Azért is szúrtam be gyorsan, mert konkrét példával könnyebb magyarázni, mint "szárazban" Aki lejátssza, az szerintem egyből ráérez, mi a különbség az a-dór, és a vele hangkészletileg egyébként megegyező g-dúr (1#) között.
c-d-e-f-g-a-h-c azért c-dúr, mert c az ALAPHANG (ez az első és utolsó hang
az első hang c az utolsó h......utánna megint az első hang azaz annak oktávja következik...ez 7 foku skála
d-e-f-g-a-h-c-d azért d-dór, mert d az ALAPHANG (ez az első és utolsó hang) és dór, mivel [c-dúrral megegyező hangkészletű (nincs módosított hang) és a második fokról indítjuk] VAGY [szerkezete 1e1f3e1f1e]
ne úgy közelíts rá h ogy c dúrral megegyező hangkészletű...nincs jelentőssége......ez egy moll skála megemelt 6. fokkal...ennyi
Nem a c dúrból származtatunk minden skálát....max néhányat :)
mint a c líd c mixolíd
van akinek kell magyarázni az alaphangot
ha másért nem azért hogy ebőől induljon ki és ehhez viszonyítson mindig
nem észt osztok csak most beszélünk 100-szor itt a modálisokról és mindig ugyanazok a hibák jönnek elő
pedig nincs benne ördöngösség
a dúr mollt mindenki érti használja... nem kédés....ezek ugyanolyan skálák mint a dúr és moll skálák.
Érdekes, hogy itt mindenki skálákról beszél; egyébként is mindig skálákban gondolkodom, viszont az egyik ismerősömmel beszélgetve -aki egyébkén diplomás jazz-muzsikus- megkérdeztem, hogy mire milyen skálát használ. Válasza: -nem figyeli, hogy éppen milyen skálában van, játék közben nem is gondol skálákra. A lényeg a harmóniamenetben van, illetve az adott akkord alterációin, azon, hogy a dallam vezessen/oldódjon a következő akkordra/akkordon.
K. régen hallottam 1 Wes Montgomery számot. Ment a rádióban én+ a közepétől felvettem. Gm-ban volt a szám. És az uccsó akkord az volt, hogy:.... +próbálom beilleszteni.
Így is van. Mondjuk a dúr skála megtanítása után célszerű egyből rátérni a dúr jellegű modálisokra. Tehát eltérések és hasonlóságok a dúr hangsorhoz képest: líd-B4, mix-K7. Ugyanezt eljátszani a eol-lal(persze ha már tudja).Logikai sorrendben: 1.viszonyítás: eol skála N6-tal:dór.
2.viszonyítás: eol skála K2-vel:fríg. 3.viszonyítás: fríg Sz5-el:lokriszi.
Persze elkerülhetetlen, hogy ezzel párhuzamosan megértse a funkcióbeli használatukat megfelelő példákon keresztül.És itt már nem a skála maga számít, hanem annak a kifejezése ami a harmóniában történik.Itt kell vigyázni, mert hajlamos lehet az ember tömbösítve "skálázni" az adott harmóniára.(harmóniasor esetén töredezett lehet a játék).Ennek elkerülése végett kell dallamívek, szekvenciák és akkordhangok használatát tanítani, kvázi dallamszerkesztést a stílusnak megfelelően.Stb...
2010-06-07 15:15 |
#6174
A legnagyobb baj itt az, hogy nincs baj. CSINÁJJUNK!!!
2010-06-07 15:11 |
#6173
Sokra nem mész vele hangszeres játéknál. Olyan, mintha 3+4=7 helyett azt mondod legyen a 3=x; 4=y; 7=z és akkor x+y=z. Éneknél persze csodaszerszám.
