hát, valahogy én is így értelmeztem, csak akkor azt a "mégis" szót nem értem. Az azt feltételezi, hogy a két mondatrész összefügg, pedig igazából nem. Asszem ez az eset volt a B a relációanalízisnél :D
Az AES/EBU - XLR-hez.
Azt jelentheti ez a mondat, hogy az egyetlen, professzionális (tehát szimmetrikus, stabil, jittermentes, stb) digitális formátum az AES/EBU, amit praktikus okokból XLR formában közlekedtetnek (akkor ez volt kézenfekvő), nem használható a végtelenségig a digitális technikában. A mintavételezési frekvenciák folyamatosan növekednek, így a majdani keresztmetszetigényt nem fogja tudni teljesíteni az XLR szabvány.
Viszont fizikailag nagyon stabil és elnyűhetetlen csatlakozási módról van szó.
mp3-ban ide: tothg@citysound.hu
Nincs szélessávom, úgyhogy viszonylag rövid fájlokat küldj légyszi.
Pontosan mi a setup? Hogyan kerül be a gitárjel a gépbe?
Bizonyos Amplitube presetek nagyon érzékeny Gain-nel vannak belőve. Lehet, hogy változtatni kell a preamp típus és a gain viszonyán.
Mastertape!
most szedtem le másik amplitube-ot, az install file 2-nek volt elnevezve, de a programon sehol nem látszik, hogy ez a 2 lenne, na mindegy, lényeg, hogy nem az LE, ami eddig volt, de ez is ugyanazt a hülye zajt produkálja, szal valószínűleg mással van a gond.
Vettem fel 2 mintát, egyet a POD-on keresztül, egyet meg nélküle.
használhatatlanul zajos, akármit csinálok a jelszinttel, pedig ha POD van vagy más, akkor meg semmi gondom a zajjal, szal nem gondolnék arra, hogy pl szar a kábelom.
Ha elküldöm a hangmintákat, megskubizod? Hova küldhetem?
Egy ilyen mondatra találtam a "Hangtechnikai gyakorlat" c. jegyzetemben. Sztetek ez mit akar jelenteni? (Az AES/EBU szabvány elektromos interfésze kapcsán):
"Igaz az XLR csatlakozást nem tervezték a MHz-es tartományok átvitelére, mégis el lehet vele húzni akár egy teherautót is minden kérosodás nélkül"
Gyere bármikor, bár drágábbnak nem mondható a környezet - legalább is a lehallgatást illetően, de bízom benne, hogy hamarosan egy Tannoy System 600-at is beüzemelhetünk a stúdióban, így viszonlag sokoldalúbb lesz a kontroll.
A sokféle lehallgatóval csak egy a baj: rengeteg helyet foglal. Egyébként tényleg hasznos, mint ahogy Noiseless is mondta, sok hazai nagystúdióban is alkalmazzák a pc speaker-es, kvázi-sokol meghallgatást.
A nemzetközileg elfogadott setup pedig az un. main monitor, ami jellemzően a falba integrált, akusztikai csoda, mely a keverőszoba építészeti része. Aztán van close-field, azaz közeltéri monitor, ami általában a Genelec 1031-1032 és nagyobb tesói szoktak lenni, vagy a vegyes érzelmeket keltő Yamaha NS10, de aztán sorolhatnám a márkákat: ADAM, Focal, KRK, Dynaudio, stb. Átlagosan 20-25 literes ládák, néha reflex nyílással.
És aztán vannak a szélsőséges viszonyokat modellező szpíkerek, mint a pc, vagy autó-rádió hangszóró és ilyenek.
Ez három rendszer, ami közül azért ki kellene tudni választani a jó hangzást.
Arról nem beszélve, hogy pl egy klipnóta keverésekor jól jön a kis hangszóró, hisz a tv-k hangját még mindig zömmel a készülékbe épített kisebb méretű és gyalázatos akusztikájú hangszórókon hallgatják.
Egyébként kérdezősködtem és az EMU monitorról igen jókat mondanak. Bár én még nem hallottam, de hiszek a kollégáknak. Mélyben meglepően sokat hoz, ami ugye az elektronikus zenében elengedhetetlen.
én közbevetném:
dolgoztam régi genelec páron - valami C30 volt talán (ribbon magas, aktív 3utas)
olyan kontrollált, megfogott volt az alja, hogy azzal csapott be.
több mint 10 dB -t kellett kivennem utólag a legalsó tartományból (szub) mert mindenhol máshol döngött. a genelec nem döngött, pontos volt mint a svájci óra. szal tökéletes lehallgató nincs sztem, mert aztán lehet, hogy a túlzott minősége visz a málnába.
Az a fránya relativitás... :)
Tehát akkor valahogy úgy néz ki a dolog, hogy minél tökéletesebb, lineárisabb a hangképem amikor keverek, annál közelebb lesz konzumer hangfalakon ahhoz, amit hallanom kéne. Mert ha eleve szinez a hangfal, akkor lehet hogy még rosszabb lesz egy másik konzumeren...
Hmm... Ezért gondoltam, hogy ezt úgy lehet kiküszöbölni, ha sokféle különböző hangfalon meghallgatom az anyagot.
Persze tudom, hogy ez amúgy is gyakorlat, legalábbis hallottam producerektől.
Kíváncsi lennék a véleményedre Mastertape, ha keverek valamit meghallgatnád? Most készítünk néhány számot éppen, érdekelne majd, hogy vajon hogy szól nálad, drágább környezetben? Ez még úgyis kicsit odébb van, de érdekes lenne.
Az én értelmezésemben egy stúdiómonitor a teljesen lineáris hangkép megtestesítője.
Persze ez már így ebben a formában nem igaz, mert a különböző gyártási technológiák, az anyagok minősége, fizikája kapásból korlátokat szab az elképzelésnek.
Nyilván azért olyan bazi drágák a lehallgatók, mert egyrészt drága anyagokból készülnek, magas a fejlesztésbe ölt költség, és a természetéből fakadóan nagyon keveset adnak el belőle.
További körülmény, hogy a lehallgatási helyszínnek is akusztikailag tökéletesnek kell lenni.
És számos összetevő, amit most nincs értelme részletezni.
A lényeg, hogy az etalonnak számító lehallgatók esetében Te, mint hangmérnök határozod meg a készülő anyag hangzását, nem pedig a hangfal.
Nem akarok vitát gerjeszteni, de tényleg minden hangfalnak megvan a saját hangzásvilága és ebből fakadóan az általa majdnem tökéletesen megszólaltatható zenei stílus is.
Tehát ha a tökéletesnek mondható lehallgatáson alakítod ki a végleges hangzást, akkor valóban azt hallod, amit szeretnél hallani, az arányok is e szerint alakulnak.
Viszont ha a konzumer, azaz erősen színező kategóriában dolgozol, akkor elképzelhető, hogy a mix csak azon az egy rendszeren fog jól szólni, más keresztezési frekijű, méretű, alakú holmin pedig nem.
Hozzáteszem, hogy évekig saját készítésű videoton alapú, de saját hangváltós falakon kevertem, majd ezt megfejeltem egy pár orion hs500-zal, mégis elfogadták a zenészek az anyagok hangzását.
Sőt volt, hogy egy pár litván hangfalat is használtam!
Tartom magamat ahhoz, hogy ezek hangja megtanulható, de ez tényleg csak az én esetem.
Visszatérve a gondolatodhoz: a stúdió monitor pont azért jó, mert a sokféle kereskedelmi hangfal az etalonon készült anyagot hol erre, hol arra színezi el, de olyan drasztikusan mégsem.
