A gépiesség egy dolog, egyébként ember van a produkció mödött :)
A lényeg, hogy valódi akusztikus dob, valódi emberrel és az eredeti dobhangokkal, semmi mahináció
Csak mert éppen dob felvételéről megy a diskurzus, kérem, hogy hallgassátok meg ezt a darabka dobot és mondjátok el róla a véleményeteket:
Ez az Attól is, aki nem szakértő, de főleg a stódiós szakiktól.
Thanx.
Norman!
A profi dobfelvételnek alapvető feltétele a stúdió képességein felül a dobos tudása is.
Erről már írtam ebben a topic-ban is.
Addig, amíg a próbatermek többségében akár a méretek, akár a körülmények miatt lehetetlen az egyedi hangszerek kigyakorlása, a többivel történő együtt hallgatása, addig sajnos a dob is azok közé tartozik, akiknél a stúdióba döbbennek rá, hogy "jé, te ezt játszod...".
És innen nézve még nagyon messze van a stúdióképes, korrekt játék.
Elnézést kérek a dobosoktól, hisz nagyon sokan vannak nagyon jók, ügyesek, stb. Viszont láttam már olyat, hogy a verő pörgetése jobban ment, mint a "papa-mama".
És ezek után a kínlódva felütött ritmusképlet utómunkája már szükségszerűen ritkítja az életet, a dinamikát a játékból.
Arról nem is merek szólni, hogy a frissen vásárolt dobmikrofonaimat egy héten belül szétverte egy doboskolléga.
Tehát a dobhangzásban is kettőn áll a vásár...
kedves noiseless.
Köszike az infót mindenkinek(DI box) csak egy két dolgot szeretnék megtudni a cuccodról de ezt inkább e-mailban kéne légyszi ird le a mail cimed ide vagy küldj nekem egyet a msi@axelero.hu -ra és majd ott folytatjuk.köszi
Elnézést a késői reagálásért, a sok beírás közé hamar beolvadt a tiéd is. Olvastam közben Mastertape #1084-es üzenetét is. Igaz, tényleg nem szívesen adnám ki sok év "gyümölcsét", de bármilyen kérdésre készséggel válaszolok, s ha kell segítek is. E-mail-en elérhető vagyok, de itt is reagálok érdemben.
Szuksegem volna egy olyan studiora Budapesten, ahol nagyon profin tudnak dobot venni, de azert nem kerul csillagaszati osszegekbe. Elsosorban olyan hely erdekelne, ahol nagyon jol bemikrofonozzak (alap meretu dobcucc), es a felvetel utan savonkent ki tudjak irni a wav fileokat, hogy en kesobb ossze tudjam keverni. Mivel en kulfoldon elek, itt keszul a felvetel, de magyarorszagi dobos venne reszt benne. Eloszor teszt keppen 2 nota dobjat kellene felvenni. Szoval erre keresnek studiot per pillanat. Aki tud ilyet, vagy netan maga is rendelkezik ilyennel, az kerem irjon a kenomajas@hotmail.com cimre.
Figyelem! Miskolcon megnyitotta kapuit a Hang-Art hangstúdió. Hangfelvétel, zeneszerzés, hangszerelés, videoklippkészítés. Stúdióbérlet napi 25.000 Ft, egy óra 2.800 Ft. Érdeklődni lehet:
20-9107950
leonsun@freemail.hu
Steven.
Hol akarod használni? Stúdióban, vagy élőben?
Stúdióban nincsenek veszett távolságok, de ha az a szempont, hogy valahova szimmetrikusan menjen be egy gitár, vagy szinti jel, akkor érdemes használni. A passzívok általában transzformátoros leválasztásúak, azaz bizonyos értelemben frekvenciaátvitel függőek. Nem mindegy, hogy melyikkel mit akarsz feldolgozni: basszust, vagy gitárt pl.
Az aktívak elektronikusan szimmetrizálnak és ezen felül opcionálisan még erősíteni is tudnak a jelen. Erre figyelni kell, mert nem mindegy, hogy hogyan. Ezalatt azt értem, hogy pl a behringer, vagy az olcsóbb olasz márkák okozhatnak meglepetést. Speciel nekem egy behr. Di4000-es van és elég rendben van.
A Di 20-asod lehet, hogy éppen a hibaszázalék a cég felhozatalában...
Ahol hasznos az valóban a re-amping. Lásd korábbi írások, vagy kurzusaink idevágó témái.
Mivel alapjában a dibox splittel is, így simán ketté lehet választani (leosztani) a jelet, melyet egyből tolhatsz be a gépbe és ott mehet a realtime gitár szandolás, de ezen felül mehet ki egy erősítőre, ahol úgy szól, ahogy kell és fel lehet venni miksivel - szintén a gépbe.
Értelemszerűen, ha van egy nagyon gyenge hangszedőjű gitárod, akkor az általában +20 dB-s erősítés még segít is a dolgon, bár természetesen ilyenkor a zaj is ennyivel nő.
Szinpadon pedig úgy műxik, ahogy Fidós barátom felvázolta. Medve, meg minden...
Akkor ezek szerint fejlesztettek rajta. Nekem hamar elment, valahogy olyan semmilyennek éreztem anno.
A spiriten viszont csodálkozom. Dehát ízlések és falikárpitok...
Nekem az egyik ref végfokom az Alesis RA100-as. 13 éve gond nélkül jelen van, volt, hogy hangosítottam (!) is vele. Per pillanat a kis Tannoy 600-asokat tesztelem rajta és naggggyon meggyőző.
Mastertape: Alesis M1 active MkII... Most akcióban volt, mondok veszek még a húgomnak is Szarakodik a refernciaerősítőm(?), gyorsan kellett valami pót... A Spiritek görbéjére már nem emlékszem (tudom, net!), de a középmagasak akkor voltak másik helyen természetesek, ha a stúdióban néha már zavaróan sok volt. Az M1 első hallásra "igazabb"...
Steven: Asztalláb alá, hogy ne billegjen. Kertbe, sáros földre jobb a stereo (nagyobb felület), vagy a rackes B...R. Én csak passzívokat használok, semmi bajom velük. Mastertape mondotta volt eccer, hogy a gitár re-ampinghoz szükséges D.I box csak aktív lehet, de majd ő válaszol. A DI box lényege elsősorban az audio jelek szimmetrizálása, a szimm .jelet messzebbre és zajtalanabbul lehet vinni, pontosabban fogalmazva: visszaalakítva lesz zajtalan. Másik hasznos tulajdonsága a galvanikus leválasztás, brummok esetére (Erdélyben medve ellen neeeem, igeeeen, az ellen nem vééiid!!!).
hova kell és hova érdemes DI boxot rakni?ezen kívül passziv vagy aktív?
Még egy kérdés van egy b..ultra DI 20-asom és ugy tűnik mintha egy kicsit zajos lenne nektek mi a tapasztalatotok vele kapcsolatban?
