Nyilván nem fognak a sztárok azzal villogni, hogy nem is stock gitárt használnak. Ezt a látszatot fenn kell tartaniuk. Petrucci is biztosan azért ajándékozta el azt a gitárt, mert volt neki más, jobb :)
Mit látsz egy reklámban ? X sztár fog egy gitárt a kezében Y gyártótól. Y gyártónak van X (signature) modellje. Ebből az emberek kis agya azt rakja össze, hogy X gitáros mindig csak Y gitáron játszik, pont olyanon, mint a katalógusban. De ezt csak a reklám sugallja. Én még olyan reklámot nem láttam, ami azt írja, hogy X vagyok, és csak Y-t használok. Nyilvánvalóan nem akarnak hazudni. Stúdióban, lemezen meg előkerül az öreg LP és társai, azt koncertre persze nem viszi el, oda jó lesz valóban a stock gitár (élőben úgysem hallatszik ki a különbség), ami kibír egy-két turnét, aztán el lehet ajándékozni, fel lehet rakni az Ebay-re.
Ugyanmár, marketingtrükk az egész, különben Steve Vai odaadhatná az Evo-t gitárját bárkinek, ő meg vesz egy ugyanolyat a boltból, nem ? :)
Persze vannak kivételek, de azt akarom mondani, hogy a 'sztárok' kedvenc hangszerei nem a futószalagról ugrottak le. Vagy legalábbis agyon vannak tuningolva, hardverek, kulcsok, pickupok cserélve, sustainer és egyéb dolgok beépítve. A prototípus fejlesztésekor, hogy megnyerjék a zenészt endorsernek, a gitárgyár is nyilván a tudása (és fája :) legjavát nyújtotta. De a szériagyártásnál ott spórol, ahol tud. (nem véletlenül vannak a használati utasításokban, manualokban olyan dolgok, hogy 'specifications are subject to change, without notice') Tehát bármit megváltoztathatnak, meg is teszik, nyilván addig, amíg nem lesz gyanúsan nagy különbség a sztár kezében levő hangszer meg a katalógus között. Ez az endorseri dolog csak illúzió az esetek többségében... nem a stock gitár a szívük csücske, remélem érthető, hogyan gondoltam.
Kivételek is biztosan vannak, pl. Steve Lukather szerintem tényleg stockot használ, mondta is, és ő nem csinál s.gget az arcából. De a sztárok többsége inkább hallgat és mosolyog... :)
De jó neki! Tuti össze lehet kukázni valamelyik alabamai kisváros garage sale-jén egy halott bácsi hagyatékából egy '51-es Fender Broadcastert, csak hát ennek kb. annyi az esélye, mint a lottó-ötösnek.
Jó,jó Főorvosom,de az említett országok egyike sem Kanada......,valamint már írtam,nagyon irigylem azokat az embereket,akiknek annyira jó a füle,hogy hallják a különbséget.
Ismerek olyan embert,ráadásul minden szavát elhiszem,vásárolt ő Amerikában több mint 3000 dolláros Fendert fél áron.Lehet meg is erősíti szavaim,ha olvassa ezen soraim.
Tisztességes kezdőt nem említettem, magam sem tartom kezdőnek, idestova 9 éve nyűvöm a húrokat. Én azt mondom, hogy a sztárok által használt hangszerek és a signature modelljeik között gyakran nincs semmi különbség, a "stock" változaton játszanak. Ilyen például Bonamassa, John 5, Petrucci, stb. Csak hogy egy példát is említsek: Lovrek Krisztián által birtokolt egyik MusicMan JP modelljét konkrétan Petrucci használta az egyik Dream Theater turnén, aztán utána a gitártechnikusnak ajándékozott, aki végül eladta. Ez a Petrucci-modell semmivel sem jobb-rosszabb, mint a többi ugyanilyen típusú MusicMan.
150 rugóért 80-as évekbeli Gibsont én is vennék, akkor nem gondolkodnék új cuccban. Ismerve az itthoni használtpiacot, a Gibson-választék az LP-ken kívül nulla, néha felbukkan egy SG standard vagy egy Explorer, persze mindegyik 2000 utáni és 200+-ért adják, tok nélkül. További variáció, hogy külföldről vesz az ember használt gitárt (a 80-as évekbeli V-k, X-ek, SG-k 1500-3000 dolcsi körül mennek), persze kipróbálás nélkül.