Maradva a méteres analógiánál: a különböző országokban gyártott vonalzók eltérhetnek itt-ott 1-2 mm-rel, de végül is mindenütt 1 métert mérünk vele.
Mi akadályoz?
Hát az hogy már évek óta görcsölök ezen, de számos akadálya van: sok embert kéne ahhoz megmozgatni, mind felhasználókat, mind pedig forgalmazókat, hogy a megfelelő mennyiségű cucc, a megfelelő értő füllel találkozni tudjon.
Nehéz a semleges helyszín kiválasztása, nehéz az etalonok meghatározása. Lásd itt is, azt hihetnénk hogy pl a Genelec jelenthet valami kiindulási pontot, de vagyunk a szakmában, akik esetleg mást tartunk "párizsi ősméternek".
Ismerve a hazai viszonyokat - ha tényleg profi eredményt akarunk kapni - akkor bizony komoly preztizs kérdésekbe is belefuthatunk.
De lehet, hogy csak rémeket látok...
Ha van ötleted és netán partner tudsz lenni az egész kivitelezésében, akkor - és bízom Noiseless segítségében is - kezdjünk neki.
minél többféle cuccon hallgatod meg, annál közelebb kerülsz ahhoz, amit szerenél hallani vagy szeretnéd, hogy mások halljanak.
A legarányosabb akkor is azon lesz, amin keverted.
Bocs el?re is, ez biztos vicces lesz nektek profiknak, de a következ?n gondolkodtam:
Mi van akkor, ha mondjuk három ( vagy több) különböz? konzumer hangfalon keverünk?
Mondok széls?ségeket: pl. egy pc-hez való közepes méret?, egy (akár mono) kisméret? rádió, és egy hifi hangfal szetten? Ez így biztos kudarc?
Persze gondolom azért nem m?ködik ez, mert annyi féle kereskedelmi hangfal van, hogy a fenti konfiguráció kevés ahhoz, hogy mindenhol jól szóljon a mix.
De akkor miért jobb a stúdió monitor, ami sokkal jobban (legalább is egészen máshogy) szól mint a konzumer, így tulajdonképpen becsapva a fülünket?
Nem áll szándékomban ezen a vitának látszó ösvényen továbbhaladni, mert jól tudom, hogy Noiseless barátom milyen ismeretek alapján fogalmazza meg gondolatait, viszont jómagam sem ma kezdtem, sőt nem is tegnap, úgyhogy ha karom, ha nem, napi 16-20 órában kénytelen vagyok megtapasztalni a szakma árnyas és napos oldalait is.
Viszont az álláspontomat továbbra is fenntartom.
És hangsúlyozom, hogy a Behringer termékekkel kapcsolatban nem vagyok elfogult, nincs érdekemben, hogy bárhol is jó szavakkal illessem - hozzáteszem, hogy a hazai forgalmazó csúnyán át is vert, mert amennyi pénzemet lenyúlta, hogy abból igen komoly hangsugárzót vehettem volna. No mindegy.
Viszont meg kell jegyeznem, hogy az általam használt lehallgató pár az első szériás behozatalból való és volt szerencsém meghallgatni egyet a mostani (sötétebb előlapos) szériából és jól megdöbbentett az eredmény. A-B-ben nem próbáltam, de a "rossz fülmemóriám" alapján komoly eltérést tapasztaltam.
Ide vág az az elég friss infó, hogy az egyik jól ismert szinkronstúdió tuljadonosa a minap elém tesz egy Behringer kompresszorból kiesett (!) műanyag gombot, ami a használat során eltörött. Viszonylag friss volt a készülék.
Ugyan ebből a típusból nekem is van, amit elég sokszor hansználok és a gombjainak semmi baja.
Kérdem én, hogy elképzelhető az, hogy a Behringer is tudja még lejjebb adni. hogy a mostani gyártási szériák sokkal silányabb műszaki jellemzőkkel jönnek ki a gyárból?
És végül a műfaji megkötéshez: be kell menni egy hi-fi/high end hangfalakat árusító boltba és oda kell menni az eladóhoz. Az első kérdése az lesz, hogy milyen zenéhez óhajtok hangfalat választani. A gyártó nem lesz olyan hülye, hogy szűkíti a piacát, de a piac már kategorizálhat.
Tény, hogy a lehallgató monitoroknál ez nem szempont, de kialakulhatnak stílusbeli szokások.
Az össz munkáimhoz képest viszonylag kevés jazz és komolyzenei felvételem van, de ha ilyet keverek, akkor ott a Szabó Laci féle Morpho is - de hát ezt Noiseless barátom tudja jól...
Végeredményként ismételten csak azt tudom mondani, hogy össze kell hozni egy szeánszot - e téren is és akkor "élőben" tudunk véleményt alkotni egyes, itt elbeszélt darabokról is.
Mert ez így olyan, mint amikor a rádióban beszélnek egy képtárlatról...
Nekem az a bajom ezekkel a cuccokkal, hogy "annyit tud, mint amennyibe kerül". Sok lelkes ifjú megtölti vele a studióját, hangosítószettjét, ezeken tanul, majd a füle ezekhez szokik hozzá. Pont úgy, mint a magyar fül a tökig kitekert "bass-treble" háromutas videotonhoz. Aztán ha egyszer odakerül, hogy rendes technikával is találkozik, abban is ugyanezeket az "olcsó" hangokat fogja keresni. (mama főztje) És azért így is készülnek ezeken a cuccokon lemezek, amiket bizonyos kiadók ki is adnak, mert ott is "értenek hozzá". Elbeszélgethetünk itt Genelec meg Dynaudio cuccokról, a hazai zsebet tekintve a B-betű lesz sokesetben a standard. Elérhető áron jól néz ki...
Remélem, sikerül ismét szakmai síkra terelni az eszmecserét, bár előző írásaimmal sem szándékoztam indulatokat táplálni.
Noha "B" egy széles termékcsaládot jelöl, most mégis a monitorokra helyezném a hangsúlyt.
Miután a fülnek elég rossz a "memóriája", ezért két észlelés között minél kisebb a jellemző differencia, annál többször kell ismételt benyomásokat szereznünk, hogy értékelni tudjuk. (A-B tesztek jelentősége).
Nagyobb különbségek esetén viszont, egy-két oda-vissza kapcsolás után képesek vagyunk határozott véleményt nyilvánítani.
Első írásomban említett negatív élmény egy szimpla, javítás utáni próbával indult. Gondoltam, ráeresztek valamilyen zenét, s ha szól, kikapcsolom, oszt" jónapot ! :) Nem saját mix-et, hanem lemezeim valamelyikét, pl jazzt. A hangzás mellbevágott. Jelentősen elütött a megszokottól, s más anyagokkal sem változott a kép. Mindkét példány azonosan szólt.
Nem ismerek gyártót, amelyik műfaji megkötést társítana közeltéri monitorának használatához.
De, fordítsunk egyet, s nézzük a másik oldalról ! Egyetlen autórádió-hangszóróra, zseb- és táskarádióra, musik centerre és Hi Fi-re, de televízióra sincs ráírva, hogy milyen műfajok meghallgatására szánják. Ergo, az emberi beszédtől bármilyen zenés műfajig bezárólag mindent "közvetíteniük" kell. Azonban, az általuk sugárzott bármely információ akusztikai kiegyensúlyozottságáról és korrekt voltáról az anyagot készítő hangmérnök gondoskodik stúdió monitora segítségével.
