Kubában történt ételmérgezés miatt sokat hányt, az tett be a hangszalagjainak.
Igazából az első Mullmuzzler jön be nekem is, de a többi lemeze is jobban leköt, mint bármelyik DT a Change után. Nincs erőlködés.
Hát nehéz egy videót linkelni, mert ez egy sokszereplős rockopera (mint ált. az Ayreon-ok), érdemes az egész lemezt meghallgatni. Meg persze a többi Ayreont is, mert hihetetlen énekesen szerepelnek rajtuk. De itt van akkor három dal:
Asszem akkortájt ment el teljesen a hangja vmi fertőzés miatt. Szerintem a szólólemezei feleslegesen keménykedő, hozzá nem illő dalokkal vannak telipakolva, a Mullmuzzler néven kijött anyagok még jók voltak, de amióta a Sfoglival dolgozik, számomra hallgathatatlan hosszú távon a zenéje, a hangja meg erőtlenül erőlködő vékony szar. Érdemes meghallgatni a 92-es Live At The Marquee koncertfelvételt a DT-től, ott tényleg nagyon jól énekel, nem hamis, erőteljes is, és kijönnek neki eszméletlen magasak a Killing Handben (ami eredetileg a jóval magasabb hangfekvésű Charlie Dominici hangjára lett írva).
Na ott tényleg jól énekel, és megfigyelhető, hogy ott nem erőltetik bele ilyen mesterkélten keménykedő 90-es Metallica utánérzésű zenei környezetbe, sokkal jobban is megy a hangjához. Amúgy azt a lemezt leszámítva nem is bírom sokáig hallgatni.
Awake is jó volt, de ott már előjött a nyögdécselős LaBrie énekstílus, ami nemgyerebe. Élőben meg szegény tök máshogy énekel, mint lemezen. A szólólemezei viszont tetszenek, jó az ének, a zene is, abszolut nem technikázásról szól.
Ahogy öregszik (bluesosodik :) az ember, folyamatosan megy az egyszerűbb, direktebb önkifejezés felé, ez így van jól.
Mindezzel együtt az általam linkelt banda a jobbak közül van, ami a progresszivitás/technika/dallamok viszonyát illeti. A Dream Theater a Change of Seasons lemez után valóban öncélúnak tűnhet, de szerintem inkább elvesztették a fonalat, és kiszolgálják az igényeket, amit várnak tőlük. Ettől még összeegyeztethető a komplex dalszerkezet és a valódi zene, csak ez inkább más bandáknál keresendő. A Psychotic Waltz például az önkifejezés magasiskolája, amellett hogy nagyon technikás, de nem tűnik fel, mert szépen 'örvénylenek' a számok, nem riffzuhatag. A Fates Warning is hasonló.
Szóval ne a DT-ből kiindulva nézzük ezt a műfajt, ők üzletileg a legsikeresebbek, de nem több.
jA ha technikailag is érdekel, a srác torokbol énekel. mindössze azért jönnek neki viszonylag könnyedén másoknak nehezebb fekvések, mert alapból magas a hangja. nem kicsit. bariton hangszin nulla a hangjában
és aki torokbol énekel, annak sose lesz vastag a hangja.
ezt szoktam óbégatós éneknek nevezni, a La'Brie is ezt cisnálja csak neki az adottságai kicsit jobbak.
A véleményem állandó ezen a téren. Számomra csak a helyes technikával, vagy minimum 60-70%-ban azzal keverve előadott ének a kellemesen hallgatható. Ami szenvedős, torok, érzem hogy nem jó a csávónak kai énekel, szinte nekem befeszül megfájdul a torkom attol hogy hallgaotm, azt nem kellemes hallgatni.
Ez amit mutattál valahol a határon van, úgy 50%-nál, szal nagyon necces
De hát ezért jó hogy a különféle előadásokban nem csak a technika lehet az ami tetszhet, sőt. Max. nekem nem annyira.
