hu így elég nehéz lesz értelmezni :S nah mind1 vhogy megfejtem, amíg ha ide beírod a szövegedet és rámész az encode ra, és azt a szöveget bemásolod van ékezet
fontos, nem att??l d??r vagy d??r vagy frig vagy ...egy sk??la hogy melyik hangt??l melyik hangig j??tszod. Hanem hogy milyen alaphanghoz k??pest sz??l. Ez viszony?t??s k??rd??se.
Mivel "a" alaphangra j??tszod az "a" d??r sk??l??t persze hogy d??r sk??la hangz??sa lesz m??g akkor is ha "h" hangt??l "h" hangig j??tszod mert benne lesz az "a" alaphang, az "c" kisterc az "e" kvint ami nem sz??l bele a sk??la hangz??s??ba, illetve a "f#" ami a d??r hangz??svil??got k??lcs??nzi.
Azzal kavarod a p??ld??dban ha az "a" d??r sk??l??t j??tszod "h" alaphangra akkor az "h" d??r lesz.
De az ?r??sod els??fel??ben Te "a" alaphanghoz n??zed a d??r sk??l??t ami nem az "a" d??r sk??l??b??l sz??rmaztatott hanem a "g" d??r sk??l??b??l.
A d??r sk??l??t ??gy lehet a legk??nnyebben megjegyezni, hogy az aktu??lis alaphangodra az egy eg??sz hanggal lejjebb kezd??d?? d??r sk??la hangjait j??tszod.
Ha H-h ig játszom az (A alap Hangra) a dór skalát, elvileg az is dór hangzású nem? Mert ugye akkor nincs benne a fisz hang ami jellemzi a dórt, (helyette a G# lesz) de szakkönyvben pedig úgy fogalmazza hogy H-h ig játszom a skálát az már dór elnevezésű skála lesz, ha ezt A-dúrra játszom. De te moll pentatonnál mondtad hogy játsszam bele a fiszt akkor is dór hangzást kapok de akkor már D-D ig kéne játszanom hogy Dór skálát használjam ahol ugyebár szintúgy nincs benne a fisz hang.
Igen, Minden tanár aki a Kodón tanít, készített egy kis "reklámfilmet" a suli stúdiójában. Gondoltam 2-3 percbe nem fér bele, egy egész, ezért csak egy szösszenetet választottam. De annak sem sikerült a végéra járni.... Ez amolyan kedvcsináló...
Hali!
Kis péntek délutáni gyors fejtörő:
Milyen harmóniai elemzést adnátok erre?: Mendelssohn: Nászinduló- első pár akkord.
Írjátok le fokokban! (Elég az első 8 akkord)
Több mint 30 éve, hogy gitárt vettem a kezembe, és 20 év is eltelt már, hogy elkezdtem tanítani. Az ez idő alatt összeszedett tapasztalataimat írtam le egy könyvbe elmélet és improvizáció címmel. A könyv kifejezetten feladatcentrikus. 181 zenei példa és kísérő zene készült hozzá, a 97 oldalas tanmenethez illeszkedve, ábrákkal, rajzokkal, kottákkal. Bár magam gitáros vagyok, a könyvet úgy írtam meg, hogy az egy szaxofonos, vagy akár egy énekes számára is hasznosítható legyen. Ezért ez minden hangszeresnek szól, akit érdekel az elmélet, és az improvizáció. Én magam dzsessz zenész vagyok elsősorban, viszont sokat játszottam és most is játszom pop zenéket, sőt komponálok is ebben a műfajban, és remekül tudom hasznosítani mindazt, amit a dzsesszen keresztül tanultam. Sőt! Már régóta természetes, hogy nagy világsztárok mögött, a legfelkapottabb és legprofesszionálisabb dzsessz muzsikusokat hallhatjuk (Sting, Paul Simon, Eric Clapton, Peter Gabriel, Jeff Beck, Madonna, Rolling Stones, James Taylor, John Mayer, stb.). Az igényes popzenéket játszó előadók, szívesen dolgoznak képzett zenészekkel. Nem a dzsessz mellett akarok agitálni, hanem arra szeretnék rámutatni, hogy ezzel a módszerrel könnyen tudunk más műfajok felé fordulni. Ezek nem gyengítik, hanem erősítik egymást. Ez a könyv azoknak lesz segítség, akik szeretnék megismerni a rögtönzés alapjait, szeretnék érteni azt, amit játszanak, és szeretnének eligazodni a harmóniasorokban. Az alapoktól kezd, de gyors ütemben halad. Megismerteti a harmóniajelzéseket, és feladatokkal mutatja be a harmóniakapcsolatokat. Viszont a téma sokszínűsége és terjedelme miatt, nem akar egy teljes egész, átfogó képet adni, hanem a legáltalánosabban használt elemeket szeretné bemutatni, mellyel jó alapokat lehet teremteni. Ezek a törzshangok szerepei, a modális hangrendszer (mint a legáltalánosabban használt rendszer), a harmóniajelzések, a funkció és ezek megismerése improvizációs feladatokkal, törzshang bontásokkal, illetve a modális rendszer móduszaival. Tervezem további munkák elkészítését, melyben a moll hangrendszereket dolgozom majd fel, szintén feladatokkal, speciális improvizációs technikák is helyet kapnának benne, mint a pentatonok „tologatása”, vagy egyéb speciális skálák, illetve a tengelyrendszert, mint behelyettesítési forma lehetőségeit.
