HANGMESTER.HU
 
 
 
 
 
E-mail cím:

Jelszó:
Emlékezz rám


A WEBÁRUHÁZBAN TÖRTÉNŐ VÁSÁRLÁSHOZ NEM SZÜKSÉGES REGISZTRÁCIÓ

WEBÁRUHÁZ

PENGETŐS

BILLENTYŰS

FÚVÓS, VONÓS

ÜTŐS

EFFEKT/PROCESSZOR

ERŐSÍTŐ

FÜLDUGÓ/FEJHALLGATÓ

FÉNYTECHNIKA

HÚR

KOTTA

MIKROFON

KIGÉSZÍTŐ

HANGRENDSZER

KEVERŐ

AJÁNDÉK, KOBOLDOK

IRODA

MULTIMÉDIA



A FÓRUM legfrissebb témái

Jónás Tamás (instrume

2023. február 08

Csöves Gitárerősítő

2023. február 08

DalszövegÉrtelmező 20

2023. február 08

Offtopic

2023. február 08

***YAMAHA billentyűsök

2023. február 07

FÓRUM MŰKÖDÉS DOLGOK

2023. február 06

JÁTÉKTECHNIKA

2023. február 03

ADOK-VESZEK-CSERÉLEK

2023. február 02

!!! MUTAMEG !!! - Ide t

2023. február 01

Barkács

2023. január 30

Vizelde

2023. január 27

. : PRÓBATERMEK : .

2023. január 27

Gitáreffektek

2023. január 26

In Memoriam...

2023. január 21

***FENDER***

2023. január 17

Zenészeket, zenekart ke

2023. január 16

ZENEELMÉLET

2023. január 12

***GIBSON***

2023. január 11

Pantera

2023. január 08

Mákosamp és válogatott f

2023. január 06

GITÁRÉPÍTŐ - GITÁRF

2023. január 03

R O L A N D szintetizá

2023. január 03

Metallica

2023. január 01

BÚÉK 2023 Karácsony

2022. december 31

Milyen erősítőt vegyek?

2022. december 29

Z e n é s z V I C C E K

2022. december 29

Fotók, képek, GALÉRIA

2022. december 25

LOPOTT HANGSZEREK - gyá

2022. december 24

***EPIPHONE*** GI

2022. december 21

Videó & mp3 linkek

2022. december 20




HANGMESTER.HU AKCIÓ
KISS BARNA: NYÁRBÓL ROCK AND ROLLT! - 2021
KISS BARNA: NYÁRBÓL ROCK AND ROLLT! - 2021

KISS BARNA: NYÁRBÓL ROCK AND ROLLT! - 2021


Akciós ár:
2 500 Ft


HANGMESTER.HU AKCIÓ
HANGSZERUTALVÁNY 10000
HANGSZERUTALVÁNY 10000

HANGSZERUTALVÁNY 10000


Akciós ár:
10 000 Ft


HANGMESTER.HU AKCIÓ
HANGSZERUTALVÁNY 1000
HANGSZERUTALVÁNY 1000

HANGSZERUTALVÁNY 1000


Akciós ár:
1 000 Ft



hangszermagazin.hu

ADJ SZERENÁDOT VALENTIN NAPON AZ ÁRUHÁZBAN!
2023. február 01.





hangszermagazin.hu

MEGHOSSZABBÍTVA 2023. FEBRUÁR 15-IG! - ÚJRA DALSZÖVEGÉRTELMEZŐ PÁLYÁZAT 50 000 FT-OS FŐDíJ
2023. január 08.







Legfrissebb használt hangszerek:
Dean
160 000 Ft
Roland
105 000 Ft
Steinberg
99 990 Ft
Strymon
85 000 Ft
Hughes&Kettner
23 000 Ft
Elektronika
23 500 Ft
Peavey
200 000 Ft
Ibanez
242 000 Ft
Roland
196 000 Ft
Ibanez
90 000 Ft
Cort
70 000 Ft

159 000 Ft
ADJ SZERENÁDOT VALENTIN NAPON AZ ÁRUHÁZBAN!
2023. február 01.
MEGHOSSZABBÍTVA 2023. FEBRUÁR 15-IG! - ÚJRA DALSZÖVEGÉRTELMEZŐ PÁLYÁZAT 50 000 FT-OS FŐDíJ
2023. január 08.
SZAVAZZ A 3 HANGMESTER.HU HANGSZERBOLT EGYIKÉRE ÉS NYERJ!
2022. november 25.
MUTAMEG! - 50 000 Ft-os NYEREMÉNY ZENEKAROKNAK - Meghosszabbítva DEC.24-ig!
2022. október 28.

ZENEELMÉLET
ZENEELMÉLET

Ahhoz hogy hozzászólhass a témához, előbb be kell jelentkezned!

Témák

Első 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... >500 >>1000 Utolsó

biciklipumpa 2011-10-21 08:16 |  #7097
erre kérdeznék is vmit. szerintetek gáz ha nem tudom mi az a kvint kőr? xD
Válasz 'Kisember' hozzászólására (#7095)

biciklipumpa 2011-10-21 08:12 |  #7096
nah és melyik az a 2 szám? :D
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7081)

Kisember 2011-10-19 16:40 |  #7095
Ha bármi más kérdésed van, csak bátran.
Nincs hülye kérdés, csak hülye tanát, tudod.
Válasz 'accord újra' hozzászólására (#7094)

accord újra 2011-10-19 10:32 |  #7094
Igen, tudtál segíteni. Nagyon köszönöm!
Válasz 'Kisember' hozzászólására (#7088)

Gitarosaurus 2011-10-18 20:30 |  #7093
illetve pont amiatt lehet, hogy úgy van... na. jó, hogy végre lesz szerkesztési lehetőség a fórumon, az ilyesmik elkerülésére!
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7092)

Gitarosaurus 2011-10-18 20:28 |  #7092
sokféle hangközök csak tiszta forrásbúl! wikipéda!

amiről meg én hablatyoltam az a hallás kritikus sávjai által meghatározott "kéthang-érzet". nem kell vele foglalkozni, nekem segített lenyelni a félhang elnevezést. (még az is lehet, hogy emiatt lett így hívva. de nem valószínű, mert nekem eddig semmit nem sikerült felfedeznem. mindig kiderült, hogy már létezik. )
Válasz 'arion' hozzászólására (#7091)

arion 2011-10-18 20:03 |  #7091
Igen, kicsit nehezen értelmezem az olvasott szöveget
De nem csak azért nincs igazam. Én is felületesen kezdtem osztani az észt jó fórumos szokás szerint és marhaságot írtam: a kisszekund 16/15 arány, a nagy pedig 9/8.
De ezt nem csak kigugliztam, hanem szépen kiszámolgattam az oktáv=2:1, a nagyterc=5/4, a kvart=4:3 és a kvint=3:2 értékekből.
Most pedig még megnézem, mi is az a 10/9es nagy-nagyszekund és a 15/14es kis-kisszekund, aztán már csak gitározni kéne megtanulni...
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7090)

