Amiről te beszélsz az a világ egy nagyon kicsi és bizonytalan hányada (mint pl. időutazás, teleport, világbéke...). A legtöbb elmélet be van bizonyítva, megdönthetetlen és kőkeményen alá van támasztva. Javaslom, hogy kicsit kevesebbet foglalkozz a filozófiával, többet a való világgal és a mérnöki tudományokkal.
pedig öreg ez van, az elméleteket és törványeket nem a fáról szedik hanem kitalálják, és semmi sem garantálja, hogy igaz, csak mert annak tűnik. viszont lehet hogy remekül működik - bizonyos közegben (azaz zenében: hallották, melyik akkord szól jól, és rájöttek hogy a benne szereplő hangok távolsága hasonló, és ezt a gyakorlatban tercépítkezésnek nevezték el), - kőbaltával nem építesz űrhajót, de simán agyoncsaphatsz vele egy vaddesznyót. ugyanígy a klasszikus zeneelmélet is remekül megáll (azaz:igaz) a klasszikus zene területén. aki azzal foglalkozik, annak jó. (és nem utolsó sorban: gyakorlatibb, jó páran vannak, akiknek fontos, hogy hogy pakoljanak össze egy harmóniát, vagy hogyan értelmezzenek egy hangzat-jelölést, a fizikai alapjaira viszont semmi szükség). Mások meg le**rják, vagy csak bizonyos részeit használják , legjobb példa a jazz, ami folyamatosan szipkázta be a különböző klasszikusok korszakok eredményeit, de sosem vált klasszikus zenévé, és bizonyos dolgokat elhagyott/megváltoztatott.
de amiből indult: az akkordok tercépítkezésűek (már a tercépítkezésű akkordok, mint C, vagy H7, stb) nem azért, mert az anyatermészet tercekből rakta össze, hanem mert az emberek így nevezték el. ha nem lenne zeneelmélet, nem lenne tercépítkezés, de akkordok sem, miről beszélni kéne, vagy megérteni a törvényszerűségeiket. szóval nem hülyeség a tercépítkezés, csak egy elmélet, nem világtörvény. uff megin" pofáztam egy sort. amúgy meg egyetértek sláger/gitár/együttes/istennel, ami nem gondoltam, hogy valaha bekövetkezik
hát, próbáld meg a kesztler-t értelmezni egy tibeti vallási éneken, afrika dobzenekaron, vagy indiai klasszikus zenén, ami szintén "klasszikus" a szónak abban az értelmében, hogy iskolája/elmélete van, stb. de egészen más, bizony, más szabályozás lehet, és nekünk azért annyira egyértelmű, mert rohadtul megszoktuk.
egy ismerősöm pl. zeneakadémián egyszer órákig tisztogatott egy hangzatot kórusban, és utána üvöltöttek kínjukban, amikor az orgonisták elkezdtek gyakorolni (elektromos hangszer, jó kis temperált hangközökkel), aztán visszaszoktak. és mindez a természetes/mesterséges játék eljátszható a ritmusképletekkel ugyanígy
sőt, igazán ősi gondolkodású zenékben (mint pl. mezőségi vonósok), ahol a zenészek teljesen iskolázatlanul, a világtól elzárva fejlesztették a harmónizációt, moll dallamot dúr harmóniákkal kísérnek (ugyanúgy, mint sok külvárosi "egyszálgitáros néger" bluesban), és funkciós rendtől függetlenül, a dallam pillérhangjaira épülő hangzatokat játszanak. azaz: egy egyszerűsített dallamot játszanak, felhangokkal megerősítve.
ellenben a nem is olyan messze lévő kalotaszegen olyan funkciós harmónimenetekkel operának ugyanazon dallamoknál, ami kifejezetten a klasszikus tercépítkezés elméletének terméke, "fentről, a - klasszikus szerzőktől - szivárgott le", a nem vezethető le a hang fizikai tulajdonságaiból, abszolút emberi termék, és az is szép (nekem legalábbis tetszik, de érezhetően más elgondolás/hangulat)
így van, nevezheted kitalációnak, én értelmezésnek hívom, mindenesetre nem létezik. nincs egy nagy könyv a világegyetem háta mögött, ahonnan a részecskék kiolvasnák, hogy nekik hogyan kéne mozogniuk, stb.
az egész emberi értelmezés, és számtalanszor előfordult már, hogy egyszer jött valaki, és áthúzta az addigiakat (és még fog is jönni), és ami odáig igazság volt, az onnantól kezdve hülyeség. azaz nem hülyeség, csak egy (esetleg téves) értelmezés, ami tévedései ellenére segítette az életet (különben nem lenne életképes).
