Am7-Gm7-C7-Fmaj7 mehet végig F dúrral, ha nem unod, mert ez egy sima III-ii-V-I dúrban. C7-et illik lealterálni azért.
Bm7-E7-re én A-összhangzatost nyomnék. És amikor megérkezel Am7-re, onnantól megint Fdúr.
A Bb9(#11)-Bm7 megint lehet egy V-i mollban szerintem, mert a Bb7 tercrokona a F#-nek, tehát veheted az akkordot egy F#7-nek. Asszem, ha kiírják a kottában a #11-et, akkor líd-mixolídot kérnek rányomni (mixolíd felemelt 4-ik fokkal).
Valami ilyesmit próbálnék én, de nem vagyok teljesen biztos azért. Annyira nem megy még ez az egész. Mondjuk, hangosan gondolkodom vagy valami ilyesmi...
A jazz-nak az a lényege, hogy kijátszod az összes akkordot. Úgyhogy, ha akarod, durvulhatsz, és játszhatsz minden akkordra külön is mindent, ami oda jó. Viszont nyilván, amit lentebb mondanak, érdemes felismerni a nagyobb egységeket, amik általában II-V-I-ek és akkor azokat végig lehet tolni a megfelelő skálával.
Amúgy ii-V-re told a megfelelő összhangzatos mollt, kurvajól szól, mert az V-ik fokra alterált hangokat ad ki. Ja, és a ii-moll részét is nyugodtan hagyhatod sima moll7-re, nem kell moll7/b5-öt csinálni belőle, és mégis nyugodtan tolhatod tá az összhangzatost.
kéne lenni azt jelenti most h nem jó a harmónia menet, vagy van benne ez a csavar, mert nekem nem volt fájó ill ellensúlyoztam azzal hogy E7-re mint álló dominánsra mindenfél szimmetrikus szart próbáltam.
A Bm-E7 is 2-5, A-dúrban. Viszont szerintem is igaza van a többieknek, hogy itt mollnak kéne lennie, hisz úgy vezet majd a következő ütem am7-jére! Tehát Bm7b5-E7.
Tehát a hangnemi kitérés (vagy híjjuk váltásnak, mindegy) az a 2. ütemben van.
igazából az is érdekel ami még nem annyira megy hogy mikor tekintsem az akkordokat önállónak és mikor egyban más harmóniákkal
Illetve jól sejtem a a sor végén a Bm - E7 az már e mixolíd skála, azaz hangnem váltás?
pl az elején az a moll7 kapcsolódik e valahogy a Gm7 C7 Fmaj 2-5-1 hez, esetleg Am7 mint 3. fok?
Am7 I Gm7 C7 I Fmaj7 I Bm7 E7 I
Am7 I Gm7 C7 I Fmaj7 I Bm7 E7 I
Am7 I C7/G I Fmaj7 I Bb9(#11) I
Bm7(add11) I E7 I Am7 C13/G I F7 E+(9b) I
Igen, egy ilyen II-V-I-re izgalmasabb, ha azért valamennyire külön gondolkodsz akkordilag, tehát mehet rá ugyan végig f-dúr, de azért nem mindegy hogy milyen hangokat hangsúlyozol ki, vagy építed fel a figuráidat (pl. ha a Gm7-re jól szól, mondjuk egy Gm7-es és egy dm7-es bontás keverése, az nem biztos, hogy illik majd a tonikára is)
És hát ugye a dominánsra is mehet sok minden... de ehhez azt hiszem, nem kell neked tippeket adnom ezt te is vágod.
én így játszom:
Sunny...
am7(krom->)I gm7 C7 I Fmaj7 I hm7(b5) E7(#9) I
am7(krom->)I gm7 C7 I Fmaj7 I hm7(b5) E7(#9) I
The dark days...
am7 I C7 I Fmaj7 I B9(b5) I Hm7(b5) I E7(#9) I
am7-C7 I Fmaj7-E7(#9) (wamp)
kipróbálom azzal a harmóniával is.