Fontos leszögezni az elején, hogy mára a zenében minden törvényszerűségnek megszületett az ellenkezője is, ami csak annyit jelent, hogy a zenében nincsenek határok. Azonban ennek a világnak a megismeréséhez jó alapok kellenek, hogy azok akik kreativitásukban a „törvényszerűségek” ellen akarnak menni, azok értsék, hogy mi ellen teszik ezt. Tehát ezek olyan alapok, melyekre biztonságosan lehet építeni, és elindulni különböző irányokba.
Csermely Péter professzor blogjában olvastam egy remek írást a tömeg és a tehetség viszonyáról.
( http://csermelyblog.tehetsegpont.hu/ ) Ebben többek között ez áll: „A kivételes érték létrehozásához kivételesen sok felkészülés és munka szükséges. A tehetséget tehát nem megállapítani, hanem fejleszteni kell.”
Ez a munka letölthető formában megrendelhető ( pdf + mp3-ak) az info@mikibirta.com e-mail címen 7500ft-os áron.
A skáláról egy gondolatot engedjetek meg, amit a zeneelmélet könyvemből idézek:
" A modális hangrendszer fokait próbáljuk most megismerni. A táblázatból leolvasható, hogyan kapcsolódnak össze, és állnak egy rendszerré a fokok hangsorai. Ha egy hangnemben van egy szám harmóniamenete, amire szólózni szeretnénk, akkor mindenképpen kerüljük az „egy hangsorral végigjátszom a kört” elgondolást. Legalább is, amíg el nem sajátítunk minden fokot addig feltétlenül. Nem véletlen, hogy minden fok kapott egy saját hangsor elnevezést. Hiszen ha egy harmóniasor bármelyik akkordjánál is járok játék közben, nekem az épp ott aktuális akkord funkcióját kell figyelnem, és azt kifejeznem. Tehát, hiába az egy hangnem, és hiába a 7 közös hang, a különböző fokokon mindig más és más hangok lesznek (funkciót kifejező) törzshangok, és mások színezőhangok. Ezeket pedig figyelembe kell venni. Rövidesen tárgyaljuk, hogy vannak ebben a rendszerben olyan hangok melyek „érzékenyek” egy adott fokon, dacára hogy része a hangnemnek. Tehát ha nem figyelünk a harmóniamenetre előfordulhat, hogy hangnemen belül maradunk, mégis olyan hangokat hangsúlyozunk melyek az adott harmónia alatt nem fognak jól szólni, sőt kellemetlen hatása lesz.
Itt már nem csak törzshangokban gondolkodunk tehát, ahogyan az előzőekben tettük. A hangsorokban a 4 törzshang mellett megjelennek a színezőhangok is. Fontos az az alapgondolat, hogy a skálára sose úgy gondoljunk, mint egy nagy kupac hangra, hanem legyen mindig egy ötlet, egy elgondolás, egy koncepció ami alapján fogjuk használni. Sose feledjük: a skála nem végcélja, hanem csak eszköze az improvizációnak! Itt is, mint mindenütt alapgondolat a harmóniák kapcsolása, az előkészítés a következő megérkezésére. Első körben az a legjobb, ha a hangsorra mint akkordbontásra gondolunk. Tehát a 4 törzshang + a 3 színezőhang. Az improvizációban létfontosságú kérdés a gondolkodásmód. Ha belegondoltok, egy adott harmóniamenetre a különböző előadók mindig különbözőképpen fognak játszani saját stílusjegyekkel, amelyek nem csak a megszólalásban követhetőek nyomon, hanem a dallam megformálásában, és a hangok kiválasztásában is. Mégis akárhány előadót is hallgatunk, ugyanarra a harmóniamenetre ugyanazon törvényszerűségek alapján kell játszaniuk, hogy csak egy egyértelmű példát mondjak. C dúrra senki sem akar C# dúrral kezdeni. A különbség tehát a gondolkodásmódban van, ahogy egy adott zenei szituációt megközelítenek. A cél az, hogy minél több ilyen gondolkodásmódot ismerjünk meg, és sajátítsunk el, mert ez biztosítja a fejlődésünket, és játékunk gazdagodását. A kérdés tehát nem az hogy mit játszol, hanem az hogy azt hogyan teszed..."
