Naiv kérdésem van. itt ez a videó és nekem valahogy bántja a fülem.
Szerintetek passzol gitár a kísérethez?
Asszem E-ben van az eredeti de a srác valahogy fél hanggal mintha odébb lenne.
Az még érdekes kérdés, hogy mi nevezhető "kisérleti zenének"? Milyen meglévő szabályok, vagy izlés ellenében hoz mást? Neked vannak erről megfogalmazható támpontjaid?
Most hallgattam meg, és valóban érzek hasonlóságot, legfőbbként a szándékot, (kísérletezés mind az összhangzattannal, ritmikával, és a technikával). Még esetleg a Panta Rehi-el érzek valami közös hullámot, de nem tudatos, csak hogy ők is különösen szerettek kísérletezni. És ez most lehet hülyeség, bár nem szoktam hallgatni, lehet valamiért mégis köze van az azonos földrajzi koordinátáknak.
Na, ez a kulcskérdés, hogy mit akarok.
Igazából talán azt, hogy megtaláljam a zenében, és a világban ami szép, és mindezt megérteni.
Ha nem tartjátok tolakodásnak, megmutatnék két számot.
Úgy gondolom, ritmikailag és összhangzattanilag is sikerült eljutni kis falunk végére.
Nem reklám akar lenni, a zenekar már nincs.
Itt szokott előfordulni, hogy saját dolgaimat se tudom kielemezni.
www.rubedo.hu
Nem is biztos, hogy túl sokat kéne elemezni, azon kívül, hogy a basszusfordítások milyen izgalmakra adnak lehetőséget..
Talán az F/A akkord pl. egy szép izgalom benne. Ebben a helyzetben nápolyi szextnek hívták anno, asszem még barokk zenei találmány ez a fordulat (F/A, H/A, Em/G...- Em tonikával értve)
Ez olyan gyönyörű akkordmenet, hogy szerintem Bach-nak is tetszene. Az elemzéssel nem nagyon boldogulok, meg nyilván több megoldás van egyszerre, pont ez a zseniális, de leírom, hol tartok:
Emol, Hmol/D (esetleg Ddúr), A/cisz, G/H, F/A, H7/A, Em/G, Gdim, Fiszm75b, H7, Em.
A basszus szépen megy hangonként lefele.
Az Emol fő hangnem, mert ezt kétszer is kimondja a H7-el, sőt a vége II V I.
Olyan hogy három nagyszekund távolságra lévő dúr akkord (A, G, F)nincs semmilyen hangnemben, viszont a basszus itt cisz, h, a szintén nagyszekundokat lép lefelé.
Itt valami nagy turpisság van, vagy én hallom-értelmezem rosszul. Közben meg k.va jó.
Azt figyeltem meg, hogy azok a zenék, melyek valamiért megtetszenek, ha kielemezzük, akkor kiderül, hogy összhangzattanilag is van benne valami csűr-csavar, és még ha nem is túl népszerűek, de ezek azok a zenék, amit ha sokszor meghallgatunk, mindig fedezünk fel benne valami újat. Ha nagy tömegeket akarunk megmozgatni, akkor minél konkrétabban kell kifejezni az I IV V I-et, és érdemes a lábdobon hozni a negyedeket, nehogy eltévedjen a nagyérdemű. Ami jogos meglátásnak látok, nem lehet úgy zenét írni, hogy kitalálom, hogy itt most 9/8-ad fog váltakozni a 7/4-el, és csinálok egy enharmónikus modulációt, oly módon, hogy gmol6 em75b-nek is értelmezhető. Nálunk ez úgy működött, hogy játszottam azt ami kijött, utána órákig vitatkoztunk, ki akarja gmol6-nak, ki em75b-nek értelmezni, majd átmentünk a kocsmába, feloszlatni a zenekart. De a zene legalább érdekes lett, és én szívesen élem ki magam azon, hogy zenéket elemzek. Nézem is mindjárt a Dire Straits-et.