Az új gitár vásárlása nekem is kompromisszum lenne.
Á dehogy. Még mindig ott vannak az örök témák, hogy az LP jobb mint a Tele, a humbuci mint a singlecoil satöbbi, satöbbi, hogy a politikát meg se említsem.
Tényleg Ricsi, most a II. Világháború kirobbanásának 72. évfordulórára egy nyilaskereszt alakú gitárt nem szerzel be?
A tapasztalatom és Fogas Viktor hangszerésznél tett látogatásom ezt nem támasztja alá. Mindegy, szerintem ha tetszik a gitárunk hangja, akkor mindegy, hogy milyen mahagóniból van.
Ezt 1x (pár éve?) elemeztük a "Gitárom fája" c. topic-ban - azt hiszem mahagonivial kapcsolatban. A Szakiknak az lett az összegzett véleménye, hogy - hangzás-ügyben - eléggé más a hondurasi (vagymilyen?) és a távol-keleti mahagoni.
Elbeszélünk egymás mellett. Az, hogy 'jó', nincs definiálva, most legutóbb én a legjobbakra gondoltam, profiknak, te meg a 'tisztességes kezdő' szintre ugrottál vissza :) Aztán ugrasz vissza Bonamassára. Szóval inkább hagyjuk, ennek így nincs értelme.
Egy biztos, egy 80-as évekbeli USA hangszer használtan mondjuk 150-150 ezer, újonnan ugyanaz a minőség (nem feltétlenül ugyanaz a márka) ma 400-700 ezer forint. Mindenki döntse el, miért hajlandó fizetni...
Naponta csodálom lexikális tudásod a gitárokról.Soha nem vitattam,hogy vannak emberek akik füle érzékenyebb a nagy átlagnál.Ennek ellenére állítom,bizonyos fák szinte egyazon éghajlat alatt nőnek,szerintem abban a hatalmas országban is megtalálható az összes éghajlat.
Érdekes, amit írsz: "Vannak ma is jó gitárok, de újonnan nem kétszázezer körül, hanem jóval fölötte." Ehhez képest orrba-szájba ajánlgatják egyesek itt a fórumon a Cortokat, Vintage-eket, Epiphone-okat meg hasonló hulladékokat. Szerintem normál felhasználásra (úgy értem, ha nem én vagyok Guthrie Govan, márpedig nem én vagyok az), akkor nem kell egy Suhr minőségűnek lenni a hangszereknek, a 200-300 rugós cuccok bőven megteszik.
Azt meg nyugodtan el lehet hinni, hogy Bonamassa ugyanazt a Les Paul-t használja, ami a bolti signature modellje, több is van neki belőle. Felvetődhet a kérdés: akkor miért nem szól úgy a boltban megvett Gibson Bonamassa modell, mint a mesteré? Ja, mert ahhoz Bonamassa kezei kellenek.
Nem hiszem, hogy annyira leszóltam, nekem is van kínai gitárom. Japánokat meg nem kell bemutatni, japán cégnél dolgoztam, japán autóm, hifim stb. van. A kínaiak is eljutnak majd oda, ha nem 'vigyázunk'... de a koreaiak már a küszöbén vannak a japán szintnek.
De ettől még nem fog olyan fa nőni Kínában, mint Kanadában, az éghajlatot nem könnyű lekoppintani ugye... jelenleg még :)
Sajna olyan Cedrus atlantica Glauca-t vágtam ki a kertemben,hogy a Japán Takamine gyártója még az ük-ük unokámnak is adott volna érte lapátot.....Már a minap is kicsit orroltam,mikor kissé leszóltad a kínai gitárokat.Természetesen gyártanak szarokat,de......Most ragasztattan össze fekete diót gitár testnek,mert egy tesó szeretne belőle csinálni egy jó baltát,én is fogok egy kisebb LP fazont az unokámnak.Egy szó mint száz,a hetvenes években azt mondták az amerikaiak a japánok autóiról,bálamadzag és kötődrót,most a fél világ olyan kocsikkal jár,bár én német autó párti vagyok,még is elismerema "ferde szemű"kocsik megbízhatóságát!
