Elkészítés: A fólia eltávolítása nélkül rakjuk be a 4 előre csomagolt virslit a mikrohullámú sütőbe, és melegítsük 750-900W -on körülbelül 5 percig.
Ha kész, távolítsuk el a fóliát.
Figyelem! A fólia és a virslik előfordulhat, hogy forróak! Óvatosan járjunk el! Rakjuk a tányérba őket (a fóliát a szemétbe), nyomjuk ki a mustárt.Tállalhatjuk kenyérrel, kaláccsal. Jó étvágyat!
Megjegyzés: Ha a madárinfluenzától rettegünk, kerüljük a baromfivirslit.
Miért, ha valakit tegyük fel "utálnak", annak rögtön az utcára kell vonulnia mutogatnia magát?
Nekem semmi bajom velük, de az ilyen, és ehhez hasonló megmozdulásokkal csak rontanak az esélyeiken, ami a társadalmi közmegítélésüket illeti. Maguk alatt vágják a fát..
A vajat a cukorral habosra keverjük. Hozzáadjuk a megolvasztott étcsokoládét és alaposan elkeverjük. Egyenként hozzáadjuk a tojások sárgáját és tovább keverjük. A tojásfehérjét a maradék cukorral kemény habbá verjük és kanállal a masszába forgatjuk. Végül beleszitáljk a lisztet. A tésztát kivajazott, zsemlemorzsával behintett 22 cm átmérőjű tortaformába simítjuk és 170 fokos sütőben kb. 1 órát sütjük. Kihűlve rácsra borítjuk és megkenjük a megmelegített sárgabaracklekvárral. A mázhoz a csokoládét darabokra tördeljük, lábosba tesszük az olajjal együtt és kis lángon (még jobb, ha vízgőz fölött) melegítjük. Hozzáadjuk a vizet és a cukrot, állandóan kevergetve összeolvasztjuk, majd bevonjuk vele a torta tetejét és oldalát. Megszilárdulva szeleteljük
Elkészítés: A vajat serpenyőben felolvasztjuk, a cukrot és a vaníliás cukrot hozzáadjuk. Kis lángon keverjük, míg a cukor el nem olvad benne, majd a tortadarát is beleszórjuk, felolvasztjuk. A tűzről levéve a darált diót is beleszórjuk, és hozzáadjuk - egyesével - a tojások sárgáját. A lisztet a sütőporral elvegyítjük, és a masszához adjuk. A tojások fehérjét kemény habbá verjük, és óvatosan a masszába forgatjuk. Kivajazott, bezsemlemorzsázott őzgerinc formába tesszük. Kb. 170 fokos sütőben 30-40 percet sütjük. Kifordítjuk a formából és hagyjuk kihűlni. Utána baracklekvárral bekenjük az egészet, és hűtőben dermedni hagyjuk. Végül tortabevonóval bevonjuk, és durvára vágott dióval megszórjuk a tetejét.
Elkészítése: 3-4 zsemélt kockára vágok, kiszárítom. 1 fej hagymát, 3-4 szelet szalonnát kis kockákra vágok, serpenyőben a szalonnát kiolvasztom, megpirítom a hagymával együtt. Elkészítem 1 tojásból, sóval, bögre liszttel és 1/2 bögre vízzel a galuskatésztát és abba beleteszem a zsemlekockát meg a hagymát, szalonnát, kis sót, borsot, majorannát. Jól összekeverem. Egy nagy alufóliát beolajozok, abba beletekerem a zsemlegombóctésztát és óvatosan egy nagy fazék lobogó, forró sós vízve beletéve abban megfőzöm. (Tűt kell beleszúrni, amikor nem tésztás, akkor jó.) Leszedem róla a fóliát, hosszú tálon felvágom, kicsit megvajazom és beteszem a sütőbe, hogy megpiruljon a teteje. Ti még ilyet nem ettetek! De ha megcsináljátok, fogtok.
