Ezt mastertape írta: Tudod, ha rajtam múlna, akkor még tán be is vállalnék egy SSL-t, igaz, ha csak ránézek a használt SSL árakra, akkor összekarmolom magam. De az a gond, hogy egy ekkora beruházást már nem fizet meg a szakma, hisz valóban a homestúdiózás a menő. De azért a szarból várépítés mellett próbálkozom a minimális kultúra felélesztésével, vagy fenntartásával és ezért van 3 féle énekmikrofonom, három fajta előfokmegoldással és ugyan ennyi kompresszorral. Ebből kiszámolható az énekfelvételek variációs lehetősége.:-) Sőt, most tervezem újabb kompresszorok beszerzését, mert igyekszem azt a szakmai irányt képviselni, hogy minden hangzást már a konverter előtt rendbe rakjon az ember. Mert sajnos sokan úgy gondolják, hogy felveszik akárhogy az akusztikus dolgokat és majd a gépben a plagin jól megoldja. Most legalább én is szót fostam, de bocs mindenkitől, ha kicsit sokra sikeredett...:-D
Ezt locust írta: szerintem meg ott a gond, hogy a kedves hangmérnök urak lusták követni a nemzetközi popzenei fejlődést :(( kiváncsi lennék hány hangmérnök ismer olyan zenei stilusokat, mint az emo, indie, surf, garage vagy mondjuk stonerrock.
Ezt GaBnoniusz írta: A legnagyobb baj az, hogy a legtöbb studióban vagy öreg rockzenész, vagy fiatal technokrata ül a pult mögött. Nem csak az indie meg a stoner ismeretlen, de néha a legmainstreamebb stílusokkal sincsenek tisztában, vagy ha csak a 10-15 évvel ezelötti megfelelöjükkel. Ismernek egyfajta mikrofonozási módszert, egyféle hangképet, ami valaha valamiben jól szólt. Lelekiismeretesen elvégeznek egy munkát, ami X éve király lett volna, csak azt a anaptárat már le kellene a falról tépni...
Ezt vVvVv írta: bocsesz, hogy beleszólok, amit szeretnék mondani, az inkább a tegnapi (tegnapelőtti?) beszélgetéshez kapcsolódik. Hallott már vki közületek 30Y-t? (www.30y.hu - egyetlen albumuk ingyen letölthető) Csak azért kérdem, mert ők csináltak egy élő albumot, mi tulajdonképpen koncertfelvételekből áll. Sztem érdemes meghallagatni, bizti hogy studióban jobb minőséget lehet készíteni, mindent külön felvéve, de sztem úgy nem lesz olyan feelingje, nem lesz annyira egyben az egész, vagy nemtom, én így érzem, kíváncsi lennék a véleményetekre Ja bocs ennek sincs se eleje se vége, és nem is akarok offolni
Ezt mastertape írta: A magam részéről egyetértek GaBnoniusz-szal és locust-tal, pontosan azért, mert gyakorló hangmérnökként dolgozom nap, mint nap. Igaz, hogy az említett két véglet közé teszem magam, amolyan "még nem öreg, technokrata rockzenészként". De tényleg igazatok van. Csak az elmúlt 10 éveben annyi irányzat alakult ki, hogy ezt már nehéz globálisan átlátni. De nem is kell. Pontosan ezért szakosodni kell a stúdióknak. Ez tök egyértelmű és logikus. Azzal viszont nem értek egyet, hogy ex catedra lelustázza locust a hangmérnököket, mert az általa felsorolt stílusokkal például szembeállítanám az operettet, a műdalt, a kamarazenekart és megkérdezném, hogy ezekben a műfajokban hogyan készítene felvételt. Nyilvánvaló, hogy egy hangmérnöknek, egy stúdiónak nem kell minden létező zenei műfajt naprakészen ismerni. Tehát ezért létezik a szakosodás. Az egyik hangmérnök ismeri az éppen trendi dolgokat, a másik meg a klasszikusabb felvételi módokat. Az adott stílusban megnyilvánuló zenész, meg értelemszerűen abba a stúdióba vonul, ahol a zenei igényeinek legmegfelelőbb végterméket kaphatja. Tudjuk nagyon jól, hogy nem 3 db stúdió van kishazánkban, így bőven lehet válogatni. Egyébként pedig nagyon sok zenét kell hallgatni, elő kell fizetni az itthon nem kapható amerikai, vagy brit szaksajtóra és lógni kell a neten, hogy az ember (hanmérnök, aki nem lusta) tényleg képben legyen. Abban is van igazság, hogy a tradicionális mikrofonozási technikák nem mindig célratörők a mai zenei hangzásban. De talán ebből a szempontból (is) jól működik ez a szakma, ugyanis bizonyos trükkök, megoldások azért körbejárnak a hangmérnökök között.
Ja és azt sem szabad elfelejteni, hogy bizonyos műfajok gond nélkül megvalósíthatók egy pc-n, vagy mac-en, de vannak stílusok, amiket meg kizárólag csak stúdiókörülmények között lehet rögzíteni. De ezt mintha írtam volna már...:-o
Ezt mastertape írta: Ja és vV-nek csak annyit, hogy az élőzene és a konzerv, sávolásos hangfelvétel két teljesen különböző műfaj. A koncertfelvételnél az együttjátszás feeling-je mellett a közönség visszajelzéseiből inspirálódó játék lazasága, virtuozitása növeli a zenei élményt, amit nem lehet összehasonlítani a stúdiómunkával. A közönség ráadásul nem bírna végigülni egy lemezfelvételt a stúdióban, mert sokszor le kell állni, újra kell venni, vagy valami hasonló. Persze ez is műfajfüggő.
Ezt locust írta: nem a hangmérnök a lusta, hanem lusták követni. egyébként egyetértek amit irsz, nem lenne baj, ha mondjuk egy-két hangmérnök előfizetne az nme-re vagy a rollingstonesra. vagy a netes változatot olvasgatná.
