Jónás Tamás (instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek)
Instrumentális rock gitár ötletek, technikai trükkök, improvizációs tippek
Ahhoz hogy hozzászólhass a témához, előbb be kell jelentkezned!
sziasztok!
bár ritkán írok a fórumra, de most beszállnék a versenybe ha lehet :)
A fríg-re tippelnék....
de ha nem is az, akkor is vmi F-dúr modális szerű tünemény :)
Az a baj, hogy olyasmire kérdezel rá, aminek tényleg nincs objektív feloldása. A zenében talán az egyetlen dolog, ami objektív módon mérhető, az a technikai és elméleti tudás. Tény, hogy ezekből nem sok jutott Kurtnek, tehát ilyen szempontból szar. Ettől még csinálhat jó zenét, és tetszhet sok embernek. Szerintem sok ilyen példát lehet találni. Szerintem Hendrix sem ült le minden nap modális skálákat gyakorolni, valszeg azt sem tudta, mik azok, aztán mégis a legnagyobb gitárosként tartják számon. Ez azon ritka esetek egyike, amikor hatalmas mértékű tehetség utat tör magának. Van ilyen, csak kevés, szóval ezért érdemesebb inkább tudatosan is foglalkozni a dologgal. Mindenki szeretne olyan tehetséget, mint mondjuk Hendrix, de keveseknek adatik meg. Tudatos tanulással viszont szerintem kipótolható ennek egy része.
Én asszem tudom, de a múltkor is én vittem a nyereményt, úgyhogy most meghagynám másnak:). Jól tippelnék, ha azt mondanám, hogy ugyanaz a mód (csak fél hanggal feljebb), mint ebben a szólóban:
?
Ezzel nem árultam el a hangnemet, szóval lehet tovább találgatni:D Ja, meg amúgy is tartozom még egy szólóval a Zenith-re, csak most vizsgák meg stb... de majd bepótolom.
pl ez 3:13 tól solo 1 vagy ez 1:30 tólsolo 2 Arra tippelnék, hogy soha életében egy skálát sem tanult meg, de valahogy mégis kifejezi magát a hangszeren és úgy, hogy nem igazán hagyta, hogy akárki is befolyásolja ebben. Nekem valahol bejön ez az egyediség. Kíváncsi vagyok, hogy ha ezt az in bloom solot próbálnátok megfejtegetni mire jutnátok, de most komolyan:D Lehet olyan dolgokat találnátok benne, amiről ő azt sem tudja h létezik:D de lehet nem
Ennél a kérdésnél átengedem a választ a többieknek, nem ismerem eléggé a Nirvana számait, kivéve a néhány leghíresebbet.
Általánosságban annyit, hogy a válasz ilyen kérdésekben teljesen szubjektív, úgyhogy nincs abszolút igazság. Minden kérdésben annyi igazság van, ahány vélemény.
És még valami: attól is függ, mik a szempontok. Más eredmény jön ki, ha pl. a hangszeres technikát nézzük, és más jön ki, ha azt vesszük alapul, hogy hány emberre hatott a zenéjével.
Sziasztok! Én arra lennék, kíváncsi, hogy hogy értékelitek pl Kurt Cobain gitárjátékát". Tudom, hogy szakmai szemmel rengetegen lenézik és nullának tartják, de szerintem a Rockzenében az utolsó tömegekhez eljutó nagy zenei forradalmat ők csinálták. És hiába teljesen primitív egy-egy solo már-már azt mondanám, hogy szar, mégis sokkal egyedibbnek tartom mint 1000 meg 1000 gitáros sablonokra és berögzült sémákra alapozott játékát. Nos?:)
A múlt héten sokat beszélgettünk itt a topikban a modális skálákról. És hogy a gyakorlatban is kipróbáljuk ezeket, volt is már egy hangnem-kitalálási verseny, amelynek két nyertese is lett.
Ez itt a második hangnemkitalálási versenyhez tartozó zenei részlet. A részlet a Streamline című számomból van. Ez kicsit nehezebb feladat lesz, ezért érdemes először megtippelni a hangulata alapján a modális jelleget. Mixolíd például nem lehet, mivel egyrészt a múlt heti verseny megfejtése is az volt, másrészt a mixolíd blues-os, vagy Himalája fennsíkos hangulatot teremt (persze még másfélét is).