Fidós. Most melyik Alesis-t használod?
Nekem volt az M one passzív és talán egy kicsit szinesebb volt, mint a Yamaha NS10-es. Merthogy méretre dettó.
Spirit miért nem jött be?
Steven! Az tuti, hogy Noiseless nem adja ki a kpacsrajzait. Miért is tenné? De a neten számtalan sémát találsz.
Nekem van néhány origin Urei, Orban, Telefunken leírás, de kérdéses, hogy milyen eredménnyel szólalna meg, ha megépítené valaki.
Ha beütöd Google-ba, hogy Preamp Shematics, akkor igen nagy mennyiségben találhatsz mindenfélét.
tud valaki ajánlani valami oldalt, ahol pár oldalban össze van foglalva egy olyan téma, hogy monitorozás, lehallgatás hangosítás (hangszórók szemszögből)?
Egy egyetemi vizsga egyik tételének fele ez, de nincs jegyzetem hozzá, szóval olyan komolyságú kellene.
noiseless! Az Alesis monitor egyelőre kedves a füleimnek. Részletezőbb hang, pontosabb térleképzés, bár ez lehet, hogy csak a pillanatnyilag kicsit szélesebb stereo távolság miatt van... De köszi a bíztatást!
Menjetek föl az amerikai LECTROSONIC oldalára, és majd megtudjátok "mitől döglik a légy" :) Pillanatnyilag ez a menő cucc wireless témában a filmszakmában például. És, az is kiderül, miért "veri" a többit. Hát, itt kezdődnek a megbízható wireless darabok.
üdv, noiseless
Idézem: "Transfer, Rexer, Shure, AKG, Beyer Dynamic, és végül az Audio-Technica. Ez utóbbiból a legdrágábbakat is próbáltam, de engem jel-zaj viszonyban érdekes módon (főleg torzítóval) jobban meggyőzött a 2110G. Tehát most ezt használom, és nagyon szeretem."
Egyébként menjünk innen a stúdiós cuccoktól, ez itt off.
én sem tudok meg tutod ezek titkolva vannak igazából de hidd el hogy tényleg nehéz jól összehangolni.én is próbálkoztam ilyennel,de katasztófa volt,jobb ha veszel.amúgy saját vélemény hogy a kábelnél jobb jel közvetítő nem igen van.nem hiába hnem használják híres zenészek az antennát.
ez egy nagyon jó dolog amit irtál végre más szemszögből is meg közelítjük a dolgokat.(elektrónikai)a kérésem a kövi lenne az általad épített preamp kapcs rajza kéne nekem mert pont kéne egy nekemis hasonló problémákhoz.nagyon kéne.
HAB A TORTÁN : Hogyan határozzuk meg a, pl hangkártyára meg nem adott bemeneti impedanciához kívánatos soros ellenállás értékét ???
Csak, ha elektronikus szakemberek is olvasnák: 2 csővoltmérővel, oszcilloszkóppal és generátorral ismeretlen impedancia különböző frekvenciákon való meghatározása hétköznapi feladat.
De, mit tegyen, akinek nincs ilyen műszerparkja ?
Az adott problémánál maradva : Tudjuk, hogy +4dBV-ról -10dBV-ra kell illesztenünk.
Kell hozzá 1 darab 1 MOhmos trimmer (beállító) potenciométer. Szétszedjük a fogadóeszköz csatlakozóját, a meleg pontról leforrasztjuk a vezetéket ( pl 6.3-as Jack csúcsa) és sorba bekötjük a trimmer potit max ellenállásértékkel.
Nem szakemberek figyelmébe: a trimmerpotinak 3 kivezetése van. Egyik kivezetéseként a csúszkához csatlakozót, másikként bármelyik végét használjuk. Digit multiméterrel győződjünk meg róla, hogy a potit egyik szélső helyzetébe tekerve, most max ellenállásértéket mérjünk. ( a trimmer névleges értékét, a középső kivezetés, és a használni kívánt egyik vég között )
Ezután a mérés menete:
1. A mixer valamelyik input csatorna INSERT OUT-jára csatlakoztassuk a fogadó eszköz (pl hangkártya) LINE IN bemenetét, a már közbeiktatott trimmer potméterrel.
2. A csatorna GAIN szabályzóját tekerjük le a minimumra (legérzéketlenebb állás)
3. A csatorna FADER, és a MASTER FADER a pult felfestett skáláján legyen 0 dB-be tolva
4. A kiválasztott, és már INSERT-ben csatlakoztatott inputcsatorna LINE IN bemenetére valamilyen forrásból ( pl "A" hang, vagy bármilyen más mérőjel ) adjunk bármilyen szintet
5. Az input csatorna GAIN szabályzóját kezdjük feltekerni úgy, hogy a mérőjel a MASTER VU métereken "0"-át mutasson.
6. Nyissuk meg a PC-n a hangkártya mixerét, melyen általában van VU méter is, ráadásul hiteles. Ha ilyen mégsem lenne (nekem ugyanis van), akkor nyissuk meg az editáló software-t, amiben látható a REC VU méter
7. Most következik a trimmerpoti szabályozás. A korábban max ellenállásértékre állított potit addig tekerjük, amíg a hangkártya mixere VU méterén, vagy az editáló software VU méterén "0" dB-t észlelünk.
8. Ekkor hitelesített a szint-illesztés
9. Egy digitmultiméterrel megmérjük a beállított trimmerpoti ellenállásértékét. Ezt az értéket egy fix ellenállással helyettesítjük "örök időkre" :)
"Csak ennyi". Egyébként nem ördöngősség.
Viszont, amit nyerünk rajta : optimális illesztés, s nem billegünk ide-oda a dinamika és jel-zaj viszony háborgó tengerén.
És, ha már a minőségromlás, mint lehetőség felmerült, akkor megnyugtatólag közlöm, hogy az általam felvázolt egyszerű megoldás : Ezt teljesen kiküszöböli.
Szemben Fido barátom által javasolttal, melyben Ő is jelezte pl a j/z arány csökkenését.
Merthogy, abban az esetben pontosan 14 dB-t romlana a nyugalmi zajérték !!!.
Ennyivel magasabb nyugalmi kimeneti zajt kapna a hangkártya bemenete ! Ez pedig TETEMES GÁZ !!!
Hát, például ezért teszek lehetővé én is ilyen opciót ( output PAD +4, -10 dB kapcsoló ), az általam gyártott preamp kimenetén.
És, itt az alkalom, hogy megjegyezzem, ezt a problémát elég kevesen értik, pedig ez is beletartozik a stúdiózás ABC-jébe !
Már próbáltam. 0-ra tekert gain mellett is olyan jelszintet produkál, ami túllövi a kártya bemenetét. Ezt én is furcsáltam először, de aztán megnéztem a gain poti skálázását és az 10-60-ig van (nemtom milyen mértékegységgel, mert az ott nem látszik).