Gitarosaurus 2011-10-18 19:23 |  #7090
igazad lenne, csak nem ezt írtam.
Válasz 'arion' hozzászólására (#7089)

arion 2011-10-18 19:12 |  #7089
Bocsánat kedves Gitarosaurus, de egy zeneelmélet topicban lehetne egy kicsit pontosabban.
Tehát ha két hang rezgésszámának az aránya 10:9, vagy 9:8 akkor beszélünk kis és nagyszekundról. Az hogy egy nagyszekund kinek hány hanggá "válik " szét ", zenei kultúra, neveltetés, szokások kérdése. Egy nagyszekundon belül egy átlag hegedűs is könnyedén intonál 3-4 különböző hangmagasságot, nem beszélve a húrtologatós gitározásról.
Az a fejtegetésed, hogy a kisszekund hangköz egy hangnak tűnne, amíg a nagyszekund meg kettőnek - újszerű megközelítés. Szerintem zenét tanult népek bármikor megmondják, hogy egy surlódó hangköz kis, vagy nagyszekund.
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7087)

Kisember 2011-10-18 17:56 |  #7088
accord újra írtaEzt mondjuk én sem értem. Az én logikám szerint "helyesen" 2 fél - semmi - 3 fél - semmi. Viszont tudom, hogy a 2 egész - 1 fél - 3 egész - 1 fél a helyes. A másik kérdésem, hogy a CDEFGAH és a dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti között mi a külinbség? (elnézést az amatőr kérdésért)

A CDEFGAH - t törzshangoknak nevezzük, mert ezek a zongora fehér billentyűi. (Hogy miért pont ezek, az hosszú zenetörténeti magyarázatot igényelne).
Egész hangokról csak hangközök viszonylatában érdemes beszélni, a nagyszekundot szoktuk így hívni. (pl: D-E, F-G, H-Cisz, B(b)-C)

A "CDEFGAH és a dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti között" a különbség, hogy míg az egyik abszolút hangokból áll (ti. oda vannak szögezve a frekvenciaskála egy adott pontjára, legalábbis az eltejedt temperált skála szerint), addig a szolmizációs hangok relatívak. A "dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti" ebben a sorrendben tulajdonképpen egy dúr skála, amit ide-oda tologathatsz.
Példa:
dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti C-dúrban: C-D-E-F-G-A-H
dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti G-dúrban: G-A-H-C-D-E-Fisz
dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti F-dúrban: F-G-A-B(b)-C-D-E
Tehát a hangközök megőrződnek, de mivel más alaphangon kezded, más lesz a folytatás.

Keress rá a kvint-kör kifejezésre.

Remélem tudtam segíteni.

Üdv:

Kisember
Válasz 'accord újra' hozzászólására (#7074)

Gitarosaurus 2011-10-18 17:35 |  #7087
ez a fél hangos mizériának értelmet adhat, ha úgy nézi az ember, hogy a kis szekund a zenei hallás teljes spektrumán (legyen mondjuk a zongora 88 billentyűje) nem csak hogy keményen disszonáns hangköz, de nem válik szét két külön hanggá. a nagy szekund ebből a szempontból szerencsésebb. a mély regiszterben még az is csúnyácska, de már egyértelműen szétválik két önálló hanggá. tehát a kis szekund olyan, mintha egy hang lenne. ezért lehet az a kettő "fél hang" a nagy szekundnál meg bekapcsolódik a két hang érzet. ezért az már egész hang.

akárhogy is alakult ki ez a mizéria, nekem ez a tézis valamennyire segített az elfogadásában.

és vannak modern matekos utánagondolások. ilyen a cipher-rendszer pl. ott ha az E az 1, akkor az F a 2, stb. tehát a kettő közt 1 különbség van.

nadeazt, hogy E-F és H-C az egész... ezt felejtsd is minél előbb!
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7086)

biciklipumpa 2011-10-17 19:05 |  #7086
ezek tök logikus dolgok. ha viszonyítunk vmihez csak száolni kell felele a hangokat és kész.

viszont én olyat is tanultam, ami azt sugalja h az E-F és a H-C között egész hang van. legalábis vmi elmélet van ezekről. csak nem tudom mi. x) régen tanultam :D
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7079)

accord újra 2011-10-17 14:16 |  #7085
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7084)

Gitarosaurus 2011-10-17 14:12 |  #7084
Ez egy gyakori fogalmi, logikai hiba, amit sajnos néhány zeneelméleti könyv pongyola fogalmazása is megerősíthet. Rögtön látszott, hogy amúgy tudod a lényeget, ezért írtam úgy, ahogy. Szerencsére a sok copipászte segítségével rekordidő alatt elkészültem az alábbi hsz-el.
Válasz 'accord újra' hozzászólására (#7083)

accord újra 2011-10-17 14:00 |  #7083
Igen, köszi. Én is ugyanazt gondoltam, csak fogalmi zavaraim miatt neveztem a fehéret egész hangnak, a feketét félnek. Én úgy gondolkodtam, hogy c-d között (két fehér) van c# (fekete), és így tovább. Ahol meg "nincs fekete", az semmi. Így jött ki a két fél-semmi-három fél-semmi.
De OK, abbahagyom, mert ettől az útszéli logikától a hozzáértőknek fizikai fájdalmai adódnak majd.
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7082)

Gitarosaurus 2011-10-17 13:50 |  #7082
no problem, remélem most már tiszta a dolog.
Válasz 'accord újra' hozzászólására (#7080)

Gitarosaurus 2011-10-17 13:49 |  #7081
tess!

itt fent van két általam kottázott szám is, úgyhogy akár még önreklámnak se utolsó.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7067)

accord újra 2011-10-17 13:29 |  #7080
Köszönöm.
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7079)

Gitarosaurus 2011-10-17 13:05 |  #7079
a fehér billentyű akkor lesz egész hang, amikor a fekete billentyű fél hang lesz. tehát pontosan akkor, mikor piros hó fog hullani augusztus első hetében a Szaharában.

c-c# e-f g-g# h-c -> mind fél hang TÁVOLSÁG
c-d e-f# g-a h-c# -> mind két fél hang vagy egész hang TÁVOLSÁG
c-d# e-g g-a# h-d -> mind három fél hang vagy másfél hang TÁVOLSÁG

tehát a 2e 1f 3e 1f jelentése:
c-d egész hang TÁVOLSÁG
d-e egész hang TÁVOLSÁG
e-f fél hang TÁVOLSÁG
f-g egész hang TÁVOLSÁG
g-a egész hang TÁVOLSÁG
a-h egész hang TÁVOLSÁG
h-c fél hang TÁVOLSÁG
Válasz 'accord újra' hozzászólására (#7078)

accord újra 2011-10-17 12:27 |  #7078
Bocs, én a zongorabillentyűkre gondoltam, ahol e-f-e-f-e-e-f-e-f-e-f-e.


Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7077)

biciklipumpa 2011-10-17 11:49 |  #7077
én meg ezt nem értem "2 fél - semmi - 3 fél - semmi"
Válasz 'accord újra' hozzászólására (#7074)

accord újra 2011-10-17 06:37 |  #7076
Köszönöm szépen!
A másik kérdésemmel kapcsolatban...?
Válasz 'mächine' hozzászólására (#7075)

mächine 2011-10-17 06:30 |  #7075
az első (CDEF...)egy adott hangról indul (jelen esetben ez a C hang), míg a második (dó,re,mi...) hangmagasságtól független, tehát a kezdő hang, a "dó" bármelyik zenei hang lehet, tehát egy hang, adott hangsorban elfoglalt helyének beazonosítását teszi lehetővé, hangnemtől függetlenül.
Válasz 'accord újra' hozzászólására (#7074)

accord újra 2011-10-17 05:26 |  #7074
Ezt mondjuk én sem értem. Az én logikám szerint "helyesen" 2 fél - semmi - 3 fél - semmi. Viszont tudom, hogy a 2 egész - 1 fél - 3 egész - 1 fél a helyes.
A másik kérdésem, hogy a CDEFGAH és a dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti között mi a külinbség?
(elnézést az amatőr kérdésért)
Válasz 'cserye' hozzászólására (#7072)

biciklipumpa 2011-10-17 03:34 |  #7073
én se nagyon értem még, de amit megértettem belőle és amit tudok, és ahogy nekem tanították úgy írok le pár dolgot, aztán majd lehet belém is kötni :D ami fontos h tudd hogy a moll(eol) miben tér el a dór és a frig skálától. ugyanígy tudd h a dúr(jón) skála miben tér el a mixolid és a lid skálától. a lokriszivel még én nem foglalkozok, sztem te se foglalkozz vele egyenlőre még nem használod ezt 6 skálát biztosan. pl ha a mixolidnál a 6. fok tér el a dúrtól,(ez a hang jellemzi a mixolid skálát) és nagy septimeket játszol alá, akkor ez a sklála fog szépen szólni alatta. én mikor elöször tanultam a modálisokat azt volt nehéz megérteni h nah mondjuk a C mixolid az miért ugyan az de más mint a C jón skála. hiszen máshol kell lefogni stb... akkor értettem meg igazán mikor elmondták h a dúr és a moll skála is végülis "ugyan az" (legalábbis a hangkészletük) és ekkor, leírtam magamnak mondjuk az "A-moll" skálát 1 papíra, 0-22 bundig, és megkerestem benne az összes modális skálát és akkor már megértettem miről is van szó. legalábbis azt hiszem :P vizuálisan elég könnyen megértettem remélem neked is tudtam ezzel vmit segíteni.

amit kifelejtettem h a frig és dór az moll alapú skála, a mixolid és a lid pedig dúr alapú. vagy rokonok, vagy ahogy tetszik... :) majd hasonlísd össze őket, és ami el tér az a hang lesz jellemző az adott skálára

én nagyjából ennyit tudok a modális skálákról, nem tudom mit kell róluk még tudni, mondjuk jól használni talán :P

cserye 2011-10-17 01:48 |  #7072
Wilka írtaKérdés: dúr skálánál mit jelent ez a 2 egész – 1 fél – 3 egész – 1 fél? Nem értem :S Kérlek, hogy segítsetek!

Ez a hangköztávolság sorrend egyáltalán maga a dúr skála. Dó és ré közt 1egész, ré és mi közt 1egész, mi és fá közt fél, és így tovább, míg az oktávon végigérsz. De szerintem ezt tudod
Válasz 'Wilka' hozzászólására (#7070)

cserye 2011-10-17 01:40 |  #7071
Ezeknél még sokkal többféle skála van, ill. lehetséges. Ne magadra haragudj, hogy nem érted, mert rosszul, teljesen értelmetlen módon tanítják. Azért nem érted, mert nincs is értelme, ahogy magyarázzák. Hozd őket közös alaphangra, akkor felfogod, miről van szó. (többiektől bocs, nem vitatkozom ellenvéleményekkel, elfáradtam..)
Válasz 'Wilka' hozzászólására (#7068)

Wilka2011-10-16 22:14 |  #7070
Kérdés: dúr skálánál mit jelent ez a 2 egész – 1 fél – 3 egész – 1 fél? Nem értem :S
Kérlek, hogy segítsetek!
Válasz 'Wilka' hozzászólására (#7068)

Wilka2011-10-16 20:59 |  #7069
Olvastam itt előzőleg a topikban mindenfélét, de annyira tele a fejem, hogy már semmit nem értek
Válasz 'Wilka' hozzászólására (#7068)

Wilka2011-10-16 20:53 |  #7068
Sziasztok,

Zeneelméletet tekintve nagyon kezdő vagyok. 6 éve gitározom elég sok számot megtanultam már, szólókat stb. de most jutottam el oda, hogy zavar, hogy nem tudom és nem értem azt, amit csinálok.

Találtam ezt az oldalt és ezen a fejezeten belül szeretnék kérdéseket feltenni: Alapskálák

A dúr és a moll skálát értem, transzponálom ide-oda és megkapom abban a hangnemben, ahol szeretném. A többi skálát, mint fríg, dór, líd, mixolid, lokriszi szintén transzponálom és megkapom adott tetszőleges hangnemben. De az utóbb felsorolt skálákat mikor használjuk? Illetve miért ez a 7 alapskála van? Mikor kell őket használni?