mondok egy példát (nem szívesen, mert nem értek hozzá, de nagyon jól mutatja, mire gondolok)
newton valamelyik törvénye (ne feszegessük, nem is tudom melyik, meg minek) ami nagyon sokáig alapkőnek számított, az einsteni relativitás után kiderült, hogy hülyeség. fényévnyi távolságok megtétele után, az ezzel kiszámolt koordináták többezer kilométerre voltak az elvárthoz képest,
de a hold-föld távolság viszonylatában, a tévedés 1-2 cm. nos, newtoni eszközökkel ez ellenőrizhetetlen. tehát joggal gondolta jónak a következtetést, és hagyján, de a navigációban a tengeren, ragyogóan használható volt, hiszen a viszonyítási pontok állandóak, és néhány cm, mm eltérés, mit számít egy hajóútnál? tehát használható elgondolás.
aztán jött einstein bácsi, és megcáfolta, azóta talán már őt is, pedig ugyanabban a világban éltek, csak más gondolati rendszerrel magyarázták.
egyrészt ilyen a tercépítkezés is. az oka persze lehet mélyebb, de mégis működik, használható, és hatalmas irodalom épül rá. akkor is, ha esetleg téves, vagy nem teljesen helyes (és sokszor ennek a "helytelen" elgondolásnak a tovább pörgetése hoz, hozott újdonságot, érdekességet).
ennyit akartam megfogalmazni. hogy egy elmélet. emberi kitaláció, és akik megalkották, sokáig remekül tudták használni, arra, amire nekik kellett. aztán jöttek olyanok, akik túlléptek rajta, másoknak még mindig elég. és sokaknak fingjuk sincs mi az elméleti háttere, mégis jól muzsikálnak.
szóval a lényege annak, amit mondani akartam, hogy az elmélet is csak egy emberi eszköz, ha ellátja feladatát, akkor jó, akkor is, ha esetleg nem helyes (persze tudom, hogy amit leírtál igaz, csak szerintem a másik megfogalmazás sem hülyeség). - és persze akkor beszélgethetünk temperált skáláról (és az ahhoz szoktatott fülekről, stb)
Rosszul értelmezed. A meghatározásban szó sincs tercépítkezésről. Ne mondd már, hogy arról írtam, mikor nem is... :)
Az már egy dolog, hogy akként is simán felfogható, szóval igazad van csak nem. :)
A klaszikus zeneelmélet ezt szőrszálhasogatóan megkívánja.
Hogy értsd mire gondolok: Pl. C dúrt sem úgy mondod, hogy C-E plusz E-G, hanem C-E-G.
De valóban igaz az is, hogy tercekből összerakható és rendjén is van ez így.
Az akusztikát csak azért vettem elő, hogy láthassuk a dolog természetes mivoltát.
No de ez ma már csak érdekességszámba megy...
"Ha megpengetsz egy hangot, akkor vele együtt felhangok egész sora is megszólal. Minél kisebb a sorban, annál erősebben. Ezek pedig: 3x az alaphang, 2x a kvint és 1x a terc. Világosan látszik, hogy a I-III-V építkezés (vagy akár I-III-V-VII) természetszerűleg adódik, míg a tercépítkezés gondolatát semmi nem támasztja alá." - ez konkrétan a tercépíkezés magyarázata.
A zenében nagyon sokáig éppen ezért a dúros hangzás volt meghatározó, olyannyira, hogy később amikor már mollban is írtak darabokat a végén mégis egy dúr akkordra zárt, mivel annak volt olyan megnyugtató, "megérkező" hangzása.
Mivel a felhangrendszerben az első négyeshangzat egy dúr7 és ez tuljdonképpen egy hangban is megszólal, ezzel magyarázható pl, hogy minél távolabb kerülsz egy dúrtól, színezőhangokkal, alterációkkal, annál kevésbé akarja "befogadni" a füled.
Nem bírlak követni titeket.
Amiről Snakepit ír az nem zeneelmélet hanem akusztika, fizika
Amiről Norbi ír az zeneelmélet, azaz a harmóniák akkordok felépítésének alapelve
toge hozzászólása nem egyértelmű nekem,
"van olyan zene, ami nem a tercépítkezés irányába indult el, de egészen máshogy értelmez egy hangzatot, menetet, szólamot a kőkemény klasszikus összhangzattan, egy jazzista, vagy egy éttermi cigányzenész. pedig ugyanaz, csak az értelmezés más. "
szerintem a zeneelmélet minden műfajra vonatkozik - de lehet fáradt vok és nem fogom fel miről írtok
Az értelmezés szerintem helyes, csak nem feltétlenül fedi le egészében a valóságot.
olyan, mint a fizikai törvények arra valók, hogy értelmezzük, ami történik. nem léteznek, csak emberi kitaláció.
arra jó, hogy beszéljünk róla, számoljunk vele, stb. s mint ilyen, működik (pl. ezt a fórumot se tudnám elképzelni nélküle)
van olyan zene, ami nem a tercépítkezés irányába indult el, de egészen máshogy értelmez egy hangzatot, menetet, szólamot a kőkemény klasszikus összhangzattan, egy jazzista, vagy egy éttermi cigányzenész. pedig ugyanaz, csak az értelmezés más.