Bocsánat, nem akarok és nem is merek poénkodni rajtatok, ahogy itt elmuzsikálgattok, mert tisztelem az elméleti tudást és kicsit sajnálom is, hogy én összhangzattanilag gyökér vagyok, de eszembe jutott rólatok a vicc:
A 6-os stúdióban melléüt a cimbalmos, c helyett ciszt játszik véletlenül, de nem ismeri el, váltig állítja, hogy az c volt. Már mennek hazafelé, de még mindig tart a vita. Kilépnek a Rádió kapuján és annyira bizonygatja a cimbalmos az igazát, hogy előkapja a verőket és a falon megmutatja, hogyan ütött. Látod, hogy c-t játszottam? - kérdi a primást. Most igen - feleli az - de a felvételen, a 6osban cisz vót.
Írok én neked, azon ne múljon:)
Ezt írd le (nem muszáj fokokban, de a basszfordítások lényegesek!)
1:25- től 2:00 -ig:
http://www.youtube.com/watch?v=IxS-ICzjO6I
De hát írod is, hogy Edúr tonika van. Az aisz hang a dór dallam része, de ha nagyon be akarod venni a harmóniába, akkor simán add az Edúr-hoz negyedik hangként szerintem, aztán kész. (Hívjuk E4#nek?)
Az E líd-re nem jöttem volna rá magamtól, de szerintem is az. Úgy gondolom, mivel a líd skála VII. fokán vezető hang van, így még összhangzattana is. Így a H7 akkordot Dominánsnak gondolnám, a sus4 már előlegezése a Tonikának, Az E dúr és a cisz mol tonika. Viszont még mindig nem értem az (E H aisz) hangokból álló harmónia funkcióját, azon kívül, hogy az E líd skálába belefér, meg hogy piszok jól szól (gondolom ez volt a fő szándék).
Bocs, ha értetlenkedek, meg saját dolgaimat se tudom mindig megfejteni.
Mint mindennel az elmélettel is vargabetűkkel halad az ember. Minden egy kis helyen van, de sokszor végig kell menned rajta több szempontból (útvonalon), mire kiérsz a túloldalra és látod az egészet. Emlékszem nekem is volt idő, amikor az Am6-ot kis szextesnek gondoltam. A legjobb az egészben, hogy valóban igaz a #7257 is.
Fenébe, tényleg én számoltam el magam, de hátha így még érdekesebb. Az Am6 és a F#m7b5 f# enharmonikus, Így amellett hogy létrejön a #7265 hozzászólásban leírt diatonikus moduláció, érvényes a #7257 is. De lehet most is tévedek.
Most két külön dolgot írsz. Hogy az "Am6-ban fisz hang van-e, vagy f", azt lejjebb beszéltük. A másik, hogy itt ez a bizonyos akkord mi, az- én úgy fogom fel-, hogy milyen alaphármasból származik. Itt pl. játszd el sima Amollal, utána pedig helyette sima Fiszmoll-al.
Agyament rockzenével foglalkozom, de ez a példa pont egy klasszikus mű. De nem tudom semmilyen avantgárd zenébe se elképzelni, hogy az Am6-ba fisz legyen. Szerintem ez fiszmolhétötbé.
Ha e-mollban vagyunk, akkor klasszikus fokjelzéssel nincs ez a fajta nagy szextes moll akkord, hanem ahogy te is írod második fok: II5/6, vagyis a F#m7b5 első, azaz kvintszext fordítása. És éppenséggel az A kerül a basszusba. Ez a szerkezet különben jobban megtámogatja az A alaphangot, mint a F#-t, ezért is volt érdemes külön jelzéssel ellátni és nem pl. F#m7b5/A-nak írni minden alakalommal. (Meg ugye jazz szextakkordjai...)
Ha Fmaj7-et fordítanál egyszer, akkor kapnál egy mollhármast, kis szext-tel. C-dúrban ezt pl. IV5/6-nak kéne leírni. DE. Az így adódó A alaphangra nem Am6 a jelzés, hanem Am6b (ezt nem szeretem) vagy Am/13b (így is ritkán indokolt, de ezt legalább szeretem) vagy simán Fmaj7/A (mert gyakorlatilag itt az F a kiemelt hang, még akkor is, ha az A a basszus).
Ezt még átgondolom. Közben elkezdtem a másik feladványon is gondolkozni, (de már elég sokat ittam) Itt először is azt találtam zseniálisnak, hogy beúszik egy H-Hsus4, az ember azt gondolná, ez a tonika, közben ez V. fok.