a skálák arra vannak hogy zenélj vele, akkor miért ne zenei környezetben tanulnád meg. Csinálj egy alapot ahol a basszos pl csak a alaphangot játszik és kezdj el bűvészkedni az a moll pentaton skáláddal akár a szokásos 5. bundnál, de szinezd meg a fisz hanggal és akár a "h" hanggal is. Így kapsz egy faja dór hangzást.
egyből nem lesz a moll érzeted és tetszeni fog a fisz hang.
játszd a szokásos figuráidat is akár csak csempészd bele az említett f# h hangokat
én csak arra akartam rávilágítani hogy a modálisokat nemvágó posztolók 80%-a jól használja a dúr-mol skálát anélkül hogy tudná 2 db moduszt már használ.
És előttem szóló kollegámnak igaza van. Ha végig játszod a c d e f g a h hangokat az még nem egyértelmű hogy az mi is. Kell hozzá egy viszonyítási hang, egy alap.
Csak mint az akkordoknál.
mert egy e g h cisz milyen akkor?
Em6 vagy C#m7-5 vagy Em /C#
Na mindegy. Nem okoskodni akartam csak eszembe jutott.
""Attól modális 1 modális" hogy a C dúr hangjaiból megfogsz egy hangot mondjuk a G-t és azt G ig játszod akkor az már mixolid lesz..."
Attól még nem lesz mixolíd...:) Attól lesz mixolíd, ha mindezt egy G alaphangra játszod rá..:)
ha a dúr végigjátszod a nyakon végülis a 7 modálist játszod végig. Én is úgy értettem meg hogy lerajzoltam egy papírra mondjuk a C-dúr skálát, és megkerestem benne a modálisokat sorba. "Attól modális 1 modális" hogy a C dúr hangjaiból megfogsz egy hangot mondjuk a G-t és azt G ig játszod akkor az már mixolid lesz... De ha komolyabban el akarsz benne mélyülni és jókat impromizálni, akkor részletesebben meg kell vizsgálni őket, a Lid Mixolid és az Ion dúr alapúak, és nézd meg h a Lid és a Mixolid miben tér el az Ion (másnéven Dúr) skálától. Mert amiben eltér ez a 2 skála az Ion skálától, azok lesznek a fontosabb hangok. Tehát a Mixolidnak a kis septin lesz a fontosabb hangja. Nem lesz nehéz kitalálni a többi moll alapú skálát (kivéve lokriszi ő vhol a 2 között van :D)
amikr felmerül a modálisok kérdése, mire jó, hogy kell használni, eleinte sokaknak nem egyszerű megérteni. (sokinfo egyszerre)
de azt hogy mire jó a dúr skála és a moll skála mindenki zsigerből vágja, holott azok is modálisok nemde? de! ion és eol.
azaz a modálisokból 2 kipiálva, a többi meg ugyanezen az elven működik.
akkor egy találó hasonlat:
"a nő olyan mint egy költői hasonlat. ha szép akkor az sem baj, ha nincs semmi értelme..."
-józsi egy tőkehalfilés paradicsomtorta rendel
-azt nem ismerem. de tudod a receptekre tojok, úgyhogy inkább csinálok VALAMI EGYEDIT, jó?
-persze, ezért fizetünk neked
A recept egy sablon. 10-ből 9 embernek nem fog úgy ízleni, mint annak, aki "kitalálta". Mindenkinek más és más az ízlése, valaki sósabban szereti, valaki édesebben, stb. A profi szakácsok valószínűleg tojnak a receptekre (én legalábbis még egyet sem láttam, aki főzés közben a receptkönyvet bújta volna), és ahelyett, hogy a sablon szerint főznének, inkább eldobják, és kreativitásukat bevetve alkotnak valami egyedit. Hát nem ez az alkotás menete és célja a zenében is?
