a skálák arra vannak hogy zenélj vele, akkor miért ne zenei környezetben tanulnád meg. Csinálj egy alapot ahol a basszos pl csak a alaphangot játszik és kezdj el bűvészkedni az a moll pentaton skáláddal akár a szokásos 5. bundnál, de szinezd meg a fisz hanggal és akár a "h" hanggal is. Így kapsz egy faja dór hangzást.
egyből nem lesz a moll érzeted és tetszeni fog a fisz hang.
játszd a szokásos figuráidat is akár csak csempészd bele az említett f# h hangokat
én csak arra akartam rávilágítani hogy a modálisokat nemvágó posztolók 80%-a jól használja a dúr-mol skálát anélkül hogy tudná 2 db moduszt már használ.
És előttem szóló kollegámnak igaza van. Ha végig játszod a c d e f g a h hangokat az még nem egyértelmű hogy az mi is. Kell hozzá egy viszonyítási hang, egy alap.
Csak mint az akkordoknál.
mert egy e g h cisz milyen akkor?
Em6 vagy C#m7-5 vagy Em /C#
Na mindegy. Nem okoskodni akartam csak eszembe jutott.
""Attól modális 1 modális" hogy a C dúr hangjaiból megfogsz egy hangot mondjuk a G-t és azt G ig játszod akkor az már mixolid lesz..."
Attól még nem lesz mixolíd...:) Attól lesz mixolíd, ha mindezt egy G alaphangra játszod rá..:)
ha a dúr végigjátszod a nyakon végülis a 7 modálist játszod végig. Én is úgy értettem meg hogy lerajzoltam egy papírra mondjuk a C-dúr skálát, és megkerestem benne a modálisokat sorba. "Attól modális 1 modális" hogy a C dúr hangjaiból megfogsz egy hangot mondjuk a G-t és azt G ig játszod akkor az már mixolid lesz... De ha komolyabban el akarsz benne mélyülni és jókat impromizálni, akkor részletesebben meg kell vizsgálni őket, a Lid Mixolid és az Ion dúr alapúak, és nézd meg h a Lid és a Mixolid miben tér el az Ion (másnéven Dúr) skálától. Mert amiben eltér ez a 2 skála az Ion skálától, azok lesznek a fontosabb hangok. Tehát a Mixolidnak a kis septin lesz a fontosabb hangja. Nem lesz nehéz kitalálni a többi moll alapú skálát (kivéve lokriszi ő vhol a 2 között van :D)
amikr felmerül a modálisok kérdése, mire jó, hogy kell használni, eleinte sokaknak nem egyszerű megérteni. (sokinfo egyszerre)
de azt hogy mire jó a dúr skála és a moll skála mindenki zsigerből vágja, holott azok is modálisok nemde? de! ion és eol.
azaz a modálisokból 2 kipiálva, a többi meg ugyanezen az elven működik.
akkor egy találó hasonlat:
"a nő olyan mint egy költői hasonlat. ha szép akkor az sem baj, ha nincs semmi értelme..."
-józsi egy tőkehalfilés paradicsomtorta rendel
-azt nem ismerem. de tudod a receptekre tojok, úgyhogy inkább csinálok VALAMI EGYEDIT, jó?
-persze, ezért fizetünk neked
A recept egy sablon. 10-ből 9 embernek nem fog úgy ízleni, mint annak, aki "kitalálta". Mindenkinek más és más az ízlése, valaki sósabban szereti, valaki édesebben, stb. A profi szakácsok valószínűleg tojnak a receptekre (én legalábbis még egyet sem láttam, aki főzés közben a receptkönyvet bújta volna), és ahelyett, hogy a sablon szerint főznének, inkább eldobják, és kreativitásukat bevetve alkotnak valami egyedit. Hát nem ez az alkotás menete és célja a zenében is?
Ettől persze tudják, hogy sótlanul (elméleti tudás nélkül) nem lesz az igazi a kaja (zene), de azt már az oskolában megtanulták (kifejlődött a hallásuk), így az ilyesmire már nem kell figyelmet fordítani, adja magát.
Szerinted?
Nem muszáj, de érdemes. Ez olyan, hogy tudsz-e receptből főzni, vagy mindig meg kell kóstolnod. Átlagembernek mindegy, hivatásosnak nem utolsó szempont. (Nem, nem szoktam főzni...)