Majd E dúr (I. fok), majd egy olyan E akkord, amiben nincs terc, hanem helyette 5b, de ez lehet a Fisz dúrt helyettesíti. Na most eddig jutottam, még felbontok egy sört, és holnap megint ezen agyalok.
H-dúr szvsz nem lehetett szándék, hiszen a K7-el max. H-mixolíd lehetne. Az V7-I oldás elég erős és kikerülhetetlenül dúr (most E-jón) hangulatot hoz. Ez is ráhathat a B4 megérkezésének a furcsaságára (vagyis mintha akkor modulálna át E-lídbe). Legalábbis én így látom.
Érdekes szám tényleg. Nem vagyok nagy Sting hallgató, de a Fields of Gold-ot persze megtanultam annó. Fura, hogy már 18-19 éves számok ezek.
Az! E líd!
Ezt a dalt szoktam példának hozni néha, ha szemléltetni kell a líd hangsort.
Na viszont- kis érdekes agyalás: mi van, ha Sting mester nem úgy érti?..
Mármint: ha nagyon szeretnénk, felfogható lenne úgy is, hogy a bizonyos verse rész valójában Hdúr alaphangnemből (hangsorból) van, és a verse akkordok azok valójában IV. fok és II. fokok? Ehhez így már eléggé át kell állítani a füled, annál is inkább, mert a tonika (Hdúr) csak elég sokára jön be a refrén első akkordjakét..(igaz, majd a rerf.-ből is mixolíd-ot csinál, de ez legyen más tészta..)
Érdekes nem?
Na az én verzióm:
E-líd (5#) Emaj9-Emaj9-Emaj9/C#-Emaj9
A ének és a zongora dallam emeli ki a bő kvartot, ami első alkalommal furcsának is hat. Egyébként elég szabad teret enged ez az alap. Aztán vannak okos modulációk is... Ha minden tuti, akkor a legvégén F#-jón-ba torkollik.
Klasszikus fokokkal ezt nem írnám le, mert az nem igazán modálisokra lett kitalálva. A "jazz" (de lehet felőlem "pop" is ) verzió:
Iadd9 Iadd9 Iadd9/VI Iadd9
előre is elnézést, kontárkodni fogok.
az eleje B7, Bsus4,ha jól hallom.
majd E és C#m7. ha jól értem az a kérdés, hogy az E-be befogott (beleénekelt) A# mit csinál a történettel? vagy teljes félreértésben vagyok?
Valszeg klásszikust tanultál. Ott a hangsor valahanyadik hangjáról adják az elnevezést. A könnyűműfajú (vagy nem tudom, milyen) elnevezésnél viszont úgy van, hogy az alaphangtól vesznek fix kromatikus távolságokat, ha dúr ha moll. Ezért van az, hogy sokszor a 4. akkordhang nem is része a skálának. (mint itt is) Szóval "pop"-ban az Amoll6-ost azt Fisz hanggal értik.
Akkor szervusz kedves Saurus (és akinek érdekes). Itt egy kis egyszerű szösszenet. Kis eszmecserére való: Hogy jellemeznéd az eleje-verse részt? (fokokban)
http://www.youtube.com/watch?v=aWjfONP51G4
Az Am6 a-dórban lehet tonikai pozícióban, az meg már 1#-es, mint az e-eol. Az első közös akkordot én a C-nél látom, az Am6 már modulál az én szemléletemben.
Lehetne még ilyen kérdésed, talán másokat is érdekel.
Gratula még egyszer, sokan nem vették észre, akiket kérdeztem, hogy moduláció van benne, annyira "simulnak" az átmenetek.
(annyi,hogy én az Am6-ot az intro-Cdúr hangnem párhuzamos moll tonikája, egyben az Em hangnem IV. fokaként értelmeztem - mint modulációs akkordot. A másik modulációs akkord az Em, ahogy mondtad (Em I. fok, egyben Cdúr III. fok)
Orgona az szerintem. Rövidítésekkel kivonatot lehet készíteni. A konkrét szólamvezetés az amit hallunk, de könnyebb reprodukálni, tovább variálni, ha megvan a csontváz. Hogy van-e értelme, az egyénfüggő. Van akit visszafog az elmélet, csakis "fülre megy" és jobban jár úgy.