Mindenesetre ha már valaki tud enniyr eis énekelni, mint a srác abban amit linkeltél, az már alapból értékelendő.
kérdezz meg akármyleik rocksztárt vagy rockzenészt miért jó a színpadon lenni...
de ha már a művészetek egészét tekintjük, akkor sem igaz.
ugyanis minden művészeti ágban a művész amit cisnál, az csak egy eszköz az önkifejezésre (jobb esetben, ha nem csak úgy csinálja mert az jó meg divat). Namármost ebből máris következik hogy mások számára készül a műve. Azt akarja, hogy az emberek megértség őt,elfogadják. Szted magának akarja önkifejezni magát? Francokat.
Na már most. Aki igazán tehetséges művész, az ezt úgy tudja megtenni hogy hogy a legbonyolultabb műfajt is érthetően, befogadhatóan adja elő.
Ezek a mai öncélúan komplexkedő, szinte csak riffeket számötleteket egymás után rakosgató, érzéseket ki nem fejező gizdázó virgázásokat egyszerűen unalmas hallgatni.
Jó, lehet, hogy ez a vélemény szubjektív, de sztem elgondolkodtató a dolog, és ha van ellenérved szívesen hallgatom, az ember ettől fejlődik
Srácok, mit értetek az "öncélú" kifejezés alatt itt? Számomra minden zene öncélú: a zenész alapvetően magának csinálja, aztán a hallgatóság vagy érti vagy nem. Na jó, a mulatósról, meg a zenéről, mint iparágról most nem beszélek, hanem arról, amikor valaki többé-kevésbé művészetként csinálja a zenélést.
á, zenészi teljesítményeknek vajmi köze van a befutáshoz
öncélú a zenéjük, ezért nem futottak be
öncélú zenével eddig csak 1 zenekar futott be, az a Dream Theater,
de ők is akkor futottak be, amíg még voltak igazi DALOK és kevésbé volt öncélú(pl Images and Words album)
Igen, úgy értettem, önmagához (képességeihez képest) magasak :)
Igazából az a kérdés, hogy amit produkál, az a közönség számára vajon elfogadható-e, és csak énekesek veszik észre ezeket az 'érdekességeket', vagy így egyáltalán nem szabadna lemezre énekelni/koncerten előadni a dalokat, mert zavaró még az átlag hallgatónak is... (szegények sosem futottak be, lehet, hogy az ének miatt ?)
Nem tudom mire gondolsz pontosan. Mert nicnsenek nagyon ebben magasak.
Egyébként a srácnak alapból magas a hangja, nincs benne semmi bariton hangszín, ilyen torok technikával énekel a felső-közép tartományban, mint a La'Brie. 3. regisztert egyáltalán nem használ ugynaúgy, emiatt jönnek ezek a hápogós torok magasak, szal nekem nem tetszik.
A zenészek vizsont leég jók. Csak nekem ez afajta zenélés öncélú.
Zeneileg tízpontos kultbanda.
Viszont sok hasonló zenekarban találkozni ilyen vékonyka énekkel, szerintem túl magasra megy fel a srác.
Szerintetek ez még elmegy, vagy már zavaró, ahogy elvékonyodik ott fenn ? Valószínűleg nagyon 'szorít' ott fenn a srác...
Gitáros kollegák kedvéért itt van külön a szóló (gyengébb hang, de látható), lehet elélvezni, Marcel nagy varázsló és még vicces is :)
Az egyik kutyám volt Sabbat, de amúgy a zenekar után, meg a zsidó szombat után.
Mindig is Sacival zenéltem, neki vannak anyagai aszem.
