Imádom a Hajóst!A zenével kapcsolatos mondanivalója tökéletesen ráillik arra a gondolatomra, miért is hallgatnálak Téged, vagy hozzád hasonló kvalitású zenészeket a rádiókban.Tényleg röhej, hogy "szarra ömlik a pénz".
megmondom miért nem. Sokat gondolkodtam már rajta, mert imádom az arcot
Számomra ez a gitár annyira hozzá, az ő játékstílusához a Queen zenéjéhez köthető, hogy nem tudnám elképzelni, hogy ezzel a gitárral bármi mást játszak, mint az ő dolgai.
Viszont meglepő, de az ő dolgait ritkán játszom.
Ellen érv volt, hogy baromi durung nyaka van, nekem már már túl vastag
+ ezek a kopik bridge rendszere tök más mint az eredeti, és ha már kopi akkor legyen tényleg olyan
amúgy a RS guitars csinál baromi jó másolatokat, de az nem az én kategóriám
illetve 1-szer volt ebay-en egy Guyton, s habár zöld volt, de mégiscsak az kb ugyanaz a minőség mint az eredeti
Bri is azokat használja csere gitárnak 90% ban
csak 3 milla volt:)
viszont 30db van belőle
érv lenne, hog ygyerekkorom ikonikus gitárja, és sok sound van benne a 3 pickup + fázisfordítónak köszönhetően
Jaja, tulajdonképpen az egyetlen collectible cucc a 70-es évek Fendereiből. Főleg azért, mert iszonyat ritka.
Tegnap kipróbáltam, és van egy hangulata a cuccnak, az biztos. Nem olyan nehéz, mint vártam, és önmagában szépen szól nagyon. Szép nagy nyaka van, ahogy én szeretem. Bundok kicsit meg vannak fáradva rajta egy kicsit, ráadásul nem is az eredetiek már, úgyhogy azon lehet alkudozni egy kicsit.
Nem erösítővel próbáltam ki, hanem csak úgy magában. Arra még azért elég kiváncsi lennék, hogy szólnak a pickup.
A csóka jó fej nagyon, ilyen igazi csereberélős arc, úgyhogy most felajánlottam neki pár cserelehetőséget, aztán kiváncsi leszek mit szól hozzá. 800 kp-t tuti nem adnék érte, de pl. van ez az AVRI 59' Reissue stratom, ami nem igazán jött be, arra pl. szivesen elcserélném egy kis értékegyeztetéssel.
Szóval alapból kéne. Fasza kis gityó, ráadásul öreg koromra jó sokat is érne...
Szerintem lenne igény a minőségi zenére.Itt a munkahelyemen is mosolygok, mikor bejövök az irodába, és le van kapcsolva a rádió.....Sokan nevezik sablon rádiónak.Arról viszont elképzelésem sincs, miért nevezik zenei szerkesztőnek a rádiókban dolgozó "szarjancsikat".
Igen, tudom, kicsit félreérthetően fogalmaztam. Nem reménykedem abban, hogy 800e Ft-ért lehet venni 60-as évek eredeti vintage cuccokat. Inkább cask azt akartam kifejezni, hogy nagyon brutális összegeket csak valami extra 60-as évek cuccért lennék hajlandó fizetni...
Vibro-King kurvajó amúgy. Nem nagyon értek a Fender erölködőkhöz, úgyhogy nehezen tudom neked összehasonlítani más Fenderekkel. Ami nekem nagyon bejön az az, hogy viszonylag hamar reccsen, kicsit mint a Marshallok, illetve iszonyat érdekes hangja van a 3x10-nek. Alapból űber blues hang, megtolod valami pedállal, rock. Ja, és imádom, hogy 4 tekerő van rajta - volume, treble, bass, mid -, azt helló. Nem kell túl sokat agyalni rajta, hogy állítod be.