Azért köszi!
Nur nicht "besaren" - mondja a németül aligtudó magyar :) ( csak nem besz*rni )
Mindent lehet illeszteni, csak akarni kell, feltéve, ha minden adott hozzá.
Ehhez a "feladathoz" 2 adat szükséges, amiből az egyik már adott : +4 dB-ből kell -10 dB-s szintet kell nyerni. A másik adat : a hangkártya "LINE" bemeneti impedanciája, amit saccomra, néhányszor 10 kOhm-ban adnak meg, ha nem tévedek.
Közbevetőleg : a +4dbV azt jelenti, hogy 1 Volt felett +4 dB-s a szint, azaz 1.5849 Volt.
A -10 dB-s szint azt jelenti, hogy 1 Volt alatt -10 dB, azaz 0.3162 Volt
Tehát az 1.5849 V-ból kell 0.3162 V-ot nyerni. Egyébként tök fölösleges ilyen pontos értékekkel számolni : Ez jó közelítéssel 5 x - ös feszültségtöbbletet jelent.
Miután, ide most nem tudok berajzolni egy feszültségosztót, ne kérdezd, hogy miért, csak fogadd el, hogy a hangkártya input paramétereként megadott bemeneti impedancia ( input impedance ) értékét meg kell szorozni 4-gyel! Ez, egy ellenállásértéket fog jelenti.
Például, ha az adat : 30 kOhm, akkor a 4-gyel szorzás után 120 kOhm-ot kapsz. Elmész egy elektronikai szaküzletbe, és kérsz egy 120 kOhmos, 1% tűrésű, fémréteg ellenállást.
!!! Ezt az ellenállást a jel-út meleg pontjába sorosan be kell kötni !!! És, kész az illesztés !
Egészségedre !
(Mégis magyarázat, pedig triviális : Miért kell 4-gyel szorozni ? Mert az osztó alsó tagja 1, az input impedancia. A felső tagja 4-szer annyi. A kettő összege pedig 5 ! A teljes osztó 5 egység, az alsó tagja 1. Az osztási arány pedig a kívánatos 5.)
VAN EGY MÁSIK, ennél korrektebb megoldás, amihez már a meghajtó kimeneti impedanciája is szükséges, azaz a keverőé.
Merthogy az előbbi megoldásnak, bár elektronikusan pontos illesztés, van egy jelentős hátránya. Éspedig, ha a kapott érték ( pl a 120 kOhm ) túlságosan "elszáll", azaz nagy érték, akkor a kábel hosszától függően magas veszteséget okozhat ! Emiatt, azt például csak a hangkártyához csatlakozó Jack dugóba célszerű beforrasztani, s akkor eliminálható a magas probléma !
Visszatérve a MÁSIK megoldásra:
Ha, a két impedancia-adat ismert - mixer direct out, és fogadó oldal input -, akkor a kettő ismeretében kiszámolható, a már az outputra csatlakoztatható feszültségosztó abból a célból, hogy a meghajtó ( direct out ) kimeneti impedanciája az eredetihez közeli értékű maradjon. ( Amit a kábel fog "látni" ). Ebbe, itt nem megyek bele részleteiben. Maradj az első megoldásnál, ha self-made akarod megoldani.
Természetesen, mind a 6 csatornádon ugyanazt az ellenállást kell a Jack-be majd beforrasztanod.
Ettől féltem. :(
Köszi a tippet, de sajna nekem 6 insert jel kéne, úgyhogy az aux nem az igazi. A hangkari gépkönyvében meg ez van: "Input 3-8 with unbalanced 1/4" connectors (line level 10dBv)." Ezekszerint jól sejtettem, hogy valami nem 100-as. :(
Nincs valami 5let, hogy hogy lehetne a jelillesztést fájdalommentesen (olcsón, de minőségromlás nélkül) megoldani? Thnx.
Az insertek - tapasztalataim szerint - legtöbbször +4dBV-sek, a vonalkimenetek pedigh -10dBU-sak... Ha az insert túúúl magas és a master- sub- stb. kimenetek foglaltak, akkor végszükség esetén hasnyáld az aux-ot... akkor még a Borisz Jelszint is állítható.
Hány cucc van benne? Húzd ki a hálózati kábelt az összesből, majd mindig csak egybe visszadugva, és azt az egyet bekapcsolva nézd meg, hogy melyik a ludas. Lehetőleg ne kézzel, hanem multiméterrel, vagy ha az nincs, fázisceruzával.
A hibás cuccot kiveszed a rackből, elviszed szerelőhöz, aki pár perc alatt megcsinálja.
Így ne nagyon használd, életveszélyes. (Meg a többi cuccra nézve sem életbiztosítás. Hátha ez jobban motivál... )
Elég, ha csak abból indulunk ki, hogy a broadcast szintű kamerák keresője egy kb 1 coll átmérőjű, ff katódsugárcső, amit egy tükrös és nagyítós lupe követ még, hogy az operatőr láthassa.
Magyarán Noiseless példája áll, miszerint a katódsugárcső képét fel kell nagyítanunk ahhoz, hogy értékelhető képet kapjunk.
Ha történetesen színes crt képét akarjuk ilyen módon az operatőr szeme elé vinni, akkor a nagyítás során a színes maszk (rács) annyira felraszterezné a képet, hogy értékelhetetlen lenne a tartalma.
Egyszerűen a gyártási technológia olyan, hogy a crt-k rácssűrűségét már nem lehet csökkenteni, illetve már nincs értelme bizonyos méretnél nagyobb képcsöveket gyártani, mert ott meg akkora lenne a rács, hogy simán látható.
Ugyan ez a probléma volt az lcd projektorok kezdeti időszakában, hogy a nagyon felnagyított képátlónál már centis méretű volt a maszk.
Ráadásul még a kb 3-4 collos viewfinder, ami a kamera tetején van, az is túl kicsi lenne a figyelmen kívül hagyható rácsméret szempontjából.
Sőt próbáltam már dolgozni 6 collos lcd panellel és az is gyalázatos képet adott, gyakorlatilag csak tájékoztató jellegű volt a kapott kép.
Nem akartam a homályt még homályosabbá tenni...:)
#1038 alatt írtakat azzal tudom még alátámasztani, hogy szabad szemmel is, de nagyítóval egyértelműen látható a színes képcső felületi maszkja. Működés közben, közelről szinte "virítanak" a színes, függőleges szegmensek.
Ez a konstrukció nyilván nem lehet "versenyképes" élességben, és "videotartalom-követésben" az egy f-f sugarú megjelenítéshez képest.
Az analógia-célú témabedobással azt érzékeltettem volna, hogy míg az f-f jel egy komplex, egysugarú videotartalom, addig a színestechnika különböző fázis-b*szogatott" jelek összességének az eredménye. Megtetézve a színes megjelenítők gyártástechnológiai pontatlanságaival és korlátaival.
