáról beszélek, persze átvitt értelemben, akusztikus gitárra "specializálva" . Egy összahasonlítás alapjának kellene lennie egy állandó térnek ( mindenkor ugyan az a szoba !), egy állandó , vagy tetszés szerint változó de konkrét húrnak, és egy állandó gitárosnak, ( mindenkor ugyan az a személy ! ). Ha ez nincs, az összehasonlítás vagylagos. Ebben, azért tessék már ( belátni !), egyet kell értenünk ! Innentől minden személyes ! Nem baj, csak úgy is kell kezelni. Viszont vannak, ( a fene egye meg!) sarok kövek mint természetesen megszólaló ( semmi elektronika !), és manipulált ( minden ami jelet vesz !)akusztikus gitárok. Mivel igen tisztában vagyok a felvételi technikával , legyen 50.-es évek, vagy ma, ezért bátorkodtam, és foglalok állást az akusztikus gitárok hangját illetően. Nagyon tudom mi a különbség a természetes, és az "egyéb" megszólalás között. Miközben ezeket a mondatokat írom, hallgatom Ben Webstert 1956.-os felvételen !! Súg !!!, a magnó, de a fülembe fújja, és érezni az izzadság szagot, a cigaretta füstjét, és Rudi Van Gelder beszólásait is ! Urak, nem vagyok járatlan, és nem magam akarom fényezni, ha van aki meghallja amit mondok, segítek olyan dolgokban, amit álmodni sem mert ! Ehhez persze, el kell mondanom, hogy miről mi a véleményem . Nem ide tartozik, de terveztem a Fendernek nyak rögzítőt, nem rohad bele a nyak lemez a fába, és metrikus, és nem M-4, hanem M-5, csak leesztergát fejjel, amiben kérik , rozsdamentes, bármi! Nem kell, nem autentikus !
Szóval, semmi bántó nem volt ( és van ) részemről, de a tapasztalataimat nem veheti el senki tőlem, másra meg nem akarom ráerőltetni.
Volt itt szó Dovina gitárokról is !? Kipróbáltam és megint csak, nagy a szórás . Azonos gitárok szólnak elképesztően másként !
A Martin mint olyan meg, megnyugtatandó a kedélyeket, first class, egy bizonyos szint felett ! De vannak komoly vetélytársai is !! A felirat meg nem hang, még a Martin esetében sem, ezt azért tudomásul kell venni, legyen húr, vagy gitár, és bizony vannak fetisizált márka nevek, amik alapból érnek sokkal többet, mint egy azonos gitár, legyünk már őszinték, legalább önmagunkhoz !
Kedves fiatalember!
Talán illene megnézni, hogy kinek szólt ez a mondat!!!!
Én vásároltam a fővárosban egy gitárt, melyet mielőtt 200 kilométert utaztam volna, Buvárbund mester segítségével véleményeztettem!
Nekem bizony sok mindenben szükségem van embertársaim segítségére.
Magam szoktam a gitárokat próbálni!Nincs szükségem más segítségére,mert nekem is kinőtt a fülem!Sőt hangokat is hallok...néha belülről is! :)
Sok gitárt kipróbáltam mostanában.Gondoltam valakinek van összehasonlítási alapja ezzel a hangszerrel kapcsolatban.
Amit Csabi barátunk ajánlott márka, szerintem is remek.Linkeltem is a boltból egyet abban az összegben melyet felső határként jelöltél.Viszont mindenképp vedd kézbe ezt a szépséget is!
Bár nem ismerem a hangszert, én nem vennék akusztikus gitárt anélkül, hogy ki ne próbáltam volna. Ha meg felvételhez kell, én inkább az összeg felső végén lévő gitárok közt keresgélnék.
Szeretném kikérni a véleményetek a következő hangszerrel kapcsolatban:Ibanez PC12MH-OPN(46500ft).
Ismeri e valaki,mit ajánl ebben az árkategóriában ami jobb választás lenne?Bármilyen akusztikus típus érdekel!(max 80.000-ig).
Otthoni mikrofonos felvételkészítésre kellene és gyakorlásra.Nem tudom kipróbálni mert nem tartanak a pesti boltokban.
Bár az AW Ibimet eladtam, azon tényleg élt az Elixír! Ati mester viszont felsőbb kategóriás hangszereket használ.Azt is bátran állítom (mert valahol elhangzott a reklám szó), nincs az a pénz mely Őt valótlanságok terjesztésére rábírná!Zenében, hangszerekben számomra szava maga a Szentírás!
Tudom, hogy nem perlekedés, de nem szándékoztam belebonyolódni a beszélgetésbe.
Csabit ismerve tudom, hogy megfogadja ATI mester tapasztalati tanácsait, de simán a fülére fog hallgatni.Zseniális gitárosnak tartom, aki akár sima acéldrótokból is képes gitárhangokat előcsalni.