Ami nem tetszik az az, hogy eszméletlenül hangos, és borzasztóan nehéz cipelni. Ez utóbbi miatt nem is nagyon használom manapság, pedig irgalmatlan jó kis erölködő, és az első Fender, ami igazán bejött.
Véleményem változatlan gitár ügyben.Bár Ati mester szava ilyen dolgokban szentírás számomra, de milliomosként is csak szemre tetsző lapátokat vásárolnék.
Tibi! Nem akarlak elkeseríteni, de a brutál 60-as évekbeli cuccok bőven milliós tételek...sajnos... Ellenben milyen a Vibro King? Nagyon gondolkodom én is egy ilyenben és úgy emlékszem, hogy neked nagyon bejött a cucc.
Tibi! Nem akarlak elkeseríteni, de a brutál 60-as évekbeli cuccok bőven milliós tételek...sajnos... Ellenben milyen a Vibro King? Nagyon gondolkodom én is egy ilyenben és úgy emlékszem, hogy neked nagyon bejött a cucc.
Az utolsó mondatodhoz:
Én már semmilyen zenei karriert nem dédelgetek magamban. Egyszerűen nem érdekel. Szeretem a hangszereket, és a hangjukat, de rá kellett jöjjek, hogy Mo.-n rettenetes strapa bárhová is eljutni a zenéddel. A szakma, és a piac lealacsonyította magát a régen használt "csepürágók" szintre.
Tisztelet a kivételnek, mert hál' Istennek van ilyen is.
A 2015-ös Price Guide szerint a 74-79 közötti Telecaster Deluxe-nak 2600-3300 dollár között van a "hivatalos" ára. Ezt Európában általában ugyanannyi eurónak veszik. Ezek alapján teljesen reális az ára.
A 2015-ös Price Guide szerint a 74-79 közötti Telecaster Deluxe-nak 2600-3300 dollár között van a "hivatalos" ára. Ezt Európában általában ugyanannyi eurónak veszik. Ezek alapján teljesen reális az ára.
Mondjuk 800-at én sem adnék egy Teléért, hacsak nem valami brutál 60-as évek cuccért, de attól még tuti elmegyek kipróbálni ezt. Talán azért lehet ennyire elrugaszkodott ára, mert iszonyat ritka...
dehogynem, ehhez a fingreszeléshez kell...:) + pop corn
nálunk nejem kérdezgette egy időben, hogy minek ennyi gitár,
de aztán belátta hogy neki is sok ecset kell, hogy képeket fessen, nekem is több cucc kell hozzá
én kb 4-5 stratot is el tudok képzelni különböző setuppal,hogy mindenre legyen megfelelő célszerszámom
zenész nem lettem, de gitározni tudok...tiszta őrület
rendben, ez a sor tényleg akár érthető így is. Én nem akartam olajat önteni tüzekre, csak arra akartam rámutatni, hogy (szerintem!) Sabbat nem úgy szándékolta a hozzászólását, ahogy értetted - legalábbis nem éreztem benne semmilyen rosszmájúságot.
Gecire unom ezt a buta vitát, de ha már te is hozzászóltál, akkor legyél kedves értelmezni nekem ezeket a sorokat:
De egyébként a végkövetkeztetéseddel teljesen egyet lehet érteni. Sőt, szerintem magától értetődő, és pont ezért akadtam ki azon a faszságon, hogy Sabbat megint megkattan, és elkezd értekezni arról, hogy ki az igazi zenész, meg ki nem...
má' nem azé', de szerintem pont azt írta, hogy nem a cuccok mennyiségéből von le következtetéseket arra vonatkozóan, hogy ki milyen zenész. ;)
maradjunk annyiban, hogy vannak zenészek és pózerek is, akiknek 8 gitárja van, mint ahogy vannak zenészek és pózerek össz-vissz egy gitárral is. Talán ebben mindenki egyetérthet.
csak a relicelt gitár miatt jutott eszembe, hogy anno onnan indut, hogy k.richards, nem akarta az 50 éves gitárját vinni magával, a másolattól viszont elvárta, hogy pont úgy nézzen ki, mint amaz, gondolom nem véletlen :)
Arra próbáltam célozni, hogy akik zenésznek gondolják magukat java rész csak pózerek és halvány fogalmuk nincs a zenéről.