Szóval a kérdés: mi a zenei részlet hangneme?
Aki elsőként megfejti, annak ezúttal is küldöm a nyereményt mailben.
...talán a hooligenszestre?:D...asszem ott is van egy dalban valami hasonló: "süüüt a nap, egy felhőőőn fekszem.....róóóózsaszín, napszemüvegbeeen..."...asszem:DDDD
Sárkány-metálos új hetet!
A mai körkérdés szokatlanabb lesz, mint ahogy a zenében is a szokatlan gondolatok viszik az embert új utakra.
Szóval: melyik akkordtípus írja le a legjobban a személyiségeteket? Határozott és racionális, mint egy E-kvint? Vagy elgondolkozó, mint egy Gmaj7? Esetleg összetett és nehezen körülírható, mint egy Eb7#5#9? Vagy sokoldalú és nyitott, mint egy Dsus4?
Fontos a jó szöveg, én is így gondolom, nem véletlenül nem játszom instrumentális zenét. Hallgatóként is ritka, hogy egy instrumentális anyag lekössön (gitárcentrikus zenére gondolok, jazzben például jobb szeretem az ének nélküli formációkat), pár dal erejéig elmegy, de utána kezdem hiányolni az éneket. (A mondanivaló mondjuk más tészta, mert szöveg nélkül is lehet egy zenének mondanivalója, hallgasd meg pl. a Requiemet Mozarttól, a Péter és a farkast Prokofjevtől, vagy az Egy kiállítás képeit Muszorgszkijtól.) A rockzene számomra énekes műfaj, egy instru anyagnak nagyon pengén megírtnak kell lennie ahhoz, hogy engem lekössön elejétől a végéig.
Köszi Egyszer lesz belőle valami, csak most nagyon nincs időm sajnos foglalkozni vele, azért van ilyen "ötletbörze" jelleggel lecsapva a végénél. Talán majd köv. hónapban sikerül befejezni, szólókkal megtűzdelni, stb.
Itt jön a mai ritmus-ötlet. Ez az 1. album 1. számának 1. riffje
Mint a kottán látható, az ütemmutató 4/4, de a belső ritmusokat jól megkevertem. A téma alap-eleme 6 tizenhatod hosszúságú (a 3-0-0-0-szünet-0 rész), amely rögtön meg is ismétlődik, de ezúttal, meghosszabbítva, 8 tizenhatod hosszúságban. A harmadik ismétlés megint a hatos verzió, és ez átlóg az ütemhatáron is. Utána három darab kromatikus négyes csoport zárja le a periódust. (Tipp: a kromatika jóval kevésbé hangzik kiszámíthatóan, ha nem sorrendben jelenik meg, hanem "szétdobálva". Itt a 2. ütem végén az E-től Bb-ig terjedő összes hang szerepel.)
Tehát a belső szerkezet: 6+8+6+4+4+4. Ezt követően az első két ütem témája ismétlődik további három alkalommal, kisebb variálásokkal a kétütemes szakaszok végén, így alakul ki a 8 ütemes teljes kör.
A riffet egyébként egy dallamos téma követi, a kontraszthatás kedvéért.
Köszi a szólót! Örömmel hallottam a szólódban ismétléseket és azok variációit. Legjobbana 0:34-0:43 közötti téma tetszett, ahogy az első megjelenéskor lefelé vitted a végét, a második esetben pedig felfelé.
Egy javaslat: a vékony E-húr magasabb részein (16-24.bundok táján) mindenképpen érdemes több vibrato-t alkalmazni a hosszan kitartott hangoknál.
Pontosan, ez az egyik fő különbség a kettő között. Az ütemhangsúlyok száma.
A 6/8 kategórián belül ez a felütéses téma, amit a Riverside játszik itt, elég gyakori (lásd Petrucci - Jaws of Life).
Örömteli nap volt, megérkezett az Eden's Curse gitárosa, Thorsten Koehne szólója a készülő második albumomhoz.
