jah.. ez egyszer már át lett rágva asszem.
Igen, a hangok "súlya" változik akkordról akkordra.
Pl. C dúrban az F hang a D moll terce, nagyon fontos hang.
C dúr akkord esetén viszont az F kvart hang, amit ha megpróbálsz ráerőltetni az akkordra akkor elég csúfos lesz az eredmény. Mivel C dúr akkordnak E hang a terce (nagyon fontos hang) és az F csak egy kisszekundra van tőle, ezért súrlódás lesz. Összhangzattan.
Pont az a lényege a modális skáláknak, hogy ugyanazzal a hangkészlettel más sorrendben szerepelnek a hangok, ami által a hangsúlyok is máshova kerülnek.
Hello!
Lenne egykét kérdésem a modális skálákkal kapcsolatban:
"Ülj le egy zongorához, a bal kezeddel játssz egy D-7 akkordot (D F A C), és játszd hozzá a dór és a moll skála hangjait a jobb kezeddel. Valószínűleg úgy találod majd, hogy a dór jobban szól, mert a B hang kevésbé disszonáns a Dm7 akkordra, mint a Bb. Ha dór skálában játszol egy moll hetesre, nincs kerülendő hang..."
Itt tudtommal a dór skála a Cdúrból épül fel, (D-E-F-G-A-H-C-D), szóval mért nem lehet egyszerűen a dór helyett sima cdúrt játszani? Ugyanazokból a hangokból épül fel, nem?
Előre is köszi!
Persze, hogy van értelme. Ahogy te leírtad, az a gyakorlati alkalmazásban jó mankó lehet, de elméletben ez nem két külön hangköz (oktáv+valami), hanem egyetlen hangköz. Meg persze a gitárnál sokszor nem is oktávon felül jelennek meg a hangok.
"...ismerje fel és tudja zongorán játszani a sus7 akkordot, a jazzben gyakoribb nóna, undecima és tredecima akkordokat (néhány fontosabb alterációval is), valamint a szerkezetileg állandó, nem alterálható összetett jazzakkordokat (dom76, dom7b10, dúr és moll 69)..."
Igen, alapból f szerepel az a-mollban.
De mivel leginkább dúr szubdominánsként használják a moll13-as akkordot, ezért úgy kell gondolni rá, mint a dúr hangnem mellékszubdominánsára.
Tehát az Am13 ugye a G-dúr hangnem 2. módusából épül fel. Mivel a G-dúr 1#-es hangnem, így az A-ról indított módusban is benne lesz a fisz (=a-dór), s így nézve jobban érthető.
A-C-E-G-H-D-F#
ugyanúgy tercépítkezésű, mint az akkordok 80%-a.
Természetesen az a-moll skála hangjaiból áll, kis terccel, valamint tiszta undecimával, ami ált. csak mollban szól jól. A tredecima viszont nagy, s ezért játsszák rá inkább a dór skálát, ami ugye = moll+felemelt 6. fok.
A hangok jók, de rosszul gondolkodsz, mert pont az enharmóniát kevered össze. Ha kotta-előjegyzésben gondolkodsz, könnyebb megérteni...
Vannak ugye a #-es hangnemek...
0# hangnem - (C) - D - E - F - G - A - H
1# hangnem - (G) - A - H - C - D - E - F#
2# hangnem - (D) - E - F# - G - A - H - C#
3# hangnem - (A) - H - C# - D - E - F# - G#
4# hangnem - (E) - F# - G# - A - H - C# - D#
5# hangnem - (H) - C# - D# - E - F# - G# - A#
6# hangnem - (F#) - G# - A# - H - C# - D# - E#
7# hangnem - (C#) - D# - E# - F# - G# - A# - H#
8# hangnem - (G#) - A# - H# - C# - D# - E# - F##
stb. stb., ez elvileg mehetne tovább, mert a 9# lenne D# dúr, a 10# a A# dőr, stb. stb...
Aztán vannak a b előjegyzéses hangnemek...
1b hangnem - (F) - G - A - Bb - C - D - E
2b hangnem - (Bb) - C - D - Eb - F - G - A
3b hangnem - (Eb) - F - G - Ab - Bb - C - D
4b hangnem - (Ab) - Bb - C - Db - Eb - F - G
5b hangnem - (Db) - Eb - F - Gb - Ab - Bb - C
6b hangnem - (Gb) - Ab - Bb - Cb - Db - Eb - F
7b hangnem - (Cb) - Db - Eb - Fb - Gb - Ab - Bb
8b hangnem - (Fb) - Gb - Ab - Bbb - Cb - Db - Eb
stb., stb., mert persze ezt is lehetne folytatni, hogy 9b-s előjegyzés Bbb dúr, 10b-s előjegyzés Ebb d]r, stb., stb...
Na most jól látszik, hogy pl. a 6#-es F#-dúrt felírhatnád Gb dúrnak is 6b előjegyzéssel. Vagy mondjuk a 7#-es C#-dúr tök ugyanaz, mint a 5b-s Db-dúr, stb. stb...