Nyilván egy normális zenekarnál akik egyébként értéket nyújtanak, igenis fontos a megjelenés, a stílus.
Amire utaltam azt az, hogy akiknél csak a megjelenés és a különböző dizájnok
vannak felvonultatva és emellett zeneileg semmit nem nyújt, az csak önámítás.
De ha kiáll egy csapat minden sallang nélkül és amúgy iszonyú jó zenét játszik, akkor
nem az marad meg az emberben, hogy csak farmerben voltak és Squieren tolták hanem az, hogy nem ez zene volt.
Viszont ha a színpad tele van drága erősítőkkel meg 10 gitár figyel kiállítva állványokon és a zene csak untat és nem közök semmit, akkor ki a fenét érdekel, hogy mik voltak ott.
A leginkább nem mindegy, hogy zenét hallgatsz, műsort nézel, hallgatóságként-nézőként, vagy zenészként teszed-e....
Nem tudunk objektvak maradni, mert nem tudunk a saját tapasztalatokat, érzelmeket, egyénünket kivonni belőle.
Egy sima zenekedvelőnek tényleg fontos, hogy kit és mit láút egy zene mögött.Volt olyan zene, amit az előadója miatt nem tudtam elviselni, pedig egészen hallgatható volt.De a relicelt gitár már kicsit elrugaszkodott téma lett, azt hiszem ez csak nüansznyi része egy színpadi látványnak.De igazad van, része.Sabbat pedig szintén teljeen jogos, amit elmond, nem vagyunk egyformák.Nekem absZolut sZimpatikus? ahogY ő látja az is, és azzal is egyetértek, amit Te állítasz :)
arra próbáltam utalni, hogy - különösen a pop/rock/könnyű - zene nagy(obb) része látvány és nem hallvány. Igazából pont a - valamennyire - zenészek azok, akiket az is megmozgat, amit hallanak. Más szituáció persze, amikor egy zenész közönsége java részt szintén zenész, ök nézegetik a hangszereket is. De az általában nem pop/rock. Szóval ogazából mindegy, hogy milyen zenét játszanak, a gyúrást, a vigyorgást, a sztájlisztot, meg a színpadi mostmutasdmeget nem ússzák meg, ha talpon akarnak maradni.
Szerintem pontosan érted, hogy miről beszélek.
Nem a felsoroltakról, gondolhatod.
A hangszer pénz kérdése ez kétségtelen, de a tudás a tehetség meg nem.
Egy hasonló kaliberű példa Fejes Zoli a 80-as évek végén 90-es évek elején
egy csavarozott nyakú sg-vel mit alkotott.
Ma persze más hangszereket használ de ahogy láttam most is elég neki az ltd...
A tehetség a tudás nem hangszerfüggő.
Az esetek 90%-ban viszont kompenzáló.
Sabbat, hagyjuk már ezt, légyszives. Annyira kurva unalmas ez még így sokadszorra is.
Hogy kinek milyen cucca van az semmi más, csak pénz kérdése. Miért kell mindig kilyukadni ennél az iszonyat felületes hülyeségnél, hogy akinek 8 gitárja van, az pózer, nem igazi zenész, trendkövető, stb..., bezzeg az igazi zenész az beéri egy gitárral is, mert ő képes érzékelni a saját fülével, bla-bla-bla...
Megjegyzem Slash, Bonamossa, Joe Perry, vagy akármelyik egyéb nagy név, mind "igazi" zenészek, és lefogadom, hogy halomban állnak otthon neki a cuccok. Ebből nem inkább az következne, hogy az az igazi zenész, akinek rengeteg cucca van, és az az amatőr, akinek nincsen????