én az otthoni/próbatermi felvétel készités szimpatinzása vagyok az első EP-kig, sokat lehet belőle tanulni, DIY(do it yourself) mozgalom pozitiv értékeket ad a fiataloknak.
Ezt mastertape írta: Jó, rövidíteni akartam, bár így is mindig sokat írok.:-O És akkor még nem beszéltünk az EQ, a MIX, az AudioMedia lapokról, ahol még stúdiókról készült fotókat is látni...!
A DIY nem lenne baj, ha nem találkoznék min. hetente egy-egy olyannal, ami után sírógörcsöt kapok, mert pl az akusztikus gtr főszólam visszavonhatatlanul torz. És ez frusztrációt okoz a fiataloknak is, mert nincs meg a sikerélmény. De hozzáteszem, hogy nagyon sok jó anyag kerül ki a DIY körökből.
Ezt Korodilasz írta: Egyébként sztem is hasznos ez a módszer, de csak ha van aki segít és tényleg használ, én nagyon sokat tanultam az első felvételből.
Ezt mastertape írta: Meghallgáztam a Nem ingest. Erre büszke lehetsz. Grat. Pontos a játék, jók a fikcsik. Sok Van Halent hallgatsz?:-)) A gitár miből szól, hogyan rögzítetted?
Ezt GaBnoniusz írta: egyébként tényleg az a baj sok esetben, hogy a zenekarok felkészületlenek és úgy mennek a studióba, hogy majd ott "fix-in-da-mix" mindent "megcsinálnak" nekik. Ha rossz a 7 dal, amit 10 óra alatt vettek fel, és 2 alatt kevertek, akkor biztos a hangmérnök a szar.
Évekig élöztem az egyik legnagyobb klubban és magukat profinak tartó, elég "drága" zenekarok sem mindig tudtak együttmüködni. Azt kellene a zenészeknek megérteni, hogy a hangmérnök és a zenész együtt dolgoznak egy produkción és nem a zenész az isten a hangtech pedig a kutyája. Sokszor találkoztam ilyen hozzállású zenészekkel, süket, suttogós diszkósból lett énekesekkel, vonalba kötött hangszerböl jack-et kirántókkal... a külföldi produkcióknál ilyen gond sosem volt. na mindegy. Annyit akartam mondani, hogy nem fordítanak a zenészek sem elég időt arra, hogy legalább átlássák a dolgokat, hogy a saját lehetőségeikkel tisztában legyenek. Így akármennyire próbálkozik a hangtech vagy hangmérnök, sosem lesz jó. Lehet menni studióba rozsdás húrral, pontatlan oktávval, rossz kábelekkel, rosszul hangolt, bután tompított dobokkal is... de mi nem érthetünk hozzá.
Ezt mastertape írta: :-) Azért ennyire nem tragikus a helyzet. Nyilván akik a szakmában dolgoznak látnak ezt-azt, az érem mind2 oldalát és folytathatnám. Az igaz, hogy a külföld még nagyon messze van, de sajnos mindent a pénz mennyisége dönt el. A stúdiók és a hangmérnökök nagy része kénytelen megalázóan alacsony produkciós költségekből emberi fogyasztásra alkalmas végterméket produkálni, éppen ezért kisebb-nagyobb sikerrel. Szerintem az a lényeg, hogy a megfelelő zenésznek rá kell találnia a megfelelő hangmérnökre.
Ezt leo sunshine írta: Külföldön általában min. 10x annyi lóvét szánnak rá egy lemezre, mint itthon, de itthon ugyanazt a minőséget kell produkálni. Vagy a másik, amit nagyon szeretek, hogy csinálok egy amatőr zenekarnak egy demót, hoznak valamilyen felvételt, majd fel vannak háborodva, miért nem szól úgy az anyag...50ezerért...szóval szerintem nem csak a hangmérnökön múlnak a dolgok.
Mastertape, ne értsd félre, a hangzáselemeket nem rád értettem...
Locust, egy hangmérnöknek nem biztos, hogy van ideje, hogy lekövesse a stílusokat. Arra kell, hogy legyen PRODUCER, aki tisztában van a stílus által támasztott követelményekkel, és a hangmérnökkel meg tudja beszélni, mit is akar. Na ennek aztán végképp nincsen magyarországon hagyománya... A hangmérnök csak annyit tud csinálni, hogy meghallgatja az adott referenciafelvételt, és fül alapján megpróbálja kitalálni, hogy hogyan is kell csinálni. Viszont itt visszatérnék egy fontos dologra, ha már említetted a stílusokat. Szerintetek a zenekarok tisztában vannak azzal, hogy az adott stílus milyen elemeket kíván? Hogy mitől surfpunk valami? Ugyanis az, hogy hogyan fog szólni valami, az már a hangszerelésnél elég csúnyán eldől egy olyan 60-70%-ban...
Szerintem mostanság az a járható út, ha a zenekarból legalább egy zenész ért a homerecordinghoz, a hangszereléshez, és ha stúdióban mennek, tud kommunikálni a hangmérnökkel, a többiek pedig jól feljátszák a megírt, begyakorolt dalokat.
Ezt locust írta: hehe, ott a pont a zenekarok sincsenek tisztába a zeneistilusokkal, a legjobb duma, hogy milyen zenét játszotokra, hogy _egyedi_, persze csak egy 20ad rangú magyar altercsapatról van szó.