Megjegyzés:
A narancsos őz konyakos áfonyával c. költeményhez ez passzol a legjobban. Testes száraz vörösbort igyunk hozzá!
Elkészítés: Kockára vágjuk a csontról letisztított pulykahúst. Üvegesre párolt hagymához hozzáadjuk és pároljuk. Só, bors, leveskocka és tárkony az ízesítés. Ezt így levéig főzöm. Babérlevéllel pikánsíthatjuk, esetleg mustárral. Fokozatosan öntöm fel vízzel, és amikor a hús már majdnem kész beleteszem a répát és a fehérrépát, amit kockára vágtam szintén. Sok tárkonnyal igazán finom. Felöntöm további vízzel és hozzáadom a mirelit borsót és babokat meg a gombát. Mikor már megfőtt minden, tejszínnel behabarom, és a krumpligombócott beleszaggatom.
Megjegyzés:
Egyik legkedvencebb családi ebédünk. Cípóba tálalva fennséges!!!
személyenként 1 csirkemell és 1 szelet baconszalonna,
20 dkg rizs,
30 dkg gomba,
5 evőkanál olívaolaj,
1 gerezd fokhagyma,
1 kis fej vöröshagyma,
1 evőkanál sűrített paradicsom,
vaj, só, bors, petrezselyem vagy rozmaring,
1 evőkanál reszelt sajt,
darált zöldségpüré vagy leveskocka.
Elkészítés: A kicsontozott, vékonyra szeletelt csirkemellet sózzuk, borsozzuk, majd lazán feltekerve csomagoljuk szalonnába. Forró vajon forgassuk át a tekercseket, majd lefedve süssük puhára. Sütés végén pirítsuk át a szalonnaburkot ropogósra. A tisztított gombát vágjuk fel apróra. Olajon pirítsuk meg a fokhagymagerezdet és a vékonyra szeletelt vöröshagymát. A fokhagymát dobjuk ki, ezután keverjük csak hozzá a gombát. Amikor a levét elforrta, öntsük hozzá a langyos vízben elkevert sűrített paradicsomot. Sózzuk, borsozzuk, húsz percig főzzük. Ezalatt a rizst is főzzük puhára. Keverjünk hozzá egy kanálnyi darált zöldségpürét és reszelt sajtot. Öntsük a mártást a tekercsekre. Díszítsük petrezselyemmel vagy rozmaringgal. Frissen tálaljuk.
A turul nem nemzeti és nem ősi jelkép már régen. Mindannyian tudjuk, hogy mit jelképez és ezért is takarítják el onnan. Szégyen, hogy ebből a jelképpből az lett, ami.
Elkészítés: A nyelvet megmossuk, enyhén sós vízben főni tesszük. 15 perc után kivesszük a főzőléből (melyet kiöntünk), vastag bőrét lehúzzuk, és a porcogós részeket is eltávolítva megtisztítjuk. A lehéjazott, vékony karikákra metélt vöröshagymát a felforrósított olajban üvegesre pároljuk, a tűzről félrehúzva meghintjük pirospaprikával, hozzáadjuk a nyelvet, és felengedjük annyi vízzel, hogy épp csak ellepje. Sóval, őrölt borssal, ételízesítővel, oregánóval, babérlevéllel ízesítjük, aztán lassú tűzön addig főzzük, amíg a nyelv teljesen megpuhul. Közben az olajbogyót leforrázzuk, majd leszűrjük. Miután a nyelv megpuhult, kiemeljük, s hűlni hagyjuk. A visszamaradt léhez hozzáadjuk a paradicsomlét, a ketchupot, a cukrot, az olajbogyót, és további főzéssel (fedetlen edényben) besűrítjük. A kihűlt nyelvet ferdén szeletelve, vékony szeletekre vágjuk, a paradicsomszószhoz adjuk, és még néhány percig tovább sűrítjük. A kész ételt az edényben hagyjuk kihűlni, majd egy evőkanál segítségével leszedjük, és eldobjuk a felszínre összegyűlt olajat. A szószt egy nagyobb tálalótálba tesszük, ízlésesen belehelyezzük a nyelvszeleteket, és az olajbogyókkal díszítjük. Hidegen tálaljuk.