No csak leírom...
Szóval, mint írtam, az az értelmezés, hogy az akkordok hangközök összeadásából épülnek fel, nem egészen helyes.
Ha megpengetsz egy hangot, akkor vele együtt felhangok egész sora is megszólal. Minél kisebb a sorban, annál erősebben. Ezek pedig: 3x az alaphang, 2x a kvint és 1x a terc. Világosan látszik, hogy a I-III-V építkezés (vagy akár I-III-V-VII) természetszerűleg adódik, míg a tercépítkezés gondolatát semmi nem támasztja alá.
Andrásik Remo féle gitárkönyvben meg a Kesztler zenei alapismeretekben szerintem jól le van írva ez a téma.
Az énekórákat szerintem az alvással a lehető leghasznosabban töltötted:D Legalábbis ha abból indulok ki hogy nekünk milyen énekóráink voltak.
Tercépítkezés egyamnak teljesen ideális...mivel hármasokhoz terceket adsz, így könnyű megjegyezni, hoyg 7, 9, 11, 13...ugye. Illetve az alábbi példa teljesn érthetően adja szerintem(c-e(nagytercre vannak), míg az e-g(kisterc táv.).
A terc építkezéses elmélet kissé sántít.
A hármashangzat nem két tercnek összeadása, hanem az alaphangban rejlő természetes egész.
Vagyis prím+terc+kvint.
Az akkordok terc építkezésűek, tehát pl. Cdúr(c-e-g) egy hármashangzat!!! mivel három, egymástól terc hangközre lévő hangok alkotják...vannak moll és dúr hármashangzatok, a dúr= nagyterc-kisterc, míg a moll nagyterc-kisterc távolságra vannak egymástól. A cdúr(c-e-g), párhuzamosa moll, azaz a VI. foka, ami nem más, mint az amoll(ace).
ez jó nagyon.
szasztok!
segítenétek? (megint)
akkordokkal kapcsolatos elmélet érdekelne, vagyis, mi miért pont az, milyen hangoknak kell benne lennie, mi hova való, ilyenek....
dúr hangnemekről van vmi fogalmam, de azon kívül sötétség
szal ha van vmi anyagotok erről, vagy tudtok vmi támaszt adni, hogy aztán én is rájöjjek a titkokra :), akkor ne tartsátok magatokban
No hogy haladj is a dologgal...A linkelt témád ne úgy fogd fel, mint "E" kvint "A" kvart meg "G" kvart, hanem E D és C kvint. Ugyanis egy rendesen lefogott kvinthez még egy oktávot is hozzátoszunk, hogy jó legyen, vagyis a két legmagasabb hang egymástól kvart távolságra van. Itt semmi nem dönti el, hogy dúrról vagy mollról van szó, mivel hiányzik a terc. Azért írtam, hogy elég sok midnent elbír a téma, C-t is G-t is, ha úgy tetszik, de spec ide elég, ha tolsz rá Em-t, E pentatont, E bluest. Ha a téma hosszabb nem csak ez a pár ütem, akkor szinte beletömhetsz bármit ami jól esik.
Szerintem az a G# kever bele a dologba (már ha erre kellene a szóló), anélkül ráférne egy sima C-dúr vagy G-dúr.
Egymás után 3 félhang általában csak blueshangként fordul elő (a középső az:D), de azt én személy szerint riffben nem hangsúlyoznám nagyon ki. Vagy ha igen, nem számolnék vele elméletben:D
Akkor:
Menj ennek a topiknak a legelső hozzászólásához olvass és holnapra okosabb leszel. Ha még okosabb akarsz lenni, akkor olvasd el a Játéktechnika topikot is.
Hannél is többet akarsz akkor tanárt kell keresned.
Ergo, ha pl 3 szólamú ének esetén ha azt mondom nekik, hogy enyém az alaphang, és övék a nagyterc és a tiszta kvint, akkor kb úgy kellene mondanom az anglusoknak, hogy
"The unison is mine, the major third and perfect fifth is yours" akkor ebből elvileg értiniük kell, hogy mit is akarok. (?)
