Csöves motyót rakok össze éppen, a kérdésem az lenne, hogy trafó/cső elrendezésnél mire kell figyelnem? Hammond trafóim vannak, a háló trafónak van külön árnyékoló kanóca is, illetve van benne egy fojtó is. Picike a cucc 1W push-pull. Valamelyik régi rádió technika könyvben olvastam, hogy el szokták forgatni 90 fokkal a kimenőt a hálózatihoz képest, így nem lesz brumm a kimeneten. Na most ha játszik a képletben fojtó is akkor mi a teendő? Ugyan ez az eljárás és ahhoz képest forgassak 90-el? A végcsövek elhelyezése szintén egy kényes dolog, vagy csak a V1 legyen jó helyen a többi annyira nem kritikus?
Ez egy legendas hely itt, egy kis hamburgeres.
Ejjel nyitva van es bulizas utan bebaszva bemesz es a foldkerekseg legfinomabb hamburgeret eszed meg, majd hazafele uton rokazod ki vagy a taxiba vagy az ut szelere. De ott es akkor a legfinomabb kaja, persze tele a hely reszeg sorstarsakkal, mindenki haver, mindenki joarc.
Egy ilyen ikonikus hely a varos kozepen teljes letjogosultsaggal. Viszont jozanul ha bemesz akkor zsirszag, unott pofaval szemelyzet, zaj, alapvetoen egy eheto es rendben levo hamburger, de ugyanaz a tompasag.
Én egyszer betépve kitekertem életem legjobb bass soundját egy kínai gagyi hangszerből meg a Regent kombómból. Aztán meghallgattuk a jamről készült felvételt és valójában egy vállalhatatlan tompa fos volt, de akkor, ott nagyon tetszett. :)
Egy erdekes sztori a hangzas temakorben:
Van a cegnel nekunk egy szerszam amivel a kocsikrol a kromozott muanyag betuket szoktuk lefaragni. Ez ket aluminium kis fogantyu, kozotte meg van egy specialis fonott madzag valami. Ugy nez ki mint a regi ninja filmeken az a fojtogato eszkoz. Ugy is nevezzuk, hogy ninja stuff. Namarmost ennek a ket alu fogantyuja ilyen esztergalt kis henger. Ha ezeket egymashoz utogetem akkor ad egy szep csilingelo hangot, szoval egy kurvajo percussion hangszer. Mindig jatszogattam vele. Aztan egyszer eltunt, kollegam felrakta valami pocra aztan nem emlekezett ra vagy ilyesmi. Rendeltunk ujat, ugyanonnan, ugyanolyat. El is kezdtem utogetni, de baszki teljesen maskepp szolt. Tompabb volt, nem csilingelt olyan szepen, gyorsabb volt a lecsengese ilyesmi. Pedig zsir ugyanaz a cucc.
El is szomorodtam kicsit. Aztan par honappal kesobb meglett a regi cucc is, elokerult a polc sarkabol. Rogton kezbe is vettem es utogettem. De baszki, elmult a csilingelese. Mondom nemar, eloszedtem az ujat, hasonlitgattam, de MINDKETTO TOTAL UGYANUGY SZOLT. Es szol is a mai napig, tehat semmi kulonbseg nincs. Na most nem tortent semmifele valtozas meg ilyesmi az aluminiumban. Ez gondolom egyertelmu. Ahol valtozas tortent az a hallasom meg az agyam, szoval psziches vonatkozasu dolgok. Egyszeruen maskepp hallottam, masra emlekeztem maskepp eltem meg a dolgot, meg ilyenek.
Lehet megint kapni a Blencowe csoves erosito tapegyseg tervezo konyvet gecccccccccc....
Baszki, erre varok evek ota. Mostmar teljes a sorozat yeeeeeeeeeee.
Viszont a tranyos konyvek ketszer annyiba kerulnek mint a csovesek. A legextremebb 198 euro. Ezek kurvajo konyvek meg tenyleg elolvasod es a szakma supermanje leszel mert tonna info meg tudas van benne. De baszki, 198 euroert Malajsiaban prostit berelsz az anyjaval meg a hugaval egyutt egesz nyari szezonra.