Néhány jótanács: Az étel marhanyelv helyett 3-4 sertésnyelvből is elkészíthető. A marhanyelv mutatósabb, szebben szeletelhető, a sertésnyelv viszont ízletesebb. Mivel a nyelv nehezen puhuló belsőség, kuktában a főzési idő 75 percre rövidül marhanyelv, illetve 65 percre a sertésnyelv esetén. Ilyenkor a szükséges vízmennyiség is kevesebb, így a besűrítés időtartama is lerövidül. Remélve, hogy saját kreációjú ételem elnyeri tetszéseteket, minden kipróbálónak jó étvágyat kívánok!
Miért? Van akinek ez nem szimpatikus, van akinek az. A dolog lényege ugyanaz. Egy kisebbség villogtatja magát. Felőlem mehet mind a kettő, engem nem zavar.
Ázsia délnyugati nagy félszigete. Az arabok Belad al-Arab-nak, Dsezireh al-Arab-nak vagy Dsezireh al-arab-nak, a törökök pedig Arabisztan-nak hivják.
Fekvése, határai; kiterjedése.
A. óriási félsziget amely ÉNy.-on Sziria és Mezopotámia felől nagy homokpusztákból áll és 3 oldalról tenger övezi. Alakja szabálytalan négyszög, amelynek K-i illetőleg ÉK-i oldalát a Persa-öböl és az Omán-tenger, déli oldalát az lndiai-oceán és Adeni-öböl, nyugati részét pedig a vörös -tenger mossa. Hosszabb tengelye 2500 km., a rövidebb pedig a Vörös-tenger és Persa-öböl közt 1000 km. Felületét Behm és Wagner beleszámítva a Szinai félszigetet, 3.156 558 km2-re becsülik. Észak felől nem vonható meg biztosan a határa; Abulfeda szerint ilyenül szolgál az Eufrát alsó folyása Balisztól kezdve; Burchhardt szerint pedig csak Anahtól kezdve.
Partok.
A 3700 km. hosszu partok a különböző helyeken nagyon kölönbözők. Nyugaton óriási korallzátonyok és számtalan apró sziget környékezi; délen igen magasak, ellenben keleten alacsonyak; csakis itt vannak valamivel mélyebben benyúló öblei.
Területe, hegyei.
A. óriási nagy kiterjedésü, középmagasságu fensík, miként a Szahara, amely legnagyobb részében kopár sikságokból áll; ezek délen homokosak, északon kövesek. A fensíknak kelet felé van a hosszabb lejtője. A kopár sivatagokat hegyekkel takart vidékek szakgatják meg, ahol víz van és a föld megmívelhető. A félsziget közepe, a tulajdonképeni Nedsd, ilyen természétü; ezt lakatlan homoksivatagok környezik, amelyek a Vörös-tenger közelében levő hegyek alkotta szegélyig nyúlnak. Ennek Ny-i lábánál van a Tehama, forró, homokos partvidék. A Nedsd, Arábia többi megmívelhető részeivel együtt a félszigetnek legalább felét, sőt majdnem 2/3-át teszik; egy harmada azonban lakhatatlan. A déli homokos szigeteket Dahnának, a nyugati és északi köves pusztákat pedig Nefudnak hivják. A homokrétegek vastagságát 120-180 m.-re becsülik; ezek alapja nagyobbára gránit, sok helyen bazalt és néhol mészkőréteg. A. hegyei közül a legjobban ismert az, amely a Vörös-tenger mellett huzódik el tőle 3 napi járásnál tovább soha el nem távolodván; e hegylánc az É. sz. 20 és 18° közt éri el legnagyobb magasságát, körülbelül 2500 m. Ettől a helytől délre a Bab-el-Mandebig a hegylánc széles fensíkká lesz, amelyet számtalan völgy tesz szakgatottá. A félsziget délkeleti végében emelkedik az Akhdar-hegység. Középen különböző, kevéssé ismert hegylánc takarja a Nedsdet. Medinától északkeletre van a Harras nevü vulkanikus vidék, amelyen azonban müködő vulkán nincs. A hagyomány szerint a Harrat-en-Nar-nak még Omar khalifa idejében is volt kitörése.