Bármely, a "vevő"-oldalon észlelt anomália stúdió-okokra vezethető vissza !
Legendák, szinte már közhelyszerűek mesélnek arról, hogy stúdióban nagyon jól, "dögösen" hangzó anyagok életképteleneknek bizonyultak, amikor kikerültek a lehallgató helyiségből. Ezért hoztam fel példának azon stúdiókat, melyekben éppen ezekbe a zsákutcákba nem szeretnének mégegyszer belesétálni, s kíváló monitoraik mellett ott vannak a kommersz darabok is kontroll gyanánt.
Nem véletlenül emeltem ki a hangsugárzók jelentőségét a mikrofonok korrekt megítélésében. Így, különböző márkájú monitorokon - azok típusától függetlenül - azonos előjelű és értékű tapasztalatokat kell szereznünk.
Tehát, valamilyen referencia-értékű eszközzel ( ! ) mégiscsak kell rendelkeznünk, különben nem tudjuk : "hány méter a méter ?", és mehetünk Párizsba az ős-méterhez hitelesíteni.:)
Távol esem a "zenei mainstream" világától, más műfajokban működöm. De, volt kapcsolatom olyan szakemberekkel, akik a professzionális rádiózás és reklámkészítés területén nem voltak hajlandóak "beletanulni" például a Genelec kínálta hangzásvilágba ! Lábuk alól kicsúszott volna a talaj, pedig a "mainstream" jegyében kreálták amúgy sikeres anyagaikat. Így tehát, én egyáltalán nem nevezném a Genelec-et minimumnak, legfeljebb egyfajta közelítésnek a célhoz.
E típus értékeitől és érdemeitől teljesen függetlenül elmondható róla, hogy kevés olyan monitormárka ismert, amelyik annyi szélsőséges véleményt gerjesztett volna, mint emez.
Visszatérve "B"-re.
Nem hiszem, hogy akár ellentmondásba keverednék önmagammal. Ha valakit, hát engem biztosan nem a márkák imádatával és majmolásával hoznak összefüggésbe. Ha valamelyik mellett döntök, azt megalapozottan teszem, mert minden eszközhöz szakmai és műszaki szempontok alapján közelítek.
Az általam példának felhozott "B"erendezések mindegyikét "sk" megtapasztaltam ( primer élmények ) , s csak hivatkozás szintjén ( net-vélemények ) hagyatkoztam "szekunder élmények" közvetítésére.
Ahogyan "Kislosanyi" is saját, primer élményét tolmácsolta tapasztalatai alapján.
És talán az is kellően hangsúlyos, ha a tulajdonos sincs elragadtatva "szeme fényétől".
Logikai bukfenc volna azt gondolni "B" bírálóiról, hogy pénztárcáik ellenségei lennének. A kritikákat olyanok fogalmazzák meg számtalan fórumon, akik ütőképes alternatívát remélve kísérleteztek, próbálkoztak eszközeivel, de várakozásaikban csalódtak, s még kompromisszumokra sem láttak lehetőséget.
S legvégül.
A "porig alázást" túlzásnak tartom, hiszen arról sem itt, sem a szomszédos topicban nem volt szó. Az analógia sem stimmel. A HSMC mikrofon vásárlói 15 ezer Forintért nem Braunert vagy Neumannt, etc. reméltek, hanem egy használható, univerzális eszközt, talán, életük első nagymembrános kondimikrofonját.
Amikor védelmembe vettem őket a "kutyába lemenés" vádja alól, tettem ezt szakmailag legalább annyira megalapozottan, mint akár humánumból is.
S nem hinném, hogy ebbe a kategóriába lenne sorolható egy stúdió elsődleges "privilegizált hangszere", a legbiztonságosabbnak remélt támasza : a közeltéri monitor !
Tulajdonkeppen igazad lehet. Vegyel valami olyat, aminek megtetszik a hangja, es szeretnel rajta zenet csinalni- mert gondolom errol van szo. Es ami alkalmas arra, hogy nagyjabol eltalald az aranyokat, csak azert, hogyha mutogatod a haveroknak erezzek, hogy mi az amit kozolni szeretnel. Bennem is felmerul a kerdes, hogy mi ertelme van home kategoriaban a 100 ezres monitoroknak?
Köszi a tippet, mindenképpen be akartam menni vmikor hallgatózni, de a PM5 130, nekem meg most max 40-45 pézem van hirtelen. Vágom, hogy ebből komolyabb cucc nem lesz, csak azért mégis, ne ilyen tesco-ban kapható minihifi kategória...
Harkh!
Akik itthon forgalmazzak - nem irom le mert az egy masik hangszerbolt -az Emu PM5-ot, ott van egy -bocs, 2 - bent allando jellegel azert, hogy meg lehessean hallgatni mit tud. Egy PC+1820m konfigra van rakoktve, + meg Behringer aktiv is oda van teve - sajnos nem tudom melyik. Csak be kell menni es ki lehet probalni, en voltam bennt es meg is hallgattam, tudsz A+B tesztet csinalni, Behringerrel, ja es a hatad mogott van egy NS10-es is ha arra is kivancsi vagy. Szerintem szanj ra egy orat. Menj be hallgasd meg, es te magad donts!Kerdezd az ekladokat is. Ja! es vihetsz anayagot, tehat azt hallgatsz rajta amit szeretnel. Egyebkent Cubase van a PC-n. Savonkent erdemes vinni valamit.
Abból a B-betűs márkából eddig bármi került hozzám, minden eszköz csillapította, lopta a tartományokat. Hobbysták otthon kishangerőn lehet, hogy örülnek neki, de mi van, ha egy ilyen di-box-ot rakok a szintire a pecsában?
Pár napig agyaltam azon, hogy egyáltalán reagáljak a korábbi hozzászólásodra. Jók voltak a megérzéseim, mert ráéreztél a mondataid okozta pillanatnyi vákuumra.
Másrészt pedig a saját szavaimat véltem felfedezni az írásodban, mely szavakat a mikrofonos topicban ejtettem úgy, hogy azután porig lettem alázva, holott én is csak a tapasztalataim alapján ítélkeztem, bár nem a méréses, szétszedős megtapasztalás alapján, hanem néhány primer vélemény után.
A primer élménynél viszont jóval tovább mutat - nevezzük bátran nevén a gyereket! - a Behringer lehallgatók helyzete. Nem szeretném magamat ismételni - de ennek az alapjait is valaha Tőled tanultam - hogy szinte mindegy, milyen márkájú, istenítésű az alkalmazott lehallgatás (vagy éppen a mikrofon), ha meg tudjuk találni benne (vele) azt, amire vágyunk a munkánk során. Mint mondottam, a monitor hangját meg lehet tanulni. Van annyira intelligens az ember, hogy tud viszonyítani. Persze ehhez sok oda-vissza kontroll kell. Az ember egy idő után megtanulja, hogy "kint" hogy szól az, amit a stúdióban kevert és ennek viszonya beáll az agyban, kb úgy, mint a látás. (ott is ugye fordít a lencse).
Nyílvánvaló, hogy a méregdrága, nagy kultuszú monitorok talán kényelmesebb viszonyítási alapot adnak, mint a színezett hangú, olcsóbb darabok.
