Én pl. benyomnék egy alterált skálát, mert miért ne, ha jól szól és nekem tetszik Abban adott a kisterc, van benne egy kis nóna, ami szintén mollos és még kis szext is, ami szintén. Vagy egy "félegész" hangsort. Nemrég csináltam is ilyet egyik nótámban: itt (3. szám eleje). Ez ugyan nem kilépős, de nem is tradícionális mollos/dóros szánd
Nekem egy ősrégi kötet van, abban még egyben van a 3 téma. Annak az a címe, hogy Jazz. De most hogy írod, jutott eszembe, találkoztam a a4-es/papírfedeles verzióval is. Gyanítom, kb ugyanaz a kettő.
Jó volt, hogy egybe volt a 3, mert a történet (nekem) nagy kedvet csinált, hogy foglalkozzam a dologgal, támpontot adott a zenehallgatáshoz, stb.
Ha átnyálazol egy ilyet, utána már nem okoz akkora gondot a joe pass-cucc, az meg felrakható gitárra.
Én mostanában kezdtem zongorát tanulni és azon sokkal érthetőbb, logikusabb lett az ötvonalas kotta, mindenkinek ajánlom. Csak még hajlamos vagyok kottaírásnál kihagyni a vonalközöket - megszoktam hogy tabban nem írunk a húrok közé
Nem is kell amúgy különösebben olvasni, már a szövegből is meg lehet érteni De ha szánsz rá egy-két hetet, simán menni fog azon a szinten, ami ahhoz kell.
hát 50/60-as évekig szerintem a Gonda féle Jazz elég jó. nekem legalábbis sokat segített (a nagy arcok húzzák a szájukat, de használható) a jp. videó meg kb. ugyanaz, mint a kotta csak elmagyarázza/megmutatja
5 perc alatt raktam össze, nem egy zenetörténeti pillanat, de jól látható/hallható a dolog:
2 ütemes motívum, klasszikus I-VI-II-V (C Am Dm G)
Ebben - mivel a tritonusos dolog főleg domináns szerepű harmoniáknál játszik -- ilyen harmóniákká (mellékdominánsokká) alakítom, amit lehet. ez azt jelenti, hogy az átalakított akkord a következő dominánsa.
Am-ból A7(Dm dominánsa) Dm-ból D7 (G dominánsa) C és A közé egy E7 (A dominándsa)
az utolsó 2 körben vannak tritonusos cuccok, mindenhol, ahol csillag van a harmónia felett, ilyet találsz.
Talán még egy éve sincs, hogy elkezdett érdekelni a jazz és a fúziós zene, szóval kurvára a kezdő szintet képviselem ilyen szempontból. :D
Ezért is nem vágom, hogy miből kéne, meg hogyan a legegyszerűbb, hol érdemes kereseni...tudod na...
Ááááh, sajna csak papír meg le is van fűzve rendesen, úgyhogy szétbontani se tudom, hogy bescanneljem.
De amúgy zseniális, ilyen kezdő/picit haladó jazz-re a legjobb, mert ez a klasszikus bebop zenélés van leírva. Sokkal jobb ezeket a nótákat tanulgatni, mint a Jazz Real Book-ot szerintem, mert sokkal célirányosabb meg sokkal több dolog történik. Ráadásul, a szólók is le vannak írva, nem csak a témák.
Amúgy, hogy azért segítsek is valamit, én annó
innen rendeltem meg és teljesen korrektül elküldték meg minden.
De amúgy már itthon is simán meg lehet rendelni és szerintem ennyi pénzt bőven megér.
Csak arra figyelj, hogy a C hangszer verziót rendeld meg, mert van Bb-ben is fűvósoknak, azt meg gitárosként kibaszott macerás olvasni.
Hi! Még mindig nem találtam olyan oldalt vagy akármit amiben le vannak írva a jazz skálák és akkordok és az összefüggés közöttük.
nézegetem ezeket az oldalakat a felét átpörgetem, mert olyan szintű, hogy melyik a gitár és melyik a pengető, aztán hirtelen meg olyan rendszerekről van benn szó, hogy azt sem tudom fiu vagyok-e vagy lány.
kérlek Titeket linkeljetek ezt azt a boci-boci tarka és a mz/x 9 b szűkített 5öshangzatos b moll9 között! És talán megértem miről is van szó ebben a topikban... :(
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ Ez még viccnek is rossz!!!))) Ő mesélte hogy Fender59 a bátyja... hm mondom milyen kicsi a világ...)))