de köszi a tippeket,
Nem vok jazz megfejtő, eddig csak egy-egy harmóniával bindzsiztem, most kezdem a komplett harmónia sorok megfejtését
és kromatikusan össze kötöd egy gisz lá val az A lát és Glát oda felé is meg vissza felé is az akkor már jazzosodik csak átvezetés képpen
és ha még az É 7 alt ra bejátszól egy mellodikus moll 7 et akkor már tiszta jazz
próbáltam de pl a
Gm7 C7 I Fmaj7 nekem nem jön be hangzásilag ha F dúr megy rá,
meg kiváncsi vagyok kinek milyen ötlete megy erre
Greg Howe-t hallottam ezzel bohóckodni és megtetszett
nagyjából egyetértek, szerintem is felesleges az egyszerűbb (mondjuk egyakordos) menetek közé mindenféle moduláló izéket benyomni... de akár meg lehet oldani a váltást egy ügyes ritmikai kiállással is, az sztem hatásosabb
ezt meg hogy érted? erre egy rakás lehetőség felmerül kikeresed, tisztázod a hangnemi összefüggéseket, fokokat, stb (itt leginkább sima II-V-I), aztán mehet
ezek a jazzben alap menetek, ált. jól összegyakorolják őket (legalábbis én jó sok ilyet nézegettem)
mire?
nem véletlen ritka...
dúrok, mollok meg hetesek voltak világhírű dalokban (meg viszki, pálinka, egyéb szerek
ja, meg Marshallok, Fenderek meg Gibsonok
Belekukkantottam abba a könyvbe, tökjó akkordhelyettesítések, vannak benne, csak nincs magyarázat, meg a jelölések sincsenek kilistázva. Meg az akkordok csak formailag vannak benne, még azt se írja, hogy milyen akkord. Hogy tudtál ebből információt kinyerni?
Kis esztétizálás erejéig a moduláció- témához:
Ha engem kérdeztek, én nem szívesen használok modulációs akkordokat a nagyobb egységek összefűzéséhez. Ennek inkább akkor látom értelmét, ha a hangnemváltások sűrűn követik egymást,vagyis maga a zenei egység több hangnemváltásból tevődik össze. Klasszikusan ugye ilyenkor pld. a szűkített a jó barátunk.
Ha dalon belül kell modulálni-transzponálni egy bizonyos idő után (szólónál, vagy a dal végefelé frissítés gyanánt, stb.), én szeretek rögtön belépni az új részbe, kicsit elgyapáltnak érzem a túl szabatos "megrajzolásokat". Nagyon jól szólal meg pl. a hirtelen kisterccel feljebb, de egy-két kivétellel szinte bármi izgalmas lehet.
Asszem igen. Az egyik könyvében magyarázza az ilyen akkord-patterneket, ott van egy ilyen feladat. Abban a könyvben, amiben azt a milliárd akkordot listázza. Én annó nagyon élveztem...
Van a Joe Pass könyvben egy olyan feladat, hogy mondjuk adott egy Cmaj7 akkord és hogy jutsz el pár lépésben egy mondjuk Fm7 akkordig. Vagy akár több lépésben. Kurvajó feladat, nyilván a II-V-I-ekkel variálsz sokat, úgyhogy érdemes elvacakolni ilyen elméleti játékokkal, mert segít az ilyen fűzésekben.
Szerintem az V-I az egyik ilyen varázspattern, igaz a legkommerszebb.
De mi pl. csinálunk egy olyat egy számban - igaz számon belül -, hogy megyünk Dm felé, természetesen ott az A7, hogy V-i legyen, de én még beaplikálok az A7 és a Dm közé egy Bbdim-et is, ami tulajdonképpen egy A7 9b basszussal... De elvileg nyomhatnék oda Dbdim-et meg Edim-et vagy Gdim-et is, akár az A7 helyett is, mind faszán vezet elvileg Dm-ra....
Legprinkóbb: megnézed miben van a következő nóta és annak az V-ik fokán nyomsz egy lezáró tust az előző számban és így egy korrekt V-I-gyel indítod az új nótát.
Ha nem "jó" akkordra záródik az előző szám, akkor meg a tus alatt szépen rákromatikázol a szükséges V-ik fokra vagy valami jó behelyettesítő akkordot keresel a keresett V-ik fokra, ami közel van ahhoz, amin befejezed az előző számot...
Egyik dal végét a másik elejével összekötő részre gondolok.
Néha uncsi az, hogy:
"Kösz szépen, és most következzen egy dal...blabla..."
Próbán mindig nekikezdünk, hogy kidolgozzuk, de aztán mindig elmarad...:D
ebben egyetértünk!