Még annyit tennék hozzá, hogy leginkább a próba dönt. Van olyan ismerősöm,akinek állandóan javasoltam az elixírt, nem akart annyi pénzt kiadni. A nyáron úgy alakult, hogy szervízbe került a gitárja, kölcsönadtam neki az enyémet egy fellépésre. Azóta vett egy Ibanez gitárt, és elixír húrokat tett rá. Ha olyan szinten volnék, mint Ati volna évi 100 fellépésem, én is Martin húrokat használnék, mert megérné három naponta lecserélni. Frissen tényleg gyönyörű hangjuk van. De nem tehetem meg. Meg így nincs is értelme
Ott a pont. :) Amúgy nincs itt perlekedés. Csak mindenki elmondja a véleményét. ezekben a dolgokban úgyis az egyéni ízlés számít. Nincs olyan hogy csak ez a jó, a másik meg semmit sem ér.
Micsoda felesleges perlekedés.Nekem az a lényeg, hogy akár egy Csík koncertről, akár egy sima baráti akusztikus találkozóról feltöltődve megyek haza, a lelkem szabadon repdes, és még napok, hetek elteltével is bizsereg a vérem!Mert ugye nem lényegtelen a hangszer, a húr, az erősítés, de lehet mindez amatőr is, ám az előadó művész a közlendőjét szívből, szeretetből nyújtja, a technikai rész számomra másodlagos.Hogy egy példával szemléltessem, mint emlékszel Attika 7777 nem a Taylor gitárját hozta legutóbb, hanem egy Dowina gitárt az alap kategóriából.Természetesen jól hallható volt a dolog, de kérdem én melyikünket érdekelte ez az előadás közben?
Tudom Mester, hogy értesz, és megértesz!
Senki nem esküszik semmire. Elmondja a véleményét arról ami neki van, és miért van. Húrkérdésbe nem megyek bele. Én ELIXÍRT HAsználok. Másnak más az ízlése. Kipróbáltam mindem menő húrkészleetet, számomra ez etalon. Mióta felraktam nem éreztem harmadik nap után, hogy használhatatlanok a húrok. Hangsúlyozom számomra. A fender kombót azért választottam, mert olyan könnyű, hogy két újjal megfogom. Viszont simán kultúrházban elég önmagában,, de szabadtéren is játszottam rajta. A hangja is meggyőző, ének is szépen szól benne. Nyilván egy jóval drágább cucc annyival jobb is lesz. Kérdés milyen szinten van az ember. mit éri meg neki. nekem pár bulihoz ez tökéletes választás.
A húrok tekintetében én nagyon sokáig dáridóztam 11-12 készletekkel és az új hangja a Dovinán nagyon bejött. Most
Martin SP PhBronz MSP4100 12/54 készlet került rá próbaképp. Nekem tetszik ennek is a hangja bár most az az érzésem hogy a dáridó hangszíne jobban megfogott, de annyira minimális a különbség így elsőre nekem, hogy nem érzem azt hogy az egyik egyértelműen kipöckölné a másikat a szívemből :)
Remélem tartósabb lesz mint a dáridó.
A Clapton lesz a következő amit kipróbálok
Elixíren túl vagyok, nem volt vele semmi bajom, szép hangja van és tényleg sokáig meg is őrzi. De ott egyértelműbben a hang alapján a dáridó jobban tetszett.
MÉg hátra lesz a mennyivel szól majd jobban a gitár ha vastagabb húrt kap és megéri e ez a kényelmetlenebb játékérzetet?
Ami a színpadot illeti, eddig nem áldoztama dologra túl sok figyelmet, általában DI box keverő és a technikus csinált valamit. Kvázi semmi kontrolom nem volt rajta. Emiatt nem volt jó érzés így előadni.
Próbán is ha a gitár mellé a keverőbe énekek és netán billentyűs hangszer is bemegy akkor meg rendszerint elveszett a gitár hangja.
És jött az érzés, hogy minek van jó gitárom amikor nem tudom élvezni? :)
És azt is tudom, hogy a piezzót sajnos illik fikázni, de számtalan koncertet láttam élőben dvd-n ahol piezzo gitár volt és gyönyörűen szólt. Nem volt az a hagyauk már a piezzo sound-o érzésem.
Pl May ovation 12 húrosa, vagy Atkins Gibsonja, a már említett Meola, de csomó más gitáros is sorolhatnék.
De ahogy látom a legtöbben a saját külön erősítőre esküsznek itt. Sokkal inkább mint chorus compressor vagy más effekt bekötésében.
Szóval köszi, mert most már látom mi az irány ami felé keresgélnem kell. :)
Ilyen kapcsolataink vannak? Kicsi a világ... 