Tuti tök amatőr a kérdés, de nekem iszonyat nehézséget okoz ezt felfogni :D

biciklipumpa 2011-10-16 10:09 |  #7067
tudtok olyan oldalt ahol sok magyar zeneszöveg van, és akkordok is vannak hozzájuk?

landmine 2011-08-31 19:41 |  #7066
Ha más nem, bemutatni, milyen egy csúnya akkord
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7065)

Gitarosaurus 2011-08-31 18:03 |  #7065
Ja, gombhoz a kabát hangnemet találni hozzá. Különben törzskönyvezve van, tehát elvileg valaki valamire biztos használja.
Válasz 'landmine' hozzászólására (#7064)

landmine 2011-08-31 16:05 |  #7064
Őszintén szólva sehová sem használom (legalábbis tudatosan). Perakkordként, vagy kétharmóniájú akkordként (főleg színezőhangokkal bővítve) is el tudom képzelni egy megfelelő zenei környezetben, de önmagában, alap felrakásban inkább csak "elméleti akkord".
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7063)

Gitarosaurus 2011-08-31 14:24 |  #7063
Érdekes ez a szűkített major, ritkán látni leírva. Leginkább a harmonikus moll VI fokán tudom elképzelni a hangzást, úgy effektíve egy V fok dúr hármas k2 basszussal. Ha ragaszkodunk a fokokhoz, akkor lehetne valami egzotikus hangnem is. Pl. magyar dúr III módusz (eol sz5 n7), dúr bebop IV vagy VI. vagy a sima szűkített egész-fél, de akkor már jöhetnek a nyolchangos zsidó/spanyol skálák második fokai is. DE minden esetben az a major szeptim viszi el a tonika érzetet, tehát olyan 9b-s jellegű inkább, mint szűkített. (Ez húzza a skálákat is magával: pl. E-spanyol fríg, F-líd b2 helyett, stb.) Különben hova használod?
Válasz 'landmine' hozzászólására (#7060)

landmine 2011-08-31 06:32 |  #7062
Szívesen!
Javítottam a jpg-t!
Válasz 'frettila' hozzászólására (#7061)

frettila 2011-08-30 19:46 |  #7061
Szia!

Ez marci jó!!! Köszönjük, mindenki nevében. A Ritmizálások/frazírok JPG nem jön be rendesen, azzal valami történt.
Válasz 'landmine' hozzászólására (#7060)

landmine 2011-08-30 16:53 |  #7060
Ingyenes online zeneelmélet az alapoktól az összhangzattanig, példákkal, feladatokkal, videókkal




Gitarosaurus 2011-08-27 14:59 |  #7059
F-moll 4b, H-dúr 5#.

Az alap meg inkább F-mixolíd, ami 2b. De belefér a k3 is. Ekkor egy F-moll bebop lesz a neve.

(Gondolhatott itt a Bb major-ra is, csak elírta. De ekkor is az van érvényben, hogy F az alaphang és moll bebop a hangkészlet.)
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7058)

biciklipumpa 2011-08-27 14:44 |  #7058
nah így már tényleg kavar van :D
Válasz 'Beetlejuice' hozzászólására (#7057)

Beetlejuice 2011-08-27 13:18 |  #7057
...a második módnak is...sőt, a hetediknek is. Sőt az E-frígnek is...
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7056)

biciklipumpa 2011-08-27 13:11 |  #7056
az tudom h nem dúr de ugyan az a hangkészlete
Válasz 'Beetlejuice' hozzászólására (#7055)

Beetlejuice 2011-08-27 13:06 |  #7055
húúú...nagy itt a kavar...
"azt tudom ha dúról van szó akkor 6. fok tól lehet mollt játszani."- dúrra mollt nehéz lesz...attól, hogy a hatodik fokától játszod a dúr skála hangjait, az még dúr.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7054)

biciklipumpa 2011-08-27 11:10 |  #7054
http://www.youtube.com/watch?v=AAJVoXNLZxw

F-minor/H-major

azt tudom ha dúról van szó akkor 6. fok tól lehet mollt játszani.

moll esetben hogy van? 4.foktól? :D

arion 2011-07-29 13:36 |  #7053
cserye írtaBocsánat, csak szeretnék megosztani veletek egy különleges kis dalt. Figyelemre méltó dallam és harmóniavezetés, ja, és szép.. East együttes: Az idegen-(talán 1983-ból?) http://www.youtube.com/watch?v=PpRTZlol_TQ

Fog örülni Varga Jani meg Rezső, ha elmesélem nekik, hogy szóba kerültek itten. (Bár lehet, hogy ez Móczán szerzeményí ?) zenélgetünk időnként együtt alkalmilag mostanság.
Válasz 'cserye' hozzászólására (#7043)

pezsgotuner 2011-07-29 12:31 |  #7052
Szerintem itt pumpa a következő értelemben használja a két fogalmat:

félhangok = módosított hangok
egészhangok = törzshangok

A jó öreg hagyományos szolfézsoktatásban általában az első 3 mondatban előforduló tökéletesen félrevezető balfasz megfogalmazás.
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7051)

Gitarosaurus 2011-07-28 17:42 |  #7051
a kromatikus hangok azok hangnemen kívül vannak. tehát ez más.

a kromatikus skálában csak félhang lépések, az egész hangos skálában csak egész hang lépések vannak.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7050)

biciklipumpa 2011-07-28 16:44 |  #7050
a kromatikus hangok azok csak fél hangok lehetnek? vagy lehetnek egész hangok is csak a lényeg h 1 távolság legyen minden hang között?


toge 2011-07-28 16:19 |  #7049
van egy skála, amit blues skálának hívunk, de a blues játékot nem feltétlenül, és főleg nem csak ezen keresztül lehet megfogni

Gitarosaurus 2011-07-28 16:07 |  #7048
A tritonuszon kívül a tercet és a szeptimet saccra negyed hanggal feljebb képzik. Gitáron ezt nyújtással lehet imitálni. Úgyhogy "kicsit" más mint a hagyományos természetes moll.