Nekem az maximális "ajánlólevél" volt a B2031A párral kapcsolatban, hogy olyan kollégák alkalmazzák - alternatív lehallgatásként is - akik már évtizedek óta a hazai, zenei mainstreamben tevékenykednek. Olyan stúdiókban dolgoznak, ahol a Genelec a minimum. Persze ez az ő véleményük, de meghallgattam én is. Az én lehallgatási körülményeimben az elvárható eredményt produkálta. Egy bizonyos frekvencián van egy apró csillapítása, de ez kizárólag a falikárpit miatt van. Ezt is kimértük már. Nagyon érzékeny az elhelyezésre és az ezzel együttjáró kalibrációra.
De mind emellett szól, hogy évek óta ezen keverek és az elkészült anyagok piacképesek.
A hab a tortán, hogy kb egy hónapja szereztem hozzá egy sub-basszus ládát, amivel egy komplett 2.1-es rendszert tud alkotni. A sub kapcsolható, amikor is a hangváltó leválasztja a főmonitorokról a 80 Hz alatti tartományt és a sub-ra küldi. Ezáltal nem növekszik a tartomány hangereje, csupán az alsó határfrekvencia. Nagyon pregnáns mélyeket ad és - a visszajelzések alapján is - sokkal dögösebb szandok születnek ezzel a lehallgatással.
DE. És ez a végső konklúzió, ez a technikai szegmens is stílusfüggő. Akárcsak a hifi hangfal kérdés is. Hisz a klasszikus zene másfajta hangfalat kíván, mint a pop, vagy a rock, vagy akár a jazz.
A stúdió fő zenei arculata alapján érdemes monitort választani - már ha erre a pénztárca is igent mond.
Szerintem (szigorúan szubjektív vélemény) a szóban forgó monitor elég széles alkalmazhatóságú.
Nem érzem súlyos szakmai kompromisszumnak és könnyedén lehet vele jót csinálni.
Ha esetleg - szándékom ellenére - előző írásom, melyben a közeltéri monitorokkal és B-izonyos termékekkel kapcsolatos tapasztalataimat, véleményemet megosztottam, bárkiben visszatetszést keltett volna, hát megkövetem, és mea culpa ! Úgy persze, hogy változatlanul fenntartom az abban foglaltakat, hiszen semmi olyat nem írtam, mely ne lenne valós.
A közeltériek a legfontosabb eszközeink, azokon keresztül ítéljük meg az összes hangot. Egy mix sorsa múlhat rajta, az arányok helyessége, hangsúlyok, és hangsúlytalanságok. És a legsúlyosabb : hogyan szól majd más, mindenféle hangszóró rendszeren az, amelyeket ezen véglegesítünk.
Hogy mást ne mondjak, az egyik legfontosabb eszköz a mikrofonok megítélésében ! Így azután nagyon is valószínűsíthető, hogy nem mindig ugyanazok a benyomásaink, ha más-más hangsugárzón hallgatjuk őket.
De ! Még akkor is, ha különböző "hangszernek" is minősítjük különféle típusú hangsugárzóinkat, a hallgatott anyag megítélésében hasonló előjeleket és értékeket kellene hallanunk. Konkrétabban : pl. két mikrofon megítélésében nem játszhat szerepet, hogy milyen hangsugárzón teszteljük azokat !!!
Ha mégis, akkor valószínű, hogy a hangsugárzóval van gond.
Ezért nem lehet eléggé nyomatékosítani a közeltéri monitor szerepét !
Még a nagyon professzionális típusok is megosztják a szakmai társadalmat. JBL, Tannoy, Yamaha, Genelec, Ramsa, KRK, Altec és sorolhatnám, van nagyon sokféle. Különböző hangkarakterek, mégis egy valami közös bennük : a hangzáskompatibilitást biztosítják !
És mégis ! Még ezen megbízható eszközök is elbizonytalanítják néha a napi gyakorlatú hangmérnököt is. Ezért például számos filmhang ( szinkron ) stúdióban kontrollként ott van egy SONY kép monitor a kis, tenyérnyi hangszórójával, vagy egy kiválasztott széria-tv. A stúdió közeltéri monitorján jónak talált hangnak ezeken a "gagyi" sugárzókon is élvezhetőnek kell lenniük !
Vagy ! Az egyik legrangosabb hangstúdióban a közeltéri Yamaha NS10 mellett ott voltak a sokkal nagyobb JBL-ek, és a Videoton gyártmányú sztereo autóhangszórópár !!!!!!
Saját gyakorlatomban a keverőpultra csatlakoztatott pc-videomonitor hangszórója és egy közönséges sztereo tv szolgál mankóul a hang korrekt megítélésére. Pedig, igazán jól szól az A.R.E.S. De, hát éppen ezért !
Mindig aggódom, hogy azon könnyű élvezhetővé tenni egy mixet.
ITT, E FÓRUMON teljesen megérthető az a törekvés, hogy a lehető legkisebb ráfordítású, a célnak legjobban megfelelő eszközöket találjuk meg. Jómagam, a szomszédos mikrofon-topicban rombolom a megalapozatlan, indokolatlan bálványimádatot, de csak akkor, ha van szakmailag értékes, árban olcsó alternatívája !
"B"-izonyos termékek árban nagyon kedvezőek, sokak számára elérhetőek, s azt a reménysugarat keltik vásárlóikban, hogy egyenértékű alternatívát kínálnak a szakmai standard-ekkel. Bár így lenne. A különböző netfórumok nem ezt erősítik. A saját tapasztalataim sem.
Az "ár-érték" arány sem kedvez "B"-izonyosnak, és könnyen előáll az "olcsó a drága" helyzet. Előző hozzászólásomban említett termékek egyértelműen ezt igazolják. Súlyosbítva azzal, hogy csak merész, kényszerű kompromisszumok megtételével használhatóak.
És, tényleg komolyan gondolom : akiknek anyagi korlátaik nem tesznek lehetővé színvonalasabb beruházást, és emiatt súlyos szakmai kompromisszumokat kötve kell dolgozniuk a korlátozott képességű eszközökkel, minden elismerésem az övéké, ha mégis képesek a VARÁZSLATOKRA !
és EZ?
ismerős vkinek?
Ebben a kategóriában ez talán a legnagyobb mélyszórós cucc, de azért ez a 35 Hz gyanús, meg a 100 W is (nem mintha szükség lenne rá)
Sok vizet nem zavarnék, de talán néhány érdekes tapasztalatot közzétehetek
Anno, egy forgalmazó megbízásából Genelec monitor arzenált tuszkoltam be az autómba, és célbavettem néhány potenciális felhasználót. Kikötöttem egy jónevű, színvonalas kereskedelmi rádiónál ( anno !!! ).
Ott Tannoy lehallgató monitorokat használtak akkoriban. Pontosan nem emlékszem, de talán igaz, hogy 4 típust vittem párban bemutatni. Nem vettek, pedig lett volna rá pénzük. A Tannoy-okat meghallgatva, elfogadtam döntésüket. ( Ismerős voltam ott, saját gyártmányú mikrofonokat, és ajánlott más típust szó nélkül vásároltak tőlem )
Később, ugyanők KRK monitorokat vettek.
MKir Rádió viszont hemzsegett a Genelec-ektől.
Azóta már meghallgattam a KRK arzenált a forgalmazójánál, hát mit mondjak : sunshine ! :)
A Yamaha NS10-től én mindig gellert kaptam, ritka semlegesen és unalmasan szól, igaz, ez egy nemzetközi standard, amit azon kavartak (kevertek), az másutt is ugyanúgy szólt.