Nálam mindig is a hangzás meg a funkcionalitás volt a lényeg, a szín sosem érdekelt, a forma is csak annyira, hogy játszható legyen. Nem vagyunk egyformák.
A Floyd tényleg ízlés dolga, ha nem használja az ember, persze minek, de a sustain dolgot nem írom alá, ezek szerint még nem volt jóféle réztőkével tuningolt Floydos a kezedben... :) Az igaz, hogy normál hangolásban 11-es húr fölé nem érdemes menni, és ha odaver az ember, akkor az első pár tizedmásodpercben elhangolódik, hiszen lebegőhíd, amit a pengetővel megrántottunk. De amúgy karozni jó, feelinges dolgokat lehet kihozni ha ügyi az ember.
Hang alapján biztos mind jó valamire, de a te pénzed, neked kell döntened. Nehogymár úgy vegyél hangszert, hogy megszavaztatod itt a népet, aztán meg majd jössz vissza reklamálni... :)
Nagyon picit amúgy a Tele felé húznék, ha tényleg csak ebből a háromból lehet... de még nem próbáltam, a többit viszont igen. Baromi jól szólnak, de... már leírtam, nekem nehézkesek, minden szempontból.
Nem úgy érettem, hogy nincs jó fa, hanem hogy kevés, tehát drága...
A hársnál meg arra utaltam, hogy és és föld különbségek szoktak lenni hárs gitárok között, tehát az önmagában, hogy valami hárs, mahagóni stb. még nem garancia semmire. Az olcsóbb gyártók azzal, hogy papírfprma szerint a megfelelő nevű fát használják, többre (minőségre) nincsenek kényszerítve.
Vannak ma is jó gitárok, de újonnan nem kétszázezer körül, hanem jóval fölötte. A 80-as évekbeliek legalább mára beértek, még a legrosszabbak is :)
Azt meg te is tudod, hogy az 'endorserek' nem gyári, bolti gitárt használnak... :)
A Kramerektől, meg hasonló 80-as évekbeli formatervezésű gitároktól rosszul vagyok. A klasszikus, 50-es évekbeli formákat kedvelem (tele, strat, LP, V, X, SG). Azt jól érzed, hogy a Floyd Rose nálam kizáró ok. Egy Floydos gitárt szerintem nem lehet "megba**ni" úgy, mint egy fixhidast, a sustainje is kisebb, karozni meg amúgy sem tudok.
Szóval, arra lettem volna kíváncsi, hogy a Gibson Flying V, Gibson Explorer, Fender Tele Deluxe hármasból ti melyiket választanátok, ha egyet lehetne. :) Akár hang, akár, dizájn alapján.
Szerintem nem igaz, hogy nincs jó hangszerfa. Más mahagóniból gyártják az LP-ket, mint 50 éve, de attól még ugyanolyan jól tud szólni. Egy csomó profi zsír új gitárokon (is) játszik: Bonamassa, Buckethead, Hetfield, Kotzen, lehetne tovább sorolni. Elég demagóg kijelentés, hogy már nem gyártanak jó hangszereket és sok a hulladékfa. Azért a nagyobb cégek termékei még mindig megbízhatók, persze ritkán azért vannak anomáliák. De pl. a 70-es évek közepe-vége felé a Fender és a Gibson is gyártott nem túl jó minőségű hangszereket (pl. szendvics LP-k, stb.). Szóval azok között sem mindegyik szent grál.
A 80-as években már bőven tömegtermelés zajlott, nem hiszem, hogy az akkor legyártott hangszereket a tíz éve a raktárban száradó alapanyagokból rakták össze, mert ilyen tartalékok akkor sem voltak.
A hárs ízlés kérdése, valaki szereti a hárs steril hangját, véleményem szerint nem hangszerbe való fa. Más viszont a mahagónit utálja.