Ettől persze tudják, hogy sótlanul (elméleti tudás nélkül) nem lesz az igazi a kaja (zene), de azt már az oskolában megtanulták (kifejlődött a hallásuk), így az ilyesmire már nem kell figyelmet fordítani, adja magát.
Szerinted?
Nem muszáj, de érdemes. Ez olyan, hogy tudsz-e receptből főzni, vagy mindig meg kell kóstolnod. Átlagembernek mindegy, hivatásosnak nem utolsó szempont. (Nem, nem szoktam főzni...)
Erről írtam két bejegyzéssel előbb. De ahhoz, hogy az ember megértse pl. a dodekafóniát meg a szerializmust, ahhoz azért eléggé tisztában kell lennie a tonális zenével.
Igaz, egyik sem az a kifejezett pop- vagy rockzene. A jó mútkorjában írtam a modern balettosoknak egy dodekafon zenét, "Hommage a Chernobyl" címmel, volt abban minden, Geiger-üller számláló, dodekafon szekvenciák. Tök jó volt, csak szerintem hallgathatatlan. De hát alkalmazott zene volt, nem is az élvezet a célja.
Vannak atonális zenék is amelyek kifejezetten kerülik a tonalitást. Ezekről nem írtam, de ezeknek kifejezetten ez a célja, és mint ilyen, megfelelő fül is kell hozzá. Ezért sem hallgatom....)))
A zeneszerzésben nem elsődleges a hangnem kérdése és az hogy az egy legyen, avagy párhuzamosan több, avagy egymás után több. Minden esetben a cél határozza meg a zenét, tehát, hogy mire/hova szánjuk. Ez fogja meghatározni ugyanis hogy mi való oda és mi nem. Tehát, ha például magadnak, vagy a saját zenekarodnak írsz, írj ahogyan mindenki szeret írni, az inspirációjának megfelelően. A publikum ( vagy az akinek adsz a szavára) majd eldönti, hogy mennyire szerethető a zenéd, függetlenül attól, hogy az hány hangnemet érint, vagy hogy van e egyáltalán tonalitás. Szóval csak toljad ami a csövön kifér!!! :)))
Normális esetben ez így is megy. Amíg a hangnemekre, a metrumokra, ujjrendekre, stb (egyszóval az elméleti háttérre) kell koncentrálni, addig inkább tanulmány lesz a dologból, mint valódi alkotás. Ha a hallás már jól kifejlődött, és a gyakorlásban elég "tudatosságra" tett szert az ember, akkor az agyalás jobb esetben fel sem merül.
Nos, létezik atonalitás, de nem azzal kellene kezdeni.
A zene rendszerbe szedett hangok egymásutánisága (és egyszerre megszólaltatása). A rendszert általában-persze nem mindig hangnemek alkotják. Szóval előbb meg kell azt tanulni.
Persze ez nem zárja ki, hogy te ösztönösen hangnemet válts, de attól még hangnemben vagy - legfeljebb egy másikban (Lásd még: bitonalitás).
Egyébként szerintem te ha riffeket szerzel, ösztönösen hangnemben leszel.
Írj le egy riff-sort, meglátjuk!
Az lenne a kérdésem, hogyha zenét szerzek, akkor muszáj mindig valamilyen hangnemben lenni?
Mert amikor riffeket szerzek sohasem számolgatom, hogy milyen hangnemben vagyok, hanem ahogy érzem úgy csinálom.
Szólót még nem szereztem, csak improvizáltam, de ott se figyeltem a hangnemekre.
Ha a hangközöket tanulod, és rendesen foglalkozol vele, kizárt, hogy ne maradjanak meg a hangok egyhamar.
Mondj egy tetszőleges hangot, és fogj rá ilyen-olyan hangközöket. Miután lefogtad, természetesen fejben is számold ki, milyen hang az. Egy idő után azt fogod észrevenni, hogy már nem kell kiszámolnod, mert egyből tudod, ahogy ránézel a bundra.
Ez nem csak arra jó amúgy, hogy megtanuld a hangokat, hanem arra is, hogy egyből lásd a hangközöket, ami alapfeltétel, ha improvizálással, hangnemekkel, akkordépítéssel (és még lehetne sorolni) is foglalkozol.
