én tanultam tanárral 1 rövid ideig, akkor még egyszerre a gyakorlatot az elmélettel és nem sokat vettünk át, csak az alapokat. de pénz nélkül szeretném valahogy megoldani most, mert már azért nem járok mivel nincs pénzem :) sztem biztos van 1 olyan oldal ahol sokat tudnék tanulni elméletet és nem fűzetős
itt a nyár, lehet menni diákmelózni. nem vicc, én is abból fizettem a gitárt. azt nem tudom mik a terveid, de az elméletet egyszer kell alaposan megtanulni. meg gitározni is. "gitár elmélet". na az így nincs, bár nem hangzik rosszul!
mind1 lényeg h nagyon nagy hülye voltam mikor feltettem ezt a kérdést :D elég legyen ennyi :D engem is haverom zavart össze 1 hasonló hülye kérdéssel :)
Tökre azt hittem, hogy hülyéskedsz bakker...De úgy néz ki nem. :)
Elég zavaros amit írtál az előző hsz-ben: A-húr 2. bund miért h vagy mi...meg valami kavar a B-vel és H-val, aztán az E-húr hangjait kezded el sorolni. Segítenénk, ha elmondod pontosan mit szeretnél.
ezeket én is csak úgy érdekességnek fogom fel, használni egy rendszert lehet normálisan. a B/H különbség annyira nem zavaró, de B-t csak olvasni szoktam, fejben mindig a h-val gondolkozom.
olaszok, franciák, spanyoloknál (latin amerika is) do-re-mi-fa-sol-la-ti DE ugye abszolútként használva.
plusz a do a franciáknál megmaradt ut-nak a középkorból, a ti-t meg egyébként az angolok "találták ki". szóval van itt mazsolázni való, egy élet nem is elég az átlátásához.
Na látod, azt nem tudtam, hogy a Britek is béznek. Amúgy mi mindent a németektől
veszünk át, ami nem is baj, csak a billentyűzeten a y-z cserétől kapok hülyét.
Az olaszoknál is szolmizációs nevek vannak, ezt viszont tudtam.
így, hogy Európa vs. amcsi nem igaz. anglia is Európa része. és latin és szláv helyeken a szolmizációs nevek alakultak át abszolút hangnevekké. (előnye, hogy kiénekelhető minden hang, hátránya pedig a szolmizáció valódi előnyeinek az elvesztése.) a H-s megoldás germán nyelvterületeken gyökeresedett meg (+mi a monarchia miatt). lehetne erről kiselőadást tartani, de a lényeg annyi, hogy a B van az angolszász anyagoknál (amiből a legtöbb van az interneten), idehaza meg a H-t szeressük.
Igen, sok problémát okoz, hogy az amcsik a H-t átkeresztelték B-nek, és sajnos sokan
az amcsi jelöléseket ismerik, és nem értik mit beszél az aki az európait tanulta meg.
van 1 másik kérdésem, a Bm akkordnál miért van az alaphangja az A-húr 2. bundjánál? :D (magyar) hangsor úgy van ugye hogy e f fisz g gisz a b h c cisz d disz. miért nem első bundnál van az alaphang az A húron? és azokra rá a terc és a kvint... előre is köszönöm a használható válaszokat :)
én nem írtam, hogy miért rakta bele. szerintem simán színesítésképp, csak ugye horizontális funkcióban a hatodik fok a tonika még, ami dórban elvérzik a tritonuszos akkord miatt. hogy a verzét vagy a szólót írta meg előbb azt meg már ő sem tudja.
Stimmel, csak szerintem ebben az összefüggésben félrevezető. Egyik hazai kiadványban is így vannak a modálisok, és abból nem lehet megérteni szerintem. Összeszedhetnék innen a fórumról is egy csokorra való olyan hozzászólást, ami e szemléletből adódó félreértésre vezethető vissza.
Jól van Norbi, de nem jó ez a kapaszkodó. Valamiféle "könyveléstechnikai" rendszernek ok., de ellene dolgozik a megértésnek. Beidézem lentről magamat még egyszer erről a dologról, hátha el is olvassa végre valaki, mert itt a lényeg:
"...A "felfűzős" felfogással a következő hallás-pszichikai probléma van:
Úgy akarod pl. a lídet megkóstoltatni a tanítvánnyal, hogy lejátszol egy ion-t, majd utána ennek IV fokáról végigmész ugyanezen a hangkészleten. Nem fogja érteni, mert a természetes hallása rá van állva az először játszott ion tonikájára, és ebből próbálja majd értelmezni automatikusan a másodjára lejátszott lídet (nem pedig a saját tonikájából!) Ez egy nagyon nagy hiba!..."