Amúgy rapszodikus a pályafutásom, mivel alapvetően lusta vagyok.:)
ezeket a tipikus thrash énekeket én sem szeretem, én inkább iesmire operálok, szóval azért énekelgetek is a hőbörgés mellé;)
http://www.youtube.com/watch?v=mSr0ny4wRQU
egyébként favorit bandám imádom a srác hangját, ha már linkelgetünk
Azt elárulnád nekem, hogy mi a neved megfejtése ? Van Sabbat nevű zenekar valahol Angliában, de gondolom nem azért, merthogy ők tök ismeretlenek... ja, és melyik magyar heavy metal bandában énekeltél ? Tényleg érdekelne. nomen est omen :)
Ezen ne bánkódj, sokan így vannak ezzel :) Kb. annyira elterjedt, mint a gitárosok között a vibrato tremolónak nevezése - sőt, ezért állítólag maga Leo Fender a felelős :)
Trash az a 'szemét', a műfaj neve thrash metal :) (csapkodós metal :) Amúgy én nagy technikás thrash rajongó vagyok, régi Rage, Coroner... Király zenék, bár ének szempontból nem egy nagy durranás, kicsit egysíkúak.
Ha dallamosan énekelnél (csak próbaképpen :) akkor mondjuk abból vennéd észre, hogy egyre kevesebb magasat tudsz kiénekelni. Lehet, hogy a te stílusodban ezt évekig nem veszed majd észre, viszont akkor meg már lehet, hogy késő lesz. A rekedtség biztosan nem jó jel...
Che!!
Én extrém\trash bandában tolom, ami érdekelne hogy honna kezdi észrevenni az ember hogy szétmegy a torka a rossz technika miatt? Nekem nem fáj a torkom, csak kb két óra próba után már elfárad és ne molyan durva, meg egy picit berekedek de enyi így van ez kb egy éve.Szerintetek?
Még nem mertem visszahallgatni :) De nem szívesen adnám ki a kezemből, mert zeneileg még megdöccen néha ez az első próbálkozás :) Pár próba múlva talán... De sosem gondoltam volna, hogy a pitchshifteres szólózás ilyen jópofa élőben :)
Tegnap bepróbálkoztunk a Yes - Owner of a lonely heart-jával, és igazán kritikus közönség (Yes rajongó) szerint 90%-ban ugyanazt tudtam hozni, mint Anderson. A legeslegfelső hangoknál picit rászorítottam, viszont alatta pár hanggal meg erőteljesebb volt, mint Anderson. Ez most jó szerintetek ? :)
Illetve, a legmagasabb hangok tónusára kellene 'lebutítanom' az alatta levő hangokat is, hogy egységes legyen ? Mintha Anderson is így csinálná... vagy nem ?
Ja, én is úgy értettem :) Az amerikaiak hozzáállásában benne van ez a 'szarért nem fizetünk', meg 'vissza a pénzt' stb. Itthon inkább eljátsszuk, hogy tetszik a dolog, ahelyett, hogy beismernénk, átvertek, és visszakövetelnénk a pénzt.
Így van, az USA-ban akkor is csak piac volt a lényeg, mellesleg ezt a videót a mozgás miatt raktam fel, nagyon komoly. Na meg az amikor csak úgy odamegy a csajokhoz smárolni! Hogy szakadna meg!
Mielőtt bárki megsértődne, viccelődős piszkálódásnak szántam a " következő videón láthatjuk hogy mozgáskultúrában a maiak már sehol sincsenek " sort.
Csak ugye írásban a szarkazmus nem hallatszik.
Mellesleg őt is érdemes hallgatni, persze nem a korai felvételeit ot sokat "üvölt". Sinatra mondta neki hogy "ha az ember álladóan kalapál akkor hamar tönkremegy", vigyázni kell a hangra, nem kell mindig max hangerőn nyomni.
"Báj dö véj" frontemberkedésről a következő jut eszembe. A következő videón láthatjuk hogy mozgáskultúrában a maiak már sehol sincsenek, ezt a videót csekkoljátok! Beszartok akkora nagy! Mellesleg még énekelni is tud, de ezen a videón a mozgás a lényeg!