, attol, hogy más a hangolás a hangok a helyükön maradnak. a hangokat tanuld meg, ne azt hogy hol, hanyas bundon kell lefogni a skála,akkord stb. hangjait.
unison-prím
minor 2nd-kisszekund
major 2nd-nagyszekund
minor 3rd-kisterc
major 3rd-nagyterc
perfect 4th- tiszta kvart
diminished 5th-szűkitett kvint
perfect 5th-tiszta kvint
minor 6th-kisszext
major 6th-nagyszext
minor 7th-kisszeptim
major 7th-nagyszeptim
perfect octave-oktáv
triad inversions-hármashangzatfrdítások
alap-root position
szext- first invension
kvartszext-second invension
tenziós hangok(9,11,13) extensions
tudtok olyan magyar-angol online szótárt, ahol zenei alapfogalmak vannak? pl terc, kvárt, kvint, illetve pl szextfordítás stb. Ezek angol megfelelőire lennék kíváncsi, mert még a nagyszótárban sem találom.
Engem meg az érdekelne hogy hogyan érdemes fasza kromatikát játszani.
Pl. körülírni egy megszólaltatandó hangot vagy pl. hallotam pár jazzelős gitárostól hogy terc ugrásokat játszik kromatikusan. Szóval akinek van pár jó ötlete az megoszthatna velünk párat.
Aham. Dominánsra használom, bluesra még tudatosan nem próbáltam, habár van egy figcsim amit blues V-re szokatm benyomni az hasonlít rá...vagy mégsem...az inkább kromatikus. No mindegy.
A Gonda: Jazz konyv tenyleg jo, kislemez van hozza, nem lenne rossz kideriteni, jogdijas-e, vagy lehetne digitalizalni valahogy. A szoveg megoldhato pdf-ben, a lemez mar cinkesebb.
Sztem unalmas lenne. Igazából szűkített szeptimakkord csak egyfajta létezik, mert ugye ez kistercekre osztja az oktávot. Nem is tudom, hogy klasszikus zenén kívül használnak-e ilyet valahol, annyira tipikus a hangzása.
Félszűktett akkordnál már több a lehetőség, annak funkciója is van (moll szubd) és sokféle színezőhang-variációval sokféle hangzást tudunk belőle "kicsalni".
A szűkített akkord egyfajta fordításban azért jó még domináns fokra is: amikor pl 7b9-es akkor van. G7b9-nél ez így néz ki gitáron: f-h-d-asz (ami alaphang nélkül egy szűkített szeptimmel enharmonikus).
A fél-egész többfajta akkordra jó:
domináns funkcióban olyan akkordokra, ami tartalmaz 9b-t, 9#-et, 5b-t (11#), ezekre jól szól.
De ha másra is jónak találod, akkor sztem simán Én pl. ilyenre is haszálom: #3817
Épp ráérek...Meló helyett elméleti síkon azon filózom, hogy mennyire lehet értelme a csak teljesen szűk szeptimakkordokkal való játéknak..?
Nagyon beteg lenne szerintetek?
Az egész onnan kezdődött, hogy hol használható hatásosan a fél egész skála. Ha egy ilyen hangsorra felírjuk az akkordokat akkor mind a kilenc fokra (oktávot is beleértve) teljesen szűk szeptimakkordot kapunk. Ehhe..faszság?
Ha ez nem csigázna fel senkit akkor:
Ti hol, milyen helyzetben, milyen menetre használjátok a fenti skálát? Legyen szó akár 3-asról vagy 4-esről.
Sztem a nagytercnek itt tényleg ilyen átmenőhang-jellege van, nyilván nem érdemes kihangsúlyozni/beérkezni, de amúgy abszolút elbírja. Végülis vegyük Gary Moore-t példának: sok moll bluest játszik, és a blues skálában ugyanúgy nyújtja a tercet, mintha dúr akkordokra játszaná, úgyhogy ott is van kisterc-nagyterc ütközés, de nem gáz az.
jaja, a dom7(+alt.) elbírja a kistercet is, blues jelleg
de fordítva ez nagyon nem igaz..
egyelőre nekem a félegész is nagyon kemény sima moll alapra.
marad a dór meg a három moll, kromatik pesszing és csikicsuki.
Hát asszem inkább figurákban kéne gondolkozni.
Kis nóna egyébként is előjön pl C-dúr 3-ik fokára épített ötöshangzatnál (EGHDF).
Én úgy vettem észre, hogy blesnál elég tökösen tud szólni az is, ha az ember belejátsza akár mindkét tercet. A 7b10-k is (gondolom) talán ezért "bluesosak", mert ott a dúrterc, meg a 10b, ami meg végülis a "mollterc", csak nem terc höhö.
- ez meg ezzel magyarázható 
...egy csukában járunk:D 
, attol, hogy más a hangolás a hangok a helyükön maradnak. a hangokat tanuld meg, ne azt hogy hol, hanyas bundon kell lefogni a skála,akkord stb. hangjait. 
őrültek nem számítanak