Én, egy itthon eléggé ismeretlen német stúdiómonitoron nyomulok, a típusa: A.R.E.S. MonitorA1
Ha jól tudom, Dynaudio motorok alkotják. Aktív monitor (175 Watt). A mélysugárzó membránjára egy parányi mérőmikrofon van felragasztva, hogy figyelje a membrán mozgását, és a kapott infoval "rugdalja" és "észheztéríti" az elektronikát. Ilyen egyszerű darab :) Mit mondjak, sikerült túlbonyolítani a németeknek, de a kapott sound kárpótol érte. És, zárt doboz, nem bassreflex !!!
B:
Kb 3 hete javítottam 1 db-ot - szimpla ügy, kontakt hiba, bizti "out" :). Párban hozták. Hamar túljutottam a problémán, de ha már nálam volt, hát meghallgattam. Ja, aktív monitorok, 15-20 literesek kb ( térfogat ), közismertek. Minden elismerésem azoké, akik ezeken keverni képesek úgy, hogy az másutt is meghallgatható legyen ! Nem tudom mihez hasonlítsam a hangját, kapaszkodóm sincs. Agresszív, mint a számítógép hangszóró rendszerek, amelyeken szélsőséges hangokat lehet hallani. Nem írom le a jelzőt, amihez az előbb még bátor lettem volna. Tulaj előtt nem rejtettem véka alá benyomásaimat, s legnagyobb meglepetésemre helyeselt, de szabadkozott: erre volt pénze.
Néhány éve volt szerencsém mérni és tesztelni B csöves-félvezetős hibrid mikrofon előerősítőjét. A cső kb 40 Voltról működött katódkövető kapcsolásban, ami 1-nél kisebb erősítést jelent. Magyarán, szimplán átzavarták rajta a jelet. Viszont, gyönyörűen világított a cső a frontablakon át, hátulról sárga LED-ekkel pásztázva. Konkrét, mért adatokra már nem emlékszem, de nem nyűgöztek le.
Kompresszort vettek videostúdióba, mondván, ott azért nincs akkora követelmény, B is megteszi. Két hétig kísérleteztek vele, azóta bypass-ban "működik". Abban a tartományban, ahol jeleskednie kellett volna, mindig addig tekerték a tekernivalókat, amíg el nem jutottak a hatástalan verzióig, akkor viszont csodaszépen szólt. Ez egyébként megegyezett a bypass állapottal.
Csak olyan eszközöket említettem, amelyeknek szinte a legnagyobb súlya van a hangláncban. Már csak a mikrofon hiányzik közülük, de arról már mondtam véleményt egy másik topicban.
Azt gondolom, tényleg minden elismerést megérdemel, aki ezekkel az eszközökkel dolgozik, és kompatibilis végterméket produkál.
Véleményem a saját tapasztalataimat tükrözi, másoké homlokegyenest ellenkezhet ezzel. Ergo, mindenkinek igaza lehet a maga szemszögéből.
Hát ezt tőlük kéne megkérdezni, mert gondolom azért néha viszegetnek ilyesmi monitorokat is a boltból. Szóval nem hiszem hogy rajtuk maradna akkor sem.
Hátul van rajt egy reflexnyílás, valamit javíthat biztos.
Ja, erre céloztam azzal, hogy nincs a hitspace-nak csak szállításra. És mi van, ha odarendelem, meghallgatom, de nem tetszik annyira?
Ennyiért (40-45k) újonnan nagyon nem kapni jobbat szerintem sem a DX-4 -nél. Esetleg érdemes lenne utánanézni, hogy most mennyi a KRK RP-5 itthon. Bár nem vagyok biztos hogy az sokkal jobb ár/érték arányú lenne. A minihifinél mindenesetre jobb visszahallgatásra, az biztos. De azért látni kell a korlátait, mielőtt valaki többet vár tőle, mint amit tényleg tud (gondolok itt a 4" mélynyomóra pl.)
Na jó, ez azért nem 40körüli kategória.
Meg kéne hallgatni ezt a cuccot, bár hitspace-ben szállításra van csak kiírva, így meg nem tudom, hogy lehet-e. Az van írva, hogy belépő szintű, tehát nem titok, hogy nem atomprofi, de azért gondolom, hogy nem is annyira gagyi - hitspaceben sztem nem foglalkoznak szarságokkal (vagy?), fülesek is 30nál kezdődnek
Egy kicsit vitatkoznék Vasa.
A Behringer a stúdióberendezések között néhányat nagyon jól tudott nyúlni. Ne a keverőkről és az élőhangos holmikból induljunk ki.
Speciel a stúdiómonitorai jól sikerültek. Olyan zenészeknek is adtam el 2031-es aktív párokat, akik Genelec 1031-es, vagy Yamaha NS10-es környezetében dolgoztak.
Azt nem tudom, hogy most hol tart az áruk, mert megint emelt a Basys, de szerintem megfizethető eszköz. És ha hibamentest fog ki az ember, akkor hosszú évekig műxik.
Ne értsd félre, nem érdekem a Behringert védeni, de tapasztalatból beszélek.
Egyébként a honlapomon folyamatosan frissítem a behringeres teszteket, ha valakit érdekel, akkor KATT IDE!
Az M-Audio-t és az Emu-t nem hallgattam még, tehát nem mondok ítéletet, de a Behringert ismerem.
Összességében pedig ha a zenei munkákhoz olyan lehallgatást használ az ember, aminek a hangját meg tudja tanulni és nem fárasztja le az egésznapi munka során, akkor szinte mindegy, hogy milyet vesz.
Az biztos, hogy a 10-15 cm-es mélysugárzóval szerelt monitorok nem fognak 55-60 Hz alatt értékelhető tartományt lesugározni, így a trendi, elektronikus szandolásnál lehetnek gondok.
Én EMU PM5-ön agyalok. Az M-Audionál kicsit gyanús nekem, hogy 22k-ért/db jó minőségű hangfalat meg még erősítőt is adnának. Ez füles árkategória inkább.
Én is ezt mondom, épp ezért vagyok kíváncsi az összehasonlításra. A Behringer nem a profi cuccairól ismert, mégis sokkal drágább. Ezért érdekel, hogy megéri-e? Az M-Audio gyártott már néhány jó dolgot szerintem. És persze nem hivatásos stúdió minôséget várunk, csak otthonit.
Hát, ez azért az M-Audio legolcsóbb cucca, nem is mondja senki, hogy van olyan jó, mint a drágábbak. Nyilván nem véletlen, hogy van fél millás stúdiómonitor, és meg is veszik.
Az is feltűnt, hogy ennél a típusnál nem részletezik annyira a specifikációt, pl frekvenciamenetről nem igen esik szó...
Csak nekem nem hinném, hogy lenne szükségem olyan nagyon hájend cuccra, a lánc többi tagja sem valami hájend. Másrészt meg jelenleg ez a kategória elérhető nekem, valószínűleg azért jobb, mint ha vennék 40ér egy műanyagdobozos minihifit, aminek úgyse használom a semmijét a hangszórókon és az erősítőn kívül.
Erre én is kíváncsi lennék, és arra is, hogy a Behringer Truth B2030A, ami a duplájába kerül, ér-e annyit. Én személy szerint többre tartom az M-Audiót, de mi a ti véleményetek?
Több megoldást tudok ajánlani.
1. a négy, használható minőségű miksi bemenettel bíró konverterek tényleg húzósak, csak akkor érdemes megvenni, ha folyamatosan ilyen felvételeket csinálsz. De vannak elfogadható minőségű cuccok, mint pl az STA-Hoontech, vagy a Marian termékek. Bővebb infót a Prolinemusic.hu-n találsz. Nem vagyok érdekelt, csak korrektnek tartom a holmijaikat.