Ha kihúzod a trafóról a kanócot az első el34-hez, onnan átviheted a másodikra 0,5-el. Meg a 3 előfokra is az első el34-ről 0,5-el. Sorba nem kötném. Melegre van azért egy jó kis 0,6-0,7 körüli szorzótényező már 40-50 foknál.
Ööö... Lehet, hogy nem fogalmaztam elég egyértelműen, vagy a válaszaitokat nem értem egészen, de én nem trafót szeretnék tekerni (na jó, valamikor a jövőben egyszer talán, de nem most konkrétan), hanem még mindig azon lamentálok, hogy a fűtést hogyan vezetékezzem a sassziban.
Szerintem nem. Én 1.25-l tekerem, SM102 hiperszilre. Terheletlenül 230V hálózati fesznél 6.6V, ami beáll 6.3-ra. Ps. kvantum bigyóhoz lövésem sincs. Én csak egy nettó technikus vagyok, rendőrtiszt (ales.) is voltam nyuggerisztánig. RTF-n pedig olyasmit nyomattak, hogy egység/többség/halmazat, ami egy kacifántos büntetőjogi bigyó.
ELTE TTK, dr Gálfi László, imádtam az összes elméleti fizika előadását, köztük a kvantummechanikát is. Most olvastam, hogy sajnos idén februárban meghalt :(
ott Balczó tanár úr villamosságtan előadásait pont annyira "szerettem" mint a későbbi, Jobbikos parlamenti felszólalásait, bár az még a Miép-es időszakában volt, bő két évtizede
A gitárosok többsége mindenféle pedált, meg multit használ, ebből kiindulva jóféle végfokokat kell beszerezni.
Ha mindent be tudok állítani a multin, akkor csak hangosítani kell. Nem kell hat torzított, meg négy tiszta csatorna, ha egyiket sem használom igazából.
Bár ez az élőben multizás nekem csak a kanapén jött be, zenekarban bármit dugdostam a gitár, meg a fej közé, csak rosszabb lett (vagy kevésbé tetszett).
Gondolkodtam régebben pl. Marshall 20-20 végfokon, de gyorsan lebeszéltek róla, hogy használjam csak, ha azon akarok izgulni mikor hallgat el koncert közben. Egyóbként sem jön be az EL84 hangja, pláne, ha csak kettő van belőle, darabossá teszi a gitárhangot, olyan traktoros lesz.
Aztán majd jön a nagy comeback, mert újra felfedezik. Ez ilyen. Én sose értettem, hogy mi ez a nagy "csakacsöves" meg "csakagibson" (vagy éppen "csakafender") mánia. Kísérletezni kell, aztán ha találsz olyat, ami neked bejön, akkor azzal alkotni. A hallgatót meg kurvára nem fogja érdekelni, mivel csináltad. Az csak neked zenésznek lesz fontos, hogy tudd reprodukálni, vagy továbbfejleszteni, alakítani.
A múltkor néztem a Tankcsapda Mooer-es videóit, ők is hanyagolják a teherautónyi csöves motyókat.
Lassan kikopnak az öreg zenészek, eltűnnek a hatvan-hetven éves szandok, meg akik ezeken nőttek fel, az ifjak füle már nem ezt fogja keresni.
Ez jóóó
Hány mókust kell ketrecbe tenni, hogy egy agresszív dobost túlcsipogjon próbahelyen, vagy nagy színpados koncerten? Mikrofonozni kell őket, vagy van vonal kimenetük? Hány mogyorót fogyasztanak koncerten/mókus? Nehogy a koncert felénél elnémuljon a gitár mogyihiány miatt!