Az ion annyiból használható esetleg viszonyítási pontnak, hogy mostanra a mai fül számára ez a leginkább ismert skála. De ezt úgy kell használni, hogy ugyanarról a pontról kell indítani. Pl. a fenti líd-et is C-ről, és megnézni, hogy hogyan szól az ion-hoz képest. Ez jó. (az meggondolandó, hogy a moll jellegűeket-fríg, dór- esetleg az eol-lal vessük ugyanilyen módon össze, pl. ugyanitt egy A hangról).
Még egy adalék:
Sétál az öreg kelta bácsika pár száz éve az erdőben, és énekelgeti a saját kis dór hangsoros népdalocskáját. Szerintetek tud ő ilyesmiről, hogy ez "csak" egy "mellékfunkciós" kis II. fokú skálája lenne egy ion sornak...?
Teljes mértékig igazad van, és értem is mitmondasz, mert teljesen kézenfekvő....de egy bizonyos pillért, kapaszkodót fel kell állítani, ha úgy tetszik pillért, mert különben hiába van az egész, mert összedől, mint egy kártyavár, kell egy zero pont. ugyanez van a matematikában, hisz ott is megvan a geometri 7(?...ha jól e,lékszem) alappillére, amit, ha megkérdőjeleznénk, érthetlen lenne az egész...sőt, ha veleki ezt, az amúgy is megkérdőjelezhető alapilléreket nem tanulja meg, nem fogja érteni az egészet....ez van itt is.
Ja. Jól szedted le.
Ez a D eol VI. fok amúgy azért van inkább, mert a verse akkordmenetre paszírozta rá a Dór-os kis szólóját (amúgy nagyon bírom, tök eredeti nem?)
(jobb példa ugyanígy Mike Oldfield-tól inkább a to France verse része a dór-ra.)
Na még egy kicsit, csak úgy lecsengőben...:
Idézet:
"A dór mód a dúr skála második fokáról építhető, ugyanazokat a hangokat felhasználva. Példaként a D dór skála a C dúr skála hangjait tartalmazza, a D-vel kezdve: D, E, F, G, A, B, C."
Na akkor ugyanezen logika alapján írom én a jogos következőket:
A dúr skála a dór hetedik fokára építhető, ugyanazokat a hangokat felhasználva. Példaként a Cdúr skála a D dór hangjait tartalmazza a C-től kezdve: C D E F G A H C!
Miért, megtehetem nem? Jogállam van. Annyi, hogy fogtam, és a Dór-t tettem meg "főnöknek", abból származtattam a Dúr skálát. Ez a Dúr skála,a fogalmát így kell felfogni és levezetni! Mindenki érti?
javítsatok, de én így hallom a szőnyeget:
Dm-Am-Dm-Am-Dm-Am-Dm-Dm
Dm-Am-Bmaj7(vagy Dm/B)-Am-Dm-Am-Dm-Dm
a hangnem: D-dór (0#/b)
11.ütemben apró modulációval. mondjuk a Hm7b5 nem lenne elég ütős tonikai funkció ellátására, érthető, hogy kölcsönöz a D-eolból egy VI fokot. a dallamban ez annyiban látszik, hogy ekkor nem c-ről indítja az egyébként ismétlődő frázist, hanem d-ről (Am-ra jó a c, mint terc, Bmaj7 jó a d, mint terc)
és mondjuk ebből is látszik, hogy a dór az egy moll jellegű modális hangnem, valahogy mégiscsak összenő, ami összetartozik
Idézet a könyvből:
"A dór mód a dúr skála második fokáról építhető, ugyanazokat a hangokat felhasználva. Példaként a D dór skála a C dúr skála hangjait tartalmazza, a D-vel kezdve: D, E, F, G, A, B, C."