Azért annak a 3 elektronsugárnak az "árnyékmaszkos céllövöldéje" nagy megpróbáltatás a képcsőgyártóknak és videoelektronikának is.
ha színes a jel, akkor alapesetben van benne a világosságjel, meg két színkülönbségi. f-f képernyőre csak a világosságjelet küldik, ami megegyezik a f-f jellel, színesre ráeresztik a színkülönbségi jeleket is, azzal tudja a színeket is előállítnai. Szal f-f képernyőre nem eresztik rá az összes információt.
bár most nem vagyok benne biztos, hogy ez volt-e a kérdés...
Nem hagy nyugodni ez a kérdés sem. :) Ilyenkor már nem örülne egyetlen operatőr barátom sem a kérdésnek.
Nem tudok más magyarázatot, mint a következőt :
- a fekete-fehér megjelenítő katódsugárcsőben egy elektronágyú lövi ki a sugarat, jól fókuszálhatóan egy kis elektrolumineszcens pontra
- ezzel szemben a színes katódsugárcsőben három elektronágyú kell, hogy belelőjön három, különböző színt gerjesztő pontra. Ezek, szükségszerűen nagyobb fizikai területet jelentenek az egy - fekete-fehér - sugár célpontjához képest
Ez az egy f-f pont lényegesen koncentráltabb, mint a három színes pontból, a szem által képzett eredmény.
Ebből következően - megítélésem és logikám szerint - lényegesen élesebbnek, és pontosabbnak láthatunk egy fekete-fehér képet.
Ha, hülyeséget hordtam volna össze, sebaj, kíváncsi volnék az igazi magyarázatra.
Bocs, de nem érzem, hogy ellentmondanál. Mintha másképpen , de ugyanezt fogalmaztam volna meg.
Azt persze nem értem : miért írtad, hogy senki nem dolgozik fekete-fehéren ? Mondtam én ilyent ?
Azt leszámítva persze, ha a rendező és a dramaturg szándéka kifejezetten fekete-fehér anyag készítése.
És, itt megáll a tudományom, innen kezdve már csak figyelném az ehhez igazán értőket. Gőzöm nincs például, hogy egy operatőr miként látja - ha látja - a fehér egyensúlyt, vagy a színhőmérsékletetet a fekete-fehér keresőjén ?
Viszont, nem egyszer tartottam már fehér papírt asszisztáló hangmérnökként operatőr kollégám optikája elé :)
Jut eszembe : forgattunk mi már szándékosan - nem egyszer ! - olyan anyagot, amelynek a végterméke fekete-fehér mozi lett. És a Sony-n még a forgatáson is fekete-fehérben nézte az anyagot a rendező.
Még valami: ez a fekete-fehér kép elég nagy követelményeket támaszthat. Úgyis, ha a három komponensből varázsolnak f-f jelet f-f képcső számára, és emígy is : ha a színes rögzített anyagból, vagy akár video out-ból küldött jelet kapcsoljuk fekete-fehérbe mondjuk egy monitoron.
Egy biztos - remélem, mert másképpen el sem tudom képzelni -, hogy az f-f jel f-f képcsövön minden fontos információt egyidejűleg hordoz, mindent együtt, amit a színes megjelenítés már csak darabokra szedve tud és képes láthatóvá tenni.
bocs de a kamerákon azért van fekete-fehér kereső, mert élességet sokkal jobban/pontosabban tud rajta húzni az operatőr.
Az emberi szem jobban képes a kontrasztot figyelni, ha kevesebb a színinformáció.
Senki sem dolgozik fekete-fehéren.
Csak az operatőr vagy a focuspuller.
SZVSZ:
András
Hát azért reménykedjünk, hogy nem csak a gitárról szól ez a topic... És pont ide szúrnám be azt a kis "örökzöldemet" (nem behringer), hogy még egy névjegyként alkalmazott demófelvételnél sem hiába való egy "külső fül", azaz egy globálisan halló és gondolkodó hangmérnök használata.
És hozzáteszem, hogy ha bent ül a stúdióban a keverésnél a banda főgitárosa és történetesen rá hallgatok a mixben, akkor szintén előtérbe kerül a gitárhangzás.
Nem azt mondom, hogy ez rossz, csak tényleg sokszor hiányzik az objektivitás.
Érdekesség, hogy a minap fejeztem be egy Toto Tribute zenekart és tudvalevő, hogy gitárközpontú west-coast zenéről van szó, mégis a gitárszand gyönyörűen és ízlésesen a háttérbe van keverve az eredetin is.
Szerintem a legjobb iskola a feldolgozások felvétele, ugyanis ilyenkor az ember hallgatja az eredetit, hisz elvárás az ugyanolyan hangzás és rádöbben, hogy milyen sok apró finomság van a mixelési fázisban is.
A mono hangzás ellenőrzése alap. Nálam az erősítőn is, és még egyéb módon is ellenőrizni szoktam az ilyeneket (pl. mono kisTV-re kötöm, és ott belehallgatok).
A gét oldalra felvett, külön! feljátszott (tehát nem átmásolt és csak pár ms-al eltolt) gitár esetén egyébként nem szokott olyan súlyosan előjönni a fázisprobléma szerencsére, mint a többmikrofonos felvételek esetén.
Nem merészkedem arra a zenei területre, amelynek csak hallgatója vagyok. Jómagam a tisztán akusztikus anyagok rögzítésével és utómunkájával foglalkozom.
Talán ezért is "hepciáskodom" a jó visszahallgatás mellett. Itt ugyanis nem lehet "süketelni". A zongorának "zongorául", a hegedűnek "hegedűűl", bőgőnek "bőgőűl"...etc. kell hangzania.
ÍGY, MOST MÁSRÓL SZÓLNÉK
Csak néhány korábbi üzenetbe beleolvasva, felfigyeltem a "fázistolósdi"-ra. Alkalmazását és használatát nem megkérdőjelezve, egy fontos szakmai szempont azonban nem megkerülhető. Nevezetesen : a MONO-KOMPATIBILITÁS !!!
Az ugye nyilvánvaló, hogy a hangszínelések is egyfajta fázismenetet eredményeznek. A sztereo hangzáskép kialakításában a panorámázási lehetőség szabad kezet ad a hangmérnöknek. A probléma akkor keletkezik, amikor a pontszerű hangforrást különböző fázismenetekkel kétfelé szeparáljuk, és nem győződünk meg arról : mi lesz ennek a következménye MONO-ba kapcsolva ??? A több-utas felvételeknek ugyanez a zsákutcája !
Csak az érdekessége miatt érdemes az alábbi történetet elolvasni:
Komolyzenei, szimfónikus hangfelvételt készítettek. Ezek ugye tiszta akusztikus hangforrások. 16 sávon, nagyágyú mikrofonokkal. Mikrofonozás látszólag tökéletes, a hangzásból semmi nem maradhat ki. Csatornánként belehallgatva a felvétel indítása előtt, minden szépen szólt ! Ja, és koncert, tehát nem leállítható a felvétel. Papíron dokumentált mikrofon és hangszerpozíciók.