Ezek közül akár már használtan is találsz jó áron.
2. Sok demózó zenekar azt csinálja, hogy a dobot felveszik egy stúdióban, profi körülmények között és aztán sávonként elviszik, amit majd otthon kevernek és hozzájátszanak.
Szerintem ez a legolcsóbb megoldás és egy gonddal mindenképp kevesebb.
Egyes összetevők térbeli elhelyezését nem csak a térképző effektekkel tudjuk megvalósítani. Az igaz, hogy a konvolúciós algoritmusok erre a legjobbak, de ahhoz, hogy az IR1-et hatásosan tudjuk használni, majdnem pilótavizsgázni kell. De a térakusztikát mindenképp érdemes ismerni...
A direkt hangokat fázisszabályzással is hátrébb lehet tolni, de figyelni kell a végső mix fázisaira, mert könnyen rossz irányba mehet a dolog.
Komolyabb szoftverekben van fokozatmentesen szabályozható fázisállítási lehetőség. Ez lehet surround menű, stereo enhance menű, stb. Azt tudom, hogy a Samplitude-ban a panoráma potira jobbklikkelve megnyílik a surround editor, ahol grafikusan tudod hátrébb tolni a hangot. A Nuendo is ismeri ezt a funkciót, amióta képes az 5.1-es keverésre.
Ne tévesszen meg senkit, ez még nem a full surround keverés, hanem egy használható megoldás a felvetett problémára.
Ilyenkor a betekert fázisértékeket a sztereó csatornákban hallhatjuk. Jó esetben a kapott eredmény ProLogic-os erősítőn tényleg a kívánt irányból jön, de ez most mellékes.
Ha igazán pontosak akarunk lenni, akkor a műveletet egy korrelációs műszeren is figyelemmel kísérhetjük, nehogy átforduljon az állított sáv fázisa.
Szerintem is zengetés helyett inkább ambience effektet hasnyálj. A NUENDO-ban van egy acoustic stamp nevezetű effekt, kifejezetten térszimulációra... Cubase-ben is van, vagy nem-e?
Hát, hogy valami hátul van, az az én fogalmaim szerint azt jelenti, hogy a direkt hang mellett visszaverődéseket is elég jól hallani, ez pedig reverb nélkül. Vannak ilyen ambience effektek, amik nem teljesen azonosak a reverbbel, és térérzet növelés a lényegük, de nem tudom hogy pontosan azok mik.
Tehát számomra az, hogy hátul van, de nyers effektezetéen hang, az valamenyire ellentmondásos.
De majd úgyis jön valaki hozzááértőbb, és megmondja
Na igen, de szeretnék bizonyos dolgokat teljesen tiszán hagyni. Meg például Waves Ir-1-el (convolution reverb) be kéne lőni mondjuk egy olyan teret amiben fel szeretnék venni, és akkor elvben meoldódna a probléma. De nem. Fene vinné. Nincs valami tér effekt amivel "hátra" lehet a tiszta hangot tolni? Vagy valami technikai trükk? Hallottam már nagyon profi dolgokat vonalból felvéve, ami nagyon a helyén volt "elöl-hátul" tekintetben...
Hello. Engem az érdekelne, hogy lehet áthidalni otthoni vonalas felvételnél, hogy a hang térbeli elhelyezkedése sokkal "előrébb van" mint ha mikrofonnal veszi fel az ember. Reverb egy kicsit persze segít, de nem oldja meg, nomeg nem mindenre kell visszhang.. Elsősorban a gitár miatt kellene. Terratec Ewx24/96-ot meg Cubase-t használok. Próbálkoztam Guitar Riggel is, néha elég érdekesen elhelyezi a hangot, de akkor is "in-your-face" lesz. Marshall vonalból+Mikrofon modeler,hangfal modeler is volt, de nem az igazi. Ismerős a probléma?
m
Az M-Audio cuccok közt nézz szét sztem.Bár ott még a drágábbakon is csak 2 mikibemenet van,egy Octane-t vagy vmi jó többcsatis előfokot érdemes venni,hogy 3-4 mikivel jól tudj dolgozni.Olcsó,de igazán jó megoldás sajnos nemigen van.Talán a MOTU Traveler,de az sem két fillér.
Előre is elnézést ha rossz helyen járok!
Szóval: demó felvételeket szeretnék készíteni. Probléma: dobfelvételnél egyszerre kell felvennem 3-4 mikrofonnal. Hogy tudom megoldani azt, hogy a mikrofonok jele sávonként kerüljön fel. Azt akarom hogy a szoftverrel külön tudjam kezelni a lábdob, pergő stb. hangját. Kellene egy digitális keverő meg egy hangkártya ami egyszerre több csatorna jelét viszi át. De sajna azok az eszközök amik ilyen digitális interfészekkel kommunikálnak, csak magasabb árfekvésben találtam. Tud valaki javasolni valamit?
Lehet még egy olyan lehetőség, hogy lekonvertálod sávonként a 24/96-ot 24/44-re, és csinálsz egy 24/44-es sessiont, ahová már be tudod illeszteni a 16/44es filet. A lekeverésnél már igazából annyira nem számít a mintfreki, inkább a bitmélység.
Szia! Sok helyen láttam, hogy a mikrofonjelet simán kettéosztották, mint a pinty. Olcsó és működik, de ugye illesztés szempontjából nem a legtutkóbb. Jobb a splitteres megoldás. A Soundcraftnak pedig már van kifejezetten montorkeverő-pultja, amibe bemegy a színpadi miki jele, és abból megy tovább is XLR kimeneten (nem tom, hogy csak elosztja, vagy erősíti is, de szerintem csak elosztja, különben a monitorkeverős megtréfálhatja a frontkeverőst... Sajnos még ekkora technikával nem dolgoztam... Nekem 4/6 auxom van élőben (persze klub szintem, max 6-800 főig), még a PASO-nak is elég volt a négy! Pedig voltak a színpadon nem kevesen, haha!
Hát több módon. Van splitter, ami jelszétosztó. A bemeneti, főleg vonali jelet veszteségmentesen osztja többfelé. Viszont ezt mikrofonnál nem nagyon lehet megoldani.
Van a másik mód, amikor a front pult Di outjait használják további feldolgozásra. Ezesetben pult-függő, hogy a di-out kapcsolható-e pre, vagy post fade-re.
harmadik és legáltalánosabb, hogy a nagy front pultokon annyi aux van, hogy minden csatornát ki tud küldeni monitor útra.
Nem vagyok élőhangos, de szerintem a nagy színpadi cuccoknál már fent szét van bontva a hasznos jel.
sima pulttal csak annyit tudsz monitorra küldeni, ahány aux kimenet van. a kevert jelet vétek felküldeni a kontrollra, mert szétgerjed az egész színpad.
A legáltalánosabb úgyis az, hogy van 2-4 monitornak is használható aux és azokat egyenként vissza tudod küldeni a dobosnak, billenytűsnek, vokálnak és az első sorban állóknak. Így csoportonként eltérő monitor mixet tudsz felküldeni. És így csupán egy pultból elintézted az egészet.
Csak annyi végfok és láda-lánc kell, ahány monitor utad van.
ezért kell jól megnézni, hogy milyen pultot vesz az ember.
Lemezre is bőven elég a 24/48-as felbontás!
Egy felvételi láncban még a profibb stúdiókban sem a konverter számadata a legkisebb keresztmetszet.