Ezt GaBnoniusz írta: A magyaroroszági zenekarok semmilyen formában nincsenek felkészítve a studiómunkára. Ha elolvasol egy külföldi zenei szaklapot vagy szétnézel a neten, van erröl szakirodalom, de magyarul épkézláb tanácsokkal nyomtatásban nem nagyon látják el a zenészeket. Sokhelyütt nincs internet sem, hogy utánaássanak. Sokan a studióban találkoznak először szemtől szemben a dolgokkal. Annak, hogy a producerkedésnek itthon nincs kultúrája, többek között az is az oka szerintem, hogy nem is tudják pontosan, mi a producer dolga (managerrel és szponzorvadásszal azonosítják) és miért pont még egy ember kifizetésére jutna, ha stúdióidőre is alig jut? Amíg a bérek és a szakirányú szolgáltatások árai között ilyen erős különbségek vannak (pedig nem nagyon lehet énnél olcsóbban adni), addig egy hobby-zenekar nem tud erre költeni.
Ezt mastertape írta: Találkoztam már anekdóta szintű technikai vivmányokkal, miszerint xy zenekar 8 sávos, ilyen-olyan hd recorderrel vette fel a lemezét, ami büntet. Vagy pl a DM shure sm58-cal egy lépcsőházi folyosón vette fel az x-ik lemezének éneksávjait. Ez mind szép és jó, csak ezek mögött egy nagyon jól átgondolt produceri munka áll, netán egy csapatmunka. A producerkultúra itthoni helyzetét sajnos a kiadók is befolyásolják,mert csak az ultra mainstream produkciók tarthatnak el egy-egy sztárolt producert. A közepes kiadók, label-ek, alter-ek már nagyon meggondolják, hogy kell-e nekik plusz költség. Dolgoztam már olyan bandával, akinek a felvételi költségeit csak felében fizette a kiadó és a német producert már teljesen a zenekar állta, mert nekik az volt a vágyuk, hogy úgy szóljon, mint a kintiek.
Ezt leo sunshine írta: Valahogy mi is ilyen cipőben vagyunk, csak a teljes lemezanyagot a zenekarnak kell készítenie. Úgyhogy most meló ezerrel...nem is fog túl jól szólni...de azért nem lesz rossz. Milyen zenekar volt az említett? Milyen stílusú? És milyen volt a producer?
Ezt GaBnoniusz írta: sokféle ilyen urbanlegend létezik, bár egy RHCP videón láttam, hogy az egyik lemez Rick Rubinnal egy erdei kastélyban készült és Anthony Kiedis a fék között az erdöben énekelt fel több nótát is. Tényleg teljesen müködőképes a dolog, ha a lemezfelvételhez előre le ven gyártva egy olyan anyag, mint a forgatókönyv a filmeknél. Akkor halad rendesen, mert át van gondolva, meg van tervezve. Itthon még senkinél nem láttam ilyet sem...
Ezt ba írta: Pont az éneket akartam kérdezni.Mit tanácsoltok az ének effektezésére?Valahogy a mostani magyar felvételeken szerintem minden szól mint állat, csak maga az énekhangzás szar.Nem is az énekes hangja, hanem szarul van megeffektezve, keverve.Pedig hihetetlenül fel lehet javítani akár egy rosszabb hangú énekes hangját is. Szóval adjatok már tanácsokat mit érdemes egy éneksávra pakolni!Delay?Milyen kompresszor?stb.. Köszi
Ezt mastertape írta: Én csak lovagmetálnak hívom. Amolyan jól meghangszerelt 60 gitársávos, igényes keményzene. A stílusban nagy névnek számító német gitáros producer alakítja a végleges hangzást.
Ezt mastertape írta: Meg fogsz lepődni: nagyon sok zenekar hoz forgatókönyvet. Most is például egy nagyon jól összefogott bandával dolgozunk és minden le van írva ütemszámra pontosan. Majd összeszedek ezzel kapcsolatban néhány gondolatot és megosztom veletek.
Ezt mastertape írta: ba! Rossz a megközelítés! Nem rápakolni kell az éneksávra, hanem eleve úgy kell felvenni, hogy jó legyen. A kompresszorhasználat titka abban rejlik, hogy az előerősítés után, az AD konverter előtt célszerű egy - természetesen - vas kompresszort alkalmazni. Ha mondjuk van egy viszonlag jó channel-strip-ed, akkor abban ezt már meg tudod oldani. Nagyon sokan el vannak tévedve, hogy a plug-inekkel mindent meg lehet oldani. Az ének dinamikája nagyban függ a digitalizált jel dinamikájától. Ha már az elején kihúzod a dinamikai hullámzást, akkor a konverter nem fog üresjáratban, feleslegesen feldolgozni sokszor 4-6 bitnek megfelelő dinamikakülönbséget. Magyarul: 12 dB alá szoríthatod a headroom-ot, ezáltal max 2 bitet fogsz elveszíteni, de ez egy 24 bites felvételnél gyakorlatilag elhanyagolható. A másik pedig az, hogy a vaskompresszorok dinamikaátfogása sok esetben nagyobb, mint a plug-ineké. Természetesen a mix-be helyezésnél is érdemes egy finomabb plug-in kompressziót használni. Erre én a waves pack-jeit javaslom. Native környezetben a legjobbak. szerintem. Delay-nek dB FX pack, reverbnek Waves IR-1. Ez utóbbi lefekteti a géped, de büntet a hangja.