Megnéztem tőle többet is. Többnyire fejjel dolgozik, ezért van pl hogyha magasra megy a hangja akkor "kivilágosodik". Nagyon sok fejet rak bele, és mellkas szinte nincs is, csak fej és egy kis torok.
Szerintem egyfajta kevert technikával amit néha a Gillan is alkalmaz, de ahogy én ismerem Sammy-nak eleve kicsit karcos a hangja.
A kevert technika lényege szerintem hogy főleg orrból nyomod, és a szájpad hátsórészén nyomsz rá egy kis rekedtet. Igazán nem tudom elmagyarázni, azt tudom hogy nekem megy a mesterséges rekesztés anélkül hogy fájna a torkom, pedig az én hangom teljesen sima, semmi karc nincs benne.
Mellesleg szerintem Eddie kicsit mellényúl 1:24-nél.
Pntosan ezért tettem be.
Ez pl. egy nagy dilemma.
Mert azért azt be kell látni, hogy a zenész a közönségnek játszik, és ha egy stadion azért telik meg mert visít olyat, hogy beszakad a dobhártya, akkor nem feltétlenül a technika az első.
Egy igazi zenésznél nem is a pénz, hanem a közönség.
Őket kell első sorban kiszolgálni, nem a szakmát.
Van akinek mindkettő megy, van akinek nem.
Ja, egyébként is butaság a "csúcspontot" a koncert elejére tenni, mert valószínűleg úgysem fog sikerülni (pláne klubban), másrészt nagyon fontos a számok megfelelő sorrendje hangulatilag, dinamikailag, lírai blokk, miegyéb :) Vajon miért teszik a nagyok a nagy slágerüket sokszor a ráadásba ? :) Hogy maradjon a közönség végig és hallgassa meg szépen az újabb számokat is :)
Azt gondolom, hogy első pillanatban lejön, hogy ő egy igazi egyéniség, aki nem szorítja korlátok közé magát. Nem érdemes elemezni technikailag, mert bele lehet kötni, de ezek a dolgok abszolut lényegtelenek az ő esetében. Átjön az egész, egyben van a zenekarral, nagyon jó !
Asszony nagy rajongó, megvan minden DVD, CD, koncerteken voltunk jelmezben stb. de nálam fokozatosan elmúlt a rajongás, főleg Candice miatt. Nem tudnám pontosan megfogalmazni, miért. Egy biztos, nem egy hivatalos élő kiadványukon hamisan énekel... és nem is kicsit. A sokadik lemez után már nagyon mű és erőltetett a dolog, számomra legalábbis.
Amúgy a zene jó, ha lesz koncert, megint megyünk, már csak azért is, hogy Blackmore-al lepacsizhassak az első sorból (már 2x sikerült :) - azóta komolyabban veszem a gitározást :)
Azoknak, akik nem szeretik a rockzenét, beetető zenének szoktam adni Blackmore's Nightot, többen rákaptak utána a Rainbow-ra, amit ugye mindenki szeret itt, Dio és Joe Lynn Turner miatt, gondolom :)
Ha már magyar énekesnők, akkor nekem Tissy bejön.
Sajnos a lemezén nem engedi ki a hangját, de tudjátok, ő volt az, aki azt énekelte, hogy "Imádlak, szomorú szamuráj" :)
Tudom, lehet gáz, de nekem bejön a hangszíne.
Az ilyen énekeseket nem szoktam technikailag elemezni, egyszerűen tetszik és kész :) Freddie-t pótolni persze nem lehet.
