Jónás Tamás (instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek)
Instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek
Ahhoz hogy hozzászólhass a témához, előbb be kell jelentkezned!
Ha majd feltalálják az időgépet, visszamehetnénk az időben és kicserélnénk egymás két-két Metallica és Malmsteen koncertjegyét és megnéznénk azokat a koncerteket is. így akkor összességében látnánk mindegyik koncertet.
A lentebb betett koncert videóban Yngwie játsza az Albinoni adagiót is szinti kísérettel, én így játszom egy szál gitárral:
Nem is tudom, hogyan lett kész az első őszi adás, mert a szokottnál is mozgalmasabb időszak zajlott. Tanfolyami videók, előkészületek, időnként elutazásokkal színesítve...
Hát áll. Mint a szög.
A gyereknek állítólag nincs ideje gyakorolni a sport mellett, edzésről edzőtáborba, meg versenyekre jár, és mivel a szülők is versenyzői múlttal rendelkeznek, sejthető, hogy melyik ágazatot nyomják jobban... mindenesetre van egy szép szobadísz gitárja a falon, amit elvileg minden héten leporol.
Bergendy feldolgozásnak valóban csapnivaló. Azonban ami lett belőle, az igazi Landmine metal szóló feeling. A 3. refrénre már bepárásodott a tekintetem.
Egy zongora kottát szedtem szét szólamokra. Szerencsére éppen belefért egy héthúros gitár hangterjedelmébe. A felvétel csak lassan állt össze, lehetne pontosabb.
Kedvcsinálónak készült. Két szólamot ebből akár együtt is játszhatunk zongorán lányommal. Az ilyen együttzongorázások viccesek tudnak lenni, sokat nevetünk, sőt, inkább röhögünk!
Ez az! Nem tudtam megfogalmazni...
Nagyon szeretem az ilyen "minimalista" gitárszólókat (bocs), nem hivalkodó, de "ott van". Pár, általad bemutatott és tanított "trükk" eszembe is jutott rögtön... És a steel/slide gitár alkalmazása se gyakori (leginkább Mark Knopflernél láttam), de itt teljesen beleillik a rockzenébe.
Jó volt hallgatni (a videót nem néztem hozzá, hogy a zenére figyeljek), teljesen profin összerakott dallamos rockzene, minden a helyén, sőt az a kis plusz is benne van, amitől szívesen hallgattam végig.
Nagyon komoly dolog így összerakni a szólamokat, gratulálok! Ráadásul a játék is szép nagyon, minden hang a helyén, változatos dinamikával megszólaltatva. Hogyan készült a mű?
Remélem, a gitározásra jut majd az eddiginél több időd és energiád is!
Nekem egy egész hét volt család nélkül egyedül itthon.
Múltkori Handel gitározós videód nagy hatással volt rám. Két oldallal korábban osztottad meg azt a videót. Le a kalappal!
Megpróbáltam én is valami klasszikusabb hangvételűt gitározni. Utóbbi másfél-két évben már nagyon keveset gitároztam, így hát kezdenek a kezemnek idegenné válni a régi szokásos mozdulatok.
Sir Pump gitározás nélkül olyan, mint a Balaton víz nélkül: nem elképzelhető. :)
A hasonlat onnan jutott eszembe, hogy az elmúlt hetekben teljes kikapcsolódás volt, kisebb részben a Balatonon, nagyobb részben Prágában. Jól is jött, mert ősszel sok új feladat vár. (Közben a Zeneírás tanfolyam anyagai is bővültek, úgyhogy aki a tanfolyam résztvevője, annak mindenképpen ajánlom az új videókat a tanfolyamon, küldtem mindenkinek emailt a linkekkel.)
"A zenei alapra játszás annyira nem motivál, így marad, hogy egyedül játszom valamit, viszont az nehezít a dolgon."
Abban biztos vagyok, hogy alapra való játéktól fejlődik a legjobban és leggyorsabban minden, az összes gitáros skill egyszerre (persze irányítottan, de ehhez sok netes anyagot találsz, és nem is hiába ezekről szólnak az oktató anyagok (landmine és Tamás oktató videó yt-n, szinte kötelező checkolni, annyira hasznosak)). Pl ha nem játszanál egyáltalán alapra, az olyan lenne mintha egy idegen nyelvnél csak az olvasást gyakorlod, de a hallás szövegértést vagy a beszédet nem, így nem is fogod olyan jól elsajátítani azt az idegen nyelvet, és csak olvasni fogsz tudni, de azt sem tökéletesen. Nyilván az egyedüli játékot kell többet és jobban gyakorolnod, de a többi skillt sem szabad kihagyni, mert az az egyedüli játékodat is fejleszteni fogja. Pl ha egyszerre akarod játszani a baszust és a szóló részt (fingerstyle) akkor fejben tudnod kell egyszerre követni az akkordváltásokat, és hogy ehhez milyen szóló hangokat lehet játszani és ezzel milyen hatást váltasz ki. Az alapra való játék ezt gőzerővel fejleszti, Tamás oktató videói nagyrészt erről szólnak. Közben persze fejleszti a ritmust, hallásodat, gyors gondolkodást, stb stb... Maximum az akkord lefogásokat, kivéve ha azokat is bele játszod néha.