Ezt mastertape írta: Bocs, hogy szófosásom van, de most magamhoz ragadom a kezdeményezést és megpróbálom összeszedni azokat a tanácsokat, amelyek a topic alcímének megfelelően esetleg segítséget adhatnak a stúdiózás, vagy felvételkészítés előtt álló zenészeknek. Szóba került a forgatókönyv. Fontos része a dolognak. Ha valakit érdekel, akkor mélben küldök mintát, de halál egyszerű: bal oldalt fentről lefelé a dalok címei, fent vízszintesen a szereplő hangszerek, effektusok, stb. Ebben a táblázatban bejelölhető, hogy mire lehet számítani 1-1 dalon belül. Nem árt előre tudni a nóták BPM számát. Persze ez azt feltételezi, hogy a banda metronómra próbál. Ez nagyon sokban segíti a munkát. Pl pontos lesz a felvétel... Ha tempóváltások vannak, akkor célszerű ütemszámnak megfelelően azokat összeírni, netán egy hozzáértő csapattag egy bármilyen cubase szerű progiban írhat egy tempomap-et, amit aztán midi fájlként (néhány kB) el lehet vinni a stúdióba és ott minden program fel tudja ismerni a benne rejlő információkat. Nagyon fontos tudni, hogy igenis lehet dobot kötni, sőt a lötyögő, pontatlan feljátszást utólag akár 32ed pontosítással is lehet javítani. Igaz, ez baromi sok idő. A kötések és vágások helyén nem fog hallatszani a cineknél a beavatkozás. Ennek a jól beállított crossfade a titka. Annak idején szalagos technikán is tudtunk kötni, csakhát a dobosnak pontosan ugyan azt a képletet kellett ütnie, amit korábban. Ha mankót használ a zenekar, akkor azt is érdemes otthon összerakni, de ha erre nincs lehetőség, akkor a stúdióban azt külön sávra fel kell vennünk, de akár egyszerre is mehet a dobolással. Mindegy, de az a lényeg, hogy az éppen doboló versenyzőt nem zavarja meg, ha netán belefog egy zs-t a gitáros. Ilyenkor nem ez a lényeg, hanem az, hogy tudja a dobos, hogy merre jár. A saját szólamát minden körülmények között el kell tudnia játszani a zenésznek. Természetesen basszust is lehet vágni. A stúdiózás előtt célszerű beállítatni a hangszer bundjait, húrtávolságát, oktávját. Ne legyenek kh-sak a potik és az aljzat. Jobb stúdiókban minőségi kábelt adnak, úgyhogy ezzel nem kell foglalkozni. Ha saját kábelt használsz, akkor az ne recsegjen, legalább Klotz márkájú legyen. Húrokat kifőzni, vagy 1-2 nappal korábban újat venni. Az új húr csattog, zörög. Ha a frethangok részei a zenének, akkor erre is figyelni kell. Ha aktív a hangszer, akkor legyen elem. A dob és a basszus a ritmusszekció alapvető egységei. Tapasztalatom szerint akkor lesz jó egy anyag, ha már ennél a résznél ütős és húzós a zene. Taknyolni, kenegetni nem érdemes ezeket a hangszereket. Konkrétan meg kell szólaltatni őket. Nos ezekről ennyit. További tapasztalatok?
Ezt leo sunshine írta: Én most jelenleg az UAD1 kártyát preferáom erőteljesen, a kompresszorok, eq-k nagyon szépen színeznek, és jó a zengető. Viszont ezt csak pop és rockzenére. A waves pluginekben az a jó, hogy minimális a színezése, lehet szabadabban használni.
Az énekfelvétellel kapcsolatban érdemes egy-két hiphop felvételt meghallgatni. Ott eq-n és kompresszoron kívül gyakran szinte semmi effektet nem raknak az énekre... ráadásul teljesen közel énekelnek a mikrofonba. Nagyon fontos még a jó akusztikájú környezet. Ha rossz a hangszigetelés, kis szobában felvett énekben sok mély lesz, ami ráadásul mos, nagyobb szobában pedig mélyszegény. Amennyiben éneket akarsz otthon felvenni, célszerű paravánnal-takarókkal kialakítani egy kis fülkeszerűséget, de énekre mindenképpen profi stúdiót ajánlok.
Ezt mastertape írta: Ja az UAD-ról én is jókat hallok. Azt olvastam, hogy a Sony Oxford effekteket támogatja, de lehet, hogy keverem a TC Powercore-ral. Mindenesetre ezek a külső beszállítók, akik nem is akármilyenek igen becsületes algoritmusokat adnak a dsp-kre. Csak a demóját próbáltam, de attól eltátottam a szám. Én énekre egy Eventide Clockworks Omnipressort használok (kb 1970-es gyártmány) és büntet.
Próbáld ki a Waves IR-1-et. Native konvolúcióban a legjobb. Ha most az új GTR-jük is legalább ilyen, akkor viszlát gitáralapok.
Ha nagyobb szobában közelről (2-3 cm-es popfilter távolságról) veszed az éneket, akkor gyönyörű tere, levegőssége lesz, de megmarad a mélydöge is. Igaz, hogy ehhez tudni kell énekelni, mert ha néha nagyot ordít a versenyző, akkor "leül" a membrán.
Egy gyakorlati ötlet: otthoni énekléshez végy 3 db 2*1 m-es 18mm-es pozdorját, plusz 1 db 1*1 m-est. Ezek egyik oldalát kasírozd fel min. 3 cm-es akusztikai szivaccsal (ez az a gúlás felületű, sötétszürke szivacs, nem tévesztendő össze a hangszertokokba ragasztott hullámos szivaccsal. kapható a Népszinház u-i szivacsbóltban, vagy a Grassalkovich úton). A pozdorja lapok aljára csavarozz fel 2-2 db fém, vagy fa polctartó konzolt, ez lesz a lába. A 3 db 2 m-es lesz az oldalfal, az 1 m-es a tető. Ez utóbbit valamilyen fém vinklivel tudod beleakasztani a függőlegesekbe. Természetesen a szivacsos felület legyen belül. Beleállítod a mikrofont és mehet a feeling. A nyitott fele inkább könyvespolc felé nézzen, ne az ablak felé, mert onnan bemegy a zaj. Az ügyesebbek négy falat is csinálhatnak ajtóval, ablakkal. Összköltség kb 20 ezer pénz. Figyelem! Nem helyettesíti a stúdiót.:-)
Ezt locust írta: mastertape! tök jó dolgokat irsz, remélem még folytatod. nekem is eszembe jutott valami. a mostani zenészmagazinban arról van egy cikk, hogy lehet a pc-t halkká tenni. Nagyon szép és nagyon jó dolgokat irnak(Zalman(vagy ilyesmi márkájú) tápegység, gumis vinyó felfüggesztés), viszont egy dolog imaradt. a monitorral mit lehet kezdeni? olyan 3-5 méterig simán belezavar a gitár pickupokba.