Ez a srác zseniális! És mázlista is, mivel az új Eden's Curse lemezen James LaBrie vokálozik végig:)
szövegre...jó szöveg szerintem jobban elhúz egy rosszbb, vagy egyszerűbb zenét, mint fordítva....de ez nem a te nótádra értendő, csak az én finnyásságomra...
nem egészen...a legegyszerűbben úgy lehet megfogalmazni, hogy nyolcadértékeket játszunk 6/8-ban, a 3/4-ben pedig negyedhangokra épül a téma. 3/4-ben nem számolsz hatig, egy-két-há-egy-két-há,stb., így megy.
3/4-ben számolva két ütem is kellene a gitártémának, igaz?
Nyilván nem csak ezért teszünk különbséget a kettő között, de pontosan miért is?
(bocsi, ha hülye a kérdés...)
Még az elejét sem kezdem el számolni...ugynis nekem könnyen megfájdul a fejem:D...de szivesen meghallgatom mégegyszer, csak az én agyam slágeresebb és mondanivalócentrikusabb:)...ezt a stílust egyzserűen nem tudom enyémnek...ez nem jelenti, hogy rossz, mert cseppet sem, csak más a stílus amit szeretek:)
...de így tovább:)
Az a vicc, hogy nem volt cél a matekozás, jöttek a témák, aztán számoltam hozzá az ütemmutatót, amikor csináltam a tempo tracket...elég érdekes megfejtések jöttek ki, kíváncsi vagyok, hogy első blikkre ki mondja meg, milyen ütemmutatók vannak benne. (Az eleje könnyű )
Épp 3 dal van kezeim alatt készülőben, két zenekarom számára(greenpeach -alternative, illetőleg az eyecandy--poprock stílusban---ide most egy csak dob és ének dal is készül, amit már vrok magamból kifelé nagyon:)....így kiváncsi vagyok ki hogy csinálja ezt, bár nekem is megvan a bevett szokásom erre...de örömmel olvasom, az ilyen fejtegetéseket, bár ezt sosem szoktam...csak kijön:)
Igen, elsősorban sok fülelés és eleinte sok számolás. Sokszor a dobost érdemes figyelni (kivéve ha Dave Weckl-nek hívják) Egy idő után már könnyebben megy majd a nem négynegyedes számok felismerése. Épp holnapra egy megbolondított ritmusú riffet készítettem elő, és lesz ilyen a későbbiekben is.
Többen írtátok, hogy nézzünk majd számírási ötleteket is. Úgyhogy itt jön az első. Ezt a számot, amelyből az alábbi részlet hallható, nemrég írtam egy készülőben lévő projekthez. A felvételen a két versszak alatti kétféle téma hallható. Az énekszólam nem szerepel, hogy jobban ki lehessen venni hogy mit csinál a gitár.
Mint hallható, két eléggé eltérő téma szerepel. Vagy mégsem annyira eltérőek, mint első hallásra gondolnánk? Nem bizony!
A gitár mindkét témában UGYANAZT a dallamot játssza!
Az első versszak alatt a gitár által játszott riff erősen tompítva van (és enyhe flanger effekt is van rajta). A basszus a gitártémát játssza, csak egy oktávval lejjebb. A billentyűk kizárólag egy mély alaphangot játszanak (E hang). A dobtémában a ride-on megy a kíséret.
A második versszak alatt a gitár teljesen ugyanazt játssza, de most már csak ütemenként 3 hang van tompítva, mégpedig az az üres E-húr pillanatai. Az összes többi hang tompítás nélkül szerepel. Emiatt a riff teljes átalakuláson esett át. (Metamorfózist akartam írni, de aztán rájöttem, hogy rockzenész vagyok Emellett a többi hangszer is alátámasztja az eltérő hangszerelést: a basszus sem tompít, a billentyűk teljes akkordokat játszanak, a dobon pedig átkerül a lábcinre a kíséret.
A második téma végén visszahoztam az utolsó négy hang erejéig a tompítástm, és a dallamot is másfelé kanyarítottam. Ez a fogás jól előkészíti a tompítós első téma visszatérését, mint a felvétel vége felé hallható.
Úgyhogy ez egy nagyon jól használható ötlet a számíráshoz. Garantáltan összeillő témák jönnek létre a módszer segítségével, hiszen a téma saját magával folytatódik, azaz nehéz is lenne elképzelni, hogy ne legyen összeillő.