Erről írtam két bejegyzéssel előbb. De ahhoz, hogy az ember megértse pl. a dodekafóniát meg a szerializmust, ahhoz azért eléggé tisztában kell lennie a tonális zenével.
Igaz, egyik sem az a kifejezett pop- vagy rockzene. A jó mútkorjában írtam a modern balettosoknak egy dodekafon zenét, "Hommage a Chernobyl" címmel, volt abban minden, Geiger-üller számláló, dodekafon szekvenciák. Tök jó volt, csak szerintem hallgathatatlan. De hát alkalmazott zene volt, nem is az élvezet a célja.
Vannak atonális zenék is amelyek kifejezetten kerülik a tonalitást. Ezekről nem írtam, de ezeknek kifejezetten ez a célja, és mint ilyen, megfelelő fül is kell hozzá. Ezért sem hallgatom....)))
A zeneszerzésben nem elsődleges a hangnem kérdése és az hogy az egy legyen, avagy párhuzamosan több, avagy egymás után több. Minden esetben a cél határozza meg a zenét, tehát, hogy mire/hova szánjuk. Ez fogja meghatározni ugyanis hogy mi való oda és mi nem. Tehát, ha például magadnak, vagy a saját zenekarodnak írsz, írj ahogyan mindenki szeret írni, az inspirációjának megfelelően. A publikum ( vagy az akinek adsz a szavára) majd eldönti, hogy mennyire szerethető a zenéd, függetlenül attól, hogy az hány hangnemet érint, vagy hogy van e egyáltalán tonalitás. Szóval csak toljad ami a csövön kifér!!! :)))
Normális esetben ez így is megy. Amíg a hangnemekre, a metrumokra, ujjrendekre, stb (egyszóval az elméleti háttérre) kell koncentrálni, addig inkább tanulmány lesz a dologból, mint valódi alkotás. Ha a hallás már jól kifejlődött, és a gyakorlásban elég "tudatosságra" tett szert az ember, akkor az agyalás jobb esetben fel sem merül.
Nos, létezik atonalitás, de nem azzal kellene kezdeni.
A zene rendszerbe szedett hangok egymásutánisága (és egyszerre megszólaltatása). A rendszert általában-persze nem mindig hangnemek alkotják. Szóval előbb meg kell azt tanulni.
Persze ez nem zárja ki, hogy te ösztönösen hangnemet válts, de attól még hangnemben vagy - legfeljebb egy másikban (Lásd még: bitonalitás).
Egyébként szerintem te ha riffeket szerzel, ösztönösen hangnemben leszel.
Írj le egy riff-sort, meglátjuk!
Az lenne a kérdésem, hogyha zenét szerzek, akkor muszáj mindig valamilyen hangnemben lenni?
Mert amikor riffeket szerzek sohasem számolgatom, hogy milyen hangnemben vagyok, hanem ahogy érzem úgy csinálom.
Szólót még nem szereztem, csak improvizáltam, de ott se figyeltem a hangnemekre.
Ha a hangközöket tanulod, és rendesen foglalkozol vele, kizárt, hogy ne maradjanak meg a hangok egyhamar.
Mondj egy tetszőleges hangot, és fogj rá ilyen-olyan hangközöket. Miután lefogtad, természetesen fejben is számold ki, milyen hang az. Egy idő után azt fogod észrevenni, hogy már nem kell kiszámolnod, mert egyből tudod, ahogy ránézel a bundra.
Ez nem csak arra jó amúgy, hogy megtanuld a hangokat, hanem arra is, hogy egyből lásd a hangközöket, ami alapfeltétel, ha improvizálással, hangnemekkel, akkordépítéssel (és még lehetne sorolni) is foglalkozol.
Elkezdtem a Beatrice Hegyek között szólóját megtanulni azaz leszedni.Az első 4 ütem sikerült is de tovább nem tudok haladni .esetleg valaki segítene megfejteni a hangnemét mert akkor tovább tudnék haladni remélem.
én memóriajátékkal tanultam meg. kis kártyák egyik felén a fekvés (kérdés), másik felén a hangnevek (válasz). pl. (V) és megfordítva (A d g h#/c' e' a'). elég csak tizenkettő kártya, mivel azután oktávugrás van.
e (vagyis tanulás ) nélkül én sem tudom, hogyan tudnám.