Ezt mastertape írta: köszi locust. Összeszedem a gondolatokat.
Monitornak TFT a megoldás. Sajnos én is szívok e miatt, de most kicsit húzós lenne az összes monitort lecserélni. Még várok egy kicsit, hogy lejjebb menjen a laposképernyők ára.
Egyébként audio-munkaállomásnak (DAW) való konfigurációt, beleértve a hangszigetelő házat is a www.redsubmarine.com oldalon lehet összeállítani. Ott árak is vannak fontban, vagy euróban, de tájékozódásnak hasznos.
Ezt mastertape írta: Szóval ott tartottunk, hogy dobolunk és basszusozunk. Kihagytam, hogy a dobos legyen felkészülve arra, hogy ne a felvétel alatt szakadjon szét a több éves bőr és ne az utolsó pár verővel érkezzen a stúdióba. Ha szükség van a dob-sound kialakításánál a dampfer-elésre, akkor legalább egy csomag pzs és széles ragasztószalag legyen nála. A lábgép ne nyikorogjon. Már a basszusfelvételnél is fontos, de igazán a gitár sound-olásnál jut sok szerep az erősítőknek és a megfelelő mikrofonoknak. NAgyon sok zenész ragaszkodik a saját erősítőjéhez, effektsorához a stúdióban is. Egy normális stúdió rendelkezik olyan süketszobával ahol azért meg lehet reccsenteni egy jó erős alapot és annak van igazán mikrofonnal rögzítendő hangja. Természetesen ilyen esetekben a cucc minden egységéért a gitáros felel, tehát nem szabad elvárni a hangmérnöktől, hogy egy recsegő hangszórójú ládával csodát tudjon művelni. Viszont arra is fel kell készülni, hogy egy stúdióban nem biztos, hogy ugyan úgy fog megszólalni az alaperősítő,mint a szinpadon, vagy a próbán, ugyanis a csillapított, netán túl szük akusztikai tér bőségesen visszavesz a hangzás levegősségéből. Nyilván ezeket a hiányosságokat utólag lehet pótolni effektekkel, de ha valaki teremhangra vágyik, akkor olyan stúdiót kell találni, ahol ez megadatik. A mostani trendeknek megfelelően a számítógéppel, vagy külső digitális eszközökkel is lehet gitárhangot kialakítani. Ezek a szimulátor algoritmusok viszonylag instant módon, különösebb cuccolás és mikrofonmegfejtés nélkül adják kezünkbe az elfogadható gitárhangzást. Tudom, erről is bőségesen lehet vitatkozni, de ha mondjuk egy kezdő banda kevés pénzből akar egy valakihez hasonlító demót összerakni, akkor ez elég kézenfekvő megoldás lehet. Még folytatom...
Ezt Akaracsony írta: Kedves mastertape! Elég szakértőnek tűnsz ezért megkérdem érdemes-e a gitárt sztereóban rögzíteni? Pl.: két erősítő kétféleképp" mikrofonozva. Aztán meg tetszés szerint kevergetem a két soundot? Hm? Lehet ezzel időt, energiát spórolni? Vagy egy erősítő két miki, az egyik közel of-axis másik távolabb. Hm?
Ezt leo sunshine írta: Nem nekem szól a kérdés, de szerintem pont a gitárfelvétel az, aminél érdemes sokat kísérletezni. Több mikrofon egyidejű felvételénél csak arra kell nagyon vigyázni, hogy ne legyen fáziskioltás. Ja, meg le kell csekkolni monóban. Egyébként egy régi tanrom mondta, hogy nincsen rossz gitárhang, viszont tudni kell, mikor melyiket kell használni. Egyébként mastertape-nek van tökéletesen igaza: ha a dob-basszus-ének teljesen rendben van, már jól fog szólni a zene.
Ezt mastertape írta: leonak igaza van, meg tanrának is. Ha van elég bemeneteted, akkor annyi mikrofonnal rögzítheted a gitr-t, amennyivel nem szégyelled, persze mind külön sávra. Aztán a mixnél eldöntheted, hogy melyik melyikkel fog jól szólni. Az esetleges fázishibákat utólag is orvosolhatod a progiban. Alapfelvétel gtr-hoz: fej+láda (esetleg alsóláda). Axis, vagy kisérletezve off-axis egy min.sm57-es a hangszóróhoz fentre egy és akár lentre is. Alsóra tehetsz beyer m88-at, vagy sennh md421-est, netán a szobába távolabb egy nagymembránost is. Hallottam olyan sztorit, hogy a gtr-t egy yamaha ns10-es hangszóróval is rögzítették, mint mikrofonnal. Jó mi?
Most 4 napra lelécelek, aztán folytatjuk. Üdv Mindenkinek.
Ezt GaBnoniusz írta: Mi vettünk fel 8 mikrofonnal gitárt, volt ott AKG C-12 -től kezdve a Neumann-on át az sm57-ig minden, sokat direkt jó messzire helyeztünk, hogy ha magában szól, akkor térként toljuk be. Nagyon jókat lehet vele kísérletezgetni, nekünk csak 2 napunk erre ment. Visszanézem majd, pontosan milyen miksik is voltak.