Szóval, tényleg, hagyjuk már ezt az ki az igazi zenész, meg ki nem az dolgot, mert annyira iszonyatosan gyerekes, hogy ezt te majd abból állapítod meg, hogy milyen meg mennyi cucca van valakinek, hogy mindjárt elsírom magam.
Pénz kérdése a dolog, és kész. Annak meg semmi köze a zenei tehetséghez.
Hy!
Egy ilyen drágaszááággal váltanám ki a klubtagságot!
95-ös MIM Strató tulaj lettem 2 napja.
Teljes generál és 0-Km-es komplett gyári elektronika beszerelése után ez lett:
Eddig Sq Stratjaim voltak,mindenféle Affytól fölfelé....hát mit mondjak? Más kategória!
E örööö e bódotáááá....hát!
Egyik előző munkahelyemen diákmunkások is voltak beosztva a részleghez ahol dolgoztam.
Mikor beszéltek valami koncertről amin voltak vagy megnéztek róla felvételt, mindig az volt az élmény hogy mit csináltak a tagok, mikor melyik hányt oda a színpadra, ilyesmi.
hát, ha ez így lenne, akkor mindenki utcai ruhában játszana, a rhcp meg nem fekvőtámaszozna fellépés előtt. A hangszer pont ugyanúgy színpadi látványelem, mint minden más.
Binder Károly, aki se nem szíp, se nem pop, azt mondta, a szólózongora koncertjeinek a hatása szerinte 40% látvány, a mimikája, a testtartása stb. Nos akkor egy kétakkordos popcsodánál ez vajon mennyi lehet? :)
Valamint.
A gitár kinézete kizárólag a zenésznek fontos, nyilván ez nem elhanyagolandó mert inspirál.
A hallgatóság a zenére kíváncsi.
Neki a zenében az a lényeg, hogy gondolatokat ébreszt-e benne, elrepíti-e.
Montágh Imre mondta, hogy komolyzenei koncerteken szokta figyelni az embereket.
Aki végig komoly arccal ült, az csak ott volt.
Aki elmosolyodott, érzéseket mutatott, az értette is a zenét, "de jó ötlet" stb...
Tehát ha hallok egy zenét ami nem a legjobb sounddal szól de olyan ötletek és megoldások vannak benne amik engem inspirálnak gondolkozásra késztetnek és érzéseket keltenek bennem, akkor nem az a reakcióm, hogy de miért nem relicelt gitáron játssza...
Viszont top felszerelésen játszott száraz, erőltetett és halvány tudással előadott zenéből meg nem az marad meg, hogy de jól szólt.
2015-06-18 09:24 |
#105879
Most készítettem egy telét ebből az anyagból, szerintem szépen és jól szól.
Csak ezt mint lejjebb írtam a sznobok nem kultiválják aki meg hallja is, hogy mi ez
az a hozzáértő kisebbséghez tartozik az amúgy is picinyke piacon.
99%-ban mindig azt ami a másiknak van, meg amit egy épp aktuális idol mondd.
Mondjuk ezek nem is igazi zenészek.
Véleményem szerint egy zenész pontosan el tudja dönteni mit akar, azt a saját fülével érzékelni képes, és a döntés meghozatalához kizárólag saját magára van szüksége.
Ők a szerény kisebbség, a többi pedig a felesleges pénzének keres helyet, a rivalizálás tengerében, ahol az határozza meg ki vagy, hogy épp az aktuális trendet követed-e, van-e legalább 8 gitárod, stb...
Ezen körökben a tudás sokadlagos dolog, és nem is igazán törődnek vele mert a szemükkel és az egójukkal hallanak.
Én így látom ezt a kérdést.
Volt szerencsém olyan emberekkel találkozni, akiknek nem a min hanem a mit volt a lényeg. De az a bizonyos mit, az úgy szólalt meg, ahogy kellett.