Miért nem inkább a gitár nyakára írod a hangokat? A gitártestre meg rajzolhatsz egy kvintkört, esetleg a kedvenc dalszöveged, akkordod. Vagy vegyél egy telét, azon csak 21 bund van.
lehet hogy egyszer már megkérdeztem tőled, nem tudom de ezek mik akarnak lenni? minek a rövidítései? (t1 n2 t4 t5 n6) én csak tőled láttam még ezeket a rövidítéseket :D
nem egy olyan módszer kéne amivel egyből tudom h mondjuk a G húr 8 bundjánál milyen hang van. tudom ki lehet következtetni, meg stb
pl úgy h D húr felette van, és azért azt is tudom h a 7 es bund az D hang, és ebből tudom kikövetkeztetni h D# lesz.
nah de ezt a fajta következtetést szeretném már elhagyni, azt hittem régebben a majd sokszor kikövetkeztetem és előbb utóbb megtanulom a hangokat de nem így lett. tehát 0-24 bundig akarok megtanulni minden hangot, semmilyen következtetés nélkül.
megfogalmazom másképp a kérdésem, hogyan magoljam be a hangokat a gitár nyakán 0-24 bundig? :) leírjam 1 papira a gitár nyakát és kezdjem el tanulni? így elég hülyén hangzik :D
a kérdésed valóban kicsit vegyes-felvágott. mielőtt színezett akkordokra akarnál rájátszani, jó letisztítani az elméleti tudást. vázlatosan, egyféle megközelítésben leírom Neked ezt a pentaton dolgot.
hemiton (félhang nélküli) pentatoniáról van szó, amit első körben úgy szokás felfogni, hogy egy dúr skálából kihagyjuk a fá-t és ti-t. ezzel a m-f és t-d félhanglépéseket "kiállítjuk a tornasorból". ebben az esetben egy adott előjegyzéssel valóban öt különböző felépítésű skála keletkezik.
dó-pentaton (d r m s l) (t1 n2 n3 t5 n6) vagy dúr pentaton. erre lehet dúr akkordot építeni
ré-pentaton (r m s l d) (t1 n2 t4 t5 k7)
mi-pentaton (m s l d r) (t1 k3 t4 k6 k7)
szó-pentaton (s l d r m) (t1 n2 t4 t5 n6)
lá-pentaton (l d r m s) (t1 k3 t4 t5 k7) vagy moll pentaton. erre lehet moll akkordot építeni.
pl. "világzenében" használják ilyen harmonizálással (két akkord, azt csókolom) a pentatonokat. meg persze dallami szerkezetként elég sok helyre lehet pentatonokat játszani. nem csak egy adott dúr hangnemre játszani a dúr pentatont, vagy a (természetes)mollra játszani a moll pentatont.
mert ezek a szerkezetek másképp is megkaphatóak. konkrétan egyszer úgy, hogy kihagyjuk a mi-t és a ti-t.
d r f s l (t1 n2 t4 t5 n6)
r f s l d (t1 k3 t4 t5 k7) moll pentaton
f s l d r (t1 n2 n3 t5 n6) dúr pentaton
s l d r f (t1 n2 t4 t5 k7)
l d r f s (t1 k3 t4 k6 k7)
ebből is látszik, hogy itt a ré-re került a moll pentaton szerkezet. ekkor ezt nem hívhatjuk "lá-pentatonnak". de csak ki kel próbálni. játszol egy dór alapot (pl. szimplán egy Dm6) és rá a moll pentaton ujjrendet. ill. a dúr pentatont játszhatjuk líd alapra.
vagy kihagyjuk a fá-t és a dó-t.
r m s l t (t1 n2 t4 t5 n6)
m s l t r (t1 k3 t4 t5 k7) moll pentaton
s l t r m (t1 n2 n3 t5 n6) dúr pentaton
l t r m s (t1 n2 t4 t5 k7)
t r m s l (t1 k3 t4 k6 k7)
ebben az esetben pedig a fríg fokra kerül a moll pentaton, a mixolíd fokra pedig a dúr pentaton.
és ezzel ki is merült a dúr szerkezet slankításával kapható hemiton pentaton skálák sora. aki nem hiszi, járjon utána!