és egyáltalán nem gondolom azt hogy rosszabb egy egyszerű megoldás ..én arra az írásra reagáltam ami arról szólt hogy lehet e jól játszani valamire úgy hogy félre rakunk minden elméleti ismeretet és csupán csak fülből játszunk.
ez abban az esetben működhet ha már tudjuk a kisérő kört vagy primitív akkordmenetek esetén ahol max egy hangnem van
de ahol egy összetett akkordmenet van ott ez a megoldás szerintem elég gázos.röviden ennyi de ezt már nem akarom tovább ragozni
az akkordban két fő funkciós hang van: egyik a terc (meghatározza, hogy dúr, vagy moll), másik a szeptim (egy dúrszeptimnél meghatározza, hogy major /tonikai/szd/,vagy domináns helyen áll)
a funkciók nagyon egyszerűek:
tonika-feloldódás, lezárás
domináns-feszültségkeltés, a zenei folyamatok mozgatója
szubdomináns-szintén elmozgat, ill. a dominánst készíti elő (nem mindig, lásd pl blues)
röviden ennyi
Elolvastam mindkettőt. Annyi ujdonság volt benne, hogy még nem hallottam a tritónusz kifejezést. Még mindig nem tudom mi az a funkció. Az hogy hanyadik fok, vagy hogy tonika, vagy szubdomináns?
DÚR HANGSOR: Egy hangsor milyenségét (dúr moll ...) az adja meg hogy mikor milyen hangközök fordulnak elő benne. A dúr hangsor esetében: egész egész fél egész egész - egész és még egy fél ami a következő első hang oktávjára visz. C dúr esetében ez c d e f g a h és c. G dúr esetében ez: g a h c d e fisz és ismét g. Bármely hangról is kezded ezt a hangsort, ha ebben a hangköz sorrendben játszod a hangokat akkor dúr skálát kapsz. Fontos ismertetője a dúr skálának hogy a harmadik fokon nagy terc lépés van. Azaz c-e. (ez 4 bund lépés a gityón ) Ez adja meg az akkordoknak is a tonalitását. C dúrnál c e g.
Van pár elnevezés:
TONIKA a dúr skála kezdő hangja
SZUBDOMINÁNS: a skála 4. foka
DOMINÁNS: a skála 5. foka.
Ezek funkcióiról most nem írok egyenlőre.
Vezető hang a 7. fok Ez azért vezető hang mert rávezeti fülünket a skála játszásánál a kezdő hangra. Ha eljátszod a skálát és megállsz h hangon c dúrnál akkor a füled akarja majd h a nyolcadik c-t is lejátsz ezzel befejezve a skálát. Ez a h és c hangok közötti fél hang távolság miatt van. Ez a legszorosabb kötődés a hangok között.
A fok a skála hangjai. C dúrnál a c az 1 a d a 2. és így tovább.
MOLL SKÁLÁK:
Három fajtája van. A dúr skála hatodik fokáról indítva származtatjuk.
C dúrnál ez a h c d e f g a. A moll skálánál a hangközök egész fél e e f e e.
Ez a dallamos természetes moll skála. Itt hiányzik a félhang lépés a 7-8 fokok között mert egész hang van. Hogy ezt kiküszöböljék felemelték a 7. fokot fél hanggal. Amoll esetében ez a h c d e f gisz a. Ez lett a harmónikus vagy összhangzatos moll skála. (Malmsteen sokat használja) Itt viszont előállt egy furcsa másfél hangos lépés a 6-7 fokok között ami a régmúlt zenészeinek hamisnak tünt. Ezért felemelték a 6. fokot is félhanggal. Azaz: a h c d e fisz gisz a. Ez lett a dallamos vagy melódikus moll skála.
HANGKÖZÖK:
Két zenei hang távolsága. Lehet konszonáns vagy disszonáns.
A konszonáns hangközök:1 prím, 4kvart, 5kvint, 8oktáv, 11undecima és 12 duodecima.
Ezek hanghullámai a levegőben párhuzamosan haladnak rezgés számuk maradék nélkül osztható.
Ezek lehetnek tiszták szűkítettek(b) vagy bővítettek(#).
A disszonánsak:
2szekund, 3 terc, 6szext, 7szeptim, 9nóna, 10decima, 13tredecima
Ezek hanghullámai a levegőben interferenciába ütköznek, rezgés számuk maradék nélkül nem osztható.
Lehetnek b vagy # nélkül nagyok kicsik , (b)szűkítettek és (#)bővítettek.
Ha nagy hangközt szűkítünk kis hangközt kapunk. c-a nagy szext míg c-ab kis szext
Ha tiszta hangközt vagy kis hangközt szűkítünk szűkítettet kapunk. c-abb szűkített terc
Ha tiszta vagy nagy hangközt bővítünk bővítettet kapunk. c-gtiszta kvint míg c-g# bővített kvint.
HÁRMAS HANGZATOK
A hármas hangzat 3 hangból áll. Alaphang, terc és kvint. Négy fajtálya van. Most legyen c az alaphang minden esetben h könnyebben lásd a különbséget.