Én a Camel áramköri részt jobban kedveltem, meg néha a barna szofit, de már nem élek ilyesmivel Amúgy igen, mindnek megvan a maga saját szépsége, amiben jó. Ahogy a csöveseknek is. Jól mondja Kócos: akinek megvan a fejében, hogy mit akar, ahhoz meg fogja találni az eszközt, és pont leszarja, hogy az az eszköz csöves, félvezetős, vagy mókusok csipognak benne megfelelő frekin.
Ty Tabor is L5-tel nyomta és a legjobb hardrock sound a King"s X albumokon van. Doom/drone vonalon eleve nem is nagyon divat a csöves. Kedvenc gitárosaim is nem vagy csak ritkán használtak csövest, de egy szint felett igazából mindegy, min játszik az ember, ha van a fejében egy szand, azt bármiből kihozza.
Manapság meg színpadon is egyre kevesebben használnak nemhogy csövest, de gitárerősítőt úgy általában. :)
Múltkor hoztam vissza a szocialista agóniából egy Acoustic 450-et, am ia legjobb erősítő, amit az elmúlt 10 évben hallottam. :D
(Most meg egy Peavey Ultra 410 van nálam, ez mondjuk pont csöves, de kíváncsi vagyok mit tud. Csövek nélkül bedobták, hogy élesszem már fel :D )
Lásd pl. a Red Fang-et, akik igen régóta Sunn Beta Lead-eket használnak ;) Vagy B.B. King által a Lab Series L5. Vagy a Roland Jazz Chorus, amire így hirtelen nem is tudom, ki lenne a jellemző felhasználó, bár utánaolvasva elég sokan használták erre-arra. Én most a Peavey Bandit-embe szerettem egészen bele, kicsit mókoltam a tiszta előfokon, meg hangszórót cseréltem benne, és igen fasza kis cucc lett.
Akkor jo iranyba gondolkozok, most megnyugodtam.
A jovo vegulis ez lesz. Csak okos marketing kerdese es ez a "csoves" beidegzodes fellazul aztan johet a felismeres, hogy a felvezetos megoldasban sokkal tobb kreativ kapacitas meg alkotoi izgalom van. Mellesleg ezerszer praktikusabb is, nem kell csoveket cserelgetni, a kisfeszultsegu kondikkal is kevesebb a gond esatobbi. Mondjuk ehhez esz is kell mar, foleg class D vegfokkal dolgozni.
Ja es tranzisztorbol van ezer fele, a szandozgatas is izgalmasabb elmeny mint egyik 12ax7 csovet kicsrelni egy masik 12ax7 csore es varni tole, hogy megvaltja magat a vilag.
Cipekedni se szeret senki, akinek van evente 200 koncertje az inkabb egy ilyet rak be a kocsiba. Ha jol meg van epitve gyakorlatilag gondozasmentes a cucc, nehany evente az elhasznalodott potikat ki kell cserelni meg tapkondikat aztan ennyi.
Az, meg hogy a csoves a meno az nem igaz. Mindig az a meno ami a meno, meg amit a peldakepeink hasznalnak.
Azt nem hiszem el.De viszont erősítő építésből királyok vagytok.Csak megemlíteném Cyklont hogy olyan full csöves JCM800-ast csinált nekem 8 éve hogy az aztán álom erősítő volt.Vettem hozzá egy 200w ládát irgalmatlanul jól szólt.Szóval elismerésem mindannyian profi munkát végeztek,és gyönyörű is ahogy látom a képeken.
Jó rendben pillanatnyi áram szünet volt hogy abba haggyam a zenélést.Elfogadom azt amit tudok zenélni csak az a gond hogy én a maximumot várom el magamtól amit nem tudok teljesíteni.De csak így mondom nektek bemenni egy hangszerboltba nekem a legcsodálatosabb érzés mert mindennél jobban szeretem a gyönyörű stratocastert vagy egy komolyabb les pault....
És köszönöm neked cukilali hogy felhívtál.