Ezt mastertape írta: Na ja. Ha jól belegondolok, akkor viszonlyag kevés az olyan profi stúdiócucc, ami formatervezési díjat nyerhetne. ezeknél nem a külső a szempont, hanem a belső. Gondolok itt az UA LA-2A-ra, három gomb, aztán viszlát, vagy az Eventide H3000-es korábbi változataira, ahol egy nagy bazi piros tekerő uralja a frontot, és így tovább.
egyébként beagból volt szerencsém egy HEC 45-ös stúdiómonitorhoz. Igen érdekes kaland volt. A hangja brutál: 12"-os mélysugárzó + minden sáv aktív. Sajnos kicsi volt hozzá a lehallgatószobám, így nem tudtam hasznát venni. De visszasírom...
Ezt Tim írta: Mastertape, majd, szerintem, sok jót fog tenni, ha elmesélsz a tempo-map készítésről, hogy melyik programmban lehet szerkeszteni a takk-takkot, milyen kártyával, és ennek milyen vízalatti kövei lehetnek! (tudod, saját tapasztalatból índulva;)
Ezt GaBnoniusz írta: tempo-map-et a legegyszerübb midi szerkesztöben is tudsz csinálni. www. download.com. vannak ingyenesek, négysávosak, stb...
bármelyik öshangkártya is tudja. A general midi bármelyik kattogósabb hangját kiválaszthatod hozzá. Másik sávra be lehet tenni 1-2 más hangot is, pl.: vokálok kezdöhangjait, jelzést, kinek mikor kell belépni vagy hol lesz váltás.
Ezt béka írta: Szevasztok! Épp stúdiózunk, és kiírtuk a felvett, keveretlen cuccot, a hibák lehallgatása végett, és bár tudom, hogy még nem volt keverés meg semmi, de kicsit megilyedtem, mert az ének tök vékonyan szól.Van már lemezünk, azon minden rendben, de ezen a nyers felvételen egyszerűen vékony.Nyugtassatok már meg.Egyáltalán hogy lehet vastagítani rajta?Kompresszor?Hangszinezés?Előre is thanx a tanácsokért.
Ezt GaBnoniusz írta: kompresszor/limiter, chorus, esetleges duplázás... Nehéz így "süketben" bármit mondani, de sokminden kipróbálható. Ha még keveretlen és semmi nem történt vele, akkor egyelöre ne ijedj meg. Biztos lesz még vele sok meló a véglegesig és kialakul. Maguk a hangerőarányok is megtéveszthetnek.
Ezt Benceee írta: Jó kompresszor beállítás, lehetőség szerint outboard vagy DSP kártyás (PL UAD -1 ). Kevés EQ: Játék a magasokkal és a mélyközéppel. Nagyon jó reverb. Esetleg PSP Wintage Warmer plug-in, ami egy kicsit erőtelljesebé "varázsolja" a sávot. Utólsó lehetőség: Újraéneklés. Amúgy milyen mikrofonnal, keverőn/preampon és felvevő ezközön készült (hangkártya típus, vagy HD recorder, vagy stb) ?????????
Ezt mt NLI írta: Esetleg berakod ua sávot még kétszer és az egyik plusszt minimálisan pitcheled felfelé, a másikat minimálisan lefelé (minimális= 2~3 cent), aztán vagy berakod a sztereótérben ua oda ahol az eredeti van, vagy picit kirakod az egyiket jobbra a másikat balra.
Vagy fölénekled mégegyszer és két sáv szól. Nem ritka, hogy azok a szép vastag énekhangok két, három sávból jönnek össze.
Ezt mastertape írta: mt NLI, mindezt a waves Doubler 2-4 plug-injei megcsinálják. Sokszor használom én is vastagításra. béka, Ha nincs UAD abban a gépben, ahol stúdióztok, akkor biztos van valami más használható holmi. Egy stúdióban azért kell, hogy legyen ilyesmi...:-) De tényleg nem kell megijedni, mert egy premixben még sokminden nincs a helyén. A leghatásosabb módszer, ha tényleg nincs normális cucc a környéken, hogy a sima éneksávra ráengedsz egy waves RVox plugint. Kapásból jobb lesz. Majd EQ és aztán jöhetnek a többszöröző dolgok (chorus, Detune, stb)
Ha az újraéneklést választjátok, akkor a vastagításhoz a közeli mikrofonozást (max 5 cm-es énekes távolság) és egy jó kompresszort ajánlok. Vagy gyertek el hozzám...:-)
Ezt mastertape írta: Na ja. Az L1-et dobra szoktam használni, főleg lábdob és pergő rendbehozatalára. Ha ráeresztem, akkor szépen kihúzza a dobos ütésegyenetlenségeit és gyönyörűen lehet utána triggerelni.
Ezt mastertape írta: Van a Drumagog nevű plug in. DX felületen épül be. Insert-re rárakod és megnyitod a dob különböző sávjain, persze mindegyikre külön-külön. A plug-in-ben be tudsz hívni különböző wav-okat, dobmintákat, stb, amit a sávon levő impulzus szerű hangmintára rátesz. Mac-protools-ban Sound Replacer csinálja ugyan ezt.
Ezt mastertape írta: Ezek az előitéletek. És aztán vannak a jó szoftverek, amiknek jól el lehet olvasni a kezelési leírását és aztán lehet sokat dolgozni velük.:-) Csak néhány funkció: Random Multisampling, Dynamic Multisampling. És hogyan történik egy dobtriggerelés egy hangstúdióban: 1.lépés, hogy felvesszük a dobot a lehető legjobb bemikrofonozással. (idevonatkozó paramétereket már leírtam) 2.lépés, hogy a dobfelvételek során egyenként rögzítem a dobokat: nagydobot, pergőt, tamokat és cineket. Itt történik a varázslat, ugyanis többféleképpen üttetem meg a bőröket. 3.lépés, hogy szépen megvágom az egyes dobfelvétel-mintákat, azaz sample-eket hozok létre. 4.lépés, amikor a Drumagog plug-inbe behívom a fenti módszerrel "legyártott" mintákat. Pl. egy pergő-sound gog-ba akár 15-20 pergőleütést is. Ez a több layer-es, azaz multisampling hangzásalakítás. 5.lépésben a Drumagog a Random üzemmódban a rendelkezésre álló összes mintát használja pl. a pergő hang kicserélésére. Dynamic üzemmódban pedig az általa detektált velocity értéknek megfelelően választja be a különböző mintákat.