Bár én nem vagyok szakértő, csak hobbi gitáros, de szerintem hazai kiadványt nem találsz ami teljes körű. Ha klasszikus vonal, akkor Kesztler Lőrinc zenei alapismeretek c. könyve biztosan jó. Könnyűzenéhez meg jazz és blues vonalon keresgélnék kiadványokat, amik nem kimondottan zeneelméletiek. Esetleg olvasd el ezt itt.
Üdv!
Tudna valaki egy igazán jó és érthető könyvet ajánlani a zeneelméletről?Olyat ami teljesen az alapoktól kezdve tárgyalja a témát de úgy,hogy meg is értse az emberfia, neagy' isten még alkalmazni is tudja az olvasottakat???
Előre is köszönöm...
..kedves vagy, hogy leírod az önéletrajzod, de e konkrét tárgyban nem tudok ezzel mit kezdeni:)) Szerintem tök részletesen leírtam a ped. problémámat (sajnos tényleg gond a dolog, ezért gondolom, hogy ezt a tényleg egyszerű ovis példát- dór tonika és V. fok- nem érzed a maga természetességében). Azért a haragod ellenére szívesen veszek egy harmóniai jellemzést a Te szemszögedből, ha kell, aztán leírom én is az enyémet. (tényleg meg szeretném érteni a felfogásod- mondjuk az első 16. ütemnyi gitártéma)
jajj...olyanok vagytok, minta gyermekek...
Inkább akkor azt monjátok meg nekem, miért tetszik nekem az hmoll7b5-E7-amoll-maj7 alapra, a melodikus moll és párhuzamos dúr bebop keveréke:) pedig a a melodikus tartalmaz egy Fisz-t...vagy csak annyira kezdő vagyok, hogy pont olyan helyre rakom be a fiszt, hogy nem hallom hamisnak?...vagy a tippem még az E7-re az V. módja a melodikusnak?...és pont ide játszom ki....?
Nem ismerjük egymást. Te sem ismersz engem, én sem téged. A következőket is csak azért írom, le hogy próbáljam érzékeltetni miből fakad a hozzáállásom a vitában:
31 évvel ezelőtt vettem először a kezembe gitárt. Lassan 20 éve hogy tanítok. Ebből zeneelméletet 10 éve. Jelenleg is egy főiskolán tanítok zenét. Ez alatt a 3 évtized alatt Amerikától, Kijevig bejártam a világot gitárral a kézben, sok olyan zenésszel dolgozhattam együtt akiknek a zenéjén nőttem fel magam is tizenévesen. Nemzetközi jazztáborban is taníthattam, ahol Magyarországot egyedül képviseltem. De mindez nem is lenne érdekes. Elég lenne csak annyi, hogy a főiskola ahol mindezt tanultam anno, soha senkitől sem tanultam, vagy hallottam mindazt amit itt leírtál. És azért a felsőoktatásban e témakörben nincs szakmai probléma már évtizedek óta. A rendszer logikus és működik is, ezért is bátorkodtam ennyi szakmai háttérrel egy jazz elmélet könyv megírásába.
Még soha sehol a világban nem találkoztam egyetlen egy zenésszel sem akik az állították volna, amiket te itt leírtál. De mint a beszélgetésünk elején, én minden vitapartnerről feltétlezem, hogy igaza van, ha a mondandóját alá tudja támasztani. De semmivel sem tudtad a mondandódat megindokolni.
Vártam, hogy leírod, elmagyarázod, mit is gondolsz, de végül rá kellett jönnöm, hogy amit eddig tanultam az helyénvaló. Ezért írtam, hogy tanulnod kellene. Részemről befejeztem!
Üdv.: B. Miki
Ne haragudj! A vita/beszélgetés parttalanná vált. Úgy viselkedsz, mint az a benszülött afrikai akinek megmutatnak egy szálló repülőt, majd azt mondja: Az nem lehet! Lehet, hogy nem érted amit írok, innen gondolom, hogy szükség lenne nálad egy kis továbbtanulásra, mert a fórum keretei nem alkalmasak arra, hogy kellő részletességgel kifejtsem. Üdv.: B. Miki
( Mellesleg nem dór tonikai szituációról van szó a M. O. felvételen!!!)