Elkezdtem a Beatrice Hegyek között szólóját megtanulni azaz leszedni.Az első 4 ütem sikerült is de tovább nem tudok haladni .esetleg valaki segítene megfejteni a hangnemét mert akkor tovább tudnék haladni remélem.
én memóriajátékkal tanultam meg. kis kártyák egyik felén a fekvés (kérdés), másik felén a hangnevek (válasz). pl. (V) és megfordítva (A d g h#/c' e' a'). elég csak tizenkettő kártya, mivel azután oktávugrás van.
e (vagyis tanulás ) nélkül én sem tudom, hogyan tudnám.
Miért nem inkább a gitár nyakára írod a hangokat? A gitártestre meg rajzolhatsz egy kvintkört, esetleg a kedvenc dalszöveged, akkordod. Vagy vegyél egy telét, azon csak 21 bund van.
lehet hogy egyszer már megkérdeztem tőled, nem tudom de ezek mik akarnak lenni? minek a rövidítései? (t1 n2 t4 t5 n6) én csak tőled láttam még ezeket a rövidítéseket :D
nem egy olyan módszer kéne amivel egyből tudom h mondjuk a G húr 8 bundjánál milyen hang van. tudom ki lehet következtetni, meg stb
pl úgy h D húr felette van, és azért azt is tudom h a 7 es bund az D hang, és ebből tudom kikövetkeztetni h D# lesz.
nah de ezt a fajta következtetést szeretném már elhagyni, azt hittem régebben a majd sokszor kikövetkeztetem és előbb utóbb megtanulom a hangokat de nem így lett. tehát 0-24 bundig akarok megtanulni minden hangot, semmilyen következtetés nélkül.
megfogalmazom másképp a kérdésem, hogyan magoljam be a hangokat a gitár nyakán 0-24 bundig? :) leírjam 1 papira a gitár nyakát és kezdjem el tanulni? így elég hülyén hangzik :D
a kérdésed valóban kicsit vegyes-felvágott. mielőtt színezett akkordokra akarnál rájátszani, jó letisztítani az elméleti tudást. vázlatosan, egyféle megközelítésben leírom Neked ezt a pentaton dolgot.
hemiton (félhang nélküli) pentatoniáról van szó, amit első körben úgy szokás felfogni, hogy egy dúr skálából kihagyjuk a fá-t és ti-t. ezzel a m-f és t-d félhanglépéseket "kiállítjuk a tornasorból". ebben az esetben egy adott előjegyzéssel valóban öt különböző felépítésű skála keletkezik.
dó-pentaton (d r m s l) (t1 n2 n3 t5 n6) vagy dúr pentaton. erre lehet dúr akkordot építeni
ré-pentaton (r m s l d) (t1 n2 t4 t5 k7)
mi-pentaton (m s l d r) (t1 k3 t4 k6 k7)
szó-pentaton (s l d r m) (t1 n2 t4 t5 n6)
lá-pentaton (l d r m s) (t1 k3 t4 t5 k7) vagy moll pentaton. erre lehet moll akkordot építeni.
pl. "világzenében" használják ilyen harmonizálással (két akkord, azt csókolom) a pentatonokat. meg persze dallami szerkezetként elég sok helyre lehet pentatonokat játszani. nem csak egy adott dúr hangnemre játszani a dúr pentatont, vagy a (természetes)mollra játszani a moll pentatont.
mert ezek a szerkezetek másképp is megkaphatóak. konkrétan egyszer úgy, hogy kihagyjuk a mi-t és a ti-t.
d r f s l (t1 n2 t4 t5 n6)
r f s l d (t1 k3 t4 t5 k7) moll pentaton
f s l d r (t1 n2 n3 t5 n6) dúr pentaton
s l d r f (t1 n2 t4 t5 k7)
l d r f s (t1 k3 t4 k6 k7)
ebből is látszik, hogy itt a ré-re került a moll pentaton szerkezet. ekkor ezt nem hívhatjuk "lá-pentatonnak". de csak ki kel próbálni. játszol egy dór alapot (pl. szimplán egy Dm6) és rá a moll pentaton ujjrendet. ill. a dúr pentatont játszhatjuk líd alapra.
vagy kihagyjuk a fá-t és a dó-t.
r m s l t (t1 n2 t4 t5 n6)
m s l t r (t1 k3 t4 t5 k7) moll pentaton
s l t r m (t1 n2 n3 t5 n6) dúr pentaton
l t r m s (t1 n2 t4 t5 k7)
t r m s l (t1 k3 t4 k6 k7)
ebben az esetben pedig a fríg fokra kerül a moll pentaton, a mixolíd fokra pedig a dúr pentaton.