Szóval, meggyőződésem, hogy 2011-ben is lehet ugyanolyan jó hangszereket venni, mint a 70-es évekbeli új hangszerek. Persze, azóta a 70-es évekbeli gitárok fája tovább száradt, beérett, stb. Én is szívesebben vennék 70-es Explorert, de olyat nem lehet itthon kapni, főleg nem ennyi pénzért. :)
Neked egy olyan Kramer kell, ami a Gibsonos soundot hozza... Kramer topikban segítünk választani :) Természetesen nem lesz vadiúj, 'csak' a 80-as évekből való :) Van fixes is, van mahagóni is stb... egyéniség, és nem túlárazott, mint a felsoroltak.
Olvastam egy interjút az ESP egyik főnökével, amiben arra panaszkodik, hogy nincs elég jó hangszerfa... szerinted csak ők vannak ilyen helyzetben ? Sok a hulladékfa gitár az újak között. Persze, hárs, de olyan, ami alatt parkolni szoktam az autómmal :)
Nekem szinte csak 80-as évekbeli hangszereim vannak, tehát 20-30 évesek, és simán ki fognak tudni szolgálni még ennyi időt (semmi bajuk, bundozás, Floyd karbantartás néha ennyi). A beérett fa hangját semmi sem sogja pótolni.
Kezdők vegyenek új hangszert, olcsót, de egy profi nehogymár a tegnap készült hangszerre esküdjön, lehet Gibson vagy bármi... :) Persze, ha pénz nem számít, lehet vásárolgatni mindent.
Igazad van. Én örülnék a legjobban, ha jó szívvel vehetnék egy szuper kényelmes Jackson/ESP/Ibanez superstratot. Még talán egy MusicMan Petruccira sem sajnálnám a pénzt.
Egy a baj: ezek a cuccok olyan szinten nem inspirálnak, hogy csak állnának a sarokban. Számomra ezeknek a gitároknak nem létezik egyéniségük, el nem tudnám képzelni magam egy superstrattal a nyakamban.
Egyszer volt egy Ibanez Icemanem, ami az Explorerrel rokon és imádtam. Egyedül azzal volt gondom, hogy a hárs hangja jellegtelen volt és hát a csavarozott nyak sem hozta meg azt a sustaint, amit elvár egy Icemantól az ember. Ezért (bár a formát imádtam) meg kellett válnom tőle.
Minden létező gitárt átgondoltam, ezért jutottam a Tele Deluxe - Explorer - V hármasra. Tele Deluxe-ról mi a véleményetek? Nagyon nagy hangszer szerintem és az eredeti widerange humbuckerről is ódákat zengenek.
Még jó, hogy nem mindennki így gondolkodik, mert akkor senki nem venne újat semmiből. Ugyanazok a használt motyók keringenének a világban 30 éve, a gyárak meg csődbe mennének, vagy szinplán átállnának alkatrészgyártásra, úgyis mindenki azonnal elkezdi moddolgatni a holmiját, ahogy megvette.
Azért azt vedd figyelembe, hogy a legfelső fekvésekben szólózni nem mindegyik Gibsonon kényelmes...
Olyan gitárt én nem vennék, amivel nem tudok a színpadon kényelmesen zenélni, vagy a formája, vagy a súlya miatt, a játszhatóságról nem is beszélve. Persze, ki lehet szendvedni a dolgokat azokon is, de mindenesetre én hamar megváltam mind a V-, mind az Explorer alakú gitáromtól annakidején. Egyszerűen nem volt kedvem azokat a dögöket a nyakamba vanni, mikor van mellette más, kényelmes gitár is... csak porosodtak gyakorlatilag. Szépek, jól szólnak, de nagyon nagy elkötelezettség kell, hogy mint főhangszer funkcionáljanak...
Használt Flying V-t tokkal, vonóval 200 alatt nem kap az ember. Az új ehhez képest 49 ezerrel drágább, ami két közepes árú kispedál ára. Ezért és a kívánt szín/fogólap kombóért hajlandó lennék ennyivel többet kipengetni.
Egy használt sunburst strat ára ~180 rugó manapság. Újonnan ~340 ezer, na ennyit nem lennék hajlandó ráfizetni.
A különbség csak annyi, hogy itthon sok az USA strat, míg az Explorer és Flying V kevés.