A skálákat azért írjuk le, hogy tudjuk a skálafokokon lévő hangokat.
c-d-e-f-g-a-h-c azért c-dúr, mert c az ALAPHANG (ez az első és utolsó hang) és a szerkezete 2 egész 1 fél 3 egész 1 fél.
d-e-f-g-a-h-c-d azért d-dór, mert d az ALAPHANG (ez az első és utolsó hang) és dór, mivel [c-dúrral megegyező hangkészletű (nincs módosított hang) és a második fokról indítjuk] VAGY [szerkezete 1e1f3e1f1e]
Szerintem ez utóbbi (szerkezete 1e1f3e1f1e) nem csak bonyolultabb, de az elméleti összefüggéseket sem magyarázza, hogy miért a c-dúr skálából származtatunk MINDEN skálát.
Az ALAPHANG meg alaphang, nem kell azt magyarázni, miért emeltem ki.
Persze mindenkinek saját lelkiismerete, hogy értelmezi a tőle függetlenül meglévő dolgokat. Van egy "Vagyonos" vezetéknevű netuser, aki a saját honlapján a dór-skálát is levédette, de azért azt mind tudjuk, hogy nem ő tojta a spanyol viaszt.
Yessz!
Úgy kellene ezt tanítani, hogy ugyanarról a hangról indítani a skálákat.
Én úgy értelmezem ezeket mindig, hogy a harmóniailag dúr jellegűeket veszem egy csoportba (dúr, mixolíd, líd), és ezeket egy közös (pl. C) alaphangról értelmezem. Külön veszem a moll jellegűeket (moll, dór, fríg), és ezeket is egy közös (A) alaphangról veszem.
Így megkapod még azt a könnyítést is, hogy (zeneelvileg, és nem néprajzilag, vagy egyébként!) párok jönnek létre, melyek egymás párhuzamos Dúr-moll párjaiként foghatók fel. (dúr-moll, líd-dór, mixolid-fríg). Persze van még egy csomó féle skála.
Még talán annyi, hogy jól átrágni, kóstolgatni hogy a különböző hangsorokhoz milyen harmóniai környezet tartozik.
Így már teljes képet kap a füled is a témában.
Szerintem ennyi lenne az egész..
én úgy látom, sok embernél ott csúszik el a modálisok megértése "mire jó" amikor úgy magyarázzák, hogy játszd a - c d e f g a h hangsord d hanggal keezde és akkor az a d dór hangsor.
ami önmagában nem állja meg a helyét.....mert mitől is lenne ennek dór tonalitása? azaz mitől hallanád dórnak?
hogy különböztedet meg a c dúr skálát az a moll hangsortól?
onnan hogy vagy szól alatta valamilyen zenei alap ami meghatározza hogy most c dúr skálát hallasz vagy a moll. Vagy ha egyedül játsod a hangsúlyozással érzékelteted, azaz a játékoddal tisztázod a hallgató számára mi az alap hang
ettől semmiben nem különbözik a a többi momdális (szándékosan írom így mert a dúr az az ion a moll meg az eol)
tehát a fentis kálát bármikor bármely h angról kezdheted attól lesz modális hogy mi az alaphang amihez a fentis kála hangjait "fokait" viszonytod
pl
ha a basszer d alaphangot pötyög és arra játsdzod akkor dór skálát hallasz majd...miért?
mert d az alaphang ehhez húz a füled itt f lesz a 3. fokon ami kisterc, azaz moll jellegő a skála és a az igazi dór tonalitás az adja hogy a 6. fokon h hang található. Hasonlítás képp a d moll skálában itt b hangot találsz.
INkább a d moll skálához hasonlítom mintsem mert az alaphang d
Tehát ez egy moll skála megemelt 6. fokkal
de ha basszer arc úgy dönt hogy inkább a g hangot erölteti tovább akkor borul minden, mert g hang lesz az alap hang, h hangból terc lesz (ami dúr jelleget ad a skálának) és a G dúr skálához hasonlítva azt látod hogy a 7. fokon nem fisz hanem f hang van. és ettől a hangtól lesz mixolíd jellege a skálának. Nem attól hogy a g hangról kezded
hanem mert g az alaphang amit zenész cimbid backingtracked szolgáltat
h a terc lesz és f a "kis" szeptim.....