Na meg bele lehet játszani egy rakás hangot, ami nem is lenne ott. Szóval végül is... lehet kromatikusnak is tekinteni.
Válasz 'Snakepit' hozzászólására (#7047)

Snakepit 2011-07-28 14:31 |  #7047
Ja. Nagy hülyeség. Annyira minthogya C-dúr skála igazából kromatikus skála. :D

A blues skála a pentatonra hasonlít leginkább, csak egy hanggal több van benne.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7044)

A modern tücsök 2011-07-28 14:28 |  #7046
Mármint kivéve azt az egy blues hangot.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7044)

A modern tücsök 2011-07-28 14:27 |  #7045
A hangokat tartalmazza, szóval ilyen szempontból elképzelhető.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7044)

biciklipumpa 2011-07-28 13:30 |  #7044
láttam vhol a blues skála igazából természetes moll skála volt... most ez nagy hülyeség? :D

cserye 2011-07-26 01:43 |  #7043
Bocsánat, csak szeretnék megosztani veletek egy különleges kis dalt. Figyelemre méltó dallam és harmóniavezetés, ja, és szép..
East együttes: Az idegen-(talán 1983-ból?)

http://www.youtube.com/watch?v=PpRTZlol_TQ

biciklipumpa 2011-07-25 15:05 |  #7042
haknizásba bele akarunk most fogni, 5 en meg is van a klaszikus felállás most kezdtünk el próbálni. de abból se jön anyi pénz mint hiszik sztem, billentyüsünk már rég óta csinálja egyedül, kis + pénzt talán ha keres vele.

Simon2011-07-25 10:46 |  #7041
Hát nézd, pusztán zenélésből megélni nem igen lehet. Aki hivatásszerűen űzi ezt a történetet, azok alap forgatókönyveket készítettek az életükre:
- vagy van egy polgári állásuk, és a zenéből csak a kosztpénzt szerzik meg;
- vagy csinálnak valami haknizenekart amivel szallagavatókon meg esküvőkön játszanak tánczenét;
- vagy tanítanak több helyen és még magánban is. Önmagában könnyűzenéből megélni csak a médiasztár könnyűzenészek tudnak.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7039)

Simon2011-07-25 10:43 |  #7040
Nem akarok lokálpatrióta lenni, én oda járok :D (mármint az E.-be). Én meg vagyok vele elégedve, jó tanárok, kellemes légkör. Sokkal kisebb suli, mint a Kőbányai, oda asszem 400-an járnak, ide csak 100-an körülbelül, és nem nagyon tanítanak jazzen kívül mást, míg a Kőbányán inkább popot nyomnak. Én azért jöttem ide, mert kifejezetten bőgős arc tanít, míg a Kőbányán papíron nemigen van nagybőgő-okítás sajna. Na meg, helyileg nekem bejövősebb az intézmény, és Nesztor Iván tanítja a zeneelméletet, akinél jobb fej emberrel még nem nagyon találkoztam:D van negyedik év, az OKJ-s vizsga után, gondolom akkor lesz a tanárképesítés:)
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7038)

biciklipumpa 2011-07-25 08:25 |  #7039
kicsit sokkalom azt a pénzt :D nem tudom egy zenész mennyit keres, meg hogy aki végez ilyen sulit egyeltalán viszahozza-e azt a pénzt, + még meg is élni belőle...

(mondjuk manapság miből lehet megélni) ... :)

Gitarosaurus 2011-07-25 08:01 |  #7038
sokat nem foglalkozom én sem az intézményesített zeneoktatással és bevallom az etűdről most hallottam először. az óraszámok sincsenek fent a honlapukon, csak annyi, hogy estin a nappali 50%-a van ugyanannyiért, csak ugye tanulói kedvezmények nélkül. jó, nem vészes az a havi 26e három évig, de tanárképzést sem látok. szted mire lehet jó ez a suli? a kőbányaihoz képest hova tennéd?
Válasz 'Simon' hozzászólására (#7037)

Simon2011-07-24 16:32 |  #7037
Ha a jazz egyetem alatt a Liszt Jazz Tanszakot érted, nem, én nem tanulok ott, viszont nekem kezdettől fogva ellenszenves a könnyűzene iskolai keretek közt való oktatása. A komolyzene tökéletesen odaillik, a jazz és egyéb könnyűzene viszont szerintem inkább a megélésen és a saját tapasztalatokon keresztül ivódik be az emberbe. Egy zeneiskola csak sok értékes ismeretséget, és zenekari gyakorlatot adhat (ami kapóra jön, ha az embernek kevés zenekari tapasztalata van). Szóval a végzettséget igazoló papíron kívül erre jó egy ilyen zeneiskola. Amúgy hangszerenként más és más a felvételi követelmény a Jazz Tanszakra, megtalálod őket a Liszt weboldalán. A zeneelméletet nagyon kérik, például pár lejátszás után kétszólamú darab lejegyzése, na meg van szolfézs, kötelező zongora is a felvételin. Én nem voltam soha, még a jövő zenéje - ha egyáltalán... -, de nekem húzós a követelmény még úgy is, hogy viszonylag képzettnek érzem magam elméletből. Szerintem érdemes előbb valami OKJ-s papírt adó zenesuliba menned, például az Etűdbe vagy a Kőbányaiba. Csak ugye diplomát ott nem kapsz...
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7036)

biciklipumpa 2011-07-24 15:48 |  #7036
te a "jezz egyetemen" tanulsz? :D ha igen akkor mondj már róla pár dolgot tök kiváncsi vok milyen :D kiskoromba szerettem volna ilyen zene fősulira menni vagy ilyesmi, csak nem tudom mik a követelmények (még lehet eljutok odáig.) most kezdem még csak éretségit (20évesen)
Válasz 'Simon' hozzászólására (#7030)

biciklipumpa 2011-07-24 15:45 |  #7035
szval akkor keresek másik tanárt? :D kaposváron vki tud egy jó tanárt? :D

Simon2011-07-24 15:24 |  #7034
Hmm, erre nem is gondoltam:)
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7033)

Gitarosaurus 2011-07-24 15:22 |  #7033
önmagában terchiányos E7/H, de nyílván környezetfüggő minek nézi az ember.
Válasz 'Simon' hozzászólására (#7032)

Simon2011-07-24 15:16 |  #7032
Jaja, sus4 is még lehetne, csak az a fránya terc ügye:D
Válasz 'tibyee' hozzászólására (#7024)

Simon2011-07-24 15:14 |  #7031
Miki szövege a legjobb, azt hiszem, ennél tisztábban nem lehet levezetni.
Lényeg a lényeg: H-D-F: szűkített hármashangzat, avagy amit én jobban szeretek: moll b5.
H-D-F-A: félszűkített négyeshangzat, vagyis moll7b5.
H-D-F-Ab: teljesen szűkített négyeshangzat, vagyis dim, diminished, nagyon ritka jelöléssel: moll bb7 b5. A bb7 miatt hülyén néz ki, pedig elméletileg ez is lefedné az akkordot. Származtatott, nem része a modális rendszernek. Felfelé vagy lefelé haladva kistercenként ismétlődik, mivel maga az akkord is kisterc távolságú hangokból áll.
Cdim akkord áll: C-Eb-Gb-A. Ez Cdim, de lehet akár Ebdim, Gbdim, vagy Adim is, mivel minden egyes hangja elnevezőhang lehet.