Hát, a húrok neve + bundonként félhang (már ami a bund mögött van, távolabb a húrlábtól.
Tehát pl. második-harmadik bund között az "A" húron van a "C" hang.
Így gondoltad?
kérdés pentaton skálákkal kapcsolatban: pentaton skála 5 fokú, így 5 darab ujjrendet tudunk megkülönböztetni vagyis 5 darab skálát hangnemenként. 5 moll és 5 dúr skálát.
Találtam egy táblázatot amiben a skálafokokat akkordokhoz párosították, hogy melyiket milyen akkordra ajánlott játszani, de ott csak három fok szerepelt az összes akkordra.Kérdem én és akkor a többi fokot azt milyen akkordra lehet játszani?
itt az a bizonyos táblázat: http://www.makrai.net/balazs/primer/File31.htm
Előre is köszi ha tudsz segíteni.
Death metalban gyakori a domináns fríg, meg a harmonikus moll, és az egész-fél, fél-egész skálák használata. Meg a kromatikus .
Persze nem lehet általánosítani, mert rengeteg fajta death metal létezik, de ezek a skálák elég gyakoriak.
---
A hangulatokkal kapcsolatban meg talán nézd meg a modális skálákat, rengeteg hozzászólás van ebben a topikban, és Jónás Tamás topikjában is rengeteget foglalkoztak vele (főleg az első oldalakon találsz egy csomó dolgot.)
Mint a zenét jól ismerő emberek ,kérnék egy kis segítséget.
Metál zenében(thrash és death vagy akármi is lehet műfajon belül) Általában milyen skálákra épülnek a dalok?
Valahol olvastam mostanában hogy bizonyos hangközökkel skálákkal lehet "szomorú" és hasonló jelzőkkel illetett hangulatot teremteni ezek milyen futamok?
Az igaz. Az enharmonia ezért jelent mást tiszta hangolásban, mint a mai, 300+ éve használt e.temperáltban (ahol megegyező, és Gb=F#, még ha a vonósok húzzák is a... vonójukat emiatt). Vagy vissza lehet menni a görögökig, akik megint másképp használták az elnevezést, más hangolással párosítva.
De az enharmoniára írtál példaként egy dolgot (adott hangnemű harmóniamenetre az +/-1 módosítású hangkészletből épülő dallamok), ahol nincs enharmonikus "cuccos".
Nem rád értettem, hogy okoskodsz, félre ne értsd! :)
Gb és F# enharmonikus igaz? De az is igaz, hogy Gb nem egyenlő F#-szel.
1 szép darab pitagoraszi komma beült közéjük, ha minden igaz.
Szóval most az enharmonikus "ugyanaz" vagy "hasonló"?
ha "ugyanazt" (na jó hasonlót) akartam volna írni, akkor eltársalogtunk volna a bebop és egyéb kiegészített skálákról.
de ha annyit látsz, hogy okoskodás, akkor ott sok fehér folt lesz. például az enharmonia az azonos hangzást jelent és nem "azonos hasonló"-t. és ezt a modálisok keverésével (C-dúr félzárlatra G-dúr hangjai (vagyis C-líd) -> C dúr bebop) együtt emlegetni nem igazán hasznos, mivel nincs szerepe.
Valóban így mixolid skálát játszol. DE! Modális skálákkal csak akkor tessék foglalkozni, ha a dúr-moll hangrendszerrel már tisztában vagyunk. Tehát: negyedórára felejtsd el a modális skálákat és értsd meg a kvint-kört meg a dúr moll hangrendszert.
Jó dolog az a mixolid, főleg a bluesban, de eléggé bezárja az embert, ha nem foglalkozik a zeneelmélet alapjaival.