Azért gondolom, hogy F#m7b5 fordításnak jó felfogni, mert a zene elég fülbemászó, és így két kettő-öt-eggyel a szerkezet már leegyszerűsödik olyanra, mint egy jazzstandart.
Elnézést, hogy ismeretlenül közbeszólok, csak engem is elkezdett érdekelni a rejtvény.
Szerintem amit Am6-nak írtál, az Fiszm75b csak A basszussal (az Am6-ban F van), és így egyszerü:
Bocsi, máshogy kérdem akkor: igazából a harmóniai elemzésre voltam kíváncsi, hol, melyik szakaszon milyen alaphangnem van (ezzel előre is bocsájtom ugye, hogy - szerintem- van egy érdekes trükk benne) Elég akkor csak szóban, mert karakterekkel tényleg zavaros..(az ABC-s leírásod ok.)
Én aztán tényleg tanulatlan zenész vagyok, de innen - az én szemszögemből nézve - van értelme ezt ilyen rövidítésekkel leírni, amikor az eredeti szerző partitúrájában minden ott van félreérthetelenül? Jó, gondolom ez csak egy zongorakivonat volt itt kettővel lejjebb, de az is mennyivel informatívabb, mint egy ilyen jelölgetés - nekem legalábbis.
Én ezért használom a Hm7b5-öt és a Dm6/H is. Környezettől függ.
A "szűk major"-ra visszatérve nekem nem önálló hangzás. Minden hangja a n7-je felé mutat, gyakorlatilag az az alaphang, ha kiragadva, vertikálisan nézzük. Adott (ahogy írod ufó) esetben elméletileg lehet helyes a szűk hármas+n7. Te nem írtad, hogy jelölöd, de feltételezem pl. így: C°maj7. (Ez kérdés is volt különben.)
A harmónia neve szándékot jelöl. Ez azt jelenti, hogy egy akkord értelmezését mindig a környezet adja meg. Tehát nem attól függ egy akkord hogy félszűkített avagy moll6 hogy én minek akarom látni, hanem az hogy milyen viszonyban áll a környezetével.
Volt ez itt már, úgy emlékszem. Ahogy ez a téma is körbe lett már járva itt sokszor.
Ilyenkor szokta beírni cserye kolléga, hogy félszűkített szeptim-et m6 utolsó fordításaként jelöli.
A szűk majornál meg én szoktam leírni, hogy ez így szintaktikailag nekem egy maj7b5 akkord lenne. Te persze a m/maj7b5-re gondoltál. Ezt meg én nem szeretem így felfogni, mert egy add9b első fordításaként hallom és azonnali oldást kívánok.
Talán ábra és zene nélkül is érthető lesz. A könyvemből egy idevágó részlet:
Szűkített négyeshangzatok
Nos az ábrán 3db szűkített hármashangzat látható mindegyik tökéletesen ugyanolyan. Ha csak hármashangzatról beszélünk akkor az akkord jelzése csak egy kör. Ha viszont negyedik hangként a szeptim is szerepel, akkor azt természetesen jelölni kell, de eltérő módon a többi akkordhoz képest.
Tudjuk hogy a harmóniák építőkövei a tercek. Egymás mellett a hangok terctávolságra vannak, ahogy ezt láthattuk a hétfokú akkordok felépítésénél. És kirajzolódott a hangok sorrendje is. Először az alaphang, aztán a terc, utána a kvint, majd a szeptim, és a színező-hangok pedig a 9-esek aztán a 11-esek, végül a 13-asok. Nos ha a szűkített akkordunk harmadik hangjára (ami a szűkített kvint ugye) ráépítünk (először) egy kistercet, akkor ez
az alaphangtól nem szeptim lesz. Vagy mégis? Ebben az esetben az a helyzet áll elő, hogy a negyedik hang, ami ugye a szeptim helye, egy SZK7 lesz, ami enharmónikusan egy N6-nek felel meg. Tehát a B alaphangra egy Ab hang. Ezt semmiképpen sem jelölhetjük színezőhangnak, (hiszen az N6-nak 6-os a jele az akkordban) mert ez itt egy szeptim, ami módosítva van. Nos mindennek dacára ez a hang itt -és csak itt- a szűkített akkordoknál megkapta a 7-es jelzést, eltérően a többinél, ahol ez a jelzés a K7-et jelöli. Itt és csak ez a jelzés a SZK7-et jelöli (ami egy N6-nek szól). Ennek a harmóniának a neve pedig szűkített szeptim, találó módon utal a szeptim szűkített voltára és magára a hármashangzatra is.