Simon2011-07-24 15:01 |  #7030
Én sok dologtól fogom a fejem, amit a "jezz egyetemen" tanítanak :D
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7022)

biciklipumpa 2011-07-24 10:30 |  #7029
somogy megye kaposvár :D

toge 2011-07-24 10:15 |  #7028
nem az a baj, hogy nem érti, hanem hogy valaki mást mond. vagyis mást is
Válasz 'Trlt felhasznl' hozzászólására (#7026)

tibyee 2011-07-24 10:08 |  #7027
biciklipumpa írtanem hinném h annyira használná a netet, leszolja nagyon a netet mert azt mondja sok olyanokat írnak bele amitől a jezz egyetemen is fogják a fejüket. ő ismer gondolom azért ilyen nagyobb embereket akiktől még anno tanulta, 3 könyvből állította össze az anyagrészt amit tanít nekem nem hinném h hülyeséget tanítana azért. nah mind1, azt se mondom h ti hülyeséget mondtok de azt se h ő... csak így aztán tényleg össze leszek zavarodva ha itt ezt, ott meg mást mondanak :D

Hát a net az veszélyes...
A "jazz egyetemen" foghatják is a fejüket
Merre laksz? ( megye )
Hátha találunk neked itt egy másik tanárt.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7022)

Trlt felhasznl2011-07-24 09:36 |  #7026
A félszűkített tehát a szűkített négyeshangzatok egyik fajtája ahol a szűkített hármashangzat után a 4. hang K7 távolságra van az alaphangtól.

Trlt felhasznl2011-07-24 09:32 |  #7025
Kivágtam az ide vonatkozó részletet a készülő jazz-elmélet improvizációs füzetemből. Hátha segít


" Szűkitett négyeshangzatok Nos az ábrán 3 db szűkitett hármashangzat látható mindegyik tökéletesen ugyanolyan. Ha csak hármashangzatról beszélünk akkor az akkord jelzése csak egy kör. Ha viszont negyedik hangként a szeptim is szerepel, akkor azt természetesen jelölni kell, de eltérő módon a többi akkordhoz képest. Tudjuk hogy a harmóniák építőkövei a tercek. Egymás mellett a hangok terctávolságra vannak, ahogy ezt láthattuk a hétfokú akkordok felépítésénél. És kirajzolódott a hangok sorrendje is. Először az alaphang, aztán a terc, utána a kvint, majd a szeptim, és a szinezőhangok pedig a 9-esek aztán a 11-esek, végül a 13-asok. Nos ha a szűkített akkordunk harmadik hangjára (ami a szűkitett kvint ugye) ráépítünk (először) egy kistercet, akkor ez Az alaphangtól nem szeptim lesz. Vagy mégis? Ebben az esetben az a helyzet áll elő, hogy a negyedik hang, ami ugye a szeptim helye, egy Szűkitett kisszeptim lesz ami enharmónikusan egy nagyszextnek felel meg. Tehát a B alaphangra egy „Ab” hang. Ezt semmiképpen sem jelölhetjük szinezőhangnak (hiszen az N6-nak 6-os a jele az akkordban) mert ez itt egy szeptim ami módosítva van. Nos mindennek dacára ez a hang itt -és csak itt- a szűkitett akkordoknál megkapta a 7-es jelzést, eltérően a többinél, ahol ez a jelzés a K7-et jelöli. Itt és csak ez a jelzés a Szűkitett kisszeptimet jelöli (ami egy N6-nek szól). Ennek a harmóniának a neve pedig Szűkitett szeptim, találó módon utal a szeptim szűkitett voltára és magára a hármashangzatra is. O.K., de mi van akkor ha van egy olyan szűkitett akkordom ahol a szeptimben valóságosan ott szól a kisszeptim Nem írhatom oda a 7-est, hiszen akkor az előbbi akkordot jelölném. Ha egy szűkitett akkordban kisszeptim van akkor azt a harmóniát félszűkítettnek nevezzük, jelzése pedig egy kör függőlegesen áthúzva É Ezt a harmóniát, szokták még így is jelölni: m7/5b Ez egy billentyűzetbarát jelölés az áthúzott karikához képest.)) itt tulajdonképpen egy moll szeptim akkordból indul ki aminek a kvintje van szűkítve. Ilyenkor természetesen a 7-es jelzés a korrekt, hiszen itt moll szeptimként van jelölve az akkord, és ott a kisszeptimet 7-el jelöljük. (Még az is lehet hogy a m7/5b jelzés az írógép korszakából jött amikor a klaviatúrán nem volt kör függőlegesen áthúzva. É) ................ "

tibyee 2011-07-24 09:28 |  #7024
Gitarosaurus írtaMegkérnék mindenkit, aki szerint a h-d-e az nem h félszűk, hogy írja ide magát: Gitarosaurus

Ja.
Az E hang ebben a formában kakukktojás, illetve add11.
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7023)

Gitarosaurus 2011-07-24 09:19 |  #7023
Megkérnék mindenkit, aki szerint a h-d-e az nem h félszűk, hogy írja ide magát:

Gitarosaurus
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7022)

biciklipumpa 2011-07-24 07:28 |  #7022
nem hinném h annyira használná a netet, leszolja nagyon a netet mert azt mondja sok olyanokat írnak bele amitől a jezz egyetemen is fogják a fejüket. ő ismer gondolom azért ilyen nagyobb embereket akiktől még anno tanulta, 3 könyvből állította össze az anyagrészt amit tanít nekem nem hinném h hülyeséget tanítana azért. nah mind1, azt se mondom h ti hülyeséget mondtok de azt se h ő... csak így aztán tényleg össze leszek zavarodva ha itt ezt, ott meg mást mondanak :D

Gitarosaurus 2011-07-23 15:29 |  #7021
háát, ha ez így van, hogy már harmóniai alapoknál ekkorát téved, akkor érdemes lesz új tanár után nézni. de előtte azért én idecitálnám, hogy megvédje az elméletét. feltéve, hogy van nekije net és nincs kitiltva a fórumról.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7016)

biciklipumpa 2011-07-23 14:53 |  #7020
elmeek és elvégzem ezt a jezz es egyetemet vagy mit és mindent fogok tudni :D
Válasz 'toge' hozzászólására (#7019)

toge 2011-07-23 13:49 |  #7019
ácsi. terc építkezésről beszélünk nem? h-d-e? esetleg h-d-fesz, de ez mind funkció, mind minden egyéb téren elég messzire mutat mindentől, amit alapvető tudásnak nevezhetünk.

egyrészt felesleges idekeverni, másrészt az elnevezés is problémás. ha azt mondod félszűk, mindenki erre gondol: h-d-f-a és ez azért nem mindegy, az elnevezés azért van, hogy beszélni tudjunk a dolgokról. én nem mondom azt, hogy ezt: h-d-fesz nem hívják félszűkített hármasnak, mivel nem találkoztam vele, de erősen meg lennék lepve, ha így hívnák. mindenesetre, biztos, hogy nem ebből csináljuk a félszűk négyest. így a magyarázat sántít erősen.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7018)

biciklipumpa 2011-07-23 12:12 |  #7018
nem akarok okoskodni mert tényleg gyerek cipőben járok még az elmélettel, de nekem így magyarázták el.