Engem speciel roppant mód érdekelnek a tört ütemek.
Az az igazság, hogy az én kommersz zenéken szocializálódott ízlésem legtöbbször fel sem fogja, hogy nem négynegyedben van egy szám, amit hallgatok, nemhogy még azt is felismerjem, hogy pontosan milyen ütemmutatóban van éppen.
Nincs valami tudatos módszer, amivel lehetne ezen segíteni?
Sok fülelés és odafigyelés, vagy miaszösz?
És külön köszönjük, hogy ilyen jól érthetően és részletesen leírod ide a dolgokat (és a videó is nagyon hasznos volt)! Ezt a hozzászólásodat is beleveszem a topik-tartalomjegyzékbe:)
Ja, és mivel pont az 500. hozzászólás volt a tiéd, ezért megy mailben egy ajándékcsomag is.
Szia! Tegnap megnéztem pár videódat, meg a Tamásét is. Hát én már soha nem fogok úgy gitározni mint ti! Fantasztikus, hogy ilyen szinten tartotok már, és mi lesz ebből később! Bizonyíték, nem ígéret, hogy hova lehet eljutni, ha valaki szereti, és komolyan csinálja ezt az egészet. Azt hiszem, csak Ti tudjátok igazán, hogy mi munka van ebben!!!
Az alábbi videó, szerintem azoknak nyújt óriási segítséget, akik "leragadtak" a pentatonoknál, illetve a sok és szinte kizárólag, ennek a skálának a gyakorlásával, és alkalmazásával, szinte minden zenei környezetben, erre állt rá a kezük.
Ez még nem rossz berögződés, és a dolog roppant egyszerű, hiszen pl csak egy fekvésváltással, már más hangkészlettel rendelkezünk!
Ha valaki tudatosan szétszed egy modális skálát, három lehetséges pentaton skálára, és nem kutyulja vissza megint sima dúr skálává, hanem ezeket külön és kategorikusan elválasztva alkalmazza, na akkor, és szerintem csak akkor van értelme ennek a dolognak.
Jó példa erre, ha több ütemen keresztül ugyanarra az akkordra, kell játszani!
Vegyünk például, egy az egyszerűség kedvéért Cmaj7 akkordot:
Ennek Ionian módban a hangkészlete: C, D, E, F, G, A, H.
Ez ha úgy veszem, három pentaton skálára bontható.
1: C dúr pentaton: C, D, E, G, A. 2: F dúr pentaton: F, G, A, C, D. 3: G dúr pentaton: G, A, H!!!, D, E.
Az első, túl hosszan játszva, nem sok lehetőséget ad...
A másodikban már megjelenik a D, és az F hang.
Ez ugye a 9, és a 11. hangunk az akkordra.
A harmadik lehetőségben, ott van a H, ami maga major7.
Ha valaki kategorikusan elválasztva, használja ezeket a pentatonokat, ( Arra gondolok, hogy nem gyúrja újból egybe az egészet, hanem mondjuk, első ütem, F dúr pentaton, második ütem első fele C dúr pentaton, második fele G dúr pentaton, akkor egy sokkal érdekesebb hangzás világ alakul ki, és a G dúr pentatonból, ha mondjuk a következő akkordunk egy Dm7 lesz, akkor sokkal érdekesebb az átmenet. Aztán ugyanezt, megtehetjük a Dm7 akkorddal is, és az összes, dúrból származtatott modálisunkal is. )
Persze Nem Neked, meg Tominak írtam le ezeket,meg ha sokat okoskodok, Tomi úgyis leállít majd ti már régen tudjátok ezt is, csak vannak itt olyanok akik esetleg Angolul nem értik az egészet. Magyarul meg ugye nem sok kiadvány van amibe ez így konkrét megtalálható.
Arról még kevesebben tudnak, hogy léteznek még igen érdekes pentatonok.