A vádik.
A.- nak nincs egyetlen egy olyan folyója sem, amely vizét a tengerbe öntené. Aszirban, amint a félsziget legmagasabb részét nevezik, látták az egyedüli folyammedreket, amelyekben egész éven át vizet találhatni, de ezek ís rövid keleti folyás után a homokban vesznek el. Ugyanez történik a Nedsdben eredő Aftánnal, amelyet az arab írók említenek. Nagy számmal vannak A.-ban, az esős időszakot kivéve, száraz medrek, a vádik; ezek közt a legjelentékenyebbek a Szirhan, amely a Hauránban (K.-Sziria) kezdődik és a Nedsdtől északnyugatra fekvő Dsuf oázisban ér véget; a Dauaszir, amely a kevésbbé ismert Aszir és a Nedsd délnyugati része közt szolgál közlekedő útul; er-Rumma a Vörös -tenger mellett elnyúló hegylánctól az Alsó-Eufrátig ér, beléje inindkét oldalról számos más vádi torkol.
Az éghajlat
A. egyes részeiben nagyon különböző. Jemen hegyeiben jun. közepétől szept. végéig, Hedsaszban dec.-ben, a keleti hegyekben nov.-től febr.-ig járnak esők. A danakon és nefudokon, meg a parti sikságon sokszor egész éven át nem esik egy csepp eső sem. Ugyane helyeken a forróság is a legnagyobb, augusztusban ritkán száll le nappal a 43° alá. A hegyes vidékeken hűvösebb az időjárás; Jemen egy részében a téli hónapokban fagyni is szokott. Legegészségesebb vidék a Nedsd, ahol A. forró szele a szám vagy szmum is elveszti erejét.
Fölosztás.
Természeti sajátságai szerint A.-ban a következő részeket szoktak megkülönböztetni: a) a Hedsasz a Vörös-tenger mellékének északi része, b) a Jemen a félsziget délnyugati szöglete, c) Hadramaut, d) Masrah, e) Oman, mindhárom az Indiai oceán partjain, /) Asza, a Persa-öböl mellett, végül a különböző nefudok és dánák a félsziget belsejében és északi részeiben és a Nedsd a középen. Ptolemaios 3 részre osztotta föl A.-t: A. petrea, A. deserta és A. felixre; az volt az, amely a Holt-tengertől délre és keletre fekszik; a II. volt a középső homokos rész és a III. a mai Hedsasz, Jemen, Omán és a Nedsd. Politikailag A. 3 országra oszlik: a) Ománra, amelynek szultánja Maszkatban székel; b) Nedsdre, amely A. középső részeit foglalja magában és Riadban székelő vahabita fejedelemnek hódol és e) a török szultánság területe, amely Hedsaszt és Jement foglalja magában és bár van török főkormányzója, aki Taifban székel, inkább csak névleges, mert a legnagyobb tekintélynek mégis a főseik örvend Taifban. A Hedsasz és Jemen közt, valamint Hadramaut, Marah és Asza, végül a nefudok és danák apró, egymástól független részekre oszolnak, melyek csak az illető törzs seikjének tekintélyét ismerik ei. Aden 1838 óta angol birtok.
Termékek.