Ők a zenészek, szívvel és lélekkel.
bizony, jó kemény boroviból. Pont a napokban próbáltam ki egy Classic Vibe Telét, ami szintén fenyő, elképesztően jó. Vagy csak nekem volt új az élmény
Anno Leo fenyőből kezdte gyártani a Telecastert és a hangjával nem is volt semmi probléma, ellenben azért kellett váltani, mert könnyen sérült, relicesedett.
Akkor az volt a gond, ma meg pont az kell...
Kollégák! Ennek felületkezelési vitának, kb. annyi értelme van, minthogy a sunburst, vagy a fiesta red szól jobban...
Nyilván majd valaki jól meg fogja magyarázni, hogy a Relic az nem is szól olyan jól, mint a NOS. Pontosan annyira számít, minthogy milyen színű a gitár.
Inkább én voltam félreérthető talán. De a lényeg, hogy nem akartam leszólni senkit, egész sok oldala lehet ennek az idő elleni harcnak.
Meg mondjuk vintage buziként nem kellene írnom lehet a relicről semmit.
Megkövetlek ha félreérthető voltam, nem rád értettem a képzelgést, hanem általánosságban.
Persze a csavarok stb az korrodál tovább ha úgy csinálják egyáltalán, de ki tudja.
Értem én, hogy a faanyag elbírja. Rozssás csavar meg ilyesmi, szerintem az rohasztott. De nem akartam pöts lenni egyáltalán. Csak vicces, hogy ez megy most, és kifizetik a szétb.szott cs gitárok árát.
A képzelgésem meg abból eredet, hogy egy 60 éves gitárt ha alapból relicelve gyártottak volna le anno, hogy nézne ki most összességében.
Nem szövök én, csak szerintem egy rothasztott gitár 30 év használat után fossárothasztott gitár lesz.
Meg mondjuk a finishre és a hardver rothadásra gondoltam, mint relic.
Egy PU lakkos gitárról szerintem egy élet is kevés lekoptatni a lakkot, mármint segédeszköz nélkül és ahhoz is elég mostohán kell bánni a hangszerrel.
Nitro lakknál már más a helyzet, de ha az ember normálisan használja, tokban hordja, kicsit is vigyáz rá, hogy ha lehet ne verje oda nagyon sehová, akkor az is eltart jó sokáig.
Nekem tetszik a kopott gitár, nem nagyon érdekel, hogy ki mit mond róla, nem csinálok belőle titkot, hogy otthon vakargatom le róla a festéket. Az legnagyobb előnye meg tényleg az, hogy ha véletlenül megkarcolom, odaütöm, akkor sincs semmi gond, minden egyes karccal csak szebb lesz. Egy makulátlan, csillogó gitárnál nekem is elmenne a hajam, ha megkarcolnám...
úgy emlékszem pont Keith Richards volt az, aki miután hangszert rendelt a Custom Shop-tól, kérte, hogy ne nézzen már ki annyira újnak, "kicsit koptassátok meg" :)
a régi nitro lakkok koptak is rendesen, a modernebb poliuretán már kemény, mint a kád széle, alig bírtam leszedni belőle :)
nekem nagyon tetszik a relic, mint stílus, minél lefingottabb egy Fender, annál jobb.
Emlékeim szerint a 70-es,80-as években a zenészek úgyérezték a régi gitárok jobbak voltak.Viszont nagyon keveset lehetett találni a piacon.Ezért a fendernél a custom shop kezdte gyártani az ős modellek kölcsönkért megmaradt példányait.Aztán valamelyik sztárban felmerült,látszódjon is rajta hogy öreg.(tudjátok:ha valaki hülye az jó ha látszódik is rajta)Valahogy így született a relic.Hozzám került egy NOS 69 stratocaster közepes relic.Eleinte naponta törölgettem hátha,de nem.Nem vagyok relic hívő.Aztán ahogy teltek a napok egyre dögösebb lessz.Hát még a hangja...
Ellenben milyen a Vibro King? Nagyon gondolkodom én is egy ilyenben és úgy emlékszem, hogy neked nagyon bejött a cucc.