Egyrészt azért írtam oda, hogy újat, mert ezek a típusok ritkák, főleg fehér színben. A másik, hogy csak a fehérhez van ében fogólap, a többi színhez rózsafa. A szín pedig igenis sokat számít: egy fekete stratót például el nem tudnék képzelni a kezeimben, annál kiábrándítóbb strat-szín számomra nincs (Gilmour, Clapton és minden egyéb érv ellenére).
PRS-t próbáltam, tesóm Miráján is sokat prüntyögtem, de az a high-end érzés nem az én világom. Sokkal jobban szeretem a "nyersebb" gitárokat: Gibson SG, X, V.
Az új, nagy koptatólemezes SG-ket nem szeretem. A 61 Reissue 350 rugó körül van. Régebbi, kis koptatósból vannak jók, de most talán mégsem SG-re van szükségem, és azoknak az ára is 250-300 körül van (ha felbukkan).
Gibson LP-ből válogatós vagyok: leginkább csak a 3 humbis black beauty tetszik, az meg más árkategória.
Yamaha SG 2000/3000-et imádom még, az meg ritkán fordul elő, akkor is 400 rugó környékén.
Vintage Ibanez Iceman (kizárólag sunburst, 80-as évek előtti, ragasztott nyakú, flying fingers pickupokkal) jönne még szóba, persze az sem gyakori állat errefelé.
A Coheed and Cambria vagy a Spirit of the Stairs például egész könnyedén nyom progrockot Exploreren, szóval ez sem lehet probléma. :)
Eddig nekem is minden gitárom használt volt (különben a stratómat 4-5 évesen kellett volna megvennem), de semmi baj az új Gibsonokkal, volt már rosszabb is a színvonal.
Ezen nem is vitatkozom.Amennyiben valaki úgy gondolja,hogy venne egy újat,és nem is a tucat hangszerek közül,a pénz is rendelkezésre áll,én azt mondom,hogy hajrá.
Vagy inkább egy ujjal :)
Hát, nemtudom, az új pénzkidobás, persze van akinek megér ennyit, hogy ő húzza le a fóliát egy nyers gitárról, aztán még a pár év bejátszás...
Nem tudom. Nekem volt már nem egy új gitárom, de amiket használtan vettem, mind jobb volt. :)
Be voltak valamennyire játszva.
Ez alól csak egy kivétel van...a stratom. :))))))
Még jó,hogy nem vagyunk egyformák!Elvileg igazad van a színekben,de......,nem mondom,hogy nem lenne bennem is egy kis félsz egy új gitár vásárlásakor,ám azért nagyon jó egy újjal "szeretkezni"......
Vicces, hogy fizikus létedre ennyire ragaszkodsz a színekhez, meg az 'új gitár'-hoz... tudod, a színek csak az agyunkban léteznek, elektromágneses hullámok... :)
Használt (esetleg vintage) Gibsont amúgy sem azért szoktak venni, mert olcsó... :)
(nézegesd azért a Digital Village honlapját is - néha bazijó akciók vannak, meg őszig a GBP-árfolyam is csökkenhet: náluk 20 font a postaköltség, oszt' annyi - semmi plusz kiadás.)
Úgy néz ki, áll egy kis ZS a házhoz ősszel. Max 2000 dolcsim lesz gitárt venni az USA strat mellé. Mindenképp humbuckeres, klasszikus rock gitárt szeretnék, a következő variációk tetszenek (most):
-USA Fender Telecaster Deluxe (tudom, ez vintage és nehéz találni 2 rugó alatt, de elvileg beszerezhető) - mexikói egyáltalán nem játszik
-Gibson Flying V (újonnan, fehér, ében fogólappal)
-Gibson Explorer (újonnan, fehér, ében fogólappal)
A Gibsonok esetében a színhez ragaszkodom, meg amúgy sem olcsóbbak annyival használtan, tokkal (pl. Flying V 249 000 mindenestül, zsír újan). Másrészt olyan szívesen átélném az új gitár vásárlásának élményét, hogy megér nekem ennyi ráfizetést.
Ti melyiket vennétek és miért? Orange AD 30-on dörrennének meg.
(Illetve, ha valaki tud olyanról (Soltész Tiboron kívül), aki megválna USA Tele Deluxától, az szóljon légyszi!)