és hogy mire jó mindez?
amire a dúr moll skála
vagy hangulatot teremteni, alap hangnemként felfogva (flying in a blue dream c líd)
vagy akár jazz blues funky....zenékben az egyes harmóniák kijátszására
így van....maximum V. foka van...de nem az elmélettel van a baj, hanem akik gyorsan és nem kellő odafigyeléssel próbálják a hókuszpókuszt átadni. ...de a lényeggel egyetértek.
Nézzétek meg párral lejjebb, hogy milyen kavarások, és félreértések vannak a modálisok szar tanítása miatt! Mért nem lehet már ezt rendbetenni?
Persze, hogy nem értik, ha atom hülyeség módon van tanítva.
Nincs ilyen, hogy "C dúr modálisai"!! A dúr az dúr, a mixolíd meg mixolíd. Nincs olyan, hogy Cdúr hangsor mixolídja! Ez kb. olyan, mint ha azt mondanád, hogy az alma körtéje! Persze, hogy nem értik ezt a marhaságot, itt van alant a bizonyíték.
Ezt nem így kell tanítani!
Találtam egy jó gitárost.. érdemes megnézni a videóit. Érdekesen penget.:) Ezzel együtt "sajnos" nagyon rendben van a pali.
http://www.youtube.com/watch?v=xAVg5eXEWIQ
Igen, ez igaz én is ezt akartam írni. Egy hangsor "tonalitása" acapella is kiderül, amit egyébként szintén az abban relő akkorhangok funkciói határoznak meg.
Tehát harmónia akkor is ha az meg sem szólal
Na ez azért tiszta volt, ugyan a loktiszit lokriszinek ismertem:)
csak az elnevezésben tévelygek. Mindig azt hittem, a C- dúr második fokáról induló dór hangsor neve C-dór - mivel a C-dúrból eredeztetik. tehát nem, azt d-dórnak kell hívni a kezdőhangja után, igaz ?
Persze, hogy megyek.:)Vettem egy Godin A6Ultra névre hallgató gitárt és azt szeretném elboltolni itt. És persze gyakorlok.. zenélgetek, de szeptembertől uzsgyi vissza.:)
2010-06-04 21:57 |
#6140
Ez annyira dióhéj, hogy alig bírtam (bocs!) végigolvasni!
Én ugyan ezzel nemigen foglalkoztam, de a C-dúr ötödik fokáról induló skálát G-mixolidnak hívják? Nem C mixolidnak ? Én a d-ról induló G-dúr hangjait tartalmazó skálát hívnám G-mixolidnak józan paraszti ésszel.
A harmónia amire játszod. Ezeket a skálákat nemcsak hangnem szerint alkalmazzuk hanem funkciók szerint. Például ebben a hangrendszerben két moll skála is van amit mollban első fokra használunk az egyik az eol a másik a dór. Az egyik VI. a másik II. okú hangsor de mollban mindkettő lehet első fokon. Szóval egy skála az egy nagy rakás hang tele infókkal és ha el akarsz igazodni benne akkor látni kell hogy ha akkordra játszol akkor az akkord hangjai fogják eldönteni hogy melyik skála jó rá. Például gha G7 akkord van amire a mixolid skála hangja G A H C D E F hiába fele meg a C dúr skála hangjainak ha az akkordhangok ebből a G H D és F. Például maga a C hang ebben a szituációban egy olyan szinezőhang ami nem minden esetben tud jól szólni. A G mixlidnak a 4hangja (ebben az esetben a C, így érzékeny hangnak számít. Ebből is látszik hiába az egy hangnem és az azonos hangállomány mindig az adott akkord hangjai határozzák meg hogy melyikre mely hangok dominánsak és melye színeznek csupán. Hát dióhéjban....