Aztán mindezt végig lehet csinálni az összes bőrrel.
Ez elég komoly programozás eredménye, de megéri, mert nagyon sokat segít. Persze nem érdemes minden dobhoz 20-20 hangot hozzárendelni, mert ninég az a számítógép ebben a galaxisban, ami elbírná ezt a process-t.
Természetesen meglévő dobmintákat is lehet egymásra pakolni, így kialakítva a gog fájlokat és aztán azokból várat építeni.
A cinek cseréje rázósabb, ugyanis nagyrészt overhead és room mikrofonokkal rögzítjük és nagyban jelen van a dob eredeti hangzása is. És ha mondjuk drasztikusan kicserélünk minden dobhangot teljesen más mintákra, akkor bizony a cinsávban viszonthalljuk az eredeti hangzást. Ilyenkor jönnek jól az előre felvett beütések, vagy persze a cinminták a sample-gyüjteményből és az adott helyre mintapontosan beilleszthetjük őket. Viszont elveszítjük a dobolás akusztikáját, ugyanis teljesen ki kell írtanunk az overhead és room sávokat. Éppen ezért törekedni kell a pontos dobolásra és a hangzáshű minták használatára.
Ezt GaBnoniusz írta: A kérdésemnek nincs köze az előítélethez, inkább a kíváncsisághoz. :D Köszi a precíz választ. Mi többféle mikrofonozással vettünk dobokat, időnként pont a térben legmesszebb elhelyezett mikrofon szétpaszírozott hangjának betolásával csináltuk a legjobb effekteket. Az editálásnál egyedül a sok sáv egyszerre darabolásával volt némi nyűg, de ez inkább a software baja volt...
Ezt leo sunshine írta: Az a röhej, hogy elektromos dobbal felvéve jobb minőségű dobsoundot lehet csinálni, mint közepes mikrofonokkal (kivéve talán a cineket). Van egy BFD nevezetű program, ami a térmikrofonozást is tudja, zseniális...
Ezt leo sunshine írta: Egyébként azokban a stílusokban, ahol a hangerőre törekednek, sajnos a térmikrofonozás kicsit elveszti a hatását, annyira hangosra kell keverni a lábdobot meg a pergőt. Úgyhogy a soundreplacer dolog ilyenkor kifejezetten jótékony hatású. Mondjuk a jazznél, meg akusztikus jellegű felvételeknél meg több munka a mintacsere, mint újra feldobolni...
Ezt birta írta: Segítséget szeretnék kérni. Olyan embert keresek akinek van működőképes Tascam Da-88. 4 db HI-8-as kaziról kellene az adatokat kimenteni.
Ezt GaBnoniusz írta: egyik cimboránál láttam én is egy sokDVD-s dobsamplert PC-re (cubase alatt), amiben volt egy dobszett dobtestekre és cinekre lebontva, majd a mikrofontipusokat is ki lehetett választani és egy koordinátarendszerben beikszelgetni az áthallásokat. persze minden egyes elemet külön midi és külön audio sávként kezelt. Elég megyözöen szólt és mint kiderült, jópár magyar lemezen lehet is hallani, mint "élö dobot".
Ezt Atiroki írta: Nem vágom a különbséget, de ez nem jó: Tascam DA-30 MkII DAT magnó Ha esetleg nem működne a dolog, vedd fel a kapcsolatot Töfivel, sztem biztos tud neked segíteni.
Ezt GaBnoniusz írta: MD-421 -et csak bass-alaphoz és nagybőgőhöz használtam, (láttam már lábdobban is) de gitárhoz sem lehet rossz hangja, mondjuk egy SM-57 mellé.
Ezt mastertape írta: KissDani Keress meg gyorsan. Meg tudunk egyezni. Írj a mélemre, a többit magánban, mert én nem tudok neked írni, mert nincs címed.
Ezt mastertape írta: Atiroki, A DA 30-as DAT kazettára dolgozik, viszont a DA 88-as Hi8-as videókazettára. Tudod, amit a kamerába szoktak betuszkolni. A Dat az csak 2 sávos, azaz sztereó, a DA88-as pedig 8 digitális csatornát rögzít. Annak idején az Alesis ADAT nagy vetélytársa volt a piac megosztása végett, de jóval drágább volt annál és itthon nem nagyon terjedt el. Inkább a filmes hangutómunka-stúdiók szerették. Nem tudom, hogy Töfinek van-e ilyen.
Ezt mastertape írta: Az MD421 bitang jó mikrofon. Amikor az e602-eseket leváltottam velük, hát kinyilt számomra a világ. És amit nagyon sok hasonszőrű cucc nem tud, hogy van neki roll-off szűrője, amivel 5 állásban tudod szabályozni a mélytartományt. Az a gond a gitároknál, hogy hiába teszem fel a láda elé, mögé, amikor a trend az, hogy keverésnél írtsuk a mély frekitartományt. Persze ez is izlés dolga...
Ezt Atiroki írta: Okés... Nagy vonalakban megvannak az ismeretek, de azért így típusról nem tudom megmondani, melyik milyen kazettát használ... viszonylag régen, kb. 10 éve voltam először nála, akkor épp kazettára készültek a felvételek, 8 sávon, erre emlékszem, mert görcsölni kellett, hogy minden elférjen, de lehet ez csak átmeneti megoldás volt, de volt ilyen is. Amennyire ismerem, megtartja a régi lomokat, szal ha volt neki ilyenje, előfordulhat, hogy ott porosodik valahol az egyik szoba sarkában, egy e-mailt megér a dolog, mindenképp... Vagy ha neki nincs is, egész biztos tud segíteni.