Szerintem kezdj el tanulni. Az általad belinkelt példa is arról beszél mint amiről írtam. Szerintem ha érdekel a zeneelmélet, akkor menj el egy tanárhoz, és kezdd el tanulni. A szólista harmóniamenetre játszik a harmóniák pedig egy hangnemet alkotnak, amelyek az azokat alkotó fokokból épülnek fel. Nem érted a horizontális és a vertikális nézet közötti kapcsolatot. Azt hallod amit a szólista játszik, de azt nem hogy mire játszik. Ezért írtam, hogy ezt még tanulnod kell.
Kicsit sokat írtál.. Fókuszálva a témát:
"..Mert nem összerakták ezeket egy fűzérbe, hanem ezek egymásból következtek logikusan. A hangsorok függőségi viszonyban állnak egymással, és ebben nem egyenrangúak, hanem alá illetve főlé rendelt szerepben vannak. Tehát kapcsolatban állnak egymással..."
Szóval erre írom én azt: 1.De, összerakta őket egy füzérbe, valamikor, valaki. 2. Eredetileg nem következnek egymásból sehogy sem. 3. Nem állnak egymással függőségi , és egyáltalán semmilyen, főleg nem alá- felé rendeltségi viszonyban.
Nézd csak ezt a kis dalt. 2:12-től a szóló rész:http://www.youtube.com/watch?v=pSjgASln8Uk
Nagyon markáns kis dór dallam, a maga hangkészletével, ami semmilyen módon nem második foka semmi egyéb skálának (nem is értem a felvetést sem!).
(mondjuk annyiból rossz példa kicsit, hogy a harmonizálásban épp van itt egy zseniális csavar- mármint egy term. moll szerinti 6. fok -, ami elvileg nem kéne passzoljon ebbe a környezetbe, mégis be van passzintva rendhagyó gyönyörűen.. Mindegy, ez már egy következő, megtárgyalásra érdemes fejezet...)
Ha úgy érzed nem ugyanarról beszélünk, akkor először tedd fel érthetően a kérdéseidet, mert én csak azokra válaszolok. Ha nem érted amit válaszolok, akkor azt sem ciki megkérdezni, de fogalmazz érthetően.
röhögni fogsz, de vannak ilyenek. főleg indiai raga-knál. de elég csak a klasszikus értelemben vett melodikus mollra gondolni, hisz ott is csak ereszkedő dallammenetben "lehet" a természetes moll hangjait használni, felfelé meg emelni kell a hatodik, hetedik fokot.
D-: ótahtíygóyg nálat ,táirtáihizsp a molnája rokka ,zslodnog arsám geltese levélefazssiv a tnozsiv ah
Szerintem mindketten ugyanarról beszéltek, csak két külön irányból.
éééés szerintem az alapokat hagyjátok el....mivel tsiztában vagytok vele.
Egy dolgot hagytok ki..az alapot...ami nekem is rengeteget segít, segített...a szómizálás!...innentól mindkettónek igaza van.
A zeneelmélet nem más, mint a megfigyelt zenének a leírása, értelmezése. Tehát előbb volt a zene, és annak elmélete csak ezután. (Most nem térnék ki azokra a XX. Sz-i -főleg program- zenékre amelyek ezt tudatosan felcserélték.). Ez a tény fontos a modálisok megértése szempontjából. Mert nem összerakták ezeket egy fűzérbe, hanem ezek egymásból következtek logikusan. A hangsorok függőségi viszonyban állnak egymással, és ebben nem egyenrangúak, hanem alá illetve főlé rendelt szerepben vannak. Tehát kapcsolatban állnak egymással. Ez a csoportosulás illetve függőségi viszony a hangnem, illetve a tonalitás. Magát a rendszert nem lehet megérteni az ahhoz tartozó harmóniák nélkül. A hangsorok tulajdonképpen a harmóniák leképezései. Ugyanis a hangsorokból kiolvasható az adott fokhoz tartozó harmónia és fordítva. Amikor egy számot játszunk ami egy hangnemben van, akkor ezek a harmóniák mind egy origó köré csoportosulnak. Minden fokhoz tartozik egy hangsor és egy harmónia és ezek elválaszthatatlan egységet alkotnak.