én most komoly ellentmondásban vagyok, mert ha G ről indítom (kis spetin) F hang lesz és így modosul : 2 egész 1fél 2egész 1fél 1egész (mixolid skála) én nekem így van leírva így tanultam meg. és pont hogy ez az F hang adja meg a mixolid skála lényegét. viszont ha úgy akarom játszani ahogy te mondtad (hogy nem térek ki a 2e 1f 3e 1f ből) akkor valóban fisz lesz az a hang, de én nem használtam még így, tehát modális skálákkal foglalkoztam annak pedig ez a lényege. :) egyébként abba biztos vagyok h zongorán könnyebb ezeket átlátni mint egy gitárosnak, és azért nehezebb megérteni alapból szerintem. nah mind1, én úgy voltam ezzel mindig h a fiszt kell leengedni F hangra h hangnembe maradjak :D
Persze, nincs. Igazából nem értem a kommented, hogy miért írtad le (majdnem) ugyanazokat a dolgokat... Gyakorlatilag bármire játszhatsz bármit, ha megfelelően húzod a hallgatóság fülét. Az más kérdés, hogy "elvileg" nem stimmel valami, vagy "elvileg" nem "illik" a szabályokba. A gyakorlatban sok minden jól szól, amit nehéz megmagyarázni, hidd el.
Bár mondjuk ez egy elméleti topic...van létjogosultága az okoskodásnak. :)
Én úgy szoktam mutatni, hogy ha az ember tudja a gitáron az üres húrok neveit visszafelé, akkor tudja a #-es skálákat (visszafelé: g, d, a, e, h - előny a 7 húros gitár); a b-s skáláknál meg az első bundokat köll tudni.
itt pl láthatod a Himnuszt, két (b) előjegyzéssel. A két (b) az B(b) dúr hangnemet takar (vagy g-mollt, de ebbe most ne menjünk bele).
Azaz a kottában minden H hangot B(b)-nek, és minden E hangot Esz-nek kell olvasni, amíg helyileg fel nem oldják. Így az idézett kottában a Himnusz kezdőhangjai az első ütem jobb kezében:B(b)-D-F-G (azaz egy B(b) hatos akkord), a második ütem pedig F-Esz-Esz-D Esz-D
Az előjegyzés megkönnyíti a kottaolvasást, mert nem kell minden egyes alkalommal kiírni a kereszteket és a béket.
Kezdetnek ennyi, ha érdekel, folytatom.
Addig is házi feladatnak két mondóka.
Keresztes hangnemek Cérna Géza Diót Árul, Ezért Híven Fiszetik
Mivel a dúr hangsor (is) mindig megőrzi a hangközeit (2 egész-1 fél-három egész-egy fél), ezért ha nem C hangról kezded, akkor értelemszerűen módosítani kell bizonyos hangokat.
Ugye azt már írtam, hogyha C-ről kezded, akkor C-D-E-F-G-A-H-C a dúr skála.
De ha ugyanezeket a hangközöket G-ről indítod, akkor G-A-H-C-D-E-Fisz-G. Minden esetben. Azaz az F hangot mindig módosítod Fisz-re. Ezért a kottában a felső vonalra (f hang!) a sor elején odatesznek egy keresztet, ezzel jelezve, hogy a kottában minden f hangot tessék fisznek játszani, hogy hangnemben maradj (természetesen van, amikor kitérnek a hangnemből, de azt feloldójellel jelzik. A sor elején lévő előjegyzés minden adott hangra (ez esetben "f") vonatkozik, ha a kotta közben van a jel az csak az adott ütemre és az adott hangmagasságra vonatkozik.)
Jó ez a felfogás! A példában viszont egy félzárlat szerepelt, nem csak egy C akkord. Nagyon vigyázva lehet kromatikus színezőhangokat megjeleníteni, pl. úgy ahogy írod.
Én speciel az agyammal idegzek be skálákat. Ezért tudom hangszer nélkül is, hogy pl az Asz-dúr az 4(b) (B(b), Esz, Asz, Desz), vagy hogy a Fisz-moll az három # (Fisz, Cisz, Gisz), mert ugye az A-dúr párhuzamos mollja.
Igaz, utána sajnos a kezemmel is gyakorolni kell.
Egyébként ha C-dúrra játszol G-dúr skálát, akkor semmi mást nem csinálsz, mint egy F#-moll (7-5)-tel készítesz elő egy negyedik (F) vagy egy hetedik (H) fokra lépést. Hiszen annyi történik, hogy a skála 4 fokán a tiszta kvart helyett tritonust fogsz. De ez sokadik lecke, egyelőre maradjunk a dúr-moll skála és az előjegyzés alapjainál.