"Hogy a kvint előtt milyen hang van, ott nem értem, hogy mire gondolsz, de az akkord minőségébe nemigen szól bele. (Egyébként az F előtt valóban az E van"

ha lefogjuk a h szükítettet áll egy (H-D-F) ből. az F elött egy E hang van ami bele illik a C-dúr hangnemébe és azért lesz félszükített a H akkordunk.

C dm Em F
G Am Hfelszűk és C

(de uyge ezt már írtam is ezen volt a "vita")

de ezt csak a fő 3mas hangzatra magyarázta el, így egymagába h H félszük lehet nem létezik, nem mertem tovább firtatni a témát nála (mert fogta a fejét h iylet állítottam h 3 mas nál nincs félszűkített :D ) de mivel azt is mondta h ebből lett a 4 es hangzatnál is a félszűkített így gondolom h egymagába is van de ezt nem merem kijelenteni 100%kosan.

de most merészen logikával állítom h (H-D-E) egymagába a félszülített. :D
Válasz 'pezsgotuner' hozzászólására (#6989)

toge 2011-07-23 12:07 |  #7017
nincs, mert a szűk hármasból 2 féle 4-est csinálhatsz nagyteccel félszűk h-d-f-a, vagy kisterccel szűk h-d-f-ab a hármasok értelemszerűen nem lehetnek többfélék, csak 4 (kis és nagy tercekből, természetesen) - n3-k3 - dúr, k3-n3 - moll, n3-n3 bő, k3-k3 szűk
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7016)

biciklipumpa 2011-07-23 11:57 |  #7016
egyébként tudom már lezártuk a témát de most megkérdeztem tanárom azt mondta ha nem lenne 3 mas hangzatnál félszűkített akkor négyesnél se létezne mivel 3 mas hangzatból lett "kitenyésztve":D csak a tisztán láthatóság kedvéért írom le újból mert vki azt írta h nincs 3 mas nál félszűkített.

Gitarosaurus 2011-07-22 11:52 |  #7015
annak, aki tudja.

van a cigány skála (jón k2 k7)
van a magyar moll, amit én cigány mollnak tanultam, de hívják még algériainak és talán egyiptominak (eol n7 b4)
van egy másik algériai skála, ami 8 fokú (eol n7 +b4)
és az egyiptomi a hemiton ré-pentatont is jelölheti (ré mi szó lá dó)
de van egy ilyen is, hogy magyar cigány (eol b4)
másrészt van magyar dúr is (jón b2 b4 k7)

nem élethalál kérdés, de érdekelne a "helyes" megfejtés, vagy fejtegetés az elnevezésekkel kapcsolatban.

Gitarosaurus 2011-07-22 11:32 |  #7014
ezt olvasd el!
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7013)

biciklipumpa 2011-07-22 10:02 |  #7013
az alterált skála milyen skála? mi illik róla tudni? :) miből lett származtatva?

Simon2011-07-18 13:11 |  #7012
A ii-V-I amúgy nagyon hasznos kis dolog! Ha jazzesíteni akarsz egy akkordmenetet, a domináns V7 akkordokat érdemes behelyettesíteni egy ii-V-I mozgással. Modern jazzben persze már ezt is módosítgatják, például ugye C-dúrban, ha nem lépünk ki a hangnemből, d-moll(7)-G(7)-C(major7). Jazzben tök jól szól, ha a ii. fok domináns funkcióban van, tehát D(7), G(7), C(M7), a legmodernebb törekvéseknél meg már teljes ereszdelahajam van alterált nónakkordokkal ésatöbbi:D
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7010)

Simon2011-07-18 13:06 |  #7011
Igazából egyáltalán nem mondott butaságot, viszont tény, hogy az, hogy most a szűkített hármasból egy félszűkített vagy egy teljesszűk négyes jön ki, csakis a szeptim dönti el, ami ugye hármashangzatnál nincs. Egyébként kérdezz bátran bármit, szívesen magyarázok. Ha nagy hülyeséget mondanék, akkor 24 órán belül (józanon) javítani fogom :) Az viszont biztos, hogy négyeshangzatoknál dúr hangnemben, ha csak az alapakkordokat használjuk (tehát nincs alteráció meg hangnemi kitérés), akkor a hetedik fok (vezetőhangnak is nevezik, tudniillik ahol kisszekund vagyis félhang távolság van, az vezetőhang, és felfelé oldhatjuk!) félszűkített, teljesszűk csak a származtatott mollskáláknál kerül elő!
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7010)

biciklipumpa 2011-07-18 12:37 |  #7010
nagyon szépen köszi a válaszod, szerintem 100% kosan megértettem, elég egyértelműen leírtad és érthetően.

világos h 3 mas hangzatnál nincs félszükített.(septin miatt) megértettem. de a tanárommal mi úgy írtuk fel a C dúr hangnembe hogy H félszükített is van benne. és el is mondta h azért lett félszükített mert E is van a hangnembe. most télleg nem azért írom le újból mert nem értem csak mert tuti h a tanárom így mondta. (és az órán 4 es hangzatokról nem volt szó!) ezek szerint vagy olyan dolgott mondott a tanárom ami ritka és nem használandó, vagy ő rosszul tudja. másra már nem tudok gondolni :) de csütörtökön rákérdezek és kiderítem h mi ez igazából.