Sziasztok! LTD V-300-asról mi a véleményetek?Úgy értem minőség,megbízhatóság és hang,Videókat láttam, csak az nem adja vissza a gitár hangját, de így is nagyon tetszik.
Amúgy javasolnám még a Vintage VS6-osát is, nekem kényelmesebb a nyaka, mint az Epinek. (Ha komolyan érdekel, lehet, hogy az enyém eladó lesz, de nem biztos...)
Sziasztok!
Nem tudom hova írhatnék a kérdésemmel, ide jó lesz úgy gondolom, hisz gitárvásárlással kapcsolatos a kérdésem.
Epiphone G-400 asat néztem ki magamnak. Soha nem tetszett az SG, de ez az Epi... épp annyi minimális változtatás van rajta, amitől megtetszett :D Pl a koptató kisebb, meg a feje is jobban tetszik mint a Gibsoné.. Szóval beleszerelmesedtem. Utána is néztem a dolgoknak, megfelel az elvárásaimnak meg minden. Jó kis kezdő gitár.
Viszont láttam itt az oldalon egy eladó Samick SG 450-est. '98 as koreai gyártmány, uhh. Szeretem a ritka régiségeket.. és ez bizony annyira az, hogy semmit nem találtam róla.
Valaki tudna róla mondani pár szót? Milyen úgy összeségében, az Epihez hasonlítva főleg. Meg hogy milyen fából készült stb. Minden infó érdekelne róla.
Valakinek van valamilyen tapasztalata a DBZ gitárokkal. Nagyon tetszenek de igazából nem nagyon ismerem a márkát és az ismeretségi köröm is így van ezzel szóval a ti segítségeteket kérném.
Ha jól sejtem, akkor az egy olyasmi cucc lehet, ami régen DeArmond volt. Legalábbis a Fender egy-két típust továbbvitt Squier név alatt. Azt olvastam, hogy a DeArmondok sokkal jobbak voltak, sztem 100e körül kapsz jobbat a Squier-nél, de ha tudsz pontos típust, akkor rá tudsz keresni a neten a véleményekre (én leginkább a Harmony-Central user review részlegét szoktam olvasgatni)
Köszönöm a segítséget, ötleteket! Körüljárok ma pár boltot.
Tisztában vagyok a hátrányaival az ilyen gitároknak, de micsinájjak' ha swing-el a szívem. :)
Igazából ezt a hangzást keresem: Jutyúb link (tudom, Gibson, meg persze kézben van a sound) :)
Most találtam használtan 100-ért squier jazz gityót, nem is tudtam, hogy ők csinálnak ilyet is. Ilyesmiről van tapasztalat? (belinkelni nem szeretném, mégiscsak ez egy hangszerbolt)
1. Torzítót, nagy hangerőt felejtsd el, mert gerjedni fog. A vastag üreges test már csak ilyen.
2. Ibanez AF75 elég jó választás ebben a kategóriában, kár, hogy a pickupok ótvarok benne.
3. Cort is jó választás, szóba jöhet még Aria FA 80, ami szintén jó kis gitár. Esetleg a washburn egy idevágó modellje. Üreges testű gitárokban egyébként az epiphone-oknak is nagyon jó - ha nem a legjobb - az ár/érték arányuk, én azt vennék.
Nyah sikerült kijavítanom a hibát, most már remélhetőleg megtalálható a mail címem :)
Köszönöm szépen az ajánlatokat, mind a két gitár a szívem csücske, szóval egy esetleges helyzetben nem tudnám melyiket is válasszam :)
Van egy Parker PM10-esem eladó hirdetem is GS-en. Erre elvileg (elvileg) lenne egy komoly vevőm, de amilyen pech-es vagyok mindenki az utcsó pillanatban lép vissza, szóval, ha sikerülne eladnom, akkor mindenképp jelentkezek :) természetesen ez nem azt jelenti, hogy tarts meg mindkettőt mert egy hülye gyerek bénázik...ha addigra meglesz, meglesz, ha nem akkor megszívtam
de mégegyszer, nagyon szépen köszönöm, nagyon jó ötletet kaptam.
Sziasztok!
A szakértők segítségét kérném. Szeretnék egy vastag, üreges testű jazz gitár boldog tulajdonosa lenni. Olyan 100.000 környékén tudnék rá költeni. A kérdésem az lenne, hogy ilyen árkategóriában milyen lehetőségeim vannak, mit érdemes keresnem?