O.K., de mi van akkor, ha van egy olyan szűkített akkordom, ahol a szeptimben valóságosan ott szól a kisszeptim? Nem írhatom oda a 7-est, hiszen akkor az előbbi akkordot jelölném. Ha egy szűkített akkordban kisszeptim van, akkor azt a harmóniát félszűkítettnek nevezzük, jelzése pedig egy kör függőlegesen áthúzva: ø. Ezt a harmóniát, szokták még így is jelölni: m7/5b. Ez egy billentyűzetbarát jelölés az áthúzott karikához képest. :) Itt tulajdonképpen egy moll szeptim akkordból indul ki, aminek a kvintje van szűkítve. Ilyenkor természetesen a 7-es jelzés a korrekt, hiszen itt moll szeptimként van jelölve az akkord, és ott a kisszeptimet 7-el jelöljük.
A harmadik eset nem rendhagyó, de legalább ritka. :) A szűkített major. Azért ritka, mert amíg a felszűkített és a szűkszeptim akkord előfordul moll és dúr hangrendszerek fokain, addig a szűkített major nem. De U.F.O. hangzások elérésében kitüntetett szerepe van. Sőt a perakkordoknál pedig (amikor nem az akkord alaphangja a basszus) még több helyen megtalálhatjuk. A felvételen az alaphang a szeptimével szólal meg, majd ezután a teljes akkord.
Sok mindenben egyetértek, de is én szeretek többféle látásmódból tájékozódni. Ha poénkodni akarnék, akkor Neked a szigorlat már elég lehetett az életre szóló ellenszenv kiérdemléséhez. Schönberget (oe az új helyesírás? rég foglalkoztam némettel szerencsére) is érdemes elolvasni, pedig nála aztán a feje tetejére áll sok minden. Még egyszer sok sikert kívánok a könyvedhez!
dim7-et dim-nek írják néhol. Én ezért használom a m5b, m7b5 és dim7 jelölést. A dim7-el enharmonikus m6b5-öt is ki lehet hozni elméletileg helyes jelölésnek, de olyan skálát is igényel: pl. harmonikus moll (eol n7), harmonikus dúr (dúr k6) második hangjára építhető.
A helyzet az, hogy a zeneelméletben az alapfogalmakat tekintve természetes egyezés van. Itt elsősorban a hangközök definiálására, vagy a hármashangzatokra, vagy a főfokok funkcióira gondolok. De az elmélet maga nem erről szól. Ezek csak eszközei annak. Ami szükséges a megértéshez. Tehát egy elmélet könyv mint például a Kesztler is, nem ezekről szól. Illetve ezt a feldolgozandó anyag megértéséhez fekteti le mint alapot. Teljesen egyértelmű, hogy a könyvben használt szólamvezetési technikákat ma használatos zenékben nem tudjuk hasznosítani, mert nincs is jelen. Ilyen értelemben tekinthető elavultnak. És amikor jobban belemélyedünk láthatjuk, hogy a klasszikus zenében is csak egy bizonyos korszakra korlátozódik az a technika ami abban van leírva. (Én szigorlatoztam belőle még anno)
Többek között ezért is éreztem szükségességét megírni egy ilyen könyvnek, mert nem volt itthon elérhető olyan könyv ami a ma használatos zenékben adna segítséget. Gonda tanár úr könyve nagyon jó és átfogó mi főleg a jazz oldaláról közelítit meg a kérdést. Illetve amiatt hogy átfogó, van egy ésszerű határa a különböző fejezetek feldolgozásának.
Én ezért más módszert választottam. Nem akartam teljes átfogó képet készíteni, hanem a ma használatos módszerek alapjait akartam lefektetni, viszont ebben a minden elem sokkal nagyobb fókuszt kap, ahol minden részlet zenei mellékletet kap, hogy ne csak olvassuk, hanem halljuk is, illetve 41 feladattal próbáljuk meg a gyakorlatba átültetni a tanultakat.
ez a mű alkalmas egyedül való feldolgozásra, vagy tanárral, sőt tanároknak akik ebből tudnak tanítani.