Dúr : c e g: itt nagy terc van és tiszta kvint. Jele C
Moll: c eb g: kis terc és tiszta kvint jele Cm
Bővített: c e gisz: nagy terc és bővített kvint Jele C+ vagy Caug.
Szűkített: c eb gesz: kis terc és szűkített kvint. Minden hangköz másfélhang lépés. Jele Co vagy Cdim
Egy skálából lehet származtatni hármas hangzatokat. A c dúr skála esetében
1 fokról c e g azaz c dúr
2 fokról d f a azaz d moll
3 fokról e g h azaz e moll
4 fokról f a c azaz f dúr
5 fokról g h d azaz g dúr
6 fokról a c e azaz a moll
7 fokról h d fisz azaz fisz szűkített kvinttel. Ho-5
Házi feladat h számoljátok ki a természetes moll skáláról is. Segítség kezdeni a dúr hatodik fokáról kell
Most ennyi. Majd folyt köv de úgyis lesz hogy egynehányan ezt kiegészítik, belekötnek és jobban tudják.
Kezdőként lenne egy kérdésem. Azt olvasom blues kíséretben: A7/9, D7/9, E7/9. Ezek milyen akkordok? Ez a jelölés szabványos? A Guitar Pro 5-ben ha kiválasztok egy 7-es akkordot, nem engedi a /9-et kijelölni. Van egy nagy plakát méretű akkordtáblázatom, de 7/9 nincs rajta, pedig nagyon részletes. Valaki írja le nekem TAB-ként vagy hogy milyen hangokból állnak ezek!
Valami kurvanagy zongorista mondta ergyszer, hogy amikor gyakorol, akkor száz százalékosan az elmélet szerint gyakorol iszonyat tudatosan, amikor meg játszik, akkor egyszerűen csak elengedi magát és jön, aminek jönnie kell és egyátalán nem agyal semmi elméleten, hanem csak játszik. Valahol szerintem ez a lényege a dolognak...
Ez nem minden esetben igaz szerintem.
Ha már el mersz nyomni egy szólót, akkor valószínű, hogy ismered az akkordmenetet és így ránézésre magvan a hangnem is. Probléma ideiglenesen megoldva, mert máris van kiindulási pontod. Ez egy megoldásnak nagyon jó, mert egy hangnemben is rengeteg lehetőséged van. Viszont a hátránya az, hogy túl sokáig nem sütögetheted el ezt a poént. :)
Ezzel csak azt szeretném érzékeltetni, hogy nem kell azért görcsösen az akkordokváltásokra figyelni.
Igen, én egy cegbdfa hangokból álló akkordra gondoltam (latin b-vel). Igaz,hogy a 13-ast értelmezik fisz hanggal is,az is lehet, hogy inkább azzal. Szóval-mint említettem- ez is a tökéletes név, ill. származtatási káoszt mutatja. Ha rajtam múlna, én max. 4-es hangzatig (vagy még addig sem?) zárójelezném be önálló egységként az akkordokat, azon túl megfontolni való, hogy mi is történik.
sokféle koncepciót játszhat egy szólista a szólókörében a választás mindig attól függ hogy hányféle képpen tudod megjátszani ugyan azt a kört..ha Pl.csak egy term. moll t ismersz kénytelen vagy abból játszani
szerintem a c13 akkord egy hibás jelölés ugyanis nem határozza meg a szeptimet én így írnám vagy cmaj.13 vagy c713 így lehet tudni hogy domináns 7 vagy nem c13 az önmagában két értelmű
ezért szokták inkább 11#-el fogni, mert ott nem súrlódik a kvart a terccel
amúgy meg zongorán is "hiányosan" fogják ezt le, mert azért a 7 hang egyidejűleg eléggé zsúfolttá teszi a hangzást, és a kevesebb (szellősebb) több (jobban érvényesül).
..unatkozom, kicsit még gondolkozom hangosan:
Kóstolgatom a boncolgatott 13-as akkordot.Szerintem ennek alapesetben a dúr V. fokon van létjogosultsága (ill. egyéb funkciókban nemigen tárgyalható a hagyományos tonális keretek közt). Gitáron ezt csak hiányosan lehet lejátszani, ezért zongorán nézegetem, mert itt teljesen szabatosan lehet megszóltatni.