Csak egy-két példa: 7#11 pentaton ( Lydian dominant pentaton!!! ) A nem a párhuzamos mollra épülő pentaton. Joe Diorio pentaton, stb.
amiről beszéltünk.
az a nagy dolog hogy annyiféle koncepcióval lehet játszani annyi tök jó megfejtés van, amiket érdemes gyakorolni és elgondolkodni rajta ,szólókat gyártani improzni ezekből és beépíteni egy egy számba vagy egy szólóba.
van akinek ettől szép ez az egész ,van aki meg egy lá pentatonnal lejátssza az életét és mindent megold belőle (de én nem gondolom hogy az rosszabb).attól színes a paletta hogy sokféle módon lehet játszani. és még mennyi tök jó megfejtés van
Ugyan billentyűs vagyok, de áldom az eszemet hogy néha körülnézek mik forognak még a fórumban.
Talán még időben futottam bele ebbe a jó kis társaságba. Na nem miattam, az én ujjaim már nem fognak úgy pörögni a húrokon mint a Tiétek. De régóta gondolkodtam hogy elküldjem-e a kölköt (16) gitártanárhoz, vagy hagyjam hogy autodidakta módon elcsessze magát a rossz beidegződéseivel. Járt 4-5 évig zongorázni, de most valahogy a húrok jobban érdeklik egy jó fél éve. Azt hiszem holnap ide fogom irányítani, mert a lehetőség amit Tamás sokak előtt megnyitott ebben a topicban, szerintem minél töbek számára ki kell hogy legyen használva.
De magam is be fogok nézni időnként, mert a jó pap is hóttig tanul...
Köszi a lehetőséget!
üdv : kecsi
Jó dallamötleteket használtál a szólóban. Viszont még többet kihozhatsz ezekből az ötletekből, ha több ismétlést alkalmazol, elsősorban a ritmusok területén. Tehát ha épp játszottál egy pár hangból álló dallamot, amelynek tetszett a ritmusa, akkor érdemes minimum az adott ritmust megismételni, de akár a dallamot is, kisebb módosításokkal vagy díszítésekkel.
Az ismétlődő motívumok nagyon jól össze tudnak egy szólót rántani. A #85-ös hsz-ben levő példa-szólót szándékosan telepakoltam ismétlődő ritmikai motívumokkal, úgyhogy ebben találhatsz jó pár ritmus-ötletet. (A leírásban ki is emeltem ott párat.)
0:51-nél a pickupváltás+triolás felszaladás jól odatett!
Játszottam egy kicsit az alapra, és egy próbálkozást fel is vettem. Lehetne jobb is, de nagyjából ez jön össze ha maszatolok valamit és innen kéne fejlődni :)
http://soundcloud.com/kmate-1/uff
kérdés: hogy lehet ezt úgy berakni fórumra, hogy a lejátszó jelenjen meg? szimplán az embed kóddal?
Ha alapok kellenek, akkor irány egy jó tanár!
Mire magadtól rájössz az elméletre, addig igen értékes időt vesztegetsz el...
Ha mégis autodidakta módon akarsz foglalkozni a gitározással, akkor is mindennek az alapja, az elméleti tudás.
Persze a hangszeren is gyakorolni kell rendesen, de ha nem tudatos a dolog, akkor nem sok jó sül ki belőle.
A "legveszélyesebb" dolog a rossz rögzülések, beidegződések, amikét aztán nagyon nehéz elhagyni.
Ha például egy rossz ujjrend rögzül nálad, akkor tapasztalatból tudom, hogy nem egyszerű változtatni rajta...
Az elmélet meg egyszerű, mint az atomfizika csak hangok, fokok, számok, végül is tök logikus az egész, csak olyan ez mint a matek! Meg kell tanulni a számokat, aztán a szorzótáblát, stb, stb.
Itt most mi belekaptunk a közepébe, és nem a te hibád, hogy ha nem érted.
Szia Balázs!
Mivel már majdnem minden topikba betetted, válaszolok.
Sony Vegas Pro pl. mindent tud, még többet is mint szeretnéd. Ha nem vagy ennyire dzsanesz, akkor a Windows Movie Maker a legegyszerűbb történet erre.
Bár azzal volt olyan hogy nagyon nehezen tudtam csúszásmentesen összeilleszteni a hangot a képpel, de aztán mégis sikerült, úgy hogy újra kezdtem a projektet...
Nyomasd!
A #452 kérdés megfejtése következik. Volt jó pár tipp, és volt aki közel is járt a valósághoz.