Szóval, azaz egészben a logika, hogy attól függően hívsz valamit #-es vagy b-s dúrnak, hogy melyik előjegyzésből kell kevesebbet használnod, azaz hogy egyszerűbb olvasni a kottát.
Szóval, a te példáddal, az A#-dúrt azért nem #-es előjegyzéssel írod, mert ahhoz 10# előjegyzés kéne, miközben ha simán Bb dúrnak fogod fel, akkor elég simán 2b-vel előjegyezni. A 2b-t nyilván jóval könnyebb olvasni, mint a 10#.
Szóval, összegezve, minden hangnemet fel lehet írni #-kel meg b-kel is, és az dönti el, hogy melyiket használod, hogy melyikkel kell kevesebb előjegyzést tenned a kottába.
Gondolkodhatunk, de minek...
az aisz-dúr 10#-es hangnem, ebben ki a fene fog számolgatni?
erre jó a kvintkör, mert az mutatja az enharmonikus skálákat, úgy mint aisz-dúr (10#) ~ bé-dúr (2b)
nyilván mindenki a 2b-s hangnemet fogja választani.
Épp azt boncolgattam és meglepetést is okozott az eredmény.
Elvileg semmi értelme, - de én most ugye kutatok... - de elkezdtem A#-dúrról a kvintkört felírni, és nem volt benne #-es hang csak b-s:
Hehh, hát én nagyon szívesen megtenném, de nincs scannerem... Ha van olyan ember, akinek van lehetősége, hogy akár PDF-be scanneljen, szívesen kölcsönadom... Elvileg ezek a Siklós Albert könyvek eléggé nehezen beszerezhetők... Amúgy tervezem, hogy a többi könyvét is megveszem, de egyelőre még ez sincs nálam.
A frekvencia-felhang vizsgálat a Kesztler-Összehangzattanban is benne van. Ezt az aranymetszés-dolgot meg már több helyütt is hallottam, de sosem értettem, miről vakernak nekem (most sem) :)
ez a csákó sem sokat változott, ahogy elnézem, kb 30 éve csinálja ugyanazt a ...-t kábé:) Nem is tudom hányszor kellett otthon végigszenvednem ezeket a .... borzalom.
Fődim! Kérlek ha élnél a feleajánlásommal, akkor inkább mailben jelezd, mert ki tudja, hogy itt a fórumon észreveszek-e minden hozzászólást, ami nekem szól!
No igen... Bár ugye jó részét a könyvnek a példák, meg a feladatok teszik ki, de azt hiszem, hogy végül is ezek a legfontosabb részek a könyvben, mert egy-egy szabályt végül is meg lehet fogalmazni egy-két mondatban, de úgysem ez a lényeg a zenében, hanem, hogy azokat a szabályokat, törvényszerűségeket, hogyan alkalmazzuk a zenében, szóval szerintem nagyon jó a könyv összeállítása (ismét az összhangzattanos könyvről beszélek), fokozatosan felépített, stbstb.
A megfogalmazás meg. Valószínűleg lehetne könnyebben emészthető anyagot kreálni ebből, de én más összhangzattannal foglalkozó könyvet nem is nagyon láttam, pedig kerestem az ilyen ismertebb boltokban meg antikváriumokban. Úgyhogy egyszerűbb megszokni.
Én főleg az összhangzattanos könyvet ismerem, szóval inkább arról beszélek. Ott azért vannak olyan dolgok, aminek többször is neki kell futni. Ahogy szokták mondani, ezek tanári kézikönyvek... Ennek megfelelő az alapossága, ugyanakkor tényleg szükség van némi ismeretre ahhoz, hogy eredményes legyen az ott leírtak megértése, és főleg megjegyzése.
Ha gondolod, akkor megoldjuk a dolgot... Megnézem mennyibe kerül ez a két könyv (nem olcsó mulatság sajna ), aztán átutalod nekem a lóvét, megveszem, és elküldöm postán... Biztosan olcsóbban jönnél ki, mintha valami netes bolttól rendelnéd, meg ha végigautóznád a várost. Amúgy azért hozzáteszem, hogy Kesztler bácsi megfogalmazása általában nem kezdőbarát, de hát te nem vagy kezdő, szóval nem lehet gond.
Ez egy olyan eset, mikor nagyon muszáj :D
A legtöbb jazz-irodalmat azoknak ajánlják egyébként (ezt a könyvekben le is írják), akik előtte 1-2 évet foglalkoztak klasszikus zenével. Nem hiába, mert nyilván az ottani alap nagyon fontos és megkerülhetetlen.
Csak, ha nagyon muszáj, akkor megyek Pestre. Ez azt jelenti, hogy max. félévente egyszer.
Van egy csomó zeneelmélettel foglalkozó írásom, de úgy látszik még mindig nem elég, ha már meglepetást okoz egy olyan dolog, hogy C-től C# nem kis szekundra van...
Tanulmányozni fogom Kesztlertől az alapismereteket utána az összhangzattant, ha már ajánljátok.
Gondolom ezekben nem lesz félremagyarázat...