A felvételre igazán alkalmas szoftok valós időben (real-time) konvertálják a különböző mintavételezésű hangfájlokat.
Natív rendszeren (és gondolom azon dolgozol) 24/96-os fájlok nagyjából 16-20 sávnál már komoly gondot okoznak a gépben.
És azt tesség megérteni, hogy a kemény számháborúban csak egy vesztes van, a vásárló, aki megveszi a mindenféle audigy kategóriájú kártyákat csupán azért, mert rá van írva, hogy 24 bit - 96 kHz. Ezeken az eszközökön a 24/96-os A/D chip-ek meg sem közelítik az átlagos, studio-standard 16/44-es átalakítók szintjét!
Ez kb olyan, mint hogy ma már minden telefon és karóra tud 2 Mp-es fotót csinálni és mennyibe kerül, míg az igazán jó fényképezőgépeket inkább az optika adja el, mintsem a pixelszám.
Az A/D konvertereknél is inkább az analóg oldali alkatrészek minősége a meghatározó.
Köszi szépen!
Lám Hozzád mindennel fordulhatok! :)
Úgyhogy máris megeresztek egy gyors kérdést. Lehet, hogy banálisnak fog tűnni.
Amikor külön keverőpult van a monitor keveréshez, és külön a PA rendszerhez, hogy oldják azt meg, hogy mondjuk egy db jel kettéosztódjon? Tehát hogy függetlenül lehessen keverni a jelet a monitor-keverőpultban, és a közönségnek-keverőben. Tudom, hogy a keverőpultok sok mindenre képesek, de mi van akkor, ha egy alap keverőt használunk, ami nem képes minden sávot külön kivezetni a monitorba, csak összegzett kimenet van? Szóval remélem érthető, mit nem tudok megfejteni. Pedig sejtem, hogy valami egyszerű lesz a megfejtés...
Attól függ, hogy milyen miksivel dolgozol. Kondi-e, vagy dinamikus?
A kondikkal inkább tér-szerű mikrofonást javaslok, a karakterisztika figyelembe vételével. Ezalatt azt értem, hogy a konga pártól kb 30-40 cm-re x-y-ban, vagy esetleg m-s-ben, ilyenkor persze lehet 1 m is.
Dinamikussal bőr közeli, off axis beállítás úgy, hogy ne zavarja a perkást a játékban. A legbiztosabb, ha mindkét konga egy-egy din.miksit kap a káva felett 2-3 cm-rel, a bőrfelületre nézve.
Bongónál elég egy miksi is, hiszen ezeknél a térélmény nem annyira exponálandó és amúgy is éles a hangja. A két bőr közé kicsit felülről, hogy ne zavarja a perkást.
Arra figyelni kell, hogy ezek a dobok elég sokat mozognak játék közben, úgyhogy a mikrofont úgy legyen rárakva, hogy ne üthesse meg a hangszer.
Nem a Start menü>>>Beállítások>>>Vezérlőpult>>>Hangok és audioeszközök>>>Audió>>>Hangrögzítés fülben kellene elnémítani valamelyik sávot? Nálam a Sztereo keverő-t kell kipiálni, hogy néma legyen...
hali! segítene vki? :
Cool edit pro-ban (az adobe audition elődje) veszek fel gitárt, amplitube-bal torzítok.
a gitárt közvetlenül a line-in-re kötöm fel, felveszek (2 vagy több sávot; kíséret, szóló), és mikor a második szólamot veszem fel, az első szólamot is felveszi a másodikra.
Nemtudom, h érthető-e... vki segítsen plz!
msn: wgs4444@msn.com
megfejtettem. Ha propertiesben allitod at, akkor felgyorsul, de ha soundforgeban a menteskor egy kulon ablakba atallitja az ember, akkor nem megy el a tempo
Valaki meg tudná mondani, hogy conga meg bongo kimikrofonozását hogyan kell szakszerűen elvégezni? Az érdekelne főként, hogy hova kell helyezni a mikrofonokat...
Köszi!
sound forge -> resample
sample pontos marad, ami a leglényegesebb.
egyébként a nuendonak szerintem tudni kell jól importálni.
ha mégis kicsit elcsúszna akkor meg ott a time warp
azzal még az összevissza csúszkálósakat is rá tudod igazítani.
ez jó akkor is ha az énekes itt ott késik/siet egy picit....
állat feature
Majdnem minden normális program tud vagy konvertálni, vagy a beimportált sávokat - ugyanúgy konvertálva - más formátumban menteni. Egyébként meg szerintem fölösleges 44.1 kHz és 24 bitnél jobb minőségben dolgozni házidemóra, csak a szívás van vele.
Nuendo 2-ben van olyan hogyha beimportálsz egy hangmintát akkor meg tudod adni hogy convertálja 24bit-be, nemtom ez mennyit segít, vagy van-e Nuendo 2-d. Talán a Wavelab is tud ilyesmit.
Ha gondolod átküldheted és menézem mit tudok vele kezdeni..az msn-em: little_val@hotmail.com
Nagyon nagy segitsegre volna szuksegem. Dolgozom egy felvetelen, es 24/96 ban csinaltam mindent. Valaki mashol feljatszott a felvetelre, de csak 16/44 ben, es nem tudom hozzailleszteni. Ha atallitom, felgyorsul. Mi a megoldas arra, hogy egy 16/44 es filebol 24/96 ot tudjak csinalni (nem baj, ha a minoseg rocasra megy, csak tempoba jolegyen)?
ezt nem nagyon hallgattam meg annak idején.
sokan használják, rossz nem lehet :))
ami engem helyből zavart, hogy nem fért el benne a fülem és ezért hosszabb időre kényelmetlen lett volna a viselete
ez a hangminőséget nem befolyásolja
ma doboltam elektronyos dobon és ezokból előhalásztam a K270-es fülesem. hát elég élettelenül szól...
Vegulis ezt a fulest vettem Igazan nem ertek hozza, de tobbet megneztem, es emellett dontottem. Nem tudom, hogy europaban ez a modell forgalomba van e. Nagyon tetszik a hangja. Szerintetek milyen?
ez az :))
úgy könnyű, ha az embör előtt van a progi
amúgy az a kérdés, hogy mit csinálsz éppen. felvételnél, editálásnál inkább a markereket érdemes használni a visszaugráshoz szerintem. de mindenki úgy dolgozik, ahogy szeret, ezért lehet testreszabni...
Hát, most már ezt is tudjuk. Csak igazából azt nem értem, hogy miért nem pont így a jó Fenderesnek.
nekem pont így a jó editálásnál, meghallgatom, editálom, meghalgatom, editálom, meghallgatom, stb.... és nem kell közben mindig visszarakni
ez a default beállítás, azért van így nálatok :))
természetesen módosítható!!
fejből nem lököm, de a file vagy edit menübe van valami prefernce menüpont, itt a gombok szinétől kezdeve a shortcut -okig mndent tesre lehet szabni. úgy emlékszem ezt a "visszaugrást" is itt kell kikapcsolni.
volt szerencsém 2 napra pro tools-al dolozni. komolyan mondom a legjobb progi amive vaaha dolgoztam. főként az érthetősége és a könnyen kezehetősége fogott meg. fellélegzés volt sonar és tracktion után...
Hát ez pedig így van Nuendoban, mindig onnan indul, ahonnan a legutolsó visszajátszás indult. Legalábbis én még nem találtam átállítási lehetőséget. De duplakatt felül a sávra, és akkor onnan indul, íy elgközelebb is onnan fog.
Sziaszotok!