Zenekari gyakorlaton tanítom sőt együtt játszunk miután az első évesek között csak egy basszusgitáros van, és őt tehermentesítendő a hozzám beosztott zenekarokban én játszom.
Illetve persz jazzelméletből és hallásfejlesztésből is tanítom.
Jó srác, mesélte hogy azt a demót amit mutattál és tetszett is nagyon hogy abban ő is szerepelt.
Az nagyon jó ha megszállott mert ehhez ez muszáj.))))
Lesz alkalma "kiélni" magát a suliban.))))
nekem meg erről eszembe jut, hogy valahol megvan kijegyzetelve miles davis-től a kind of blue valahol. kell valakinek?
am. tényleg a legjobb, ha csak meghallgatni akarod, ha beírod valami szerkesztőbe, és lejátszod. nincs ritmizálás, nem rohan tovább. beírhatod rendesen, aztán kicseréled, összehasonlítható. pár perc az egész.
Most jut eszembe, hogy nekem van egy Charlie Parker Real Book-om, abban rendesen kiírnak ilyen behelyettesítéseket. Elvileg tudok nézni valami ilyen számot és még az is oda van írva, hogy melyik felvételről szedték le.
Amúgy, ha klasszikus jazz számokat hallgatsz, akkor abban V-ik fokon gyakorlatilag majdnem mindig alterálnak. A tritónusz behelyettesítés tulajdonképpen egy alerálás, mert pl. a tiszta C#7 akkord G-re nézve alterált akkordot ad:
C# (b5) - F (kis7) - G# (9b) - H (nagy terc)
Ezt mondja a kolléga is lentebb.
Szóval, ha hallgatsz sok klasszikus jazzt, akkor inkább olyan számot lenne nehéz mondani, ahol nem csinálnak ilyen alterálást V-ik fokon...
hát, mert a rohadt dzsezzisták nem hajlandóak következetesen ugyanazon a helyen, ugyanazt használni, hanem összevissza variálnak mindent, és nem állnak meg (kivéve a jp. videót) stb.
ha csak az kell, akkor meg beírok nekeg guitarproba 5-6 ütemet, aztán kész. az ugyanaz, mintha lejátszanád, csak én senyvedek vele. :D
szerintem azért fontos lenne, hogy legyen felette dallam, mert ha csak kicserélsz egy akkordot a másikra az egy másik akkordmenet is lehet épp.
Nemtom minek... :D
Elszórakozgathatok én itthon a boci-bocival, de nem ez lenne a lényeg meg olvasgatni sem akarok már a behelyettesítésről ill. a cserékről... No mindegy.
persze, de ha kiválasztasz egy egy olyan stílust, ami nem variálja a fordításokat, és nem igazítja a harmóniákat, és teszem azt a "lökd ide a sört"-be beraksz V helyett IIb-t az szörnyű (és nem az, amiről a behelyettesítő elméleteket írják). asszem azért pofázok ennyit, mert a dolog (szerintem) a színező/járulékos hangok átértékeléséről sokkal inkább szól, mint akkordok cserélgetéséről. az egy elmélet - amire én pl. sose gondoltam, pedig csinálom.
meg ugye: beszélgetni lehet. am. nekem úgy tűnik a srác már rég elment aludni :D
mondjuk az ilyen átírások (ha a száraz 3as hangzatokat tartod meg) azért valszeg nem szól jól attól érdekes, hogy 5-ös, 6-os hangzatoknál megjelennek közös hangok, illetve a hangzat több 3as hangzatot is magába foglal. ez az egyik, ami lehetővé teszi a cserét.
pl: C (c.e.g) A7(a.c#.e.g) D7(d.f#.a.c) G7(g.h.d.f)
helyett CM7(c.g.h.e) A7+(a.g.c#.e#-azaz f) D9 (d.#f.c.e)Ab7+(ab.gb.c.e) G7+ (g.f.h.eb)
és mit ad isten?