Maga az a tény, helytálló, és helyes, hogy a hangsorokat nem pusztán a helyükön, hanem funkció szerint csoportosítva tanuljuk egy azonos alaphangról. Magam is így tanítom. DE ez nem zárja ki azt a tényt, hogy ezek együttesen alkotnak egy hangnemet amiben minden foknak megvan a maga szerepe akár skála akár harmónia. Félrevezető hibás elgondolás ennek a „letagadása”. Ezt például úgy lehet gyakoroltatni, hogy a hangsorokat szét kell osztani törzs- és színezőhangokra. A funkciót hordozó hangok változnak a különböző fokokon, hiába azonos a hangkészlete a közös hangnem miatt, mindegyik hangsornak megvan a maga törzshangja adott fokon.
Tehát a két dolog nem zárja ki egymást. Nevezetesen, hogy egy alaphangról tanulandó a 7 modális hangsor, és az hogy ugyanúgy feladatokat kell megoldani egy hangnemes harmóniasorra. Ez nélkülözhetetlen a tonalitás/hangnem megértése szempontjából, illetve, a fokok egymáshoz viszonyított szerepe megtanulásának szempontjából. Mert az előbbi feltételezésedből akkor az is következne, hogy ha ezeknek nincs közük egymáshoz, akkor egy hangnemben akármilyen akkord is szerepel, egy skálával végigjátszató. Ez hibás elgondolás lenne, mert mint az előbb írtam, a hangsorok egymáshoz képest sem, de egy hangsorban a hangok sem egyenlő szereppel bírnak. A törzshangok hordozzák a funkciót a többi színez. Tehát például egy C dúr F dúr kíséretben ha feltételezzük hogy C dúrban vagyunk akkor hiába része az F hang a rendszernek az C dúron falsan szól, mert a C dúr legerősebb hangjával a tercével lesz szekundsurlódásban. Hát lehetne ezt még tovább boncolgatni. Lyukas órám volt…....)))
Pedig tényleg tökéletesen félrevezető a modálisokat megfejteni egy c dúr skálából, vagy akár az ujjrendeket idekeverni. A jellegzetes hangzásokban rejlik a lényeg, amiket pedig az említett logikával nem lehet bemutatni.
Ilyenkor jönnek azok a félreértések, hogy például egy Cmaj7 akkordra, jól szól a D dór skála. Ami ugye teljesen ökörség.
"kintről" mindig könnyű kritizálni, ezért kérdeztem (volna), hogy foglalkozik-e a zeneelmélettel napi szinten, ahogy pl. Miki, vagy a többiek, akik nem ütköznek meg, ha egy skálának egyértelmű, akár származtatott modális neve is van, nem csak úgy "van". persze igazad van, bagatellizáljunk. meg minek is írjon ide az ember, ha tök fölösleges az elmélet (mert ez is le lett itt írva vki által)
a kérdéses firtatásért-kikapás teljesen más kontextusban volt és épp viral marketing volt. de azt vállalom, hogy akkor kicsit túlreagáltam.
"Pl., hogy ugyanarról a C alaphangról elindítani, egy ion skálát, majd szintén ugyanonnan (C-ről, és nem F-ről!!!) elindítani egy Líd-et, és úgy megvizsgálni: Nézd csak? Egész hasonló, csak itt az előbbi F helyett van egy "érdekesen szóló" Fisz. Aztán ugyanezt a Líd skálát lehet továbbkóstolgatni pl. harmóniafokok szerint, pl. hogy II. fokon Dmoll helyett Ddúr lesz- ilyenek. "
háát erre már interpellálni kell. úgy különben milyen viszonyban vagy a zenepedadógiával? Tanítasz, tanulsz, esetleg oktatási miniszter vagy?
különben mikor történt a "törés" a zenészeknél. Mert ugye egyik pillanatban még nem tudták hogy mit játszanak, aztán kaptak a skálák rövid neveket, amitől teljesen rossz lett minden. A felfogás, a játéktechnikák, a komponálás, a zene mélyrepülése megkezdődött. Nem érdemes hát tanárhoz sem járni, tanuljon inkább otthon az ember zenetörténelmet. Szóval mikortól? Kodály előtt vagy után lett felfoghatatlanul kaotikus a modális rendszer? Mikortól látszik/hallatszik ez a zenén? Mióta lett bevehetetlen bástya pl. A zsidó skála (m-f-si-l-t-d-r). Mióta láttad, hogy ennek az (egyik) neve az, hogy domináns fríg?