UTÓMUNKA
Az egyes csatornákat egymás után betologatva, és enyhén hangszínelve, sorra megváltoztak az előző csatornák soundjai. Mire az összes csatorna élt, katasztrófális hangkép kerekedett ki ! Miért ? Pedig mindenre szükség volt ! Minden csatorna fontos információt hordozott !
Hát, azért, mert a mikrofonok elhelyezésénél nem győződtek meg arról - a már később triviálisnak tűnő követelményről - , hogy a már kész sztereo, és netán monoba kapcsolt mix-ben mi fog történni !?
Magyarán : elfelejtettek egy rögtönzött sztereo premixet kavarni a helyszínen ! Mert, akkor azonnal fény derült volna a mikrofonpozíciók problémáira ! Így viszont, csak az utómunkánál lett nyilvánvaló az összes fázisprobléma, ami csak előállhatott.
A végeredmény az lett, hogy a 16-ból csak kb 8-9 csatorna volt használható, azok is kompromisszummal.
Azt mondják - én is így gondolom -, hogy egy sztereo mix akkor jó, ha mono-ba kapcsolva csak a térhatás szűnik meg, de fontos információk, melyek a sztereo hangképben jelen voltak, nem tűnnek el. Mi több, nem észlelünk hangszín és hangerő változást sem !!!
Hát, ennek a követelménynek csak a hibátlan sztereo mixek felelnek meg !
Valamirevaló editáló software-ben a master szekcióban ott található a MONO üzemmód kapcsolója, s nem véletlenül !
Képtelenség lenne átolvasni e topic kb 1000 hozzászólását. De, ha tehetném, rákeresnék a MONO kifejezésre, vajon hányszor fordult elő itt ? Nem merem kitalálni.
És, azt sem, hogy vajon hányan kapcsolnak monoba mix közben ? Ezt sem merem megsaccolni.
Visszatérve kedvenc példámhoz, a képkészítéshez - nyilván, mert outsider vagyok :) - , egy operatőr barátomnak tettem fel a kérdést : miért tesznek egy sokmilliós profi kamerára fekete-fehér keresőt ? Miért nem színes, amikor a kamera színes képet rögzít ?
Az ő válasza : hát, azért, mert ami fekete-fehérben kiegyensúlyozott, kontrasztos, elfogadható fényerejű kép, az biztosan megállja a helyét színesben is ! Fordítva viszont ugyanez nem igaz !!!
Természetesen, az analógia csak azzal a kompromisszummal nem sántít, ha a fekete-fehér képet ( mono hang ) komplexnek, míg a színest ( sztereo hang ) komponensekre lebontottnak tekintjük.
És, mi szükség erre a mono-kövületre 2006-ban, amikor szinte mindent sztereoban hallgatunk ? Rossz közelítés ! A mono, szerintem a mérleg nyelve, a kiegyenlített, mértéktartó, jó hangzásé, amelyhez képest a sztereo sound csak annyit tesz hozzá, amely a térhatás érzékeléséhez szükséges. Különben, megette a fene az egészet.
AJÁNLOM MINDENKI SZÍVES FIGYELMÉBE A MONO-KAPCSOLÓ HASZNÁLATÁT !
Én mindent értek.
Egy szóval sem mondtam, hogy nem értek bármit. Sőt, maximálisan elfogadom az indokaidat.
Azt viszont Te értsd meg, hogy ÉN TUDOK DOLGOZNI ezekkel a monitorokkal, ezért nincs okom parázni.
Természetes, hogy ha eljutok odáig, akkor a monitorcsere lesz az első, amibe beleugrom és - ne aggódj - konzultálni fogok Veled erről.
santa, mivel vettétek fel a gitárt? Csak mert azt ugyan írtad, hogy vonalból ment, de sajnos szerintem úgy is szól, és mintha modellezés 0 lenne rajta. Ezen nem keveset kellene EQ-zni, hogy valahogy meg is szólaljon. Ráadásul szerintem a torzítással is besokalltatok kicsit. A két oldali felvétel mellett meg arra is figyelni kell, hogy ne ugyanúgy legyen EQ-zva a bal és jobb oldal. Nagyon eltérő EQ sem ajánlatos, de ezen a felvételen amit betettél gyakorlatilag ugyanúgy szól mindkét oldal. A zene egyébként jó lesz.
Hangsúlyozom, hogy előfordulhat. Mivel az ikersávolásnak pontosan az a lényege, hogy a zeneileg tök egyforma, de a feljátszásból adódóan mégis eltérő (hangsúlyok, apró pontatlanságok, dinamika különbségek, stb) szólamok egymásra kerülve és a sztereó térbe történő kirakásával éppen, hogy a fázisviszonyok határozzák meg a sztereó kép és emellett a dög együtthatását. Értsd úgy, hogy már a feljátszásnál adódhatnak fáziseltolódások, de semmi esetre sem kerek 180 fokosak, ami ugyebár kioltást eredményezhet.
De mégis előfordulhat és inkább mikrofonos alkalmazásoknál, hogy a két feljátszott, ugyanolyan sávban lehetnek kioltódó részletek. Ennek esélyét növeli a rosszul belőtt effektpedál, vagy rig-ek használata.
Az ilyen jellegű gyanúnál célszerű először a fázisfordítást megpróbálni, de ez nem azt jelenti, hogy egyérteműen itt van a baj.
Tehát nem kell automatikusan az input phase-et benyomnod.
AZ IGAZI TEHETSÉG MINDENRE KÉPES -- BÁR, TÖBBEN VAGYUNK JÓZAN HÉTKÖZNAPIAK
Ez, az egyre inkább követhetetlennek tűnő vita azt célozza, hogy sok, bizonytalansági tényezővel terhelt munkaeszközünk közül legalább egyet - talán, a legfontosabbat ! - a legkisebb kockázati tényezővel ruházzunk fel.
Mondhatnám ezt is : fület nem cserélhetünk, a munkahelyünk ( stúdiócélú helyiség ) is adott, sok választási lehetőségünk nincs.
Minden manőver, beavatkozás - amelyet a hangkezelés bármely eszközén, és fázisában potival, kapcsolóval, egérrel teszünk - következményét a lehető legtárgyilagosabban, korrekten, pontosan kell - vagy, lenne célszerű - értékelni tudnunk.
Nem igazán értem, hogy miért nem annnyira triviális : a mi "játékunk"-ban a legfontosabb eszköz a KONTROLL-MONITOR ! Minden, a hangláncban szereplő eszköz - elejétől a végéig: mikrofonok, előerősítők, "effekt-vasak" , mixerek, A/D-D/A-k, hangkártyák, hardware és software, netán analóg rögzítők, végfokozatok - tulajdonságait egyetlen eszközön észlelhetjük : a MONITOR -on !