Tervezem további könyvek írását is, melyben helyet kapnak azok amelyek ebből az elsőből kimaradtak.
Höhö. Én nem ebből tanultam, de olvasgattam és úgy emlékszem vannak benne hasznos dolgok. Most át is futottam. Úgy zusamme nem írnám le, de elavultnak minden további nélkül hívhatjuk.
A Kesztlerhez csak annyit, hogy a szerző szerint is csak a bécsi klasszikusokra vonatkozik. Mások szerint még arra sem. Ennél erősebb jelzőket is használtak nálam idősebb szakavatottabb szakemberek, melyeket én nem is írnék ide. Tehát nem átfogó, mert hogy olyan nem is lehetséges.
Drága Csaba mesterem verte bele fejembe már rég:) Megjegyzem nagyon jól megèrtette velem.
.,.csak ay a Hendrix nem kellett volna:DDD-viccelek.
Vissza kell mennem már hozzá...csak idők engedné már:(
felejtsd el mi a sk??la kezd?? hangja ??s mi az utols?? hangja mert zen??ben ??gysem ??gy haszn??lod, szabadulj meg ett??l a megk??zel?t??st??l
az??rt lesz pl d??r hangz??svil??god egy a alapra mert fisz hangot j??tszol, pr??b??ld ki, j??tsz egy a moll pentaton figur??d de tedd bele valahova a fisz hangot, hallani fogod hogy ??rdekesebben sz??l a dallam.....att??l d??ros mert az a alaphanggal egy??tt megsz??lal a fisz hang, de k??zben j??tszd bele a c hangot illetve a g hangot is mert ezek fogj??k egy??ttesen be defini??lni a d??r sk??l??t. - k?s??retnek haszn??lhatod az Am7 akkordot is
??s ugyanez a fr?gn??l a sk??l??ban az adja meg a fr?g jelleget hogy az alaphanghoz k??pest f??l hang az els?? l??p??sed a sk??l??ban ezt akkor fogod hallani ha a j??t??kod alatt sz??l az a alaphang,
de itt is sz??ks??ged van arra a teljes fr?g hangz??shoz hogy j??tszd a terc hangot is a 6-7 fokokat is
lehet egyszer??bb lenne am??gy skypeon megmutatni ezeket hogy halld is,
nah most próbálom én megérteni amit mondasz, csak nehéz így saját eddigi szűkős nézeteimből eltérni :D most 2 elméleti sík létezik már a fejemben, segíts rámutatni melyik a helyes irány :D
1
ha minden igaz akkor talán reménykedni lehet abban hogy megértettem :D hogy ha az alap megy A moll ban, de én mondjuk a skálákat nem mollal indítok (5ös bundtól) hanem mondjuk frigben, vagy esetleg Dór ban, akkor lesz tolodás a hangokban ha a sima Amoll hangokhoz viszonyítok(amik rettentő hamisan szólnak :D) frig esetében a "b" és dór esetben "f#" hangal tolodik az egész hangnem. Végilis csak máshonan kezdem el játszani a skálákat sorba ahogy eddig is csináltam. Csak most A 5 ös bundtól nem A eol skálával kezdek hanem amilyen hangi világot akarok magamnak teremteni.
2
amit elözöleg írtam az hülyeség és eddig csináltam jól, Amoll alapra 5 ös bundál csak A-eol skálával kezdhetem eljátszani, viszont akkor nem lesz hangi eltolódás sohol, de attól még elvileg éreznem kéne hogy ha a (pl 3 bundtól) kezdem el játszani a G-mixolid skálát akkor már mixolid hangzás világot kéne hallanom ezekből a hangokból g a h c d e f
sz??j ha nagyon f??raszt?? vagyok, mert kezdem magam annak ??rezni :D
Mindegy, csinald igy, ugyis szelmalomharc, amit mondok. Csak annyit tanacsolok, hogy ne gyorsan egymas utan-mellett gyakorold ezeket a hangnemeket, mert a fuled sose fogja megerteni, ugyanis ezeknek egymashoz semmilyen termeszetes kapcsolodasuk sincs, minden ugrasnal teljesen allitsd at a hallasod, felejtsd el az elozot. Tarts szunetet, aztan idozz el egy ilyenben hosszasabban, valamint mindig pengess bele a hangnem alapharmas akkordjaba, hogy erezd a tonikat. Azaz, ha lenti p??ld??t veszed, a G dor gyakorlas kozben mindig pengess bele- ill. erezd a Gmoll akkordot-mint a Gdor hangsor alaphangnemet.(a lokriszira ez nem all igy)
Na megelozven a szokasos vitat, diohejban:
Ador= majdnem Amoll, csak F helyett Fisz hanggal.