Az az érdekes, hogy hibádzik benne valami, mégpedig a 2.terchang. Terchanggal az akkord kb. a 9-es hangzatig "korrekt", onnan továbbépítve (11-13) már elkezd "zombisodni". Az akkordot úgy lehet kiigazítani, hogy egyértelűen kihagyod a tercet. Innentől viszont ugye már nem tekinthető a hangzat az eredeti "X13-asnak". Sokkal célszerűbb másképpen felépítettnek tekinteni, és szerintem kell is.
A lényeg, hogy nem tekinthető statikusnak, nem jó szemlélet az, hogy veszel egy alaphármast, majd karácsonyfa módjára elkezded felaggatni plusz hangokkal. Az elején mondtam, hogy az akkord dúr V fokban helyezhető el, tehát ha a tonika F dúr, akkor mi a C 13-asunkról beszélünk. Mivel viszont ebben az e-terchang hibádzik, ezért az akkord inkább úgy tekinthető, mint egy c basszussal fogott Gm9-es, és szerintem ez a helyes-természetes megközelítés. Azért az, mert ez is azok közé az akkordok közé tartozik, amik bizonyos "egyidejűsítés" révén domináns és szubdomináns elemek összeolvasztása réven jönnek létre. Itt a basszus domináns helyzetű, viszont az akkord "maradéka" egy (pl. "ottfelejtett") szubdomináns.
Szóval csak azt mondanám, hogy nem szabad egy akkordot statikusan nézni, mindig mozgásban-példákon keresztül érdemes gondolkodni (szerintem).
üdv
Ha a kiséretben nincsenek hagnemidegen hangok, akkor igazából maradsz az alapskálán váltáskor, akkor nincs gond, nem lesz hamis, közbe lehet díszíteni. Ha a kiséret is díszített, akkor az aakkordváltáskor változik a hangulata a dalnak, módosul a dallam. De ha valami szar kerül a palacsintába, egy jó feloldóhang sokat segíthet. Szerintem.
De nem árt, ha nagyjából ismered a dalt, vagy legalább annyit, hogy hol van módosíttott hang.
Bocsánat, kis belefecsegés az akkord-"szólóhangsor" témába. Ha nagyon követni akarod az aktuális harmóniát, az túlzottan egyhangúvá-szerkesztetté teszi a zenét. Szerintem bőven lehet-kell használni az előlegzés-késleltetést,vagy sokszor egyáltalán nem is kellene a követésre annyira figyelni. A legnagyobb izgalmak sokszor pont ilyenkor jönnek ki. (Mára már annyira kettévált a harmónizálás és a dallamfűzés,hogy eléggé külön lehet kezelni őket.) Pl. egy Am Dm E Am akkordmenetnél nem feltétlenül kell harmonikus, vagy dallamos mollba átmenni a szólónál, amikor az Edúr-hoz érsz. Nyugodtan bejátszható az a g hang, és nem is kéne még azon sem agyalni, hogy na vajon most így ez összességében milyen akkordot eredményez. Mondhatjuk, hogy ennél a szakasznál úgymond "megemlékezünk" a tonikáról- ugye természetes mollban.
namost bármelyik szűkítettet fogod be, főleg egymás után, nem fog kilógni a harmóniamenetből hiszen a szűkített hangzat valamelyike alkótója tuti passzol...
ezt használják ki a romák amikor betérsz kajálni és elhúzzák a nótádat, akár a "búzamező szélén ég a piros traktor" -t is... :)
Ez nem így van. A szűkített akkord kistercenként ugyanaz valóban, tehát mondjuk a Cdim, ugyanaz, mint a Ebdim meg a F#dim meg Abdim, de itt körbe is értél, és mondjuk a Cdim meg a Ddim kurvára nem ugyanaz és az elmélet alapján nem játszhatod rájuk ugyanazt a skálát.
Szóval, szerintem nincs olyan, hogy ez mindenre jó. Tök igaza van a kollégának lentebb, ha nem valami elborult freejazzben játszol, akkor tudni kell mire miot játszol és főleg, hogy miért.
Ja, és amúgy a free jazz sem arról szól, hogy azt játszanak, ami éppen eszükbe jut, össze-vissza, hanem csak teljesen más rendszerben közelítenek a zenéhez.
Az olyan baromságokat meg mint a Takács Tamás Free Jazz Band meg szerintem inkább hagyjuk...
Azért, se a mellodikus moll, sem pedig a félegész skálát nem lőheted el akárhova, azoknak is épp úgy megvan a funkciója, mint a sima dúr skálának. Persze millióféleképpen lehet, de ezekre épp úgy igaz, hogy tudni kell mire - és főleg mikor - játszod és miért, mert önmagában nem jók mindenhova.