Azt hiszem sikerült parlamenti magasságokba kerülnöm, úgyhogy átadom a szót miniszter úr. (és nehogy megsértődj a csipkelődésen, neked akarunk jót. )
Ez a -szerintem- sötét folt a zenefelfogásban már régi "szálkám", itt is beszéltem róla eleget régebben.
Na még egyszer:
Logikailag nagyon-nagyon sokféle hangsor lehetséges. Van, amelyik-beazonosítottan- névvel kitüntetett, van, amelyik nem.
Na most: Nem tudom, kicsoda és mikor, de egyszercsak valaki fogott néhány ősi történelmi skálát (dór,fríg,líd,mixolíd,eol) és v.milyen pedagógiai, vagy nem is tudom, milyen céllal, sorbarendezte őket egy szintén történelmi- ion skálán!
Teljesen érthetetlen, öncélú és sehová nem, sőt félrevezető, a természetes hallás ellen való művelet!
Ezredszer írom le: ezeknek a skáláknak semmilyen szempont-rendszer alapján semmi közük egymáshoz! Ha valamiért együtt-egyszerre kell rájuk nézni, akkor max. úgy érdemes, hogy egyetlen(!) közös vonatkoztatási pontra (azaz alaphangra) hozni őket, és úgy vizsgálni. Pl., hogy ugyanarról a C alaphangról elindítani, egy ion skálát, majd szintén ugyanonnan (C-ről, és nem F-ről!!!) elindítani egy Líd-et, és úgy megvizsgálni: Nézd csak? Egész hasonló, csak itt az előbbi F helyett van egy "érdekesen szóló" Fisz. Aztán ugyanezt a Líd skálát lehet továbbkóstolgatni pl. harmóniafokok szerint, pl. hogy II. fokon Dmoll helyett Ddúr lesz- ilyenek.
Aztán: Ha már nagyon össze akarjuk hozni egymáshoz ezeket a hangsorokat, akkor érdekességként: A Dór hangsor a Líd "párhuzamos molljának" tekinthető, de szigorúan mai ízlésű- zeneelvi, nem pedig történelmi értelemben tartoznak össze..
A "felfűzős" felfogással a következő hallás-pszichikai probléma van:
Maradjunk az Ion- Líd példánál.
Úgy akarod a lídet ugyebár megkostoltatni a tanítvánnyal, hogy lejátszol egy ion-t, majd utána ennek IV fokáról végigmész ugyanezen a hangkészleten. Nem fogja érteni! A természetes hallása rá van állva az először játszott ion tonikájára, és ebből próbálja majd értelmezni a másodjára lejátszott lídet! Ez egy nagyon nagy hiba!
A problémát eddig én inkább pedagógiainak tekintettem, de - látván pl. ezt a "domináns fríg" elnevezést, azt kell mondjam, így már zeneelméleti tévedésre is vezet.
Azt próbáltam írni tegnap, hogy ha hibásan tanították volna nekem is, az ennyi idő alatt ki kellett volna hogy derüljön. Másrészt pedig fenn áll annak is a lehetősége, hogy esetleg te tévedsz. Erre próbáltam célozni korábban. Bár az is lehet, hogy nem tudod pontosan leírni, hogy mit is szeretnél, és ezért nem értem az okfejtésedet. Még mindig megválaszolatlan maradt egy sor kérdés. A tankönyvemet szaklektorálják, és remélem olyan ember fogja ezt megtenni akitől magam is tanultam és amerikai egyetemekre hívják előadásokat tartani hasonló témakörökben. Szerintem pontosítsd a problémádat és talán meg tudjuk fejteni mi is a gondod.
Köszi, jöhet belőle, elfogadom. Én folyamatosan nyitott vagyok az értelmes dolgokra. Csak neked is vigyáznod kéne, tényleg át kéne gondolnod, hogy mit írsz bele, ill. adsz tovább benne olyan dolgokat, amit neked is hibásan tanítottak. Üdvözöllek
"nem származtattam hangsort, hanem a jobb meghatározás érdekében hasonlítottam egy másikhoz. ":
Azt írtad, ez egy Ion6b...Ez a megfogalmazás így azt jelenti, hogy "így hívják". Ez volt nekem furcsa. Ha van egy saját véleményed, kísérleted az Ion-ból való levezetésére, azt el tudom fogadni. (írtam a cigánydalos példánál, hogy akár másképpen is megfogható egy hangsor, ha már ilyen módon akarod)
Viszont:
"..ha az eol van tonikai helyzetben annak ötödik fokán csücsül a frig..."