Sziasztok csak búcsúzni jöttem ide.40 éves leszek 2 hét múlva.14 éves korom óta próbálok dobolni,20 éves korom óta gitározni egyik sem jött össze.Senki nem segített nekem abban hogy megtanuljak zenélni inkább hátráltattak.Eladom az összes cuccomat és soha többé nem nyúlok hangszerhez a gonosz emberek legnagyobb örömére.Sziasztok sok sikert mindenkinek.
Mi most arrol ertekezunk, hogy felvezetos egyeniranyitot hasznalva melyik tekercselesi megoldas a jobb. A regi klasszikus kozepleagazasos dolog vagy a sima graetz.
En a graetz mellett vagyok egy ideje, viszont oregszek, buzulok, a MILF is fiatalabb nalam mar.
Sor mostanaban meggyozodesem, hogy a felvezetokkel hangzasokat kiserletezgetni izgalmasabb meg sokkal szinesebb mint csovekkel.
Meg vagy tizszer annyit kell hozza tanulni, szoval mire belejovok jarokerettel araszolva fogok menni :)
Akkor 2x akkora tapfeszultseget fogsz kapni.
Ugy szoktak hasznalni, hogy ha a kozepleagazast alkoto mindket tekercsveg ki van vezetve, tehat kulon is tudod hasznalni a ket tekercset akkor parhuzamositod oket es mehet ra a graetz.
Lattam ilyen trafokat mar valahol webshopban.
A Graetz-nek kisebb a belső ellenállása, ergó nagyobb áramcsúcsok mehetnek a kondira, stabilabb a tápfesz, ergó kisebb a kölcsönhatás a fokozatok között.
A csöveshangzás megfejtők körében az emuláció egyik eleme, hogy a tápba betesznek egy soros ellenállatot, szimulálandó a csöves egyenirányítók nagyobb belső ellenállását. Mert hogy szerintük ettől jobban szól. Ami lehet hogy igaz, lehet hogy nem.
Regen mikor fiatal voltam, a nyak volt egyebkent a meno. Mindent azzal csinaltunk. Alkoholos filccel felrajzolgattuk megtervezgettuk, elbasztuk sokszor, maratgattuk, mosogattuk, csinalgattunk minden baromsagot. Aki tudott levilagitos technikat az megkapott minden csajt. Felteve, ha a csajt meg tudta gyozni arrol, hogy az egy kurvara meno dolog.
Baszki, most kellene lennie a 30 eves erettsegi talalkozonknak, na ez a durva.
Nyákügyben egyetértek, van értelmes középút. Tapasznyalatom szerint pl. a Laney VC30 egész jó úton volt ebben: a nagyfeszültségek jelentős része nem nyákon megy, és a csőfoglalatok közvetlenül vannak vezetékezve, nem a nyákon ülnek. Mondjuk van benne SMD is jócskán, ami a javítás szempontjából talán kevésbé szerencsés, de ezt kell mondjam, hogy még az sem vészes, legalábbis a nagyobb méretű alkatrésztípusoknál, ezt is szeretik "elezoterizálni" az emberek. Biztosan van abban az erősítőben is olyasmi, amit lehetne szakmai szemmel jobban csinálni, de én szeretek vele példálózni, mert amúgy sztem egy jól összerakott, jó hangú és amellett megfizethető árú holmi.
Graetznel konnyebb dolga van a tekercselonek is, konnyebben talalsz megfelelo zarofeszultsegu egyeniranyitot, egyszerubb meretezni, az eszkozon belul a legnagyobb feszultsegkulonbseg csak a B+ feszultseg. Kompaktabb meg kiszamithatobb az egesz. Ket szal draut oszt helo.
Ha akarok kis ezoteriat irni akkor azt mondom, hogy szerintem jobban is szol meg a diodak kapcsolasi faszsagait is konnyebb kezelni es siman ossze tudod hozni azt a csendesseget meg azt a nyugis feelinget ami a csoves egyeniranyitasban van.
Azt most hirtelen nem vagom, hogy melyik szerencsetlenebb megoldas a kondik toltogetese szempontjabol, mert ez egy egesz fontos dolog igazabol.