Mivel Fenderes nem tud belépni a fórumba,én rakom be a kérdését:
"Az miért van a Nuendo-ban, hogy amikor megállítom a lejátszást, akkor a kurzor mindíg visszaugrik a a bal oldali lokátorhoz?
Ezen nem lehet módosítani? Dobszerkesztéskor ez kikészít idegileg...
A Cubase VST-ben olyan volt, ha megállítottam, akkor a kurzor ott maradt, ahol éppen volt a megállítás pillanatában."
a füles az szubjektív dolog.
nekem Sennheiser HD580 és AKG 270 van.
sok tipust kipróbáltam és a nyerő tipus szerintem az AKG 501. jobb, mint a 240M. szerintem olyat vegyél, mert az keverni és zenét hallgatni is jó.
a mélye kicsit kevés, de nagyon szép tere van és szépek a magasai.
a K270 az szokol rádió :))
hogy nekem miért nem 501 van? Mert előbb lett a HD580 és megalkudtam vele. ennek sokkal több a mélye és nem olyan szép a térleképzése, de azért nagyon jó füles.
a legjobb, amit tehetsz, hogy bemész valami nagyobb áruházba és végigfüleled őket. én megtettem ezt a média Markt-an, amikor még tartottak ilyen füleseket is. mamár sajnos semmi nincs...
Nekem is yamaha studiomonitorom van, az msp5. Ez a yamaha fules egyebknet studio monitor fules, es nem hifi fules.
Valoszinuleg azert nem hallani sokat yamaharol odahaza, mert egyes termekek ott nincsenek forgalomban, vagy nehezen elerhetoek. Az eszakamerikai piac teljesen mas. De forditva is igy van. Szamitogep hutesi problemara kerestem megoldast magyar PC forumokon, es csupa olyan hutoket ajanlottak, amirol itt meg csak nem is hallottak. Furcsa a vilag, de ez van.
En csak azert gondoltam a Yamahara, mert gondolom, hogy ugyan az a hangszoro "DNS" van ebben a fulesben is, mint az MSP5 ben, ugyhogy ha leveszem a fulest, es meghallgatom hangszoron, akkor talan nem er akkora meglepetes. De fene tudja.
személy szerint tudom ajánlani a Sennheiser hd280 pro-t. egész kényelmesnek mondhato. dinamikus, hanszine kiegyenlitett. egyetlen hiba amit észrevettem vele kapcsolatban, hogy magas hangerőn a magasai elég harsányok, tolakodóak. ennek ellenére még nem sikerült torzulásra birnom. szép, tiszta marad a hangja mondhatni már-már extrém hangerőn is.
Lehet hogy jó, de én biztosan nem akarnék felderítő lenni ilyen téren. Az AKG már szinte standard ilyen házistúdiós körökben, ha körbenézel a neten ilyen fórumokban, ez mindenhol látszik. Yamaháról nem sok szó esik... Én egyébként AKG-t és Sennheisereket próbálgattam, és ezek alapján alakult ki bennem, hogy zenehallgatásra Sennheiser, keverésre meg - a kicsit fapados hangzása ellenére - AKG.
Fontos azt azért tudni, hogy a keverésnél nem a trendi hifi füles a legjobb. Ez hangfalakra is érvényes, nem véletlenül van ott a nyugatabbi stúdiókban a genelec meg mittomén milyen hegyek mellett az Yamaha NS10 a kopogó hangjával együtt.
Ja és legyen kényelmes, ne nyomja a fejed, ne lapítsa a füled, meg ilyesmi. 4-5 óra fülesben és a legkisebb kényelmetlenség is kikészít. Szóval ellenőrizni kell a nyomást az ábrával jelölt helyen:
Olvass bele ebbe a fórumba, van pár használható tipp. Keveréshez AKG K271 ha teljesen zárt kell, K240S ha ez nem annyira fontos. Ha zenehallgatáshoz kell, akkor viszont Sennheisert érdemes nézegetni. És lehet fülesben keverni, csak le kell ellenőrizni a keverést hangszórón is, hogy a hangerőkkel és a basszussal el ne szállj (fülesben ezeket valahogy nem ugyanúgy érzékeli az ember).
Tanacsra volna szuksegem. Szeretnek venni egy jo studiofulest keveresre (a jozan esz hatarain beluli arfekvesben). Van studiomonitorom (Yamaha MSP5), de nem hasznalhatom mindig, mert emberek kozott elek, es editalashoz es egyeb keveresi, szerkesztesi fazisokhoz kellene egy jo fules. Most egy Behringer van, ami nem rossz, de jelentosen elter a hangja a Yamaha hangszoroktol. Gondoltam pld erre is, de nem tudok rola sokat. Csak gondoltam, hogy a hangja hasonlo a yamaha studiomonitorokehoz. Ha nem ezt, akkor mit ajanlotok?
Ha lehet, akkor ne azt mondjatok, hogy "ne hangszinezzel fulessel", meg "fulessel nem lehet keverni", hanem azt, hogy milyen fulest vegyek. Elore is koszi.
meg fogom nezni. Eddig csak egyszeruen felvettem vele, semmit nem allitgattam, de van egy eleg bonyolult menurendszere, sokfele keverovel. Azokat kell majd megneznem. Viszont sajnos nem tudom, hol, milyen erteket kell beallitani
pedig az a te barátod bármilyen soksávos felvételnél!!!
az audio beállításnál ezt kell kiválasztanod és lenni kell egy ASIO panel nevü keverőnek (lehet, hogy ugyanaz, mint a normál keverője a hangkarinak) és ott lehet abajgatni a dolgokat (pl. latency a sample bufferek számán keresztül).
nem is értem eddig hogyan tudtál bármit is csinálni e nélkül
lehet, hogy az egész problémakör ennek nem használatából fakad?
én meg nekiállok fikázni a hangkártyádat
végülis sokminden szóba került és lehet mazsolázni a kártyákkal kapcsolatos megjegyzésekből...
az ASIO az egy driver, ami megkerüli a windows lassu (750ms) audiokezelését(multimedia, directx). a steinberg cég dolgozta ki, azóta szabvány. azért kell, hogy kis latencyvel tudj dolgozni, azaz pl. gitározni PC effektekkel úgy, hogy ne érzd azt, hogy a pengetéshez képest késik a hang. ehhez <10ms kell. ilyen drivereket csak zenei célra is használható kártyákhoz irnak. ez nem azt jelenti, hogy amihez nincs ilyen az nem alkalmasak hardverileg erre, hanem azt, hogy NEM KÉSZÍTI EL EZT A DRIVERT A GYÁRTÓ HOZZÁ. az audigy az első az SB-k között ami gyártóilag kapott ilyet. persze voltak megfejtések ezen kívül is pl. a KX PROJECT, ami nem hivatalos driver volt erre a célra.
a direct monitoring azt jelenti, hogy amikor felvételt készítesz, akkor a gépről hallgatott hanghoz úgy adódik hozzá az éppen felvett hang, hogy az nem megy át a PC belső feldolgozi útján - azaz még a latency értékével sem késik - hanem a driver támogatja egy spec. módot. ilyenkor a használt softver átkapcsolja a driverben a bemenetet direktbe a választott kimenetre. ekkor semmilyen késleltetést nem szenved. gyarolatilag ezt csak a 2.0-ás ASIO driver tudja azokkal a kártyákkal, amik fel vannak erre készítve. ilyenkor van egy keverője a kártyának, amin ekkor a mute és a volume paramétereket a szoftverből direkt lehet állítani szabványos felületen.