Idekes.. kezdem felfogni valamiféle más hozzáállás filozófiáját.. Még nem teljesen világos, de ez a "C dúrra lehet játszani G dúr skálát", vagy "tudom már használni a modális skálákat" és ehhez hasonlók..Szóval érdekes. Ti valahogy úgy zenéltek, hogy a kezetekkel(!) és nem a fületekkel idegzetek be skálákat?
Nem értitek mit nem értek, igaz?..
hát ha annak lehet nevezni, azt hogy anyit tudok kb h modális skálák, (nagyából már tudom is használni), de modális skálákkal ki is merült az elméleti tudásom :D
igazából fogalom zavarban szenvedek mikor elméletről van szó legtöbbször, mert itt ott azért hiányos az alap tudásom, ami ilyenkor szokott így megmutatkozni :D
enharmonikus - megegyező hangzású (itt pl. 6#/6b F#/Gb dúr)
C-F-G -> ez egy C-dúr akkordmenet
Legközelebbi rokon hangnemek G-dúr, F-dúr, a-(harmonikus)moll. De nem "nyugodt szívvel", hanem nagyon is óvatosan lehet behozni ezeket. És nem elég a kerülendő hangokat nézni.
pl. G-dúrban kerülendő hang LENNE a C. De nem kerülendő a F#. Ami viszont az akkordmenetben eléggé összeveszik az F akkorddal. Meg aztán ez nem az jelentené, hogy G-dúrt játszol, hanem hogy C-lídet. Amibe szintén nem illik az F akkord. Tehát..............
"Tehát C dúr hangnemre (mondjuk egy nagyon egyszerú C F G harmóniamenetet nézv, persze a kerülendő hangok figyelembevételével) rájátszhatsz akár G dúrt vagy F dúrt vagy ezekre épülő figurákat. "
Ennél azért jóval beszédesebb a kvintkör.
Megtanít arra, hogy végül is bármire bármit játszhatsz megfelelő időzítáéssel.
Vegyük csak az enharmonikus hagngok elvét. Enharmonikus = megegyező hasonló.
A körben C-től domináns irányban G, szubdomináns irányban F. Tehát C dúr hangnemre (mondjuk egy nagyon egyszerú C F G harmóniamenetet nézv, persze a kerülendő hangok figyelembevételével) rájátszhatsz akár G dúrt vagy F dúrt vagy ezekre épülő figurákat. De nyugodt szívvel rátolgatsz egy Dm vagy Em figurát is.
Ha megérted a dúr vagy moll skálákra épülő harmóniákat akkor látni fogod a kvintkör hasznát.
Ez a gyakorlati része.
Elméletben szintén nagy segítség, hiszen, ha a kotta elején pl. 1db #-et látsz akkor tudhatod, hogy G dúrban vagyunk (az hogy dúr vagy moll, azt az akkordkör dönti el persze).
Nagyjából ennyi. Meg még egy csomó minden persze....
Bazi egyszerű: Ha C-dúrról indulsz, kvintenként feljebb menve (tehát C-G-D-A-E-H-Fisz) mindig eggyel nő a dúr skálák előjegyzése, ezáltal egyre több "keresztes" hang lesz az adott skálában. Pl. G-dúrnak egy # az előjegyzése, azaz F helyett mindig Fiszt fogsz játszani. D-dúrnak kettő, azaz nem csak az F-et kell felemelni F#-re, hanem a C-t is C#-re, hogy a skála megtartsa a dúr jellegét (k egyész-egy fél-három egész-egy fél).
Ugyanez igaz lefelé is, azaz C-nél nincs (b), F-dúrnál (azaz C-től egy kvinttel lejjebb) 1 (b) az előjegyzés (ezért lesz a H-ból B(b)), B(b)-dúrnál 2 (b), (Esz, B(b)), stb.
Segít a hangnemek eligazodásában, + később, komolyabb zeneelméleti felkészültséget igénylő daloknál az improvizációt könnyíti.
ez nekem nem mond semmit, elolvastam, nagyából értem, de csak azt látom h van 1 kőr ami 7 hangonként jelzi egymásnak a kvinteket. ehez nem kell kőr h tudjam, szval nem értem miért hasznos ez.