Helyesebben funkciók kifejezésére szolgálnak a modális skálák.T-SD-D. Nem is annyira a skála fontos önmagában, hanem a megérkezés egyik funkcióról a másikra. pl. feszültség-feloldás. Megérkezés szempontjából fontossági sorrendek: 3, 7(vagy9), alap, végül 5. :)Természetesen ez a sorrend/hangköz ízlés szerint változhat. De a lényege ez.
Sziasztok!
A C dúr skálának az 5. módusza ugyebár a G mixolid. Tehát ugyanazok a hangok vannak benne csak G-vel kezdve. Most amikor azt mondják Pl.: a G7 akkordra a G mixolíd skálát lehet alkalmazni, az mit jelent? Most az hogy C dúr vagy G mixolid, mi a különbség ha szólózol? Vagy Dm7-re D dór skálát, ami a C dúr skála 2. módusza. Most akkor hogy is van ez?
Szia!
Nem akarok bunkó lenni, de ugye nem gondoltad komolyan, hogy egy ilyen (félkész) anyagot csak úgy átküldözgetek egy ismeretlennek!? Te átküldözgetnéd a slágereidet kottával, mindennel egy konkurrens zenekarnak?
Igen, ez egy remek gondolat. A zene, hangszerelés, improvizáció sokszínüségét, pont az adja hogy az azonos törvényszerüségeket, hányféleképpen tudjuk megközelíteni. A különbséget mindig a gondolkodásmód adja.
"Ha szinezőhangokat/alterációkat alkalmazunk, úgy kell rájuk tekinteni mint szólamokra: mindegyiket vezetni kell, különben nem fog értelmet nyerni.":
-Érdekes, alapokat feszegető késztetések irányába vezet ez a gondolat is: Hogyan kell egyáltalán felfogni a zenét? Minden hangot párhuzamosan összenézni a lehető legsűrűbb időintervallumokban, és kizárólag nevesített harmóniák sorozataként felfogni (beleértve a fő melódiát is és minden szólamot), vagy pedig párhuzamosan vezetett, egymással összefüggő szólamvezetések együtteseként értelmezni?..
Köszönöm szépen a segítségek Az Autumn leaves B résznél az utolsó előtti sornál irta át a kottához képest a gitár tanárom szóval ahhoz kellet.
már csak egy kérdésem lenne,hogy a D7(5#) akkordot felcserélhetem-e D9b re?
Ha a tradicionális jazzjátékra gondolsz, akkor ha a E6 húron van a basszus, akkor általában a H húron, ha az A5 húron van a basszus akkor már a D húron is.
Igaz, a jelölés valóban pontatalan volt, köszönöm a helyesbítést.
Nem = jelet kellett volna tenni, hanem ~ jelet, ez inkább megfelelt volna annak, hogy ezek enharmonikusak
A szinezőhangok és alterációk tekintetében kérdezze meg kezelőorvosát és gyógyszerészét... A szinezőhangok és/vagy alterációk megválasztása, mindig az adott darabtól, stílustól és harmóniai környezettől függ. Ha szinezőhangokat/alterációkat alkalmazunk, úgy kell rájuk tekinteni mint szólamokra: mindegyiket vezetni kell, különben nem fog értelmet nyerni.
Ez a dolog elméleti része, akkorfogás szempontjából indiferens. Bár az 5b=11# nem igaz, általad említett okok miatt. Magyarázatra szorul.
Az 5b törzshang míg a 11# szinezőhang. Ezek egymás Nharmónikus megfelelői, de ha a jelzésben 5b szerepel akkor (elméletileg sem akkordban sem az játszott hangsorban nem szerepelhet tiszta kvint. Míg a 11#-nél igen, de nem kötelező, inkább opció
A szűk kvintes akkord azé' nem azonos a bő unodecimással, mert az utóbbiban megjelenhet a kvint is (bár ugye nem kötelező), ami így jóval disszonánsabb a (csak az alaphang felharmonikusaként rejtőző tiszta kvinttel ellátott) szűk kvintes előzőnél. Ezt neked írtam, gondolom a többieknek ez kínai.
Ami ami, az az.