és ezzel ki is merült a dúr szerkezet slankításával kapható hemiton pentaton skálák sora. aki nem hiszi, járjon utána!
Hát, a húrok neve + bundonként félhang (már ami a bund mögött van, távolabb a húrlábtól.
Tehát pl. második-harmadik bund között az "A" húron van a "C" hang.
Így gondoltad?
kérdés pentaton skálákkal kapcsolatban: pentaton skála 5 fokú, így 5 darab ujjrendet tudunk megkülönböztetni vagyis 5 darab skálát hangnemenként. 5 moll és 5 dúr skálát.
Találtam egy táblázatot amiben a skálafokokat akkordokhoz párosították, hogy melyiket milyen akkordra ajánlott játszani, de ott csak három fok szerepelt az összes akkordra.Kérdem én és akkor a többi fokot azt milyen akkordra lehet játszani?
itt az a bizonyos táblázat: http://www.makrai.net/balazs/primer/File31.htm
Előre is köszi ha tudsz segíteni.
Death metalban gyakori a domináns fríg, meg a harmonikus moll, és az egész-fél, fél-egész skálák használata. Meg a kromatikus .
Persze nem lehet általánosítani, mert rengeteg fajta death metal létezik, de ezek a skálák elég gyakoriak.
---
A hangulatokkal kapcsolatban meg talán nézd meg a modális skálákat, rengeteg hozzászólás van ebben a topikban, és Jónás Tamás topikjában is rengeteget foglalkoztak vele (főleg az első oldalakon találsz egy csomó dolgot.)
Mint a zenét jól ismerő emberek ,kérnék egy kis segítséget.
Metál zenében(thrash és death vagy akármi is lehet műfajon belül) Általában milyen skálákra épülnek a dalok?
Valahol olvastam mostanában hogy bizonyos hangközökkel skálákkal lehet "szomorú" és hasonló jelzőkkel illetett hangulatot teremteni ezek milyen futamok?
Az igaz. Az enharmonia ezért jelent mást tiszta hangolásban, mint a mai, 300+ éve használt e.temperáltban (ahol megegyező, és Gb=F#, még ha a vonósok húzzák is a... vonójukat emiatt). Vagy vissza lehet menni a görögökig, akik megint másképp használták az elnevezést, más hangolással párosítva.
De az enharmoniára írtál példaként egy dolgot (adott hangnemű harmóniamenetre az +/-1 módosítású hangkészletből épülő dallamok), ahol nincs enharmonikus "cuccos".
Nem rád értettem, hogy okoskodsz, félre ne értsd! :)
Gb és F# enharmonikus igaz? De az is igaz, hogy Gb nem egyenlő F#-szel.
1 szép darab pitagoraszi komma beült közéjük, ha minden igaz.
Szóval most az enharmonikus "ugyanaz" vagy "hasonló"?
ha "ugyanazt" (na jó hasonlót) akartam volna írni, akkor eltársalogtunk volna a bebop és egyéb kiegészített skálákról.
de ha annyit látsz, hogy okoskodás, akkor ott sok fehér folt lesz. például az enharmonia az azonos hangzást jelent és nem "azonos hasonló"-t. és ezt a modálisok keverésével (C-dúr félzárlatra G-dúr hangjai (vagyis C-líd) -> C dúr bebop) együtt emlegetni nem igazán hasznos, mivel nincs szerepe.
Valóban így mixolid skálát játszol. DE! Modális skálákkal csak akkor tessék foglalkozni, ha a dúr-moll hangrendszerrel már tisztában vagyunk. Tehát: negyedórára felejtsd el a modális skálákat és értsd meg a kvint-kört meg a dúr moll hangrendszert.
Jó dolog az a mixolid, főleg a bluesban, de eléggé bezárja az embert, ha nem foglalkozik a zeneelmélet alapjaival.