A7+ -ban egy hiányos Eb9 (eb.g.b.db.f)
ugyanígy G7+-ban is, és persze vissza is, D9-ben ott az Ab7+
tisztán nem ilyen egyszerű a csere. ki tudja mi, miért jól szól (és persze a harmóniákon belüli szólamvezetésről nem is beszéltünk) ha csak bekalapálod a helyettesítést, még nem zene :D
Azt is csinálhatod, hogy ha megvan a band-in-the-box, beírsz valami egyszerű ii-V-I-et és kicseréled az akkordot, aztán meghallgatod hogyan változik jazzes kíséretben (jó szar midi hang, de azért a lényeg megszólal).
ja és igen, ezért olyan számot mondani, ahol jól hallható, mert egyrészt mindenki mindent variál, és sokszor több ilyen száraz elméleti dolog egyszerre működik, és hozza létre az adott hangzást. a bőgős is játszik valamit valamiért, a gitáros is, a zongorista is, és végül megszólal valami :D
a legegyszerűbb, ha lejátszod (tényleg). told el a boci-bocit, vagy a hull a pelyhest, és meghallod.
igazából behelyettesítés - tehát mondjuk D7 HELYETT(!) Ab7, szerintem csak a jazz/blues témakörében értelmezhető. az, hogy IIb fok van domináns helyzetben, az nem feltétlen behelyettesítés, egyszerűen úgy van, és kész.
van egy sorozat joe pass-al szóló/akkord mind külön videó. ebből az akkordos. nem tom a címét, "hot licks with joe pass" vagy valami ilyesmi. ott sokat beszél a behelyettesítésről. egyéb akkord cserékről/helyettesítésekről is.
lehet trit.-ként értelmezni pl. ha a harmónia hangszer marad dominánson pl G (G-H-D) de a basszus menetel az alaphang felé, és Db-re lép.
így létrejön egy Db - G H D harmónia, ami egy hiányos Db7b5b9
igazából (hogy egy kicsit kapcsolódjak a hosszú meddő vitához is) nehéz egy konkrét zenéről eldönteni, éppen melyik elméleti alapvetéshez illeszkedik. olyan mint a fizika, vagy a pszichológia, van a valóság, s van a magyarázat, ami csak az emberi fejben létezik, elméleti konstrukció. szóval pl. a C elé kerülő Db alapú, domináns funkciójú harmónia sokféle képpen magyarázható, a tritonus-behelyettesítés csak egy.
csak egy példa: Dominánsunk: G75b
azaz: G H Db F
tritonus behelyettesítése(Db75b): Db F Abb(azaz: G) Cb (azaz: H)
tehát gyakorlatilag ugyanaz a 4 hang. no akkor tritonus, vagy csak egy fordítás? kinek ez, kinek az. a lent említett jp videóban néha a mester kifejezetten hülyeségeket mond - de jókat játszik, szal: kit érdekel? :D
keresd ki (pl) joe pass oktatóvideóját (azt, amelyik a harmonizálásokról szól) tele van ilyen behelyettesítésekkel. a magyarázat néha helytelen, de van egy csomó. mire kell?
ember, inkább begépelsz 30 oldalt (most pl. - tartalmát tekintve - kb. ugyanazt, amit én), de el nem ismernéd, hogy egy fél mondatban egyszerűen NEM FOGALMAZTÁL PONTOSAN. - és itt nem kiabáltam, csak benyomtam a caps lock-ot. részemről ennyit ért meg kézmozgásból. csak csodálkoztam hogy lehet ezen ennyit szájtépni, meg minek. nem is folytatom.
"...A kínai hangrendszer
A kínai hangrendszer az ősi F G A C D pentatóniára épül. Az idő folyamán ezekhez a hangokhoz két új hang kapcsolódik:
E - Pien-kung (közvetítőhang)
H - Pien-cse (vezetőhang)
A Lü rendszer
Ling Lun (filozófus, Kr.e. 2697) megalkotta azt a hangrendszert, amely a 20. századi zene alapja. Ez két hatfokú hangrendszerből épül fel:
tökéletes hímnemű: F-Disz
tökéletlen nőnemű: Fisz-E
A zene és társadalma
A zene a kínai társadalomban fontos szerepet játszott. A zenét mennyek ajándékának tartották és úgy gondolták, hogy a zenének a világ törvényszerűségét kell tükröznie. A társadalomra és a zenére őszerintük az állandóság jellemző. A zene ellenőrzésére és irányítására az Kr.e. 2. században létrejön az Állami Zenehivatal. A zene szabályainak a megsértése az államrend megsértését jelentette, ezért ezt szigorúan büntették. A zenének nagy nevelőszerepet tulajdonítottak. A zene az élet minden területén megjelent: a császári udvarban, vallási szertartásokon, állami ünnepségeken és a hétköznapi életben is. A Kr.e. 6-3. században meghatározzák és rögzítik annak a 12 hangnak a magasságát amelyet Ling Lun talált ki és foglelt bele a Lü rendszerbe. Minden hangot harangon rögzítettek..."