A hangot így csináltam:
- hammer on (a semmiből) a vastag E-húr 1. bundra
- tapping az E-húr 15. bundjára
- a tapping után a húrt le kell tolni a nyakról, oldalra ()
- a nyak oldalához és a bund széléhez súrlódó húr adja ezt a hangot, ha gyorsan mozgatják oldalt.
A modális skálákról itt megtalálsz minden infót az első négy oldalon. Többen is leírtuk a modális skálák lényegét. Tettem fel példákat is.
A szóló összerakásához, amit kérdezel: sajnos nem elég a pár skála használata "orrvérzésig" (tetszik a kifejezésed). Elsőként (szokás szerint) a ritmusok szerepét emelném ki. Ha a ritmusokat jól kezeled, akkor kevés skálából is sokat tudsz kihozni.
A ritmusokról lásd a #85-ös hozzászólást, van ott példa is és letölthető zenei alap is.
Ha van kedved, vegyél fel egy szólót a letöltött zenei alapra. Ha felteszed ide a szólódat, akkor konkrétabb tanácsokat is tudok majd adni.
Na jónak néz ki a topik. Az a baj h én kezdő vagyok és alpszintűbb tudásra lenne szükségem.
Tehát akkor bele is vágok:
pentatonskála 5 fokú ugye-tehát 5 fajta modális skálája van?líd, meg mixolíd...stb
vagy a modális skálák mást jelentenek?
mi az improvizálás alapja? elég ha tudok 5 skálát azt kész és imprózom velük orrvérzésig? mire kell figyelni mikor összerakok egy szólót?(alapok kellenének)
köszönöm megértésed
Üdv! Tudna nekem valaki mondani egy olyan programot, ami a fényképezős .MOV (movie) fájlt úgy vágja meg, hogy utána ne csússzon el a hang és a kép? Eddig akármit próbáltam elcsúszott..
Most egy szélesebb, tercekre és kvartokra épülő skálaötletet nézünk meg, amellyel a szokványostól eltérő futamokat lehet alkotni. A tabulatúrából látszik, hogy es e-moll hangnemű akkordmenetről van szó (Em-D-C-Am-Hm akkordok).
Az első ütemben a 19-15. bundok hangjai szerepelnek a két legvékonyabb húron, valamint a 19. bund hangja a G-húron. Érdemes megfigyelni, hogy a H-15 és a G-19 bundok hangja ugyanaz (D hang), a felvételen hallatszik is, hogy az egymás után játszott D hangok milyen érdekesen szólnak.
A második ütem még szélesebb, itt 17. és 12. bundok szerepelnek, azaz tiszta kvart hangközök.
A harmadik ütem a kombinációs lehetőségekre mutat példákat, itt nagy és kis tercek, valamint szekundok egyaránt előfordulnak.
A negyedik ütem pedig levezeti az addigi triolás futamokat, egy csúszásokkal tarkított záró dallam segítségével. Általában a néggyel osztható sorszámú ütemek felé haladva már érdemes fellazítani az addig ismételt motívumokat. Persze ez nem törvényszerű, de érdemes tudatosan megfigyelni a kedvenc riffekben, szólókban, hogy a periódusok végén milyen variációk jelennek meg.
A fenti fogásokon használatán kívül az is fontos volt itt, hogy az ütemek hangsúlyos részén megjelenő hang minél jobban illeszkedjen az adott akkordhoz. A mostani példában a 2. ütemet nyitó D hang az ütemhez tartozó D-dúr akkordnak az alaphangja, a 3. ütemben ugyanez történik, csak C hanggal. Az alaphangok mellett a tercek és a szeptimek legalább ilyen jó választást jelentenek. A 4. ütemben erre is van példa: az Am7 akkord egy G hangot (kis szeptim) "kap" a szólógitártól.
a nyakpikap ésa nyak közotti rész...gond, hogy melóban nincs hangszer nálam, de hasonló hang kapható és van is neve ennek a technikának...de buta kezdő vagyok.
Köszönöm az értékelést és hálás vagyok minden kritikáért, ami a fejlődést segíti. Gratulálok a topikhoz! :)
)
, de rágyúrok 
)