"Elnézésedet kérem a látszólagos bántásért, eszembe sem jutott ilyesmi. Csak már zavar, hogy a második emberrel találkozom, aki nem tud gitározni. Ebből az egyik én vagyok.
"
Az ilyeneken tudok hangosan felnevetni :D Fox for president :D Csatalakozom akkor 3. félként a nem tudó gitárosok csoportba :)
Valahogy ezzel sose volt gondom szerencsére. Ahogy most megnéztem, sztem a jobb karommal megtámasztom valahogyan és nincs instabilitás. Te azért adod/adtad el most, mert kényelmetlen?
Amennyiben kevesebb anyag van a nyakban, és több a testben, akkor meg is van a válasz a kérdésre.
Megoldás: kis vászonszákot kötsz a fejre, és annyi kavicsot teszel bele, hogy pont jó legyen az egyensúlya... amit leveszel, ha állva játszol vele.
Én is megrémültem, hogy mi lesz ez (egy "barátom" jóvoltából kifejezetten rühellem a latin zenét), de az is igaz, hogy a Landmine videók ide ilyen vicces felvezetéssel jönnek mostanában, sőt majdnem versbe szedve...
Engem egy kicsit megrémített a "lambada", így nem is mertem először meghallgatni. Mostanra gyűjtöttem hozzá elég erőt, mert azért mégiscsak egy Landmine darabról van szó, muszáj meghallgatni. Aztán kiderült, hogy nem lambada.
Nagyon jó szóló, külön tetszik, hogy (legnagyobb részében) nem epikus (aminek egyébként rajongója vagyok), végig izgalmas volt. Lehetséges, hogy kipróbálom majd az elkövetkezendő hónapokban.
Amúgy az a hang-elhagyósdi elég gyakori, még zongorán is, pedig ott 10 hangot tudnánk fogni. Sokszor frappánsabb, lazább, átütőbb egy 3-4 hangos akkord, mint egy zsúfoltabb. Ha van hangszerelés (pl basszus is) vagy egy értelmezhető hangnemi kontextus, akkor még az alaphang sem olyan lényeges.
Köszi!
Kipróbáltam, melyik hogy szól (már amelyikbe nem tört bele a kezem), de a kvinttel azért teljesebb, legalábbis nekem. Zenével, dallammal körülvéve, lehet, hogy nem tűnne fel.
Mondjuk, érdekelne, hogy egy öt hangból álló akkordot miért négy hanggal mutatnak be négy esetben is, miközben van egy öt hangból álló "rendes" akkord is.
Látnád a kutyát, a farka (amit csóvál) tövét nem tudja megvakarni, sőt, megnyalni se, mert nem éri el... szóval, jön és tartja, hogy vakarjam meg neki... persze, először a fejét tartza, de ahogy simogatom, lassan előrébb megy és a végén már a célterületen vagyok. A dög. Mindkettő. De szeretem őket. A macska ezügyben önellátó, az eléri magát mindenhol. Na jó, már nem tudok ebből többet kihozni.
Ha nem értesz angolul, akkor abba is bármit beleképzelhetsz. Én is azt tenném, de egyfajta hangszernek tekintem az éneket, nem sűrűn próbálom megfejteni.
Az a lényeg, hogy holnap felkel-e a Nap, vagy pedig éjjel eljön a gonosz értünk, és a szolgájává tesz. Ha nem tetszik a doom metal, akkor holnap is felkel a Nap.
Az angol tudásom konvergál a nullához, így viszonylag mindegy, mi a szöveg... csak ne ugyanaz legyen végig, pl. rárá, zika-zika, rárá három versszakon keresztül. Arra azért felvonnám a szemöldököm...
Ezért is szeretem inkább az instrumentális zenét, ott nem zavar a szöveg, azt képzelek bele, amit akarok (vagy tudok a zenétől).
Nem tudom, a jövőképem éppen sötétedik odakinn...