!!! MUTAMEG !!! - Ide töltheted fel a HANGMESTER.HU MUTAMEG pályázatára szánt dalodat egy rövid dalszövegmagyarázattal (Határidő: 2022. december 6.)
Pályázati kiírás: www.hangmester.hu főoldal
Ahhoz hogy hozzászólhass a témához, előbb be kell jelentkezned!
JCM800 megküldve, Mesa V30 láda, TS9 Tube Screamer (a jó chippes) sok drive-val, kevés tone-nal, 87 standard strat Fender Custom Shop 69-es pickupokkal. Nyaki pickup végig... Egyébként dettó ugyanezzel a beállítással ment az első szóló is.
Mondtam már neked sokszor, hogy éger strat az nagyon nagyon nagy megfejtés... Ez a búgó fényes krémes szólóhang abból jön ki...
Nekem az eddigi legdurvább saját nóta egyik riffje sikerült olyanra,h utólag hallgatva tiszta Death - Symbolic...de úgy döntöttem sok agyalás után,h benne hagyom,mivel nem direkt nyúlás,inkább az egyik kedvenc zenekarom/zenészem előtti tisztelgésként fogom fel.
Főleg, hogy a második szóló kezdőfiguráját egy az egyben Mike MacCreadytől vettem (pont így indul a Yellow Ledbetter szólója, no meg az Alive-ban is benne van vastagon), de ez is koncepció egyébként, mert azt találtam ki, hogy tele szeretném pakolni a demót olyan kis utalásokkal, amik a nagy kedvenceinkre utalnak. Van egy Sandinista c. számunk, az ugye Clash, a nevünk egy Rollins Band nótából van, az a kis fikcsi a szólóban Pearl Jam, meg még van egy szövegben kis Neil Young utalás is... Amolyan kis hidden tisztelgés szerintem, semmint nyúlás...
Igazából tényleg nincs semmi extra benne, blues-skála meg némi vendéghang itt-ott, aztán annyi. Tudok ennél bonyibban is játszani, csak valahogy ezek a tufa témák úgy éreztem ilyesmi vaaaahgrrr típusú szólózást kívántak. Nyilván, nem én akarom megváltani a rockgitározást és így nem is törekszem rá...
Viszont szerintem ez a "tanult dolog, hogy válik feelingessé" kérdésfeltételed már eleve hamis. Olyan, mintha azt feltételeznéd, hogy ami tanult az nem lehet feelinges meg, hogy valami attól feelinges, hogy nem tanultan játsza valaki. És ez szerintem óóóóóóóóóóltári nagy tévedés.
A feeling nem csak szívből meg zsigerből jön, hanem abból is, hogy tudod, hogy mit csinálsz és nem csak össze-vissza nyomod "feelingből", aztán majd csak lesz valami...
Lehet, hogy nem jött át a felvételen, de nem fogtam magam és rádaráltam valamit az egyszerű témára, hanem előtte átgondoltam, hogy mit akarok csinálni, meg mit akarom, hogy hangulatában hozzon a dolog.
Szerintem a feeling a kibaszott jó timeban van meg abban, hogy jó helyre kell rakni a jó hangokat. És én azért járok tanárhoz, meg azért gyakorolok, hogy ezekre ráérezzek. Ha meghallgatod a szólókat, talán lehet érezni, hogy igyekszem a jó hangokat rakni a hangsúlyos helyekre és igyekszem jó mindezt jó time-mal csinálni, mászkálok fel/le, hogy ne az legyen, hogy egy fekvésben tolom végig az egészet, kiállok itt-ott, megpörgetem néha, van eleje a témáknak és meg is érkezem valahova a végén stb. Ha meghallgatod, szerintem lehet ezeket érezni...
Persze nem vagyok egy nagy spíler, az biztos, és nem tudom megcsinálni, amit pontosan akarok, de az tuti biztos, hogy amióta tanárhoz járok és effektíve tanulom, hogy hogyan tudnék jobb gitáros lenni, azóta sokkal, de sokkal jobban megy minden és a régi önmagamhoz képest sokkal, de sokkal feelingesebben is játszom és persze sokkal, de sokkal kevesebbet kamuzom...