Ez az egyedüli berendezésünk, mely döntő jelentőséggel bír más, őt megelőző eszközök kiválasztásában !!! Semmi másra nem támaszkodhatunk, ez a "mérőeszközünk" !!!
Ha, csak a magunk kedvére és szórakoztatására tevékenykednénk, nem is lenne eget rengető probléma, hiszen önmagunkkal kompatibilisek vagyunk.
Kevés a mély ? Adj neki ! hangszínszabályozóval, vagy a hangdoboz földre és sarokba-tételével ! Nem elég a tér ? Adj neki a stereo enhancer-rel ! Nem elég a zengés ? Tépd le a falról a hangnyelő burkolatot, és szedd fel a padló-szőnyeget ! Ugye milyen képtelenség ?
A mi "szórakozásunk" végtermékét úgy kell a kezünkből kiadnunk, hogy az másutt is "fogyasztható" legyen !!! Nem adhatunk hozzá használati utasítást, hogy mindazt meg kell tenniük az élvezetekért, amit fenti bekezdésben rémálomként leírtam !
E kompatibilitás kontrolljának egyik megkérdőjelezhetetlen záloga a KORREKT LEHALLGATÁS ESZKÖZE : A KÖZELTÉRI MONITOR !
És talán ennyiben fogadom el Mastertape "megtanulási kitételét" : ahhoz is gyakorlat, tapasztalat kell, hogy már a közeltéri meghallgatásból esetleg következtetni lehessen arra vonatkozóan is : megállja-e majd a helyét a mix például egy mozi, vagy színházterem hangsugárzó rendszerén is, és persze bárhol másutt. Mert, a CD-re nem írják rá a meghallgatás ajánlott helyét és körülményeit !
Úgy tűnik, tényleg túlragozzuk a trivialitást.
Nem tudom, mi, és miért nem érthető ?
NEKEM ANNYIRA MAGÁTÓL ÉRTETŐDŐ, HOGY A TÚRÓKÉMET (mix) NEM FOKHAGYMAMA-ÍZŰ FAKANÁLLAL ("színező" monitor) KÓSTOLJA MEG A SZAKÁCS (hangmérnök)
Azt írod, hogy: "Előfordulhat, hogy az ikergitárhangzásnál némi fázisfordulás okozhat "tömegvesztést"."
Ez azt jelenti, hogy ha feljátszom kétszer ugyanazt a szólamot egymás után, az egyik sávot jobbra, a másikat balra helyezem a hangképben, akkor előfordulhat fázisfordulás?
Lehet az ilyen gitárfelvételeknél automatikusan alkalmazni esetleg a fázisfordítást? Vagyis minden ilyen felvételnél benyomom az input phase gombot Cubaseban az egyik gitár trackre?
Noiseless barátomat nagyon felbőszítette ez a Behringer monitor ügy, talán ezért nem tud tőle szabadulni...
A konklúzió egyszerű: neki nem tetszik a holmi, én pedig tudok vele dolgozni. Ami persze nem azt jelenti, hogy nekem ez a "non plus ultra". Csupán csak annyi a viszonyom hozzá, hogy eredményesen be tudtam illeszteni a munkamódszerembe.
Számtalan ilyen cucc van, ami ennyire heves reakciót vált ki - pro és contra - az őket használó kollégák között.
Szerencsére talán pont annyi pozitív véleményt ismerek, mint amennyi negatívot Noiseless, így az eredő 0, azaz nincs ok aggodalomra.
És tényleg, most már az utolsó hozzáfűzésem - mert ha akarjuk folytathatjuk, de akkor inkább a mi fórumunkon - valóban kicsit zavaros a magasközepe, de ezt már régóta tudjuk, de azt nem fogadom el, hogy bőg a mélye. Speciel a Tannoy-hoz képest - a pontos fogalmazás az, hogy - más karakterű a mély tartomány.
Sokáig a kevert anyagaim inkább mélydúsak voltak, ami nem igazán a lehallgatáskori mélytöbbletet bizonyítja.
Ezért próbáltam be a subládát, hogy kikerekítsem a 80 Hz alatti tartomány. Úgy érzem, hogy megtette a hatását, jóval ütősebbek lettek a mixek, bár ehhez hozzájárult egy új masztering módszer is.
Egy high-end hifista barátom véleménye szerint mintha egy kicsit puhák lennének a mélyek, de csakis ennyi volt a reakció. Egyébként egy közös ismerősünk hasonlót mondott a Dynaudio BM 6-osról is, hogy bizonyos mélyekben már az sem olyan nagyon konkrét.
Hangsúlyoznom kell, hogy nálam erősen csillapított a lehallgató fala, a ládák közel vannak a falhoz és így is -4dB-es kompenzáción szól a mély csatorna. A szoba keresztmetszete szél-mag arányban ugyan akkora, tehát nem a legideálisabb.
Mások véleménye szerint korrektül szól a stúdió, így nincs okom sajnálkozásra.
Annak idején összehasonlítottam a Behringert egy Mackie HR824-gyel és egy Genelec 1031-essel(tudvalevő, hogy ezeről lett nyúlva a modell) és nem éreztem akkora hangzásbeli különbséget, mint amekkorát az árdifferencia indokolt volna.
Egyértelműen az az oka a toleranciámnak, hogy tudok vele dolgozni.
Mindemellett igazat adok Noiseless felháborodásának, de továbbra is kiállok a véleményem mellett.
Szia Santa,
Meghallgattam az anyagot, hát valóban nagyon zsizsikes az a szand. Először is vissza kell fejteni a gitárhang útját, hogy miből adódhat ez a ferkimenet. Ugyanis a direkt kapcsolat és a szoftveres beavatkozás nem feltétlenül eredményezi ezt - annak ellenére, hogy sokan ellenkeznek a rig-es és amplitube-os beavatkozástól.
A metalcore-nál alapvetően kell ugye a karakteres magastartomány, de legyen ott bőven mély is, ami megadja az alapját. Ilyenkor érdemes a hangszereléshez nyúlni, ahol a basszussal együtt kellene alakítani a riffek alját.
Nyilvánvaló, hogy egy jó mesa cuccon, vagy marshall-on, de aztán sorolhatnám, jó felvételt lehet készíteni, természetesen jó miksivel, processz előtti és utáni kompresszióval, analóg áramkörökkel.
De lehet vonalból is jót produkálni. Először is jó-e az illesztése a gitárnak a pc felé? Milyen hangkari játszik?
Ha a clean hangzás jó, akkor a szoftos torzító is tud jót csinálni. Előfordulhat, hogy az ikergitárhangzásnál némi fázisfordulás okozhat "tömegvesztést".
Sok az ismeretlen pont ebben az esetben.
Ha kellően erős a géped, akkor már felvétel közben hallgathatod a rig, vagy társai hangját. Persze ehhez a játékhoz nemárt a real time futó dobsound és más effektek leszámolása, hogy ne terhelje a gépet.