Az jut eszembe a fickóról, hogy sok zenekar játssza az All Right Now-t, meg sokan le is nézik, hogy milyen egyszerű alapnóta stb. de eddig még senkitől sem hallottam úgy (olyan jól) elénekelni, mint tőle. A jó technika esetében maximálisan kiszolgálja a zenét.
pláne ha benen vagy egy zenekarban, és megy a szekér, de még nem tudsz jol énekelni, az énektanár meg azt mondja hogy hát igy ne csiáld mert tönkreteszed a hangod hagyd abba amig nem tanulsz eg...meg ilyenek..hát ezt nem lehet betartani
stb
a gond viszont soxorozódhat mert ha nagyon sokáig cisnálod rosszul, utána a rossz beidegződéseket rohadt nehéz kijavítani
sóval nincs megoldás, ez alényeg törekedni kell akkor is mindenk örülmények közt arra hogy fejlődj, lehetőleg kontroll alatt addig, amig nem vagy tisztában teljesen hogy elméletileg mikor van jó helyen a hang, ezt érezni lehet, eljön az a pont ahonnan elég autodidakta módon fejleszteni magad, és közben cisnálhatod azt amit akarsz
amugy nem zavar engem, ha valaki rögtön heathfieldesen énekel
lelke rajta
max nekem nem tetszik, és? másoknak még tetszhet
de aki meg igazán meg akar tnaulni énekelni az ne ilyeneket hallgasson, max szórakozásból, de tanulási célzatból semmiképp
Elméletben igazad van, de ha mondjuk valaki a MetallicA miatt akar zenélni, és netalán James Hetfield hangja jön be neki, akkor nehezen tud működni az, hogy előtte tanulj meg szépen, helyesen énekelni (évekig), aztán 5-10 év múlva már játszhatsz olyan zenekarban, amilyenben szerettél volna :)
A klasszikus, tiszta énekstílus híveinél könnyebben működhet a dolog.
Egyéniség nélkül nem lesz senkiből sem jó énekes, a tökéletesség erőltetése meg az egyéniség és a laza előadás rovására mehet.
Én pl. korábban sosem paráztam a magas hangok miatt (jött ahogy jött :), aztán egyre több helyen olvastam, hogy ez mekkora stressz néhány énekesnek, hogy vajon ki tudják-e majd énekelni koncerten pontosan azt a hangot stb. és szép lassan az én agyamba is belefészkelte magát a gondolat, most már van egy kis para :)
De elméletileg teljesen egyetértek veled, úgy kellene, valóban.
figy, amugy sejtem, már gondolom az jár a fejedben, hogy neked rekedtes a hangod és ezért neked az a természetes
és hogy ez lelenpélda arra amit mondtam
holott szerintem nem
és tuti hogy tudsz tisztán énekelni ezt most megmondom anélkül hogy hallanálak vagy ismernélek
ugyanis ha jó a technikád, tehát azt fejleszted ki először, akkor énekelsz természetes hangon
az a te saját hangszíned
és miután már jo helyen van a hangod, akkor lekezdheted finomitgatni, és azzal már nem leszela a torkod kárára
én is ezt tapasztalom, minél jobb helyen van a hangom, nnál kényelmesebb rekedtesíteni is úgy, hogy mégsem csuszik be torokba, és könynedén jön a rekedtség ellenére és nem is fájdul meg a torkom
de csak miután már jo helyen a hang!
ez sztem kurva fontos
tehát nem kell választani a 2 közül, hanem a sorrend számit
szal az én véleményem, hogy először a technika, utána sztájl, egyéniség
Azért ez egy érdekes téma, hogy mi a fontosabb, olyan hangszínen énekelni, amilyenen szeretne (adott esetben ez technikailag inkorrekt lehet) , vagy pedig tökéletes technikával, de cserébe esetleg "átlagosabb" hangszínnel.
Nem tudom a jó választ, de az biztos, hogy tizen-huszonévesen amerikában nem azon gondolkodnak a "srácok", hogy tudnak-e majd 50-60 évesen is énekelni. Ott a mielőbbi befutás a lényeg, általában sem jellemző a hosszútávú gondolkodás a tengerentúlon...
Az arany középút lehet az, amit Dio csinált, hogy beszédhangerőn tudta hozni a saját hangszínét, de ő inkább egy kivétel.
DD (ismertem amúgy)