én most komoly ellentmondásban vagyok, mert ha G ről indítom (kis spetin) F hang lesz és így modosul : 2 egész 1fél 2egész 1fél 1egész (mixolid skála) én nekem így van leírva így tanultam meg. és pont hogy ez az F hang adja meg a mixolid skála lényegét. viszont ha úgy akarom játszani ahogy te mondtad (hogy nem térek ki a 2e 1f 3e 1f ből) akkor valóban fisz lesz az a hang, de én nem használtam még így, tehát modális skálákkal foglalkoztam annak pedig ez a lényege. :) egyébként abba biztos vagyok h zongorán könnyebb ezeket átlátni mint egy gitárosnak, és azért nehezebb megérteni alapból szerintem. nah mind1, én úgy voltam ezzel mindig h a fiszt kell leengedni F hangra h hangnembe maradjak :D
Persze, nincs. Igazából nem értem a kommented, hogy miért írtad le (majdnem) ugyanazokat a dolgokat... Gyakorlatilag bármire játszhatsz bármit, ha megfelelően húzod a hallgatóság fülét. Az más kérdés, hogy "elvileg" nem stimmel valami, vagy "elvileg" nem "illik" a szabályokba. A gyakorlatban sok minden jól szól, amit nehéz megmagyarázni, hidd el.
Bár mondjuk ez egy elméleti topic...van létjogosultága az okoskodásnak. :)
Én úgy szoktam mutatni, hogy ha az ember tudja a gitáron az üres húrok neveit visszafelé, akkor tudja a #-es skálákat (visszafelé: g, d, a, e, h - előny a 7 húros gitár); a b-s skáláknál meg az első bundokat köll tudni.
itt pl láthatod a Himnuszt, két (b) előjegyzéssel. A két (b) az B(b) dúr hangnemet takar (vagy g-mollt, de ebbe most ne menjünk bele).
Azaz a kottában minden H hangot B(b)-nek, és minden E hangot Esz-nek kell olvasni, amíg helyileg fel nem oldják. Így az idézett kottában a Himnusz kezdőhangjai az első ütem jobb kezében:B(b)-D-F-G (azaz egy B(b) hatos akkord), a második ütem pedig F-Esz-Esz-D Esz-D
Az előjegyzés megkönnyíti a kottaolvasást, mert nem kell minden egyes alkalommal kiírni a kereszteket és a béket.
Kezdetnek ennyi, ha érdekel, folytatom.
Addig is házi feladatnak két mondóka.
Keresztes hangnemek Cérna Géza Diót Árul, Ezért Híven Fiszetik
Mivel a dúr hangsor (is) mindig megőrzi a hangközeit (2 egész-1 fél-három egész-egy fél), ezért ha nem C hangról kezded, akkor értelemszerűen módosítani kell bizonyos hangokat.
Ugye azt már írtam, hogyha C-ről kezded, akkor C-D-E-F-G-A-H-C a dúr skála.
De ha ugyanezeket a hangközöket G-ről indítod, akkor G-A-H-C-D-E-Fisz-G. Minden esetben. Azaz az F hangot mindig módosítod Fisz-re. Ezért a kottában a felső vonalra (f hang!) a sor elején odatesznek egy keresztet, ezzel jelezve, hogy a kottában minden f hangot tessék fisznek játszani, hogy hangnemben maradj (természetesen van, amikor kitérnek a hangnemből, de azt feloldójellel jelzik. A sor elején lévő előjegyzés minden adott hangra (ez esetben "f") vonatkozik, ha a kotta közben van a jel az csak az adott ütemre és az adott hangmagasságra vonatkozik.)
Jó ez a felfogás! A példában viszont egy félzárlat szerepelt, nem csak egy C akkord. Nagyon vigyázva lehet kromatikus színezőhangokat megjeleníteni, pl. úgy ahogy írod.
Én speciel az agyammal idegzek be skálákat. Ezért tudom hangszer nélkül is, hogy pl az Asz-dúr az 4(b) (B(b), Esz, Asz, Desz), vagy hogy a Fisz-moll az három # (Fisz, Cisz, Gisz), mert ugye az A-dúr párhuzamos mollja.
Igaz, utána sajnos a kezemmel is gyakorolni kell.
Egyébként ha C-dúrra játszol G-dúr skálát, akkor semmi mást nem csinálsz, mint egy F#-moll (7-5)-tel készítesz elő egy negyedik (F) vagy egy hetedik (H) fokra lépést. Hiszen annyi történik, hogy a skála 4 fokán a tiszta kvart helyett tritonust fogsz. De ez sokadik lecke, egyelőre maradjunk a dúr-moll skála és az előjegyzés alapjainál.
Idekes.. kezdem felfogni valamiféle más hozzáállás filozófiáját.. Még nem teljesen világos, de ez a "C dúrra lehet játszani G dúr skálát", vagy "tudom már használni a modális skálákat" és ehhez hasonlók..Szóval érdekes. Ti valahogy úgy zenéltek, hogy a kezetekkel(!) és nem a fületekkel idegzetek be skálákat?