Afrig=majdnem Amoll, csak H helyett B hanggal.
Clid=majdnem Cdur, csak F helyett Fisz hanggal-(ez(!) ugyanaz a hangkeszlet, mint az Ador- egymas parhuzamos hangnemeinek tekinthetok)
Cmixolid=majdnem Cdur, csak H helyett B hanggal (ugyanaz a hangkeszlet, mint az Afrig, egymas parhuzamos hangnemeinek tekinthetok)
Elemi, ovodas pedagogia, es igy meg is lehet erteni.
Igy tanuld meg, ha "hallani" is akarod, mirol van szo..
??s milyen rosszul tetted, nem csoda, hogy nem igaz??n ??rted m??g mindig.. (nem te vagy a hib??s..)
(Az A d??r= majdnem A moll, csak F helyett Fisz.. ez a j??, mindegyiket ?gy vedd ??t, ezt a k??z??s hangk??szlet dolgot meg egy ??letre felejtsd el....)
??s milyen rosszul tetted, nem csoda, hogy nem igaz??n ??rted m??g mindig.. (nem te vagy a hib??s..)
(Az A d??r= majdnem A moll, csak F helyett Fisz.. ez a j??, mindegyiket ?gy vedd ??t, ezt a k??z??s hangk??szlet dolgot meg egy ??letre felejtsd el....)
köszi szépen sokat segítettél, még 1-2 szer elolvasom amit írtál, valóban rosszul írtam a hangokat kicsit elkapkodtam de úgy gondoltam ahogy te írtad.
amit linkeltem ott nem kell letölteni semmit csak 1 gombra kell kattintani meg másolni, és már lesz ékezet :)
a moll-dúr nál ugyan az a hangkészlet viszont a többinél 1 hang változás van ami miatt kicsit nehezebbé teszi az átlátást, meg így írásban mindig leírjuk mi szerint hasonlítjuk ami kicsit néha összezavar :) többet kell vele foglalkoznom úgy látom :)
az irasod elso fele okkes, jo nyomon vagy de ne ragaszkodj ahhoz, hogy honnan kezded es hol hagyod abba a skalat, mert nem lenyeges,
illetve annyi kiigazitas hogy a hangok: a h c d e fisz g, nincs benne gisz es van benne e.
es igen a moll skala hatodik foka #-el teszi dorra
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
irasod 2. resze:
ha egy hangot leszallitasz az sosem lehet # hacsak nem ## volt elotte
frig: a dur skala 3 fokarol inditott skala ( tok mindegy melyik hangon kezded)
A Te peldad alapjan gondolkodva, ha "a" az alaphang akkor meg kell keresned ez minek a nagyterce
gitaron lefogod a hangot es lefele lepkedsz 4 bundot,
ez az "f" hang azaz F dur skala
ha tehat az alaphangod "a" es erre F dur skala hangjait hasznalod akkor a vegeredmenyed az "a" fr?g hangzasa lesz aminek a jellegzetessege a kezdohang utan a felhang lepes, a kisterc a 3. fokon azaz,
a bb c d e f g - az "a" d??r skalahoz viszony?tva I IIb IIIb IV V VIb VIIb
nalam a bb jelzes a kulfoldi szerint tortenik :)
ha az "a" friget hasonlitod az "a" moll skalahoz akkor tenyleg 1 hang a kulonbseg megpedig a 2. fok van fel hanggal lejjebb.
A zavaro a modalisokban h ogy tobbfele kepp lehet elmagyarazni szarmaztatni es sok info lehet ez elsore
de ha megerted pl hogyan viszonyul egymashoz a dur-moll skala akkor ezt is megerted mert ugyan az a szisztema.
Ha esetleg érdekel, itt egy