Ezt leo sunshine írta: Inkább irtsunk, mint hogy ne legyen, amit emeljünk... az a bajom az SM57-el, hogy kevés számomra a presence tartománya. Az MD421 "állítólag" több presence-t hoz.
Ezt mastertape írta: Sajnos írtani kell a mélyeket. Egyrészt azért, mert ez a trend. Skandináv-, NU-, doom-metal, mindenütt csak recsegő középmagas és erősen presence-es gitárhangzást hallani és hát ebből fakadóan a fiatalok is ezt kérik. A másik ok pedig technikai, gondoljuk végig a frekimenetet: általában kettőzött ritmuskiséret van, ahol ha benthagyjuk a mélyeket, akkor az adott frekvenciatartományban komoly emelést tapasztalunk, amire rátesz a basszus, a lábdob mélye és esetleg a szinti, meg a szempler. Ez az összetett mélyfrekis túltengés a mai digitális visszahallgatási körülmények miatt többek között hazavágja a limitálást, ami után felborul a teljes mix dinamikai egyensúlya. A digitális rögzítés nem bír el túlvezérlést. Régebben talán ezért is tudtak dögösebben és melegebben szólni az analóg felvételek. A szalag ugyanis szépen megkompresszálta és enyhén szaturálta a hanganyagot. A fenti okok miatt kezd talán kikopni pl. a lábdobból is a mély húzás, inkább marad a csattanás, koppanás, ahol a hangtartalmat már a basszus (persze pontos feljátszással), vagy a felhasznált loop/groove idevonatkozó tartalma adja. Ez az én tapasztalatom, persze lehet, hogy teljesen más az indíték...
Ezt Landmine írta: és mi a helyzet, ha digitális felvétel esetén a masterrel emeled a mélytartományt? úgy vettem észre, az egy jobb lehetőség. másrészt- bár én nem vagyok vmi járatos a témában-, ha a lábdobot és a basst megfelelő arányba hozzuk, akkor simán lehet dögös a megszólalás, bár ez meg kiváltképp a gazdag közép-magas tartományt kívánja meg a gitártól... De érdekelne, hogy szted milyen út lenne még e tekintetben, tehát te hogy alakítanád az egyes hangszerek eq-ját.
Ezt mastertape írta: Világos a dolog, hisz az alavető, hogy a lábdob-basszus kettős kiegészíti egymást. Ha pontos a két zenész és eleve így vannak megírva a szólamok, akkor valóban a hangsúlyt a dob, míg a "zöngés" tartalmat a basszus adja. És ilyenkor érdemes ránézni a zongorára és szépen kiosztani a billentyűkre az összes hangszert, ami a dalban szerepel. A jól hangszerelt nóta e szerint készül. Nincs hanrmadik kezem, hogy további mélyhangokat fogjak a balkezem mellé, ezért úgy építem fel a közép és középmagas tartományokat, hogy mindenki kényelmesen és a szólamát érthetően kerüljön be a képbe. Az EQ-zással is az a baj, hogy ami nincs a hangszerben, a játékstílusban és ezek után a felvételen, azt utólag már nem lehet pótólni. A felvétel során az EQ-zást mindig az adott stílus, hangszer, zenész, játékstílus határozza meg. Nem találkoztam még két egyforma beállítással, amit pl gitárhoz kellett volna használnom. Általában minden hangszernek megvan a hangterjedelme, amit frekimenetben határozunk meg. Aztán van egy pont, ahol a hangszerre jellemző melegséget, testességet tudjuk emelni, vagy vágni. Ezek után vannak jellemző frekvenciák a húrokra, frethangokra való hangsúlyozáshoz. Fontos elem a hangszer felharmónikusaira jellemző freki. Ezeket általában a gyakorlatban kitapasztalja az ember, de aztán jön a stílus. Pl egy Ibanez K7-es héthúros gitár csupán csak egy hangos lehangolással már teljesen más képet ad, mint egy klasszikus Fender strato, vagy Gibson LP custom. Vagy basszusnál: ha rossz a bőgős és pontatlanul csapkodja a húrokat, akkor az ellenőrizetlen frethangoké lesz a főszerep és hallgathatatlan a dolog. Ilyenkor fájó szívvel, de nyírom a közepeket és a magasakat, így marad a brummogó mély esetleg egy kis basszus erősítő szimulátorral, vagy egy Waves RBass-szal bolondítom meg. Ha jó a bőgős, akkor bátran gondolkodhatok a teljes spektrumával a hangszernek, persze itt sokat 4-8 kHz-nél magasabban már nem szabad elvárni. Aztán így tovább... Sajnos kevés itt a hely, hogy bőven és részletesen elmeséljem a tapasztalatokat, de ha érdekel, akkor keress meg magánban.
Ezt mastertape írta: Ja és a maszterrel emelhető a mélytartomány, de inkább több sávos masztering kompresszorral teszem, hogy legalább kézben tartható legyen a folyamat. Mindenképp a teljes mix tónusát befolyásolja a dolog. És ez megint csak stílus függő.
Ezt Landmine írta: köszi a felajánlást, de nekem azt hiszem, ez még sok lenne, mert csak amatőr szinten űzöm a "stúdiózást"...:) Itt hallgathatsz bele, bár biztos rengeteg hibát fellelsz majd.
Ezt mastertape írta: A címadó dal is rendben van! Elég jó dolgokat hoztál ki az Audition doblehetőségeiből. Nekem alapban sohasem tetszet annak a hangja, de ez Nálad jól bejött. Tök jó egy ilyen Knopfler-es? Satriani-s és ki tudja hány féle ihletésű, mai gondolatú és főként igényes anyagot hallgatni. Bocs, hogy arcba dicsérlek, de tényleg jó.:-)