A nyakkal kapcsolatban nekem is hasonlo a velemenyem meg a tapasztalatom is.
Viszont lehet tisztesseges anyagbol is epiteni meg a nagy aramokat nem vezetosavon vinni, hanem vezeteken, meg tenyleg, a vilag dolgainak 99%-a nyomtatott aramkoron van es egy bonyolultsagi szint folott a nyak lesz attekintheto meg javithato meg ilyesmi.
DE, amiert felhoztam a peldat az az, hogy sokaknak tele van a hocipoje azzal, hogy egyre tobb szakmaban az ezoteria meg a parasztvakitas megy. Nem csak zenei vonalon, ugyanez megy a kerteszkedessel, testepitessel meg tenyleg mindennel. A lenyeg, hogy hulye maradj a temahoz, ne lasd at az egeszet es megvegyel minden szart ami tularazott meg semmire se valo igazabol.
Ez a homeopatias szellemiseg ott van mindenutt. Gondolom mikor a srac epitette a cuccot, gondolatban lefuttatta a szokasos netes lakossagi reakciokat aztan ugy dacbol rairta a nyakra amit rairt, de mar megkeresem, nem emlekszek pontosan mi is volt a szoveg.
Ezzel több szempontból vitatkoznék: egyrészt turretboard-ot vagy eyeletboard-ot kb. a legegyszerűbb szervizelni, már ha nem volt fasz, aki csinálta, és nem tekerte fel a fél alkatrészlábat a turret-re. Itt még lehet azzal érvelni, hogy cserébe a gyártási költség jóval alacsonyabb a nyák esetében, azaz amit megnyersz a vámon (szervízköltség) azt elveszted a réven (gyártási költség miatti magasabb bekerülési ár). De a nyákba ültetett csőfoglalat bénasága azt hiszem elég egyértelmű. Rengeteg olyan eset ismert, ahol egész nyákot kell cserélni, mert az elszenesedett műgyanta szépen vezetővé válik, vagy a hő miatt az ott futó vezetőrétegekben alakulnak ki mikrorepedések, amik aztán faszán akár íveket húzhatnak megégetve ezt-azt. Vagy jó esetben csak szimplán nem vezetnek tovább és bekussol a cucc, de aztán sok szerencsét a hiba felderítéséhez.
A Graetz-es dolgot kifejthetnéd, vagy elég, ha linket küldesz. Azzal nem kötekedni akarok, mert nem tudok, pont hogy tökre érdekelne, mi miért, hogyan. Köszi!
Na kezdem a listat aztan megyek dolgozni, irjatok hozza ti is, aki maskepp latja annak a velemenye is very welcomed:
1 csoves egyeniranyitas faszsag
2 standby kapcsolo faszsag
3 ha nem graetz egyeniranyitas van a nagyfesznek az is faszsag.
4 fojtotekercs faszsag. (Ez igazabol annyira nem faszsag de kicsit igen)
Mitosz.
A cathode poisoning pont forditva van, akkor hajlamos egy reteg rarakodni ha nincs anodfesz hanem csak futod a csovet.
Baszott nagy teljesitmenyu adocsoveknel nagyfrekin van csak jelentosege a standby kapcsolonak.
A legenda szerint a Fender talalta ezt a szart ki mivel a tapkondik feszultseghatara alatta volt a trafo uresjarasi feszultsegenek igy ameddig a csovek nem futenek fel, nem folyik rajtuk aram igy a tapkondik nagyobb feszkot kapnak mint amit birnak. De a standby kapcsoloval megvarod mig a csovek felfutenek aztan rakapcsolod a tepfeszt es terheles alatt a kondi meg mar kibirja a dolgot.
De ez az uj szabvanyok szerint eleve nem megengedett, marmint a kondiknak meg minden alkatresznek mindenfele korulmenyek kozott birnia kell.
Aztan persze a cucc elejen jol nez ki ket kapcsolo, igy minden barom (en is) masolni kezdte anelkul, hogy tudna miert is van ez.