"a ii-V-I progresszió, a jazz és a tradicionális popzene alapja)." ez az info különösen tetszett köszönöm még1szer :)
Válasz 'Simon' hozzászólására (#7009)

Simon2011-07-18 12:09 |  #7009
Azt hiszem, ezt a kérdésedet nem válaszolták még meg, ha igen, akkor mea maxima culpa!
A T-SD-D a nyugati zeneelmélet lényege, ezt muszáj megértened, innen lehet csak továbbindulni. Egyelőre maradjunk a hármashangzatoknál. Szóval, egy hangnemben az akkordoknak funkciói vannak. Ha egy megadott akkordmenetben nincs hangnemi kitérés, tehát nem lépünk olyan akkordra, ami nincs benne a hangnemben (C-dúr-ban például nincs A-dúr vagy F#-moll) akkor ha teszem azt a hangnem C-dúr, az első fok egy C-dúr hármashangzat, a második egy d-moll, a harmadik egy e-moll, a negyedik egy F-dúr, az ötödik egy G-dúr, a hatodik egy a-moll, a hetedik egy h-szűkített (szűk hármas, ez NEM EGYENLŐ A SZŰKÍTETT NÉGYESHANGZATTAL!!!). Mindegyik akkord vezet egy másikra. A három legfontosabb ezek között az első fok (a tonika, itt C-dúr), a negyedik fok (a szubdomináns, itt F-dúr) és az ötödik fok (a domináns, itt G-dúr). A tonika a nyugvópont, az akkordmenet a tonikáról bármely funkciójú akkordra léphet a hangnemben. A szubdomináns visszavezetHET a tonikára (plagális zárlatnál innen lép a nyugvópontra az akkordmenet), de ezzel együtt a szubdominánsról lehet modulálni, átlépni más hangnembe a legtisztább módon. Az ötödik fok, a domináns az első fokra oldódik, magyarul a tonikára vezet. Ezt a három fokot nevezzük főfunkcióknak. A többi fok is vezet persze, a második fok például főleg a dominánsra, ahonnan visszaléphetünk a tonikára (ez a ii-V-I progresszió, a jazz és a tradicionális popzene alapja).
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#6959)

Simon2011-07-18 11:32 |  #7008
Hát, modernebb big band arrangement-ekben még Power Chordokat (kvinteket) is találtam harsonákon, kb. olyan hangmagasságban ahol az elektromos gitár E-A húrja van, nameg a jazzelmélet csak egy magyarázat arra, miért játszunk a hangnemen kívül. Minden elfogadott, ami jól szól:D
Válasz 'pezsgotuner' hozzászólására (#7003)

cserye 2011-07-16 16:38 |  #7007
Én csak gratulálok neked hozzá. És milyen jó kis dal.
Válasz 'gyrk' hozzászólására (#7004)

pezsgotuner 2011-07-16 14:56 |  #7006
Persze, tisztában vagyok vele, ezt próbáltam megfogalmazni azzal hogy "nem ismerik el".
Az hogy létezik olyan, hogy dúr hármas (vagy éppen moll) szeptim nélkül, az nem vélemény kérdése, hanem tény.
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#7005)

Gitarosaurus 2011-07-16 14:28 |  #7005
vannak érdekes elméletek, de a jazz zenészek is ugyanúgy építgetik az alap hármashangzatokat, csak ritkán használják.
Válasz 'pezsgotuner' hozzászólására (#7003)

gyrk 2011-07-15 21:17 |  #7004
féloff - de jól esik : )
most fejeztem be a kovács kati ha legközelebb látlak című számának a leszedését. nekem ez nagy feladat volt - főleg ahhoz képest, hogy a végén azért relatíve egyszerűnek tűnik : ) -, este 7 óta kínlódtam vele. viszont nagyon jó érzés így játszani, hogy én szedtem le!!!
mindenkinek további jó fejtegetést!

pezsgotuner 2011-07-15 12:39 |  #7003
Igazad van, hülyeséget írtam, mivel a jazz-elmélet eleve nem ismeri el a hármashangzatot mint olyat. :)
Válasz 'Snakepit' hozzászólására (#7001)

biciklipumpa 2011-07-15 08:58 |  #7002
uhh nagyon szépen köszi, így mindjárt könnyeben látom :)
Válasz 'Snakepit' hozzászólására (#7001)

Snakepit 2011-07-15 08:22 |  #7001
Igen, de ne így állj hozzzá. Nehéz lesz.
Helyette azt jegyezd meg, hogy a sus4 (vagy 7sus4) a következő hangközökből épül fel:alap, kvart, a kvint, szeptim. Ha négyesről beszélünk.
Ha hármashangzatról akkor a szeptimet elhagyod, de általában benne van, mert úgy szól jól. A sus4 akkord jellegzetessége, hogy a szokásos terc helyett kvartot teszünk az akkordba, majd rögtön feloldjuk a megfelelő dúr akkordra. Pl. A7sus4 --> A dúr. Ez nagyon szépen szól. Késleltetett hatást kelt, ezért is hívják így ezt az akkordot.
Sus2 esetében hasonló a helyzet. Itt terc helyett szekunddal építjük az akkordot.
Ez nagyon szépen tud oldódni mollra.
Válasz 'biciklipumpa' hozzászólására (#7000)

biciklipumpa 2011-07-15 06:35 |  #7000
A sus47 - a d e g hangokból áll?

gyrk 2011-07-14 22:16 |  #6999
mondjuk én klasszikuson még maszatolni se tudnék már, olyan rég tanultam....
Válasz 'Gitarosaurus' hozzászólására (#6993)

gyrk 2011-07-14 21:58 |  #6998
csókoltatom kesztler tanár urat : ) ami nekem kell, arra jó a tercpakolgatás... : )
Válasz 'Snakepit' hozzászólására (#6994)


Első 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... >500 >>1000 Utolsó

Témák


 
VÁSÁRLÁSI INFO

A HANGMESTER.HU oldalain található anyagok a HANGMESTER-Online Kft. írásbeli engedélye nélkül nem használhatók fel!

HANGMESTER.HU Ügyfélszolgálat: hangmester@hangmester.hu
© Copyright 2003-2023 HANGMESTER.HU .:. Minden jog fenntartva.
. : A tévedés és az árváltoztatás jogát fenntartjuk! . :
A weboldalon feltüntetett árak csak internetes megrendelés esetén érvényesek
és kizárólag aktuális készletünk erejéig, melyről visszaigazoló e-mailben tájékoztatjuk vásárlóinkat/érdeklődőinket.
Minden weboldalunkon leadott rendelés csak akkor tekinthető visszaigazolt megrendelésnek, ha kollégánk e-mailen egyértelműen megerősíti,
hogy az adott termékből van jelenleg készketen általunk megvásárolt és bevételezett modell.
Weboldalunkon feltűntetett árak nem számítanak árajánlattételnek.

HANGMESTER.HU | CAMPONA (1222 Nagytétényi út 37. Földszint, TESCO bejáratnál) | hangmester@hangmester.hu