Ha tud vki ilyen gitárt használtan, ne fogja vissza magát.
Kicsit más kérdés: van-e tapasztalatotok USA-ból való rendeléssel? Találtam elég sok céget, amelyek ilyesmivel foglalkoznak, egyelőre még a szállítási árajánlat-kérésemre sem válaszoltak Van köztetek olyan, aki ilyesmit használt már? Tudnátok ajánlani ilyen céget?
Tud valaki olyan hangszerész esetleg,
ha délelőtt beadom a gitárt délutánra megcsinálja?
(bund csiszolás, beállítás, elektronika átnézés, esetleg kapcsoló csere)
Ezt én értem, csak még mindig vesd össze a "Középhangerő" hozzáállását a Thomann-éval: az előbbi a FAQ-ban idézi ezt a szöveget, amit te is, nyilván be is tartják. Az utóbbi nagy betűkkel odaírja az összes termékéhez, hogy 30-napos "Money back" garancia van rá, és a FAQ-ban szerényen leírják, hogy ugyan a törvény csak 15 napot ír elő, de ők úgy gondolják, hogy a 30 nap tisztességesebb.
"Internetes szerződések esetén főszabály: amennyiben a vásárló meggondolta magát, 8 munkanapon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. Ezt a jogát attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette, szolgáltatás nyújtása esetén pedig, amikor a szerződést megkötötte. Fontos, hogy ennek olyan írásos nyoma maradjon, hogy az elállás időpontját vita esetén később igazolni lehessen.
Ha a kereskedő előzetesen nem tájékoztatja a vevőt az elállás jogáról, a 8 munkanapos határidő meghosszabbodik 3 hónapra. Ha a tájékoztatásra ezen az időtartamon belül sor kerül, az elállásra nyitva álló 8 munkanapos határidő attól a naptól kezdődik, amikor a tájékoztatót kézhez kapta a vásárló.
Elállás esetén az értékesítő köteles a kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő 30 napon belül visszatéríteni. Így van ez akkor is, ha a kereskedő a megrendelést nem tudja teljesíteni. Ha a vevő eláll a szerződéstől, az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket a vevőnek kell állnia, egyéb díjat, költséget azonban nem követelhet az értékesítő. Amennyiben a kereskedő a megrendelttől eltérő termékkel, illetve szolgáltatással teljesít, a visszaszolgáltatási költséget ő köteles viselni. "
A "Középhangerő"-vel és sok más bolttal is az a bajom, hogy a honlapjukon egymillió hangszer van, de a boltban ennek csak kicsiny töredéke elérhető. Sebaj, megrendelném én online, csak éppen nincs pénzvisszafizetési garancia arra az esetre, ha mégsem tetszene a hangszer. Ugyanakkor a Thomann-tól ugyanannyiért kapom meg szállítással (!), és 30 napom van kipróbálni és eldönteni, hogy kell-e. Csakhát náluk a visszaszállítást ki kell fizetni, ha mégsem kell a cucc (Németországon belül még azt sem kellene)
Egyik legnagyobb taplók voltak, az biztos. Dimarzio márkakereskedők is voltak, és amikor AirZone hangszedőt akartam rendelni fémfedeles változatban, az eladó megmagyarázta, hogy fémfedelesben nincs és nem is gyártottak soha, a nyitottat pedig megrendelhetem náluk, de csak 3 hónap múlva érkezik új szállítmány. Inkább megrendeltem itt a fórumon http://guitarparts.ewk.hu/-tól. 3 hét múlva a gityómban muzsikált a hangszedő.
A honlapjuk szerint már csak nagyker, de szervizzel és alkatrészekkel még lehet őket keresni. A "Középhangerő" honlapján jobb oldalt a híreknél megtalálod azt a cikket, melyben leírják, hogy Ibi márkakereskedők lettek és a készletet átvették a Nagymacskától. Én is csak ennyit tudok. 96 óta nem voltam a Macskában, de valahogy nem is hiányzott a vendégszeretet...