De igy 2022-ben kijelentheto, hogy a standby kapcsolo egy orbitalis haszontalan faszsag es tobb a hatranya mint az elonye. Pontosabban semmi elonye nincs.
Ugyanolyan faszsag mint a kettos tapfesz graetz hid helyett esatobbi.
Egyszer lesz kedvem, leirom az osszes teherbekurt elbaszott konstrukcios meg epitesi hibat amit a mai napig szinte mindenki kovet meg masol esz nelkul a regi cuccokrol mert azt hiszi, hogy ettol barmi is fasza lesz meg abban van a sound.
En is leirtam rahedli sok baromsagot meg hittem amit hittem (fiatal voltam, nem kellett a penz) de faszomat az egeszbe, az az igaz amit a suliban tanultunk tankonyvbol meg tanaroktol, mindig ez a vege.
Valami nyakos erosito nyakjara volt egysze irva, hogy az osszes kezzel huzalozos esatobbi ezoterikus megmondo faszfej bekaphatja, vagy valami ilyesmi. Hat neki van igaza.
Sziasztok! Most akkor kell Standby kapcsoló, vagy nem? Félvezetős egyenirányítást feltételezve...
Mítosz? Valamikor a múlt évezredben olvastam, hogy ahogy a cső fűt fel, és már ott a nagyfesz az anódon, szívná a katódból az elektronokat, de ugye a katód még nem érte el az üzemi hőfokot, a katód "roncsolódik". Szóval mindig azt gondoltam, hogy az anódfesz késleltetett bekapcsolása a csövek élettartama szempontjából fontos.
Közben nézem a rajzokat és azt látom, hogy nekem inkább a VOX AC4TV felelne meg. Az EL84, 12AX7 és 270 Volt tápfesz. Több fénykép is van a belsejéről, trafók elhelyezéséről, vezetékezésről.
Sziasztok,
van itthon "elfekvőben" egy Resprom A104. Ennek szeretném felhasználni a hálózati és a kimenő trafóját egy "Fender Champ" építéséhez. Első kérdésem az lenne, hogy érdemes pénz és időt áldozni az ötletre? 270 Voltosnak írja a kapcsolásirajza a trafót, de gondolom az 220Voltra érvényes, 240 Volton kb 290 lesz. Szoba hangerő nekem elég, egy 25 centis VOX hangszórót hajtana.
Ha érdemes gondolkodni rajta, akkor azt szeretném kérdezni, hogy a Resprom kimenőcsöve EL84, megtarthatom vagy inkább vegyek egy 6V6 -ot? Elfoknak természetesen veszek 12AX7. Tranzisztoros és IC gitárerősítőket már építettem.
En amiket vettem mostanaban az awg22 Alpha wire nppE szigetelessel, sodrott.
Ez a vezetek viszonylag merev, van tartasa is, holegfuvoval lagyul a szigeteles es erzekien formazhato, meg blankolas utan egyben marad a sodrat, nem kell vele bajlodni. Meg az nppe szigeteles most meno mert mittudomen, most ez a meno. Sokkal veknyabb mint a pvc es tarsai ugyanazon szilardsag mellett.
Alapvetoen a sodrottnak nagyobb a felulete tehat a skinhatas miatt elvileg magasabb frekiket tud. Ennek a tulgondolt valtozata a Litz kabel, ami egy kurvajo dolog, csak dolgozni ne kelljen vele :) De hangfrekin foleg gitarcuccnal ez elhanyagolhago dolog.
A merev huzal hajlamosabb jobban kozvetiteni a mechanikai rezgeseket, ami atgondolt tervezessel nem hiszem hogy problema.
Ha valami bevagas vagy szerszamnyom van a merev huzalon az a rezonancia miatt repedesse majd huzaltoresse fejlodhet idovel, mig sodrott huzalnal nehany szal szakadasa nem okozza az egesz vezetek levalasat. De ezek a dolgok is figyelmes hasznalattal kikuszobolhoteoek.
Nagyjabol ennyi a kulonbseg, minden mas ezoteria meg izles dolga.