Neem!! Ezt kéne megérteni, hogy rendkívül rossz, sehová sem vezető felfogás! Nincs ilyen, hogy bármiféle hangsor lenne az V fokon! Ha elkezdesz vele matekozni, akkor teljesen véletlenül, és esetlegesen(!) a hangtávolságok az eol V. fokától V. fokáig, egy olyan sorozatot adnak, ami ugyanaz, mint egy fríg hangsor az I. foktól I. fokig, de- még egyszer- ez csak egy véletlen és esetleges egyezés!
A frígnek az égadta világon semmi köze az eol-hoz, tilos és értelmetlen vele összemosni, belőle levezetni, vagy ugyanilyen hibás logika alapján nevet adni neki (mint domináns fríg)
Válaszaid nélkülözik az indoklást. nem derül ki például, hogy miért nem mersz származtatni hangsorokat? Egyáltalán az is kérdés mit értesz származtatás alatt, mert az én értelmezésemben nem származtattam hangsort, hanem a jobb meghatározás érdekében hasonlítottam egy másikhoz. Ezt neveznéd Te származtatásnak? A domináns frig egy angolszász kifejezés, a világ nagyobbik fle megbarátkozott ezzel a fogalommal, nem indokoltad miért és milyen szituációban lenne mindez féélrevezető. Nem világos mit értesz aza alatt hogy ez rettenet. Az összhangzatos moll V. móduszát szokták domináns frignek nevezni azon egyszerű oknál fogva (ha már származtatásról beszélünk) hogy abból van származtatva mint hogy az összhangzatos moll eredője az eol, és ha az eol van tonikai helyzetben annak öödik fokán csücsül a frig. de miután ez domináns szerepát betölteni nem tudja így a terc megemelkedik vezető hang képződik és így lesz ebből (mármint a frigből) domináns frig.
Hogy Te mennyire bánsz mértékkel a modálisok értelmezésével az a te dolgod. 20 éve taníton már, és még régebb óta használom ennyi idő alatt biztosan kiderült volna ha nem helytálló.
Szóval legyen neve a skáláknak, ezzel nincs gondom. Inkább a következetesség.. Egyetlen hang eltérés egész más tájakra vihet, és óvatosan kéne azzal bánni, hogy "mi minek a mod-ja". Én biztos, hogy nem mernék így származtatni hangsorokat.
Aztán van az a fajta elnevezés, ami viszont egyenesen félrevezető. Pl. a bizonyos "domináns fríg"... Na ez aztán rettenet. Egy tök teljesen más (harmonikus moll) hangsor V. fokáról elnevezni- származtatni egy másikat! Teljes káosz..
(ezt a szélmalomharcomat a modálisok pedagógiai értelmezésével, csak mértékkel kezdeném itt újra, kicsit már unom..)
Ha megérted miről beszélek akkor van értelme. Csak ismételni tudom magam: Az összefüggések megértéséhez, kell egy egyezményes nyelv amivel nevén lehet nevezni a dolgokat. Amennyiben nehéz befogadni és felfogni ezeket az információkat, akkor úgy nevezed ahogy meg tudod értetni magad a kollégáiddal. Igazából semmi jelentősége nincs az elnevezésnek, mert nem azon van a hangsúly. Ez olyan mint amikor valaki megtanul itthon angolul, majd egy magyar környezetben angol vendégekkel csak azért dumál megállás nélkül, hogy megmutassa hogy mennyire vágja az angolt. Semmi értelme, mert a beszélgetésnek nem ez az értelme, hanem az hogy közöljünk valamit. Nos a mondandómban nem annak van jelentősége, hogy ez cigány, vagy melódikus vagy akármi. Felőlem lehet ez egy szputnyik III. is ha ezzel közelebb kerülsz a célhoz.
Ugyanoda érkeztünk ahonnan elindultam #6695-nél: Ez egy Ión 6b. A hangsor 7 fokú, s mint olyan diatónikus. Nem része hangrendszernek. Az alsó hang gondolom Eb akar lenni és nem E. nem is szól tisztán, de nyílván nem lenne értelme E-nek!