Jó Asio-nál 6-12 ms-ra le lehet szorítani a latency-t, így a játékélmény is valós.
És így folyamatosan be tudsz avatkozni a gitár hangzásába.
Egyébként javaslom az Amplitube-ot első körben, mert annak már a presetei is tudnak ütni.
Ha meg tudod oldani, akkor az FX insert körbe a torzító plug elé tegyél be egy light compress-t, akár Waves R-Axx-szal, vagy C1-gyel, de járható a Nomad BlueTubes kompresszora is.
Ezután jöhet az Amplitube. Persze ha a Rigben jó láncot tudsz már felépíteni, akkor az sem rossz megoldás.
A már kellően torzított hangzásnál én multiband limitert is használok, hogy alkalmasint a közép vagy a mélytartományt is tudjam moderálni. Ehhez a Db Audioware Multiband Limiterét rakom a már kész - esetleg leszámolt - sávra. Persze ha a zene megkívánja, akkor ide is jöhet egy kis csöves kompresszió.
Ennél többet nem tudok így látatlanban.
Próbálkozz, aztán írd meg a tapasztalatokat.
Tiszteletem!
Mastertape, leginkább hozzád irányítanám a kérdésem:
hogy javítsam a gitárhangzást erösebb metalcore stilusu számokban hogy ne legyen zizegős, meg valahogy "brutálisabban" szóljon?
vagy ez már olyan dolog, hogy szoftveresen nem lehet javítani, hanem vegyek gitárcuccot mikrofont hangkártyát stb? :/
Probáltam kihozni a maximumot, vonalbol kötöttem a cuccot, 2x vettem fel ugyanazt és szétpanorámáztam őket. Erre még rátettem egy kompresszort, de nem sokat javított a hangzáson... Eq-n állítottam még az változtatott, de nem lett sokkal jobb... tudsz valamit ajánlani? guitar riggel esetleg érdemes belenyulni? Volt idő amikor nekiültem rigezni de nem jött ki semmi jó azóta nem használom ^^
előre is kösz a segítséget!
ENNÉL JOBB AJÁNLÁS NEM IS KELL "bé"-NEK, MINTHOGY STÚDIÓTECHNIKAI "ÖRÖKZÖLD"-DÉ EMELJÜK
Intro
Tényleg régóta ismerjük egymást Mastertape barátommal. Ha csak "négyfül" és négyszem-közt beszélnénk meg ezt az el-B-altázott monitort, nem kapnánk hajba, mindkettőnknek van önálló véleménye az általa ismert és használt eszközökről.
Eddig még nem hivatkoztam rá, most mégis teszem : én is sokat tanultam Mastertapetől, leginkább a számítógép alkalmazása hangtechnika tárgyában.
Mindketten "motorozunk" már néhány esztendeje a szakmában.
"Bé"-vel kapcsolatos ellenkezésemet továbbra sem tudom véka alá rejteni, - még ismeretségünk és barátságunk ellenére sem - , mert Bé iránti, számomra megmagyarázhatatlan toleranciáját képtelen vagyok elfogadni, és szakmailag értelmezni.
Svédcsavar
Mindketten televíziózunk és filmezünk is egyben. Ez csak azért hangsúlyozandó, mert periférikusan ugyan, de némi fogalmaink vannak a képkészítés rejtelmeiről, szakmai fogásairól is. És, e területről hoznék példákat, analógiákat a monitor-vita ürügyén.
(Talán nem lesz dögunalmas másoknak sem).
A professzionális kamerák keresője fekete-fehér (!!!) képet ad, miközben az elektronika színes képet rögzít. A különböző ( pl fehér ) szintezések a kamera elindítása előtt, fontos referencia-értékű pontok, hogy a rögzítendő kép minősége megfelelő legyen. A színes kép megítélésére egy referencia-értékű Sony képmonitor szolgál. Több kamerás felvételnél csak egy referencia-monitor képes megjeleníteni a kamerák közötti beállítási vagy gyártási különbséget. ( hogy a fény-viszonyokat már ne is említsem ! )
Volt rá példa, hogy - más, éppen nem lévén - színes, analóg pc monitort kapcsoltak a kamera video kimenetére. Az operatőr képtelen volt azon keresztül megítélni a képminőséget, színhelyességet.
Legalább ennyire furcsának találnám, ha egy operatőr napszemüvegben szemlélné a monitort ! Bár, ha gyakorlata volna benne...:)
Hangcsavar
A hivatkozott Morpho monitort és konstruktőrét is ismerem. Ő is barát. Jó szakember - jó hangdoboz. Egyszerűen : szépen szól. És ismerem a referencia-helyeit is, ahol az általa készített hangsugárzókat használják. Neki sem idegen az én A.R.E.S.-em, s nyilván udvariasságból, de azt találta mondani : nagyon jó monitor.
Bé , mint b"meg
Mastertape tapasztalatai : magasközép tartományban gyenge ( na jó, szegény ), viszont, mély tartományban kevesli a Tannoy-t.
HÁT, EZ AZ !
Az én tapasztalatom a következő volt addig, ameddig hallgatni bírtam b"meg-et : közepei bántóan nincsenek, a mélyei pedig irracionálisan bőgnek ! Tehát, a Tannoy szól korrekten ! Meg, a Morpho !
Ha "Bé"-re kellene kevernem, akkor radikálisan megnyomatnám a középtartományt, és vágnám a mélyeket !
És, akkor végképp nem értem, hogy mit keres "Bé" környezetében a sub-bass láda ? Azért, hogy méginkább félrevigye a sound-ot? Hogyan lehet ebbe beletanulni, vagy éppenséggel megszokni ?
Nem hiszem, hogy van olyan a szakmában, akinek akár csak bosszúból is merném ajánlani. Hacsak, nem kupálnám ki előzőleg sound-toleranciából és megismerésből.:)
És még egy : Fent leírt tapasztalataimat más "Bé" tulajdonos is osztja ( ismét új, hiteles személy a körben, és nem az, akinek a monitorját javítottam ! ), stúdiójában magam győződtem meg, hogy nem "elkapcsolt", "össze-vissza szabályzott" tulajdonságról van szó.
Yahama "másod"-monitorja vígan karikírozza Bé-t, az általa nyújtott biztonságérzet nélkül működésképtelenek lennének a mix-ek.
A Behringer is az a fajta monitor, ami nagyon érzékeny a környezetre. Ezt most már bizton állíthatom.
Ma üzemeltünk be egy Tannoy System 600 passzív monitort és A/B-ben hallgattuk a behringerrel. Érdekes.
Magasban tök egyforma, mélyben talán csak a méretből adódóan vannak apróbb hiányaim a Tannoy-nál.
Ami a legkényesebb, hogy magasközépben jobban él a tannoy, sőt a másik passzívom, a Morpho is.