Én majdnem mindenhova azt rakok. Oka prózai, lusta vagyok sodorgatni, ónozgatni blankolás után :D
(dik milyen drága egy normálisabb blankoló is, de muszáj voltam venni egy egykezeset)
És akkor rögtön jön is a következő kérdés: van-e hátránya a tömör vezetéknek a fűtéshez? Nekem jobbnak tűnik abból a szempontból, hogy jobb a tartása (pláne ha kettőt összecsavarok), nem kell rögzíteni a hosszabb darabokat, és sokkal kevésbé hajlamos széttekeredni, ergo könnyebben lehet vele dolgozni. Van valami, amit itt nem vettem figyelembe?
Köszi a meglátásokat. Természetesen minden alkatrészt kimérek a beépítés előtt, a pedáljaimban is. A pufferkondik sincsenek még beépítve, csak a sasszira szereltem fel őket, és többek közt azért sem folytattam az építést az összekötögetésekkel, mert felmerült bennem ez a formázásos dolog.
Most is van szabvany, hogy mekkora ingadozas lehet. 10% +/-.
Meg arra is van, mennyi felharmonikust tartalmazhat meg meg sok minden.
Manapsag biztos masabb a rendszer, foleg ahol napelemes haztartasi visszataplalas is van, meg ipari kornyezet is meg egyebek.
De ezek a parameterek akkor fontosak, ha korhazat vagy valami komolyabb szerver termet epitesz valahova.
Sima lakossagi eszkozok lakossagi kornyezetben elvannak egesz jol.
Régen volt valami szabvány hogy a hálózati fesz. 20%-ot ingadozhat felfelé, de szerintem manapság a számítógép vezérelt digitális korban már nem megy a névleges fölé.
Szerintem érdemes. Rákötsz néhány 10V-ot egy fél napra, az már elég.
Amúgy ha nincs beépítve akondi, akkor meg feltöltöd aztán félrerakod kisülni. Néhányszor megcsinálod, biztos jó lesz.
Labortáppal jártam úgy (régóta nem kapcsolták be), bekapcsolás után feltekertem maximumra aztán felrobbant a kondija.
Nehany egyszeru dolog meg ehhez a temahoz:
1. Alkatreszt mindig beepites elott tesztelunk. A cuccba mar csak olyan keruljon ami tutira jo. A bizonytalan tojast se ugy teszteljuk, hogy beleutjuk a rotyogo rantottaba a tobbi tiz tojas koze, vagy ra a friss lecsora.
2. Igazabol haromfele feszultsegen kell tesztelni: nevleges tapfesz, meg alatta es folotte 10%. Ugyanis a halozatban ekkora ingadozas megengedett es ezt el kell birnia.
Volt meg nehany dolog a fejemben de mire hazaertem a tornazasbol elfelejtettem :)
A kondiformázós dologhoz kérdeznék.
A TSL100-at nem kapcsoltam be már vagy 6-7 éve. Annak is formázni kéne a kondijait?
Szerintem már nem lesz rá szükségem többet...
Köszi a részletes leírást! 20V-os tápom van itthon, gondolom az is megfelel, nincs kőbe vésve a 24V... Ma összeraktam a sasszira a cuccot, de bekötve még nincs, szóval simán meg tudom csinálni. Elektrolit kondiból nyilván csak újat, ez egyértelmű - nekem legalábbis :D
Ha megnezed egy normalis kondi adatlapjat, ott talalsz olyat, hogy gyartastol szamitva mennyi ideig hasznalhatod fel.
Ez nem tul sok ido, nagysagrendileg 6 honap. Nem jelenti azt, hogy a kondi utana szar lesz, de az elektrolitkondinal az oxidreteg fokozatosan vekonyodik ha nincs rajta sokaig feszultseg. A vekonyabb oxidreteg, ami a szigeteles a ket fegyverzet kozott, azt jelenti, hogy csokken az atutesi szilardsag, vagyis a kondi mar kisebb feszultsegen at fog huzni, ami zarlatot jelent.