Na akkor mégegyszer Ma is vannak olyan zenék, amik elméleti agyaskodás közben születnek (pl jazzben), meg vannak olyanok, amik kevésbé (pl metál), ettől függetlenül azt hiszem, egyikre sem lehet azt mondani, hogy nincs létjogosultsága.
Bartók olyasmit csinál amúgy, amiben biztos megtalálhatók a klasszikus hatások (kinél nem?), de még addig senki mástól nem lehetett hallani = újított (elméleti szinten is).
A klasszikusok is ugyanígy újítottak az ő idejükben, mert hiába voltak hatásaik, csináltok olyat, amit addig még senki. És mivel új, addig ismeretlen dolgokat is alkalmaztak, csak utánuk fejtették meg a tudósok és nem előttük. Egy szóval sem mondtam, hogy segg hülyék voltak, biztos konyítottak az elmélethez (nem mind), ennek ellenére létre is hozták azt. Minden esetben a géniuszok fektették le a zeneelmélet alapjait (hogy tudatosan, vagy sem, az most mindegy) és csak később definiálgattak és tudományoskodtak felette.
természetesen a már meglévő szabályokat megtanulták, majd a felállított kereteken belül alkottak, s ezen túlléptek. azok a újítások, melyek erre érdemesek voltak, elterjedtek, és szabállyá lettek.
természetesen zenéből lett az elmélet, és nem fordítva, de amíóta elmélet van, ez már nem áll. a klasszikusoknál főleg nem.
magyarul bach nélkül (és a zenéjének elméleti(!) elemzése nélkül) soha nem lett volna bartók. - nagyon tehetséges lett volna, kiemelkedő zenész, lehet hogy ő lett volna bach, de abban amit ő csinált, benne volt minden lényeges, ami előtte született.
konkrétan kimutatható a mozart vonósnégyesekben, mikor tanulmányozta haydn vonósnégyeseit - tudatosan, partitúrákból, elméleti síkon.
a jazz műfajok születésének elméleti befolyásoltságáról ne is beszéljünk. volt olyan műfaj (nem, most nem tudom ideírni a pontos adatokat), ahol az első lemez, és az elméleti összefoglaló egyszerre született.
"induljunk ki abból, hogy a klasszikus zenészek sem tanulták az elméletet"
ez a vitatott mondat. teljesen jogosan. egyszerűen nem igaz. a többi nem hülyeség, nem is vitatta senki. csak ezt az egyet.
Codáig
Dupla(2.) Coda
Jelzés
Segno segno-passz(jelzésen belüli jelzés?)
Vége
Elejétől
Elejétől codáig
Elejétől a dupla(2.) codáig
Jelzéstől a végéig
Jelzéstől
Jelzéstől jelzésig
Jelzéstől codáig
Jelzéstől dupla(2.) codáig
Jelzésen belüli jelzéstől codáig
Jelzésen belüli jelzéstől a dupla(2.) codáig
Jelzéstől a végéig
Jelzésen belüli jelzéstől a végéig
Codától
Dupla(2.)codától
A nem éppen frappáns megfogalmazás a megkopott olasz tudásomnak "köszönhető"...:)
Bezonyám. Csak a Csabi megkért, hogy ne reklámozzam, mert nem akarta elvágni magát nálad, hogy mekkora egy paraszt bátyja van... De, mindegy, most már tudod, kiderült....
Na, lényeg, hogy imádja a sulit, és igaz, némi testvéri elfogultságtól nem mentesen, de azért mégis csak meg kell jegyzem, hogy érdemes lesz figyelni a Csabit. Tényleg van benne valami. Tehetség is és iszonyatos elköztelezettség is...
Ezek nem irányzatok, hanem ezek kottában használatos jelölések a különböző ide-oda ugrásokra a számon belül. Vissza az elejére, ismétlés ettől-eddig, stb...
Abban adott a kisterc, van benne egy kis nóna, ami szintén mollos és még kis szext is, ami szintén. Vagy egy "félegész" hangsort. Nemrég csináltam is ilyet egyik nótámban: 