Úgy tűnik nekem, hogy elmélet szempontjából érdemes foglalkozni a klasszikussal, hogy megértsük mi miért történik másképp pl. a jazz-ban. Lásd Sabatella.
semmi, legfeljebb, hogy ne keverd meg a többi hangszerest:)
az enharmónia elméleti fogalom, ugye azt jelenti, hogy két hang a rögzített hangolású hangszereken ugyanúgy szól, de írásban, névben és szerepükben különbözik.
tehát gyakolatban a cisz és a desz uaz, de elméletben ha összekevered, mást is összekeversz vele.
A második abban hibás, hogy ezt ő gondolja rosszul, mert ez az enharmonikus pontatlanság rengeteg félreértéshez vezethet. Ezt most nem csak én mondom, olvass bele 1-1 valódi kiadásban megjelent tankönyvbe (ajánlom Gonda János könyveit). Ezekben helyesen vannak leírva, igenis fontos, hogy az enharmonikusokat ne keverjük össze.
"Két hang közti távolságot a köztük lévő félhanglépések számával lehet legegyszerűbben meghatározni. Az egy félhang távolságra levő hangok hangköze (pl. C és C#) a kisszekund".
Vagy:
"...Természetesen szűkített és bővített hármasokra is tehetünk terceket. Ha egy szűkített hármashoz adunk kistercet, teljesen szűkített szeptimet kapunk (pl. A C Eb Gb, jele Adim). Ha nagytercet teszünk rá, félszűkített szeptimakkordhoz jutunk (pl. B D F A, jelzése Bm7b5). A bővített hármasra adott kisterc nagyon ritkán használt akkordot eredményez, nincs is külön neve a klasszikus elméletben. Ha nagytercet tennénk a bővített akkordra, csak nevében kapnánk négyeshangzatot, mivel a negyedik hang az alaphang megismétlése lenne egy oktávval feljebb. Például C E G# C. Elméletileg a negyedik hang nem C, hanem B# lenne, de a mai általánosan használt hangrendszerben (egyenlő temperálású hangrendszer) ezek ugyanazt a hangot jelentik. Az olyan hangokat, amelyeknek csak a neve más, valójában ugyanazt a hangmagasságot jelentik, enharmonikusaknak nevezzük. A klasszikus zeneelmélet szőrszálhasogatón megkívánja az akkordok hangjainak pontos enharmonikus megnevezését, de jazzben általában a legkényelmesebb nevet használjuk".
a multkor volt a TV-ben egy műsor,azt mondta az egyik zenész fickó,hogy egy komolyzenei nagyzenekari darabot beirt a számitógépbe,és ugyebár a számitógépben lévő hangszerek hangjainál a Cisz=Desz-szel (hangmagasságilag nincs különbség mint az élő hangszereknél,fúvósok,vonósok),ezért amikor megmutatta egy komolyzenész koncertező rokonának,az azt mondta,hogy ez tiszta hamis!!!
A mi gitáros fülünknek nem lett volna hamis,de a komolyzenésznek hamis volt,mert ahol Ciszt várt Deszt kapott,és ez nálluk nem ugyanaz a hang!
elektromos gitáron ugyanazt a hangot fogod le,ha Ciszt kell vagy Deszt,de már a nevében is benne van hogy melyik hangból származtatod(Ciszt a C-ből,tehát a primhangból,Deszt a D-ből tehát a szekundhangból.Ezért attól függően nevezik ezt a hangot,hogy melyik hangból képezted)
Vannak olyan hangszerek,mint például a hegedű,ott nincs bebundozva,hogy hol kell lefogni a hangokat,ott a C és a D között több hangot is le lehet fogni(olyan mint ha a gitáron lefognál egy hangot és nyujtanád felfele,hallhatóan több hangmagasságu hang is van két hang között)
Na ilyen hangszereknél sokszor máshol fogják a Ciszt meg a Deszt!(egy pici különbséggel)
ennek akkor van jelentősége főként, ha skálában gondolkodsz, mert pl. egy hétfokú Asz-dúr skála ún. diatonikus skála, ami azt jelenti, hogy úgy követik egymást a fokok, hogy egyetlen egy sem marad ki.
Tehát a hangjai: Ab-Bb-C-Db-Eb-F-G-Ab
ha a deszt cisznek neveznéd, akkor ugye a C törzshangból 2 hang is származna (c, és cisz), de a D hang kimaradna, és emiatt már nem lehetne diatonikusnak hínni.
Ha meg akkordokat számolsz, pl. egy C7/9b-nél sem hívhatod a deszt cisznek, mert az csak a bővített 8. foka.
a C-től számitva a D a szekundhang(a második),ezért ha a D-t változtatod meg akkor lehet kisszekundnak nevezni.
ha Cisznek nevezed a változtatott hangot,akkor nem a szekundhangot változtattad meg(D),hanem a primhangot(C)ezért lesz bővitett prim!
Szerintem olyasmire gondolhat, hogy a C-Db a kis szekund, bővített prím pedig a C-C#. Mondjuk túl sok értelmét én sem látom a bonyolításnak, enharmónia ez is végülis... vagy még csak én nem fogom fel, hogy egyszerűbb így...