A. egykor tömjénjéről volt híres, de ezt nem maga termelte, hanem Abissziniából és Indiából kapta. Ma legértékesebb terméke a kávé, melyet főképen Jemenben termesztenek. A balzsamfa ugyancsak itt és Hedsaszben nő, a pamutcserje pedig Ománban. Elterjedtebb hasznos növények még a szőllő, akácfa, amelyből a gummit nyerik, a narancs-, füge-, barackfa, de mindenek fölött a mindenütt található datolyapálma, amelynek rendkivül sok a válfaja. Termesztenek ezenkivül Arábia termékenyebb részeiben rozsot, kukoricát és durrát is nagyobb mennyiségben. A. háziállatai szarvasmarha, juh, kecske, szamár stb.; vadak: az oroszlán, párduc, leopárd, sakál, gazella, stb.; de A. igazi állatai a ló és a teve, melyeket gonddal tenyésztenek, és amelyek legfőbb kincse a vándor araboknak. A legjobb fajtájú ló és teve hazája a Nedsd.
Ásványok.
A.-t az ókoriak aranyban, nemes ércekben és drágakövekben gazdag országnak tartották. Ma azonban mindennek nyomait sem találják. Kősót itt-ott bányásznak; Wellsted Ománban talált galenitet és rézérceket; ólomércet bányásznak Ománban, de mindezt nagyon csekély mennyiségben.
Lakosok.
A. lakói, az arabok (l. o.) közt két ágat lehet megkülönböztetni: a beduinokat, akik nomádok és állattenyésztők, és az al-el-madarokat vagyis házlakókat, akiknek állandó lakóhelyeik vannak és földmivelők. A fizikai sajátságaiban és nyelvében meglehetősen egységes arab népnek e két ágra való oszlását A. természeti sajátságai eléggé megokolják. Arabokon kivül nagyobb számban találni szerecseneket, banjánokat, indiai bevándorlottakat és zsidókat. Az ipar nagyon kezdetleges; a kereskedelem a banjánok kezében van. A beviteli kereskedelem főcikkei: vászon-, pamut- és selyemkelmék, fűszerek, cukor, tömjén és mirrha, vas-, acél- és réztárgyak, fegyverek és fényüzési cikkek; a kivitelé: kávé, datolya, állati bőrök és lovak. A lakosok számát 5 millióra becsülik, akik közül 1.500,000 a nomád. Nevezetesebb városaik Mekka, Medina, Maszkat, Taif, Dsidda stb. (l. ezekket).
Történelem.
A. a maga járhatatlan pusztáival nomád életet folytató lakosságával, alig hozzáférhető magas partjaival, a behatolást megkönnyítő folyók hiányában arra látszott kárhoztatva, hogy a világ többi részétől elszigetelt maradjon, Ennek dacára A. az emberiség fejlődésére rendkívüli hatást gyakorolt. Az arabok uralma Mohammed föllépte után csakhamar kiterjedt az akkor ismert világ felére, mindenütt mély nyomokat hagyva maga után. A bagdadi kalifátus elenyészte után e hatás rendkivül alásülyedt, de Afrika K-i és É-i részeiben az arab kultúra még máig is jelentékeny. Az arabok külső fényes történetében a tulajdonképeni A. vajmi csekély szerepet játszott. Ennek Mohammed előtt való történelme nagyobbára egyes mitoszokból vagy száraz genealogiákból áll, amelyekre némi világot csupán az ujabbkori összehasonlító nyelvtudomány vétett. E hagyományok szerint az arab nép három törzsből áll; ezt a 3 törzset a következő nevekkel jelölik meg: aribah, a mutaáribah és musztáribah. Az első szerintök rég elpusztult, a második Ťtisztavérü arabť-ot jelent (ez Jemenben lakik), a harmadikat, melynek neve arab keveréknépet jelent, maaditnak is hívják, Hedsaszban székel. Fresnel az arab hagyományokból azt következtette, hogy