Egyébként az ilyen jellegű hangsorok viselkedését könyebb megérteni ha harmóniát adunk alá. Ebben a hangsorban ugyanis moll és dúr jelleg is szól. Moll jelleg a 6b, ami a Tonika szubdominánsának moll terce, ami erős moll jelleg, de a hangsor alaphangjáról dúrtercünk van...
Na azt hiszem több már nincs ebben a kis dallamban...))))
Elnevezősdihez még:
Maradjunk cigány vonalon: Hej rigó rigó-verse: "rúg a rigó, verje devla":)):
Ez most mi legyen? Dór 5b, vagy Cigányskála 7# ?
Van ennek értelme?...
Én a hangfájlban ezt hallom: F Esz D Esz D B D B Bb B Bb As Bb As G As G F E
Azaz emelkedőben: E F G As Bb B D Esz F -hangok.
Nem is lehet belőle kihozni egy diatonikus hangsort, nemhogy elnevezést keresni hozzá!
Másrészt mi ebben a félrevezető? Hiszen pont az a lényeg, hogy megértessük magunkat egy egyezményes nyelv mentén. Erre a Modális hangrendszer kíválóan alkalmas, legalábbis a Diatóniában.
Számomra teljesen lényegtelen minek nevezzük. A lényeg, hogy a témához tartozó információ érthető, és befogadható legyen. Olyan nevet kell adni neki amivel érthetővé és és értelmezhetővé válik a témához tartozó információ. Felőlem krumpli is lehet a neve, ha ettő érthető miről is van szó. Ma a mi kultúrkörnyezetünkben a legáltalánosabban használt hangrendszer a Modális. Ezért az ettől eltérő hangosorokat jó ehhez a hangrendszerhez hasonltani, feltételezve, hogy ismerik. Így az információ feldolgozása egyszerübb és érthetőbb.
Na de nem félrevezető egy ilyen elnevezés? Azt a logikát nem értem, miért kell a történelmi skálákból származtatni bármilyen egyéb hangsort. Ezek a skálák a föld kül. korszakaiban, különböző népeknél voltak használatosak. Én kizárólag abban az esetben származtatnék nevet egy ilyenből, ha a bizonyos hasonló, de kisség eltérő skála tényleg ott- akkor volt használatos, egyenes ágon, történetileg is az adott alapskálából származik. Egyéb esetben ez egy teljesen másik skála, máskor, máshol, más műfajban és főleg más harmóniai közegben..
Amúgy nem zavar, csak tök semmi értelme- szerintem..
Az eltérő jelzés abból fakad, hogy az angolszász jelzésrendszerben amit mi H-nak írunk, ők B-nek írják. És amit mi B-nek mondunk, azt ők "bí flat-nek" mondják ( Bb ) Igazából az ő jelzésük a logikusabb mert hogy a hangok ábécés sorrendben követik egymást úgy mint A B C D stb.... Nálunk meg A H C D stb és nálunk ennek leszállított alakja lett a Bb. Régen még azt is tudtam hogy nálunk miért alakult így de elfelejtettem...)))
Ign ez cigány skála, aminek a tonalitása az F mint F moll. Ennek kvintje az az dominánsa a C. Ezt a domináns hangot szokták a cigányok kromatikusan körüljátzsani Db H-val.
A hangsor helyesen C Db E F G Ab H (B) C ezt csak az enharmónia miatt írtam
Értem, köszönöm a válaszokat! Egyébként, el tudná nekem valaki mondani, miben különbözik az a standard, ahogy amerikában nevezik a hangokat, meg az európai?
Az elnevezés pusztán ahhoz kell, hogy nevén nevezzük a gyereket, és mindenki tudja hogy miről beszélünk. A dúr skála 6b-vel nem része hangrendszernek, ezért is írtam úgy, hogy ez egy Ión skála (dúr skála) 6b-vel. Olyan nincs hogy egy skála semmilyen. Vannak funkciós törzshangjai és szinezőhangjai. eszerint kerül arra a helyre amely funkcióját be tudja tölteni.
Ha a második fokát is leszállítod azt úgy nem nagyon használjuk, szerintem arra gondolhatsz, hogy akkor a . fokát is leszállítjuk. Az az összhangzatos moll V. módusza ( dúrterces frig)