Nyilván ez a difi a BM15-nél is, ami azt bizonyítja, hogy a Behringer ebben a tartományban taknyol egy kicsit. De ami meglepő, hogy a Behringeren kevert anyagok nem lesznek magas-közép erősek. (lásd a már majd" 4 éves tesztet)
Ez az, amit mondtam, hogy meg lehet tanulni egy monitor hangképét. És ebben egyet értünk Leo.
Huhh. Amit itt leírtál kérdésként, arra a válaszokat minimum 20 órában szoktuk megválaszolni a kurzuson, de inkább hagyjuk a marketingot... Nos. Szerintem egy 1,6-os gép a mai igényeknek megfelelő hangzás kialakításához szükséges effektekkel, hangszerekkel elég hamar meg fog állni.
Gondolom a dobhangzást a Groove Agent-tel fogod kialakítani. Oké, fogadjuk el, végül is demóról lesz szó.
Namost ugye arról nem szóltál, hogy mi a zenei stílus.
De én megpróbálok egy átlagos hangszerelésű zene felvételéről beszélni.
Dobalap után jöhet a basszus, amit vagy bejátszol hangszerrel, vagy pedig azt is riffekből, vagy hangmintákból rakhatsz össze.
Ugyanez gitárral, majd a szintik jöhetnek.
Vegyük végig: a basszushoz ha hangszerről dolgozol, akkor kell egy megfelelő előerősítés, majd vonalból be a gépbe. Vagy alapról mikrofonnal, amit szintén kispulttal, vagy előfokkal meg kell lökni. De ha nem erősítőzől, akkor is utómunkában Amplitube, vagy Guitar Rig kell a jobb hangzáshoz, amit meg a gép nem fog már bírni.
Ha van gitárhangzás, akkor ugyanez az eljárás.
A basszust lehet sampler-rel is felvenni, csak ahhoz kell egy jó softsampler a gépre, ami vst felületen fut. Ilyen a Halion, a Kontakt, a Samplecell, stb, de vannak soft-bass modulok is. Ehhez persze kell egy billenytűs beviteli eszköz midi kapcsolattal.
Ezt mind Te tudod.
Ilyenformán lehet bejátszani a szinti szólamokat is, ha csak és kizárólag szoftszintézist használsz. Ilyenkor vst felületen elindíthatod a szükséges hangszereket és midiben rögzítesz. Megint jön a gépprobléma!
Ha külső vasakkal dolgozol, akkor a szinti szólamokat nidiben kell csak rögzítened, majd ezeket a midi sávokat a Cubase-ben editálni és ezek után a végleges audiót felvenni a programba. Ez az audió-szinti sáv már vágott, pontosított, tehát végleges verzió lehet.
Itt már nagyjábol fent vannak a zenei alapok, jöhet az ének.
Ha kondi miksid van, akkor azt rá kell kötni egy fantomtápot adó előfokra, keverőre, vagy hangkarira és mehet a felvétel.
Mindenképp kell egy kis keverő, hogy a gépről visszajövő zenei alapot, valamint a saját éneklésedet tudd hallgatni monitorként egy fülesben.
A főének sávok után lehet vokálharmóniákat építeni és így tovább.
Persze minden sávolós, azaz hangszerenkénti felvételnél (rájátszásnál) kell hallani a már felvett sávokat, akár fülesben, akár valamilyen kontroll felületen (hifin, hangcuccon).
Az éneknél és a mikrofonos felvételeknél fontos a füles, mert így jobban izolálható a dolog.
Ezután már jöhet a gépen belüli editálás, ami alatt szépen kidobálod a koszokat, levágod a zajokat, helyére kompresszálod a nagyon lötyögő sávokat, majd effektezel. Namost ez a rész is elég sok dumát megér, úgyhogy inkább majd akkor kérdezz, ha már itt tartasz.
És végül összetolod a mixet, ebből lesz egy sztereó végeredmény, némi maszter (ez se piskóta) majd mehet cd-re.
Két rövid kérdésem lenne. Rokkzenéhez kellenének presetek POD2.0 -hoz, amik kifejezetten felvételnél szólnak jól. Valaki esetleg tudna küldeni?
Valamin még egy rövid.
Szeretnék itthon csinálni egy 4-5 számos demófelvételt.
Van hozzá egy 1.6 GHz-es PC, Cubase SX2, egy M-audio Fast Track hangkártya, Steinberg Groove Agent, meg egy JTS mikrofonom. Valaki esetleg valami munkamódszert tudna ajánlani? Szeretném az egészet faszán kitalálva, szépen minden részt végiggondolva véghezvinni. Ehhez szeretnék segítséget kérni.
Leo, EMU-t próbáltál már, vagy hallottad? BM15 nekem egy kicsit drága hobbizáshoz.
Egyébként meg keverésnél szinte már többet hallgatok referenciát, mint magát a sajátot. Főleg amikor már csak a kisebb finomítások/hangerőállítások maradnak hátra.
Egyébként amikor megjött a Dynaudio, összehsonlítottuk egy pár Behringer monitorral. Tisztábban szólt a Dynaudio, de az volt a durva, hogy a srác, miközben az egyik kedvenc lemezét hallgattuk (DM - Ultra), a Dynaudio-nál hirtelen felkapta a fejét, hogy már ezerszer hallotta ezt a dalt, de hallott benne egy olyan szólamot is,ami eddig nem jött ki a behringer rendszerén.
Egyébként pedig, szerintem a legfontosabb, hogy ismerjük a saját lehallgató rendszerünket, és hozzászokjunk, hogyan kell azon úgy keverni, hogy az eredmény jó legyen. Nincsen tökéletes monitor, nincsen tökéletes akusztika, nincsen tökéletes fül. De jó mindenből van.
Sok monitorom volt már. Jelenleg egy pár Dynaudio BM15A a fő lehallgatás. Amit ezen keverek, általában normálisan szól mindenen (ezért jó az NS10 is). DE! A mélyeket célszerű mindig egy fülhallgatóval ellenőrizni. Amit csinálok, mindig berakom az autóba meghallgatni, mert ott előjönnek a mélyproblémák és a szövegérthetőségi gondok. Kis multimédiás hangfalakon is érdemes lecsekkolni a zenét, mert az emberek nagy része úgy fogja hallgatni.
Tehát nálam a teszt: BM15+fejhallgató - autó - multimédia hangszóró/(otthoni hifi)
A lényeges, hogy ezeken a lehallgató rendszereken sok, hangzásilag már ismert zenét hallgass, hogy hozzászokjon a füled. Én már a felvételek közben is folyamatosan hallgatok referenciákat, hogy ne lustuljon el a fülem.
Hello!
Küldtem mailt, meg hangmintákat, meg ott leírtam a setupot is meg mindent. Próbálkoztam össze vissza mindeféle beállítást.
egyébként 1.2.0 verzió, ha esetleg érdekes
) 