Komolyan ? Bemegyek oda és már nem szolgálnak ki, a megszokott laza és fölényes stílusban ? :) Húrt, csavarokat meg ilyesmiket azért még adnak, vagy már teljesen nagyker ? (rég voltam ott, tényleg érdekelne...)
Most már értem az "Oribari"-t, csak eddig "A Nagymacska Lakhelye"-ként ismertem, ezt a "cuki" kifejezést nem (de tetszik ). Meg fogom próbálni ott is, meg esetleg még a Rákóczi téri boltban (amit uygancsak nem nevezek nevén), bár asszem előtte odacsörgök.
Persze, csak drd kolléga a #18783-ban írtak alapján ki is szerette volna próbálni, amire kapott egy "Oribari" választ. Erre írtam én. Bocsi, akkor félreértettük egymást. Téma túltárgyalva.
Amúgy a legjobb kétpontos híd a Wilkinson VS100, én raktam is olyat egy hangszerembe, tényleg a csúcs, berreg mint a Floyd stb. Többszázezres Carvinokba rakják például, meg PRS-ekbe. Aki komolyan gondolja a kétpontos karozást, annak mindenképpen ajánlom a VS100-at, a legtöbb strato-kompatibilis kétpontos helyére bemegy, de ha nem, szakember akkor is megoldja egy kis famunkával, ami nem fog látszani.
Ránézésre, méretekre amúgy olyan, mint a VS50, csak minimális eltérésekkel, illetve más anyagokból is van.
Szia !
Nem látok emailt a neved alatt, ezért kénytelen vagyok ide írni.
Nézz be az adokveszekbe, két hangszert is hirdetek, mindkettőben volt tuning is, illetve egyéb finomhangolások, szakember által, szóval sokkal jobbak, mint a boltiak.
A Cort G260 ugyan kőris, de a Wilkinson VS50 II híd nagyon odaver, a legjobb kétpontosok egyike, plusz új satus kulcsok, H-S-S (DiMarzio Norton és Schallerek), 22 bund, juhar fogólap.
A Hagstrom XL-5 viszont már hárs, ráadásul ragasztott nyak, 24 bund, H-S-H (Schaller - gyári - DiMarzio Paf Pro), a híd kétpontoshoz hasonló (most éppen fixált).
Mindkettő százezer alatt van, Budapest környékén mindenféle kötelezettség nélkül kipróbálhatók :)
üdv! keresek olyan gitárt (megpróbálom nagyvonalakban leírni a kritériumaimat) tehát hárs test H-S-H, vagy HSS szedőelrendezés, két pontos tremolo, (nem floyd, nem edge) és ez mind nem Ibanez :)
jah és ezt mind olyan 120E ft-ig.
tipusokat várok inkább csak :), de konkrét ajánlatokat is szívesen fogadok :D
a nevem alatt megtalálható a mail címem
Sokféle verzió lehet, de akár az is, hogy utazik külföldre, ezért nincs ideje sokáig hirdetni, kell a pénz stb.
Amúgy annyira nem meglepően olcsó. Ha újonnan 95, akkor el lehet hozni a boltból 10-15% engedménnyel is a legtöbb esetben. Amúgy meg pangás van, tényleg nehéz eladni itt bármit is, szóval nem annyira gyanús ez....
Hello lenne még egy kérdésem. :) Szerintetek adhat gyanúra okot, ha valaki meglepően olcsóan hirdeti a hangszerét? Gondolok monjuk egy újszerű állapotban lévő, újonnan kb 95 ezer forintba kerülő hangszerre amihez mindenféle extrát is adnak, 55 ezerért meghirdetve? Vagy csak tudja jól hogy ennyiért tuti elkel?
Szakik, Ibanez AS73/AS93-al kapcsolatban van valakinek tapasztalata? Tudok olyan helyet Budapesten, ahol esetleg meg is lehet nézni vagy akár ki is lehet próbálni élőben ilyet? Köszi!
próbáltam egy 250-est, meg egy v100-ast egymás után, a V100as jobban visszaadja a Gibson dögöt, a 250es nekem inkább modernebb, kb csak kinézetre különbözik a Z44-től és társaitól. minőségre meg mindkettőnél érdemes válogatni több közül, dehát ez a legtöbb keletinél így megy.