"A kvintkör egyik nagy haszna, hogy ki tudod számolni belőle egy hangnem előjegyzését" ez se értem milyen előjegyzésre gondol :/
amiről meg én hablatyoltam az a hallás kritikus sávjai által meghatározott "kéthang-érzet". nem kell vele foglalkozni, nekem segített lenyelni a félhang elnevezést. (még az is lehet, hogy emiatt lett így hívva. de nem valószínű, mert nekem eddig semmit nem sikerült felfedeznem. mindig kiderült, hogy már létezik. )
Igen, kicsit nehezen értelmezem az olvasott szöveget De nem csak azért nincs igazam. Én is felületesen kezdtem osztani az észt jó fórumos szokás szerint és marhaságot írtam: a kisszekund 16/15 arány, a nagy pedig 9/8.
De ezt nem csak kigugliztam, hanem szépen kiszámolgattam az oktáv=2:1, a nagyterc=5/4, a kvart=4:3 és a kvint=3:2 értékekből.
Most pedig még megnézem, mi is az a 10/9es nagy-nagyszekund és a 15/14es kis-kisszekund, aztán már csak gitározni kéne megtanulni...
Bocsánat kedves Gitarosaurus, de egy zeneelmélet topicban lehetne egy kicsit pontosabban.
Tehát ha két hang rezgésszámának az aránya 10:9, vagy 9:8 akkor beszélünk kis és nagyszekundról. Az hogy egy nagyszekund kinek hány hanggá "válik " szét ", zenei kultúra, neveltetés, szokások kérdése. Egy nagyszekundon belül egy átlag hegedűs is könnyedén intonál 3-4 különböző hangmagasságot, nem beszélve a húrtologatós gitározásról.
Az a fejtegetésed, hogy a kisszekund hangköz egy hangnak tűnne, amíg a nagyszekund meg kettőnek - újszerű megközelítés. Szerintem zenét tanult népek bármikor megmondják, hogy egy surlódó hangköz kis, vagy nagyszekund.
A CDEFGAH - t törzshangoknak nevezzük, mert ezek a zongora fehér billentyűi. (Hogy miért pont ezek, az hosszú zenetörténeti magyarázatot igényelne).
Egész hangokról csak hangközök viszonylatában érdemes beszélni, a nagyszekundot szoktuk így hívni. (pl: D-E, F-G, H-Cisz, B(b)-C)
A "CDEFGAH és a dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti között" a különbség, hogy míg az egyik abszolút hangokból áll (ti. oda vannak szögezve a frekvenciaskála egy adott pontjára, legalábbis az eltejedt temperált skála szerint), addig a szolmizációs hangok relatívak. A "dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti" ebben a sorrendben tulajdonképpen egy dúr skála, amit ide-oda tologathatsz.
Példa:
dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti C-dúrban: C-D-E-F-G-A-H
dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti G-dúrban: G-A-H-C-D-E-Fisz
dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti F-dúrban: F-G-A-B(b)-C-D-E
Tehát a hangközök megőrződnek, de mivel más alaphangon kezded, más lesz a folytatás.
ez a fél hangos mizériának értelmet adhat, ha úgy nézi az ember, hogy a kis szekund a zenei hallás teljes spektrumán (legyen mondjuk a zongora 88 billentyűje) nem csak hogy keményen disszonáns hangköz, de nem válik szét két külön hanggá. a nagy szekund ebből a szempontból szerencsésebb. a mély regiszterben még az is csúnyácska, de már egyértelműen szétválik két önálló hanggá. tehát a kis szekund olyan, mintha egy hang lenne. ezért lehet az a kettő "fél hang" a nagy szekundnál meg bekapcsolódik a két hang érzet. ezért az már egész hang.
akárhogy is alakult ki ez a mizéria, nekem ez a tézis valamennyire segített az elfogadásában.
és vannak modern matekos utánagondolások. ilyen a cipher-rendszer pl. ott ha az E az 1, akkor az F a 2, stb. tehát a kettő közt 1 különbség van.
nadeazt, hogy E-F és H-C az egész... ezt felejtsd is minél előbb!
ezek tök logikus dolgok. ha viszonyítunk vmihez csak száolni kell felele a hangokat és kész.
viszont én olyat is tanultam, ami azt sugalja h az E-F és a H-C között egész hang van. legalábis vmi elmélet van ezekről. csak nem tudom mi. x) régen tanultam :D
)
)