De ezt egy akarmilyen kis feszultseggel vissza lehet epiteni. Fogsz 24 voltos egyenfeszultseget aztan rateszed egy ellenallason keresztul. Aztan ugy hagyod par percig aztan ellenallason keresztul kisutod. Ennyi az egesz. Ezt mikor megvetted megcsinalod, aztan mehet a polcra es jo esellyel nem lesz vele gond hacsak nem all ott evekig nalad. Nem a cuccba beepitve kell megcsinalni a formazast.
Nincs benne amugy semmi misztikum. A kis feszultseg visszaepiti a szigetelest olyan vastagsagura ami mar hozza azokat a parametereket ami gyarilag meg van adva.
Elektrolitkondibol amugy mindig csak ujat erdemes venni. A vintage szarokat beepiteni nagyjabol olyan mint vintage rozsdas tuvel adni be az injekciot, vagy vintage lejart szavatossagu szivgyogyszert szedni.
Napok óta keresem a megfelelő erősítőt de nem találom sehol sem.Nem tudnának segíteni itt mindenki ismer mindenkit.Cserélni szeretném a Line6 spider2 75w-os gitárkombómat,a Korg AX1500G multieffektemet egy normális tisztességes gitárkombóra.És még rá tudnék fizetni 20000-30000ft-ot hogyha lejönnének érte Hajdúböszörménybe,Debrecen mellett van akkor úgy rendben lenne.
Köszi! Az izzós dolgot az első építésnél még hanyagoltam (tudom, bátor vagyok, vagy hülye), de mivel gondolom filléres megoldás, így most nem tenném. Ha jól sejtem szimplán sorba kell kötnöm a táppal egy 100W-os wolframszálas izzót, igaz? Egyébként először csövek nélkül indítottam az előzőt is, ráméregettem, hogy az anódfeszültségek megvannak-e a megfelelő helyeken. Tudom, hogy csövekkel más értéket mérek, a lényeg itt az volt, hogy lássam, csövek nélkül se megy ki a füst az alkatrészekből
Azt nem tudom, miért kellene a formázáshoz szabályozható trafó, de egyébként új/jó elkóknál szerintem nem lényeges, illetve az egyenerinyíátó utáni kondin kívül egyik sem "direkt" kapja a feszt, csöves egyenirányításnél meg pláne. NOS kondiknál tapasztaltam, hogy első bekapcoslásnál még nem töltődtek telejs feszültségre, de szép lassan formálódtak (4-5..10 bekapcsolás után), és onnantól semmi gond nem volt velük. Ha meg már telejsen száraz, zárlatos, annak meg úgyis mindegy. Esetleg indíts az erősítőt csövek nélkül, izzón keresztül, akkor kiderül, hogy van-e szar, de nem robban. De ez is inkább régi cucc éleztésénél releváns dolog.
Kedves Szakik!
Mennyire fontos a pufferkondikat "formázni"? Több építős meg szervizelős videóban is mondják, hogy nemcsak a biztonság miatt, de az új kondiknak is kell, hogy csak lassan kapják meg az üzemi feszültséget, mert ez "formázza" őket. Mennyire igaz ez? Az első erősítőmnél nem foglalkoztam ezzel, azóta sem érzem ennek hátrányát, de lehet, hogy csak szerencsém volt, vagy 20 év helyett csak 10 év lesz a kondik élettartama, de ott még nem tartok. A mostani építésemnél ha szükséges, akkor ezt is figyelembe venném, csak nem tudom, hogyan. A négyévente egy-egy erősítő miatt nem vennék 100e-ért szabályozható trafót... Még használtan is 40e körül mennek. Most láttam egyet a jófogáson 15e-ért, de el is vitték az orrom elől - annyit még hajlandó lennék beruházni. Szóval érdekelne a meglátásotok, és persze ha azt mondjátok, hogy feltétlen érdemes, akkor tippek is, hol nézelődjek. Köszi!