Nem értitek mit nem értek, igaz?..
hát ha annak lehet nevezni, azt hogy anyit tudok kb h modális skálák, (nagyából már tudom is használni), de modális skálákkal ki is merült az elméleti tudásom :D
igazából fogalom zavarban szenvedek mikor elméletről van szó legtöbbször, mert itt ott azért hiányos az alap tudásom, ami ilyenkor szokott így megmutatkozni :D
enharmonikus - megegyező hangzású (itt pl. 6#/6b F#/Gb dúr)
C-F-G -> ez egy C-dúr akkordmenet
Legközelebbi rokon hangnemek G-dúr, F-dúr, a-(harmonikus)moll. De nem "nyugodt szívvel", hanem nagyon is óvatosan lehet behozni ezeket. És nem elég a kerülendő hangokat nézni.
pl. G-dúrban kerülendő hang LENNE a C. De nem kerülendő a F#. Ami viszont az akkordmenetben eléggé összeveszik az F akkorddal. Meg aztán ez nem az jelentené, hogy G-dúrt játszol, hanem hogy C-lídet. Amibe szintén nem illik az F akkord. Tehát..............
"Tehát C dúr hangnemre (mondjuk egy nagyon egyszerú C F G harmóniamenetet nézv, persze a kerülendő hangok figyelembevételével) rájátszhatsz akár G dúrt vagy F dúrt vagy ezekre épülő figurákat. "
Ennél azért jóval beszédesebb a kvintkör.
Megtanít arra, hogy végül is bármire bármit játszhatsz megfelelő időzítáéssel.
Vegyük csak az enharmonikus hagngok elvét. Enharmonikus = megegyező hasonló.
A körben C-től domináns irányban G, szubdomináns irányban F. Tehát C dúr hangnemre (mondjuk egy nagyon egyszerú C F G harmóniamenetet nézv, persze a kerülendő hangok figyelembevételével) rájátszhatsz akár G dúrt vagy F dúrt vagy ezekre épülő figurákat. De nyugodt szívvel rátolgatsz egy Dm vagy Em figurát is.
Ha megérted a dúr vagy moll skálákra épülő harmóniákat akkor látni fogod a kvintkör hasznát.
Ez a gyakorlati része.
Elméletben szintén nagy segítség, hiszen, ha a kotta elején pl. 1db #-et látsz akkor tudhatod, hogy G dúrban vagyunk (az hogy dúr vagy moll, azt az akkordkör dönti el persze).
Nagyjából ennyi. Meg még egy csomó minden persze....
Bazi egyszerű: Ha C-dúrról indulsz, kvintenként feljebb menve (tehát C-G-D-A-E-H-Fisz) mindig eggyel nő a dúr skálák előjegyzése, ezáltal egyre több "keresztes" hang lesz az adott skálában. Pl. G-dúrnak egy # az előjegyzése, azaz F helyett mindig Fiszt fogsz játszani. D-dúrnak kettő, azaz nem csak az F-et kell felemelni F#-re, hanem a C-t is C#-re, hogy a skála megtartsa a dúr jellegét (k egyész-egy fél-három egész-egy fél).
Ugyanez igaz lefelé is, azaz C-nél nincs (b), F-dúrnál (azaz C-től egy kvinttel lejjebb) 1 (b) az előjegyzés (ezért lesz a H-ból B(b)), B(b)-dúrnál 2 (b), (Esz, B(b)), stb.
Segít a hangnemek eligazodásában, + később, komolyabb zeneelméleti felkészültséget igénylő daloknál az improvizációt könnyíti.
ez nekem nem mond semmit, elolvastam, nagyából értem, de csak azt látom h van 1 kőr ami 7 hangonként jelzi egymásnak a kvinteket. ehez nem kell kőr h tudjam, szval nem értem miért hasznos ez.
"A kvintkör egyik nagy haszna, hogy ki tudod számolni belőle egy hangnem előjegyzését" ez se értem milyen előjegyzésre gondol :/
Igen, Minden tanár aki a Kodón tanít, készített egy kis "reklámfilmet" a suli stúdiójában. Gondoltam 2-3 percbe nem fér bele, egy egész, ezért csak egy szösszenetet választottam. De annak sem sikerült a végéra járni.... Ez amolyan kedvcsináló...
)
)