kipusztult törzsnek utódai azok az arabok, akik Jemen és Omen közt laknak. Az ilyen népek történetírói a Mohammed előtt való időkről csak gyéren emlékeznek meg; így a Ť Királyok könyveť Sába királynő látogatásáról tesz említést, aki fővárosától, alkalmasint a Jemenben levő, későbbi Marebból indul el, hogy Salamon királyt meglátogassa. Nagy Sándort az A. ellen vezetendő hadjáratában halála akadályozta meg. Augustus császár 22-ben Kr. e. Aelius Gallust, Egyiptom prefektusát küldi A. ellen, s Aelius Mariaban (Mareb-en), a himiari királyok fővárosán túl Hadremantig nyomúl előre. De A. függetlensége nagyjában megmarad. A kereszténység sem tudott mélyebb gyökeret verni A.-ban. Nagyobb világosság A. történetén csak Mohammed (l. o.) fölléptével ömlik el. De amint a kalifák győztes hadaik élén Ázsia, Afrika és Európa jelentékeny részeit bekalandozzák, A. népeinek élete ismét homályba borúl, a bagdadi kalifátus elenyészte után pedig A. története megint nem áll egyébből, mint az egyes harcias törzsek küzdelmeiből. A XVI. században a törökök elfoglalják Jement, de a XVII. században ismét elvesztik. 1508-1659-ig Maszkat a portugálok fenhatósága alá kerül. A XVIII. században a vahabiták vetik uralmuk alá csaknem az egész Vörös-tenger mellékét. 1811-ben Mehemed Ali, Egyiptom pasája a Hedsászt és több parti várost hajtja hatalma alá. Azóta a török uralom, legalább névleg, A. keleti részeiben áll fenn, bár e névleges uralomért is folytonosan kell küzdenie, miként az 1892-ki lázadás is mutatja.
valójában a gibson gitárok is úgy készülnek, hogy délkeletázsiában pápuák által ősi elektromosgitár készítési hagyományok szerint pozdorjából kipréselt hangszereket átviszik az usába és ott ráragasztanak egy gibson matricát, a sok bugris meg már nem tudja mennyit fizessen érte
Nem vagyok profi snookeres, öccő" jáccottam életemben, de karambolban és púlban elég jónak mondanak! Aki + akar tanulni jáccani, nem sznúkerrel kell kezdenie!! A ssznúker gecinehéz a többihez képest!
Tavalyelőtt egész nyáron ment a hirdetés az ALFÖLD TV-n és nem kellett senkinek a lakás...
Mindegy, már be van lakva:)
SOk szerencsét a fészekrakáshoz!
mi a baj vele, itthon akkora jólét, hogy simán hozzájuthatunk egy ilyen lakáshoz, ha meg pont nincs ennyi pénzünk, akkor a kedvező hitelek révén simán menni fog, nemde?
A Duna-parton a Petőfi híd és a Lágymányosi híd közötti részen épülnek új társasházak. csak kíváncsiságból érdeklődtünk az árakról, hát a legdurvább az (Dunára néző, erkélyes, stb.)közel 1 milla / négyzetméter!!!!!
Hát? Azér ezt nem hiszem. Akkor ez volt. Sürgősen kellett keresnünk valami olcsót. Vagy 2 hónapig kerestük úgy hogy a friss aprót még reggel fellapoztuk és felhívtuk ami volt 25-30 közt. A 30 már maximumnak számított. Délután az ilynek már elkeltek. És nem is volt benne sok. Max 10 hirdetés. Olcsóbban is lehetne de itt legalább nem lakik velem a főbérlő. Egyébként ez se az apróból került, hanem ismerős által. Most meg már költözik a faszom egy 5ezresért.
Újpesten egy másfél szobás 35 m2-es berendezett lakás kiadó. 50+rezsi az ára.
Nem tudom, hogy lehet-e alkudni.
Ha valakit érdekel, az hívja a:
06 20 338 9738-as számot.
Jó barátom a lakás tulaja, lehet rám hivatkozni.
